Napló, 1980. június (Veszprém, 36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-29 / 151. szám

Elégedetlenek sikerei I A szép sikerről szóló tu­dósítás nem ért bennünket váratlanul. Az újítómozga­lom megyei eredményeinek ismeretében, a gazdaság kol­lektíváinak erőfeszítéseit tudva, ez az elismerés vár­ható volt. Tavaly, a megyei újítási tanácskozáson többen is felfigyeltek a Pápai Ál­lami Gazdaság műszaki fej­lesztéseire, a szocialista ver­senyben megvalósított újí­tásaira. Tíz javaslattal kezdték Pedig a gazdaság újító­­mozigalma sem volt akadály­­mentes. Döcögve indult. 1961- ben még csak 10 javaslatot nyújtottak be. Ebből nyolcat­ fogadtak el és hasznosítottak 72 100 forint eredménnyel.­­ De hát „evés közben jön meg az étvágy”. 1971-ben már 19 javaslat született és a hasznos eredmény is elér­te a 160 ezer forintot. Az évenkénti fejlődés kezdett mind mennyiségben, mind minőségben jelentősebbé válni. 1978-ban — ezt az évet külön is­­jegyezték­ — 167 újítási javaslatot nyúj­tottak be. Az elfogadott 149 megoldás már 1 millió 421 ezer forintot eredményezett. Tavaly folytatták az új meg­oldásokra való törekvést, s igen eredményesen: a gaz­daság szakemberei 149 ja­vaslatot dolgoztak ki. Ebből az újítási bizottság 138-at fo­gadott el és év végéig, hat híján, valamennyit hasznosí­tották is. Az eredmény: 3 millió forinttal csökkent a gazdaság kiadása. Ez persze csak szerény számítás és nem is tartalmaz mindent. Mert például csak tavaly 42 olyan újítást is megvalósítottak, amelynek forintértékét nehéz lenne ki­számítani. A munkások vé­delmét szolgáló újításokra gondolunk, amelyek a bal­esetek elkerülését, megelő­zését, a táppénzes napok csökkentését szolgálják. Megoldani: saját erőből A gazdaságban már évek óta polgárjogot nyert a há­­zilagos kivitelezés. A veze­tők úgy vélekednek: egy-egy feladat megoldásánál nem szabad várakozni, lesni a fe­lülről jövő utasítást. Saját erőből kell — és minél előbb — hozzálátni. Ezzel energiát, munkaerőt, s főként időt (te­hát pénzt) takaríthatnak meg. A tények őket igazolják. Például az elektronikus adat­­feldolgozás megoldása. Ezzel naprakészen látják a külön­Az újítóm­ozgalom megre­kedésének okait kutatva, évekkel ezelőtt egy megyei ankétem többen is az újítá­si törvényt hibáztatták. A Pápai ÁG igazgatója, dr. Csepregi István viszont így érvelt: lehet, hogy van hiba a rendelkezésekben, de az újítómozgalom fő akadályát ő a korszerűtlen szemlélet­ben látja. Azóta — mint ismeretes — a kormány megváltoztatta az újítási törvény egyes ren­delkezéseit. Az igazgató féle termelési, gazdálkodási és egyéb mutatók tel­jesíté­sét. Rugalmasabbá és bizton­ságosabbá válik így a ve­zetők munkája. Ugyancsak házilag készítették el a vető­mag- és szárítóüzemet, s maguk oldották meg a gyü­mölcs — elsősorban az al­ma — csomagolásának ex­portra is kiváló módját, to­vábbá a takarmányozás gé­pesítését és hasonlókat A gazdaság is jól járt, meg az újítók sem panaszkodtak: szépen zizegett a jutalom a borítékban, azonban kijelentette: tovább­­­­ra