Napló, 1984. augusztus (Veszprém, 40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-01 / 179. szám
Martfű határában 29 taggazdaság összefogásával szövetkezeti sörgyár épül, ahol osztrák licenc alapján évenként 250 ezer hektoliter sört készítenek a jövő év közepétől. Az üzemi épületek már állnak, és csak a belső szakipari szerelések vannak hátra. Képünkön az érlelőtartályok láthatók. Zavartalan nyári állatpiac Az évszaknak megfelelő a kínálat a takarmánypiacon. A forgalmazás adataiból arra lehet következtetni, hogy a kistermelők iderében továbbra is élénk az állattartási kedv. A piacokon felkínált malacok és süldők jó áron cserélnek gazdát, nem okoz gondot az értékesítés. Országos átlagban az elmúlt év azonos időszakához képest kilónként még egy-két forinttal többet is kérnek és adnak is a növendékállatokért. A Dunántúlon valamivel drágábban lehet hozzájutni a malachoz, sürdőhöz, a Tiszántúlon és a Duna-Tisza közén valamivel alacsonyabb most az ár. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok alig-alig tudnak vásárolni az állatpiacokon, az árak ugyanis rendre magasabbak, mint amennyit az állami vállalatok kínálnak. (A húsipar más módon szerzi be az „alapanyagot": szerződéses úton hízott sertésekhez jut hozzá.) Hetente hat-hétezer növendékállatot vesznek meg, ez a szokásos nyári forgalom átlagát jelenti. Ezeket az állatokat főként a nagyüzemi hizlaldákba adják, oda, ahol valamilyen oknál fogva hiány mutatkozik malacból, süldőből. A július végi állatpiacra felhajtott sertések 70 százaléka cserél gazdát — főként a kistermelők között -, ez jó aránynak számít, a fennmaradó 30 százalékot a növekedésben elmaradt állatok teszik ki, ezeket nehezebb értékesíteni, kiváltképpen akkor, ha a gazda az árból nem hajlandó engedni. Ilyenkor egy-két héttel eltolódik értékesítésük. A zavartalan, kiegyensúlyozott állatpiac nyári „háttere”: a takarmányforgalmazás az elmúlt hetekben, hónapokban — egy-két termék kivételével — megfelelt az igényeknek, és ez biztos alapot adott az állattartáshoz. Július végén megjelent a takarmányboltokban az idei árpa és helyenként a takarmánybúzais. A pápai Elekthermax hőtárolós kályhája iránt évről évre nő a kereslet. Kezelése egyszerű, tiszta, és jó hatásfokkal dolgozik. Képünkön a hőtárolós kályha fűtőtestének végleges kialakításán dolgozik Kiss László. Több a létszám, mint a dolgozó srsrjárat idényboltokban Felkerestünk néhány vasárnap is nyitva tartó, úgynevezett szezonális élelmiszerüzletet, ABC-t a Balaton partján. Pólyák Sándorral, a PANNONKER kereskedelmi főosztályvezetőjével arra voltunk kiváncsiak, milyen az ellátás szervezettsége, s az időjárás forgalombefolyásoló hatásán kívül a boltvezetőknek, eladóknak mivel kell még szembenézniük. Eközben érdekes gondokra is bukkantunk. Például: sör van, de mégsincs... Az első: Balatonvilágos A 931-es számot viselő aprócska boltban még gyér a forgalom. - Majd nyolc és tizenegy között. Akkor lesz a csúcs - mondja Busa Anna boltvezető, aki nyolc éve minden nyáron itt „teljesít szolgálatot". Segítőtársa, Sejer Ibolya nemrég van itt. Azelőtt Balatonakarattyán dolgozott. - Itt jobb. Nincs vita, mindent együtt csinálunk - mondja. - Az áruszállítással nincs gond, csak a téliszalámi hiányzik. Míg továbbmegyünk, a kocsiban a főosztályvezető a munkaerőgondokról kesereg. Néhány száz méterrel odébb, a 934-esben rengeteg a göngyöleg az eladótérben. - Mikor viszik azt el? Minden áruszállításnál. Ilyenkor nyáron azonban rengeteg sör, üdítő fogy. Sör, sör, sör! Ezt kellene megmozgatni! — szól utánunk a