Középdunántúli Napló, 1958. október (Veszprém, 14. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-01 / 231. szám
A 9 éves Kínai Népköztársaság így építjük a szocializmust — így érjük utol Angliát — A kínai szocialista építés új szakaszba lépett. Olyan szakaszba, amelyre az jellemző, hogy „egy nap húsz évvel egyenlő’. Ebben az új szaluiszban az egyszerű kínai emberek százmilliói olyan eredményeket érnék el, amilyenre még nem volt példa Kína többezeréves történetiben. Szinte egyik napról a másikra átalakul, újjászületik Kína egész élete, arculata. A kínai emberek e hatalmas változásokalapvető forrásaként a Kínai Kommunista Párt előrelátó és bölcs vezetését jelölik meg, s azt mondják, hogy mindaz, ami a népi Kínában végbemegy, elsősorban a kommunista párt vezetésének, Mao Ce-tung elnök helyes irányításának köszönhető. Ebben a soha nem tapasztalt szocialista átalakulásban igen jelentős szerepet tölt be a kommunista párt általános vonala, amely azt a feladatot tűzte Kína népe elé, hogy építse a szocializmust minél gyorsabban, jobban és gazdaságosabban. A kommunista párt kezdeményezte munkastílus-javító mozgalom, amely teljes győzelmet aratott az ideológia és a politika frontjain, megvetette Kínában az alapját egy olyan, újabb mozgalomnak, amelynek célja egyrészt az iparosítás meggyorsítása, a mezőgazdaság szocialista fejlesztésének új alapokra helyezése, másrészt új tömegforradalom kibontálkoztatása a kultúra és a technika területén. Érmeit az újabb, a kínai szocialista építés minden területére kiható tömegmozgalomnak népszerű elnevezése Kínában a „nagy előreugrás”. Ez a mozgalom minden eddigi kínai tömegmozgalomnál nagyobb embertömeget ölel fel, állítja nemes versenybe egymással a kínai munkást, parasztot és értelmiségit. A mozgalom eddigi legnagyobb és a kínai szocialista építés szempontjából vitathatatlanul legdöntőbb eredménye az új kommunista munkastílus, amely kibontakozott a gyárakban, falvakban és az értelmiségi munkahelyeken. A „nagy előreugrás” mozgalmának ipari célkitűzései között szerepel, hogy a kínai munkások 15 év leforgása alatt utolérik Angliát a legfontosabb iparágak termelése terén. Ez közelebbről annyit jelent, hogy Kína egy és ..fél évtized, alatt akar eljutni az iparosítás azon fokára, amelyre Anglia egy egész évszázad alatt jutott csak el. Ami a mezőgazdaságot illeti, MaoCe-tung elnök kínai szövetkezeti parasztokkal beszélgetne a következőkben határozta meg az elérendő legközelebbi feladatot: úgy termelni, hogy a lehető legrövidebb időn belül minden egyes kínai embernekt évi 1500 ketti gabonaféle, 100 ketti disznóhús, 20 ketti növényi olaj és 20 ketti gyapot jusson — írja a Renmin Ribao Mao elnöki szövetkezeti látogatásáról szóló beszámolójában. Szakember-kiképzés a kínai mezőgazdaságban Példa nélkül álló sikereket mutat a „nagy előreugrás“ mozgalma a kínai mezőgazdaságban. A múlt év telén és ez év tavaszán — írja a Renmin Ribao —, több mint 100 millió kínai paraszt vett részt azokban a munkálatokban, melyek célja egyrészt az öntözőművek hálózatának kiszélesítése és korszerűsítése másrészt a mezőgazdasági öntözött terültek növelése volt.. Százmillió kínai paraszt munkájának eredményeként öntözőművek, csatornák és gátak tízezrei születtek, s a kínai mezőgazdaság öntözött területe több mint 20 millió hektárral nőtt meg. Mindezek eredményeként Kína gabonatermelése ebben az évben eléri a 300—350 millió tonnát, ami azt jelenti, hogy hamarosan valóra válik, amit Mao Ce-tung elnök előre látott: rövidesen minden kínai lakosra legalább 1100 kerti gabonaféle jut, majd egy évben. A kínai mezőgazdasági termelés ilyen óriási ütemű növekedéséhez vitathatatlanul hozzájárul a falvak gyorsütemű villamosítása. Hopei tartomány egyik megyéjében a