Napló, 1982. november (Veszprém, 38. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-02 / 257. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP MSZPMM MEGYEI NSZITTSREI IS A MEGYEI IANACS MA 1982. november 2., kedd Ara: 1,40 FORINT XXXVIII. évfolyam, 257. szám Losonczi Pál Kuvaitba látogatott A magyar küldöttség tagjai megkezdték tárgyalásaikat Kuvait állam emirjének, Dzsábir el-Ahmed el-Dzsábir esz-Szabah sejknek a meghívására vasárnap délután háromnapos hivatalos látogatásra az Arab-öböl menti országba érkezett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és kísérete. A vendéget a kuvaiti főváros repülőterén az uralkodó, valamint Szaad el-Abdullah el-Szalem esz-Szabah trónörökös, miniszterelnök, továbbá a kuvaiti kormány több tagja, valamint Horváth Ernő, hazánk kuvaiti nagykövete köszöntötte. Amikor az Elnöki Tanács elnöke kiszállt akülöngépből, 21 ágyúlövés dördült el. Miután ez uralkodó bemutatta kormányának tagjait a magyar államfőnek, kuvaiti kislányok virágcsokorral kedveskedtek a vendégnek, majd Losonczi Pál a díszemelvényen az emír társaságában hallgatta meg a magyar és a kuvaiti himnuszt. A díszegység parancsnokának jelentése után az Elnöki Tanács elnöke ellépett a katonák sorfla előtt. A tágabb körű fogadóbizottság tagjainak bemutatása után a magyar kolónia, képviselőivel fogott kezet az Elnöki Tanács elnöke, akit két magyar úttörő virágcsokorral köszöntött. Az ünnepélyes fogadtatás után a kuvaiti uralkodó a kormányváróban rövid beszélgetést folytatott vendégével, majd szállására, az elegáns Szalam-palotába kísérte. Itt ismét rövid megbeszélésre került sor, majd az emír elbúcsúzott az Elnöki Tanács elnökétől. Losonczi Pál vasárnap délután már meg is kezdte tárgyalásait: a Szalam-palotában fogadta Szabah al-Ahmed al- Szabah sejk miniszterelnökhelyettest, külügyminisztert, aki jelenleg a tájékoztatási miniszt- tisztséget is betölti. Este az Elnöki Tanács elnöke hazánk kuvaiti nagykövetségén a kuvaiti magyar kolónia tagjaival találkozott. Ahmadiba, az ország olajközpontjába látogatott hétfőn délelőtt — kuvaiti tartózkodásának második napján — Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A magyar államfő délelőtt, politikai látogatása keretében fogadta Szaad el-Abdullah el- Szalem esz-Szabah trónörökös, miniszterelnököt a Szalam-palotában. Ezután hajtatott mintegy 25 kilométerre lévő, a fővárossal szinte egybeépült kőolajközpontba. Ahmadi 1946 és 1949 között nőtt ki a sivatagból, ahogy felfutott a közeli kőolajmező termelése s Ahmad sejkről, az akkori uralkodóról nevezték el. Azóta terjeszkedik a kuvaiti urbánus térség a fővárostól dél felé. A kuvaitiak az ország egyik legvonzóbb helyeként tartják számon Ahmadit, amely már tudatos fejlesztési elképzelések alapján épül, számos parkkal, zöldövezettel rendelkezik — ezek fenntartása, öntözése méregdrága ugyan a sivatagban, de az olajkincsből erre is futja-Ahmadiban először a repülőtér, majd az olajkikötő épült meg, gyorsan fejlődtek a lakótelepek is. Losonczi Pál programjában a kőolajipari múzeum és egy iparnegyed megtekintése, majd egy díszebéd szerepelt, amelyre a város kormányzója hívta meg az Elnöki Tanács elnökét és kíséretét. Ezután Losonczi Pál és kísérete visszatért a kuvaiti Szalam-palotába, a küldöttség szállására. Itt a magyar államfő délután fogadta a Kuvaitban akkreditált diplomáciai missziók vezetőit. Hétfő délelőtt Hetényi István pénzügyminiszter kuvaiti partnerével, Abdullatif Juszuf el-Hamaddal tartott megbeszélést. A hétfői kuvaiti lapok vezető helyen számolnak be a magyar államfő érkezéséről, és visszaérnek arra az interjúra, amelyet a magyar államfő utazása előtt adott az Al-Vatan című lapnak. Az Arab Times első oldalas vezető cikkében azt emeli ki, hogy a magyar vezető, azt óhajtotta, létesüljenek kapcsolatok a többi öböl menti államokkal is. Ezt a motívumot ugyancsak hangsúlyozzák a többi lapok. Utalnak arra, hogy a térségben csak Kuvaitnak van diplomáciai kapcsolata Magyarországgal, illetve más szocialista országokkal. Az Elnöki Tanács elnöke és kísérete kedden tanácskozik a kuvaiti emírrel és kormányának tagjaival, majd államfőnk és vendéglátója külön is megbeszélést tart. Ezenkívül Losonczi Pál a kuvaiti kormány több vezető tagjával találkozik. Losonczi Pál és kísérete szerdán reggel indul vissza Budapestre. