Napló, 1979. november (Veszprém, 35. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-01 / 256. szám
Félidőnél tart a cukorrépa betakarítása a Pápai Állami Gazdaság morcai gergelyi kerületében. Képünkön a Herman répaszedő kombájn munka közben. Fotó: Kocsis Jenő Segítség a termelőszövetkezeteknek Egy hónapja tart az őszi mezőgazdasági ügyelet a MEZŐGÉP Tröszt vállalatainál. Több mint 350 szerelő és 154 korszerűen felszerszámozott szervizgépkocsi biztosítja az őszi betakarítási, vetési és talaj előkészítési munkák műszaki hibaelhárító szolgálatát. Az elmúlt harminc napban, közel 350 esetben hívták az ügyeleti szerelőket, akik 4820 munkaórát fordítottak javításra, szerelésre. A MEZŐGÉP Tröszt vállalatainak sok gondot okozott az E—516-os kombájnokra épített hidraulika-szivattyúk tengelyvégeinek gyakori kiverődése. Ezeket az alkatrészeket, komplett szivattyúkat készlethiány miatt nem tudták időben kiadni. Az ügyeleti hálózat ezért a csatlakozóelemek átszabályozásával igyekezett biztosítani a kombájnok további munkáját. Egyébként az elmúlt hetekben további 50 új gabonakombájnt alakítottak át kukoricabetakarításra, s így az idei munkára összesen 500 betakarítógépet biztosítottak a gazdaságoknak, szövetkezeteknek. Nagyobb higiéniai követelmények Új kazánház a Fenyves utcában üzembe helyezés 1980-ban Húszmilliós befektetés a Környezetvédelem is Veszprémben, a Fenyves utcában, folytatódik a Pápai Húskombinát gyáregységének rekonstrukciója. A korszerűsítés egyik lényeges része az új kazánház. A régi ugyanis már több mint 50 éves, elavult, s a szükséges energiát csak nagy nehézségek árán tudta biztosítani. A mintegy 20 millió forintos befektetéssel készülő kazánház építése jól halad. A kivitelezők — a budapesti Csőszerelőipari Vállalat, mint generálvállalkozó, továbbá a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat, a Középdunántúli Gázszerelő és Szolgáltató Vállalat (KÖGÁZ), valamint az Ajkai járási Építőipari Szövetkezet — jól összehangolták a munkát egymással és a beruházóval. A kivitelezést 1978-ban kezdték, s ez év végéig körülbelül 14—15 millió forint értékű munkát végeznek el. Mert a munka jól halad, különösen a KÖGÁZ dolgozói tettek ki magukért, máris lefektették a vezetékeket a létesítményig. A hódmezővásárhelyiek szállította két kazán is a végleges helyén van már. A korszerű berendezéssel a gyáregység véglegesen megoldja az energiaszükséglet biztonságos kielégítését, s a régi tüzeléstechnikai mód felszámolásával hozzájárul a környezet- és természetvédelmi követelmények kielégítéséhez is. Hegesztik az új kazánház tartóoszlopainak vasszerkezetét Fotó: A. H. P. Gépesítik az elővájást Várpalotán (Tudósítónktól) Gyors ütemben gépesíti a bányászat egyik legnehezebb munkafolyamatát, az elővájást a Várpalotai Szénbányák Vállalat. Az idén a fejtést előkészítő munkák 86 százalékát már géppel végezték, melynek eredményeként — e munkafolyamat termelékenységét tekintve — a hazai mélyművelésű szénbányák között ők érték el a legjobb eredményt. A vállalatnál az elővájások sebessége meghaladta a napi öt métert, a 3,5 méteres országos átlaggal szmben. Az elővájások termelési teljesítése Várpalotán 4,7 tonna műszakonként, az országos átlag 2,7 tonna. A múlt évben, a műszakonként egy főre jutó összüzemi termelésével emelkedett