Középdunántúli Napló, 1959. augusztus (Veszprém, 15. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-01 / 179. szám
2 Egészségügyi ötletnap Pápán A közelmúltban egészségügyi ötletnapot tartott a Pápai Textilgyár szövő II. üzemének Vöröskereszt szervezete. A gyűlést az üzem egészségvédelmének érdekében rendezték, és mint a hozzászólásokból is kitűnik, a dolgozók sok értékes javaslatot tettek. Megjelent az ülésen dr. Steinhoff József üzemorvos, a vállalat vezetői részéről Cser Zoltán, a szakszervezeti bizottság részéről Hollós Imréné, és a Vöröskereszt városi szervezete részéről Németh Imréné. Mielőtt a dolgozók elmondták volna észrevételeiket, az üzemorvos ismertette a városban fellépett vérhas-megbetegedések tanulságait, és felhívta a figyelmet a védekezésre. Ezután a gyűlés részvevői szólaltak fel. Horváth János, az előkészítő vezetője többek között javasolta, hogy több lezárható ládát helyezzenek el az üzemben, és nagyobb gondot fordítsanak a levegő tisztítására, valamint az ebédlő szellőztetésére is. Pala Károly raktáros mosdó felszerelését javasolta a raktárba, Keresztes Gábor az öltözők számának növelését, Szabó Józsefné csévélő pedig a kazettaládák kibélelését kérte. A hozzászólások bizonyítják, hogy a dolgozók nyitott szemmel járnak. Figyelmük az üzemen kívülre is kiterjed. Gőz József alapszervezeti párttitkár az utcára kilépő dolgozók érdekében járműközlekedést gátló oszlopok elhelyezését javasolta. Az említetteken kívül még sok hasznos észrevétel és javaslat hangzott el. Az ötleteket az üzemorvos és Cser elvtárs nyomban értékelte és a könnyen megvalósíthatókat a Vöröskereszt jutalmazta. A vállalat vezetői részéről Cser elvtárs megígérte, hogy a többi javaslatot is folyamatosan megvalósítják. Sok tapasztalattal és eredményesen zárult a Pápai Textilgyárban az egészségügyi ötletnap , amelyet valószínűleg több követ majd. Hová lesz az ösküi víz? Már második éve apadnak a kutak Öskü községben. Nem átok sújtotta a falut, és földalatti titokzatos szörnyről sem tudnak, „aki az ösküi vizen élne. — Hová lesz akkor a víz? — teszik fel a kérdést a lakók nap-nap után, ahogy üresen húzzák fel a kútból a vödröt. — Mert ha a Hanta-pusztai bánya ártatlan a dologban, akkor csak valamilyen „földöntúli” oka lehet. A végső igazság kiderítése az Országos Vízügyi Főigazgatóság feladata. Ők talán — szakemberek segítségével — pontot tudnak tenni a két éve húzódó vita végére, hogy van-e a bányának köze a vízhiányhoz, vagy nincs? Mert nemcsak „erkölcsi” sikerről van szó, hanem pénzről is. Oskü idei községfejlesztési tervében szerepel egy törpevízmű építése, amely 110 ezer forintba kerülne, még úgy is, hogy a falu sok társadalmi munkát vállalt. Ha viszont kiderülne, hogy mégis a bánya szívja el a vizet, akkor nyugodtan kérhetnék a tröszt támogatását. Ezért várják hát úgy az esküiek a vízművek dolgozóit, mint aki csodát tesz velük: megoldja a titokzatos rejtélyt. (m. e.) BOBEPOJIN ANTALI napló Tegyük otthonosabbá a várpalotai munkásszállókat A Várpalotai Szénbányászati Tröszt bányászainak jelentős része, 666 bányász, munkásszállókon lakik. Annak ellenére, hogy a férőhelyek száma 869, tehát mintegy kétszázzal több, mégis egyes helyeken túlzsúfoltság tapasztalható. A munkásszálló a dolgozók otthona, nem mindegy tehát, hogy milyen környezetben élnek az ottlakók. Ha valóban otthonuknak érzik, akkor annak hatása nemcsak a magánéletükben, hanem munkahelyükön is érződik. Ehhez a feltételeket is biztosítani kell. Vannak rendezett szállók. A Petőfi-szálló például parkírozott környezetével, s szép szobáival kivívta a dolgozók megelégedését. Másutt, és különösen a Cseri-szállón, a környezet miatt ezt nem tudták biztosítani. Ide került egyébként a legtöbb deklasszált, illetve