Napló, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-29 / 50. szám

Regőczyék Dortmund előtt Budapesten az OTSH-ban sajtótájékoztatót tartottak. Kozári József­né, a Magyar Jégsport Szövetség elnöke számolt be a Lake Placid-i téli olimpiáról, az ezüstérmes olimpikonjaink teljesítményé­ről. Elmondta, hogy a Regő­­czy—Sallai jégtáncpáros mel­lett a Remport—Nagy kettős is indul a táncosok küzdelmé­ben a dortmundi világbajnok­ságon. A Magyar Atlétikai Szövet­ség részéről Garai Sándor el­nök és Mindszenti János szak­­felügyelő adott tájékoztatást a hétvégi sindelfingeni fe­dettpályás Európa-bajnokság­­ról. A versenyen az előzetes nevezések szerint 26 ország 306 sportolója lép színre. A legnépesebb gárdával, 47 at­létával a Szovjetunió képvi­selteti színeit. A magyar csa­patot 12 sportoló alkotja. A szakvezetők — a formák és az eredmények ismeretében — Mátaytól a női magasug­rásban, Bákositól hármasug­rásban, Szalmától férfi tá­volugrásban és a futó Paró­­czaitól várnak érmes helye­zést.­­ A két szakember elmondta, hogy elégedettek az új-zélan­­di és az amerikai versenykör­­utak eredményeivel, amelyek nagyon jól szolgálták atlétá­ink olimpiai előkészületeit. Sákovics József szövetségi kapitány és dr. Nedeczky László, a Magyar Vívó Szö­vetség elnökségének tagja a vívósportról tájékoztatta az újságírókat. Labdarúgó-krónika AZ ÚJABB FORDULÓ A labdarúgó MNK idei nyitá­nyán nagy meglepetésre a baj­noki címet védő V. Dózsa Nyír­egyházán 18 ezer (!) néző előtt 1:1-es döntetlent ért el és ki­esett a további küzdelemből. Más érdekesebb eredmények: Dömssöd—B.­csaba 0:8, Bottyán SE (Lenti)—Haladás VSE 1:2, Budafok—Diósgyőr 0:3, MOTIM TE—Kaposvár 1:0, Mohács— Vasas 1:5, Répcelak—Komló 1:2, Tordas—D. Kohász 0:6, Máza­­szászvár—Volán 3:4, Szolnoki Cukorgy.—Salgótarján 1:5. Az MLSZ-ben elkészült a március 5-i következő forduló párosítása, amelyet a legjobb nyolc közé jutásért vívnak a csapatok: Haladás—Salgótarján, Komló—Tatabánya, Sabaria—Du­naújváros, Gyöngyös—B.­csaba, Motim TE—Vasas, Csepel—Diós­győr, Nyíregyháza—Volán, Üllői SK—Baja, BVTC—SOPRON Az Országos Ifjúsági Kupában és az Országos Serdülő Kupá­­bam az újabb fordulót szintén a legjobb nyolc közé jutásért vív­ják a fiatalok. Az ifjúságiaknál még a BVTC van versenyben. A veszprémiek a március 18-i fordulóban Sopron együttesét látják vendégül. A további páro­sítás az OSK-ban: ZTE—Duna­újváros, Videoton—MTK-VM, Tatabánya—FTC, Kalocsa—Szeg., Dózsa, Kazincb.—Nyíregyháza, Tsztmiklós—Olefin SC, Eger— Bp. Honvéd. KÖZÉPISKOLAs kupa Az országos középiskolás ku­pában kialakult a legjobb diák­csapatok 32-es mezőnye. A me­gyei kupát nyert Veszprémi Alu­mínium- és Vegyipari Szakkö­zépiskola oda-visszavágós mér­­k­özésen a Budapesti Közlekedés­­gépészeti Szakközépiskola csa­patával küzd a legjobb 16 kö­zé jutásért. Az első találkozó március 6-án Budapesten lesz, a veszprémi visszavágót egy hét múlva, 13-án csütörtökön játsa­­szák. FELSZABADULÁSI Kk V: Bányász—Balatonfüred 3:0 (0:0). Várpalota, 150 néző. V: Godzsa (Veszprém). A hatvan percig igen jó benyomást kel­tő B.