Napló, 1989. június (Veszprém, 45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-01 / 127. szám
Együttes vita három törvényjavaslatról Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.), a tataházi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke kapott szót, majd Szabó István (országos lista), a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a budapesti 71. Sz. Jogtanácsi Munkaközösség jogtanácsosa, Fodor Sándor (Fejér m., 5. vk.), a mezőszentgyörgyi Alkotmány Tsz elnöke, Zarnóczi József (Budapest, 27. vk.), a Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatalának vezetője, dr. Balogh Károly (Győr-Sopron m.,11. vk.), rábapordányi körzeti orvos, a helyi vadásztársaság vezetője, Tanászi János (Hajdú- Bihar m., 17. vk.), a pocsaji Új Élet Termelőszövetkezet csoportvezetője, Viola Károly (Pest m., 14. vk.) honvédségi műszaki előadó, Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.), a keceli Szőlőfürt Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke, Bánffy György (Budapest, 4. vk.), a József Attila Színház színművésze, Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.), a Jászapáti Nagyközségi Közös Tanács elnöke, dr. Sára János (Komárom m., 10. vk.), kisbéri körzeti állatorvos. A következő szót kérő képviselő Balogh András (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 22. vk.), a Tokaj és Vidéke ÁFÉSZ autómotor szerelője volt, majd dr. Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.), a Kisvárdai Városi TanácsKórház Rendelőintézetének osztályvezető főorvosa, Tóth János (Budapest, 37. vk.), a MTESZ főtitkára, Vass Józsefné (Békés m., 15. vk ), a sarkadi Lenin Mgtsz főkönyvelő-helyettese és Tornai Endre immár másodszor mondott véleményt a szerdai vitában. Mivel többen nem jelentkeztek hozzászólásra, Szűrös Mátyás javasolta azáltalános vita lezárását, majd szavazásra tette fel, bocsássák-e részletes vitára a három törvényjavaslatot. A mezőgazdasági szövetkezetekről, valamint a földről szóló törvény módosítása kapcsán a képviselők nagy többsége arra voksolt, hogy legyen részletes vita, az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitáját azonban 175- en elutasították (87-en szavaztak mellette, 29-en pedig tartózkodtak), így az Országgyűlés úgy határozott, hogy e törvényjavaslat felett most nem nyitnak részletes vitát. A termelőszövetkezetekről szóló törvény módosításáról folytatott részletes vitában elsőként Győrffy László (Vas m., 7. vk.), az ostffyasszonyfai Petőfi Termelőszövetkezet elnöke kért szót. Ezután dr. Tallóssy Frigyes írásban is benyújtott módosító indítványát igyekezett szóban is világosabbá tenni képviselőtársai előtt. Miután a tárgyalt törvényjavaslatok részletes vitájában új felszólaló nem jelentkezett, az elnöklő Szűrös Mátyás felkérte a mezőgazdasági, illetve a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagjait, hogy együttes ülésen vitassák meg a törvényjavaslatok vitájában elhangzott módosító indítványokat, s készítsék el jelentésüket. Ezzel az Országgyűlés ülésszakának második napja - amelyen Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné és Horváth Lajos felváltva elnökölt - befejeződött. Az ülésszak csütörtökön Hütten Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszával folytatódik. A nagy területű erdők ne kerüljenek magánforgalomba! Weibl Elemér felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Az erdészek örök, folyamatos közmegegyezésben élnek a természettel, az erdővel. Magyarország erdeje — természeti kincse — 1800 ezer hektáron, az ország területének 18 százalékán tenyészik. Fele-kétharmada emberi kéz által telepített. 