Napló, 1990. június (Veszprém, 46. évfolyam, 128-152. szám)

1990-06-02 / 128. szám

A veszprémi kiállítók szerint Sikeresen zárult a tavaszi BNV Elégedetten csomagoltak a BNV veszprémi résztvevői csütör­tökön este. Jó eredményekkel zárult a 91. Budapesti Nemzetközi Vásár. A korábbinál nagyobb területien állított ki a Bakony Fém- és Elektromoskészülék Művek. Több termékszerkezet-váltás után a vállalat jelenlegi fő profilja járművillamossági termékek, vala­mint szerelés- és adagolástechnikai termékek gyártása. Angol licenc alapján Magyarországon a gyújtógyertya egyedüli gyár­tói. A hagyományos mellett új termékeket is mutattak be a vá­sáron. Nagy tetszést aratott a Mozaik ablaktörlőlapát-család, ami már kapható az Autóker szakboltjaiban. Élénk érdeklődés mutatkozott az újonnan bemutatott elektronikus gyújtórendszer iránt, amely minden Lada-típushoz használható. A vállalat szándéka elsősor­ban az volt, hogy a belső pi­acra fognak összpontosítani, kellemes meglepetés volt a hatalmas külföldi érdeklődés. Jelentős mennyiségű pótal­katrészt adtak el Törökország­ba, és tapasztalhatták, hogy az NSZK-ban nagy a kereslet az ipari kerámia iránt. A belföldi piac némi csaló­dást okozott, a magyar válla­latokra jellemző a fizetéskép­telenség. Nincs pénzük készle­tezésre és vásárlásra, amiből könnyen megjósolható, hogy alkatrészhiányra kell számíta­nunk. Összegezve elmondhatjuk, hogy a vállalat többet adott el külföldre, mint a hazai pia­con. Kiállított a Bakony Művek szereléstechnikai és automati­zálási leányvállalata, a FLEX­­MONT is, szép sikerrel. Állandóan óriási tömeg to­longott a Robix pavilonja kö­rül. A mezőgazdasági gépeket gyártó vállalat teljes árupalet­táját felvonultatta az idei vásáron. A vártnál nagyobb ér­deklődés bizonyította, hogy er­re szükség is volt. A hazánk­ban zajló gazdasági változá­sok előtérbe helyezték a föld­kérdést. A mezőgazdasági gé­pekre most egyre inkább szük­ség van, a felvevőpiac hatal­mas. Az évente visszatérő ter­mékek mellett nagyon népsze­rű volt a GUTBROD Robix Kft. újdonsága, a 2550 D és 2340 A kistraktor. A vállalat igénylőlapok segítségével fel­mérte a keresletet, s ősszel el fogja indítani a termelési programot. 250 db 15 lóerős traktor gyártását tervezik. Eb­ből 100 darabot visszavisz az NSZK, de a jövő évre már 1000 darab elkészítését tűzték ki célul, amit nyugodtan meg­tehetnek, mert a piac több ezer kistraktort is elnyelne. Szeret­nének egyéb típusokat is megalkotni, magasabb lóerő­vel. Hasznos információkat kap­tak és adtak, tapasztalatokat gyűjtöttek, sikeres új kapcsola­tokat építettek ki ezen a be­mutatón. Címszavuk jelzi a jövőt: „Farmergazdaság”. * Két veszprémi cég most mu­tatkozott be először a BNV-n. A magyar mélyműveléses bá­nyászat egyik legnagyobb ter­melőegysége a Veszprémi Szénbányák, amelynek tevé­kenységén belül jelentős he­lyet foglal el a széntermelés­hez kapcsolódó gépipari tevé­kenység, ezen belül is kiemel­ten a gépesített biztosítószer­kezetek tervezése, gyártása. A vásáron megismertették magu­kat, nyitottak a piac felé, el­kezdték a valódi marketingte­vékenységet. Ennek