Napló, 1963. november (Veszprém, 19. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-01 / 256. szám
IMS. tsovtmbet . Gyorsítani kell a betakarítást és a mélyszántást Értékelés az őszi munkákról A megyei tanács október 28-i értékelése szerint megyeszerte meggyorsult a betakarítás, az őszi mélyszántás üteme azonban nem kielégítő. Számos nagyüzemben a betakarítás lassúsága fékezi az őszi mélyszántás végzését, néhol pedig a vetésről való átállás okozott kisebb-nagyobb időveszteséget. A betakarítási mutatók — a fővetésű silókukorica kivételével — még száz százalék alatt mozognak. A fővetésű silókukorica betakarítása 142 százalékos, az első helyet a pápai járás szerezte meg. . A burgonyabetakarítási tervét 91, a cukorrépa betakarítási tervét pedig 80 százalékra teljesítette a megye. A burgonyabetakarításban a sümegi, a cukorrépa betakarításban a tapolcai járás vezet. Többhelyütt a cukorrépa szedést lassítja az átvétel nehézkessége. A kukoricabetakarítás az utóbbi időben meggyorsult, bár még sok a tennivaló: mindössze 69 százalék a megyei teljesítés. A kukoricaszámok 54 százalékát takarították be. A kukoricaszedésben a veszprémi járás jár élen 85 százalékkal. Közvetlen mögötte halad a sümegi és a tapolcai járás. Sokat kell még tenniük a mezőgazdasági nagyüzemeknek a mélyszántás meggyorsításáért. A tavasziak alá, eddig a tervezett terület 25 százalékán végeztek mélyszántást a szövetkezeti traktorosok. A mélyszántásban a zirciek vezetnek, második a veszprémi járás. NAPLÓ Tizenkilenc kotnyeles Kihagyott tojás • Találkozás a cukrászda udvarán Már meg nem mondanám, hogy mivégből ragadtam nyakon a tollat, néhány sort papírra vetni, erről a kedves-bájos 19 kotnyelesről, meg Feriről, a nagykamaszról. Hiszen nem is történt semmi. Szép ősze délelőtt volt, s én közéjük keveredtem a sümegi cukrászda udvarán. Ott csiviteltek, mint a madarak, s egy háborús honvédsisakhoz hasonló rézedényből nyalogatták a csokoládékrémet. Nem veszekedtek rajta, de azért úgy csinálták, mint ahogy a gyerekek szokták. Nevettek, lökdösődtek, fehér köténykéik csüőébe törölték maszatos szájukat. Diákok a cukrászdában Talán el is megyek mellettük, megelégedve a szívderítő látvány bájosságával, ha nem hallok egy tipikusan iskolás, bukdácsoló, felelő mondatot. Tilger Erika, (később tudtam meg a nevét) hadarta a leckét. — Hatvan deka liszthez 4 deci tejet, 4 deka élesztőt teszünk, kevés vanilliával összekeverjük, és mandulát teszünk bele. Ez a briós. Pirosarcú kislány. Sipos Ibolya nevetve pótolja: — De kihagytad a tojást öregem, anélkül meg nem mész semmire. Nem iskolás a hang. Komoly, tudálékos, háziasszonyos. Otthon tanulta. Hát így keveredtem én a 19 kotnyeles közé. Egyébként a sümegi Kisfaludy Sándor gimnázium I. A osztályának tanulói, akik abban a szerencsében részesülhettek, hogy négy év alatt megtanulhatják a cukrász szakmát. S még hozzá milyen elegáns végeredménnyel, érettségi után, ha kedvük tartja szakmunkás vizsgát tehetnek. A szakma pedig szép. Hányan irigylik a cukrászoktól. A mesterük, Csapó Béla a földművesszövetkezeti cukrászüzem vezetője. Körülugrálják a csintalanok, kedveskednek neki, de a mester mégsem mond róluk sokat. Pedig ők várnák. Csakhogy: — Na, jó, hát nincs velük semmi baj. Ilyenek. Láthatja. De azt becsülöm bennük, hogy szeretik a műhelyt, tőlem ugyan aztán hancúrozhatnak. Így is megtanulja a mesterséget, aki akarja. De meg ám! Valamennyien arra törekednek, hogy akár otthon is, mihamarabb megmutathassák tudásukat. Még a fiúk is. Mert el is felejtettem mondani, hogy a 19-ből 2 fiú. Az egyikőjük, ez a nagykezű, nagylábú, pattanásos kamasz, komiszán kedves, már diplomata is. A hetyke legény — Ne a brióst magyarázzátok a bácsinak. Borivó, láttam a presszóban. A sós rudat szereti ugye? — Eltaláltad, de ha te sütnéd, csak-csak leszoknék róla. Nem megy az még neked. Elpirul. Lilák lesznek a bíbircsókok az