Napló, 1982. szeptember (Veszprém, 38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-01 / 204. szám
• Néhányszor megkérdeztem a nyáram a Balatonparti, de a megyeszékhely és a városok nagy forgalmiú boltjaiban és vendéglátó helyein dolgozóktól is, hogy miit éreznek, amikor a lengién öltözött és napbarnított vevőket, vendégeket szolgáljákki napi 10-112 órában, tukikaiszta hőségben, s ők nem élvezhetik a nyár örömeit. S miután rá kellett jönnöm, hogy ez a lehető legkegyetlenebb kérdés, többé mást nem tettem föl. A kereskedőkre, vendéglőósaikba, ugyanis megyénkben, a tó északi partjára érkező rengeteg külföldi és a hazai üdülővendég ellátásai miatt dupla "'fehér nehezedett. A tartó- és a szem-Ugyanitt bérleménye van még a PANINO,NIJCER-nek is. lEgy meleg nyári napon, a déli óráktól érkeztem a révfülöpi Hullámba, de hiába kerestem az itt üdülő’ Kálmán családot. f - Velük csak úgy 6 óra tájbort találkozhat majd, amikor feljönnek a strandról - mondta Mihalecz Tibor, üzletvezető. - A két gyerkőc él-hal a vízért, szegény Kálmánék alig tudják „kihalászni" őket a Balatonból. Továbbmentem Hévízre, mert ott az Attilautcai 91. szám alatt a Veszprémi és Vidéke ÁFÉSZ, aVörösmarty utca' 96-ban pedig a PANNONKER dolgozói üdülnek. Mondani sem kell, hogy a kora délutáni órakbani nem eltem szállásukon, a keresetteket.. így volt időim förül nézni a neves gyógyfürdő mindkét Útra jóban. "Nagyon kellemes bevonást tattott bennem, — de ■thiszem, minden ide látoganatni —, hogy a tudatosan vilgfogladásra, épített nagy, két- -toroknak mem csupán szépek, rendezettek, az//kissein kiviül is virágéri tisztaság mindenütt. Imét jó lehet itt eltölteni, arre legalább már hőenle az üdülök, hogy ők utcáho beszéljenek élményeikről. Az idő lassan haladt — tudom, nem így lenne, ha én üdülnék — de ők csak nem akartak hazatérni. Az egymástól elég távol fekvő utcákközött alutózgattaim, nem tudván, melyik házba érkeznek meg előbb. Végre, úgy 6 óra, tónban egy Wertburgot fedeztem fel Hegedűsök Vörösmarty utcai „háza” előtt. Ezek szerint megérkeztek a strandról. De melyikről? Mert nem Ihiliném, hogy a meleg gyógyvízben áztatták magukat. Hegedűs Pálné szerint sem: — Keszthelyrejárunk fürödni. Igaz, autózni kell egy kicsit, de ezt a meleg vizet nem Ibiluk. — Merre jártok ez alatt a másfél hét alatt? — Anita vágya volt, hogy menjünk el Zarkiskanosral de voltunk Balatongyörökön is. — mondta az anyukái Tárnok behúzódott a. Szobáiba, ő nem vett részt a beszélgetésiben. — Hol dolgozik? — kérdeztem Hegedűs Pálóétól. — Párpán, a PANNONKER 328-as édességboltjában. — Nagyon ,jó itt — mondta a férje. — Tavaly Csopakon voltunk, szintén vállalati üdülőben, előtte pedig Balatonfüreden, de akkor mi álltuk a költségeket. De ilyen jól, mint itt, még nem éreztük magunkat. - Ön hol dolgozik? - kérdeztem a férjet. - A Pápa és Vidéke ÁFÉSZ - nél, a szállítási részleghez tartozom. - Látom, az elhelyezés minden igényt kielégít. Két szálban lakunk,és tíz napra, az étkezéssel együtt 1600 forintunkba került. A háziak nagyon kedvesek, valósággal otthont érezzük magunkat. • Pali! Pali! — hangzott a kiáltás az udvar felől. - Ez nekem, 'szál ? 'mondja a férj. - Kezdődik a, klugfisparti. Elbúcsúztunk, mert a gyerekek is körülvették aput, ők is nagyon élvezik ezt a játékot.Az Attila utcai áfészesekkel saljhol nem tudtam találkozni. Gyulai Ferenc, a ház tulajdonosa elmondotta, hogy Hriczu István csrlózah ellenőr és a felesége, autónt Babos Istvánná pénzügyi osztályvezető a, férjével, valamint Nagy Mihályné, cipőbőlvezető, a férje és két gyermek nyakal náluk a Veszprém és Vidéke Áfészitől. Nagyon jó hangulatban fogódott a révfülöpi Hullám éttermében Kálmán Árpádné és családja. Kálmánné a veszprémi Jégbüfében dolgozik. — Ma nagyon jlóit kilubickoltuk magunkat — mondta a férfi és élénken helyeselt a 6 éves Árpád, meg a 4 esztendős Melinda is. — A strandoláson kívül - ha az időjárás