Vasuti és Közlekedési Közlöny, 20. évf. (1889)
1889-03-17 / 33. szám
354 VUUU OA AWIIIUQUUI M T J&VAAWUJ. A Tisza vízlevezető képességének fejlesztésével azonban még a Maros feletti folyószakaszra is ki lehet már most terjeszkednünk, mert a vízrajzi osztály tanulmánya szerint meg van állapítva, hogy a Kőrösök kora tavaszi árvizei rendesen korábban érkeznek Csongrádra, mint a Tisza felsőbb vidékéről lefolyásra kerülő árvizek. Ennélfogva és miután Csongrádtól Szegedig a Kőrös vizeinek még jelentékeny útjuk van, nyilvánvaló, hogy a Tisza árvízszínének sülyesztésére kedvező hatása leend annak, ha a Tisza folyó vízlevezető képessége egészen a Kőrösök beömléséig, Csongrádig, sürgősen és mielőbb fejlesztetni fog. Az imént előadottak szerint tehát a Tisza folyó árvízszinének lehető alászállítása és sülyesztése szempontjából minden körülmények között feltétlenül szükséges, s ennek következtében sürgősen végrehajtandó munkálatok azok, amelyek a Tisza folyónak vízlevezető képességét csongrád-titeli szakaszán javítani és fokozni képesek. E munkálatoknak szükséges voltát és sürgősségét még az is fokozza, hogy a vízrajzi osztály tanulmányai szerint a Tisza folyó mederképződése is ezen a szakaszon van fejlődésében aránylag a leghátrább. Ugyancsak az imént előadottakból következik az is, hogy a Tisza-szabályozás eredményének kedvezőbbé tétele érdekében indokolt a Kőrösök árvizeinek levonulását is lehetőleg siettetni. E végből szükséges, hogy a Kőrösök, nevezetesen a hármas Körös mederrendezési munkáit, amelyeket a legközelebbi években már jelentékenyen fejlesztettem, szintén mielőbb és sürgősen befejezzük. A Tisza folyó vízlevezető képességét két főirányban lehet fejleszteni, mégpedig: a) a folyó viszonylagos esésének növelése, b) a folyó medrének kiképzése által. Ad a). A Tisza folyó viszonylagos esését kanyarjainak kiküszöbölése, kanyargós folyásának megrövidítése, kiegyenlítése által lehet növelni. Erre a czélra szolgálnak a meglevő átvágások. A Tisza folyó vízlevezető képességének fokozása, vízfolyási viszonyainak javítása, más szóval a Tisza vízszínének sülyesztése érdekében tehát mindenekelőtt oda kell hatnunk, hogy a Tisza folyónak beömlése és Csongrád közti szakaszán mármeglevő és még kifejletlen átvágások a lehető legrövidebb idő alatt anyamederré képződjenek. E végből a mondott folyószakasz még ki nem képződött átvágásai a lehető legrövidebb idő alatt oly méretek szerint kibővítendők és annyira lemélyítendők lesznek, hogy azok eddigi önképződésükből ítélve, legkésőbb 5—6 év alatt teljes mederré képződjenek. Miután az átvágások fejlődését kanyarjaiknak elzárása által tetemesen fokozni lehet, a szóban forgó átvágások kanyarjainak végei a bővítés alkalmával kikotort anyaggal feltöltendők lesznek, s ezen feltöltések a mesterséges bővítés befejezése után a meder természetes part színéig felmagasítandók és egyszersmind a rajtuk átbukó víz kimosásai ellen is biztosítandók lesznek. A Csongrád alatti átvágások állapotát illetőleg megjegyzem, hogy: a) a 101. sz. mosonini, a 99. és 98. sz. zsablyai átvágások már teljes mederré vannak képződve; b) a 100. sz. aradáczi, a 95. sz. franyovai, a 92. sz. szanádi, a 86. sz. kutyabonti és a 84. sz. csongrádi átvágások pedig már annyira ki vannak képződve, hogy további mesterséges bővítést, vagy mélyítést általában nem igényelnek; c) a 97. sz. tarrasi, 96. sz. borjasi, 94. sz. mohosi, 93. sz. bátkai, 90. sz. vedresházi, 89. sz. nagyfai, 88. sz. hidvári, 87. sz. dóczi és 85/1., 85/11. sz. szegvári átvágások azonban valószínűleg még jelentékeny bővítést fognak igényelni. Ennélfogva elsősorban ezen szakasznak a c) pont alatt megnevezett átmetszéseit fogom mesterséges úton kiképeztetni és pedig miután a 94. és 89. sz. átvágások nagyobb mérvű kibővítése már folyamatban van, legelőször is a 96. sz. borjasi átvágást, mert ennek teljes kiképződését a Ferencz-csatorna legalsó szakaszának rendezése is már sürgősen követeli; ezután a 88. sz. hídvári átmetszés kibővítése fog lehető gyorsan eszközöltetni, hogy ennek kanyarja az ármentesítés érdekében mielőbb véglegesen eltölthető legyen. Ezeken kívül a Csongrád alatti vízfolyás viszonyainak javítása tekintetéből a hódmezővásárhelyi határban, az u. n. »martélyi kanyar«-nál egy új átvágást fogok kiásatni és a 84., a 90. és 95. sz. átmetszések kanyarjain kivül, melyek a 0 viz felett 1*5—2*° m. magasságban már