­füred remekül tartotta magát, nem hagyta kibontakozni NB IX-es ellenfelét. A nagy iramtól azonban elfáradtak, s a Bányász a hajrában fölénye­sen nyert. G: Marton 2, Csömö­re. Barátságos mérkőzések Sz. MÁv Előre—BVTC 3:0 (2:0). Székesfehérvár. V: Pannin­ger. A vereség ellen­ére a me­zőnyben jól tartotta magát a javuló játékot mutató veszpré­mi együttes. G: Litvik, Lazsá­­nyi, Rábaközi. PMTE—Szondi SE 5:3 (3:1). Pétfürdő. V: Csizsek. A minden tekintetben jobb Pét nagysze­rű előkészületi mérkőzést ját­szott a jó képességű megyei csa­pattal szemben. A péti gólszer­zők: Gáspár 3, Janó, Herczeg. Brémában EB-selejtezőn az NSZK válogatottja 8:0-ra verte Málta csapatát, s így hárompon­tos előnnyel szerezte meg a cso­portelsőséget. Hírek — Taskentban folytatódott a nemzetközi ifjúsági labdarúgó torna. A magyar fiatalos­ máso­dik mérkőzésükön a Szovjetunió első csapatával 0:0-as döntetlent értek el. További mérkőzések: NDK—OSZSZSZK 1:0, Csehszlo­vákia—Lengyelország 2:0, Szov­jetunió II—Finnország 2:1. — Nyíregyházán rendezik meg szombaton a magyar­-lengyel nemzetek közötti ifjúsági súly­emelő válogatott viadalt. Az összecsapást megtekinti magyar­­országi tanulmányúton lévő két japán edző is. A fiatalok tíz súlycsoportban mérik össze tu­dásukat. A magyar színeket az 52 kg-os súlycsoportban Csitneki Péter vezető­edző jelölése alap­ján a várpalotai Adamek képvi­seli.­­ A magyar ifjúsági ökölvívó válogatott ma Schwandorfban vasárnap pedig Neuburgban nemzetközi találkozón szerepel. A magyar fiatalok az NSZK hasonló korú legjobbjai ellen lépnek szorítóba. Az együttes tagja az ajkai Kottán Zoltán is.­­ Johan Cruyff, a Los Ange­les Aztecs holland sztárja Wa­shingtonba szerződött a Diplo­mata együtteséhez. Klubcseréjé­nek természetesen megvolt az anyagi ösztönzője. Hírügynöksé­gi jelentések szerint másfél millió dollár üti a markát a há­roméves szerződés aláírásáért. — a berlini műkorcsolyázó és jégtánc IBV-n a magyar színe­ket a junior világbajnoki ezüst­érmes Péterffy­ Bálint kettős­e képviseli. Tornászok megyei seregszemléje Veszprémben a BVTC új torna­csarnokában rendezték meg a leánytornászok megyei sereg­szemléjét. Hat korosztályban pá­pai és veszprémi fiatalok adtak számot felkészültségükről. Sérü­lés miatt sajnos több versenyző nem indulhatott. Röind a négy szeren szabadon választott gya­korlatokat mutattak a lányok. A szakemberek és a­ versenybírók szépen kivitelezett teljesítménye­ket láthattak. 1970-ben születettek: 1. Bartalfi 36.45, 2 Urbányi (mindkettő BVTC) 35.80, 3. Horváth 32.25, 4. Koncz (mindkettő Pápa) 31.10. 1969-esek: 1. Stadler (BVTC) 36 60, 2. Vizer (BVTC) 33.80. 3 Réti (Pápa) 32.40. 1968-asok: 1. Földy (BVTC) 37.05, 2. Demeter (BVTC) 34.10, 3. Kapu­ár (Pápa) 33.45. 1967-esek: 1. Baróti (BVTC) 35.40, 2. Zámori (Pápa) 33.50, 3. Todor (Pápa) 33.45. 1966-sok: 1. Farkas (BVTC) 36.45. 