Vasuti és Közlekedési Közlöny, 20. évf. (1889)

1889-03-17 / 33. szám

354 VUUU OA AWIIIUQUUI M T J&VAAWUJ. A Tisza vízlevezető képességének fejlesztésével azonban még a Maros feletti folyószakaszra is ki lehet már most terjeszkednünk, mert a vízrajzi osztály tanulmánya szerint meg van állapítva, hogy a Kőrösök kora tavaszi árvizei rendesen korábban érkeznek Csongrádra, mint a Tisza felsőbb vidékéről lefolyásra kerülő árvizek. Ennélfogva és miután Csongrádtól Szegedig a Kőrös vizeinek még jelentékeny útjuk van, nyilvánvaló, hogy a Tisza árvízszínének sülyesztésére kedvező hatása leend annak, ha a Tisza folyó vízlevezető képessége egészen a Kőrösök beömléséig, Csongrádig, sürgősen és mielőbb fejlesztetni fog. Az imént előadottak szerint tehát a Tisza folyó árvízszinének lehető alászállítása és sülyesztése szempontjából minden körülmények között feltétlenül szükséges, s ennek következtében sürgősen végrehajtandó munkálatok azok, a­melyek a Tisza folyónak vízlevezető képességét csongrád-titeli szakaszán javítani és fokozni képesek. E munkálatoknak szükséges voltát és sürgősségét még az is fokozza, hogy a vízrajzi osztály tanulmányai szerint a Tisza folyó mederképződése is ezen a szakaszon van fejlődésében aránylag a leghátrább. Ugyancsak az imént előadottakból következik az is, hogy a Tisza-szabályozás eredményének kedvezőbbé tétele érde­kében indokolt a Kőrösök árvizeinek levonulását is lehetőleg siettetni. E végből szükséges, hogy a Kőrösök, nevezetesen a hármas Körös mederrendezési munkáit, a­melyeket a legközelebbi években már jelentékenyen fejlesztettem, szintén mielőbb és sürgősen befejezzük. A Tisza folyó vízlevezető képességét két főirányban lehet fejleszteni, még­pedig: a) a folyó viszonylagos esésének növelése, b) a folyó medrének kiképzése által. Ad a). A Tisza folyó viszonylagos esését kanyarjainak kiküszöbölése, kanyargós folyásának megrövidítése, kiegyen­lítése által lehet növelni. Erre a czélra szolgálnak a meglevő átvágások. A Tisza folyó vízlevezető képességének fokozása, vízfolyási viszonyainak javítása, más szóval a Tisza vízszínének sülyesztése érdekében tehát mindenekelőtt oda kell hatnunk, hogy a Tisza folyónak beömlése és Csongrád közti szakaszán már­meglevő és még kifejletlen átvágások a lehető legrövidebb idő alatt anyamederré képződjenek. E végből a mondott folyószakasz még ki nem képződött átvágásai a lehető legrövidebb idő alatt oly méretek sze­rint kibővítendők és annyira lemélyítendők lesznek, hogy azok eddigi önképződésükből ítélve, legkésőbb 5—6 év alatt teljes mederré képződjenek. Miután az átvágások fejlődését kanyarjaiknak elzárása által tetemesen fokozni lehet, a szóban forgó átvágások kanyarjainak végei a bővítés alkalmával kikotort anyaggal feltöltendők lesznek, s ezen feltöltések a mesterséges bővítés befejezése után a meder természetes part színéig felmagas­í­tan­dók és egyszersmind a rajtuk átbukó víz kimosásai ellen is biz­tosítandók lesznek. A Csongrád alatti átvágások állapotát illetőleg megjegyzem, hogy: a) a 101. sz. mosonini, a 99. és 98. sz. zsablyai átvágások már teljes mederré vannak képződve; b) a 100. sz. aradáczi, a 95. sz. franyovai, a 92. sz. szanádi, a 86. sz. kutyabonti és a 84. sz. csongrádi átvágások pedig már annyira ki vannak képződve, hogy további mesterséges bővítést, vagy mélyítést általában nem igényelnek; c) a 97. sz. tarrasi, 96. sz. borjasi, 94. sz. mohosi, 93. sz. bátkai, 90. sz. vedresházi, 89. sz. nagyfai, 88. sz. hidvári, 87. sz. dóczi és 85/1., 85/11. sz. szegvári átvágások azonban valószínűleg még jelentékeny bővítést fognak igényelni. Ennélfogva első­sorban ezen szakasznak a c) pont alatt megnevezett átmetszéseit fogom mesterséges úton kiképez­tetni és pedig miután a 94. és 89. sz. átvágások nagyobb mérvű kibővítése már folyamatban van, legelőször is a 96. sz. borjasi átvágást, mert ennek teljes kiképződését a Ferencz-csatorna legalsó szakaszának rendezése is már sürgősen követeli; ezután a 88. sz. hídvári átmetszés kibővítése fog lehető gyorsan eszközöltetni, hogy ennek kanyarja az ármentesítés érdekében mielőbb véglegesen eltölthető legyen. Ezeken kívül a Csongrád alatti vízfolyás viszonyainak javítása tekintetéből a hódmezővásárhelyi határban, az u. n. »martélyi kanyar«-nál egy új átvágást fogok kiásatni és a 84., a 90. és 95. sz. átmetszések kanyarjain kivül, melyek a 0 viz felett 1*5—2*° m. magasságban már is el