Napló, 1978. június (Veszprém, 34. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-01 / 127. szám

A terveknek megfelelően halad Monostorapátiban az 50 személyes óvoda építése. A tapolcai TOVALL építőbrigádja jelenleg a födém szerelésénél tart (Fotó: A. Horváth Péter) Mintegy tízmillió forint Devecser vízellátásának javítására Nagyobb teljesítményű szivattyúk Újabb kutak fúrását tervezik Az elmúlt években több terv is készült Devecser nagyközség ivóvízellátásának biztosítására. Azonban mind­­ezideig a település — első­sorban a nyári hónapokban — vízhiánnyal küzködött. Ezért a Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat a végleges és biztonságos vízmennyiség biztosítása ér­dekében tanulmánytervet ké­szíttetett. A márciusban el­készült terv keretében — amelyik sajnos nem tartal­mazza a helyi vízkészlet ki­aknázásának előzetes költ­ségvetését — már elvégeztek egy 250 méter mélységű pró­bafúrást Ez a remélt víz­­mennyiséget nem adta. En­nek ellenére kúttá alakítják át, és bekötik a vízellátási rendszerbe. A tanulmányterv szerint a helyi vízkészleteken a jelen­leginek a kétszerese, körül­belül ezer köbméter víz nyerhető naponta. Ez a mennyiség hosszabb távon biztonságossá teheti a lakos­ság ivóvízellátását. Arra vi­szont nem elegendő, hogy az ipari üzemeket bővíthessék. Ez utóbbi csak a nyirádi karsztvízből lesz megoldha­tó. Ehhez azonban hatvan­millió forintra lenne szük­ség. Miután ez az összeg nem áll rendelkezésre, így a he­lyi lehetőségeket kell jobban kihasználni. Szabados Antal, a nagy­községi tanács elnöke el­mondta, hogy a termelőszö­vetkezet kútjába egy na­gyobb teljesítményű szivat­­tyút helyeztek­, és ez kétszer­te több vizet ad. A kedvező tapasztalatok alapján a tég­lagyári kútba is nagyobb szi­vattyú elhelyezését tervezik. Ezeken kívül folytatódik a vízellátási rendszer kiviteli tervének készítése, illetve két próbafúrás elvégzése Deve­cser és Somlóvásárhely kö­zötti területen. Ezek ered­ményei alapján döntenek majd a végleges üzembe be­helyezésre kerülő nagy telje­sítményű, illetve nagy vízho­zamú kút fúrásának helyé­ről. Az iménti munkák megkö­zelítőleg tízmillió forintba kerülnek. Ehhez a megyei tanács két és félmillió forint támogatást ad. A nagyköz­ségi tanács fejlesztési alapjá­ból félmillió forintot fordít erre a célra. A hiányzó hét­millió forintot pedig OTP hitellel kívánják biztosítani. A beruházás bonyolítását a Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vállal­ta, egyben elvégzi a beköté­si munkákat is. A kivitele­zői kapacitást a balatonal­mádi Bauxitkutató Vállalat biztosítja. A szerződésköltésre a hitelkeret felvétele után kerülhet sor. Az elkészülő, illetve üzem­belépő új kutak már az idei nyáron is enyhíteni fogják Devecserben a vízhiányt. Azonban ennek ellenére sor kerülhet részleges vízikorlá­­tozásokra. Szükség esetén megtiltják majd a kertek ön­tözését, illetve a gépkocsik mosását. K. Gy. A látogató bámészkodik. A szakember szimatol. A kiállító pedig udvari­as mosollyal az arcán szívé­lyesen adja a felvilágosítá­sokat és egy görcsös kérdő­jellé rándul a gyomra. Hát­ha. .. hátha pont ez lesz az a profi, aki szagot kap és öt­millióért megveszi a licencet, a gépet, vagy akármit, ami a kiállítási standon található. Nem­­tudom, Kárpáti Györgynek, a MÁFKI alkal­mazástechnikai osztálya tu­dományos munkatársának voltak-e ilyen kérdőjelei má­jus közepén a zágrábi nem­zetközi korróziós kiállításon? — Eddig csak mint láto­gató vettem részt nemzetközi kiállításon. Most először vol­tam standfelelős. A pult bel­ső oldaláról az ember fel tudta mérni a saját helyét Az érdeklődés megmutatta, hogy hol állnak gyártmányai a műszaki színvonalban, hogy helyes-e kutatásainak az irá­nya. Nos,­ nálunk ez szépen, szinte sorrendben kijött. Ezen a kiállításon hazai vállalataink tucatja mellett száz és száz vállalat