Napló, 1986. február (Veszprém, 42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése fokozódott e követelmény je­lentősége az 1981—1982-ben kibontakozott nemzetközi hitel­válság idején. A nem rubel elszámolású be­hozatal 1985-ben 11 százalék­kal több volt az 1980. évinél. A növekedésben nagy szerepe volt az 1985. évi importnak. A nem rubel elszámolású kivitel öt év alatt 22 százalékkal emel­­­kedett. Ebben a viszonylatban az áruforgalmi egyenleg már 1981- ben egyensúlyba került. 1982- 1984-ben a kiviteli több­let fokozatosan nőtt, öt év alatt összesen, a tényleges fu­varfizetésekkel együtt, 2,2 mil­liárd dollár aktívum keletkezett, ezen belül az 1985. évi kivi­teli többlet meghaladta a 300 millió dollárt. A tervidőszak folyamán, a forgalom összetételéből adódó­an a behozatal árszínvonala mindkét viszonylatban nagyobb mértékben emelkedett, mintha kivitelé, a cserearány öt év alatt 8,2 százalékkal romlott. A külgazdasági egyensúly javításában fontos szerep jutott a nemzetközi idegenforgalom­nak. 1985-ben 15 millió kül­földi látogatott Magyarország­ra, 1,6 millió fővel több, mint az előző évben és 1 millió fő­vel több, mint 1980-ban. A kül­földiek többsége, 1985-ben ke­reken háromnegyed része, szo­cialista országból érkezett. A Magyarországra érkező külföldiek közül 1985-ben 9,7 millió volt a turista, aki egy napnál hosszabb ideig tartóz­kodott az országban. A turis­ták száma 1984-hez képest 1 millió fővel, 1980-hoz képest 0,3 millió fővel emelkedett, és átlagos tartózkodási idejük is némileg hosszabb lett. Vállalati beruházásokból és külföldi hitelből minden eddi­gi tervidőszak idegenforgalmi beruházásait meghaladó fej­lesztések valósultak meg. Szá­mos­ új szálloda épült és befe­jeződött több régi szálloda korszerűsítése. A kereskedelmi szálláshelyek befogadóképes­sége öt év alatt 60 ezer hely­­lyel bővült, ebből 9400 volt a szállodai kapacitás növekedé­se. Elkészült a több célra hasz­nosítható Budapest Kongresz­­szusi Központ. Bővítettek, kor­szerűsítettek egyes határátke­lő­helyeket. Magyar állampolgárok 1985- ben 5,5 millió esetben utaztak külföldre. Ez kissé meghaladja az 1980. évit. A külföldre uta­zó magyarok túlnyomó része, 1985-ben 4,8 millió fő, a szo­cialista országokat kereste fel. Az idegenforgalomból szár­mazó devizabevételek az öt­éves tervidőszak első éveiben a külföldiek számánál gyorsab­ban, az utolsó években annál lassabban emelkedtek. Az idegenforgalmi kiadások a tervidőszak folyamán jelentő­sen nőttek. A bevételek és a kiadások egyenlege évről év­re számottevő aktívumot bizto­sított a népgazdaságnak, ha legalább befejezett kö­zépiskolai végzettséggel ren­delkezik, szemben a 1980. évi 23'5 százalékkal. A felsőfokú végzettségűek száma 21 száza­lékkal magasabb, mint 1980- ban volt. Jelenleg a 25 éves és idősebb népesség 8 száza­léka diplomás. Ez az arány 1980-ban, 6,5 százalék volt. 1985-ben és a VI. ötéves tervidőszakban az aktív kere­sők száma csökkent. A mér­séklődés egyrészt azzal függ össze, hogy a nyugdíjkorha­táron felüliek közül egyre ke­vesebben folytatnak aktív ke­reső tevékenységet, másrészt azzal, hogy a munkavállalási korú népesség száma csökken. 