eredménye­ként már kötöttek is kisebb üzleteket. Elégedettek az eredménnyel. A Lasselsberger Építőipari Kft. 1989-ben alakult, 99 szá­zalékban osztrák, 1 százalék­ban magyar érdekeltségű ve­gyes vállalat. Céljuk, hogy be­törjenek az építőiparba, a ne­mes vakolatok terén. Húszfaj­ta színben kínálják ezeket. Sze­retnék megváltoztatni, kor­szerűbbé tenni a hazai vako­lási szokásokat. Gyártani fog­nak hőszigetelő alapvakolatot, különböző szárazhabarcsokat, vakolószerszámokat és kiegé­szítő elemeket, ablakkereteket, ablakpárkányokat, csempefu­gázó anyagokat. Hazánkban egyedül a Terranova fog­lalkozott komolyan ilyen ter­mékek előállításával. Sikeres­nek ítélik meg bemutatkozásu­kat, rengeteg magánérdeklő­dőjük volt. Felmérték, hogy mi­vel érdemes elkezdeni a gyár­tást, megalapozottan bíznak a jó kezdésben. Egy teljesen új termékkel rukkolt ki a Veszprém Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. Profiljuk mikroprocesszoros folyamatirányító berendezés gyártása, rendszerszervezés, telepítés szervezése, alkalmas­­sági program előkészítése, technológiai perifériák, ér­zékelők szállítása. Helyszíni szerelést és szervizszolgálta­tást vállalnak. Újdonságuk a VM 994 mikroprocesszoros fo­lyamatirányító berendezés. Közkedvelt termékük, a VM 990 már régóta működik az or­szágban. Ezt a berendezést módosították, fejlesztették. A legkorszerűbb anyagokból, kor­szerű technikával nyugati szín­vonalú terméket állítottak elő. Az érdeklődők szinte hitetlen­kedő ámulattal fogadták a berendezést. Energiatakaré­kossága miatt a legkedvezőbb üzemirányítást lehet vele vé­gezni, és hatalmas előnye, hogy nagyon kicsi a meghibásodási lehetősége. Sok olyan megállapodás született, amely konkrét tár­gyalás után fog realizálódni, hiszen a vállalat az­­igények­nek megfelelően készíti és programozza be a berende­zést. Nagy érdeklődésre tarthatott számoit a Polidom műanyag ház, ami szintén a cég ter­méke. Kevés munkával össze­állítható, szettében-hosszában növelhető, kiválóan hőszigete­lő és szinte minden területen hasznosítható áruról van szó. A vállalat a külföldi és a belföldi piacon is versenyké­pesnek érzi magát. 35-40 millió forintos bevé­telt könyvelhet el a VAÉV-Bra­­mac osztrák—magyar vegyes vállalat, a vásár sikereként. Az alpesi tetőcserepek és a hódfarkú betoncserép mellett újdonság volt a bemutatón a VÁÉV—Bramac fagyálló padló­lap. Az elmúlt három évhez viszonyítva csúcsot döntött a a vállalat. Az ízlésesen deko­rált pavilonban állandó volt a nyüzsgés. Az új, először be­mutatott termékekre 20 szá­zalékos kedvezményt kapott a vásárló. A hagyományos cik­kek sikere is jóval nagyobb volt a vártnál. Ehhez azt is hozzá kell tennünk, hogy 1985-ben a­ VÁÉV—Bramac-te­­tőcserép volt a legdrágább a piacon, ma — a konkurens cégek árainak emelkedése miatt — szinte ez a legol­csóbb termék. Ez a tény is nagyban csábította a vásárló­kat. Annak pedig külön örül­het a vevő, hogy rá fog jönni: jó minőségű áruhoz ju­tott. * Negyedszer állított ki a BNV-n a Sortomat Automa­tizálási Részvénytársaság. A cég foglalkozik automatizált rendszerek gyártásával, for­galmazásával, export-import