is el vannak zárva, a többi átvágások kanyarjait is fokozatosan el fogom töltetni, hogy ez által az átmetszések képződését előmozdítsam. Ad b). A Tisza folyó vízlevezető képességét esésének növelésén kívül medrének képzése által lehet fokozni, mert bármely folyónak ugyanazon viszonylagos esés mellett annál nagyobb a vízlevezető képessége, minél nagyobb és szabályosabb annak medre. A Tisza folyó mederképezését czélzó munkálatoknak megválasztásakor azonban nem szabad megelégednünk azon elméleti követelményekkel, amelyeket egyedül a Tisza legnagyobb árvizeinek legkedvezőbb vízszin mellett való levezetése, szempontjából megállapíthatnánk, hanem tekintettel kell lennünk a folyó váltakozó vízjárási és hordalék viszonyaira is, mint amely tényezők legfőbb befolyással vannak a meder maradandó nagyságára s vízlevezető képességének konserválására. Köztudomású ugyanis, hogy minden folyó túlságos nagy mederszelvényeit feliszapolja, elzátonyosítja és megrontja, amely irányú működésnél a folyónak leggyakoribb és legtartósabb vizeinek van a legnagyobb szerepük. Ennélfogva és miután a Tisza legnagyobb árvizei csupán több évi időközökben szoktak ismétlődni, nyilvánvaló, hogy a Tiszának mesterségesen anynyira kibővített mederszelvénye, amelyben a Tisza legnagyobb árvizei a mostaninál lényegesen alacsonyabb vízszin mellett levezethetők lennének, a Tisza leggyakoribb közepes vizei és közönséges árvizei számára túlságos bő lenne, s mint ilyen csakhamar feliszapoltatnék, elzátonyosodnék és megromlanék. Ha tehát a Tisza medrének mesterséges kibővítését, mely mindenesetre igen költséges lenne, egyedül a Tisza legnagyobb vízszineinek bizonyos mérvű sülyesztése szempontjából eszközölnénk, annak nem lehetne maradandó és állandó előnye. Mindezeknél fogva és mert a Tisza folyó medrét önerejéből is eléggé kiképezni bírja, addig, míg részletesebb tanulmányok segélyével meg lehet majd állapítani, hogy a Tisza vízszínét a folyó medrének mesterséges kibővítése által lesz-e legczélszerűbb sülyeszteni és hogy ez esetben a Tisza medrét milyen határok között lehet kibővíteni, anélkül, hogy annak feliszapodásától kellene tartanunk, egyelőre a folyó medrének csupán önerejéből való kiképzését kell elősegítenünk, illetve akként szabályoznunk, hogy a folyó medre az árvizek levezetésére minél alkalmasabb legyen. Miután a folyó vízlevezető képességét a mederben levő zátonyok, szigetek és a túlságos éles kanyarok csökkentik leginkább, elsősorban a mederben levő szigeteket, azok csiráit, a zátonyokat és a meder túlságos elszélesedéseit kell megszüntetnünk és az éles kanyarok elfajulását megakadályoznunk. A Tisza medrének javítását célzó mederrendezési munkák közül legfontosabbnak és elsősorban létesítendőknek, a Tisza torkolati szakaszán és az azzal összefüggő Duna szakaszán létesítendő mederrendezési munkákat tartom. A Tisza torkolati szakaszát ugyanis a múlt évben részletesen felvetettem és az ottani állapotokat tanulmányoztattam, amely alkalommal kitűnt, hogy a Tiszának a Dunába való betorkolásának iránya lényegesen megjavult ugyan azáltal, hogy a Dunába visszafelé irányuló régi Tisza-torok már egészen elenyészett, és a helyett, most egy új, hegyes szög alatt lefelé irányuló torkolat van képződés alatt, de egyszersmind az is meg lett állapítva, hogy a Tisza legalsó szakaszán a túlságos elszélesedésre, a zátony- és szigetképződésre való hajlam, habár kissé csökkent is, de még mindig nagy mértékben megvan. A Duna medrében pedig a Tisza torkolata közelében szintén zátonyok és szigetek vannak, amelyek nem csupán a Tisza torkolatától a Száva beömléséig, Zimonyig, hanem a felett Kovil, illetve Újvidékig bizonyos összefüggésben állanak. Oda fogok tehát hatni, hogy a túlságosan elszélesedett mederszakaszok feliszapoltatása, az ottani zátonyok és szigetek eltüntetése után úgy a Tiszának legalsó torkolata, mint a Dunának azzal összefüggő szakaszán Tarróstól Titelig, illetve Újvidéktől Zimonyig mielőbb egészséges, koncentrált és mély meder képződjék. Ezen czél elérése végett Titelben folyammérnöki hivatalt fogok felállítani, s már intézkedtem, hogy a Tisza-torkolati és az azzal kapcsolatos Duna-szakasz mederrendezésére vonatkozó terve-zetek mielőbb elkészüljenek, s reményem, hogy ezen mederrendezési munkák még a folyó évben megkezdhetők lesznek, feltéve, hogy az azokhoz szükséges költségek rendelkezésemre fognak bocsáttatni.