vonul­tatta fel a Föld szinte min­den kontinenséről korrózió ellen védő eljárásait, beren­dezéseit, hegesztőapparátjait. A MÁFKI azt mutatta meg, mit tud tenni a korrózió ellen. — Hat négyzetméter víz­szintes és hat-nyolc négyzet­­méter függőleges — ria­blósze­­rű — területen állítottunk ki. Legnagyobb érdeklődést a már két-három éve kifejlesz­tett készülékünk váltott ki, mellyel földbe fektetett cső­vezetékek belső falát lehet tisztítani és például festeni. Még az is szóba került, hogy tudnánk-e vele külföldön munkát vállalni! Nekünk er­re sajnos nincs emberünk. Mi kutatók vagyunk. A berendezést már eddig is sikeresen alkalmazták egy szlovákiai papírgyárban, vagy például Leninvárosban. Ugyancsak­­több helyen alkal­mazzák már itthon a tető­szigetelő anyagot és eljárást, amelyet szintén érdeklődéssel fogadtak a szakemberek. Egy nemzetközi kiállításon nem olcsó a részvétel az előkészületek is nagy munkát igényelnek. A zágrábi bemu­tatkozás is belekerült vagy kilencezer forintba. — Hogy megéri-e? Ezt nem lehet pénzben kifejezni. Le­het, hogy üzletet nem kö­tünk, nincs konkrét kereske­delmi eredménye egy kiállí­tásnak, de jelen kell lenni, hogy lássák, vagyunk­ Lehet hogy ennek később i talán más témában jön meg a haszna. — mondja Balogh András az alkalmazástechni­kai osztály vezetője. A MÁFKI legelső nemzet­közi kiállításán — a frank­furti ACHEMA-n — 1964-ben szinte ajándékként lehetett kinn. Fábián Pál szinte vala­­menyi kiállítás szervezésé­ben, előkészítésében részt vett. Az ACHEMA-ról mond­ja: — Azóta valamennyin arct vagyunk. Az akkori igazga­tónk, dr­. Freund Mihály egy nemzetközi szakmai szervezet magyar elnöke volt. Az ő révén mindig meghívott ven­dégként­ veszünk részt. Egy négyzetméter az ACHEMA-n ezer márkába kerül. Nekünk semmit sem kell fizetnünk a 18—20 négyzetméterért. Néha jobbról, balról nyu­gati mammutcégek szoron­gatják a szocialista országok egyetlen képviselőjét, mégis értek már el sikereket. — Háromévente rendezik az ACHEMA-t. Hetvenben egy igen jelentős elismerés­ben részesültünk, ami a mi BNV-díjunknak felelhet meg. A világnagyság szomszédja­inkat pedig ötlettel ellensú­lyoztuk. Itt van ez a fénykép — Vesz elő Pali bácsi egy színes­ iroda fotót­ — Egy reklámszakembernek jutott eszébe, hogy hívjuk fel ma­gunkra a figyelmet. Gáztisz­tításra mutattunk be egy mű­ködő makettet, de ki figyel oda ha műszer jelzi a vég­gáz tisztaságát? Kell valami élőlény. Nézze, ezt a két pa­pagájt raktuk a reaktor fölé a falra. A papagájok vígan voltak a megtisztított gáz fö­lött, és mi is a standon, mert sikerült az érdeklődést fel­keltenünk. Természetesen elsősorban a pillanatnyi, vagy jövőbeni anyagi haszon mozgatja a ki­állítókat. Hiszen a kutatás, kísérletezés pénzbe kerül. A MÁPKI-tól is számos eljá­rást, berendezést vettek már meg. Előfordult, hogy a ma­gyar földi külhoni kiállítá­son fedezte fel a MÁFKI produktumát. Azóta tizenhét ilyen víztisztító berendezés működik az intézet tervei és technológiája alapján az or­szágban ! — Zágrábban tapasztal­tam, hogy a tömeg arra tó­dul, ahol villog, forog vala­mi. A szakmabeliek meg szép csendben szétnéznek és rákérdeznek ami érdekli őket. Ha valami, felkelti a fi­gyelmüket megrendelik. Le­het, hogy nem is a kiállítá­son, hanem utólag. Mi most a várakozás időponjában va­gyunk — mondja Kárpáti György. Lehet, hogy mire a cikk megjelenik, már itt lesz Veszprémben egy telex, amelyben valaki megveszi a MÁFKI egész zágrábi stand­ját! Bróz János Kiállítás - papagájjal Kísérletek folyékony műtrágyával Két éve kezdtek kísérlete­ket folyékony műtrágya al­kalmazására a NEVTKI keszthelyi Mezőgazdasági Kemizálási Szolgálatánál. A kisparcellás kipróbálás után idén tavasszal 300 hektáron a nagyüzemi kísérleteket is megkezdték. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem iraki tangazdaságában kuko­ricára és búzára kerül a fo­lyékony műtrágya. 