Napló, 1970. október (Veszprém, 26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
r^HsMMEs of Emil A Parlamentből jelentjük „Ez a terv többet kíván, mint az eddigiek” Az új ötéves terv az országgyűlés előtt Szerdán délelőtt Kállai Gyula elnökletével megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka. Az elnök kegyelettel emlékezett meg Nasszernak, az Egyesült Arab Köztársaság elnökének elhunytéról, akivel a Magyar Népköztársaság barátját és szövetségesét vesztette el. Az országgyűlés egyperces néma csendben emlékezett meg a kiváló államférfiről. Kállai Gyula ezután ismertette az ülésszak napirendjét, amelyen első helyen a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat, a következőkben pedig a képviselők és tanácstagok választásáról szóló korábbi törvény módosításának javaslata áll Párdi Imre expozéja Az 1971-ben kezdődő, új ötéves tervről tartott expozéjában Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke hangsúlyozta, hogy miközben a terv épít eddigi eredményeinkre, a párt irányelveivel összhangban reálisan számol szocialista társadalmunk építésének új feladataival. Ami az idén záruló harmadik ötéves terv már látható eredményeit illeti, mintegy 40 százalékkal nő a nemzeti jövedelem és 31 százalékkal a fogyasztási alap. A fejlődést mindenekelőtt az ipari termelés növekedése és a mezőgazdaság kedvező fejlődése tette lehetővé. Figyelemreméltó, hogy a külkereskedelem a nemzeti jövedelemnél is gyorsabban fejlődött az elmúlt években, amiben nagy része volt a szocialista országokkal kiépült gazdasági együttműködés sokoldalú növekedésének. Ilyen körülmények között vált lehetővé, hogy — túlteljesítve az előirányzatot — a lakosság reáljövedelme és fogyasztása 31—32 százalékkal, a reálbérek pedig 17—18 százalékkal magasabbak az idén, mint 5 esztendővel ezelőtt. Növekedtek a tervidőszakban a nyugdíjak, a családi pótlék, bevezette a kormány a gyermekgondozási segélyt, a társadalombiztosítást pedig gyakorlatilag az egész lakosságra kiterjesztette. Több területen került sor központi bérrendezésre is. A parasztság átlagjövedelme ez évben már eléri a munkásokét. Végül nagy eredmény, hogy az öt év alatt csaknem 320 ezer lakás épült. Kitért a Tervhivatal elnöke gazdaságunk lényeges gondjaira is, egyebek között a korántsem kielégítő munkatermelékenységre, a korszerűtlen munkaerőgazdálkodásra és sok helyen kifogásolható munkafegyelemre, valamint a beruházások megvalósításának tarthatalanul lassú ütemére. Új vonások Mindezzel messzemenően számoltak az új ötéves terv szerkesztésekor, amelyben — noha gazdaságpolitikánk, nem változik — fontos új vonások ismerhetők fel. A terv egyik legfontosabb célja, hogy a népgazdaság egyensúlyát a dinamikus fejlődés közepette is biztosítsa. Ehhez ésszerűbben kell megszervezni a társadalom erőforrásainak felhasználását. Ebben a vonatkozásban a terv négy jellemző vonására hívta fel a képviselők figyelmét Párdi Imre. Ezek: a termelés szerkezetének korszerűsítése; a népgazdaság úgynevezett infrastruktúrájának, tehát tartópilléreinek megerősítése; a tudományos kutatás előrehaladása, és a nemzetközi gazdasági együttműködés gyors fejlesztése. , Az előadó ezután részleteiben is megvilágította, mi értendő az említett sajátosságokon. A termelés-szerkezet korszerűsítésével kapcsolatban utalt az energiatermelés arányainak tervezett nagy változásáia, a gáz- és az olaj felhasználásának előretörésére, melynek eredményeként 1975-re a háztartások mintegy 65 százalékát gázzal tudják majd ellátni. Utalt a műtrágyagyártás és felhasználás, az alumíniumipar, a közúti járműgyártás, a gépipar keretében elsősorban a számítástechnika, az építőiparban a korszerű építési módszerek és szerkezetek kiemelt fejlesztésére. Vázolta az erre szolgáló rendkívüli anyagi erőfeszítéseket és a várható eredményeket, köztük, hogy egy hektár termőföldre, hatóanyagban számítva, 190 kg műtrágya jut majd. Európa egyik legnagyobb autóbuszgyártói leszünk. 