Középdunántúli Napló, 1958. július (Veszprém, 14. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-01 / 154. szám, Balatoni
és Az Országos Műemléki Felügyelőség nem sokára befejezi a balatonszentgyörgyvári „Csillagvár" tatarozásét, úgy, hogy az máris értékes látnivalója a balatonpartnak. Erdő szélen áll, hegyoldalban, a szentgyörgyi régi téglaégető mellett, két kilométerre a vasútállomástól. Hozzá jelzett turistautak vezetnek, Szentgyörgyről is, Berényről is, Vörsről is. Csillagalakja miatt nevezik „Csillagvárnak." Ödön boltozata, vasrácsos ablakjai, toronylépcsője, beépített kútja eredeti régiségükben maradtak meg, csupán a lerontott torony helyén épült tetőszerkezet a XVIII. században. Ekkor kezdték erdészlaknak használni. 1945-ig a Festeticseké volt, majd az erdészeté, most pedig a Somogy megyei Idegenforgalmi Hivatal vette tulajdonába, hogy turistaközponttá, közkinccsé, idegenforgalmi látványossággá tegye. Már most is egészen különleges élmény az épület megtekintése. Ha a sötét, szűk csigalépcsőkön lemegyünk a katakombákhoz, hasonló alsó traktusba, úgy érezzük, ilyet csak képen, moziban láttunk. Nemsokára elkészül korhű berendezése is. Muzeális törökkori tárgyak fogadnak bennünket és szuroktól csöpögő falú konyhájának ízes falatjai, hűs pincéjének zamatos borai. Móricz Béla Tatarozzák Balatonszentgyörgy törökkori erődjét Bántja a szemet Keszthelyen is megnyílt a Totólottó kirendeltség. A szép és tetszetős belső berendezés mellett nem maradt el az üzlet külső képének csinosítása sem. A portál szép lenne, de ... Igen ez a de sok szemet keserít meg. Ugyanis a kirakatban lévő hirdetés (tábla) nagy betűkkel adja az érdeklődők tudtára, hogy többek között: „Totó kollektív szelvények átvétele.” (Nem sajtóhiba, valóban így van írva!) Nem tudjuk bosszankodjunk, vagy nevessünk-e rajta. Bosszankodjunk, hogy ennyire gondatlanul, nemtörődöm módon készítették el a feliratot, vagy nevessünk azon, hogy az illetékesek olyan könnyen átsiklanak felette. A jó magyar helyesírás nem így diktálja? Mi történik akkor, ha egy német, vagy más nemzetiségű turista (mert ilyen napjainkban szép számmal akad Keszthelyen), például a postán „átvételi” elismervényt kér? Bizonyára mosolyognának a kérésen. De őszintén: vajon nem Inkább e felirat érdemel egy harsány kacajt? (sz-1) Új parkrészekkel bővült a hévízi fürdőtelep Virágokkal ültették be Hévízen a park egyik részét és az egész területet csinosították. A színehagyott padokat tetszetősen átfestették, és a fürdőházhoz vezető utat valósággal látványossá varázsolták. Az új parkrészek nagyban hozzájárulnak a fürdőtelep képének külső látványosságához és még szebbé, még gyönyörködtetőbbé varázsolták méltán világhírű, gyógyvizű városunkat. 