Napló, 1970. szeptember (Veszprém, 26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-01 / 204. szám

'3£e4S, SW& asestesafeat 1 Aranv*. ezüst­w és bronzérem A Pápai Állami Gazdaság nagy sikere a Mezőgazdaságii Kiállításon A 67. Országos Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Ki­állítás és Vásár egyik jelen­tős megyénkben kiállítója a Pápai Állami Gazdaság. A termelés magas színvonalát elért gazdaság különösen a szarvasmarha- és a sertés­­tenyésztésben mutathat fel kimagasló eredményeket. A kiállításon nagy siker jutal­mazta munkájukat. Bemuta­tott iker üszőjük közül — magas tenyésztői értéküket ismerték el — az egyik arany, a másik ezüst­érmet nyert. Ennél nagyobb siker nem is érhette volna a gaz­daság szakvezetőit, állatte­nyésztőit, gondozóit. A Pápai Állami Gazdaság 1300-as tehénállománnyal rendelkezik. A törzskönyve­zett tehenek évi átlagos tej­hozama meghaladja a 3 700 litert. Egyik tehenük — tel­jesítménye több, mint ötezer liter — bronz érmet nyert. Az arany- és az ezüstérmes jószágokat Dolgos Sándor gondozó vigyázza a kiállítás ideje alatt. ,i 11- M _______ ______ V/HI A sertéstenyésztés dolgozói is nagy sikerként könyvelhetik el, hogy nagy fehér hússertésük (kansüldőjük) ezüstérmet nyert. A kutricát ott díszíti már a hivatalos okmány. (Fotó: Szabó Ferenc) GYORSSZOLGÁLTATÁS A MOSÓKONYHÁBAN Ígjfajta szolgáltatásokról tárgyal a KISZÖV a Veszp­rémi Városi Tanáccsal és az Ingatlankezelő Vállalattal. Az elképzelések szerint a Veszprémi Vegyes KTSZ a Kiss Lajos lakótelepen és a Cserháton a jövő évtől, a Felszabadulás úti új lakóte­lepen pedig a negyedik öt­éves terv második felétől lakatosipari és vízvezeték­szerelési műhelyeket nyit egyes épületek kihasználat­lan, felesleges szárítóhelyi­ségeiben, mosókonyháiban. Szó van arról is,, hogy ezek­ben a helyiségekben barká­csoló műhelyeket hoznak létre. INFORMÁCIÓSZERZÉS három vásáron Tíz fűzfői üzemvezető-mér­nök vesz részt a szocialista gépimport fokozása „akció­ban”, melynek „helyszínei” a lipcsei, a plovdivi és a brünni vásárok. A ma nyíló lipcsei vásáron Hercsel Már­tonnak, Kocsis Lajosnak és Gál Bélának, a Nitrokémia Ipartelepek üzemvezetőinek elsősorban az a feladatuk, hogy információkat gyűjtse­nek a műanyagfeldolgozó gépek beszerzésének lehető­ségeiről, e gépek műszaki paramétereiről, árairól, a szállítási határidőkről. Plov­­divban a szállítóberendezé­sek után érdeklődnek a fűz­főiek, míg Brünnben a cent­rifugák, erőátviteli berende­zések vásárlásáról tárgyal­nak a fűzfői szakemberek a CHEMOLIMPEX üzletkötői­nek társaságában. ELŐRELÉPETT AZ ÜZEMI VENDÉGLÁTÓ Január elsejétől visszame­nőleg C kategóriájú válla­lattá minősítették a Bakony­­vidéki Üzemi Vendéglátó Vállalatot. 170 millió forin­tos éves „termelésével’’ vív­ta ki magának e rangot a vállalat. Az új besorolás le­hetővé teszi, hogy anyagi erőinek függvényében új, magasabb béreket biztosít­son egyes munkakörökben. A vállalati minősítés ugyan­akkor négy csoportvezető számára osztályvezetői, míg az eddigi áruforgalmi osz­tályvezetőnek főosztályveze­tői rangot jelent. VÁZ SZÁLLÍTÁS GYORSÍTOTT ÜTEMBEN Alig egy hónapja a televí­zió is kifogásolta, hogy a Bakony Művek a szerződés­ben vállalt kötelezettségek ellenére nem kezdte meg az un. VAZ termékek szállí­tását a szovjet autóváros­ba, Togliattiba. A héten si­került behozni a lemaradást és megkezdődött mind a négy termék, a kürtpár, a gyújtáskapcsoló, a gyújtás­elosztó és a komplett ablak­törlő gyorsított szállítása. Év végéig mindegyikből 35 ezer darabot szállítanak az új szovjet autók szereléséhez. A „csúcsszállítás” december­ben várható. AZ ORSZÁGBAN ELŐSZÖR A vásárlók igényeinek kor­szerűbb kielégítésére a VEDITEX Ruházati Keres­kedelmi vállalat tárgyaláso­kat kezdett a dömsödi Pe­tőfi TSZ-el valamint a győ­ri Richards Posztógyárral szintetikus pamutfonalak 5—10 dekás csomagolására. Az új fóliás csomagban a fo­nalak már előre gombolyít­va kerülnek, így alkalmasak az azonnali kötésre, a fóliás csomagolás biztosítja a tisz­ta, szintetikus vagy kevert fonalak tisztaságát is. Az új csomagolású termék ára azonos marad a régivel, és néhány héten belül — az or­szágban először — már kap­­ható is a VEDITEX boltjai­ban. BÉR-TEHERAUTÓ VEZETŐ NÉLKÜL A megnövekedett szállítási igények, valamint a már krónikus gépkocsivezető hi­ány miatt a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumtól és az Autóközlekedési Tröszttől engedélyt kapott a 15. sz. Autóközlekedési Vál­lalat, hogy tárgyalásokat folytasson vezető nélküli gépkocsik bérbeadásáról. Budapesten az 1. sz. Autó­­közlekedési Vállalatnál már sikeresen kipróbálták az új szolgáltatást, amelynek vi­déki „premierjére” me­gyénkben kerül sor. A 15. sz. AKÖV egyelőre a veszp­rémi és a keszthelyi erdő­­gazdasággal folytat tárgya­lásokat a vezető nélküli te­hergépkocsik bérbeadásáról. MOBIL HELYETT ELBA MIX-CENTER A sikeres kooperáció bizo­nyítékaként újabb termék gyártásáról, szállításáról kezdődtek tárgyalások a nyugatnémet Elba Verlak és az Építőgépgyártó Vállalat 8-as számú veszprémi gyár­egysége között. A tervek szerint 1971-ben a mozgat­ható Mobil betonkeverő mellett, és részben helyette, a 45 köbméteres Elba Mis­center, tehát a stabil beton­keverőgépek vasvázszerkeze­tét is a veszprémiek készí­tik. Az előzetes tárgyalások Veszprémben kezdődtek, melyeknek folytatására a közeljövőben kerül sor a n­yugatnémetországi Ettlin­gen­ben. A veszprémi gyár­egység ez évben megkezdte a 70 köbméteres betonkeve­rő vázszerkezetének gyártá­sát is. Ebből egyet már le­szállítottak a nyugatnémet partnernek, az év végéig to­vábbi kettőt szállítanak. FELMENTÉS NYUGDÍJAZÁS miatt A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, dr Kulin Sándor tanszékvezető egyete­mi tanárt hosszú ideig vég­zett eredményes munkássá­gának elismerése mel­lett — nyugdíjba vo­nulása miatt — felmentette a Keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetemen betöltött egyetemi tanári, valamint tanszékvezetői megbízatása alól N­A­P­L­Ó Silótorony — műanyagból Építette a fűzfői Nitrokémia és a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet A gazdaság tomádi telepén a fűzfői Nitrokémia, a Me­zőgazdasági Gépkísérleti In­tézettel együttműködésben építette fel az ország első műanyag silótornyát, szálas­takarmány tárolására. Az eddigi tapasztalatok szerint a műanyag silótorony előnyösebb az acélból ké­szültnél. Egyrészt gyorsabban — három hét alatt — felépí­tették, másrészt a benne tá­rolt takarmány nincs annyi­ra kitéve a külső