büntetett előéletű elem. Ezek fertőzik a levegőt, különösen akkor, ha sokan vannak együtt. Jónéhányat már elbocsátottak közülük fegyelmi úton, ezek azután az ottlakó családoknál húzták meg magukat lesve, hogy fizetés után, és az italozás hatása alatt, hogyan nyerhetnek a többiektől kártyán annyit, amennyivel munka nélkül fenntarthatják magukat. Ennek a lehetetlen állapotnak a rendőrség segítségével igyekeztek véget vetni. Azóta tapasztalható javulás, amihez nagy mértékben hozzájárult az is, hogy önálló KISZ-szervezet alakult, és aktívan munkához kezdett. Javítani kell természetesen a feltételeket is. Több helyen, annak ellenére, hogy sok a légy, hiányzik a szúnyogháló. Egyes helyeken a kerékpárokat a szobákban tárolják, erre alkalmas más hely hiányában. Ezen változtatni kell! A munkásszállók a nevelés eszközei. Azokká kell válniuk Várpalotán is, ahol különösen indokolt ez, hiszen a szállón lakók 50 százaléka 18—24 év közötti, és 70 százaléka nem haladta túl a 30 éves életkort. Különösen a fiatalokra káros, hogy a szállók büféjében italmérés folyik. A szállót nem lehet italbolttá változtatni. Éppen ezért a szeszesitalok árusítását meg kell szüntetni, amire a szakszervezetek megyei tanácsa már határozatot is hozott. Az utóbbi időben nagyon hiányzott a munkásszállók önkormányzati szerveinek munkája. Most folynak az újjáválasztások. A legfontosabb feladat lesz majd érvényesíteniük a részletesen kidolgozott működési szabályzatot, amivel jelentős javulást érhetnek el a szállók életében. Vannak eredmények a kulturális, politikai nevelő munkában éppen úgy, mint a szállók sportéletének fejlődésében. A vezetők és a társadalmi szervek funkcionáriusai rendszeresen látogatják a munkásszállókat, és ott elbeszélgetnek a dolgozókkal. Különösen jó munkát végeznek a nyugdíjas szakszervezeti tagok, akik időközönként elbeszélgetnek a szállók lakóival a régi és az új bányászélettel kapcsolatosan. Újságokkal, vezetékes rádiókkal és a külső szállókon televíziós készülékekkel igyekeznek szórakozási lehetőségeket teremteni. Fiók-könyvtárak is vannak valamennyi helyen, hiba azonban, hogy ritkán cserélik a könyveket, pedig igen nagy az érdeklődés. Ezt bizonyítja az is, hogy az Állami Könyvterjesztő autója egy alkalommal kint járt a Cser-szállón és több, mint 2000 forint értékű könyvet adott el. A sportban még előbbre lehetne jutni, ha a tisztasági versenyhez hasonlóan, a szállók között sportversenyeket szervezne a KISZ és a szakszervezet. A múlt év vége felé 140 000 forintot fordítottak Várpalotán a szállók csinosítására, kulturális létesítményére. Az idén újabb nagyobb összegekkel akarják még barátságosabbá, otthonosabbá tenni a szállón lakók életét. A jelentős összegek mellett azonban még többet lehetne tenni, ha társadalmi munkával megszerveznék a szállók környékének parkosítását, rendezését. A munkásszállók helyzetének állandó javítása közös ügy. Nemcsak a vezetőknek van mit tenniük, de van bőven az ott lakóknak is. Közös összefogással, egymás nevelésével, a meglévő lehetőségekhez mérten még nagyon sokat tehetnek ezért Várpalotán. (B. J.) Nincs más megoldás ? A múlt szombaton délután rettenetesen fájni kezdett beteg fülem. Arra gondoltam, hogy Keresztes doktor ugyan péntekre hívott — amikor szolgálati úton vidéken voltam — azért ma is elmehetek rendelésre. Az SZTK-ban természetesen szombat délután nincs rendelés, így hát a kórházba siettem. — Kádár doktort, az ügyeletes orvost keresem — szóltam az egyik nővérnek. — Kézzé meg az ügyeleti szobában — válaszolta. — Kincs ott telefon? — Kincs. Elmentem, megkerestem a szobát. Hát telefon az volt benne, de ügyeletes orvos már nem! Az ott talált nővér nem tudott hollétéről semmit, pedig szerinte fél háromkor