következő üzlet vezetője, Lenért Sándor, aki a FÜSZÉRT- esekkel is elégedetlen. — Mikor kinyitom a csomagot, szinte egyetlen ép sincs a cukros-, meg a liszteszacskók között. Ilyenkor 30 üzletünkben 240 kereskedő dolgozik. Sok közöttük a nyugdíjas, a tanuló és a szakképzetlen eladó. Többen jöttek Békésből, Szabolcsból. Nekik fogni kell a kezüket, nem tudják, honnan mit kell rendelni, nincsenek kialakult kapcsolataik. Az akarattyai ABC előtt látom, hogy a korábbiak csak „szelíd dombok" voltak az itteni ládahegyekhez képest. — Olyan magasra tornyozzuk őket, amennyire csak lehet, így nem viszik el őket éjszaka sem — mondja Zsebe Jánosné boltvezető. Az üzletben már élénk a forgalom. Sörből választék is van. Ide Veszprémből is szállítanak, az előbbi helyekre a siófokiaknak kellene - világosít fel Pólyák Sándor. A következő állomás a strand melletti 913-as pavilon. Bő a választék és a forgalomra sem panaszkodhat Balda Andrásné. - Itt az időjárás, az eső az úr - mondja férje, aki hétvégén segít az üzletben. — A múlt héten 240 ezer forintot forgalmaztunk, 5-6 nap alatt. — Egy kis vodka, meg szovjet pezsgő kellene még — teszi hozzá felesége. — Már három hete megrendeltem, de új rendelést nem merek feladni. A múltkor is póruljártam, mikor valamit háromszor megrendeltem és egyszerre hozták meg a háromszoros mennyiséget. .. Kicsivel arrébb a Németh Jánosné vezette 912-es pavilon bizonyíték arra, lehet szépen „vinni” kisboltokat is. Ezen az üzleten meglátszik a „minőségi" munkaerő. Az esküvő „elmarad” A fűzfői strand melletti ABC vezetője csupa panasz. — Ezeknek a lányoknak mindennap meg kell mondani, hogy dolgozni kell. Odaállítom egyiküket a zöldségeshez, egy nap alatt csinál 340 forint hiányt ... — Hányan vannak most? - kérdezi Pólyák Sándor. — Nem a létszám számít! Létszám az van. Aki dolgozik is, olyan nincs... — Valóban nem a létszám a gond — magyarázza később a főosztályvezető. — Elsősorban minőségi problémák vannak. Közben Káptalanfüredre érünk. Sör nincs. De a tej csomagolásával is akad gond. — A szállítók azt mondták, nem viszik vissza — mutatja Tóth Csabáné üzletvezető a „folyós tejet”, illetve belőle megmaradt üres zacskókat. Nem éri el a tíz százalékot, öt- öt százalék a megengedett — bosszankodik Pólyák Sándor. Míg Füredre érünk, újra „tanulok valamit". — A söriparnak annyi minőségi söre van, hogy nem tudja hová tenni. Ám nehezen képes megszervezni a szállítást, ebből adódik a sörhiány. Egyébként mi is létesítettünk idényraktárat, ahol sört és tartós tejet tárolunk. Ilyenkor is szolgálatban van egy kocsink, sürgős esetben szállítunk onnan, meg a boltok között is, ha valahol hiány van, máshol meg felesleg. A balatonfüredi FICC Kemping ABC-jében szintén többféle sör kapható. A jövő feladatai közé tartozik a tartós termékek elterjesztése. Ezek 21 nap szavatossági idejűek — van közöttük parizer, vadász, svájci felvágott —, ha nem vágják le a végüket. Elsősorban a tartalékképzésnél fontos. Közben szemügyre vesszük a bolthoz tartozó, strandra nyíló - Mondtam, hozzanak, mert esküvő lesz - ismeri be turpisságát Vadas Györgyné üzletvezető. - De legközelebb már mást kell kitalálni. Az áruválaszték egyébként itt is bőséges, nem panaszkodhatnak a kemping lakói. Utunk utolsó állomásán, a strand melletti 823-as ABC irodájában ülünk le a tapasztalatokat összegezni Pólyák Sándorral. - Általában elégedett vagyok az árukínálattal, néhány helyet kivéve, ahol nem volt sör - mondja. - De ez sem igazi hiány, mert ha egy helyen nyolcféle lehet, akkor máshová is kellene jutnia. Ha nem is