137 ezer lakost véd megyénkben CSÉB biztosítás Megyénk 420 ezer lakosa közül 249 085 rendelkezik kü­lönböző biztosítással, védi lakását, gépkocsiját, ingósá­gait és ingatlanát. Ebben a jelentős számban nem sze­repel a tanuló- és az utazási biztosítás. Igen népszerű — az első helyen áll — a CSÉB biztosítás, amelyet ed­dig 137 104 lakos kötött meg. Három hónap alatt az aj­kai járásban 200 ezerrel, a pápai és a veszprémi járás­ban 300—300 ezerrel, a me­gyeszékhelyen 150 ezer fo­rinttal nagyobb értékű bizto­sítást kötöttek, mint a múlt év elején. Vállalati alkotmányok Egyik nagyvállalatunknál gazdasági vezetők megsértet­ték a bizalmiak jog- és ha­táskörét a személyi bérek megállapításánál. Ezzel tu­lajdonképpen megsértették a vállalat kollektívájának bel­ső alkotmányát: a kollektív szerződést. A vétség elkö­vetőit fegyelmi úton, pré­miumcsökkentéssel büntet­ték. Az említett eset szemléle­tesen bizonyítja, mennyire szigorúan veszik a vállalati kollektívák belső öntörvé­nyük betartását. Törvény ez, melynek végrehajtását a dol­gozók választott képviselőik útján évente ellenőrzik. Ez év első négy hónapjában mindegyik vállalatunknál, in­tézményünknél az igazgatói beszámoló alapján megvizs­gálták a vállalati szakszer­vezeti tanács és a bizalmiak együttes tanácskozásán a kollektív szerződés végre­hajtását. A változó helyzet­hez igazítva: nemcsak a be­számolókat, hanem az ez évi szükséges módosításokat is megvitatták és elfogadták ezeken a testületi üléseken. Milyen fejlődés tapasztal­ható a végrehajtásban? Ho­gyan hatnak a kollektív szer­ződések a munkamorálra, mennyiben segítik az éves gazdaságpolitikai célkitűzé­sek végrehajtását? Ennek ta­pasztalatait vizsgálta meg a közelmúltban az SZMT köz­­gazdasági osztálya a szak­mai megyebizottságok se­gítségével megyénk 40 válla­­laténál. Az első, a legszembetűnőbb észrevétel, hogy az igazgatói beszámolók döntő többsége átfogó elemzést ad, fejeze­tenként vizsgálja a végrehaj­tást. A VSZT-, SZB-tagok, a bizalmiak legtöbb esetben előre megkapták az írásos anyagot, így, szűkebb mun­kahelyi közösségük segítsé­gével alaposan felkészülhet­tek a vitára, amit a számos kollektív észrevétel is bizo­nyít. Természetesen most is — az előző évekhez ha­sonlóan — a felszólalók többsége az anyagi ösztön­zés, a bérfejlesztés, a bé­ren kívüli juttatások kérdé­seivel foglalkozott, de már több volt az előző évekénél a mun­kaerőgazdálkodással, a munkaidőalap felhasználá­sával, a tanulással szakmai képzéssel, a jogok és köteles­­ségek egységével kapcsolatos észrevétel. Különösen ter­mékenyek voltak ezek a vi­ták a KD Szénbánya Válla­latnál, a Bakonyi Bauxitbá­nya Vállalatnál, a Pápai Textilgyárban, a Nitroké­­miában és a VÁÉV-nél. Egységes vélemény alakult ki arról, hogy a kollektív szerződések végrehajtása jól szolgálta a gazdaságpoli­tikát. A próbaidőre, tanulmá­nyi szerződésre, felmondásra vonatkozó jogszabályok elő­segítették a munkaerő-gaz­dálkodás javulását, a mun­kaerőforgalom csökkenését, a vállalati létszámgazdálko­dást. Természetesen ehhez nagy mértékben hozzájárult a törzsgárda tagsággal járó juttatások, előnyök növeke­dése is. Mindenképpen említésre méltó a munkaidőrend sza­bályozásának hatása, amely elősegítette a munkaidőalap jobb kihasználását, így pél­dául az Országos Földtani Kutató-Fúró Vállalatnál, a Bakonyi Bauxitkutató Válla­latnál és a pápai Elekther­­max egyik üzemében a gaz­daságosság, a termelésnö­velés, a jobb munkaidő ki­használás érdekében mó­dosították eredményesen a munkaidőrendet, illetve a műszakváltást. Jó hatással van a tanulási kedv fokozá­sára a sokrétű kedvezmény­­rendszer, a fizetett szabad­nap, az útiköltség megtéríté­se, a munkaidőkedvezmény, az előírt összegű bérfejlesz­tés. Szembetűnően csökkent a vállalatoknál az igazolatla­nul távolmaradók, illetve ké­sőn