eltávozott. Keresni kezdték a kórházban, de egy óra is eltelt, és nem találták meg. Éppen azon gondolkoztam, mi lenne, ha a kórház egy betegének állapota hirtelen válságosra fordulna, amikor Kádár doktor megjelent. — Itt nincs rendelés — ez volt az első szava hozzám, még mielőtt tudta volna, miért is kerestem fel. — Tudom, de sajnos, képtelen vagyok hétfőig várni a fülemmel. — Miért nem megy Keresztes doktorhoz? — Mert Almádiban lakik — adtam felvilágosítást Kádár doktornak, aki ezt legalább olyan jól tudja, mint én. Ismét csak gorombán rámförmedt, hogy ők nem foglalkoznak külső betegekkel. . . így hát otthagytam a kórházat. Egyetlen szerény kérdésem van a város egészségügyi hatóságaihoz: hová forduljon valaki, ha váratlanul fájni kezd a füle szombaton délután, vagy vasárnap? Azt hiszem, jobb megoldást is lehet találni, mint a balatonalmádi rárándulást. w M-s I-e ••Üzemi tanács — amelytől tanulni lehet••• A napokban választották meg a balatonalmádi 4-es számú Mélyépítő Vállalatnál az öt tagú üzemi tanács egyhamar lát s a többit a törvényes rendelkezések értelmében, a szakszervezeti bizottság jelöli, s az új üzemi tanács néhány nap múlva, augusztus elején tartja alakuló ülését. A vállalat üzemi tanácsa már az elmúlt esztendőben is hasznos tevékenységet fejtett ki (például a műszaki fejlesztésre tett javaslatainak gazdasági eredménye 97 000 forint volt.). Jellemző az üzemi tanács jó működésére, hogy az elmúlt év folyamán az ország első élvonalbeli építőipari vállalatai tapasztalatcserék folyamán tanulmányozták, s átvették hasznos módszereiket. A mélyépítők üzemi tanácsának tagjai azonban szerteszét működnek a megye, sőt más megyék különböző munkahelyein. Egy-egy illésre összeverbuválni valamennyi tanácstagot nemcsak sokba kerül, de a munkából is jelentős kiesést jelentene. Ezért az üzemi tanácson belül 5 bizottságot — egyenként 9—11 tagút — hoztak létre már tavaly, s az idei üzemi tanácsnak is ez a terve. Külön bizottság foglalkozik a műszaki fejlesztéssel, a munkaügyekkel, a szociális, kulturális ügyekkel, a munkavédelemmel, és a társadalmi tulajdon védelmével, s külön bizottság vizsgálja a vállalat önköltségének alakulását. Az üzemi tanácsnak reszortok szerinti bizottságokra való osztása reméljük, úgy, mint tavaly — azt fogja eredményezni, hogy hathatósabban nyújthatnak segítséget a vállalat gazdasági vezetésében. Modern tűzoltófelszerelések a községekben Lapunk július 26-i számában hírt adtunk arról, hogy a pápai járás néhány községét modern tűzoltófelszereléssel látják el. A megyei tűzrendészeti parancsnokságtól nyert értesülésünk szerint ez nemcsak a pápai járásra vonatkozik. Megyénkben ez évben tíz termelőszövetkezeti község önkéntes tűzoltósága kap kismotorfecskendőt. Egyébként kormányunk úgy intézkedett, hogy az ötéves terv végére minden községet kismotorfecskendővel, a nagyobb községeket pedig gépjárművel vagy gépjárműfecskendővel kell ellátni. 1956, Bill Botaf 1. A tej reggel kell! Veszprémben, a Kiss Lajos lakótelepen reggel nincs tej. Azét van, de mégsincs. Van, háromnegyed hétkor már ott áll kannákban a gyorskiszolgáló bolt sarkán a napon, de abból ugyan nem iszik egyhamar senki. Nem, mert a boltot csak fél nyolckor nyitják, s akkor a reggelihez már késő. Él, persze elviszik, de annak jórésze aztán elpazarlódik. Hogyne, hiszen már hajnalban süti egy órát a nap, s aztán már délutánra — hát még másnap reggelre! — megalszik, vagy füsszemegy, megsavanyodik. A felnőttek, ha csak magukról van szó — legyintenek, isznak teát, vagy megeszik a vacsoráról maradt levest, esetleg krumplipaprikást is reggelire. De a csecsemőknek nem lehet krumplipaprikást adni, ezt a város kereskedelmét irányító elvtársaknak is tudniuk kell. Tej kell! A tej ott áll a