is vallja, hogy a siker nem elsősorban a törvényen múlik. „Nem szeretem az állóvizet — mondotta —■, mert posványosodik és ak­kor büdös lesz. Az újító­mozgalomra vonatkoztatva ezt, sajnos, sok vezető elfe­lejti, hogy ez elsőrendű po­litikai feladat Az a vezető, aki nem igényli az újítók segítségét, az nemcsak ön­maga ellen vét, hanem az egész kollektíva ellen­ is. Aki újítást hoz, attól én a jutal­mat nem sajnálom. Tavaly Szabó Zoltán főmérnököt az újítók lelkes támogatóját (maga is újító), Boros Jó­zsef technikust és Hajba Fe­renc csoportvezetőt több­szörös újítókat kiküldtük a moszkvai újítási és találmá­nyi kiállításra. Jutalomból, és azért is, hogy hátha sok ezret érő ötletük is születik a látottak alapján.” Támogatni,­­ vagy visszafogni? Ez a fontos politikai fel­adat — az igazgató szerint — nem lehet csupán egy em­ber „reszortja”, munkaköri kötelessége. Valamennyi ve­zető együttes cselekvését kí­vánja meg.» A lényeg: az előrehaladás, a biztatás. Ezért néha még olyan újítást is elfogadnak Pápán, amelyet esetleg nem is ők valósítanak meg. A bizottság nem úgy osztá­lyoz, hogy kicsi, vagy nagy újítás, valamennyit egyfor­mán fontosnak ítéli. A szemléletihez tartozik az is, hogy nem szabad meg­sértődni. Tudomásul kell venni, hogy minden újítás, találmány, újdonság — egy­úttal a meglévő, a már mű­ködő bírálata, kritikája. Vagyis a jelenlegi jó, vagy bevált tagadása. Előfordul, hogy a műszakiak által szer­kesztett berendezést egy év múlva a szakmunkás meg­újítja. Sértődésnek, megor­­rolásnak nincs helye. Ez — a régi jobbítása — az élet természetes rendje, hiszen, plafon nincs, minden meglé­vőn lehet változtatni. Sertés­­kombinátot építettek, s eh­hez külföldről érkezett nagy­szerű berendezés. Ám az it­teni műszakiak találtak raj­ta újítani valót. Érdekes, hogy a sikerek ellenére is elégedetlenek. Az igazgató különösen. Miért? „Mert nem hiszem, hogy eb­ből a sok emberből csak 270 az, aki gondolkodik!” (Eny­­nyien újítottak.) És igaza is van. Több „töprengőre" van szükség. S milyen jó lenne, ha másutt is hasonló türel­metlenséggel és elégedetlen­séggel vizsgálnák az újítási tapasztalatokat a vezetők. S. Nagy Sándor „Nem szeretem az állóvizet!” - ' ‘ - ■ ' Rókafarm Káptalanfán _________ Évek óta kísérleteznek a csabrendeki Egyetértés TSZ szakemberei azzal, ho­gyan hasznosíthatnák a káptalanfai nyúlfeldolgozó melléktermékét, évente 1,5—2 millió házinyúl belsőségét, amely­ből fehérjegazdag takarmányt lehet előállítani. Ebben az évben új kísérletbe kezd­tek: nagy értékű prémet adó rókákkal próbálták feletetni a felfőzött belsősé­get. A kísérlet sikeresnek bizonyult, amelyről a Káptalanfán (a nyúlfeldol­­gozótól néhány kilométerre) létesített rókafarmon meg is győződhetünk. Je­lenleg 58 róka van a farmon. Ezek két­harmada már ott született. .Az állo­mányt a jövő év végéig 1000 szülőpárra kívánják gyarapítani. Több száz kék­rókát Romániából, az összes ezüstrókát pedig Svédországból importálják A nemes rókák mellett kísérleteznek — jó eredménnyel — vörösrókával