1. Férjek A balatonföldvári Magyar Pamut üdülőkertjében fiatal leányok, asszonyok a bujkáló nap utolsó sugarait is felhasználva igyekeztek bámulási tervüket teljesíteni. Szívesen álltak a fényképezőgép elé. Én sem félnék a fényképésztől, ha olyan csinos lennék, mint Kovács Béláné és Magó Károlyné. Szilágyi néni, az üdülő gondnoka már inkább pongyolában, mint a két fiatal mamája, áll közéjük. Az üdülőben mindenki igen jól érzi magát. Még Szilágyi néni is, akinek különben sok gondja van: hízott egy-két kilót. Persze, ő már nemigen goncsol az alakjára. A Falatoknak a rossz idő miatt, sajnos, volt elég idejük pihenni. Egy kifogásuk van csak. Kevés a férfi. Na, nem mindenféle férfira, elsősorban a férjeikre gondolnak. Férj és feleség ugyanis nem jöhet az üdülőbe. Szilágyi néni szerint a gyár üzemi bizottsága könnyen megoldhatná a dolgot. De nemhogy nélkül segítenének, hanem még nehezítik is az ő munkáját. Budapestről csak leküldenek néha-néha egy-egy házaspárt, de hely nincs részükre. Rendszerint azzal küldik el őket, hogy majd az üdülőben elintézik. Itt persze nem tudnak intézkedni, így a házaspárok kénytelenek „maszek alapon" napi ötven forintos árért máshova költözni. Ebből mindig Szilágyi néninek van kellemetlensége. Esik, vagy nem esik, jó a hangulat a Baricskai csárdában „Magán“ tábor Szárszón Trbán már Sárbogárdon piheni " , fáradalmait az a két tanító néni, aki Balatonszárszón a tábort szervezte. Lédei Erzsébet is Kokas Ferencné ezzel az üdüléssel akartak elbúcsúzni kis alsótagozatos tanítványaiktól. Az iskolaév befejezése előtt elhatározták, hogy kis tanítványaiktól úgy búcsúznak el, hogy azok sokáig ne felejtsék el őket. A székesfehérvári MÁV étkezdével megállapodtak abban, hogy számukra naponta ebédet adnak. Minden nap gyorvonat szállította az ételt. Mint mondták, sokszor még a repülőgép sem lett volna elég gyors. Rengeteget tudtak enni a gyerekek. Reggeliről, vacsoráról a két tanító néni gondoskodott. Maguk főztek a 18 gyereknek. Amikor megkérdeztük a kis úttörőket, hogyan érzik magukat, mind azt mondta, hogy szívesen maradnának még két hétig. A tanító nénik csak nekünk súgták meg, hogy ők bizony már alig várják, hogy otthon legyenek. Sékei Erzsébet ugyan csak azért siet, mert úttörőtáborba készül. Ha nem jön meg a papír, akkor egy újabb „magán" kirándulást szervez. A balatonföldvári KISTEX-üdülőben pontosan 200 vendég tartózkodik e napokban. Kitűnően érzik magukat, csupán a kedvezőtlen időre panaszkodnak. Társasjátékokkal, olvasással és rádiózással töltik el az időt. Az üdülőnek röplabdapályája is van, de most szomorúan ázik az esőben... A beutaltak elismerően nyilatkoznak az üdülő vezetőjéről, Vandrák Béláné kiváló dolgozóról, aki mindent elkövet, hogy pihenésük zavartalan és kellemes legyen. IG j6. július 2. Amíg esik az eső... A vitorlás azért szalad ,»« És amíg észre nem veszik . •« Hová menjünk kirándulni? Autóbusz kirándulás! Ismerd meg hazádat! Hirdetik a plakátok Siófokon a Somogy megyei Idegenforgalmi Hivatal kirakatában. Sok esetben szűknek bizonyult az autóbusz a kirándulások napján, különösen nagy az érdeklődés azokon a napokon, amikor nem kedvező az idő a strandolásra. A következő hétre egy egésznapos kirándulást ajánlunk, amely végigviszi a kirándulót a Balaton déli partján és végül Hévízen nyújt lehetőséget a kellemes fürdőzésre. Siófokról kiindulva 9 km nyílegyenes műúton visz a busz bennünket, jobbról magunk mögött hagyva kedves kis családi villákkal telepítve Balatonszéplakot, majd a gyermekek nyári paradicsomát, Zamárdit. Első megállónk előtt csodálatos kilátás tárul elénk — a szántódi kanyarban — a tihanyi félsziget festői