parasztok az üzemi munkások segítségével közel ezer helyi villamos erőművet építettek, kihasználva a víz, a szél és a nap energiáját. Ezeknek az erőműveknek az energiáját nemcsak világításra, hanem a földek öntözésére is kiválóan fel tudják használni a megyében. A kínai mezőgazdaság gyors fejlesztésének egyik alapvető előfeltétele a Renmin Ribao szerint, a minél szélesebb körű gépesítés. Ennek valóra váltása viszont szorosan összefügg a technikai képzettséggel rendelkező munkaerőhiánnyal. A Kínai Kommunista Párt, hogy ezt a hiányosságot kiküszöbölje, kiadta a jelszót, hogy rövid időn belül minél nagyobb számban képezzenek ki falusi ezermestereket, akik nemcsak egy, hanem számos szakmában jártasak. Ebben a munkában élen járnak a falusi kommunisták, akik közül mind nagyobb számban sajátítják el a kovácsmesterséget, a villanyszerelést, a' traktorvezetéset stb. Ezek a falui’' 'ezermesterek az új kínai szocialista társadalom nagy erősségei a termelőszövetkezetekben. Ezek az emberek parasztokés munkások egy személyben. S bizton számíthat rájuk a kommunista párt a falu technikai forradalmának megvalósításában. Felépült a kínai atomreaktor A kínai technikai forradalom első és különösen sokatmondó eredményei közé tartozik a közelmúltban megnyílt kínai atomreaktor, amely a testvéri Szovjetunió segítségével épült ugyan fel, de kínai munkások keze által. Ez az atomreaktor és a kínai részecske-gyorsító egyben annak jele is, hogy a népi Kína belépett az atomkorszakba, s e téren felveszi a versenyt a világ iparilag legfejlettebb országaival. 8 év alatt 130 évet fejlődtek Érdekes megállapítást tesz egy chilei lap a népi Kína iparosításának üteméről. A Renmin Ribao a chilei lap Kínában járt munkatársát idézve, leszögezi, hogy a chilei újságíró véleménye szerint a kínai vas- és acélipar a forradalom győzelme óta annyit fejlődött, mint az angol vas- és acélipar a 19. század elejétől a 20. század harmincas éveiig. Más szavakkal, ez azt jelenti, — idéz a Renmin Ribao — hogy Kína a vas- és acélipar fejlesztése terén nyolc év alatt olyan eredményt mutatott fel, mint Anglia 130 év alatt. Ennek a fejlődési ütemnek sokatmondó bizonyítéka, hogy például a kínai Ilonán tartományban annyi helyi üzemet és gyárat építenek ebben az évben, amelyek csak vasból és acélból olyan mennyiséget fognak ■adni, Itiint jelenleg ad Kíria" legnagyobb "vas- és acélipari kombinátjai az Acsani Vas- és Acélművek, vagyis négymillió tonnát. Technikai forradalom Tiencsin gyáraiban Annak ellenére, hogy a technikai forradalom még éppen csak, hogy kibontakozóban van a népi Kínában, első sikerei máris arra vallanak, hogy ez a forradalom páratlanul nagy jelentőségű Kína szocialista építésének üteme szempontjából. Tiencsin városban — jelenti a Renmin Ribao augusztus 15-i száma — az üzemekben dolgozó 662 ifjúsági brigád tagjai két hét alatt 26323 újítást nyújtottak be a pártbizottságnak és az üzemek vezetőinek, melyek közül közel nyolcezret azonnal be is vezettek a termelésben. A fiatalok által benyújtott sokezer újítás között többszáz olyan is volt, melyek segítségével a tiencsini gyárak számos országos, illetve világrekordot értek el a gépgyártás területén és az ipari termelés egyéb szektoraiban. Tiencsin gyáraiban jelenleg minden órában, legalább huszonnégy újítást vezetnek be, s minden műszak újabb és újabb országos rekordról tesz bizonyságot. A sanghaji munkások egész sor olyan újítást vezettek be a textilipari termelésben, amelyek egyedülállóak az egész világon. Olyan festési módszereket alkalmaznak, amelyek felülmúlják az e téren elért világhírű angol, nyugat-német és svájci eredményeket. 