255 ezer hektár természetvédelmi oltalom alatt áll, a többi, míg él, sok emberi, ökológiai célt szolgál, de helyesen gazdasági célú erdő. Az ország faszükségletét 75 százalékban hazai erdők szolgáltatják. Ha viszont külpiaci értékben számolunk, akkor a ma még hazai fa- és cellulóz-, ipari feldolgozókapacitás hiányában, 15 százalékban, 150 millió dollár értékben exportált, döntően papír- és rostfa árbevétele fedezi az importált fenyő kiadásait, miközben az erdészet és meglévő faipar jövedelméből 8 milliárd forinttal járul hozzá az állami közkiadásokhoz. Ez annak köszönhető, hogy az állam segítségével a felszabadulás óta 600 ezer hektár új erdőt telepítettünk, miközben a kiterjedt erdők termőhelyét új, jobb minőségű erdőkkel felújítottuk. Európában nincs még ilyen erdészeti teljesítményt felmutató ország. Nekünk is megvannak természetesen a hibáink, hiányosságaink. Nem mindig választjuk meg a termőhelynek megfelelő fafajokat, nem mindig tudjuk jól gondozni az erdőt, nincs elég és megfelelő gépünk, elfogytak, kiöregedtek az erdőnevelő munkásaink. Természetesen vannak bürokratikus megkötöttségeink is. A mostani törvényjavaslat rugalmasabb, a vállalati és helyi önállóságot nevelő törvénycikkel módosításokat tesz az erdőtervezésre, az erdők felújításának alapjára, az erdőtervek jóváhagyásának rendjére. Amikor ezt teszi, biztonságot is ad a jövőt illetően az erdőtervezésben a hosszú távú állami és az éves vállalati tervek jobb összehangolására, az erdőfenntartási alap eddig alacsonyabb miniszteri jogszabály helyett törvényben történő biztosítására. De ugyanakkor oldottabb szabályozása folytán lehetőséget ad a gazdasági célú, gyors növekedésű cellulóz, energia célú erdőkben, a mezőgazdasági nagyüzemek részére, de a magánosok részére is, ahogy a miniszter elvtárs mondotta, az élelmiszer-termelésre gazdaságosan nem, de az erdők létesítésére gazdaságosan alkalmas termőföldek erdősítése-Én a meglévő erdők állami, szövetkezeti tulajdonjogát vagy kezelői jogát nem vitatom, ha nincs mögötte hátsó gondolat, vagy vállalati nyerészkedés, a pénzügyi kormányzat vállalatokat lefejő szándéka. Azt sem vitatom, hogy a szövetkezeti tulajdonú erdő forgalomképes legyen, adható-vehető. Azt sem vitatom, hogy a magánerdőt adják, vegyék. Azt azonban nem tartanám elfogadhatónak, hogy az állami, összefüggő, nagy területű erdők magánforgalomba kerüljenek. A javaslat éppen ezért nem érinti az erdőtörvény 8. paragrafusának (4) bekezdésében előírtakat, mely szerint erdőnek más szerv tulajdonába, kezelésébe, használatába történő átadásához, továbbá erdőnek belterületbe vonásához az erdőfelügyelőség hozzájárulása szükséges. Az 1961. évi VII.törvény módosításával egyébként indokolt lett volna várni, a közeljövőben megalkotásra kerülő jogszabályok ugyanis valószínűleg újra értelmezik. Javaslom ugyanakkor, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az 1961. évi erdőtörvény helyett új erdőtörvényt terjesszen be, a Tisztelt Országgyűlés pedig a jövő év folyamán új erdőtörvény-javaslatot fogadjon el, és dolgozza ki az erdők tulajdonának és kezelésének azt a korszerű és hatékony formáját, mely leginkább megfelel a társadalmi kívánalmaknak és megfelelő mozgásteret biztosít a gazdálkodók részére. Az erdőgazdálkodást különleges, más ágazattal össze nem hasonlítható feltételei miatt, nem szabad más ágazatokra vonatkozó általános feltételek közé szorítani. Az erdő különleges társadalmi-humán ökológiai jelentősége, hosszú termesztési ciklusa, a tartamosság követelménye, az, hogy az erdőnek nincs alternatívája, nem teszi lehetővé a szántóföldi művelésnek megfelelő általános feltételek közötti gazdálkodást. Az erdő speciális helyzete sajátságos feltételrendszert követel. Ezért hangsúlyozom a társadalom alapvető érdeke, hogy az erdők sorsa ne legyen sehol kiszolgáltatva teljesen a tulajdonos érdekeinek. Az állami erdők kezelésének módját új alapokra kell helyezni és a rövid és hosszú távú érdekeltséget arányosan kielégítő feltételrendszert kell kialakítani (vagyonérdekeltség stb.). A vállalati tulajdonjogú állami erdők tulajdonjogának átruházásával szinte senki nem ért egyet, viszont a központi erdőfenntartási alap képzésének törvénybe foglalásával mindenki egyetért. Kijelentem: ha egyszer erdő, akkor erdőterv szerint kell gazdálkodni. Ez alól a tövény ne adjon kivételt. Azt minden erdőtulajdonosnak tudomásul kell venni, hogy az erdő közkincs is, és abba a társadalmi érdekek és a szakmai követelmények biztosítására az államnak - mint a társadalom képviselőjének - joga van beleszólni. Hivatkozom arra, hogy ez minden fejlett államban elismert alapelve az erdőgazdálkodásnak. Tisztelt Parlament! 