Napló, 1967. szeptember (Veszprém, 23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-16 / 219. szám
Szombat, 196T szeptember 16,. NAP tő Befejezéshez közeledik az Ajkai Timföldgyár bővítése (Tudósítónktól) Az utolsó negyedév közeledtével egyre többször kell meghirdetni az Ajkai Timföldgyárban az átadás-átvételt egy-egy létesítmény elkészülte után. A bővítési program végrehajtása során már üzembe helyezték az új autoklávsort, működnek a dugattyús zagyszivattyúk, és elkészült a fémöntődében tuskóöntőgép is. Az év utolsó hónapjaiban is akad bőven munkájuk a beruházóknak. Át kell adni a 75 méter hosszú kalcináló kemencét, kausztifikálót, és még néhány nagy értékű berendezést. Kiépítésre vár még sószűrés,a légkikeverő, de a a beruházók azon vannak, hogy még ebben az évben befejezzék a gyárbővítést. Mivel a beruházási tervet eddig időarányosan teljesítették, minden remény megvan arra, hogy az év végéig ezt a célt is elérik, s legfeljebb a légkikeverő munkái húzódnak át az 1968-ra. Az építési munkák közül a labor és az irodaház okozta a legtöbb gondot. Most már befejezéshez közeledik az épület. Január 1-re az ÉVM 22. számú Építőipari Vállalat és a Csőszer is befejezi a kivitelezést, s így eredmnyes munkával köszönthetik az új évet Sipos Ottó Befejezéshez közeledik a laboratórium és irodaház építése Hamarosan átadják a 75 méter hosszú kalcináló kemencét a timföldgyári bővítés legnagyobb létesítményét Szaktanácsadók piackutatáson A Keszthelyi Agrártudományi Főiskola mellett működő Mezőgazdasági Tervező és Termelésfejlesztési Intézet ezer közép- és dél-dunánúli mezőgazdasági üzemmel tart kapcsolatot. A zömmel mezőgazdászokból és közgazdászokból álló szakembergárda ökológiai kutatásokkal menorációs tervezéssel és szaktanácsadással foglalkozik. Rendkívül hasznos munkájukkal a gazdaságosabb mezőgazdasági termelés megvalósítását szolgálják. Az új gazdasági mechanizmus szellemének megfelelően a szaktanácsadók hálózata vállalat-jellegűen működik majd. A hasznos tanácsokért, az új módszerekért cserébe gyakorlatilag a mezőgazdasági üzemek tartják el e munkacsoportot Az önelszámoló rendszerre felkészültek a szakemberek, s Veszprém, Zala, Somogy Vas. Tolna megye termelőszövetkezeteiben piackutatást szerveztek, amelynek során azt mérték fel, milyen szaktanácsadást igényelnek leginkább szegezve Tapasztalataikat öszmegállapították, hogy a termelőszövetkezetekben a legnagyobb a kereslet az új technológiákból, amelyek segítségével elsősorban a sertés- és a szarvasmarhatenyésztést szándékoznak gazdaságosabbá tenni. A Kis-Balaton mai és igazi „Matula” bácsija nem olyan "*■ , amilyennek a „Tüskevár” című tévésorozatban láttuk. A berek világa is más, mint ahogyan Fekete István — akinek művét felhasználták a sorozathoz — gyermekkora időszakát visszaálmodta. — Fekete István itt élte gyermekkorát a hajdani Kis-Balaton Somogyba nyúló részén, — mondja Bőd! Jenő, a Természetvédelmi Hivatal területvezetője — s neki még valóban lehetett egy Matula bácsija, akinek alakja megelevenedett a képernyőn. Tüskevárunk nincs. Valamikor lehetett. Sármelléken egy dűlőt, Zalavár mellett pedig egy erdőt neveznek így. Őszt idéző nyárvégi napon kerestük fel Bődi Jenőt, hogy az embertől alig háborított berekről, a madarak törvénnyel és puskával védett paradicsomáról valamit megtudjunk. Rossz időjárást kellett választanunk, hogy megtaláljuk. Kószálni