Napló, 1962. február (Veszprém, 18. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-01 / 26. szám

3__ Jogászok a termelőszövetkezet megszilárdításáért A Hazafias Népfront járási bi­zottsága a múlt héten, pénteken este jogászgyűlést rendezett a já­­rási pártbizottság helyiségében. A gyűlés tárgya a termelőszövetke­zetek segítésének megbeszélése volt. A megjelent jogászok — a bíró­ság, az ügyészség dolgozói, az ügyvédi munkaközösség tagjai, valamint a vállalati jogászok — a népfront-bizottság kérésére egyhangúlag elhatározták, hogy jogi bizottságot alakítanak, amely irányítja és összefogja a társa­dalmi munkában résztvevő jogá­szokat. Valamennyi megjelent jogász vállalta, hogy teljesen díjtalanul jogi vonatkozású segítségben ré­szesíti a termelőszövetkezeteket. A segítség jogi előadásokból, ne­gyedévenkénti helyszíni fogadó-, illetve tanácsadási órákból áll. A jogi bizottság szeretné, ha a termel­őszövetkezetben bizalommal fogadnák a megjelenő jogászo­kat, akik bármilyen jogi tárgyú — egyéni és közösségi — problé­ma­­megoldásához segítséget nyúj­tanak. Az előadássorozat máris meg­kezdődött. Kedden járásunk több községében tájékoztatták a ter­melőszövetkezeti tagokat a tsz­­tagok társadalombiztosítási — betegellátás, nyugdíj, stb. jogai­ról. Politechnikai tanterem épül a pápai Gagarin Általános Iskolában Hírt adtunk már arról, hogy a községfejlesztési terv keretében az év folyamán több tanterem épül városunkban. Ennek segítségével kívánják az iskolák zsúfoltságát enyhíteni. Egyúttal lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy a poli­technikai oktatáshoz is megfelelő helyiség álljon rendelkezésre. A múlt évben a Jókai utcai leányiskolában épült már két új terem, jórészt társadalmi munká­val. Most a Gagarin Általános Is­kola intézkedett elsőnek, politech­nikai tanterem építését kezdi meg a közeljövőben 150 ezer forint ér­tékben. A közel 100 négyzetméter alapterületű terem építéséhez a községfejlesztési alapból a városi tanács is hozzájárul, és jelentős -------------­anyagi támogatást ad a Művelő­désügyi Minisztérium is. Jelentős feladatra vállalkoztak azonban az iskola szülői munkaközösségének tagjai is, akik társadalmi mun­kában veszik ki részüket az épít­kezésből. A városi tanács v. b. műszaki dolgozói is hozzájárultak az elképzelések megvalósításához. Knapp Imre ipari és műszaki osztályvezető és Németh Pál köz­­ségfejlesztési előadó társadalmi munkában készítette el a tante­rem tervét. Az iskola vezetősé­gének munkája biztosan meghoz­za e­ümölcsét. Az új tanterem­ben mód n­yílik a zavartalan ok­tatásra. Ezt látták a szülők is, és ezért állnak lelkesen a kezdemé­nyezés mellé. ► @fc›--------------­ A pápai járás valamennyi községében ég a villany Fri­ch József mérnök tájékoz­tatott minket az ÉDÁSZ pápai üzemvezetőségének 1961. évi munkájáról. — Az ÉDÁSZ pápai üzemveze­tősége teljesítette 1961. évi fel­adatait. Ma már a pápai járás valamennyi községében ég a vil­lany. A terv a községek villamo­sítása mellett magában foglalta jelentős számú termelőszövetke­zet villamosítását, így Tétszent­­kút, Iharkút és Fenyőfő községe­ken kívül bevezettük a villanyt a somlóvecsi Békesség, a vaszari Hunyadi, a takácsi Petőfi, a ge­­csei Haladás, a nagygyimóti Zrí­nyi, a gyarmati Kossuth, a ba­­konykoppányi Bakonyalja, a ba­­konyszűcsi Bakonygyöngye, vala­mint a pápai Egyetértés Termelő­­szövetkezetbe, illetve üzemegy­ségbe. A múlt évben 900 új fogyasztót kapcsoltak be az üzemvezetőség területén. Ezzel az összes fogyasz­tók száma elérte a húszezret. Kitűnő eredménynek tudható be, hogy a pápai energia