1986-ban már részletesen foglalkoztunk az új vadászati törvénnyel. A külön törvénynyel egyetértek, társadalmi vitára javaslom. A megyei képviselők egy csoportja Vida András felvételei Illést tartott az IPU magyar csoportja Az országgyűlési ülésszak második napi munkájának megkezdése előtt ülést tartott az Interparlamentáris Unió magyar csoportja. A tanácskozáson értékelték a Budapesten márciusban megrendezett 81. IPU- konferencia munkáját, amelyben 94 országból mintegy 1000 küldött vett részt. A legfontosabb tapasztalatként emelték ki, hogy a külföldi képviselők pozitívan nyilatkoztak a hazánkban végbemenő politikai folyamatokról, a magyar parlament munkájáról. Az ülésen elfogadták Barcs Sándor lemondását az IPU magyar csoportjának elnöki tisztségéről. Az új törvény kapcsán Pétről, Ajka I1-ről az új ipari miniszter Az állami vállalatokról mintha kevesebb szó esett volna az átalakulási törvény megvitatásakor, elfogadásakor. Pontosabban inkább úgy, hogy a vezetők, a menedzserek tulajdonmonopóliumát erősíti csupán, s ez egyáltalán nem kívánatos. Horváth Ferenc, az ipari tárca nemrégiben kinevezett új minisztere, mi tagadás, ezzel az elmarasztaló megközelítéssel nemigen értett egyet. Nem bizony. Még akkor sem, ha valóban több helyütt hangoztatták: a vállalatvezetők hatalmát legalizálja az új törvény. Persze annyiban jogos a felvetés, hogy közgazdasági értelemben a tulajdonlás kidolgozása késik, így önmagában csak a törvény alapján vélelmezhető ilyesfajta törekvés is. - Mármint,hogy a vállalatvezetők egymásnak ajánlják föl részvényeiket? - Igen. De a szándék a tulajdonjogok meghatározásakor nem ez. S mert már előfordult a nem helyeselhető törekvés néhány vállalatcsoport, vagyonkezelő központ létrehozásakor, az új törvény jogi garanciákat is beépített a javaslatba. A képviselők a tervezet módosításakor ezt meg is erősítették. - Véleménye szerint az átalakulási törvény adta lehetőségekkel várhatóan nagy számban fognak-eélni az állami ipari vállalatok? - Nem hinném, bár az érdekmotiváltság igen alapvető változás, vagyis a tulajdonosi jog belépése miatt ez természetes is lenne. Egyelőre azonban úgy gondolom, csak lassú folyamatokkal számolhatunk, és ott, ahol valóban lehetséges, a külső tőke bevonása. Ez utóbbi alatt természetesen nemcsak a külföldi működő tőkét értem, hanem más vállalatok, pénzintézetek, biztosítók, alapítványok szabad pénzeszközeit is. Ha ez a külső tőke nem kapcsolódik be, nincs meg, akkor az átalakulás csak formális. Veszprém megyében az átalakulás egy sajátos útját kívánja végigjárni, illetve kénytelen ,végigjárni a Péti Nitrogénművek. Hiszen szanálása vagy felszámolása során részvénytársasággá alakul át. Ám kínosan és érthetetlenül lassan, amit nem hiszem, hogymegengedhet magának gazdaságunk. Szó mi szó, az eddig ismert elképzelések zátonyra futottak. A feltételezett külföldi tőke nem jött be, más hazai cégek viszont pénzszűke miatt eddig nem léptek be a tervezett rt.