hőmérséklet ingadozásainak. Tervezik a szemestermé­nyek tárolására alkalmas műanyagsiló építését is. Hazai műanyagból készült silótoronnyal kísérleteznek a Tamási Állami Gazdaságban. Haltenyésztő telep Tolnán Haltenyésztő telepet ren­dezett be Tolnán, a volt halkísérleti állomáson a he­lyi Béke és a Paksi Vörös Csillag halászati tsz. A diny­­nyési tógazdaságtól vásárol­tak százezer fehér amur ivadékot, amelyek a nevelő­tavakban igen szépen fej­lődnek. A tolnai telepről a megye összes haltenyésztő termelőszövetkezetét ellát­hatják növényevő halakkal. ------- 3 - A múlt év második felében arról ta­nácskoztak a veszp­rémi kutató­intézetek ve­zetői, hogy közösen az egyetemmel, a megyei ve­gyipari vállalatokkal létre­hoznak egy információs mérnöki irodát. Ennek lett volna a feladata, hogy szer­vezett kapcsolatot teremt­sen a vegyipar és tudo­mányágainak művelői kö­zött, tájékoztasson a világ tudományos és ipari­ termék­piacának mozgásairól. A mérnöki irodából mind ez ideig nem lett semmi, sőt, lépések sem történtek a konkrét megvalósítás irá­nyában. Pedig egybehangzó a tu­domány és az ipar szak­embereinek az a vélemé­nye, hogy egymás kölcsö­nös és minden oldalú, szer­vezett tájékoztatására rend­kívül nagy szükség lenne. Hiszen jelenleg a tudo­mányból az iparba, vagy fordítva az iparból a tu­dományba eljutó informá­ciók rendkívül korlátozot­tak, hiányosak és esetlege­sek. Ilyen körülmények kö­zött nincs aztán biztosítva, hogy az ipari üzemek gyor­san tudomást szerezzenek a kutató­intézetek, egyetemi tanszékek tudományos fel­fedezései által a műszaki fejlődés számára megnyi­tott lehetőségekről. Leg­alább ilyen gyér a tudo­mány tájékozottsága is az emberi igényekről, az ipari üzemek teherbírásáról, technikai felkészültségéről. Ezen kívül nem lehet kö­zömbös sem a kutatónak, sem az ipari szakembernek, hogy más országokban ho­gyan állnak, hol tartanak egyes tudományágak, bi­zonyos konkrét kutatási té­mák vagy a már üzemesí­­tésre szánt termékek előké­születei. De vajon miféle bizton­ságot ad a piaci jólinfor­­máltság, a kutatónak vagy a termelő vállalatnak? Számtalan példát sorol­hatnánk a péti, a fűzfői nagy vegyigyárak esetei­ből annak illusztrálására, hogy mit jelent a jól tájé­kozottság egyes termékek gyártásának előkészületei­nél. A világpiac gyorsan változó „áramlatai” nem­egyszer tettek termékeket teljesen eladhatatlanná, holott itthon hatalmas erő­ket fordítottunk gyártására, biztos piacot „remélve”. Más esetekben bizonyos új jelenségek felfedezése — például új felhasználási te­rületek időközbeni belépése — többszörösére duzzaszt­hatja a keresletet, amit talán képesek is lennének kielégíteni, ha időben is­­­domást szerezhetünk róla. Tehát a tudományos ku­tatók, az ipari szakemberek minél „több csatornás”, minél többrétű információ szerzésének lehetősége mindenképpen hasznot hoz a népgazdaságnak. Ugyan­akkor el kell fogadnunk azt a tételt is, hogy minden ol­dalú tájékozódás, mérlege­lés nélkül „vaktában” nem lehet egyetlen terméket sem ma már versenyképe­sen a világpiacra dobni. Szerte a világon a veszpré­mi tervekhez hasonló ön­álló vagy kutatóintézeti, ipari érdekeltség alá tar­tozó mérnöki ,információs irodák irányítják a piacké­pes tudományos munkát és az ipari termelés