Balatoni világosnak — az csak álom —, de minőségi sörnek mindenképpen. Ennek kizárólag a rossz áruterítés az oka: büfé kínálatát. (Talán Füred egyetlen negyedosztályú büféje ez!) Ételforgalma jó strandidőben nagyobb, mint a Hangár sörözőé. Mikor az üzletbe érkeztünk, még esett az eső, de újra süt a nap. Ahogy vártuk, várjuk. Végig a szezonban... Lékó Sándor Három rendelés Tartós terméket A balatonfüredi párt-vb tárgyalta Rendhagyóan , sokoldalúan A közigazgatási területi átszervezések számos új feladatot jelentenek a városi pártbizottságok számára. Nézzük például Balatonfüred esetét. Mindig úgy emlegettük: karakterét (s az ebből eredő feladatokat) a gyógyhely és idegenforgalmi jelleg határozza meg. A várost irányító politikai testületek 1984-ig főleg olyan szempontból foglalkoztak a mezőgazdasággal: mennyiben szolgálja a város ellátását? Most viszont immár két mezőgazdasági termelőszövetkezet is tartozik hozzájuk. Egyik a zánkai Magyar Tenger Tsz . . . Ismerkedés — sok kérdéssel A „lakva ismerjük meg egymást" ősi szólásmondást most a gyakorlat is igazolta. Tudniillik a füredi párt-vb úgy kért jelentést a zánkai tsz munkájáról, hogy azt a helyszínen vitathassa meg. Albert József tsz-elnök és Sólyom Jenő, a tsz pártvezetőségének titkára alaposan fel is készültek erre. A nyolc község határát felölelő közös gazdaság megtekintése közvetlen élményekkel, tapasztalataikkal egészítette ki az előre kiküldött, szigorú számszerűséggel megfogalmazott írásos jelentést, így alapos A jelentés jó néhány adatot felsorolt az átlagnál kisebb területű termelőszövetkezetről. A 3437 hektárból 500 a szőlő (!), s ebből is mintegy 12 hektár a nem termő, korszerű új telepítés, ami a gazdálkodás szempontjából még csak ígéret. Alig 1100 hektár a szántóterület. A földek aranykorona-értéke nem éri el a 13,6-ot. Vagyis kedvezőtlenek a termőhelyi adottságok. A szántóterület felén búzát, olajos növényeket, vetőmagvakat termelnek, a többin pedig a mintegy 600 szarvasmarha és az 5000-et meghaladó juhállomány takarmányát termelikmeg.Mondhatjuk: nagyon nehéz körülmények között. Többszörösen meg kell dolgozni itt minden kilogramm gabonáért, takarmányért, a mostanában nehezen értékesíthetőbor minden .Itér jóért. Érdemes-e? Többször hangzott el ez a kérdés a nap folyamán, különösen a szőlő-, a bortermelés és az ehhez szorosan kötődő háztáji gazdálkodás kapcsán. Miért nem kezdett időben biztos jövedelmet adó melléküzemági, ipari tevékenységbe a szövetkezet? Miért garantálta a bor,piac dekonjunktúrás helyzetében is a háztáji termelés biztonságát? Őszinte válaszok fogalmazódtak meg. Az üdülőkörnyezet, a zánkai úttörőváros úgymond, elszívta a községeik keresőképes lakosságának jelentős részét. Mivel lehetett mégis jobban tájékozódhatott az irányító-végrehajtó politikai testület tagsága a bonyolult közgazdasági körülményekkel küszködő szőlő- és bortermelő szövetkezet életéről. Láthatták a mintaszerűen művelt szőlőültetvényeket, az ígéretes új telepítéseket, a környezetvédelem diktálta állattenyésztő beruházásokat. Kérdések özöne hangzott el már az üzemlátogatás közben, s még inkább akkor, amikor a közös gazdaság központjában, fialaloncsicsón az olvasottakat, a látottakat és a hallottakat vitatták meg, helyhez, a falvakhoz kötni az embereket, a jövőt jelentő fiatalokat? A háztáji szőlő- és bortermelés értékesítési lehetőségének biztosításával,akkor is, amikor a közös gazdaság is piacgondokkal küszködik, olcsó házhelyek, a letelepedés, az otthonteremtés megoldásával. A termelőszövetkezet segítségével vásároltak