ennek nem kedvez - mivel töltik napjaikat? — Voltunk már Bogláron, ha -jóval, de „átugrottunk" Tapolcára is, vonattal. Jól, jó a kirándulás, de azért az igazi a víz, meg a napfény. — Milyen az elhelyezés, az ellátás? — A két gyerekre való tekintettel két szobát kaptunk, semmi kifogásunk nem lehet al szállásra, a kaszt meg nagyszerű. — Meg sem merem kérdezni, gyakran, azaz rendszeresen üdülnek? — No, ez jó volt! — nevetett Kálmánná. — Az első üdülésünk így,, együtt. "Egy éve mentem vissza a megyei vendéglátó vállalókhoz egy elég hosszú gyesről. Nagyon jólesett ez a gondoskodás a vállalat részéről. — Vara Balatonfüreden az anyásoméknak egy kis szőlő, de az az igazság, hogy itt nem kell dolgozni... — .. .és azért a kereskedőkre, a vendéglátótokra is ráfér egy kis nyaralás - mondta Kálmán Árpádné. Bognár János Nyáron van a legtöbb munka, de... ....néha a kereskedők is nyaralnak” Teleptervek Vaszarról A Vaszari Hunyadi Termelőszövetkezet 1976-ban határozta el, hogy a szarvasmarhatartásban új technológiát vezet be, szakosított telepek formájában. A tervezést akkor a tsz beruházási osztálya végezte, a kivitelezést pedig a saját szervezésű építőbrigád. Azóta három , egyenként 1500 férőhelyes tejtermelő telepet építettek úgynevezett FATIP-váz alkalmazásával. Ezenkívül korszerű juhászati telepet is létrehoztak, jelenleg pedig a befejezéshez ■közeledik az ötezres hízómarhatelep építése-Mivel rövid idő alatt országosan is híre ment ezeknek az olcsó és rövid időn belül felépíthető telepeknek, egyre több mezőgazdasági nagyüzem kereste meg a vaszariakat azzal a szándékkal, hogy hasonló telepek tervezésére kérjék fel őket- A tsz. vezetősége a lehetőséget és a jelentkezéseket megfontolva engedélyt kért az illetékes szervektől külső tervezési tevékenységre. Az engedélyt csaknem két éve megkapták és azóta többek között a dömsödi Dózsa Tsz számára tervezett az önálló tervezési osztály 1000 férőhelyes, a szili Győzelem Tsz számára 600 férőhelyes szakosított tehenészeti telepet. Folytatva a sort: 1981-ben 430 férőhelyes telepet terveztek a noszlopi Somlován 1000 férőhelyest a kupi Egyenlőség és 600 férőhelyest a várongi Petőfi Tsz-nek, illetve a tehenészeti telepeken kívül egy 360 férőhelyes úszónevelőt a nemescsői Jurisics Tsz-nek. Ez évben már elkészült a töltéstavi Aranykalász Tsz 600 férőhelyes tehenészeti telepe, a Soproni Állami Gazdasági bortárolója, a nemesvámosi Csopak Tája Tsz 160 férőhelyes istállója, a döbröközi Zöldmező Tsz 400 vagonos silótere , úthálózata, fedett etetőtere. Befejezéséhez közeledik a sülysápi Tápióvölgye Tsz tehenészeti telepének és a sárospataki Kossuth Tsz növendéküsző-istállóinak tervezése. Az igénylők bizalmát fokozza, hogy a vaszari telepek a gyakorlatban bizonyították a megfelelőséget, rövid a tervezési idő, s a költség is az állami vállalatok által kértnek csupán kétharmada. Fokozatosan betelepítik a vaszari Hunyadi Tsz új, ötezer férőhelyes hizómarhatelepét Takácsiban. A telep a szövetkezet építőbrigádjának kivitelezésében készült el rövid idő alatt. Vida András felvétele Növénytermesztők Békés megyében A Veszprém megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége és a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete 3 napos szakmai tanulmányutat szervezett a mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozó növénytermesztőknek. Békés megyébe látogattak a szakemberek, ahol több termelőszövetkezet munkájával és a szarvasi kutatóintézet tevékenységével ismerkedtek meg. A békésszentandrási termelőszövetkezetben a gabonatermesztés agrotechnikai módszereit tanulmányozták. Újdonság volt a szarvavetőgép, amelyet az idei őszön megyénkben is több nagyüzem kipróbál. A kondorosi termelőszövetkezetben megismerkedtek a takarmánykeverőüzemmel, Újkígyóson a takarmánytermesztést és a háztáji gazdálkodást tanulmányozták. A rét- és legelőgazdálkodás legújabb eredményeit a szarvasi