400 elektronikus számítógép működik majd az országban, csökken az építési idő és javul az építés minősége a tervidőszak végére, és így továbbj URH rádióadó, a színes vételt is magában foglaló második tv-műsor, 250 azer új telefonállomás, 2500 új általános iskolai osztály, 8600 gyógyintézeti ágy — csupán néhány további adat azokból, amelyekkel a Tervhivatal elnöke az ötéves tervnek az élet minden terére kiterjedő előirányzatait jellemezte. Hangsúlyozta azonban, hogy miután 100 milliárdokat használunk majd fel, rendkívüli jelentőségűvé válik a beruházási tevékenység javítása. Részletesen szólt Párdi Imre az életszínvonal emelkedésével kapcsolatos tervelőirányzatokról, bár hangsúlyozta, hogy csupán a tervszámok alapján nem lehet megítélni az ezirányú várható fejlődést. A nemzeti jövedelem fogyasztásra szánt hányada 30 százalékkal növekszik az előző tervidőszakhoz képest, a kiskereskedelmi forgalom 40 százalékkal. Kereken 400 ezer lakást kíván nak tető alá hozni, ebből 180—200 ezret állami erőből. A reálbérek viszonylag gyorsan, egy keresőre számítva 16—sok százalékkal növekednek, s ezáltal az eddiginél nagyobb szerepük lesz a reáljövedelmek bővülésében, amit öt év alatt 25—27 százalékkal terveznek növelni. Többet fordít majd az állam az öregek, betegek és a gyermekek eltartására, sor kerül egyes dolgozó kategóriák keresetének intézményesnövelésére, bizonyos nyugdíjemelésre, és tovább növelik a családi pótlékot is. 5-6 milliárd a Balaton-part fejlesztésére A kormány határozott árstabilitásra törekszik, mindazonáltal nem merevedhetnek meg az árak hosszú időszakra, hiszen a népgazdaság szerkezetében, a kereslet és kínálati viszonyokban lényeges változások következnek be, amelyeknek tükröződniük kell egyes árak csökkenésében, mások némi növekedésében. A lényeges, hogy ezek együttvéve nem akadályozhatják a reáljövedelmek és a reálbérek elhatározott növekedését. Az egyes országrészek megkülönböztetett fejlesztése is helyet kapott az előterjesztésben, a leglényegesebb e téren az, hogy bár vannak és lesznek még különbségek de nincsenek már fehér foltok az ország térképén. A helyi hagyományokat, anyagi alapokat és, munkaerőhelyzetet figyelembe véve nagy gonddal foglalkoznak a különböző országrészek és városok sajátos gazdasági fejlesztésével. Az urbanizáció erőteljesen folytatódik, mintegy 260—280 ezer fővel növekszik a városok lakossága Az idegenforgalomról is szó esett e részben, a Balatonvidék fejlesztésére 5—6 milliárdot, a Velencei-tóéra 1 miliárdot fordítanak. Végül is ez a terv többet kíván, mint az eddigiek — összegezte az elmondottakat a Tervhivatal elnöke — mindenekelőtt növekvő ütemet, nagyobb hatékonyságot, valamint szilárd belső és nemzetközi gazdasági egyensúlyt. Társadalmi terv is Párdi Imre nagy érdeklődéssel fogadott expozéja után Bognár József képviselő a terv- és költségvetési bizottság nevében szólt hozzá a törvényjavaslathoz. Bevezetőül azt fejtegette, vajon mivel tud a törvényhozás hozzájárulni ahhoz a nagyszabású tervkészítő munkához, amelyet a szakemberek és a számítógépek már oly (Folytatás a 2. oldalon) Szüretelnek a Balaton-parton Képriportunk a 3. oldalon. 