ki a mélyművelésű szénbányák közül. Ez az eredmény a bányavállalat gépüzemében gyártott és az először saját üzemeiben alkalmazott páncélpajzs elnevezésű biztosító szerkezet sikerét, eredményességét is példázza. Kereskedelmi külkapcsolataink A veszprémi DOMUS-ban az NDK-kereskedelmi hét megnyitó ünnepségét kis közjáték zavarta meg. A hivatalos nyitás előtt egy órával már sokan várakoztak az üzlet előtt. Néhány türelmetlenkedő pedig kis híján betörte a „csupa üveg” áruház bejáratát. Az eset az emberi fegyelmezetlenség mellett mást is igazolt. Többek között azt, hogy milyen nagy érdeklődést mutat a külföldi áruk iránt vásárlóközönségünk. Talán nem is a különböző cikkek „külföldisége” a fontos, inkább az, hogy a hazai üzletekben ritkábban találkozik velük a vásárló. Vagyis megvan, sőt fokozódott bennünk a választék iránti igény. Ennek kielégítésére pedig nagyon jó alkalmak az NDK-áruk hetéhez hasonló kereskedelmi rendezvények, akciók. Áruházi árucsere Megyénkben, mint az ország más részében is, jelentős mennyiségű import áruval találkozhatunk az üzletekben. Olyanokkal, amelyeket a nagyméretű nemzetközi árucsere eredményeként vásárolhatunk meg nap mint nap. Emellett mint a közelmúltban a veszprémi DOMUS-ban is, kishatármenti, pontosabban áruházi árucsere folytán kisebb tételekben olyan cikkeket is vásárolhatunk, amelyeket az ország más részeiben nem kínálnak. Ezek a kereskedelmi kapcsolatok általában a határmenti megyékben hódítottak tért. A veszprémi kereskedelmi szervek — külhonnal határos része nem lévén a megyének — az áruházi kapcsolatok erősítésén fáradoztak és fáradoznak ma is. Ennek keretében megyénk boltjaiban olyan NDK-beli, bolgár, román és jugoszláv áruk kaphatók, amelyeknek ellenértékét a helyi kereskedelmi vállalatok saját árukészletükkel egyenlítik ki. Ezek a kereskedelmi kapcsolatok konkrétabbak, mint az országok közötti export—import-tevékenység. Vállalat a vállalatnak, szövetkezet a szövetkezetnek a partnere. Az NDK-ban például a Halle megyei kereskedelmi szervezettel (a HO-val) a Veszprém megyei PANNONKER, a KOMFORT és a Vendéglátóipari Vállalat tart fenn szoros kapcsolatot. Hasonlóan bonyolítanak árucserét az NDK-beli testvérmegyénkszövetkezeti kereskedelmével a Veszprém megyei ÁFÉSZ-ek. Bővül a választék A szakemberek azt mondják, hogy az ilyenfajta árucsere — ha jól csinálják — többszörösen kedvező kereskedelmi akció. Elsősorban azért, mert nem szükséges hozzá valuta, vagyis pénzkímélő árucsere. Ezzel együtt kereskedelmi szempontból az sem megvetendő, hogy jelentős nyereségtartalma van. A vásárlók pedig amiatt örülnek, mert bővül a választék. Az 1973 óta egyre fokozódó áruházi árucserében legjelentősebb partnerei megyei vállalatainknak az NDK-beliek. Ebben az évben az egymillió rubel értékű árucsere több mint fele hall el. A jugoszláv és a most kezdődő, illetve fokozódó román és bolgár kereskedelmi kapcsolatok gyümölcsével — a Bulgáriából származó áruk esetében szó szerint értendő — a megye jó néhány ügzlétében egyre többször találkozhatunk. Ebben az évben a KOMFORT Vállalat például 500 féle árucikket hozott be az NDK-ból, míg ellentételként 300 félét szállított ki. Az árucsere értéke eléri a 15 millió forintot. Az év hátralévő időszakában még 4 millió forint értékű áru cseréjével színesítik a választékot. A