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Kuvaitban Szaad al Abdullah al-Szalem al-Szabah trónörökössel és miniszterelnökkel tárgyal. Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Tegnap délután Veszprémben ülést tartott a KISZ megyei bizottsága. A testület megtárgyalta és elfogadta a középfokú tanintézetek honvédelmi nevelőmunkájának tapasztalatairól és a feladtakról szóló előterjesztést. A tegnapi ülésen döntöttek a különböző szintű vezetőképző tanfolyamokra történő beiskolázásokról. A KISZ megyei bizottsága végül személyi ügyeket tárgyalt. Saját kérésére felmentették eddigi funkciójából Székvölgyi Zoltánt, a megyei KISZ-bizottság titkárát és egyidejűleg megyei titkárrá választották Szilágyi Attilát, a megyei bizottság tagját, a fűzfői Nitrokémia Ipartelepek KISZ-bizottságának titkárát. Az ifjúsági mozgalomban kifejtett sokéves eredményes munkájáért dr. Szekeres Imre, a megyei KISZ-bizottság első titkára a KISZ központi bizottsága Ifjúságért Érdemérem kitüntetését adta át Székvölgyi Zoltánnak. KGST állandó bizottsági ülés Hétfőn megkezdődött Debrecenben a KGST villamosenergia együttműködési állandó bizottságának 61. ülése. A tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Kuba, Lengyelország, Mongólia, az NDK, Románia, Szovjetunió és Magyarország delegációja vesz részt. A bizottság ülésén áttekintik, az érdekelt KGST-tagországok közös beruházásban készülő atomerőművek és villamos távvezetékek építésének menetét, megjavítják az egyesített villamosenergia rendszerek biztonságával villamosenergia-megtakarítással összefüggő kérdéseket. Az ülésszak során áttekintik az együttműködés további lehetőségeit s a tennivalókat. Hazánkba érkezett a bolgár miniszterelnök Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Lázár György, miniszterelnök meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett. A bolgár miniszterelnököt és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lázár György, Marjai József, miniszterelnök-helyettes, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Roska István külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztársaság szófiai és Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. A bolgár miniszterelnök délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Ezt követően a Parlament delegációs termében megkezdődtek a hivatalos bolgármagyar tárgyalások. A magyar tárgyalócsoportot Lázár György miniszterelnök, a bolgár tárgyalóküldöttséget Grisa Filipov vezette. A tárgyalásokon a felek kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, a jelenlegi tervidőszak feladatairól, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásáról. Áttekintették a bolgár—magyar kapcsolatokat, különös figyelmet fordítva a gazdasági együttműködés jelenlegi helyzetére és időszerű feladataira. Megvitatták az árucsere-forgalom továbbfejlesztésének lehetőségeit, a gyártásszakosítás és a termelési kooperációk kérdéseit. Megvizsgálták a magyar—bolgár gazdasági, műszaki és tudományos együttműködés aktuális teendőit, valamint az 1986—90-ig terjedő tervidőszak tervegyeztetési tárgyalásainak előkészítését. Megbeszéléseket folytattak a szocialista gazdasági integráción belüli magyar—bolgár kapcsolatokról és a szocialista gazdasági együttműködés további feladatairól. A tárgyaló felek véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű problémáiról különös tekintettel a kontinensünk békéjével és biztonságával kapcsolatos kérdésekre. A Minisztertanács elnöke este a Parlament Vadásztermében díszvacsorát adott a bolgár miniszterelnök tiszteletére. A díszvacsorán Lázár György és Grisa Filipov pohárköszöntőt mondott. Megkezdődtek Budapesten a magyar-bolgár kormányfői tárgyalások. A képen bal oldalt a Lázár György vezette magyar, jobb oldalt a Grisa Filipov vezette bolgár küldöttség. Befejeződött a III. országos nőkonferencia Megválasztották a Magyar Nők Országos Tanácsának tagjait Vasárnap a Parlament kongresszusi termében folytatódott a III. országos nőkonferencia. A kormány nevében Markója Imre igazságügyminiszter üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Hozzászólásában áttekintette a felszabadulás óta eltelt csaknem 40 esztendő nőpolitikai eredményeit, rávilágítva arra az óriási változásra, amely az aszszonyok, lányok társadalmi helyzetében bekövetkezett. Ugyanakkor