1986. január 1-én az aktív keresők száma 4 877 000 fő volt, 36 000 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban és 138 000 fővel kevesebb az öt évvel azelőttinél. Arányuk az ország népességén belül né­mileg visszaesett, az öt évvel korábbi 46,8 százalékról 45,8 százalékra. Beruházás, műszaki fejlesztés A népgazdasági beruházá­sok összege 1985-ben 236—237 milliárd forint volt, összehason­lító áron számolva 17 százalék­kal kevesebb, mint 1980-ban. Ezen belül a szocialista szer­vek beruházásai 190—191 mil­liárd forintot tettek ki, volu­menük az elmúlt öt év alatt ■22 százalékkal csökkent. A lakossági beruházások emel­kedtek. A VI. ötéves tervidőszakban a szocialista szervek beruházá­saira kb. 935 milliárd forintot fordítottak, közel 100 milliárd forinttal kevesebbet az ötéves tervben előirányzottnál, de mintegy 30 milliárd forinttal többet az éves tervek elő­irányzatánál. A szocialista szervek beruházásain belül, az előző tervidőszakhoz viszonyít­va a fő termelő ágazatok — ipar, építőipar, mezőgazdaság — együttes aránya csökkent, a termelő infrastruktúra ágaza­taié együttvéve emelkedett, a nem anyagi ágaké nem válto­zott. A népgazdaság állóeszközál­lománya az öt év alatt több mint 1000 milliárd forint érté­kű új állóeszközzel gyarapo­dott, ezen belül a szocialista szervek üzembe helyezett be­ruházásainak összege mintegy 900 milliárd forintot tett­ ki. A beruházásokon belül nőtt az építés aránya. Ebben, az építési árak átlagosnál na­gyobb mértékű növekedése mellett, szerepet játszott az, hogy emelkedett az építésigé­nyes infrastrukturális beruhá­zások aránya. A befejezett beruházások megvalósítási ideje a tervidő­szak során lényegében nem változott, továbbra is hosszú. A beruházások tényleges költ­ségei általában meghaladták az eredetileg tervezettet. A tervidőszak folyamán fo­kozódott az állóeszközfenntar­tási tevékenység, az e célra felhasznált összeg 1980-ban 99 milliárd forint, 1985-ben mint­egy 150 milliárd forint volt, összehasonlító áron a növe­kedés lényegében megegyezett az állóeszközállomány bővülé­sével. Tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre öt év alatt mintegy 125 milliárd forintot fordítottak, a belföldön felhasz­­nált nemzeti jövedelemnek át­lagosan 3,5 százalékát. A ku­tatási, fejlesztési ráfordítások kétharmadát a termelő ágaza­tokban, ezen belül több mint felét az iparban használták fel. Az ipar kutatási-fejlesztési ráfordításainak összege a terv­időszak alatt folyamatosan nö­vekedett. Különösen a gépipar­ban és a vegyiparban volt je­lentős a kutatásokra fordított összeg. A műszaki fejlesztési ráfordítások döntő részét gyárt­mánykorszerűsítésre, a gyártás­­technológia fejlesztésére, li­­cenc-vásárlásokra fordították. A műszaki színvonal emelését és egyben a kivitel bővítését nemzetközi együttműködések is segítették. Az ipari szervezetek kb. egyharmadának több mint kétezer együttműködési megál­lapodása van külföldi cégek­kel. Az ily módon gyártott ter­mékek aránya a tervidőszak végére a termelésben 13 szá­zalék fölé, a kivitelben 31 szá­zalékra emelkedett. Népesedés, foglalkoztatottság 1986. január 1-én az ország népessége 10 640 000 fő volt, 0,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban és 0,7 szá­zalékkal kevesebb az öt évvel azelőttinél. A népesség 1981- ben kezdődött fogyásának egyik oka a születések számá­nak, illetve arányának csök­kenése. A születési arányszám alakulása összefügg azzal, hogy a szülőképes korú nők száma öt év alatt 14 ezerrel, 0,6 százalékkal csökkent. A népességszám csökkenésének másik összetevője a magas és emelkedő halálozási arány. 1985-ben a népesség fogyásá­nak üteme valamelyest las­sult. 1985-ben 130 000 gyermek született, 5000-rel több, mint 1984-ben. Az ezer lakosra ju­tó élveszületések száma az 1984. évi 11,8-ról 1212-re emel­kedett. 