sarkon, süti a nap, csak ki kell mérni. Ha a boltot csak fél nyolckor nyitják, mérjék másutt, akár a boltkapu aljában, vagy a bolt előtt az utcán, ha jobb megoldást nem találnak, de mérjék, mert a tej reggel kell. Azt mondják, rövidesen megoldják a tej házhozszállítását. Ez nagyon jó lesz, de már most kezdjék legalább reggel hétkor mérni. Már hónapokkal ezelőtt is így kellett volna. Ezt nem tudni megoldani, rosszindulat, vagy tehetetlenség, de legalábbis megengedhetetlen kényelemszeretet. Cs. I. Védekezzünk a lucerna rovarkártevői ellen! A lucerna és a lóhere nélkülözhetetlen és egyben legértékesebb szántóföldi pillangós szálas takarmánynövényünk. A világszerte keresett lucernamag termesztést súlyosan veszélyeztetik, sőt bizonytalanná teszik a lucerna zöld részét, főleg pedig magtermését nagy számban pusztító rovari kártevők. A kártevők ellen legcélszerűbb a Maninger professzor által kidolgozott komplex védekezési eljárások betartása. Lényegében a következő védekezési módszereket alkalmazhatjuk. AGROTECHNIKAI VÉDEKEZÉS Lucernát legalább 4 évig ne vessünk abba a táblába, ahol előzőleg lucerna volt. Régi lucernatábla mellett ne létesítsünk új lucernást. Magtermésre egész táblát hagyjunk meg, mert ha a tábla egy részét lekaszáljuk, az összes magkártevőt a magnak hagyott területre csalogatjuk, ennek pedig a magtermés vallja a kárát. BIOLÓGIAI VÉDEKEZÉS Eredményesen fel lehet használni a kártevők összeszedésére a pulykákat és gyöngyösöket. Nevezett baromfiak nagy előszeretettel, óriási mennyiséget pusztítanak el a rovarokból. MECHANIKAI VÉDEKEZÉS A kaszálások után, főként a magfogás előtti kaszálás után, a tarló reggeli és esti tövisboronálásával a kártevők lárváinak nagy részét elpusztíthatjuk. Igen jó eredményt érhetünk el, ha a magtermesztésre kijelölt lucernatáblát zöldbimbós állapotban hálózzuk. A kártevőket a háló végighúzásával foghatjuk össze, a hálóba vagy vályúba régi nevén ,.gritox” porozószert tegyünk. Nagyüzemben fogatos hálóval vagy vályúval dolgozhatunk. Igen alkalmas a Nádudvari-féle lógereblyére szerelt vályús rovarfogó. Lényeges, hogy zöldbimbós állapotban végezzük el a rovarfogást. KÉMIAI VÉDEKEZÉS Igen eredményes a lucernamag kártevők elleni védekezés a különböző idegmérgekkel. A leggyakoribb magkártevők ellen Agritox porozással védekezünk. Igen sok kártevőt pusztíthatunk el már a lekaszált tarlón is, katasztrális holdanként 10 kilogramm por kiszórásával. De a legfontosabb védekezési időpont a zöldbimbós állapot. Ha virágzáskor porozunk, nemcsak a kártevők elpusztításával késünk, hanem még a hasznos magporzást elvégző méheket is elpusztítjuk. Ezért csak zöldbimbós állapotig szabad az idegmérges védekezést alkalmazni. A legújabb porozószer, a Melipax elnevezésű kontakt méreg. E méreg amennyiben kat, holdanként 10 kg-nál többet nem szórunk ki, a méhekre ártalmatlan. Egyébként ha ez adagnál többet alkalmazunk, a 1091/1930. Vili. 13. FM. zz. rendeletben előírt eljárást be kell tartani, nevezetesen előzően bejelentést kell tenni a községi tanácsnál, hogy a méhészek figyelmeztethetők legyenek. A Melipax hatékonyságához ism fok hőmérséklet szükséges. Ha zöldbor bős korban elmulasztottuk volna porozást, vagy a sok kártevő miat meg kell ismételni, zöldhüvelyes állapotban is porozhatunk hasonló mennyiséggel. Ilyenkor különösen a lucernamagdarázs ellen tudunk legjobban védekezni. Igen fontos, hogy a lucernásban az esetleg megjelenő Aranka-foltoka még a magkötés előtt elpusztítsuk Ez a „Kuszkután” permetezéssel, vagy 9 százalékos kénsavas, illetve 13 százalékos vasgálicás permetezéssel elvégezhetjük. A magtermés szerződéses átvételi ára 3800 Ft. Ezt a jövedelmet csak úgy érhetjük el, ha a fenti védekezést maradéktalanul végrehajtjuk. Kovács Barna