Napló, 1984. augusztus (Veszprém, 40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-01 / 179. szám

Martfű határában 29 taggazdaság összefogásával szövetkezeti sörgyár épül, ahol osztrák li­­cenc alapján évenként 250 ezer hektoliter sört készítenek a jövő év közepétől. Az üzemi épüle­tek már állnak, és csak a belső szakipari szerelések vannak hátra. Képünkön az érlelőtartályok láthatók. Zavartalan nyári állatpiac Az évszaknak megfelelő a kínálat a ta­karmánypiacon. A forgalmazás adataiból arra le­het következtetni, hogy a kis­termelők iderében továbbra is élénk az állattartási kedv. A piacokon felkínált malacok és süldők jó áron cserélnek gaz­dát, nem okoz gondot az érté­kesítés. Országos átlagban az elmúlt év azonos időszakához képest kilónként még egy-két forinttal többet is kérnek és adnak is a növendékállatokért. A Dunántúlon valamivel drá­gábban lehet hozzájutni a ma­lachoz, sürdőhöz, a Tiszántúlon és a Duna-Tisza közén vala­mivel alacsonyabb most az ár. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok alig-alig tudnak vá­sárolni az állatpiacokon, az árak ugyanis rendre magasab­bak, mint amennyit az állami vállalatok kínálnak. (A hús­ipar más módon szerzi be az „alapanyagot": szerződéses úton hízott sertésekhez jut hozzá.) Hetente hat-hétezer növendékállatot vesznek meg, ez a szokásos nyári forgalom átlagát jelenti. Ezeket az álla­tokat főként a nagyüzemi hiz­laldákba adják, oda, ahol va­lamilyen oknál fogva hiány mutatkozik malacból, süldőből. A július végi állatpiacra fel­hajtott sertések 70 százaléka cserél gazdát — főként a kis­termelők között -, ez jó aránynak számít, a fennmara­dó 30 százalékot a növekedés­ben elmaradt állatok teszik ki, ezeket nehezebb értékesíteni, kiváltképpen akkor, ha a gaz­da az árból nem hajlandó en­gedni. Ilyenkor egy-két héttel eltolódik értékesítésük. A zavartalan, kiegyensúlyo­zott állatpiac nyári „háttere”: a takarmányforgalmazás az el­múlt hetekben, hónapokban — egy-két termék kivételével — megfelelt az igényeknek, és ez biztos alapot adott az állat­tartáshoz. Július végén megje­lent a takarmányboltokban az idei árpa és helyenként a ta­karmánybúza­­is. A pápai Elekthermax hőtárolós kályhája iránt évről évre nő a kereslet. Kezelése egyszerű, tisz­ta, és jó hatásfokkal dolgozik. Képünkön a hőtárolós kályha fűtőtestének végleges kialakításán dolgozik Kiss László. Több a létszám, mint a dolgozó sr­srjárat idényboltokban Felkerestünk néhány vasárnap is nyitva tartó, úgynevezett szezonális élelmiszerüzletet, ABC-t a Balaton partján. Pólyák Sándorral, a PANNONKER kereskedelmi főosztályvezetőjével ar­ra voltunk kiváncsiak, milyen az ellátás szervezettsége, s az idő­járás forgalombefolyásoló hatásán kívül a boltvezetőknek, el­adóknak mivel kell még szembenézniük. Eközben érdekes gon­dokra is bukkantunk. Például: sör van, de mégsincs... Az első: Balaton­világos A 931-es számot viselő ap­rócska boltban még gyér a forgalom. - Majd nyolc és tizenegy kö­zött. Akkor lesz a csúcs - mondja Busa Anna boltvezető, aki nyolc éve minden nyáron itt „teljesít szolgálatot". Segí­tőtársa, Sejer Ibolya nemrég van itt. Azelőtt Balatonaka­­rattyán dolgozott. - Itt jobb. Nincs vita, min­dent együtt csinálunk - mond­ja. - Az áruszállítással nincs gond, csak a téliszalámi hiány­zik. Míg továbbmegyünk, a ko­csiban a főosztályvezető a munkaerőgondokról kesereg. Néhány száz méterrel odébb, a 934-esben rengeteg a gön­gyöleg az eladótérben. - Mikor viszik azt el? Minden áruszállításnál. Ilyen­kor nyáron azonban rengeteg sör, üdítő fogy.