amúgy is tilos a nádrengetegben, de — úgy gondoltuk — egy nap is rámegy mire nyomára akadunk. A Zala töltésén dagad az agyagos sár. A nádrengeteg kilencezer holdját pára és köd takarja. A madarak egy része már útra kelt — Dél felé tart. Néhány megkésett csoport és a telet is itt töltő madarak benn lapulnak a nádkövek menedékében, a cuppanós zsombék között. Üres a kunyhó és a másik két őr viharkabátban járja a vadont. Bődi Jenővel otthon, keszthelyi lakásán beszélgetünk. A régi bosszúság nyoma még ott bujkál az ajkán, amikor a Tüskevárról beszélgetünk. Elneveti magát, hogy feloldja kellemetlen emlékeit. Még be sem fejeződött a filmsorozat, máris megindult az érdeklődés áradata a Kis-Balatonra. Hiába állt ott a tilalmi tábla, hiába hirdette a törvény szigorát, a kirándulók beözönlöttek és Matula bácsit keresték. Kutatták, hol a kunyhó, hol látják Csikaszt. .. — Kérem, hiába mondtam, hogy az csak film, amelynek sok felvétele itt készült, de az nem a valóság — emlékezik vissza —. Beszélhettem én bármit, pedig többen doktort mondtak a nevük elé, és szemre is úgy néztek ki, mégsem hitték el, hogy élő valóságban nem tekinthetik meg mindazt, amit a képernyőn láttak. Most már visszaállt a rend, nyugalom. A természet egy kis érintetlen foltját szeretnék átmenteni a napjainkban már idegenforgalomtól eleven vidéken. Amúgy is nehéz. A Kis-Balaton nem kap vizet, pusztul. A Zala beleviszi hordalékát a Keszthelyi öbölbe, az is pusztul. Valamit tenni kellene. Miniúntalan csak ezt szűröm ki Bődi Jenő szavaiból, aki alig húsz éves kora óta, csaknem négy évtizede a berekben és környékén él. Festetics erdésze volt, és ő ellenőrizte akkoriban is a Kis-Balatont. — Ha visszagondolok, és ha kinyitom a szemem, nem is hiszem, hogy ott állok, ahol 30—40 évvel ezelőtt. Minden más. A berek végnapjait éli. Ha nem teszünk valamit, elpusztul. — Mit kell tenni? — Vizet adni a nádnak. A Zalát vissza kell engedni. Gázos, posványos a víz. Csapadékból nem él meg a nádas. Úgy hallottam, végre kapunk egy zsilipet a Zalára. Baj van a halakkal is. Hiába telepítik be az ivadékot és az ikrát, a telelés ilyen körülmények között képtelenség. A sekély vízben télen nem marad meg az élet. Régen? Idejártak ívni a nagy vízből a halak. Ez volt a balatoni halak bölcsője. Most meg mit egyen ez a temérdek madár? Idejött ezen nyáron is négyszáz kormorán. Faalánk madár — naponta megeszi a testsúlyának megfelelő halmennyiséget. Csak ezek a fekete halászmadarak naponta 800—1000 kiló halat fogyasztanak. Víz nélkül nincs hal és nád, anélkül pedig nincs madár. Győrökön még ma is él egy hajdani halászmester, aki Bődi Jenő szeme láttára öntött vissza a hálójából 40—50 mázsa halat, mert apró volt. Ma pedig már ide kell hozni a halat az embernek, hogy megéljen a madár. A fekete batlának hírmondója sincs. Elvétve látni pelikánt, feketególyát és túzokot. — Úgy örülünk minden visszatérő madárnak, óvjuk dédelgetjük mondja. — A híd mellett szép madártanya volt az idén is. A selyemgém és kis kócsag újra szaporodásnak indult. Ha vizünk, halunk, szép nádasunk lesz, madár is „terem itt, mint a sás... Bődi Jenő erdészember, de nádas volt a hazája mindig. Festeticsnek fácánt tenyésztett és a berekre ügyelt. Most a törvény nevében óvja azt a területet, ahová élete fűződik. A Kis-Balaton őre ezekben a napokban olyan mint egy állomásfőnük. Figyeli Közép-Európa több