kutatóintézet munkatársai ismertették. léhn. ,iM,n ■míill'lóliaf ' a munkaidő mindenütt adott, törvényekkel, rendeletekkel és az elvégzendő feladatok által pontosan körülhatárolt tényezője a termelésnek. Nem kell drága valutát adni érte, csupán végig kell dolgozni, hasznos tevékenységre fordítani. A feleslegesen elvesztegetett idő nem pótolható túlórázással, „ráhajtással", mert az így felhasznált időt már egy másik, újabb feladat elvégzésére kellene fordítani. A szárnyas idő hirtelen elrepül — kesereg a költő —, és mi is joggal sajnálhatjuk az üzemekben, a földeken, a hivatalokban felhasznált improduktív munkaórák tízezreit. Számtalanszor megírták, értelmezték már a munkaidő kihasználásának a fontosságát, de ez olyan téma, amiről nem lehet eleget szólni. Most, hogy általánossá lett az ötnapos munkahét, különösen fontossá vált a munkaidő, hisz ezután kevesebb idő alatt legalább annyi munkát kell (kellene) elvégeznünk, mint eddig. Úgy tűnik, reális célkitűzés ez, bár az első tapasztalatok még nem egyértelműek, még sok a kezdeti bizonytalankodás, szervezetlenség, meg kell még ezt az új helyzetet szokni. Az mindenesetre máris megállapítható, hogy az ipari, mezőgazdasági üzemekben öt nap alatt is megtermelik a korábbi mennyiséget és minőségét. Nincs különösebb gond a közlekedés, a javító-szerelő szolgáltatás, a közművek munkája és az egészségügyi ellátás területén sem. Nem ilyen egyértelmű a helyzet a kereskedelmi ellátás, a hatósági ügyintézés tekintetében. A korábbinál zsúfoltabbak az üzletek, nincs jól megoldva a hétvégi kenyér-, hús-, tejellátás sem. A kiadandó szabadnapok miatt pénteken, hétfőn sok kis üzletet zárva tartanak, és ezzel sok bosszúságot okoznak a vásárlókörzet lakosságának. Sok, szerencsés, hasznos kezdeményezés tapasztalható a tanácsok és a közületek munkájában, az ötnapos munkahétre történő átállás óta, de a teljes napi kiesést eddig még nem sikerült pótolni. A hivatalok zsúfoltabbak, az ügyintézés lassúbb, az idegek pedig semmivel sem nyugodtabbak, mint eddig. A kísérleti év tapasztalatai alapján még nem lehet pontosan megállapítani, hogy a rövidített munkahét milyen hatással lesz az oktatási intézmények életére, az oktatói és nevelőmunka hatékonyságára, mennyire és mi módon pótolható a kiesett tanulmányi idő. Az ifjúsági, kulturális, sportszervezeteink sajnos még nemigen tudnak mit kezdeni a fiatalok megnövekedett szabad idejével. Az sem tisztázott még, hogy a szülők mennyire tudnak és akarnak partnerei lenni a fiataloknak. Ezek a summás megállapítások természetesen számos apróbb részletből tevődnek össze, amelyek nagyon is befolyásolhatják a végeredményt. Először talán néhány jellemző példát. Megfigyelték például, hogy a Balatonhoz vezető autópálya péntek délutáni forgalma pontosan olyan, mint a korábbi szombat délutánokon, amikor hivatalosan is rövidebb volt a munkaidő. A régi félnapos szombatok helyett most már pénteken délben megkezdődik a csúcsforgalom. Pénteken délután nagyon sok hivatalban, intézményben már alig-alig dolgoznak, pedig arra az időre még teljes napi munka dukál. Ezt az üzemekben nem tehetik meg, hallom az ellenvetést, aminek — ha így van — nagyon örülök, de a hivatalok, az irodák is munkahelyek, ott is óriási anyagi és szellemi kapacitás eshet ki az elbliccelt péntek délutánokon! És nemcsak a péntekkel van baj, a hétfő sem sokkal különb, mert akkor meg a vonatkésésekre, menetrendi anomáliákra hivatkozva kezdik nagyon sokan később a munkát. Nem is a legpihentebben , de ez már nem tartozik szorosan a tárgyhoz. Korábban, a kéthetenkénti szabad szombatokon nagyon sokan el tudták intézni hivatalos ügyeiket a tanácsi és egyéb hatósági szerveknél. Most, mivel szombaton már nincs ügyintézés, nem marad más hátra, mint elköretezni, vagy ellógni a munkahelyről, és ez senkinek sem jó. Nemrégiben olvastam, hogy a budapesti élelmiszer és iparcikk-szaküzleteink 12,7 százaléka minden