vonulatára és az apátsági templomra, így jutunk el a szántódi révhez, melynek bejáratánál találjuk a Révcsárda épületét, mely a maga nemében a hozzátartozó lábas pajtával és istállóval különösen értékes műemlékünk. A csárda falán emléktábla hirdeti Csokonay Vitéz Mihály emlékét. Még lesétálunk a révhez, ahonnan az északi partra a tihanyi révhez közlekedik naponta motoros komp. 10 tőbbhaladott Balatoniföldvár kikötőjét, sétányát, a régi Földvár sáncait tekintjük meg ét kilátójából az északi part panorámájában gyönyörködhetünk. Következő állomásunk Balatonszárszó. Itt József Attila emlékének áldozunk. Tragikusan végződött életének történetét végig kísérhettük az 1957. évben létesített emlékmúzeumban. Bronz szobrát a park előterében nézhetjük meg. Balatonszemet — Balatonlelle — Balatonboglár után Fonyód kettős hegye tárul elénk. Először a beltelepi villasort néztük meg, majd gyalogosan felkapaszkodunk a Várhegyre, hogy beszippantsuk a Balaton leheletét és gyönyörködjünk a csodálatosan szép tájképben, mely a szemünk elé tárul. Tiszta időben belátható az egész hatalmas tó. Nyugat felé Keszthely, Kelet felé a tihanyi félsziget, és a kenepei parkok, szemben a nyugodt méltósággal terpeszkedő Badacsony, tőle balra az ugyanc csak koporsó alakú Szentgyörgyhegy kikandikáló csücske, jobbra a Guides, a váromladékoktól csipkézett Csobánc, és a révfülöpi hegyek láthatók. Hátunk mögött délnek pedig a mintegy húszezer holdas egykori tőzeges, vizenyős Nagyberek. Visszasétálunk a buszhoz, a fonyódi Alsóvár ásatásait megtekintve folytatjuk utunkat tovább. Balatonkeresztúron a XXVIII. században épült barokk-rokokó stílusú templom és a belsejét díszítő Dorffmajster freskók jelentenek látványosságot. Innét továbbindulva, Balatonszentgyörgytől délre érjük is a négy sarok-rondellával ellátott négyzetalakú várárokkal körülvett Csillagvárat, mely nevét négyágú csillagalakú alaprajzáról kapta. Itt szorgoskodó munkásokat találunk, csak az Országos Műemési Felügyelőség irányításával restaurálják a várat. Különösen érdeklődésre tart számot görög-kereszt alakú pincéje, a Mesterien faragott kőből készült csigalépcsője, mely a pincébe és a tetőre visz fel. A Csillagvár egyetlen ilyen természetű és ma is lakható állapotban fennmaradt vára az országnak. Balatonszentgyörgy után jutunk el a Balaton észak-nyugati csücskébe, Keszthelyre. Legelőször a Balatoni Múzeum neobarokk palotájánál, az ország egyik legnagyobb vidéki múzeumánál állunk meg- Itt végignézzük a Balatonkörnyék történetével és természetrajzával kapcsolatos anyagokat. Utána tekintjük meg a Balatonkörnyék legszebb gótikus templomát, mely a Fő téren áll. Etzután a 72 holdas parkban álló és a TfVIII. században építeni szezdett festetics-kastélyt tekintjük meg, melynek egyik szárnyában van kihelyezve a freikart könyvtár. Az ott elhelyezett kincset érő muzeális anyag rendkívül érdekes látnivalói teszthely után buszunkkal bórtunk a hévízi katalanba, ahol egy kedvet üdülőtelep, egy nagy park közepén találjuk a tavat. Bőségesen nyílik időnk arra, hogy a tó 34—35 Celsius fokos vizében megfürödjünk. Még érdekes megtekintenünk a Helytörténeti Mezeyrpott melyben érdekes anyag van ?lhely?i-Y?t