szerelősorok gyártásával - az autóipar és a műszeripar részére - és pótlólagos automatizálással a gépipar számára. Oktató- és videofil­meket gyárt és forgalmaz a közép- és felsőfokú tanin­tézetek számára. A kereslet nagyságát mutatja, hogy a kiállított bemutató oktatómo­dul már a vásáron elkelt. A tavalyi évhez képest min­denképpen fejlődést könyvel­het el a vállalat. Több nyu­gati vállalat érdeklődött a közreműködés szándékával. Az osztrák és NSZK partnereken kívül egy amerikai cég is fellépett vegyes vállalat ala­pítási terveivel. A mozgal­mas stand túloldalán a Sor­tomat Rt. részvénytulajdonosa, a GAVEG export-import válla­lat fogadta a látogatókat. Elmondhatjuk, hogy a Veszprémből érkezett kiállítók maximálisan megállták helyü­ket, és jelentős sikereket ér­tek el. B. M. A SZÉCHENYI ISTVÁN MŰSZAKI FŐISKOLA Továbbképzési Központja szakképesítést nyújtó tanfolyamokat indít SZÁMALK Számítógép-programozó (középfokú, 3 félév) SZÁMALK Információrendszer-programozó (felsőfokú, 6 félév) Külkereskedelmi áruforgalmi (középfokú, 2 félév) Külkereskedelmi áruforgalmi (felsőfokú, 4 félév) Vámügyi (középfokú, 2 félév) Műszaki rajzoló-részletszerkesztő (középfokú, 2 félév) Felsőfokú szállítási (10 hónap) JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 1990. július 15. Jelentkezési lap és tájékoztatás kérhető: SZÉCHENYI ISTVÁN MŰSZAKI FŐISKOLA Továbbképzési Központ, Győr, Pf. 1.9007, telefon: 06-96/29-722/260 m. • Forog a föld. Pontosab­ban mozog, hiszen föld­törvénytől függetlenül vannak, akik ősi juss alapján visszaigénylik azokat a holda­kat, vagy egy részüket, ame­lyeket tőlük vagy apáiktól erő­szakkal közösítettek. Az ország bizonyos tájain, az Alföldön, Tiszántúlon különösen nagy ez a földéhség. Mifelénk kevésbé. Vannak ugyan termelőszövet­kezetek itt is, amelyekből több­tucatnyian 100 hektárnyi terü­letet is igényeltek, de nem in­dult meg a lavina. Érdekes viszont, hogy kiala­kult egy várakozó álláspont a mezőgazdasági nagyüzemek­ben, aminek a föld láthatja a kárát, ihatja meg a levét. Azaz dehogy is „ihatja". Mint a Peremartoni Vegyipari Vállalat gyakorlata mutatja, éppen hogy nem kapja meg minden­hol a termőföld azt, ami élteti. Nevezetesen a műtrágyát. A vállalat emiatt műtrágyaüzemei egy részének bezárására kény­szerült, mivel visszaesett a ke­reslet. Ezt a földvisszaadással kapcsolatos bizonytalanságra vezetik vissza. Úgy tűnik, hogy a termelőszövetkezetek nem akarják „etetni" azt a földet, amelyet holnaputántól netán mások fognak művelni. A balatonfőkajári tsz elnö­ke vitatkozik ezzel a megíté­léssel. Saját gyakorlatukra hi­vatkozva állítja, nem a priva­tizációtól való félelem, hanem a földek túltápláltsága a ma­gyarázata annak, hogy való­ban csökken az érdeklődésük a műtrágyák iránt. A kereslet visszaesése tény, de nem ál­talános. Vannak készítmények, amelyekből változatlan ható­anyag-mennyiséget juttatnak a talajba, vannak, amelyekből viszont semmit, mert a talaj­minták tanúsága szerint túl­hizlalták az elmúlt évtizedek­ben a termőtalajt. Egyébként is - fejtegette a termelőszö­vetkezet elnöke - miként ed­dig, most