viszo­nyok megjavítására a Hódoska mellett megépült a 35/10 ezer vol­tos ideiglenes transzformátor ál­lomás. Jelentős gazdasági siker, hogy az elmúlt évben a műszaki fejlesztésre negyedmillió forintot, az elavult hálózatok felújítására másfél millió forintot fordítottak. Az új év első eredményei kö­zött említi meg Frnch elvtárs a munkásvédelmi őrségek megala­kulását. Ezek célja a balesetvé­delem megszilárdítása. Február 3-án indul be 26 hall­gatóval egy önálló villanyszerelő tanfolyam, amelyen minden üzem­ből a legjobb villanyszerelők vesznek részt. Matics József Megvédjü­k a békét! A Magyar Szocialista Munkás­párt járási és városi bizottsága, valamint az MHL járási tartalé­kos tiszti tagozatának vezetősége vasárnap délelőtt a járási pártbi­zottság tanácstermében rendezte meg a kommunista tartalékos tisztek gyűlését. Sarlai Károly elvtárs, a járási pártbizottság osztályvezetője tájékoztatta a megjelenteket az SZKP XXII. kongresszusának munkájáról, s jelentőségérő«*. N*rtO A társadalmi tulajdon váde­me­­ a népi ellenőrzési bizottság vizsgáltának középpontjában Sokoldalú és körültekintő mun­kát igényelt az a vizsgálat, mely 23 pápai és Pápa környéki válla­latnál, üzemegységnél ellenőrizte, hogy a társadalmi tulajdon védel­mére megtesznek-e mindent, az adott körülményeknek megfele­lően. Kirívó rendellenességgel és hanyag gazdálkodással sehol sem találkozott a városi és járási népi ellenőrzési bizottság. Megállapították, hogy a raktár­viszonyok általában kielégítőek? Sok hiányt tapasztaltak azonban a mezőgazdasági jellegű üzemek­nél, üzemegységeknél a gépek tá­rolása körül. Az érő- és munka­gépek sokhelyütt a szabadban áll­nak, tároló színek vagy egyálta­lán nincsenek, vagy ha vannak, azok a szükségletnél lényegesen kisebb alapterületűek. A vállalatok tudatában vannak annak, hogy a normán felüli anyagkészletek tárolása rontja a gazdasági egység eredményét, ép­pen ezért intézményesen gondos­kodnak arról, hogy csak a leg­szükségesebb anyagokat és alkat­részeket tartsák raktáron. Már lényegesen több hibát ta­lált a vizsgálat az állóeszközök terén. Az egyik gépállomás pél­dául minden szükséglet és elfo­gadható indok nélkül beszerzett 1960. őszén 28 darab gyári mű­­trágyaszórót, annak ellenére, hogy a gépállomás már rendelkezett 20 darab ilyen géppel. A vizsgá­lat idején ezek a gépek a telepen a szabad ég alatt voltak, üzembe­helyezésre közülük egyet sem ál­lítottak össze, mert erre nem volt szükség. Ez érthető, ugyanis a már előzőleg meglevő 20 darab műtrágyaszóró sem volt kellőkép­pen kihasználva. A 28 darab új műtrágyaszóró értéke 282 160 fo­rint. Ugyanennél a gépállomásnál 1959. augusztus óta 593 folyómé­ter bányakábelt találtak elfekve 72 346 forint értékben. Ez a kábel olyan méretű, hogy erre a gép­állomásnak vagy hasonló üzem­nek soha és semmi körülmények között szüksége nem lehet. Találkozott a vizsgálat nehezen áthidalható nehézségekkel is. A Pápai Állami Gazdaság lovász­­patonai üzemegységében, az úgy­nevezett belső majorban mintegy 8 millió forint értékű erő- és munkagépet tárolnak. A major nincs, körülkerítve, s a több ka­­tasztrális hold területű telepen egyetlen egy éjjeli őr teljesített szolgálatot. A majoron keresztül közút vezet át. Ilyen körülmények között a társadalmi tulajdon megőrzése nehéz feladat. Egyik hivatali épületünk tető­­szerkezetét az 1961. július 13-i vi­har erősen megrongálta. A kija­vítás a vizsgálatig sem történt meg, az épület több helyen beá­zott. Emiatt jelentős kár keletke­zett. Többszöri panasz hangzott el azzal kapcsolatban, hogy az al­katrész utánpótlás, tekintet