1965-ösök 1. Csonka (Pápa) 34.60, 2. Kincses (Pápa) 32.70 pont. A területi seregszemlét vasár­nap Veszprémben tartják. A sertéstenyésztéssel foglalkozó mezőgazdasági kistermelők ebben az évben is előnyös feltételekkel, ,, ' / ' , ' ' i "­ hitelben vásárolhatnak nagy tenyészértékű vemhes kocasüldőket az állatforgalmi ás húsipari vállalatoktól A kocasüldők a legjobb nagyüzemi tenyészetekből és a kis­termelői tartási körülményeket jól bíró fajtákból származnak. A tenyészállatok vételára 5900 Ft. A vételárat az átvételtől számított másfél éven belül lehet kiegyenlíteni. Kérjük, hogy vásárlási szándékukról értesítsék az Állatforgal­­mi és Húsipari Vállalatok járási kirendeltségeit. ~*› a NAPLÓ ›4 /T SPORTJA › Munkahelyi olimpia­­ a gyakorlatban A SZOT elnökségének tavalyi határozata alapján 1980. január 1-től bevezették a munkahelyi olimpia tömegtestne­velési és tömegsportmozgalmat. Az új mozgalom alapját a munkahelyeken folyó rendszeres, egész évre kiterjedő tömeg­­testnevelés képezi. A szakszervezetek eddig is nagyon sokat tettek a sportért, a dolgozó tömegek testneveléséért. A mun­kahelyi olimpia az eddigiekhez képest előrelépést, a megvál­tozott igények figyelembevételével jobb, célszerűbb, kevesebb utazással és költséggel járó tömegsport-tevékenységet jelent. Megyénkben, a városokban szervezett tanácskozásokon az illetékesekkel — szakszerve­zeti titkárok, tömegsportbi­zottsági tagok, KISZ-sportfe­­lelősök, sportvezetők — meg­vitatták, megbeszélték a fon­tosabb tennivalókat. Már ed­dig több járás, városi TS, tö­megsportbizottság kiadta a versenykiírást, a programot. Mivel közeledik a tavasz, várható, hogy a városokban, üzemekben, községekben­­ megkezdődne!M­a, különböző vetélkedők, a versenyek rendje Az SZMT testnevelési és sportbizottsága körzeteket, területeket alakított ki. Ezek: Ajka, Balatonfüred, Tapolca, Várpalota, Veszprém váro­sokban és környékükön lévő vállalatok, üzemek, intézmé­nyek. A felsorolt helységek­ben van a munkahelyek 80—85 százaléka. Itt lehet legeredményesebben kialakít­­ani a munkahelyi, a lakó­helyi csapat és egyéni tömeg­sportformákat. A munkahelyi olimpia ver­senyeit három különböző formában lehet szervezni, le­bonyolítani. A nagyobb üze­mekben, gyárakban az önálló munkahelyi­­ program, a vá­rosi, kerületi szakmai cso­portok, valamint városi sport­­csoportok keretében. A na­gyobb munkahelyeken a ver­senyek szervezését, lebonyolí­tását a szakszervezetek, a KISZ és a sportegyesületek által létrehozott tömegsport­­bizottságok végzik. Az egye­sület nélküli helyeken a szervező munkába az MHSZ, valamint az Edzett ifjúságért mozgalom szervező bizottsá­gát is be kell kapcsolni. A városi kerületi rendezvénye­ket a több kisüzem együttes csapatversenyeit, egyéni sportágak vetélkedőit az ér­dekelt kisüzemek, intézmé­nyek sportfelelőseiből alakult tömegsportbizotságok szerve­zik, irányítják. A sportolási formák A különböző nagyüzemek, vállalatok, a városi és város­­környéki munkahelyi olim­piai vetélkedőit csapatsport­­ágakban célszerű egy- vagy kétfordulós rendszerben ki­írni és lebonyolítani. Ide tar­tozik a labdarúgás, a kispus­­kás lövészet, sakk, teke és az asztalitenisz