sem a konjunkturá­lis körülményeket veszik figye­lembe, hanem azt, mit kíván a föld attól, aki belőle akar élni. Nem tartanak a föld­privatizációtól, de akárkié is lesz a megművelhető föld, a szükséges tápanyag-utánpótlást mindenkor megfelelően elvég­zik. Örvendetes, hogy a nagy­­gazdaságok mindenesetre vál­tozatlan figyelmet fordítanak a születő érték megóvására, vagyis a növényvédelemre. Kedvező tapasztalatai van­nak a földétlap-kielégítésben a péti Nitrogénművek Rt.-nek. Ott, a pere­martomtól eltérően, kedvezőek az elmúlt hónapok tapasztalatai. A péti Nitrogén­­művek Rt. minden híresztelés­sel ellentétben jó műtrágya­szezont tudhat maga mögött, ők sem a megrendelésben, sem a felhasználásban, fizetés­ben nem tapasztaltak zavart a mezőgazdaság részéről. Min­den felvetődött igényt ki tud­tak elégíteni, és jóval több mint egymilliárd forint érték­ben forgalmaztak belföldön különféle műtrágyakészítmé­nyeket. A viharfelhő árnyéka viszont ez év második felében már a pétiek előtt is látható. Igaz, hogy most is rendelnek műtrágyát tőlük mezőgazdasá­gi nagyüzemek, csak éppen nem vállalnak kötelezettséget az elszállításra. Úgyhogy Péten is arra számítanak, bizony el­képzelhető 1990 második felé­ben, hogy megérzik a kénysze­rű, több okra visszavezethető műtrágya-takarékosságot. Ez annál is inkább figyelmeztető a magyar műtrágyagyártó nagyvállalatok számára, mint­hogy az import liberalizálódá­sa — felszabadítása — miatt a kis és nagy műtrágyafelhaszná­lók immár nem csupán a ma­gyar gyárak termékeire, netán a még mindig államközi egyezmény keretében hozzánk guruló szovjet karbamidra, ha­nem a más vállalkozásokban importált műtrágyákra is szá­míthatnak. Szóval éhezzük a földet és itt-ott éhezik maga a föld is. Akkor nem „etetjük" magun­kat a föld megfogható kínála­tával, ha nem feledkezünk meg arról sem, hogy táplálni kell mindenkor és mindenkinek az értéket adó termőföldet. Műtrágyára szükség lesz. Bráz János Illusztráció: Oszkó Zsuzsa A föld éhsége Hogy veszik a műtrágyát ? Szervezés és tervezés közben A kisgazdapárt megyei vezetői nyilatkoznak a pártról és annak politikájáról Áprilisban a Független Kis­gazda-, Földmunkás- és Pol­gári Párt országos tisztújítást hajtott végre. Megyénkben is lezajlott ez a folyamat. A szer­vezet két új vezetője, Kautzky Norbert megyei főtitkár és Bá­­nusz László szervezőtitkár nyi­latkozott lapunknak a párt terveiről. - Hol tart ma a párt Veszp­rém megyei szervezése, melyek a célkitűzéseik? - Jelenleg a megye telepü­léseinek több mint felében megalakultak helyi szervezete­ink. Célunk, hogy csaknem va­lamennyi községben, faluban jelen legyünk, az önkormány­zati választásokig legalább 80 százalékukban. Meggyőződé­sünk ugyanis, hogy most az a párt lesz előnyben, amelyik­nek a legjobb a szervezettsé­ge. A kisgazdapárt a válasz­tásokon elért 11,7 százalékos erőnél jóval többel bír, vé­leményünk szerint megközelíti a 27—30 százalékot. Ez lehet, hogy már az önkormányzatok kialakulásakor, de a követke­ző országgyűlési választásokon biztos, hogy jelentkezni fog. Mutatja ezt az is, hogy sorra jelzik az emberek új