veszprémi üzletekben NDK-ból érkezett függönyök, szőnyegek és háztartási cikkek találhatnak majd gazdára az év végi „nagybevásárlás” időszakában. Halléban pedig magyar kozmetikai szerek, vagy például az ott is keresett bukósisak bővíti a karácsonyi vásár választékát. A PANNONKER az idén 250 ezer rubel értékű árucserét bonyolít le NDK-beli partnerével. Ennek eredményeként különböző diabetikus termékek, minőségi sör, háztartási tisztító- és mosogatószerek kerültek és kerülnek a vállalat üzleteinek árupultjára. Jövőre még többet A vásárlók és kereskedelmi vállalataink érdeke is, hogy ez a fajta nemzetközi árucsere tovább fokozódjon. A jövő évben nemcsak az árucsere mennyiségének növelését tervezik a megyei kereskedelmi vállalatok. A kapcsolatok további bővülését eredményezheti a csehszlovák és a finn partnerekkel való tárgyalás. A mennyiségi növekedésre jellemző egyébként, hogy jövőre a KOMFORT NDK- beli partnerével 16—18 millió forint értékű árucserét tervez. Csökkentik az árucikkek fajtáit, s ezzel párhuzamosan növelik a népszerűbb áruk behozatalának mennyiségét. Kétszer rendeznek NDK áruhetet 1980- ban. Májusban Várpalotán és Veszprémben nemzeti kereskedelmi hét, majd szeptember végén „hallei bazár” lesz. Az árucserét fokozza 1980- ban a PANNONKER is. Jövőre a magyaros fűszerek, ételízesítők és márkás italok és még vagy 70 féle árucikkért a korszerű táplálkozáshoz és a modern testápoláshoz szükséges áruk érkeznek megyénkbe az NDK- ból. Az árucsere értéke eléri a 400 ezer rubelt, s a menynyiségi növekedés eredményeként egész évben folyamatosabb lesz az árukínálat. Az „élelmiszer-fronton” jelentős lesz a bolgárok betörése, hiszen jövőre Haszkovóból mintegy" 150 ezer rubel értékű áru érkezik megyénkbe. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a kereskedelmi kapcsolatok a más jellegű kapcsolatok milyenségét is tükrözik. Megyénk kereskedelmi vállalatainak s ÁFÉSZ-einek eredményes a kapcsolata Veszprém testvérmegyéinek kereskedelmi vállalataival. Laki Pál Az alkotás a legszebb emberi öröm A tervezőasztalon kibontakoznak egy új épület méretarányos körvonalai. Pontosan mozdulnak a szögfelhordó, rajzoló műszerek. Minder László, a vaszari Hunyadi Tsz építésztechnikusa elégedett: a tervrajz kész. Minden adat, minden vonal a helyén van. — Igazán megtaláltam a helyem itt a termelőszövetkezetben — teszi félre a rajzeszközöket. — Kevés tervező mondhatja el magáról azt, hogy az első megrajzolt vonaltól az utolsó tégla helyére kerüléséig minden munkafolyamatot végigkísérhet, megvalósíthat. Ezért tartom én magam szerencsés embernek. Mert az alkotás a legszebb emberi öröm. Valóban, ha valaki gyakran látogatja a termelőszövetkezet beruházásait, építkezéseit, mindenütt találkozhat Minder Lászlóval. Nemcsak a tervezés, hanem a megvalósítás, az építés is szenvedélye ennek a 45 éves, mozgékony férfinak. — Mondhatnám, ebbe nőttem bele. Édesapám bakonyszentlászlói kőműves, a nagybátyám is az. Már gyermekkoromban érdekelt az építés. Ahogy nőni kezdtem, én is ott lábatlankodtam állandóan az építkezéseken. Apám nem bánta, örült, hogy érdeklődöm a szakma iránt. Az érdeklődés hamar elhatározássá ért: az általános iskola elvégzése után építőipari technikumba jelentkezett. A technikusi oklevelet 1953. júliusában kapta kézhez a győri