hétfőn zárva van, 19 százalékuk pedig szombaton sem nyit ki. A magánüzletek, a kisiparosok az oly sokszor hangoztatott hiánypótló mivoltukkal ellentétben, szombaton szinte kivétel nélkül zárva tartanak. Gyanúsan sok a nyári időszakban a betegség, iparszüneteltetés, szabadság miatt zárva tartó kisipari műhely is. Nem mennek persze „jó" ötletért a szomszédba az állami boltok, szolgáltató kisegységek irányítói sem. Kifogyhatatlanok az ötletekben: szabadság, betegség címén olyan üzleteket is zárva tartanak, ahol egyébként többen dolgoznak, és szinte elképzelhetetlen, hogy valamenynyien egyszerre betegedjenek meg. Áruátvétel, leltár, takarítás, bevásárlás miatt lépten-nyomon bezárt üzletekbe, műhelyekbe botlik a jámbor vevő, megrendelő. Gyakran találkozunk az üzletek ajtajára függesztett, „Tatarozás miatt zárva” táblával is, a lehúzott redőnyök, bezárt ajtók mögött viszont semmi mozgást nem észlelni. Talán a tatarozás csak ürügy a tehetetlenség eltussolására. Egyedi jelenségek .. nem ez a jellemző — mondhatnánk, de azért a sok kicsi itt is sokra megy. Az elbliccelt órákból, félnapokból tetemes kiesés adódik, ha egy-egy üzem, tsz, város, vagy megye, különösen ha egy ország mércéjével mérjük. Olyan vetülete is van az új munkarendnek, amely esetenként feleslegesen szorítja többletmunkára az érdekelteket, úgy tűnik például, hogy különösen Budapesten és a nagyobb vidéki városokban túlbiztosították a szombatonkénti óvodai, napközis és még inkább az egészségügyi ügyeletek január óta kialakított rendszerét. A szombaton is rendeltetésszerűen működő budapesti egészségügyi szakrendelők kihasználtsága például alig éri el a 8-10 százalékot. A vártnál jóval kevesebben vették igénybe eddig az ügyeletes óvodát, napközit is. Most, hogy az oktatási intézményeinkben általánossá válik az ötnapos munkahét, természetesen változhat a helyzet, de a végső szabályozásnál feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a szombaton feleslegesen inspekciózók a munkanapokon veszik ki az őket is megillető szabadnapot, amikor viszont zsúfoltak az egészségügyi, oktatási intézmények, és nagy gondot jelent a helyettesítés. A túlórák száma amúgy is megugrott, kár lenne a felesleges inspekciózások miatt drágábban, túlórában dolgoztatni ugyanazokat. A rövidebb munkaidő feltételezi a tényleges munkaidő intenzív kihasználását, az élet, a termelés, szolgáltatás, ügyintézés, a fizikai és a szellemi munka minden területén. Most öt nap alatt kell elvégezni mindazt, ami korábban hat napig tartott, hasonló, vagy még jobb minőségben, úgy, ahogyan azt népgazdaságunk jelenlegi helyzete megkívánja tőlünk. Ezért nagy kincs a munkaidő! Vasvári Ferenc Munkaidőmérleg A verseny győztese a Petőfi-brigád Értékelték a bauxitkutatók bányásznapi eredményeit A Bauxitkutató Vállalat szocialista és manikabrigádjai ez év januárjában versenyt kezdeményeztek a bányásznap tiszteletére, az idei kutatási, fúrási tervek túlteljesítéséért, a minőség fokozásáért, az anyag- és energiatakarékosságért, a balesetek csökkentéséért, a magunlrata-kihozatal javításáért. A hét hónap eredményei alapján a vállalat versenybizottsága értékelte a résztvevők teljesítményét. Eszerint, a versenyt a ínyirádi kutató-fúrócsoport F-3-as berendezésénél dolgozó Petőfi III-as brigád nyerte, Németh József I. fúrómester vezetésével. A kollektíva a hét hónapra megszabott tervet 131 százalékra teljesítette, s valamenni követelmény valóra váltásában, a technológiai fegyelem megvalósításában a legjobb eredményt érte el. A második helyet az F-4-es berendezésnél dolgozó, Rédei Ernő vezette munkabrigád szerezte meg, 121,7 százalékos tervteljesítésével míg a harmadik helyet a Krámli György vezetésével dolgozó .Május elseje szocialista brigád kollektívája biztosította magának 117 százalékos tervteljesítéssel. A győztes brigádok jutalma 13, 8, illetve 6 ezer forint. NAPLÓ - 1982. szeptember 1., szerda - 1