csapatverseny. Lehet építeni a korábban már jól bevált, kialakult üzemi bajnokságokra. Ezeket kell továbbfejleszteni, a csa­patok számát növelni. A vál­lalati, üzemi, intézményi együttesek mellett lehetősé­get kell biztosítani a mun­kásszállók, üdülők és lakó­helyek csapatainak részvéte­lére is. A tömegsportján (legnép­szerűbb sportág) a labdarú­gás mellett az atlétikát és az úszást kiemelten kell kezel­ni. Lehet bővíteni a lövészet, az asztalitenisz, kézilabda, röplabda, vagy éppen kosár­labda és a tekesportágak kö­rét. Atlétikában, úszásban és más sportágakban, városok­ban és más településeken a legcélszerűbbnek a meghí­vásos versenyek ígérkeznek. Az atlétikai vetélkedőkre szinte mindenütt van lehető­ség. Jó szervezéssel és meg­felelő tervezéssel Ajkán, Ino­­tán, s nyáron a Balatonon és más nyíltvizű uszodákban, medencékben úszóversenye­ket lehet szervezni. Kötetlen találkozók A munkahelyi olimpiának vannak úgynevezett nem ver­senyszerű, kötetlen testneve­lési formái. Ilyen például az egy üzem , egy iskola moz­galom keretén belül szervez­hető szülők-gyerekek közös kirándulása, játékos sportve­télkedők. Ezekhez igénybe le­het venni a nyitott pályák ak­ciók keretében rendelkezésre bocsátott sportlétesítménye­ket, iskolai tornatermeket, sportudvarokat. A munkahe­lyi olimpia keretében biztosí­tani lehet az Edzett Ifjúsá­gért mozgalom követelményei­nek teljesítését. Kötetlen ver­senyformához tartozik a ko­cogónapokon való részvétel, az erdei tornapályák igénybe­vétele. Jelentős helyet kap az új tömegsportmozgalom prog­ramjában a természetjárás. A tömegsportbizottságok a tavasszal, nyáron és ősszel havonta szervezzenek hosz­­szabb, rövidebb túrákat. Évenként egyszer az SZMT testnevelési és sportbizottság rendez megyei természetba­rát­ találkozót. Az üzemeknél, vállalatok­nál, intézményeknél a szak­­szervezeti bizottságok, a köz­ségekben a helyi szakmaközi bizottságok feladata a mun­kahelyi olimpia támogatása. Jó szervezéssel, tervszerű munkával nagyban segíthetik az új tömegsport sikerét, ered­ményességét. Természetesen nélkülözhetetlen a tömeg­sportbizottságok aktivistái­nak lelkes és önzetlen közre­működése, fáradhatatlan szer­vező munkája. F. I. Válasz­­ atlétikaü ügyben Részletesebben a BVTC szakosztályáról Ha az ellenvélemény kifejtésével előbbre lehet vinni egy sokunkat érdeklő ügyet, meggyőződésem, hogy akkor nemcsak érde­mes, de kötelességünk. Éppen ezért vitatko­zom Molnár Istvánnal, a Veszprém megyei Atlétikai Szövetség főtitkárával, a Napló 1980. február 22-i számában „Hol tart me­gyénk atlétikája?" címen megjelent írásának megállapításaival. Elsődlegesen a Bakony Vegyész TC képviseletében szeretném állás­­foglalásunkat, véleményünket elmondani. Feltételezem, hogy az adatok egy részét ugyanazon forrásból, Mindszenti János ve­zető szakfelügyelő előterjesztéséből („Az at­létikai állásfoglalás végrehajtásának ötéves tapasztalatai, 1979. az állásfoglalás ötödik évének értéklése”) és a BVTC atlétikai szak­osztályának beszámolójából merítettük. A számok sok mindent elmondhatnak. A fejlődés vagy visszaesés bizonyítására is al­kalmasak, csak helyesen kell velük bánni.