arcán. Megsértődött. — Azt megkóstolhatja, nem vagyok ám én akárki. Önérzetesen elfordul. Bánt, hogy durva voltam. A lányok nevetnek rajta, s Ferinek ez a legrettenetesebb. Eloldalog a társaságból. Utánamegyek. — Megbántottalak? Dacosan kapja fel a fejét, büszke, hogy megkövetem. — Dehogy. Csak minek szól bele az, aki nem ért hozzá. A többieket munkára hívja a mester, ketten maradunk. De az én kamaszom nincs zavarban. Nagyfiúsan válaszolgat. Hetyke legény. — Szereted ezt a szakmát? — Honnan tudjam. Még csak nem régen csinálom. — Dehát az előbb azt raomoljad... — Ha mutatja a mester, megcsinálom én, minden leckét meg lehet tanulni. Bent a műhelyben zsibonganak kotnyelesek. Heccelik a segédet, Varga Artúrt. Az meg közéjük vág a lányoknak. Szétugranak, rebben a patyolat kötény, s aztán újra kezdik. Keverik a habot, cukkolják a segédet. Az én barátom befelé mosolyog. — Jó, mi? Szépen fényesített cipője van, vasalt a nadrágja. Paraszt gyerek. — Mi leszel? — Ha ez megtetszik, akkor ez. — Cukrász? — Naná, megéri nem? Jól táplált, erős csontú. Akkora tenyerei vannak, amekkora csak egy kamasznak lehet. — Mondd, éheztél már valaha? Néz rám, mint a bennszülött Kolumbuszra. — Éheztél? Feri nem érti — Hátha nem volt kaja. Egyszer kiránduláson voltunk, akkor ... Felfalták reggel a srácok, nekem nem hagytak semmit. — Nem úgy értem, Feri. Éhezni... Tudod, sokáig nem enni. Megint liláit lesznek a bibircsókok, néz rám értetlenül, mintha hottentottául beszélnék. A műhelyből szólítja egy szőke, copfos lány. Nekem nem felel. Int, nagy kezével, és otthagy. Fogalma sem volt, mit kérdeztem. Kiss Máté Három dekás virág»,,cserépé A balatonkenesei Vas és Műanyag KTSZ-nél a magyar műanyagiparban elsőként kezdték meg a polistirol üzemszerű alkalmazását. Ez az anyag valóban olyan könnyű mint a pehely; ehhez hasonlóan súlyát is literben adják meg. Egy liternyi térfogatú polistirol mindössze 3—6 dekát nyom, de a „törékenynek” látszó anyag igen erős ellenállást fejt ki külső hatásokkal szemben. A belőle készített 25 centiméter magas, mindössze 3 dekagramm súlyú virágcserépben nagyobb ütődések sem tesznek kárt. Kísérletek szerint nagyobb magasságból kőpadlóra esve sem törik össze. Előnye még, hogy különböző színekben gyártható és így virágfajtánként más-más, díszes cserepet használhatnak. Ugyanebből a könnyű ellenálló anyagból készítenek téglaformájú csomagoló dobozokat, amelyek belül üregesek. Ide zárható be a féltett, rendkívül kényes szállítmány, például a darabonként 18 ezer forintot érő híradástechnikai adócső. Ezt korábban rugókkal bélelt ládákban szállították, a rugalmas, törhetetlen poliszirol azonban sokkal jobb, valósággal párnaként védi a szállítmányt. Az érdekes tulajdonságokkal rendelkező műanyagból készített tárgyak, a mintákkal végzett próbák után, sorozatgyártásra kerül- Új KISZ csúcsvezetőség a várpalotai MVM intézetben Kilenc KISZ alapszervezet működik a várpalotai 305. sz. MÜMV intézetben. Szokás szerint a tanév elején valamennyi alapszervezet újjáválasztotta vezetőségét, most pedig ünnepélyes keretek között, a csúcsvezetőséget. Az intézet KISZ-fiataljai elhatározták,hogy valamennyien részt vesznek az Ifjúság a szocializmusért mozgalomban. Tervük, hogy a gyakorlati munkában, a tanulásban a hasonló létszámú és adottságú ajkacsingeri vájártanuló intézet növendékeit versenyre hívják. Hogy kevesebb legyen mások gondja... A portás hunyorogva pislog a korai látogatóra, s csal, amikor a kapu rácsához hajol akkor veszi észre a lámpa fényénél a hajnali „vendéget”. — Jó reggelt Kálmánná, hát már megint nem tud aludni? Még csak negyed hat és maga már műszakba jön. — Tudja maga portás bácsi, hogy a buszom ilyenkor ér ide így legalább ellenőrizhetem az éjszakások munkáját is. így kezdődik a napja Kálmán Józsefnének, a Fűzfői Papírgyár irkaüzem csoportvezetőjének. Mire a nappalos műszak dolgozói megérkeznek, ő már körüljárta az üzemet, tudja mennyi volt a termelés, mennyi a selejt. 