-be. A szanálás elhúzódása az én véleményem szerint is most már elképesztő. Szeretném megjegyezni, hogy ez nem tartozik már a minisztérium kompetenciájába. A mi véleményünk ismert. Emelkedő műtrágyaárak mellett a Péti Nitrogénműveket mindenképp üzemeltetni kell. Éppen ezért újra és újra megkíséreljük - nem mintha sokat jelentene, de személyesen is be kívánok „szállni" a rendezésbe , felgyorsítani az átalakulást. - Különben felszámolják Petét? Hírek szerint ugyanis rajta van a kormány felszámolási listáján. - Ilyen listája a kormánynak nincs. Nem is a dolga a vállalatok felszámolása. Egyébként nem tudok róla, hogy bárki is komolyan gondolná az igen korszerű gyár fizikai felszámolását. Még mindig az átalakulási törvény adta lehetőségeknél maradva: van-e tudomása arról, hogy a Veszprémi Szénbányák a számára létfontosságú Ajka II. előkészítése és megnyitása érdekében új javaslatokat dolgozott ki. Nevezetesen, hogy a beruházásba bevonja a külföldi, kooperációs partnerei által már nemegyszer felajánlott hitellehetőségeket, valamint, hogy fogadni kész a nehezen behajtható lengyel tartozások fejében a lengyeleket, bányaépítési, megnyitási ,,fizetségként". - Igen nagyra értékelem a Veszprémi Szénbányák exporttevékenységét. Bányagépgyártását példaértékűnek tartom. Ha valahol el tudom képzelni, hogy a társasági törvény, az átalakulási törvény segítségével bevonjuk a külföldi tőkét, akkor ez éppen a gépgyártás. Az alapbányászati tevékenységnél ezt nehezen tudom elképzelni. Ami a lengyelek„bekerítését” illeti, azt hiszem, ez igen drága lenne, bár minden lehetőséget meg kell vizsgálni, körül kell járni. - Mi lesz akkor Ajka II- vel? - Az ajkai képviselő legutóbbi interpellációjára adott válaszomban már hangsúlyoztam és most csak megerősítem: a Világbank által is elfogadott szakértők bevonásával mindenképpen megvizsgáltatjuk az Ajka II. bányanyitás lehetőségét, gazdaságosságát. Ez a vizsgálat ugyan nem lesz egyidejű a dubicsányi szénmezők feltárásának elemzésével, de felelősségem teljes tudatában kijelentem, ez semmiféle hátrányt nem jelent Ajka I-nek. Az időbeni eltérés ellenére ezt a bányanyitási lehetőséget versenyeztetni fogjuk Dubicsánnyal. Andrássy Antal Szovjet katonák búcsúztak Szentkirályszabadjáról (Folytatás az 1. oldalról) MSZBT-tagcsoportok között kialakult. A leszerelés jegyében 1991- ig mintegy 25 százalékkal csökken a hazánk területén állomásozó szovjet csapatok aránya - mondotta dr. Szabó Lajos, majd így folytatta: megyénk területéről, éppen Szentkirályszabadjáról harckocsizó magasabb egység és híradó, vegyvédelmi alegység, valamint légvédelmi egység vonul ki. A 13. gárdahadosztály személyi állományának nevében Sztrelcov századparancsnok és Pidina honvéd szólt, majd pedig Nyikolaj Arhipovics Selugyko vezérőrnagy, hadosztályparancsnok köszönt el megyénk lakóitól, vezetőitől. - Velünk utaznak hazánkba a legjobb emlékeink, magyar barátainkkal eltöltött órák emlékei. N. A. Selugyko vezérőrnagy munkatársunk kérdésére elmondotta, hogy tegnap az utolsó, öt tehergépkocsiból álló menetoszlop hagyta el Szentkirályszabadját és 21 óra 30 perckor elindult Záhony, a Szovjetunió felé. A 13. gárdahadosztály feloszlik, személyi állományának jelentős részét leszerelik. A már korábban bejelentett csapatátszervezés értelmében Szentkirályszabadjára hiradó magasabb egység települ. Mi várható a tóparti vízellátásban? (Folytatás az 1. oldalról) teljes mértékben telített. E gondon jelenleg a tisztítás intenzifikálásával próbálnak segíteni. A szennyvíz elvezetésére a területen jelentős társulati beruházásokat végeznek. A jövő esztendőre várható a tóparti csatornázási programok megvalósítása Balatonalmádiban, Balatonfűzfőn, Alsóörsön, Csopakon, Balatonfüreden, Zánkán és Balatonszepezden. A csatornázásokkal a tisztítók teljesítőképességét teljes mértékben kihasználják, így többletszennyvizet csak 1991-et követően fogadhatnak majd. A tájékoztató befejező részében elhangzott az is, hogy a hibaelhárítás is egyre korszerűbb, gyorsabb. Az üzemigazgatóságon a bejelentéstől számított hibaelhárítási idő a néhány évvel ezelőtti 72-ről manapság már 6 órára csökkent. Ebbzen természetesen , nincs benne a javításoknál gyakran szükséges útfelbontások helyreállítása. Ez utóbbi feladatra most szerződést kötöttek a Közúti Igazgatósággal, amely a munkálatokat esetenként 3 napon belül elvégzi majd. NAPLÓ - 1989. június 1., csütörtök -