1980-ban 13,9 volt ez az arány. A születések számá­nak növekedéséhez az 1984- ben módosított és az 1985. év folyamán bevezetett népese­déspolitikai intézkedések is hozzájárultak. 1985-ben 147 000-en haltak meg. Az ezer lakosra jutó ha­lálozás az előző évivel azonos, 13,8 volt, szemben az 1980. évi 13,6-del. A magas halálo­zási arányszám hátterében a népesség öregedése és egyes korcsoportok halálozási arány­számának rosszabbodása áll. A halálozások ok szerinti ösz­­szetétele hosszabb ideje alig változik: legtöbben a keringé­si rendszer betegségeiben hal­nak meg, ezt követően a da­ganatos halálozások és az erő­szakos halálesetek száma a legnagyobb. A csecsemőhalan­dóság 1983-ig csökkent, 1984- ben és 1985-ben ezer élveszü­­letettre 20 egy éven aluli ha­láleset jutott, eggyel több, mint 1983-ban. A népesség iskolázottsági szintje a tervidőszak folyamán tovább emelkedett. 1980 óta a 15 éves és idősebb népesség­ből 66 százalékról 72 száza­lékra emelkedett a befejezett általános iskolai, vagy annál magasabb végzettséggel ren­delkezők aránya. A 18 éves és idősebb népesség 27 százalé­ Jövedelem, fogyasztás, életkörülmények A lakosság összes jövedelme nominálértékben 1985-ben mintegy 8 százalékkal, az utóbbi öt évben 48­ százalék­kal növekedett. A fogyasztói árak színvonala öt év alatt 39 százalékkal, a tervben számí­tottnál nagyobb mértékben emelkedett. Ezen belül az 1985. évi áremelkedés az elő­ző évinél mérsékeltebb és az éves tervben számítottnak megfelelő mértékű, 7 százalék volt. Az egy lakosra jutó reál­­jövedelem a tervidőszakban szerény ütemben, de folyama­tosan, öt év alatt 7-8 száza­lékkal, lényegében a tervezett­nek megfelelően emelkedett. A reáljövedelem emelkedésében jelentős szerepe volt a társa­dalmi jövedelmek 14 százalé­kos növekedésének, de a ki­egészítő tevékenységek terje­dése nyomán kb. 3,5 százalék­kal emelkedtek a munkajö­vedelmek is. 1985-ben a munkások és al­kalmazottak egy keresőre jutó bruttó havi átlagkeresete kere­ken 6000 forint, a mezőgaz­dasági szövetkezetekben dol­gozók közös gazdaságból származó átlagkeresete 5290 forint volt. A munkások és al­kalmazottak egy keresőre jutó reálbére 1985-ben némileg mintegy 0,5 százalékkal, a me­zőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó reálkeresete pedig kb. 1 százalékkal növekedett. A nyugdíjak és a pénzbeli társadalmi juttatások összege 1985-ben folyó áron kb. 138 milliárd forintot tett ki. Nyug­díjakra 92 milliárd forintot fizettek ki. Ez az összeg az 1980. évit 64 százalékkal ha­ladta meg, öt év alatt 217 600 fővel, 10,5 százalék­kal nőtt a nyugdíjasok száma és 1985 végén 2,3 milliót tett ki. Az átlagos havi nyugdíjak öt év alatt 48 százalékkal emelkedtek, havi összegük 1985-ben 3350 forint volt. Családi pótlékra 1985-ben 21,3 milliárd forintot fizettek ki, 53 százalékkal többet az 1980. évinél. A növekedés el­sősorban abból származott, hogy a tervidőszak során ho­zott intézkedések eredménye­ként a családi pótlék gyer­mekenkénti összege emelke­dett. Emellett a családi pót­lékban részesülő családok, il­letve gyermekek száma is ma­gasabb volt 1985-ben, mint 1980-ban. A három éven aluli gyerme­kek mintegy 15 százalékát bölcsődében látják el. Ez az arány öt év alatt alig válto­zott. A bölcsődei ellátás felté­telei a tervidőszak folyamán ja­vultak: a férőhelyek valamint a szakképzett gondozónők száma emelkedett, a beíratott gyermekek száma csökkent. A zsúfoltság mérséklődött és egy gondozónőre kevesebb gyer­mek ellátása hárul. 