Napló, 1970. október (Veszprém, 26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
Csütörtök, 1976. október . Kukoricatermesztés — romantika nélkül Hollósi Simon hangulatos Tengerihántása maholnap nem mint festmény, műalkotás jelent értéket számunkra, hanem a „régi paraszti munka’’ dokumentumaként tartjuk majd számon. Kukoricafosztás, bővérű mesélés harsány jókedv (gazdag termés esetén), nyomott időtöltés (ha vékony és kevés a cső) — lassan a múltba vész. A veszprémi Dózsa Termelőszövetkezet ugyan nem tartozik a gazdagabb gazdaságok közé — az idén először mégis gépekre bízza a kukorica betakarítását Nem is kell már hozzá hetek várakozása, munkához látnak a csőtörő és fosztógépek, és a jó öreg kombájn is beáll a sorba. Nem a hagyománnyal való rideg szakítás bíztatta a tsz-t, hogy berendezkedjen a gépi munkára. A 2300 holdon gazdálkodó üzemben mintegy százra tehető a mindennap rendszeresen dolgozók száma, de egyharmadukat az állatok mellé szólítja a munka, a többiek meg irodában, s egyéb más helyeken teszik dolgukat. Kire maradhat, valóban, a törés? Hisz a kukoricabetakarítás csak egy a sok őszi feladat közül. Szántani, vetni is kell és temérdek egyéb munka hív a határba. A gépesítés elkerülhetetlen. Már csak azért is az, mert nincs elegendő munkaerő. Másrészt enélkül a megkésett betakarítás tetemes mennyiségi és minőségi veszteséggel jár. Szóval a veszprémi Dózsa az idén már kézimunka nélkül intézi a kukorica begyűjtését. Ha a romantika meg is kopott , élesedett az elnök és a fő könyvelő tolla, ceruzája Mert ma már nem megy a gazdálkodás ceruza nélkül. A három csőtörő és a kombájn — számoljunk azzal, hogy munka közben nem esik bajuk — naponta 20 hold termését betakarítja. Ugyanilyen teljesítményhez romantika nélküli gürcöléssel 80 ember kézi munkája kellene. A számok azonban másról is beszélnek. A mezőgazdaságban normálholddal számolnak. Kézi erővel egy egységnyi területről a betakarítás 804 forintba kerülne ugyanaz géppel 300 forinttal terheli a termelés költségét. Igen ám, de a kézi erő nem igényel külön beruházást egyetlen csőtörő és fosztó viszont több mint 70 ezer forintba kerül, a gabonakombájn meg „potom” 160 ezerbe. Van egy kombájnra szerelhető, magyan- gyártmányú szerkezet (a csőtörő és fosztóhoz képest olcsó is, ,csak" 18 ezer forintba kerül), amely tör is, morzsol is — de csak elméletben. Jó rá nézni, de nem munka közben. A Dózsában is áll, mitsem ér, annyira sérülékeny, hogy kevesebbe kerül, ha nem dolgozik- mint ha munkába fogunk. Itt van például a szárítás gondja Nagy teljesítményű szárítót egy olyan gazdaság, amely 400—500 holdon termel kukoricát, nem képes ésszerűen kihasználni, egy kis szárító viszont nem győzi a nagyüzem iramát logikus következtetés: vagy társulniuk kellene a termelőszövetkezeteknek egy nagy gép gazdaságos kihasználására, vagy a gabonafelvásárló vállalhatna bérszárítást Egyelőre sem ez, sem az nincs megoldva. A csőtörő fosztó, szépen dolgozik (ha nem zuhog, még az eső sem zavarja), de a termést, mint Hollósi Simon idején, a góréban tárolják. Furcsa kettősség. Ha már a múltba vész a romantika, megyénkben is terjed a gépi betakarítás, a gazdaságok egyharmada géppel dolgozhat — akkor jó lenne, ha az egész sort józan realizmus zárná. És a realizmus ebben az esetben: jó gép, az érdekeltek ésszerű együttműködése. A kukorica tulajdonképpen nem egyszerűen csak takarmány. A hús, a tej, a tojás — „nyersanyaga”. Az idén több mint 30 vagon marha sertés- és baromfihúst ad a közfogyasztásnak a megyeszékhely termelőszövetkezete, miközben ő maga tetemes mennyiségű kukorica vásárlására kényszerül. Ha majd igazán berendezkedik a géppel való termesztésre, lemondhat a vásárlásról és akár több húst is termelhet. A termelés korszerűsítése végső soron itt kapcsolódik a lakosság ellátásához. T. L. SZÜRET Mohos Károlyné élvezette! szedi az édes fürtöket. Telik a puttony ... Fotó: Péterfay Enidre NaPLC Egy téma két fórumon: Eleven kapcsolatot a választók és a tanácstagok között Ülést tartott a megyei tanács vb és a tapolcai járási tanács Tegnapi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága egyéb ügyek mellett két nagy fontosságú kérdést tárgyalt meg. Az első: a tanácstagok választókerületi tevékenysége, a legutóbbi választásokkor a jelölőgyűléseken elhangzott és elfogadott javaslatok végAt érvényben