száz kilométer kiterjedésű Észak-Dél irányú sávjának égi útvonalát. Szállnak, költöznek a madarak. A Kis-Balaton az átkelő útvonal forgalmas állomása. Itt pihennek meg az északról melegebb vidékre vándorló madárcsapatok. Az itteniek egy része útra kel és újabbak érkeznek északisról, amelyek téli tartózkodási helyül választják a Kis-Balatont. Szép ez a látvány, bár a nyár elmúlását jelzi, de benne van már a jövő tavasz reménye is. Vajon milyen madarak, milyen csapatok térnek vissza? Ez, és a jövő, a vidék holnapja foglalkoztatja a berek Igazi „Matula” bácsiját. Meg kell menteni, valamit tenni kell — így diktálja szíve. Székely János Érdekes emberek A mai „Matula“ bácsi 3 Felkészülés - 1968 A devecseri kísérleti hónapok Ahogy közeleg az új gazdasági mechanizmus esztendejének dátuma, úgy lesznek egyre értékesebbek a szűk vállalati-üzemi kereteken túl a kísérleti tapasztalatok. Devecser és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetét 1967 januárjától vonták be a kísérletezők közé. Még 9 hónap tapasztalatait sem tudják maguk mögött, de az eltelt időszak azsok gondot jelent a szövetkezet vezetőinek a körzetükhöz tartozó községek lakosságának zöldséggel, gyümölcscsel való ellátása. A hagyományos mód, hogy felvásárolnak és aztán kifuvarozzák azt boltjaikba — nehézkesnek bizonyult, nem is beszélve arról, hogy a Devecsertől távol eső községekbe 5—10 vagy éppen 20 kiló zöldséget, gyümölcsöt nem is gazdaságos szállítani. A fuvarköltség többszöröse az áru értékének. Nem üzlet a szövetkezetnek ez a mini szállítás. — akkor tehát maradjanak áru nélkül a vásárolni akarók? Ez természetesen — bármennyire is számolgatják az önköltséget, elemzik a gazdaságosságot — nem lehet elintézési mód. Kiokoskodták hát a megoldást, hogy a lakosság is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon . .. Felvásárlási jogot kaptak az élelmiszer és a zöldséges boltok — eszerint annyi árut vásárolhatnak a háztáji gazdaságokból, és egyebütt is, amennyi ítélésük szerint a helyi megfogyasztás kielégítéséhez szükséges. Sok haszna van ennek a’ pofonegyszerű újításnak: megelevenedtek a gazdák házkörüli zöldség- és gyúról vall, hogy ha a szakszerűséggel és a megnőtt önállósággal együtt jár a nagyobb felelősség is. a szüntelen készenlét, a napról-napra értékelni, elemezni tudás, akkor az eredmények nem maradhatnak el A Devecser környéki szövetkezetekhez 66 különféle bolt tartozik 13 közegben tevékenykedik, mint felvásárló Évi forgalma 110 millió forint. mölcsöskertjei — ott a helyi bolt, nem kell kosarazva vásározni. a szomszédban piac, így aztán az áru mindig friss a boltokban, s nem terheli szállítási költség sem. Mentesül ezáltal a központi Nem különleges, egyszerű, nyilvánvaló , de hasznos, jövedelmező a szövetkezetnek, a vásárlóknak is kedvére való, amit a bányásznapon csináltak. Szeptember első szombat-vasárnapján a devecseri bútor, a műszaki, a kötöttáru, a méter és konfekció bolt két napra kia költözött a padragi művelődési házba. Elébe mentek a vásárlóknak. Két nap alatt 300 ezer forint forgalmat csináltak — a megvásárolt bútort, hűtőszekrényt házhoz is .Jónéhány kisvendéglője van a szövetkezetnek, ezek ételhulladékán eddig évente 5—7 sertést hizlaltak — az idén legalább 150 hízót vágnak saját vágóhídjukon. Mi a céljuk a háztáji hizlalással? A húsellátás zökkenőin enyhítenek a hizlalással, vágással. Bővítik boltjaik