1985-ben a lakosság egy fő­re jutó fogyasztása 1—1,5 szá­zalékkal, az utóbbi öt év alatt kb. 7 százalékkal nőtt. Az átlagot jóval meghaladóan, mintegy 15 százalékkal emel­kedett a tervidőszak folyamán a szolgáltatások igénybevéte­le. A termékek közül a tartós fogyasztási cikkek kiskereske­delmi forgalmában mintegy 16 százalékos növekedés követ­kezett be, öt év alatt több mint 1,5 millió televíziót érté­kesítettek, amelyből a színes készülékek száma megközelí­tette a félmilliót. Az eladott hűtőszekrények száma 1,4 mil­lió, a mosógépeké majdnem 1,3 millió volt. A személy­­gépkocsi eladás a korábbi tervidőszakhoz képest mérsék­lődött, öt év alatt 484 ezer új személygépkocsit adtak el. Az élelmiszerfogyasztás vi­szonylag mérsékelten, öt év alatt 4 százalékkal növekedett, összetétele korszerűbb lett. Az egy lakosra jutó hús- és hal­­fogyasztás az 1980. évi 74 kg-ról közel 80 kg-ra emelke­dett, továbbá nőtt a tej- és tojásfogyasztás is. Nem történt érdemi változás a lisztfélék, valamint a zöldség- és gyü­mölcsfogyasztásban. A takarékbetét-állomány 1985. év végén 244 milliárd forintot tett ki. Ez az egy év­vel korábbit 24,7 milliárd fo­rinttal, az 1980. évit 99 milliárd forinttal haladta meg. A meg­takarításokat növelte, hogy a lakosság az utóbbi években mintegy 2,3 milliárd forint ér­tékben vásárolt kötvényeket. Tovább javult az egészség­­ügyi ellátottság. A 10 ezer la­kosra jutó orvosok száma az 1980. évi 28,8-ről közel 33-ra emelkedett. Az 1980 óta létesí­tett általános orvosi, valamint gyermekorvosi körzetek száma 359 volt. Az egy körzeti és gyermekkörzeti orvosra jutó la­kosok száma az 1980 évi 2104- ről 1939-re csökkent. 1981—1985-ben a fejlesztések és megszűnések következtében a működő kórházi ágyak szá­ma közel 6700-zal, 102 ezer­re bővült. 1985-ben 10 000 la­kosra 95,9 kórházi ágy jutott. Nem valósult meg az ágyösz­­szetétel kívánatosnak tartott módosítása. A szociális otthonok férőhe­lyeinek száma mintegy 3 ezer­re, a tervezettnél mérsékelteb­ben emelkedett és 1985 végén meghaladta a 37 ezret. Az 1985/86. tanévben az ál­talános iskola nappali tagoza­tán 1298 ezren tanulnak, 136 ezer fővel többen az 1980/81. tanévinél. A létszámemelke­dés 1984-1985 között mér­séklődött. Az általános iskolai ellátás társadalmi-gazdasági programjának eredménye, hogy a nagylétszámú korosztá­lyok iskolába lépésével az ok­tatás korábbi feltételei általá­ban nem romlottak, egyes te­rületeken javultak. 1981—1985 között 5244 új osztályterem épült, az összes osztálytermek 12 százaléka. Az általános iskolákban 1985-ben 88 ezer pedagógus tanít, 13 ezer fővel több, mint 1980-ban. Az egy pedagógus­ra jutó tanulók száma nem éri el a 15 főt. Az egy tanu­lócsoportra jutó tanulók szá­ma 27 fő, kevesebb, mint a korábbi években volt. A vál­takozva tanulók aránya az 1980/81. tanévinek csaknem fe­lére, 12,3 százalékra csökkent. A tanulók 43 százaléka napkö­zis, 54 százaléka étkezik az iskola szervezésében. A 8. osztályt befejezők több mint 93 százaléka to­vábbtanul; a korábbiakhoz hasonlóan fele középiskolában, fele szakmunkásképző, illetve szakiskolában. A középiskolák nappali tagozatain többen, a szakmunkásképző iskolákban kevesebben tanulnak, mint az előző tanévben. A középfokú iskolákban tanulók közel egy­ötöde lakik diákotthonban, az igények nem voltak teljes kör­ben kielégíthetők. 1985-ben 48,7 ezer fő, a megfelelő kor­osztály 35 százaléka érettsé­gizett nappali tagozaton. A felsőoktatási intézmények­ben több mint 99 ezren, ebből 64 ezren nappali tagozaton ta­nulnak. A 18—22 éves népes­ségből felsőoktatásban része­sülők aránya változatlanul 9,9 százalék. A nappali tagoza­tos hallgatók közel fele la­kik diákotthonban. 