lévő jogszabályok szerint a tanácstagok legalább évente kötelesek beszámolni a tanács és saját maguk tevékenységéről választóiknak, s ezen túl is közvetlen, eleven kapcsolatot tartani a lakossággal. Megyei, városi-járási és községi tanácstagjaink döntő többsége eleget tett és tesz e kötelezettségének — állapítja meg az előterjesztés. A legutóbbi egy esztendőben a megyei tanácstagok 118 beszámolóján 6900 választó, a 24 járási beszámolón 13 700-an; a 335 városi tanácstagi beszámolón 10 900-an; a 2164 községi tanácstagi beszámolón pedig 43 280-an vettek részt Különösen aktív tevékenységet fejtett ki kerületében Bacsó János, Benedek Mihály, Kerkápoly Elemér és Sebestyén Gyula megyei tanácstag. Törekednek arra a megyei tanácstagok, hogy a közérdekű bejelentések és panaszok jelentős részét már helyben, vagy az illetékes szerveknél gyorsan és személyesen eljárva, rövid úton el tudják intézni, így Csonka Dezső, Koskán László, Süle Sándor, Czuhavölgyi László és mások. A tanácstagok és lakosság, a választók eleven kapcsolatának megteremtésében, szervezésében — különösen a legutóbbi két esztendő alatt — sokat tettek a Hazafias Népfront helyi bizottságai, szervei, aktivistái. Mint a vb ülésen felszólalásában Nyisztor Imre, a népfront megyei titkára elmondotta: megyeszerte igen sok tanácstaggal beszélgettek, teremtettek megfelelő feltételeket a lakossággal való kapcsolatuk tartásához. Gond e vonatkozásban gyakran ott van, ahol a tanácstag nem a saját választókerületében lakik. Kárhoztatta, hogy egyes — főleg községi — tanácstagok, nem a beszámolóra összehívott választók előtt, hanem a tanácsülésen adnak számot tevékenységükről . Változatos formái alakultak ki a járásokban és városokban a választók és választottak közötti kapcsolatnak. Például Pápa városban gyakran 3—4 tanácstag együtt tart beszámolót. A pápai járásban a népfront bizottság és a tanács végrehajtó bizottsága közösen rendez kötetlen megbeszéléseket, amelyekre meghívják az országgyűlési képviselőt, a megyei, a járási tanácstagot, sőt a pártbizottsági titkárát is. Keszthely város tanácsának végrehajtó bizottsága egy-egy, az illető választókerületben lévő üzemben, nagyobb intézményben, hivatalban teremt alkalmat a tanácstagok és választók találkozására. A ■veszprémi járásban a községi tanácsok a rendszeres családlátogatás formáját kedvelik,rehajtása és az interpellációk helyzete. A másik: a közoktatás és a közművelődés területén folyó világnézeti nevelőmunka helyzete. (Ez utóbbi témára lapunkban később visszatérünk; az elsőről most frissiben tudósítunk.) Júl intéztek el ilyen ügyeket, vagy megfelelő válaszra sem (vagy csak késve) méltatták a tanácstagot. Megvizsgálta a végrehajtó bizottság, hogy azokat a javaslatokat, amelyeket a választók a legutóbbi (1967-es) általános választások előtt a jelölőgyűléseken terjesztettek elő, illetve fogadtak el, milyen mértékben sikerült megvalósítani. E javaslatok megvalósulása százalékosan: a devecseri járásban 73 (klubkönyvtár, útépítés, ravatalozó, húsbolt, járdaépítés, villanyhálózat bővítése stb), a keszthelyi járásban 73 (a zalavári művelődési ház, villanyhálózat bővítése), a pápai járásban 74majori lakóTegnap nemcsak a megyei tanács vb foglalkozott a tanácstagok tevékenységével: ugyanezt a témát tűzte napirendre és vitatta meg a tapolcai járási tanács is. A megyei helyzetképet több vonatkozásban érdekesen egészíti ki az ugyan egy szűkebb területen végzett, de ott természetszerűleg részletesebb elemzés. A járási tanács vb ideiglenes bizottságot hozott létre Orbán Józsefnek, a Hazafias Népfront járási titkárának a vezetésével a járási tanácstagok választókerületi tevékenységének vizsgálatára. Ez a bizottság számolt be a tegnapi tanácsülésen tapasztalatairól. Eszerint a járási tanács tagjai többségükben példamutatóan teljesítették feladatukat, élő összekötők voltak a tanács vezetői és a lakosság között. Jórészt az ő tevékenységüknek köszönhető, hogy a tanácsok célkitűzéseik megvalósításához elnyerték a lakosság cselekvő támogatását, és hogy a társadalmi munkával, anyagi hozzájárulással, hasznos javaslatokkal sokan vettek részt a közös munkában. Ők tárták fel a községi erőforrásokat és segítettek megtalálni az állam által rendelkezésre bocsátott anyagi eszközök gazdaságos és célszerű felhasánok felújítása, utak felújítása, villanyhálózat