magasépítési technikumban. — Építkezésre szerettem volna menni, ehelyett íróasztalhoz ültettek Székesfehérváron a Danavölgyi Timföldipari Részvénytársaságnál. Keseregtem is eleget. Egy év múlva bevonultam katonának. A sors fintora: a kiképzés után élelmezési írnok lettem. Egy haszna lett ennek, megtanultam közben főzni. A leszerelés után nem ment vissza a régi munkahelyére, hanem apja mellett markolta a kőműveskalapácsot, a vakolókanalat. — Hívtak több helyre. Egy időre a Lovászpatonai Állami Gazdaságba mentem. Onnan kért ki a helyi kisipari szövetkezet műszaki vezetőnek. Csak azért vállaltam el, mert elsősorban építő tevékenységet folytatott a szövetkezet. Főleg családi házakat, üzleteket építettünk. Ott keresett meg 1971-ben a vaszari tsz megbízottja. Amikor az elnök, meg a főkönyvelő elmondta, hogy mi lenne a feladatom, nem röstellem elmondani: valósággal lázba jöttem. Végre ez igazán nekem való munka! Akkor kezdődtek itt a valóban nagy beruházások. Sorolja egymás után azokat az építményeket, melyeket már ő tervezett és építésüket is irányította. — Négy nagy teljesítményű szárítót építettünk azóta. A legnagyobb a malomsoki. Aztán ott van a gyarmati sütöde, a vaszari műanyag-feldolgozó nagycsarnoka, melyet a megyében bármelyik közepes ipari üzem megirigyelhetne. A pápai irodaházunkat sem kell szégyellnem, sem mint tervezőnek, sem pedig mint építőnek. Mégis, a szakosított állattenyésztő telepek jelentették a legszebb feladatokat. Tréfás mosoly villan fel arcán. — Nemrégiben egy tanácskozáson jegyezték meg a jánosmajori szakosított tehenészeti telepünkről, hogy ott egy évben többen megfordulnak, mint a csatkai búcsúban. Való igaz, a fél ország szakembergárdája volt már ott, nem is beszélve a külföldi küldöttségekről. Azt hiszem, joggal vagyunk erre büszkék. Ki tud ma 45 ezer forintért megépíteni egy szarvasmarha-férőhelyet? Sikerült a gecsei telepünkkel bebizonyítanunk, hogy még olcsóbban is lehet: 40 ezer forintért. És nem kell egy év sem az építéséhez. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy háromszorta rövidebb idő alatt és kétszer, háromszorta olcsóbban építünk. Minder László a gyorsaság és olcsóság titkát abban látja, hogy saját maguk nevelték ki a jól összeforrott építőgárdát, s mindenben a helyi megoldásokat keresték. — Csak egy példát mondok — emeli fel figyelmeztetőleg mutatóujját. — Gecsén magunk építettük az utat is. Nagy megtakarítás az, hogy a faanyag zömét saját erdőinkből termeltük. Így futotta arra is, hogy a zárt épületekben központi fűtést alkalmazzunk. — Lesz-e a jövőben elég munkájuk? — Akár a nyugdíjig is, pedig az még messze van. Újra szép feladatokat kaptam, ötszáz-ötszáz férőhellyel bővítjük a jánosmajori és a gecsei tehenészeti telepet. Szükség lesz egy ezer férőhelyes szarvasmarha-hizlalóra is. Az emilházi ötezres juhászati telepet is csaknem kétszeresére növeljük. A tej- és húsprogram nálunk csak most indul igazán ... Csupa energia, alkotó, teremtő akarat a 45 éves építész. Környezetében azt mondják róla: megszállottja munkájának. Méltán érte a megtiszteltetés: a napokban a kormány megbízásából Zimits Tibor tsz-elnök átadta eddigi munkája elismeréseként a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést. Szilágyi Károly Fotó: Vida András NAPLÓ - 1979. november 1., csütörtök -3