1985-ben 25 ezren fejezték be felsőfokú tanulmányaikat. Több mint 14 ezer fő, a megfelelő korosztály 11 százaléka nappali tagoza­ton végzett. Központi Statisztikai Hivatal Papi tanácskozások a népfrontban ülésezett a megyei katolikus papi és a megyei egyházközi békebizottság. A megbeszélé­sekre csütörtökön és pénteken, Várpalotán, illetve Pápán ke­rült sor. A katolikus papok me­gyei békemozgalmának veze­­­tőit Csere Sándor elnök kö­szöntötte. Az elnökségnek Mó­­gor Győző, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának tit­kára aktuális politikai tájékoz­tatót tartott, majd Lengyel Lászlónak, a papi bizottság titkárának előterjesztésében megvitatták a munkatervet. A megyei egyházközi béke­bizottság ülésén Tisler Géza elnökölt. A népfront megyei bizottságának titkára előadá­sában a Hazafias Népfront Vil­. kongresszusa állásfogla­lásából adódó feladatokról tájékoztatta a résztvevőket. Majd Görög Zoltán, a megyei egyházközi békebizottság tit­kára előterjesztésében megvi­tatták a munkatervet, mely szervesen kapcsolódik a nép­front megyei bizottságának ter­véhez. Az egyházi személyek kinyilvánították szándékukat, támogatják a népfront prog­ramját. A papi békemozgalmi akti­visták elő kívánják mozdítani a megye fejlődését, konkrét együttműködésben akarnak dolgozni a megyei és a helyi népfrontbizottságokkal. A ta­nácskozáson részt vett és fel­szólalt Szálkai József, a me­gyei, tanács egyházügyi titkára. Közgyűlés a markói tsz-ben (Folytatás az 1. oldalról) hű munkát végeztek a veszp­rémi Balaton Bútorgyárnak. Néhány szám érzékletes mó­don jelzi a változásokat: 1982- ben a 3700 hektáron gazdál­kodó tsz egész évi nyeresége 157 ezer forint volt, tavaly 5 és fél millió forintra emelke­dett. A tsz-tagság személyes jövedelmének alakulása ugyan­csak tükrözi a dolgozók han­gosságát, felelősségérzeté­nek változását. A jövő még többet ígér a Herendvidéke Tsz tagságának, dolgozóinak. Ahhoz „csak” az kell, hogy a megkezdett úton tovább ha­ladjanak, adottságaik szerint, a szabályozók szellemében­­ a megízlelt siker támogatásá­val. Az ellenőrző bizottság kri­tikus-elemző jelentését Dér Ist­ván elnök ismertette. A beszá­molók nyomán építő szellemű felszólalások sora hangzott el. A megnyilatkozások közös jel­lemzője az a szándék, hogy többre képes a közösség (az év végi részesedés: 9 százalék nyereség az éves kereset után). A meghívott vendégek képviseletében Csonka Zoltán, a veszprémi városi pártbizott­ság első titkára kifejtette: a hétköznapok eredményes mun­kája után méltán ünnepel a tsz kollektívája. A kapott ál­lami támogatással tisztesség­gel, felelősséggel élt a szö­vetkezet. A vezetőség és a tagság közös fáradozása jó légkört teremtett, ami kedvez a munkának, egyben garan­cia, hogy a szerény eredmény további lendületet adjon az újabb sikerekhez. Kormos Er­nő, a veszprémi Balaton Bú­torgyár igazgatója a partneri együttműködés kölcsönös hasz­nosságát emelte ki. Bors Gá­bor, a herendi tanács elnöke az eredményes munka köz­hangulat-formáló erejét hang­súlyozta. A Herendvidéke Tsz eddigi legsikeresebb évét zárta, bár­mennyire is szerények eredmé­nyei. A zárszámadó hangula­tát csak emelte, hogy megju­talmazták a törzsgárda tagja­it, a kiváló dolgozókat. Méltó módon búcsút vett a tsz tag­sága az alapítók nemzedéké­hez tartozó nyugdíjba vonu­lóktól, Nolmayer Ignáctól, Sza­kács Alberttól és Palcsik Je­nőtől. A