vannak zárva, a többi átvágások kanyarjait is fokozatosan el fogom töltetni, hogy ez által az átmetszések képződését előmozdítsam. Ad b). A Tisza folyó vízlevezető képességét esésének növelésén kívül medrének képzése által lehet fokozni, mert bármely folyónak ugyanazon viszonylagos esés mellett annál nagyobb a vízlevezető képessége, minél nagyobb és szabályosabb annak medre. A Tisza folyó mederképezését czélzó munkálatoknak megválasztásakor azonban nem szabad megelégednünk azon elméleti követelményekkel, a­melyeket egyedül a Tisza legnagyobb árvizeinek legkedvezőbb vízszin mellett való levezetése, szempontjából megállapíthatnánk, hanem tekintettel kell lennünk a folyó váltakozó vízjárási és hordalék viszonyaira is, mint a­mely tényezők legfőbb befolyással vannak a meder maradandó nagyságára s vízlevezető képességének konserválására. Köztudomású ugyanis, hogy minden folyó túlságos nagy mederszelvényeit feliszapolja, elzátonyosítja és megrontja, a­mely irányú működésnél a folyónak leggyakoribb és legtartósabb vizeinek van a legnagyobb szerepük. Ennélfogva és miután a Tisza legnagyobb árvizei csupán több évi időközökben szoktak ismétlődni, nyilvánvaló, hogy a Tiszának mesterségesen any­nyira kibővített mederszelvénye, a­melyben a Tisza legnagyobb árvizei a mostaninál lényegesen alacsonyabb vízszin mellett levezethetők lennének, a Tisza leggyakoribb közepes vizei és közönséges árvizei számára túlságos bő lenne, s mint ilyen csak­hamar feliszapoltatnék, elzátonyosodnék és megromlanék. Ha tehát a Tisza medrének mesterséges kibővítését, mely minden­esetre igen költséges lenne, egyedül a Tisza legnagyobb vízszineinek bizonyos mérvű sülyesztése szempontjából eszközölnénk, annak nem lehetne maradandó és állandó előnye. Mindezeknél fogva és mert a Tisza folyó medrét önerejéből is eléggé kiképezni bírja, addig, míg részletesebb tanul­mányok segélyével meg lehet majd állapítani, hogy a Tisza vízszínét a folyó medrének mesterséges kibővítése által lesz-e legczélszerűbb sülyeszteni és hogy ez esetben a Tisza medrét milyen határok között lehet kibővíteni, a­nélkül, hogy annak feliszapodásától kellene tartanunk, egyelőre a folyó medrének csupán önerejéből való kiképzését kell elősegítenünk, illetve akként szabályoznunk, hogy a folyó medre az árvizek levezetésére minél alkalmasabb legyen. Miután a folyó vízlevezető képességét a mederben levő zátonyok, szigetek és a túlságos éles kanyarok csökkentik leginkább, első­sorban a mederben levő szigeteket, azok csiráit, a zátonyokat és a meder túlságos elszélesedéseit kell meg­szüntetnünk és az éles kanyarok elfajulását megakadályoznunk. A Tisza medrének javítását c­élzó mederrendezési munkák közül legfontosabbnak és első­sorban létesítendőknek, a Tisza torkolati szakaszán és az azzal összefüggő Duna szakaszán létesítendő mederrendezési munkákat tartom. A Tisza torkolati szakaszát ugyanis a múlt évben részletesen felvetettem és az ottani állapotokat tanulmányoztattam, a­mely alkalommal kitűnt, hogy a Tiszának a Dunába való betorkolásának iránya lényegesen megjavult ugyan az­által, hogy a Dunába visszafelé irányuló régi Tisza-torok már egészen elenyészett, és a helyett, most egy új, hegyes szög alatt lefelé irányuló torkolat van képződés alatt, de egyszersmind az is meg lett állapítva, hogy a Tisza legalsó szakaszán a túlságos elszélesedésre, a zátony- és sziget­képződésre való hajlam, habár kissé csökkent is, de még mindig nagy mértékben megvan. A Duna medrében pedig a Tisza torkolata közelében szintén zátonyok és szigetek vannak, a­melyek nem csupán a Tisza torkolatától a Száva beömléséig, Zimonyig, hanem a felett Kovil, illetve Újvidékig bizonyos összefüggésben állanak. Oda fogok tehát hatni, hogy a túlságosan elszélesedett mederszakaszok feliszapoltatása, az ottani zátonyok és szigetek eltüntetése után úgy a Tiszának legalsó torkolata, mint a Dunának azzal összefüggő szakaszán Tarróstól Titelig, illetve Újvidéktől Zimonyig mielőbb egészséges, koncentrált és mély meder képződjék. Ezen czél elérése végett Titelben folyammérnöki hivatalt fogok felállítani, s már intézkedtem, hogy a Tisza-torkolati és az azzal kapcsolatos Duna-szakasz mederrendezésére vonatkozó terve-­­­zetek mielőbb elkészüljenek, s remény­em, hogy ezen mederrendezési munkák még a folyó évben megkezdhetők lesznek, feltéve, hogy az azokhoz szükséges költségek rendelkezésemre fognak bocsáttatni.

Next