­­ Sör, sör, sör! Ezt kellene megmozgatni! — szól utánunk a következő üzlet vezetője, Le­nért Sándor, aki a FÜSZÉRT- esekkel is elégedetlen. — Mi­kor kinyitom a csomagot, szin­te egyetlen ép sincs a cukros-, meg a liszteszacskók között.­­ Ilyenkor 30 üzletünkben 240 kereskedő dolgozik. Sok közöt­tük a nyugdíjas, a tanuló és a szakképzetlen eladó. Többen jöttek Békésből, Szabolcsból. Nekik fogni kell a kezüket, nem tudják, honnan mit kell ren­delni, nincsenek kialakult kap­csolataik. Az akarattyai ABC előtt lá­tom, hogy a korábbiak csak „szelíd dombok" voltak az itte­ni ládahegyekhez képest. — Olyan magasra tornyozzuk őket, amennyire csak lehet, így nem viszik el őket éjszaka sem — mondja Zsebe Jánosné bolt­vezető. Az üzletben már élénk a for­­galom. Sörből választék is van.­­ Ide Veszprémből is szállí­tanak, az előbbi helyekre a siófokiaknak kellene - világo­sít fel Pólyák Sándor. A következő állomás a strand melletti 913-as pavilon. Bő a választék és a forgalomra sem panaszkodhat Balda Andrásné. - Itt az időjárás, az eső az úr - mondja férje, aki hétvé­gén segít az üzletben. — A múlt héten 240 ezer forintot forgalmaztunk, 5-6 nap alatt. — Egy kis vodka, meg szovjet pezsgő kellene mé­g — teszi hozzá felesége. — Már három hete megrendeltem, de új ren­delést nem merek feladni. A múltkor is póruljártam, mikor valamit háromszor megrendel­tem és egyszerre hozták meg a háromszoros mennyiséget. .. Kicsivel arrébb a Németh Já­nosné vezette 912-es pavilon bizonyíték arra, lehet szépen „vinni” kisboltokat is. Ezen az üzleten meglátszik a „minősé­gi" munkaerő. Az esküvő „elmarad” A fűzfői strand melletti ABC vezetője csupa panasz. — Ezeknek a lányoknak min­dennap meg kell mondani, hogy dolgozni kell. Odaállítom egyiküket a zöldségeshez, egy nap alatt csinál 340 forint hi­ányt ... — Hányan vannak most? - kérdezi Pólyák Sándor. — Nem a létszám számít! Létszám az van. Aki dolgozik is, olyan nincs... — Valóban nem a létszám a gond — magyarázza később a főosztályvezető. — Elsősorban minőségi problémák vannak. Közben Káptalanfüredre érünk. Sör nincs. De a tej cso­magolásával is akad gond. — A szállítók azt mondták, nem viszik vissza — mutatja Tóth Csabáné üzletvezető a „folyós tejet”, illetve belőle megmaradt üres zacskókat.­­ Nem éri el a tíz százalékot,­­ öt- öt százalék a megen­gedett — bosszankodik Pólyák Sándor. Míg Füredre érünk, újra „ta­nulok valamit". — A söriparnak annyi minősé­­gi söre van, hogy nem tudja hová tenni. Ám nehezen képes megszervezni a szállítást, eb­ből adódik a sörhiány. Egyéb­ként mi is létesítettünk idény­­raktárat, ahol sört és tartós te­­jet tárolunk. Ilyenkor is szol­gálatban van egy kocsink, sür­­gős esetben szállítunk onnan, meg a boltok között is, ha va­lahol hiány van, máshol meg felesleg. A balatonfüredi FICC Kem­­ping ABC-jében szintén több­féle sör kapható. A jövő feladatai közé tarto­zik a tartós termékek elterjesz­­tése. Ezek 21 nap szavatossági idejűek — van közöttük parizer, vadász, svájci felvágott —, ha nem vágják le a végüket. El­sősorban a tartalékképzésnél fontos. Közben szemügyre vesszük a bolthoz tartozó, strandra nyíló - Mondtam, hozzanak, mert esküvő lesz - ismeri be tur­pisságát Vadas Györgyné üz­letvezető. - De legközelebb már mást kell kitalálni. Az áruválaszték egyébként itt is bőséges, nem panaszkodhat­­nak a kemping lakói. Utunk utolsó állomásán, a strand melletti 823-as ABC iro­dájában ülünk le a tapaszta­latokat összegezni Pólyák Sán­dorral. - Általában elégedett va­gyok az árukínálattal, néhány helyet kivéve, ahol nem volt sör - mondja. - De ez sem igazi hiány, mert ha egy he­lyen nyolcféle lehet, akkor máshová is kellene jutnia. Ha nem is Balatoni világosnak — az csak álom —, de minőségi sörnek mindenképpen. Ennek kizárólag a rossz áruterítés az oka: büfé kínálatát. (Talán Füred egyetlen negyedosztályú büfé­je ez!) Ételforgalma jó strand­időben nagyobb, mint a Han­gár sörözőé. Mikor az üzletbe érkeztünk, még esett az eső, de újra süt a nap. Ahogy vártuk, várjuk. Végig a szezonban... Lékó Sándor Három rendelés Tartós terméket A balatonfüredi párt-vb tárgyalta Rendhagyóan , sokoldalúan A közigazgatási területi átszervezések számos új feladatot je­lentenek a városi pártbizottságok számára. Nézzük például Ba­­latonfüred esetét. Mindig úgy emlegettük: karakterét (s az eb­ből eredő feladatokat) a gyógyhely és idegenforgalmi jelleg ha­tározza meg. A várost irányító politikai testületek 1984-ig főleg olyan szempontból foglalkoztak a mezőgazdasággal: mennyiben szolgálja a város ellátását? Most viszont immár két mezőgaz­dasági termelőszövetkezet is tartozik hozzájuk. Egyik a zánkai Magyar Tenger Tsz . . . Ismerkedés — sok kérdéssel A „lakva ismerjük meg egy­mást" ősi szólásmondást most a gyakorlat is igazolta. Tudni­illik a füredi párt-vb úgy kért jelentést a zánkai tsz munká­járól, hogy azt a helyszínen vitathassa meg. Albert József tsz-elnök és Sólyom Jenő, a tsz pártvezetőségének titkára alaposan fel is készültek erre. A nyolc község határát fel­ölelő közös gazdaság megte­kintése közvetlen élményekkel, tapasztalataikkal egészítette ki az előre kiküldött, szigorú számszerűséggel megfogalma­zott írásos jelentést, így alapos A jelentés jó néhány adatot felsorolt az átlagnál kisebb te­rületű termelőszövetkezetről. A 3437 hektárból 500 a szőlő (!), s ebből is mintegy 12 hektár a nem termő, korszerű új tele­pítés, ami a gazdálkodás szempontjából még csak ígé­ret. Alig 1100 hektár a szán­tóterület. A földek aranykoro­na-értéke nem éri el a 13,6-ot. Vagyis kedvezőtlenek a termő­helyi adottságok. A szántóterület felén búzát, olajos növényeket, vetőmagva­kat termelnek, a többin pedig a mintegy 600 szarvasmarha és az 5000-et meghaladó juh­állomány takarmányát termelik­­meg.­­Mondhatjuk: nagyon ne­héz körülmények között. Több­szörösen meg kell dolgozni itt minden kilogramm gabonáért, takarmányért, a mostanában nehezen értékesíthető­­bor min­den .I­­­tér jóért. Érdemes-e? Többször hang­zott el ez a kérdés a nap fo­lyamán, különösen a szőlő-, a bortermelés és az ehhez szo­rosan kötődő háztáji gazdálko­dás kapcsán. Miért nem kez­dett időben biztos jövedelmet adó melléküzemági, ipari tevé­kenységbe a szövetkezet? Miért garantálta a bor,piac dekon­­junktúrás helyzetében is a ház­táji termelés biztonságát? Őszinte válaszok fogalma­zódtak meg. Az üdülőkörnye­­zet, a zánkai úttörőváros úgy­mond, elszívta a községeik ke­resőképes lakosságának jelen­tős részét. Mivel lehetett mégis jobban tájékozódhatott az irá­nyító-végrehajtó politikai testü­let tagsága a bonyolult köz­­gazdasági körülményekkel küszködő szőlő- és bortermelő szövetkezet életéről. Láthatták a mintaszerűen művelt szőlőül­tetvényeket, az ígéretes új te­lepítéseket, a környezetvéde­lem diktálta állattenyésztő be­ruházásokat. Kérdések özöne hangzott el már az üzemláto­gatás közben, s még inkább akkor, amikor a közös gazda­ság központjában, fialaloncsi­­csón az olvasottakat, a látot­takat és a hallottakat vitatták meg, helyhez, a falvakhoz kötni az embereket, a jövőt jelentő fia­talokat? A háztáji szőlő- és bortermelés értékesítési lehe­tőségének biztosításával,­­ak­kor is, amikor a közös gazda­ság is piacgon­dokkal küszkö­dik, olcsó házhelyek, a letele­pedés, az otthonteremtés meg­oldásával. A termelőszövetkezet segítsé­gével vásároltak a­­háztáji gaz­daságok csaknem ötven