érkezők száma. A kol­lektív szerződésben előírt következmények, így példá­ul a nyereségrészesedés ará­nyos csökkentése, nagyon komoly fegyelmező erő. Az anyagi ösztönzés szabá­lyozóit úgy alakították a kollektív szerződések, hogy növeljék a teljesítménybér­ben dolgozók számát, ará­nyát. A növekedés ennek el­lenére mérsékelt, a vizsgált vállalatoknál 4—5 százalék. ■A bérfejlesztés mértéke 6 —7 százalék volt, általában több az előirányzottnál. Me­gyénk iparában a fizikai dol­gozók átlagbére 7,9, az épí­tőiparban pedig 7,1 százalék­­kal emelkedett. Javult a mozgóbérek aránya a fizikai dolgozók javára, ugyanak­kor a prémiumfeltételek még nem mindig szolgálják eredményesen a minőség ja­vítását, az exporttervek túl­teljesítését, az anyag- és energiamegtakarítás ösztön­zését. A közvetlen anyagi ösztönzést tekintve, csak­nem 67 százalékkal növeke­dett a munkaversenyek ju­talmazására fordított ösz­­szeg 1977-ben. A műszakpót­lékok kedvező hatására át­lagban 5 százalékkal növeke­­dett a több műszakot válla­ló dolgozók aránya. Különösebb magyarázatot nem igényelnek ezek a szá­mok, tények. A kollektív szerződések ez évi módosítá­sai ezekből következnek. A vállalatok átlagban 6—7,5 százalékos bérfejlesztést haj­tottak végre, illetve tervez­tek. Szigorították a mozgó­bérek (prémium, célprémi­um) és az év végi nyereség­­részesedés feltételeit, job­ban érvényesülnek a minősé­gi követelmények. Tovább emelkednek, a béren kívüli juttatások is, ugyanakkor a teljesítménybérben dolgo­zók­ arányát további 3—4 szá­zalékkal javítják. Megszigo­­rították a túlórák igénybe­vételének lehetőségeit is. Mindezek nemcsak a kol­lektív szerződések tartalmá­nak gazdagodását mutatják, hanem azt is, hogy a kollek­tív bölcsesség, az üzemi de­mokrácia segítségével foko­zottabban képesek hozzájá­rulni a jogok és a kötelessé­gek összhangjának megte­remtéséhez. Szilágyi Károly Idomkő a bányáknak, tranzit-beton a családiház-építőknek Gépesítik, bővítik a Sümegi Mészmir nemesgulácsi üzemét 28 dolgozóval. A tízmilliós érték előállításához bizony jóval több mint 15 ezer ton­na anyagot kell évente meg­mozgatni. A nehéz fizikai munka könnyítésére, a fo­gyatkozó létszám pótlására három éve gépesítésbe fog­tak. Speciális rakodókanállal ellátott mutrával rakják ma már kész termékeiket a vasúti vagonokba, két tar­gonca pedig a gyártásközi anyagmozgatásban, a nyers­beton adagolásában váltotta fel a lapátot. A mintegy félmillió forint­ba került korábbi gépesítést most egy újabb jelentős bő­vítés követi. Központi be­tonkeverőt állítanak fel. Az ÉPGÉP kétmillió forint ér­tékű keverőegysége szinte emberi kéz érintése nélkül gyártja majd a nyersbetont. Kezeléséhez csupán két em­ber kell akik a gombokat nyomogatják. Üzembeállítá­sával mód nyílik további két új idoimkő-gyártó forma üzembeállítására, a termelés növelésére. Jelenleg a többszázezer fo­rintba kerülő elektromos ve­zetékrendszert építik ki. A nyárra elkészülő keverő sa­ját alapanyagon kívül a kör­nyék lakossága számára is termelni fog, hiszen mód nyílik úgynevezett tranzit­beton értékesítésére, melyet családi házak, nyaralók épí­tésénél lehet felhasználni. Az anyagmozgatás további könnyítésére rakodólapos idomlkő-szállítás bevezetését tervezik. Ezáltal lehetővé vá­lik a targoncás vagonlakás, s az anyaig mozgatásából tel­jesen kiküszöbölődik a két­kezi munka. Méreteiben, dolgozói szá­mlát tekintve kicsi a Sürmegi Mészmű nemesgulácsi üze­me, viszont népgazdasági szempontból szinte nélkülöz­­hetetlen a tevékenysége. Szénbányák, az aknamélyítő vállalat és elenyésző meny­­nyiségben a­­bauxitbányák részére második helyen az országban itt gyártják az úgynevezett bánya idomkö­­vet. Kétféle kőzúzalék, sóder, cement és víz megfelelő ke­verékéből évente 700 ezer darab 26—28 kilós idomkö­­vet gyártanak, pillanatnyilag NAPLÓ — 1978. június 1. csütörtök 3

Next