szólt arról is, hogy további előrelépésre van szükség, hiszem például a nők átlagkeresete - az azonosítható munkakörökben - még ma is mintegy 10 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké.. A családokon belül változatlanul a „gyengébe nem" viseli a legnagyobb terheket, s emiatt a nők jóval nehezebben tudják gyarapítani szakmai ismereteiket, kevesebb idejük jut a közéleti szereplésre. Az ország gazdasági helyzetével összefüggésben Markója Imre rámutatott arra: a gazdasági struktúra átalakulásával együttjáró munkaerő-átcsoportosítások feltehetően a női keresők egy részét is érinteni fogják. Fontos szempont lesz azonban, hogy e feladatokat mindenütt humánusan, az egyén és a közösség érdekeit összehangolva hajtsák végre. Nőpolitikánk határozott törekvése, hogy mind több nő kerüljön vezető beosztásba — hangoztatta. A fejlődés tagadhatatlan, de még mindig nem kielégítő. A szilárd családi kötelék fontosságáról szólva elmondta, hogy tavaly csaknem százezer családjogi ügyet tárgyaltak a bíróságok, s ezek fele házassági bontóper volt. E statisztikai adatok joggal nyugtalanítják a közvéleményt, s arra ösztönözték az igazságügyi minisztériumot, hogy a MNOT- tal és más szervekkel karöltve részletesen elemezze a helyzetet. A leszűrt tapasztalatokból kirajzolódtak a tennivalók fő irányai. Ám — miként az igazságügyminiszter hozzáfűzte — a családok egy részénél hiányzik a kellő felelősségérzet, pedig anélkül a társadalom erőfeszítései sem lehetnek eredményesek. Markója Imre az ezzel kapcsolatos feladatok, s a nők helyzetének további javítását célzó imám tennivalók elvégzéséhez a nőmozgalom további támogatását kérte. A KISZ zászlóbontása óta eltelt negyedszázados tevékenysége során fontos feladatának tekintette a fiatal nők szocialista szellemű nevelését, politikai, közéleti aktivitásuk fejlesztését, sajátos érdekeik képviseletét, védelmét — mondotta felszólalásában Nyitrai István, a KISZ KB titkára. Szólt a munkába állás, az önálló életkezdés, a családalapítás időszakának jellegzetes problémáiról, kiemelve, hogy e területeken különösen nehéz a fiatal nők helyzete. A gyermekgondozási segély felemelése, a bölcsődei és az óvodai ellátás javítása jelentős eredményeket hozott, azonban gondot okoz, hogy a juttatások nagy részenem terjed ki az egyetemistákra és a főiskolásokra. Pedig azok a fiatal házasok, akik tanulás mellett vállalják a gyermeknevelést, s jövedelmük jószerivel a csekély ösztöndíj, rászorulnak arra, hogy támogatást kapjanak — hangoztatta a KISZ KB titkára, hozzátéve, hogy tapasztalatok szerint e fiatalok tanulmányi eredménye nem rosszabb, mint társaiké, tehát meg is érdemelnék a segítséget. A vitában felszólalók közül többen beszéltek a nők foglalkoztatásának, szakmai fejlődésének, előléptetésének lehetőségeiről. Elismeréssel állapították meg: a nőpolitikai határozat megjelenése óta országszerte sokkal több lehetőséget adnak a nőknek arra, hogy részt vegyenek a termelőmunkában. Példákkal bizonyították: a nők ezreit alkalmazták az új ipari létesítményekben, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek bővülő melléküzemeiben. Azok a budapesti vállalatok, amelyek vidékre telepítették üzemegységeiket, mert a fővárosban nem pótolhatták a hiányzó munkaerőt, szintén sok nőt alkalmaznak. Az ipar különböző ágazataiban dolgozók közül több felszólaló beszámolt arról, hogy üzemeikben javítják a munkafeltételeket, szakképzésben részesítik a fiatalokat, kedvező munkahelyi légkört alakítanak ki. A konzervgyáriak viszont elmondták, hogy az élelmiszerfeldolgozó ipar műszaki színvonala alacsony, a heti 40-42 órában nem képes feldolgozni a nagy mennyiségű mezőgazdasági terméket. A mezőgazdaságban dolgozó férfiak és nők évi jövedelme azért is különböző, mert-miként elmondták - a férfiakat télen is foglalkoztatják, a nőknek azonban ebben az időszakban nem sok munka jut. Emiatt nemcsak a keresetük, a szabadságuk is kevesebb, mivel a teljes szabadság azokat illeti meg, akik az előző évben 2180 óra munkaidőt teljesítettek. Lehetővé kellene tenni — javasolták —, hogy a szövetkezetek vezetőségei a helyi adottságokat figyelembe véve maguk dönthessenek a szabadság időtartamáról, s ezáltal elérhető lenne, hogy me érje hátrány azokat a nőket, akik a legnehezebb mezőgazdasági munkát végzik. (Folytatás a 2. oldalon)