bővítés stb.), a tapolcai járásban 79 (Sümegen 20 lakás és ABC- áruház, több községben gázcseretelep, kettőben iskola), a veszprémi járásban 78, a városok közül Ajkán 84, Keszthelyen 72, Pápán 78, Tapolcán 64, Várpalotán 68, Veszprémben pedig 92 százalék. A fenti célok megvalósítására a községekben 174 millió forintot, a városokban 69 millió forintot fordítottak, amihez a lakosság 13 millió, illetve 2 millió forint társadalmi munkája járult. A végrehajtó bizottság határozatilag kötelezi az illetékes tanácsi szerveket arra, hogy a javaslatok megvalósulását a jövőben naprakész kimutatásban, folyamatosan tartsa nyilván. Végezetül a tanácstagok tevékenységéhez kapcsolódik az interpellációk értékelése is. A múlt évben 1 megyei, 59 járási, 230 városi és 1172 községi tanácstagi interpelláció hangzott el. (Néhány helyen, így Tapolcán elő-előfordult, hogy ugyanabban az ügyben kétszer-háromszor is kénytelen interpellálni a tanácstag, mire az megoldódik.)nálásának módját, területeit. A tanácstagok hozzászólásaikban elmondották, mik voltak azok a nehézségek, amelyek hátráltatták munkájukat, milyen lehetőségeket látnak a járási tanácsitestületek megszűnése után közéleti tevékenységük folytatására. Vagusz István, Uzsabánya járási tanácstagja arról szólt, hogy a megyei tanácstagoknak kell a jövőben szélesíteniük a lakossággal kapcsolataikat. Az a tapasztalat ugyanis, hogy a lakosság igényli az apróbb ügyeivel való törődést, és ha értelmét látja, bizalommal fordul képviselőihez. Nagy Ottó, Sümeg járási képviselője azt a gondolatot vetette fel, hogy a járási és megyei tanácstagok különösen a nagyközségek vezetőit támogassák a jövőben. Nekik ugyanis olyan feladatokat kell majd megoldaniuk hatósági tevékenységükben és a lakosság ellátásában, amelyek igen nagy erkölcsi segítséget és az anyagi erők nagymértékű összefogását igénylik. Salamon Sándor badacsonytomaji tanácstag azt elemezte, hogy a tanácstagok csak akkor tudnak jó munkát végezni, ha a szakapparátustól minden támogatást megkapnak. Változatos formák rösszekötők” a tapolcai járásban A BALATON-PARTO Szerte a Balaton-parton megkezdődött a szüret. Fényképezőgépünkkel a Badacsonyi Állami Gazdaság akali telepére látogattunk rá. Ezen a területen 153 katasztrális hold szőlő érett termését gyűjti be nyolcvan szedő -és tizenkét fürge puttonyos. A szüretelők egy része a gazdaság törzsjárdája, másik részét alkalmi munkára Szőc és Halimba környékéről toborozták. A földszilváni, a rizling és az ithonel (mindhárom fajta világhírű!) minden leszedett mázsájáért 30 forintot kapnak a szedők, a puttonyosok pedig minden puttonyért 5 forintot. A telep vezetői igen elégedettek az 1952—53- ban telepített szőlő idei termésével. Benépesült a hatalmas tábla. A javaslatok sorsa Az apparátusok, a tanácsok szakigazgatási szervei általában a követelményeknek megfelelően intézik el a tanácstagok által javasolt közérdekű ügyeket vagy akár az egyéni panaszokat is. Bírálta a megyei tanács vb a tapolcai városi tanács vb építési osztályát: több esetben előfordult itt, hogy határidőn 3 1975-ig 25 százalékkal nő az élelmiszeripari termelés Szerdán az ÉDOSZ Gorkij fasori székházában ülést tartott a szakszervezet központi vezetősége. Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes a negyedik ötéves terv élelmiszeripari koncepcióiról tartott tájékoztatót Elmondotta, hogy az ágazat termelése öt év alatt 25 százalékkal nő. Gyors ütemben fejlesztik a húsipart, új üzem épül Gyulán és Szegeden, a miskolci húskombinátot teljesen átépítik és rekonstrukciót hajtanak végre Kaposváron is. A baromfit® nyésztés az elmúlt években jó eredményeket ért el, a feldolgozó ipar azonban nem épült ki eléggé. Ezért a tervidőszakban három baromfifeldolgozó üzemet létesítenek. A miniszterhelyettes szerint az élelmiszeripar hatékonyabban termel majd. A termelésnövekedés 70 százalékát a termékenység fokozásával érik el, jelenleg ez az arány csak 40 százalékot tesz ki. A jelenlegi 59,5 kg-os egy főre eső húsfogyasztás 1975- re eléri majd a 67 kg-ot, tejből és tejtermékből a mostani 112 kg helyett 125 kg-ot fogyaszt majd a lakosság, zöldségből 88-ról top kilóra, gyümölcsből pedig 73 kilóról 90 kilóra emelkedik 1975-re az egy főre jutó fogyasztás. A tervidőszakban nagy szerepet szánnak a mezőgazdasági nagyüzemek élelmiszerfeldolgozó tevékenységének.