Vasuti és Közlekedési Közlöny, 17. évf. (1886)

1886-09-12 / 109. szám

109. szám. Budapest, 1886. Szeptember 12. Tizenhetedik évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny . TARTALOM. A telegraf- és telefon-vonalak épitésére és fentartásira vonatkozó franczia új törvény. Hajdú Sándor-tél. talán értesítések. — Hi­detések. —"Különfélék. Vasutigazgat­si és fordailm­i hiva -Szerkesztői iroda: VI., Andrássy-út 3. sz., III. em. Előfizetési dij: Helyben és vidéken postai küldésselegész évre 12 frt. » » » » » fél évre 6 » VI., Kiadó hivatal: Andrássy-út 3. sz., III. em. Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. A telegraf- és telefon-vonalak építésére és fentartá­sára vonatkozó franczia új törvény. Hazánkban a telegrafnak állami monopolium-volta csak hallgatólag és mellékes törvényekben van elismerve; tulajdon­képeni telegraf-törvényünk még ma nincs. A telegrafot egy 1847 év január 16-án kelt legfelsőbb elhatározás nyilvánította állami monopoliumnak. A vám- és kereskedelmi szövetségről szóló 1865/7 évi XVI. t.-cz. 18. szakasza e monopóliumot törvényesen elismerte, a­mennyiben kimondotta, hogy a telegraf-intézet részére fentartott jogok iránt jelenleg fennálló határozatok és szabályok csak a két törvényhozás, illetőleg a két kormány közös egyetértése útján és mindkét területre nézve egyenlő módon változtathatók meg. Ugyanezen határozatot tartalmazza az 1878 évi XX. t.-cz. 18. szakasza is. A nemzetközi telegraf-ügy rendezésére nézve a külfölddel létrejött szerződések és egyezmények az időről időre megtar­tatni szokott nemzetközi telegraf értekezletek végérvényes hatá­rozatai törvénybe iktattatnak nálunk is. Tudjuk azonban azt, hogy a telefon és főleg a telegraf, a­mint azok végeredményeikben áldásosan hatnak közgazda­sági és kulturai életünkre, azok építésekor, berendezésekor és működésében is különféle érdekeket érintenek, különböző érde­kekkel »látszanak« összeütközni s több fontos jogi kérdést vetnek felszínre, a melyek még manapság nem lettek kellőleg méltányolva jogászaink és törvényhozóink által. A fent idézett törvények illető szakaszai csak arra vonat­kozhatnak, hogy mint egy birodalom két állama, a különben nagyon nemzetközi természetű s az egyöntetűséget nagy mérv­ben megkövetelő közlekedési eszközt egyenlően, hasonlóan igyekezzünk fejleszteni, hogy a két teljesen önálló ország egy­mástól határozottan minden tekintetben független telegráf-igaz­gatása, illetőleg kormánya forgalom­bevételi és más bajokat ne okozzanak az egyik rész rovására s hasznot a másik rész javára a paritás megsértése mellett. A törvény tehát nem czélozza , nem is czélozhatja azt, hogy az intézet teljes belső kormány­zatában, az ezt illető törvényhozási intézkedésekben, annak fej­lesztésében és tökéletesítésében Ausztriához alkalmazkodjunk, még akkor is, ha az hátramarad és csökönyösködik. A magyar telepraf-ügy terén különösen az igazgató és végrehajtó közegek nagyon érzik a törvényhozási intézkedés eddigi hiányát, főleg építési ügyekben, midőn a nem eléggé tájékozott kölcsönösen néha vagy a magánosok vagy az állam érdekeit sértő szerződéseket kötnek vagy pláne önkényben járnak el s a gyakran igen súlyos következményű szolgalmi jogokat és kötelezettségeket vagy ferdén fogják fel és tévesen alkalmazzák, vagy egészen mellőzik. Tekintsünk körül csak fővárosunkban, a­mely — hála istennek — gyarapodik, emelkedik, szépül és világvárossá leend. Van itt állami, vasúti telegraf-vezeték, telefon-hálózat, tűzoltó, vízjelző, gáznyomásjelző-vezeték. Ugy be van ez már most is drótozva, hogy ha a telegraf és telefon továbbfejlődik, — a­mi e pedig bizonyos, — azok oszlopai, fali- és fedéltartói számtalan vezetékükkel elcsúfítják a fővárost, akadályozzák a