áruválasztékát, kötözött sonkát készítenek, a kisvendéglőkben gyakrabban kaphatnak disznótorost a vendégek, elegendő árufedezettel „felvonulhattak” a nagyvázsonyi lovasjátékokhoz, részesei lehetnek a somlói szüretnek, — és kevesebbszer kell mondaniok a vásárolni akaróknak: nincs kérem, talán a jövő héten tessék benézni. Nem világot megrázó nagy vállalkozás, de figyelmet érdemel a nagyalásonyi termelőszövetkezettel való együttműködésük is. A magyar nemesítők külföldön visszhangot kenő teljesítménye az árualap is. A körzet sok községe, így a munkáslakta Halimba Nyirád és Padrag is jelentős részben önellátó lett. A tapasztalat mindenesetre annyira pozitív, hogy megfontolhatnák más szövetkezetek is ...átültetését” saját munkájukba. És van még ennek az új helyzetnek egy olyan oldalága is, amit szintén jelentősnek kell tartanunk A borvezetők a felvásárláson kívül egyszersmind árufelderítők is. Ha valamilyen cikkből több a felvásárolni való, mint amennyi a helyi ellátáshoz szükséges, akkor jelzik azt Devecsernek, és hamarjában a nagy fogyasztás áramkörébe kerül az áru. szállítottak. A jó kereskedő nemcsak a mára gondol. A padragi „kiszállást” felhasználták áruismertető propagandára — meg is nőtt a visszaköltözés után alaposan a boltok forgalma. A nagyobb választék tudata csábította a kedvcsinálás nyomán Devecserbe, az „anyaboltokban” a vásárlókat. Természetesen számoltak itt is jó előre a szállítás és más költségekkel is. Üzlet volt így is, nem is akármilyen, a padragi kiruccanás. 33-as nevű baromtfi hibrid. Az alásonyi tsz nagyban tenyészti ezt a kiváló fajtát. Az egyezség szerint a fogyasztási szövetkezet keltetőgépe jövőre 300 ezer darab tojást kikelt, és a csibéket a járás háztáji gazdaságai állományának felfrissítésére közösen értékesítik. A háztáji gazdaságokból tetemes mennyiségű baromfi és tojás kerül a közfogyasztásba. A kiváló adottságú, jó takarmányértékesítő baromfi elterjesztése tehát a tenyésztők érdeke de a vásárló is hasznát látja. Ügynökből — vásárló-felderítő Hoszasan lehetne sorolni még a szövetkezet sokirányú, leleményéről, rugalmasságáról tanúskodó „újításait”. Említést érdemel például az ügynöki hálózat kiépítésének terve, ami ugyancsak azt szolgálja, hogy elébe menjenek a vásárlóknak, felderítsék és kiszolgálhassák a fogyasztók igényeit. Korábban, amilyen áru volt, kiszolgálta a szövetkezetet a nagykereskedelem. A választékbővítés törekvésétől vezettetve enyhítettek ezen az egyoldalú orientáción, időnként a ktsz-ektől is rendelnek árut, a termelőszövetkezetekkel közösködnek — Tüskevártól, hogy mást ne mondjunk, hiánycikként szerepű kerítéshálót rendeltek. Ajkán eddig az állami kereskedelem korlátlan úr volt. 1,3 millió forintos költséggel iparcikkboltot és ABC áruházat építenek — a tervek szerint a jövő év végén. A szövetkezeti kereskedelem tehát konkurrensként jelentkezik Ajkán. A munkásváros lakosságának bizonyára javára válik majd vetélkedésük A Devecser és Vidéke Általános Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet megítélésünk szerint, jól vizsgázott a kísérlet kilenc hónapja alatt. Az eddig végzett munka jó „edzés” volt 1968 előtt. Az elért sikerek megnövelték önbizalmukat, tudatosították felelősségüket és meggyőződhettek arról is, hogy ezernyi lehetőség van még előttük. Túrás Lajos Házi kertekből a boltokba Öt bolt Padragra „költözött 44 , talán a jövő héten