nélkül a gépek típusaira, igen nehézkes. Ez nemegyszer hetekig, sőt hóna­pokig tartó kiesést eredményez. A vizsgálat a panaszt alátámasz­totta, egyúttal megállapította azt is, hogy emiatt a felelősség nem a vállalatokat terheli. A vizsgálat által feltárt hiá­nyosságok megszüntetésére a szük­séges intézkedéseket megjelölték,­ illetve már lépések történtek. Ezek által biztosítható a társa­dalmi tulajdon megfelelő védel­me. S ez mindannyiunk érdeke. V. M. A Pápai Építőipari KTSZ célja 1962-ben Ítt a lakosság igényeinek minél jobb kielégítése 1961-et, fennállásának tizedik évét sikerrel zárta a Pápai Építő­ipari KTSZ. A tízéves évfordulót kimagasló eredményekkel akarták megünnepelni, s ezt a tagság lel­kiismeretes munkájával sikerült elérniük. Eredményeikről t­­­dósí­­tónket Meixner József elvtárs, a Pápai Építőipari KTSZ főköny­velője tájékoztatta. Éves tervüket 104,3 százalékra teljesítették. 1960. évhez visz­o­­nyítva a megtakarítás 9 százalé­kos, ami összegszerűen 737 ezer forintot jelent. A jó munka és a kimagasló eredmények bizonyíté­ka az is, hogy a nyerségrészese­­dés előzetes becslések szerint a dolgozók egyhavi fizetésének fog megfelelni. A Pápai Építőipari KTSZ célja 1962-ben is: a lakosság igényeinek minél jobb kielégítése. A vezető­ség mindent megtett annak érde­kében, hogy ebben az évben a la­kosság részére­örténő építési és ipari szolgáltatási munkákat nö­velje. A fő hangsúlyt a határidő betartása mellett a minőségi mun­kára helyezik.­­ Elekthermax életéből javult a minőségi munka a csiszolóműh­elyben (Tudósítónktól). Nagyon nehéz fizikai, és rend­kívül körülményes munkát végez­nek a fémcsiszoló műhely dolgo­zói. Az anyagok megmunkálása fokozott figyelmet igényel, s a legkisebb figyelmetlenség is könnyen balesetet okozhat. A munkavégzés megkönnyítését és a napi termelés növelését szol­gálja a napokban beállított tizen­két egységből álló talpcsiszoló gépsorozat. Egészen az utóbbi időkig prob­lémák voltak a minőséggel is. Egyrészt a kiváló szakmunkások munkája, másrészt az ellenőrzés megszigorítása jelentős fejlődést hozott ezen a téren. Ki kell emel­ni a legjobban dolgozókat: Ko­roncai Jánost, Treffer Józsefet, Sarus Józsefet és Hegyi Imrét, de a többieknek is jelentős szerepük van az eredményekben. Naponta többféle munkát is végez a cso­port, az éles vaslemezek tömegét forgatják meg, így jelentős a bal­esetek számának erős csökkenése. Ez a dolgozók elővigyázatossági­nak tulajdonítható, és a munkás­védelmi berendezéseknek. Nagy segítséget jelent az immáron rendszeresített védőkesztyű, kár, hogy ezek utánpótlása néha aka­dozik. Mogyorósi János ■ ... -V» ^ Nem fagy be a Tapolca vize — 800 éve indult meg az első Tapolca-parti malom—A határ műemlékei A Pápa körüli vízfolyások kö­zül a Tapolcának volt minden­kor a legjelentősebb szerepe vá­rosunk életében. A Bakony mészkőtömegén búvó patakok képződésével karsztszerűen ke­­resztü­lszivárgó vize a mélyben felmelegszik, s a törésvonalak mentén langyosvizű források alakjában Tapolcafő községnél feltör. Majd Pápa­­irányában folyik. Vízi energiája jelenté­keny volt, forrásától harminc méterre már malmot hajtott. Karsztvizű hétvíznek is mond­ják a Tapolcát, mert állandóan és jóval nagyobb hőmérsékletű, mint a környező terület évi kö­zepes hőmérséklete. Vize soha nem fagy be. A Tapolca vízi erejét munka­gépek hajtására lehetett felhasz­nálni. Ez a felhasználás őrlő, daráló malmok formájában na­gyon korai időben ismert volt már. 1162-ben feljegyzés ké­szült az első Tapolca-parti ma­lomról, 1183-ban újabb három malomról, melyeket azután a többiek hosszú sora követett. Egy 1428-ban történt feljegyzés posztókallómalom működését említi. 