520 ezer új helyi ipari üzem létesült A Kínai Kommunista Párt általános vonala komoly figyelmet szentel a vidéki, helyi ipar fejlesztésének. Kína 20 tartományának adatai szerint, — jelenti a Renmin, Ribao — az elmúlt félévben 520 000 helyi ipari üzemet létesítettek és helyeztek üzembe. Ezen új helyi ipari üzemek segítségével az elmúlt félévben 160 000 kilowattóra villamosenergiával, 2 350 000 tonna kőolajjal és sokszázezer tonna vassal és acéllal növelték Kína iparának teljesítményét. A kínai munkások és parasztok így beszélnek: „A kis hangya képes arra, hogy megeméssze a kemény csontot, a kis gép képes arra, hogy hatalmas gépet állítson elő.” E mondás értelmében fogtak össze kis kínai üzemek és állítanak elő közös erővel olyan gépeket amelyeket ezelől soha nem készítettek Kínában. Parányi kínai helyi üzemek közös munkája eredményeként született meg az első kínai, műtrágyátelőállító 1 820 000 tonnás gépóriás. A gépóriás 6000 alkatrészét több kínai tartomány helyi ipari üzemei készítették egy közös kooperációs terv alapján. A gépóriás elkészítése mindössze három hónapot vett igénybe. „Senki és semmi nem állíthat meg bennünket“ a legfontosabb, amit meg kell látni, a nép kimeríthetetlen alkotó ereje és teremtő készsége. A kínai emberek, amikor saját erejükről beszélnek, ezt mondják: „A föld, megremeg, ha dobbantunk lábunkkal, ha mi akarjuk visszafelé folyik a folyó, ha felemeljük kezünket, meghajolnak előttünk az égbenyúló hegyek, ha megindulunk, senki és semmi nem állíthat meg bennünket, mert mi van ügyünk a dolgozó, teremtő és alkotó nép, és a mi erőnk legyőzhetetlen.“ Az a folyamat, ami jelenleg Kínában végbemegy, s amelyre a „nagy előreugrás” mozgalma a legjellemzőbb, állapítja meg a Renmin Ribao, nem egyszerűen annak jelzője, hogy a szocialista építés új szakasza következett be Kínában, hanem annak is, hogy az új kínai társadalom gyors és határozott lépésekkel halad a kommunizmus felé. S ezen az úton Kína 600 milliós népét semmiféle erő nem állíthatja meg. Mao Ce-tung elnök a Kínában elért hatalmat eredményekről szólva, két döntő tényezőt említett meg a Renmin Ribao hasábjain megjelent, cikkében, amelyben egy kínai termelőszövetkezet példáját állította Kína népe elé. Ez a két tényező a Kínai Kommunista Párt, vezetése és a 600 milliós kínai nép ereje. Ez a két tényező határozza meg a kínai ipar, mezőgazdaság és kultúra „nagy előreugrás” mozgalmának irányát, lehetőségeit és eredményeit is. Mindabban, ami, Kínában napjainkban végbemegy. Milliók tanulnak írni-olvasni Párhuzamosan az iparban és a mezőgazdaságban folyó „nagy előreugrás" mozgalmával, mind nagyobb méretekben bontakozik ki Kínában a kultúra és a technika forradalma. E forradalom első eredményei igen biztatóak. A kulturális forradalom eredményei közé tartozik, hogy a fiatalkorú kínaiak túlnyomó többsége már megszabadult az írástudatlanság bilincseitől, attól a visszahúzó és, minden fejlődést akadályozó bilincstől, amelyet évezredeken át„raktak feudalista uralkodói. . .a kínai tömegek, kezére és lábára. Sanghajban például... — jelenti , külön hírben , a Renmin Ribao, a gyárak és üzemek munkásainak egynegyede elvégezte a középiskolát, s ezek közül 90 százalék ifjúmunkás. A kínai kommunista párt lapjának egy másik híre szerint Tiencsin kikötővárosban 280 000 munkás és káder tanul esti iskolákon és egyetemeken. A tiencsini munkások azt a célt tűzték maguk elé, hogy öt éven belül mindannyian elvégzik a középiskolát. Azok, akik már elvégezték a középiskolát, öt éven belül esti egyetemi képzettségreakarnak szert tenni. A kínai kultusrális forradalom új Vívmánya a népi egyetemek hálózata. A kínai Honon tartományban — írja a Bejjomin Ribao — a néptömegek saját kezdeményezésükre 17 000 népi egyetemet szerveztek, s ezeken a népi egyetemeken 3 700 000 ember tanul. A népi egyetemisták nagy része azokból a munkásokból