45 kommunista és munkáspárt képviselői tanácskoztak Budapesten 1970. szeptember 28-tól 30-ig 45 kommunista és munkáspárt képviselői Budapesten eszmecserét folytattak az imperializmus elleni harc néhány időszerű kérdéséről. A küldöttségek kifejezték pártjaik készségét, hogy erőfeszítéseket tesznek a kommunisták és más antiimperialista szervezetek, erők összeforrottságának megerősítésére, együttműködésük kiszélesítésére az egyenjogúság alapján, s fokozzák szolidaritásukat az imperializmus elleni közös harcban. A találkozó tárgyilagos légkörben, az elvtársiasság és szolidaritás szellemében zajlott le. Befejeződön az V. nevelésügyi kongresszus Az V. nevelésügyi kongresszus szekcióülései után szerdán ismét plenáris tanácskozással folytatta munkáját az Országházban. A záró ülésen elsőként Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szólalt fel és hangsúlyozta, hogy a nevelés, a szocialista ember formálása, a kulturális forradalom központi feladata. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a nevelő munkában türelemre, szívósságra, s nem frázisokra van szükség. Állást foglalt amellett, hogy a társadalmi-gazdasági alapot — ahogy Lenin tanította — azokkal az emberekkel lehet és kell felépíteni, akik ma élnek. Szólt arról, hogy a társadalom előrelépéseit tudatosítani kell az emberekben, mert azok ha csak spontánul hatnak, kétségessé válik tartósságuk. „Minden oktatásnevelés — ha nem kapcsolódik egybe pozitív érzelmi hatásokkal — egyoldalú és eredménytelen” — mondotta. A neveléssel hivatásszerűen foglalkozó intézményekről íróivá hangsúlyozta, hogy a gyerekek jövője mind jobban és jobban az iskolákban megalapozott tudásuktól, tehetségüktől kibontakoztatott emberi vonásoktól függ. Ez a tendencia különösen a tudományos-technikai forradalom követelményeként szinte napról napra növekszik. Aczél György az iskolai munka eredményességének tényezői között a kedvező politikai légkör mellett kiemelte, hogy növekszik azoknak a száma, akik meggyőződésből, érzelmi átéléssel képviselik a szocialista álláspontot. Beszéde tovább részében visszautasította azokat a nézeteket, amelyeknek képviselői a nevelés minden problémáját az iskola és a KISZ nyakába varrják. Állást foglalt amellett, hogy a fiataloknak a kisebb közösségekben a közösség számára hasznos, konkrét, értelmes feladatot kell kapniuk. „Így kapcsolódhatnak ahhoz a nevelési célhoz, amelynek elérése a gondolkodni tudó, önállóan cselekvő, a közösségért tevékenykedő szocialista ember.” A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a hátrányos helyzetben lévő munkás-paraszt származású tehetséges gyermekek továbbtanulásáért az eddiginél többet kell tenni. A háromnapos tanácskozás Péter Ernőnek, a pedagógusok szakszervezete főtitkárának zárószavával ért véget. Svéd szakszervezeti delegáció megyénkben . A SZOT elnökség meghívására hazánkban tartózkodó háromtagú svéd szakszervezeti küldöttség tegnap megyénkbe látogatott. Északról jött vendégeinket, Sven Sjöberget, a Posta és Távírdái Dolgozók Szakszervezetének nyugalmazott elnökét. Beral Larssont, a Közalkalmazottak Szakszervezetének vezetőségi tagját és Kjell Olssont, az Építők Szakszervezetének vezetőségi tagját Veszprémben Szabó Kálmán, az SZMT ,vezető titkára és Venczel János, az SZMT titkára fogadták. A svéd szakszervezeti küldöttség az SZMT székházában folytatott baráti eszmecsere után Herendre látogatott, ahol a gyárral, a dolgozók munkakörülményeivel ismerkedett. Ezután ebéd, majd újabb üzemlátogatás, a Veszprémi Állami Gazdasággal való ismerkedés következett. Vendégeink mindkét látogatás során elismerésselszóltak a látottakról.