1939-ben került az üzembe mint válogató. Ismerte milyen volt a múltban a munkakörülmény, s talán éppen ezért tudja jobban megbecsülni ma a munkát, az üzemet is. Fürge termetével itt is, ott is feltűnik a gépek között, s néha fél órákat is magyaráz, tanítja az új munkásokat. Amíg fizikai munkán dolgozott gyakran kapott dicséretet szorgalmas jó munkájáért. Három éve múlt, hogy először megválasztották őt szakszervezeti bizalminak. Szívesen vállalta. Nem a funkciónak örült, hanem a bizalomnak. Egy évvel ezelőtt újra őt választották. Fűzfőn a külső telepen, ahol lakik, nemcsak szomszédai, de az egész telep ismeri, tudják róla, hogy szívesen törődik mások gondjával-bajával, munkájában is példamutató, ezért választották meg 1963. februárjában tanácstagnak. Ez év januárjában különös tanácskozásra jöttek össze az üzem dolgozói. Elhatározták, hogy versenyt indítanak a szocialista üzem cím elnyeréséért. Vállalták, hogy 25 tonna papírral többet gyártanak azzal, hogy csökkentik a selejtet. Vállalásukat 40 tonnára teljesítették. Kálmánné szívesen vállalta a lemondást a közös ügyért. Sokat tanult, hogy másokat is segíthessen. Egy hónapja megválasztották pártcsoportbizalminak. Valami különös öröm futott végig az arcán amikor újságolta, hogy az ő üzemükben már lassan el is felejtik az emberek, hogy mi az a fegyelmi bizottság. Sok ez a munka, nem egy embernek való. Nem jár érte sem túlóra, sem prémium, de sok esetben még köszönet sem. S amikor megkérdeztük, hogy miért vállalja ezt a nagy felelősséggel járó sokoldalú megbízatást, csak ennyit válaszolt: Hogy kevesebb legyen mások gondja__ Szabó Ferenc Kálmán .juicíné (baloldalon) magyarázza Balogh Jánosnénak a,Zirkarotációs géppel kapcsolatos munkát. (Fotó: Szabó) Hálószobák víz alatt Bizarr kép fogadja a látogatót egy-egy esőzés után a várpalotai MVM Iparitanuló Intézetben. Fiatal gyerekek vödrökkel merik a vizet a hálószobáikban és közben jóízűen nevetnek. A látogató is velük derülne, ha nem tudná, hogy egy évvel ezelőtt itt dolgozott a Veszprém megyei Építőipari Vállalat. Dolgozott? Hát igen. „Rendbehozta” a Fő téren álló épület északi homlokzatát, majd abbahagyta a munkát. Közel négyszázezer forint értékű felújítást hagyott hátra, amire a pénzt év végére persze elvesztette az intézet. Az idén kötött újabb szerződés határideje júlus, majd október 31 volt. Nemrég azonban 1964-re jelentették be az építők Várpalota megkopott büszkeségének tatarozását. Míg a határidő módosítgatás folyt „dolgozott” a vállalat. Hol felrakták az állványzatot, hol leszedték, Vakolókánál egyetlen egyszer sem került elő. A felújítás tehát az idén is elmaradt s a keret újból „ugrik”. A Veszprém megyei Építőipari Vállalatot azonban nem érdekli mindez. Sőt az sem, hogy gyerekekről van szó, akik szeretnének szép, tiszta épületben tanulni, élni. Amikor az Építésügyi Minisztérium a vállalatot jelölte ki, az intézet felújítására, nyilván arra gondolt, hogy mindezt megértik. Dehát tévedni emberi dolog, andrássyy st Fekete adatok Pécselyről A statisztika ritkán szórakoztató, de mindig tanulságos olvasmány. Ma, amikor fontos feladatunk az állatállomány gyarapítása, ajánljuk az alábbi számadatokat a pécselyiek figyelmébe. A község állatállománya: 1957-ben 1960-ban 1961-ben 1963-ban darab jószág Az állatlétszám kisebb-nagyobb mérvű változása természetesen indokolt lehet. Veszélyes azonban épp az alapanyag, a továbbtenyésztésre alkalmas törzsállomány nagymérvű csökkenése, amely a további gyarapítás sikerét veszélyezteti. A statisztika tanulságos számai azonban nemcsak elgondolkozásra serkentenek, hanem sürgős, gyakorlati intézkedéseket követelnek, melyet elsősorban a mezőgazdaságot irányító szakembereknek kell megtenniük. sertés 481 604 485 536 ebből anyakoca 50 54 56 30 szarvasmarha 251 199 220 194 ebből tehén 115 94 94 80