és parasztokból kerül ki, akik egy- két évvel ezelőtt még nem tudtak írni és olvasni. A kínai kultúrán a forradalom rövid idő alatt bébiben nyitotta, hogy azok az egyszerű emberek, akik a múltban el voltak , zárva a kultúra, a tudás áldásai■otál, rendkívül gyorsan pótolni tudják a mulasztottakat és olyan csodákra képetek, amelyekre a régi Kína soha nem vált képes. A felszabadult, gazdaságilag és szellemileg függetlenné és szabaddá vált kínai százmilliók kezükbe vették nemcsak saját sorsuk, hanem a népi Kína sorsának intézését is. Iparosítás a nemzetiségi területeken. Virágzásnak indult a vas- és acélipar a kínai peremterületeken, a nemzetiségi vidékeken is. Olyan területek ezek, amelyeken néhány éve még nemcsak a feudalizmus, hanem a rabszolgaság is élt. Kuanghszi kínai tartományban a Csuang nemzetiség , autonóm területén a közelmúltban helyezték üzembe a népi Kína egyik legkorszerűbb csőgyárát, s ugyancsak ezen a területen kezdte meg működését több ipari üzem, közöttük a vucsoi hajógyár. A Renmin Ribao külön cikkben méltatja annak jelentőségét,hogy „például a Kuanghszi tartományi csőgyár két hét alatt épült fel. Kgi3 tegy másik nemzetiségi tartományában, Jünnanban az elmúlt néhány héikó pap alatt több mint 10 000 új gyár, üzemi és bánya kezdte meg a termelést. Ebben a tartomány-ban naponta 40 új üzemet, gyárat, vagy bányát helyeznek üzembe. ( Belső-Mongóliában eddig 31 fém-) -, megmunkáló és egyéb gyárat helyeztek üzembe, s több mint 400 kis helyi vas- és acélművet. Belső. Mongóliában, ahol pár éve még csak állatokat tenyésztettek, ma, napság már korszerű mezőgazdas»-gi gépeket, közöttük univerzális traktorokat állítanak elő nagy számban. Fél év alatt 300 ezer új vas- és acélüzem A kínai népgazdaság „nagy előreugrás“ mozgalmának központi feladata a vas- és acéltermelés minden eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztése. Ezért hirdette meg a kínai párt és kormány a vas- és acéltermelő üzemek létesítésének országos kampányát. E kampány során Kína minden zugában gombamódra nőnek ki a földből az új kohók, kezdik meg a termelést az új vas- és acélipari üzemek százezrei. A Kínai Kommunista Párt központi lapjának statisztikája szerint ez év januárjától júniusig egész Kínában, több mint 300,000 új vas- és acélipari üzem létesült, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Kína vas- és acélterrieléseaz év első felében lényegesen nagyobb teljesítményt mutatott fel, mint tervezték. E sikerek alapján tűzte ki célul a Kínai Kommunista Párt politikai bizottsága, hogy Kína acéltermelésének ebben az évben el kell érnie a 10,7, millió, tonnát. . . .’ ., . . . Annak illusztrálására, hogy a kínai munkások, és parasztok, milyen komoly erőfeszítéseidet tesznek a szocialista nehézipar, minél gyorsabb ütemű kifejlesztésére, a Renmin Ribao augusztusi számai a következő példáitól ",említik meg: . Santung tartomány,' kommunista pártbizottsága, felszólította ,a , tarló- , many munkásait, indít'sancik'40■,napos munka harcát, azfjit,", ,hogy a tartomány iparában a Vas" és acélipar 'foglalja el'a paradcsnoki'iáratot. (Kínában általános elv, hogy a gazdasági munkában is a politika a parancsnok, az irányító. A „nagy előreugrás” mozgalmának egy újjelszava, hogy a kínai ipar területén a vas- és acélipar váljék a parancsnokká, Kína elsőszámú iparágává. ) A szerk-'f A’'Santung tartományi pártbizottság e cél elérése érdekében feladatul jelölte meg a munkásoknak, hogy minden erejükkel munkálkodjanak a vas- és acélipar fejlesztésén, mozgósítsák a tartalékokat, indítsanak harcot a pazarlás ellen, növeljék a Vas és acél minőségét, fokozzák a vasbányák termelékentységét, építsenek Új kohónat és helyezzék ,"éléket üzembe "a korábbat‘ 'fk’É4lapított határidő élén. •..