is. A rókák „étrendje”: 60—65 százalék főtt nyúlbelsőség, 20—25 százalék gaz­dasági abrak és 10—15 százalék zöld­séghulladék. Az állatok jól hasznosít­ják a takarmányt, van olyan anya, amelyik 14 kölyköt nevel. A telep építése folyamatban van, a ketreceket a termelőszövetkezet saját fémfeldolgozó üzemében állítja elő. A tervek szerint a beruházás két év alatt megtérül, s azt követően 50 százalék tiszta haszon várható az új termelési ágazatból. A nagy értékű prémek az egész világon keresettek. A legutóbbi hamburgi prémaukción 400—600 dollár volt egy rókagerezna ára. Ezt a vörösbundás rókát a környék­beli erdőben fogták Virgonc kék- és ezüstrókakölykök A telep ma Fotó: Péterfay ­ — NAPLÓ — 1980. június 29., vasárnap Házi Jogtanácsadó Betegségi és anyasági ellátásról Minden felnőtt állampolgár tudja, hogy hazánkban a társadalombiztosítás kereté­ben több fajta ellátás jár, de kevesen vannak, akik az adott esetben igénybe vehető pénz­ellátásokat hibátlanul fel tudnák sorolni. Pedig a táp­pénz, a terhességi, gyermek­ágyi segély, valamint a teme­tési segély közismert fogal­mak, s az­­ilyen címen járó juttatásokra mindenki szá­mot tart, amikor jogosult rá. Ugyanígy hétköznapi dolog már, hogy a munkajogi sza­bályok alapján a társadalom­biztosítási szervek a kisma­máknak gyermekgondozási segélyt, a csökkent munkaké­pességűeknek pedig kereset­­kiegészítést folyósítanak. A Házi Jogtanácsadó jú­niusi száma a társada­lombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos legfontosabb tud­nivalókkal foglalkozik. Leír­ja, kik jogosultak betegségi és anyasági ellátásra, jár-e ilyen ellátás az eltartott­ hoz­zátartozóinak. Közli, hogy ki tekinthető keresőképtelennek, kinek jár gyermekápolási táppénz, s mennyi ideig ve­hető igénybe az ellátásnak ez a fajtája. A júniusi Házi Jogtanács­adó tisztázza azt is, hogy ki jogosult terhességi,gyermek­­ápolási segélyre, hogyan kell kiszámítani annak összegét, s mikor hosszabbítható meg a szülési szabadság. Ugyan­csak szól az anyasági és te­metési segélyre jogosultság feltételeiről, s leírja, hogy mikor, milyen összegben ve­hető igénybe a gyermekgon­dozási segély. A betegségi és anyasági el­látásokkal foglalkozó júniusi Házi Jogtanácsadó a feltétel és mértékrendszer mellett a pénzellátások igénylésének és folyósításának legfonto­sabb szabályait is tartalmaz­­za, közli a jogviták esetén igénybe vehető jogorvoslato­kat, ugyanakkor rövid átte­kintést nyújt az állampolgári jogon járó egészségügyi ellá­tásról is. A Házi Jogtanácsadó meg­rendelhető a postahivatalok­ban, megvásárolható az új­ságárusoknál. ­ A rádió és a televízió mai műsora 1980. JÚNIUS 29., VASÁRNAP KOSSUTH RÁDIÓ 7.23: „Vadat és halat, s mi jó falat...!” Élelmiszer-magazin a zöldség- és gyümölcsfogyasztásról 8.10: öt kontinens hét napja 8.26: Kálmán Imre operettjeiből 9.20: Magyar Múzsa. „A szépet minden szeplőtől őrizd.” Virág Benedek emlékezete 10.09: A két flamingó Madarász - I. rész. Takács Ferenc dokumentumjátéka 11.14: Vasárnapi koktél 13.00: Rázós úton. Bajor Nagy Ernő írása 13.10: Legszebb stúdiófelvételeinkből 13.48: Rádiólexikon 14.18: Elisabeth Schwarzkopf operettfelvételeiből 14.40: Pillantás a nagyvilágba 15.14: Mendelssohn: 0. „Skót” szimfónia 15.52: A zsidóháború. Lion Feuchtwanger regénye rádióra alkalmazva. III. rész 17.10: Erdélyi Sándor írása 17.20: Opera-művészlemezek 18.45: Diák­­könyvtár hangszalagon 20.00: A Rádió Dalszínháza. Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél. Egyfelvonásos operett 20.50: Népdalcsokor 21.45: Bartók: Falun 22.20: Híres előadóművészek lemezeiből 0.10: Dzsesszfelvételekből PETŐFI RÁDIÓ 7.00: Az unitárius egyház félórája 7.30: Marcel Dupré Franke-műveket orgonái 8.05: Mit hallunk? Érdekességek a jövő hét műsorából 8.30: Miska bácsi levelesládája 9.00: Az NDK Néphadseregének Központi Zene­kara játszik 9.20: A tegnap slágereiből 10.00: Látogatás az Országos Le­véltárban 10.33: Vadászműsor 11.00: Ismeretlen ismerősök 12.00: Jó ebédhez szól a nóta 13.01: A leghűbb barátság. Zenés kutya-macska ko­média 14.05: Híres zenekarok albuma 14.33: Táskarádió 15.30: Munkás­igazgatók. Riport 16.00: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesé­nek népi zenekara játszik Mészáros Tivadar vezetésével 16.35: Palócz László operett- és daljátékfelvételeiből 17.00: Slágerek mindenkinek 17.55: Mit üzen a Rádió? 18.33: Szemből, halál. Szilágyi Domokos versei 18.41: A Stúdió 11 felvételeiből 18.53: Nótakedvelőknek 19.40: ,,Szállj régi dallam”. Mary Ford és Les Paul lemezeiből 20.10: A vasárnap sport­ja. Totó 20.38: Társalgó 22.35: Kellemes pihenést! UL MŰSOR 7.00: A pécsi stúdió szerb-horvát nyelvű műsora 7.30: A pécsi stúdió német nyelvű műsora 8.08: A Magyar Kamarazenekar hangversenye a Zeneakadémia nagytermében 9.11: A Nemzetközi Rádióegyetem műsorá­ból 9.41: Rómeó és Júlia. Részletek Gounod operájából 10.25: Új Zenei Újság 11.06: Szimfonikus zene 13.05: Sztárok sztereóban 13.55: Kis ma­gyar néprajz 14.00: Schumann kamarazenéjéből 15.14: Így láttam Ko­dályt 15.46: Muszorgszkij operáiból 16.39: Hanglemezgyűjtőknek 17.19: A Rádiószínház bemutatója 18.05: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Kassai Ist­ván zongoraestje. Közben: kb. 18.45: A magyar széppróza századok 118. rész. Kb. 19.03: A hangverseny-közvetítés folytatása 19.38: Hangfelvéte­lek felsőfokon 20.58: A Melos vonósnégyes hangversenye az ohridi feszti­válon 22.15: Dzsesszfelvételeinkből 22.35: Operaegyüttesek MAGYAR TV 9.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétérna (ism.) (színes) 9.05: Óvodások filmműsora. Kisfilm-összeállítás: 1 Kaland az őserdőben. Lengyel rajzfilm, 2. Kutya, macska és a mosógép. Lengyel rajzfilm (színes) 9.25: Te­­cumseh. Magyarul beszélő NDK ifjúsági kalandfilm (színes) 11.10: Hírek 11.15: Stanislaw Lem: Pirs kalandjai Ifjúsági tévéjáték-sorozat (színes). V/4. rész: Terminus, a koronatanú (ism.) 12.00: Nóta szó (színes) 12.20: Reklám (színes) 14.05: Ranódy László-sorozat: Akiket a pacsirta elkísér. Magyar film 15.35: Műsorainkat ajánljuk (színes) 16.00: Csehszlovák Spartakiád. Közvetítés Prágából, felvételről (színes) 17.00: Reklám 17.10: Vakáción a Mézga család. Magyar rajzfim-sorozat XHI/3. rész: A jég hátán (színes) 17.35: „Versenyző vagyok” Portréfilm Wichmann Tamás­ról (színes) 17­ 55: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor 18.25: Reklám (színes) 18.35: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.40: Időseb­bek is elkezdhetik. Tévétérna (színes) 1845: Esti mese (színes) 19.00: A HÉT (színes) 20.00: Hírek 20.05: Utolsó völgy. Magyarul beszélő ameri­kai fam (színes) (16 éven felülieknek!) 22.05: TELESPORT (színes) - Sporthírek - Csehszlovák spartakiád. Közvetítés Prágából, felvételről 23.10: Hírek SZLOVÁK TV 3.50: Hírek 8.55: A spartakiád résztvevőinek ünnepi felvonulása. Közben: A Sportka számainak húzása 14.45: Hírek 15.00: Egy hét a képernyőn 15.20: Helyszíni közvetítés a strahovi stadionból 19.30: Esti mese 19.45: Tv-híradó 20.15: Spartakiád krónika 20.25: Vasárnapi vers 20.30: Egy ház és lakói, ma­­ tévéfimsorozat 8. rész 21.55: Sporthírek 22.55: Hírek OSZTRÁK TV 14.50: Don Camillo. Film 16.45: Toby és Tobias. Gyermekfilm 17.15: Hold, Hold, Hold. Filmsorozat: „Sara és Maki” 17.40: Jó éjszakát, gyere­kek 17.45: Idősek klubja 18.30: A Mi különkiadása: „Útiláz” 19.00: Vasárnapi osztrák képek 19.30:TV-híradó 19.50: Sporthírek 20.15: Fan­­tomas. Tévéfimsorozat (1.) 22.20: Hírek II. MŰSOR 11.30: A 800 éves Innsbruck 13.55: Sporthírek 16.10: Poldark. Filmsoro­zat (15.) 17.00: Te és én. Film 18.30: Okay. Ifjúsági magazin 19.30: TV-híradó 19.50: Heti körkép 20.15: Csókolj meg, Katám. Filmmusical (Ism.) 22.00: Sporthírek 22.15: Egy teljesen normális őrült Filmsorozat (2.) 23.05: A 800 éves Innsbruck Építőtáborok ’80 Szokványos híradás nyár elején, nyitnak az önkéntes nyári építőtáborok. Mégsem változatlan tartalmú az évek múlásával ez a hír. Időköz­ben országos mozgalommá szélesedett a hajdani, roman­tikus hansági vállalkozás. A diákok bekapcsolódása a nyári idénymunkákba (és ősz­­szel is) egyre nagyobb jelen­tőségű, nemcsak termelési ér­tékben, hanem, mert számos mezőgazdasági és építőipari munkában nélkülözhetetlen. A központi, megyei és egye­temi táborok létszámát az ötéves és éves munkaügyi tervek részeként kell tervez­ni, és kezelni. De nem csupán gazdasági okok miatt nem lehet a diá­kok szervezett foglalkozását formálisan kezelni; félreis­merhetetlen e táborok neve­lő szerepe is. Ha rövid is a tábori turnusok ideje, alkal­mas arra, hogy ismeretet sze­rezzenek a munka gyakorla­tából, tapasztalataikkal ki­egészítsék a gyakorlattól oly­kor elszakadó iskolai tan­anyagot Ennek a szellemnek meg­felelően egyre több az ún. szakosodott építőtábor, ame­lyeknek a termelőmunka mellett célja a fiatalok fel­készítése a leendő, vagy ép­pen választandó szakmájára. Az építőtábor­ mozgalom jövőjét — e szakosodási kí­sérletek mellett —, azok a gyümölcsöző együttműködé­sek jelzik, amelyeknél tar­tós, kiegyensúlyozott munka­­kapcsolat épült ki a munka­adó és egy-egy oktatási in­tézmény között.

Next