közgyűlés eseményeihez tartozik, hogy a tagság új el­lenőrző bizottságot választott és képviselőket a tsz-szövet­­ség küldöttgyűlésébe. Munkásgyűlés Péten (Folytatás az 1. oldalról) résekben, a termelési eredmé­nyekben is jelentősen előrelé­pett a Péti Nitrogénművek az elmúlt tervidőszakban. A kar­­bamid- és a savüzem létesíté­se, a tavaly termelt és feldol­gozott 500 ezer tonna am­mónia, a 81,5 millió dollár ér­tékű export, a hazai mezőgaz­daság igényeinek kielégítése nagyon­­jelentős eredmény. Főként akkor, amikor az el­múlt év első két hónapjában az üzemeket ,,fagyhalál”-tól kellett megmenteni. A vezérigazgató az idei ter­vekről szólva hangsúlyozta: „a pillanatnyi lehetőségeket figyelembe véve a legjobb al­ternatívát fogadták el a testü­letek." A vállalatnak 1986- ban három alapvető célkitűzé­se van, így a termelőberen­dezések fizikai állapotának javítása. Ezt az idei karban­tartásokkal valósítják meg, amelyre rekordösszeget fordí­tanak. A nagyjavítások mel­lett természetesen a piaci igé­nyek szerint termelni is kell. Ebben az esztendőben példá­ul exportra 660—690 ezer tonna műtrágya előállítása várható a Péti Nitrogénművek üzemeiben. A harmadik fon­tos célkitűzés a dolgozók élet­­színvonalának a lehetőségek szerinti javítása. A tervek sze­rint ebben az esztendőben a vállalatnál 5 százalékos bér­emelést valósítanak meg. Ülésezett az SZVT megyei elnöksége A Szervezési, Vezetési Tudo­mányos Társaság Veszprém megyei szervezetének elnöksé­ge­ tegnap délután Veszp­rémben ülésezett Hesser Ödön, a társaság megyei elnökének vezetésével. Elsőként az ez évi munkatervet vitatták meg. Az előterjesztés hangsúlyozta, hogy az SZVT Veszprém me­gyei szervezetének célja a me­gye területén élő vezetéssel, szervezéssel foglalkozó szak­emberek összefogása. Minél gazdagabb és bőségesebb le­hetőségeket kívánnak biztosí­tani számukra, tudományos igényű programokhoz, a szak­emberek közötti együttműkö­dés fejlesztéséhez, a tudomány és technika új eredményeinek, a tapasztalatok, korszerű mód­szerek hasznosításához, el­terjesztéséhez. Mindennek érdekében együtt kívánnak az idén is dolgozni a különböző tudományos, társa­dalmi szervekkel. Annál is in­kább, mivel az idei feladatok középpontjába a számítás­­technikai oktatás fejlesztését, koordinálását kívánják állíta­ni. S ehhez elkerülhetetlen a Magyar Közgazdasági Társa­ság, a MTESZ különböző tag­­szervezeteinek segítsége, a ve­lük történő szoros együttmű­ködés. A számítástechnika el­terjesztése érdekében az SZVT Tapolca városi szervezete kü­lön felhívással fordult a me­gyében tevékenykedő városi szervezetekhez, hogy segítsék az általános iskolák számító­géppel történő ellátását, a pedagógusok, tanulók felkészí­tését, ismereteik bővítését, a napjaink egyik legfiatalabb, de legkorszerűbb tudományá­nak minél szélesebb körű meghonosításának szolgálatá­ban. Az SZVT megyei szervezeté­nek idei munkaprogramjában továbbra is jelentős helyet foglal el a szervezeti élet fej­lesztése, az egyéni és jogi tag­vállalatok körének bővítése, valamint számos megyei, váro­si rendezvény megszervezése. Az utóbbiak köréből kiemel­kedik a májusban Balatonfü­­reden megrendezésre kerülő szervezéstudományi konferen­cia, valamint ugyanebben a hónapban a Veszprém megyei gazdasági napok megszervezé­se. Az SZVT megyei szerveze­te ugyanakkor ez évben is ápolja, kamatoztatja nemzet­közi kapcsolatait, melyek a bulgáriai Haszkovó, s a len­gyelországi bydgoszczi szerve­zetekhez kötik. NAPLÓ - 1986. február 1., szombat -3

Next