­­ Molnár István adatait jó szándékkal, az at­létika fejlődését féltően sorakoztatta fel, de sajnos nem mindig a realitás szellemében. Véleményem szerint általában ferde képet alkotott a BVTC atlétikai szakosztályáról. Néhány tény. Szentesi István tízpróbázó részére a versenyzés feltételeit a BVTC biz­tosítja a sportoló igényei szerint. Tóth Miklós pár hetes kihagyás után folytatta edzéseit, és nagy örömünkre a minap a mezei futóbaj­nokságon győzelemmel bizonyította felké­szültségét. A BVTC vezető testülete döntött úgy, hogy Lövegjártó Attila edzőt nem kíván­ja foglalkoztatni még akkor sem, ,ha sporto­lói közül néhányan hamis szolidaritásból be­fejezik versenyzői pályafutásukat. Nem ta­gadjuk, hogy leállásuk érzékeny veszteséget és nagy csalódást okozott."? A tervezett és gyűjtött pontok mérlegére szintén odakívánkozik néhány gondolat, ami a tényszerű, valós szakosztályi munkát iga­zolhatja. Ezek a következők A szakosztály­vezetőség felelőssége, irányító, szervező te­vékenysége fejlődött az állásfoglalás óta. A személyi és tárgyi feltételek megfelelnek a „B”-kategóriás szakosztályokkal szemben tá­masztott követelményeknek. A múlt eszten­dőben a sportiskolában végre kialakítottuk a megfelelő létszámú csoportokat, sőt az 1965 után született gyermekeknél jelentős minő­ségi színvonalnövekedés is bekövetkezett. Jól funkcionál a megye területéről Veszp­rémbe irányított tehetséges fiatalok fogadá­sa, foglalkoztatása. A számok tükrében is érdemes áttekinteni a szakosztály fejlődését. Kedvezően alakult és a fejlődést tükrözi a minősítések (I—II— III. o., arany-, ezüst- és bronzjelvényes at­léták) száma, amely 1975-től 1979-ig 59, 74, 64, 88, 106 fő. A magasabb minősítések ala­kulásában sem fedezhető fel 5 év távlatá­ban visszaesés: 28, 24, 35, 49, 43. A váloga­tott versenyzők száma Jankó és Keszler nél­kül is szinten maradt: 7, 5, 10, 7, 7 sportoló. A MASZ által nyilvántartott bajnoki értéke­lés alapján: 227, 259, 368, 692, 444 pontot ért el a szakosztály. A „B”-kategóriások (1975— 76-ban 20—20, 1977—79-ben 25—25 szakosz­tály) rangsorában a BVTC 18, 19, 17, 7, 14. helyezést érte el. A számok mögött emberek, általában nagy intenzitással edző, versenyző, áldozatokat vállaló sportolók teljesítménye, szervezeti módosítások, értékelő rendszerek, minősítési szintek változása, sérülések stb. húzódnak meg. Könnyelműség lenne az elsődlegesen adminisztratív és objektív tényezők, sérülé­sek hatására változó számok alapján elma­rasztalni az atlétákat, edzőket. Az 1978. évi kiugró eredményekből sem vontunk le olyan következtetést, hogy jobbak vagyunk, mint sok „A”-kategóriás szakosztály. Pontjaink alapján megtehettük volna. Személyi és tár­gyi feltételeinket, szakmai munkánk haté­konyságát értékelve fejlődésben lévő „B”­­kategóriás szakosztálynak minősítenek a szakemberek, a MASZ szakfelügyelői. Győri Pál mb. ügyvezető elnök NAPLÓ — 1980. február 29., péntek —

Next