kis traktort. Főleg a fiatalok. Vál­lalhatta-e a termelőszövetkezet gazdasági és politikai vezetése azt a kedvezőtlen politikai, közhangulati hatást, hogy „be­fagyasztja" a háztáji magán szőlő- és bortermés felvásárlá­sát? Azok után, hogy az elő­ző­­években,, amikor értékesíté­si gondok nem voltak, állan­dóan a termelés bővítését szor­galmazták, nem. Hiszen éven­te mintegy 25 ezer hektoliter (beleértve a szőlőként felvásá­roltat) háztáji termésű­­borról van szó. Sokszoros tehát a szorítás. A növekvő termelési költségek, a szabályozók elvárásai, az ér­tékesítés gondjainak szerteága­zó polipkarjai... Bizony bi­zony, ezek együttesen már ve­­szélyeztetni kezdték a gazdál­kodás biztonságát, jövedelme­zőségét. Természetesen ehhez­­még az is hozzájárult, hogy 1980-ban megszűnt az az ál­lami támogatás, melyet mint kedvezőtlen termőhelyi adott­ságú gazdaság kapott a ter­melőszövetkezet, nézni, kedvező értékesítési le­hetőségeket találni, a jövedel­mezőséget biztosítani. Külső szemlélő számára talán irreá­lisnak látszik a terv: 11 millió forintot meghaladó nyereséget terveztek erre az évre, holott a tavalyi alig volt több egy­millió forintnál. - Nem túlzott-e ez az ön­bizalom? Közgazdasági elem­zésekre alapozva bizonyították a közös gazdaság vezetői, hogy nincs ok a pesszimizmus­ra. Biztos értékesítési lehetősé­get jelent a saját fenntartású 16­­borozó. Vas és Győr-Sop­­ron megyében immár 17 .éve kedvelik ezeket a jó borról is­mert poharazókat. Ezt a jöve­delmező vendéglátó-hálózatot a jövőben tovább kívánják bő­víteni.­­Ez évben már több mint 40 szerződéses és egyéni fenn­tartású borozó a vevőpartner. S ami ennél is jelentősebb: nehéz „piacihok­cok" óráin 28- ra emelkedett azoknak az álfé­szeknek és állami vendéglátó vállalatoknak a száma, ame­lyek folyamatosan, nagy tétel­ben igénylik a jó minőségű zánkai borokat. Köztük számos fővárosi vendéglátó válla­lat kötött vásárlási szerződést a termelőszövetkezettel. Az elmúlt évek nehézségei felismertették a termelőszövet­kezet vezetőségével azt is, hogy „fél lábon állást” jelent a gaz­dálkodást szinte csak a sző­lőre és a borra az epozin­. Ezért termelnek egyre több jövedel­mező árunövényt, s most au­gusztusban elkezdik az ipari árutermelést is, a szolgáltatá­sok mellett. Bérmunkában ab­lak - összeszerelése­k­re vál­la­lkoz­­­tak, a környezetvédelmi prog­ram kapcsán felszabadult jó állagú istállók kihasználásá­val. A központosítás következ­tében megüresedő iskolák tan­termeiben is mód lesz ipari tevékenységre. A városi párt­­bizottság ösztönzésére segít a füredi hajógyár is: várhatóan elektromos­­kapcsolószekrények összeszerelésére ad megbízást. Gazdaságilag két lábra­ áll­ni azonban nemcsak ennyit je­lent. Erre hívta fel a tsz veze­tőinek figyelmét a tapasztal­tak összegzése után a párt­­végrehajtó bizottság. Az új és a korszerűsített ültetvényekkel biztosított a jövőben a szőlő átlagtermésének jelentős nö­velése, minőségének javítása. Az ipari melléktevékenység fo­kozatosan 200-as létszámot el­érő foglalkoztatottja nemcsak bevételi nyereséget termel, hanem az idényjellegű szőlő­­művelés munkaerő-tartaléka is lesz. Természetesen szükséges a költséggazdálkodás szigorítá­sa, a vezetői munka színvona­lának emelése az egyes ter­melőágazatokban. Mindezek­hez a politikai támogatást megadja a balatonfüredi vá­rosi pártbizottság­­is. Szilágyi Károly Sokszoros szorításban Két lábon állni Mindent egybevetve: nehéz cegazdaság ez évben sem tud­helyzetlbe került a zánkai tsz­­ja átvenni szőlejét, borát, sa- Mivel várhatóan az állami pin­­ját magának kell piacok után. NAPLÓ - 1984. augusztus 1., szerda -3

Next