közlekedést, a drótok zúgása, zsöngése által alkalmatlanok. Ha majd — a­mi nem sokára bekövetkezik — nem férünk meg a föld felett s kénytelenek leszünk a föld alá menni, a magá­nosok most túlnyomó épületei helyett a főváros földalatti épít­ményeibe , csatornázási, víz- és gázvezetési hálózatába is bele­ütközünk, s így még többszörösebb oknál fogva fontos a tele­gráf külső jogi viszonyainak törvényhozási rendezése. A franczia törvényhozás e részben nem régen törvényt alkotott, mely az elmondottak figyelembe vétele mellett nem lehet reánk nézve érdektelen. Hasznos lehet csak, ha más államok e téren való törvényhozási intézkedéseivel megismer­kedünk, szellemét tanulmányozzuk, hogy esetleges törvény­hozási intézkedéseinkben az abban jóknak, viszonyainknak meg­felelőket hasznunkra fordíthassuk. A franczia törvény a »Journal officie» szerint szóról­szóra a következő: 1. §. Az állam tulajdonát képező és levelezésre, közleke­désre szolgáló telegraf- és telefon­vonalak építésére és feltar­tására vonatkozó intézkedések az alább következő feltételek alatt foganatosíthatók. 2. §. Az állam fel van jogosítva közutakon és az azokhoz tartozó földeken oly földfeletti vagy földalatti munkálatokat végeztetni, a­melyek telegráf- és telefon­vonalak építése és fentartása tekintetében szükségesek. Kizárólag közérdekű telegráf- és telefon­vonalak a köz­ségek tulajdonát képező levezető csatornákba csak az illető községtanács előleges engedélye és értesítése mellett, s ha ez utóbbi kívánja, egy bizonyos föld- vagy telekbér lefizetése mellett fektethetők vagy helyezhetők el. A végzés alakjában hozandó határozat állapítja meg a föld- vagy telekbér nagy­ságát. 3. §: Az állam fel van hatalmazva a közutak mentén levő falakra, valamint az épületek fedelére, emeletére és erké­lyeire, ha azokhoz kívülről hozzá lehet férni, támaszpontokat alkalmazni, felerősíteni. Továbbá jogában áll az államnak be nem épített telken vagy földön tartókat, oszlopokat vagy csatornákat, föld felett vagy föld alatt, felállítani és építeni, ha a telek vagy föld fal vagy más egyenlő értékű kerítés által nincs körülhatárolva. 4. §. Az említett esetekben a csatornák és oszlopok vagy tartók építése, illetőleg felállítása vagy felerősítése nem jár a telek vagy föld kisajátításával. A házak falaira vagy az épületek fedelére való támpont-felerősítés szintén nem gátolhatja a tulajdonost abban, hogy az épületet el ne bonthassa, ki ne javíthassa vagy ne emelhesse. Valamint a csatornáknak nyílt területen való építése a tulajdonost nem korlátolhatja annak bekerítésében. A tulajdonos azonban köteles az elbontási, javítási, illető­leg magasbítási munkálatok megkezdése előtt négy héttel érte­síteni az igazgatást valamelyik posta- és telegráf-igazgatóság útján ajánlott levélben. 5. §. Azon esetben, ha a vonalak megvizsgálása miatt valamely földre vagy telekre kellene menni, ehhez praefekturai engedély szükséges. 6. §. A munkálatok megkezdése előtt a tervezett vonal irányának rajza, azon magán­telkek megnevezése és megjelö­lése mellett, a­melyeken támaszpontok lesznek felállítandók vagy csatorna építendő, azon község polgármesteri hivatalában három napig leteendő, a­melyhez az illető telkek tartoznak. Ezen három napos határidő azon tudósítás napjával kezdődik, melyet az érdekeltek a kérdéses terv megtekintése czéljából kaptak. Az értesítés ezen felül a község házának a kapujára függesztetik ki és az illető kerület hírlapjában is közzététetik. 7. §. A polgármester jegyzőkönyvet vesz fel az esetleges megjegyzésekről és kifogásokról. A határidő letelte után a jegyzőkönyv a pr­ refectushoz tétetik át, a­ki a vonal végér­vényes nyomjelét megállapítja, minden építési, fentartási, fel­ügyeleti munka végzését engedélyezi.

Next