fejleszté­sét. Mi az mégis, ami nálunk akadályokat gördít e nyil­vánvaló szükségletek kielé­gítése elé? Ipari üzemeink — ame­lyeknek elsősorban érdeke lenne egy jól működő infor­mációs hálózat kiépítése — az új gazdasági rendszer bevezetése óta nagyon óva­tosak lettek mindenfajta, a termelést közvetlenül nem befolyásoló anyagi beruhá­zást illetően. Úgy látszik, gazdasági szabályzóink még nem találták meg az ipari vállalatok kellő érdekeltsé­gét abban, hogy őket új és jobb termékek előállításá­ra, a kutatás egyre nö­vekvő finanszírozására, a tudományos megalapozott­ságú információk szerzésé­re sarkallják. Aligha halogatható pe­­­dig tovább tetemes károk nélkül a világ tudományos és piaci jelenségeinek szisz­­tematikus figyelése mellett, hogy megteremtsük a hazai tudomány és iparágai kö­zött a minden oldalú gon­dolatcserét. A negyedik öt­éves terv irányelvei által is sürgetett gyors műszaki haladás, a tudományok ha­tékonyabbá tétele nemigen képzelhető el anélkül, hogy az ipar az egyre szorosabb kooperáció révén ne vonja be a termelésbe az egyete­mek, kutató intézetek tu­dományosan képzett szak­embereit, ne hasznosítsa egyre közvetlenebbül a ku­tató szervezetek teljes sze­mélyzetének kiterjedt in­formáltságát. V­eszprém ipari és tudományos „adott­ságainál” fogva kü­lönösen alkalmas lenne ar­ra, hogy a hazai vegyipar információs központja is le­gyen. Bízunk abban, hogy hamarosan újraélednek az ilyen irányú törekvések, és mielőbb eljutnak a meg­valósításig. Kovács József Nem mindig haszontalan a kíváncsiság Bemutatkozott a Ceccató Mosás, szárítás, törlés 20 forintért — Emánuel, Hitek­a és társai Légfüggöny a bejáratnál — Ősszel tető alatt a gép Beruházás egymillió forintért Jól sikerült hírveréssel mu­tatkozott be az AFIT 15. sz. Autójavító veszprémi üzem­egységének új automata gép­kocsimosója. A Ceccato közel 100 gépkocsit „tett tisztába’ tegnap — teljesen díjtalanul — Szolgáltatásaink bővíté­séért állítottuk be az új auto­matát — mondotta a tegnapi „premieren” Rektor Mihály üzemvezető mérnök. — A Budapesti Nemzetközi Vásá­ron is bemutatott olasz gép öt perc alatt mossa, szárítja a gépkocsikat. A 20 illetve 30 forintos díjban — az 1500 köbcentiméter fölötti gépjár­művekért számítunk 30 fo­rintot — beletartozik az ár­nyékolt részek kézzel való mosása, valamint az ablak­törlés. Hasonló, de valamivel modernebb automata gépet állítottunk munkába két hét­tel ezelőtt Tihanyban. Ez a mostani automata az alapo­zási munkákkal együtt köze egymillió forintba került. A mai üzembehelyezéssel nem ért még véget a beruházás mivel ősszel önálló csarnokot „emelünk” a gépsor fölé Ebben külön lesz a mosó, a szárító, valamint a kezelőfül­ke. Az állandó hőmérséklet­ről légkondicionáló berende­zés gondoskodik. Az egyes személygépkocsik beállása­kor légfüggöny biztosítja a hőveszteség nélküli munka­helyet. Az épületet előregyár­­tott elemekből rakták össze.­­ A tegnap üzembe helyezett­­ autómosóval tovább szaporo­­­­dott a népszerű automaták­­ száma megyénkben, hiszen Keszthelyen már dolgozik­­ egy magyar autómosó a Hi­­s­téka. Veszprémben a Schell­­ kútnál az Emánuel automata, a tihanyi olasz gép után a megyeszékhelyen most már a második Ceccato automata gépkocsimosó is „szolgálatba állt’’

Next