aháztáji gazdaságok csaknem ötven kis traktort. Főleg a fiatalok. Vállalhatta-e a termelőszövetkezet gazdasági és politikai vezetése azt a kedvezőtlen politikai, közhangulati hatást, hogy „befagyasztja" a háztáji magán szőlő- és bortermés felvásárlását? Azok után, hogy az előzőévekben,, amikor értékesítési gondok nem voltak, állandóan a termelés bővítését szorgalmazták, nem. Hiszen évente mintegy 25 ezer hektoliter (beleértve a szőlőként felvásároltat) háztáji termésűborról van szó. Sokszoros tehát a szorítás. A növekvő termelési költségek, a szabályozók elvárásai, az értékesítés gondjainak szerteágazó polipkarjai... Bizony bizony, ezek együttesen már veszélyeztetni kezdték a gazdálkodás biztonságát, jövedelmezőségét. Természetesen ehhezmég az is hozzájárult, hogy 1980-ban megszűnt az az állami támogatás, melyet mint kedvezőtlen termőhelyi adottságú gazdaság kapott a termelőszövetkezet, nézni, kedvező értékesítési lehetőségeket találni, a jövedelmezőséget biztosítani. Külső szemlélő számára talán irreálisnak látszik a terv: 11 millió forintot meghaladó nyereséget terveztek erre az évre, holott a tavalyi alig volt több egymillió forintnál. - Nem túlzott-e ez az önbizalom? Közgazdasági elemzésekre alapozva bizonyították a közös gazdaság vezetői, hogy nincs ok a pesszimizmusra. Biztos értékesítési lehetőséget jelent a saját fenntartású 16borozó. Vas és Győr-Sopron megyében immár 17 .éve kedvelik ezeket a jó borról ismert poharazókat. Ezt a jövedelmező vendéglátó-hálózatot a jövőben tovább kívánják bővíteni.Ez évben már több mint 40 szerződéses és egyéni fenntartású borozó a vevőpartner. S ami ennél is jelentősebb: nehéz „piacihokcok" óráin 28- ra emelkedett azoknak az álfészeknek és állami vendéglátó vállalatoknak a száma, amelyek folyamatosan, nagy tételben igénylik a jó minőségű zánkai borokat. Köztük számos fővárosi vendéglátó vállalat kötött vásárlási szerződést a termelőszövetkezettel. Az elmúlt évek nehézségei felismertették a termelőszövetkezet vezetőségével azt is, hogy „fél lábon állást” jelent a gazdálkodást szinte csak a szőlőre és a borra az epozin. Ezért termelnek egyre több jövedelmező árunövényt, s most augusztusban elkezdik az ipari árutermelést is, a szolgáltatások mellett. Bérmunkában ablak - összeszerelésekre vállalkoztak, a környezetvédelmi program kapcsán felszabadult jó állagú istállók kihasználásával. A központosítás következtében megüresedő iskolák tantermeiben is mód lesz ipari tevékenységre. A városi pártbizottság ösztönzésére segít a füredi hajógyár is: várhatóan elektromoskapcsolószekrények összeszerelésére ad megbízást. Gazdaságilag két lábra állni azonban nemcsak ennyit jelent. Erre hívta fel a tsz vezetőinek figyelmét a tapasztaltak összegzése után a pártvégrehajtó bizottság. Az új és a korszerűsített ültetvényekkel biztosított a jövőben a szőlő átlagtermésének jelentős növelése, minőségének javítása. Az ipari melléktevékenység fokozatosan 200-as létszámot elérő foglalkoztatottja nemcsak bevételi nyereséget termel, hanem az idényjellegű szőlőművelés munkaerő-tartaléka is lesz. Természetesen szükséges a költséggazdálkodás szigorítása, a vezetői munka színvonalának emelése az egyes termelőágazatokban. Mindezekhez a politikai támogatást megadja a balatonfüredi városi pártbizottságis. Szilágyi Károly Sokszoros szorításban Két lábon állni Mindent egybevetve: nehéz cegazdaság ez évben sem tudhelyzetlbe került a zánkai tszja átvenni szőlejét, borát, sa- Mivel várhatóan az állami pinját magának kell piacok után. NAPLÓ - 1984. augusztus 1., szerda -3