1557-ben nyolc, 1559-ben kilenc vízimalom volt Pápán. 1648-ban deszkametsző malom bakonyi fát dolgozott fel, a Tí­zes malom deszkát fűrészelt és papíranyagot őrölt. Száz év alatt a gabonaőrlő malmok száma 18-ra szaporo­dott. Nagy részük csak egy ke­rékkel működött, de volt, ame­lyik hattal, sőt tíz kerékkel is. E korban sokat jelentett a gabo­­naőrölés szempontjából a Ta­polca vize a városnak és a táj­nak. Míg a szomszédos helyek malomhajtó vizei nyáron ki­száradtak, télen befagytak, a Tapolca vizétől a malmok té­­len-nyáron egyaránt foroghat­tak. Feljegyzések szerint sok­szor még a szomszédos — Vas, Győr, Sopron és Zala megye tá­volabbi helyeiről is kénytelenek voltak ide jönni őrlésre. A Pápáról szóló 1905-ben megjelent leírás arról emléke­zik meg, hogy a város belső és külső területén akkor 15 mű­malom és 6 parasztmalom mű­ködött, melyeknek évi gabona­liszt termelése átlag 12 ezer méter mázsa volt. Gerő László 1959-ben megjelent Pápa című könyvében 16 régi malmot so­rol fel. Közülük néhányat kor­szerű berendezéssel láttak el. Legtöbbjük azonban ma már nem működik. A modern tech­nika megállította a vízimal­mok működését és kerekeiket a zöld moszat lepi be. A Ta­­polca-parton el­nyújtózkodó mal­mok sora sajátos ódon formá­jával továbbra is jellegzetes ké­pet ad a pápai határnak. A hoz­zánk látogató turista-, kirán­duló csoportok gyakran tekin­tik meg az egykor híres pápai malmokat. A múlt nyáron kis­­film is készült a legjellegzete­sebbekről. Várnak? Mihál? 1962. február 1. Szórakoztunk, nevettünk, tapsolunk JÓL SIKER­ÜN­­T AZ ÚJÍTÓK BÁLJA A Pápai Textilgyár újítási bi­zottsága rendezte meg — Pápán először — az újítók bálját, szom­baton este. Gyorsan megtelt a textilgyár művelődési otthonának nagyterme fiatal és idős dolgo­zókkal, akik a jó szórakozás re­ményében jöttek el. S nem is csa­latkoztak. Két zenekar is gondos­kodott jó hangulatukról, s nem­különben a büfé, mely ételeket és italokat kínált. Remekelt a­­ rendezés is: a hangulatot, a vi­dámságot semmi sem zavar­ta, a bál a legnagyobb rendben folyt,­­ szólt a zene, táncoltak a párok, ■ reggelig. A tombolán kívül érde­­­­kessége volt a bálnak a szépség­verseny, amelyet Nemes Marian­­na, az Elekthermax fiatal dolgo­zója nyert meg 200 szavazattal. • S még egy, ami mindenkinek tet­■ szett: a tükörvilágítás, mely nagy ■ mértékben hozzájárult a hangu­­­­lathoz. Az első pápai újító bál jól si­került, mind a négyszáz résztve­­­­vője jól érezte magát. ­ TÁNCZENEI GIMNÁZIUM • Hétfőn két előadás közönsége­­ szórakozta végig az Országos­­ Rendező Iroda új könnyűzenei­­ műsorát, a Tánczenei Gimnázium­­­­ot. Röviden róla: volt sok neve­­­­tés, vidámság és taps, volt néhány­­ kiváló előadó ismeretlen és is­mert számokkal, s volt néhány­­ gyengébb perce is a két órának,­­ de ez utóbbit a jó utólag feled­­­teti. A főszereplő, a Nebuló-ze­­­­nekar az első percben megnyerte , a közönség tetszését. Fiatal, te­­­­hetséges zenészek, könnyedén és­­ gondtalanul muzsikáltak. Szelle­­­mes volt Erdődy Kálmán minden­­ száma, ezen az estén csak jó hí­­­­rét igazolta és öregbítette. Kovács­­ Erzsi neve már eleve siker, sike­­­­re volt, ugyanígy sikere volt a­­ fiatal Fónai Józsefnek és Madár , Tivadar paródia számainak. Bar­­i­lay Kati rekedt volt, szép megje­­­­lenésén kívül nem nyújtott töb­­­­bet, Szántó Klárinak pedig a ke­­­­retjáték írói nem írtak szerepet, , különösebbet.­­ S vajon Németh Lehel remek­­ énekléséről és hatalmas sikeréről­­ kell-e bővebbet mondani? Cm.—44

Next