szerve­zetek létrejöttét, legutóbb pél­dául Rigácson, Sümegprágán. Legközelebb Köveskálon és környékén fogunk tagtoborzó gyűléseket tartani. Megnyugta­­tólag hatott, hogy a földmű­velésügy és a munkaügy mel­lett még két tárca nélküli mi­niszterünk is van a kormány­ban. - Milyen módszerekkel pró­bálják szervezettségüket növel­ni a tagtoborzók mellett? - A hagyományos formáknál jobbnak tartjuk az emberek hétköznapjaihoz, munkavégzé­séhez, szórakozásához köze­lebb álló módszereket. A vidé­ken élők pártja vagyunk, de nemcsak a földműveseké, ezért különböző tagozatok létreho­zásán fáradozunk. Megalakult a nyugdíjasok érdekvédelmi tagozata, van ifjúsági titká­runk. A Hangya szövetkezeti mozgalmunkhoz csatlakoztak iparosok, mérnökemberek, ta­nárok, elkezdtük a polgári ta­gozat szervezését, összejövete­leket, bált rendezünk tagjaink­nak, például Sümegen, június 9-én. Ez a párt eddig külföldi támogatások híján, belső tor­zsalkodások emésztő füzében égett. Itt, a megyében is lég­üres teret kaptunk, most sze­retnénk megmutatni valódi ar­culatát, erejét.­­ Mit jelent ez? Mivel jel­lemezhető leginkább a Függet­len Kisgazdapárt? - Mindenkit szeretnénk ma­gunknak megnyerni, aki haj­landó munkával a nemzet, az ország jövőjét elősegíteni. A párt több mint hatvanéves múltja alapján a leginkább hazafias, nemzeti, független pártnak mondható. Családok, generációk vettek részt alapí­tásában, szervezésében, újjá­élesztésében 1930-tól, 1945— 48-on, 1956-on keresztül nap­jainkig. A legfőbb célunk per­sze az, hogy orvosoljuk 6-700 ezer paraszt megbántott önér­zetét, fájdalmát, szenvedését. Szeretnénk kiengesztelni őket, kapják meg, ami az övék . . . - Az 1947-es állapotok visz­­szaállításával, amit oly sokan támadnak és megkérdőjelezik kivitelezhetőségét... - Kérem szépen, a tényleges privatizációt — úgy tűnik - igazán csak a kisgazdapárt akarja. A többiek azt szeret­nék, ha a múlt előtt, mint egy színpadon, elhúznánk a füg­gönyt, és elkezdődhetne az új, demokratikus állam építése. Pedig a föld tulajdonjogának rendezése, véleményünk sze­rint, a kiindulóalapja min­dennek. Ha sikerül a ’47-es állapotokat visszaállítani, ak­kor a dominóelv alapján vé­gigsöpör az egész gazdaságon a privatizáció. Ezt a többi párt is látja, de nem igazán takar­­ja, ezért is támadják annyira. És még valamiért. A régi kirá­lyi mondás alapján, egyszerű alapképlet miatt: akié a föld, azé az ország. Nos, ez a gon­dolat sok pártban vált ki el­lenkezést.­­ Amennyiben a parlament elfogadja javaslatukat, hogyan állnak neki végrehajtásához? - Településenként­­ földren­dező és -hasznosító­­ bizottsá­gokat hozunk létre a hiteles személyiségekből. Ők felmérik az igényeket, beszerzik a szük­séges iratokat. Nincs szó arról például, hogy egyik napról a másikra megszüntetjük a té­­eszeket. Kezdetben 25-30 szá­zalékos privatizációra számí­tunk, majd egy hosszabb, 4-5 éves folyamatra, amíg az alapstruktúra helyreáll, amely­be a különböző szövetkezések is beleférnek. Nem végzünk te­hát romboló munkát, de az ál­lami dotációból élősködő szö­vetkezeteket minél előbb át kell szervezni. Állami dotáció alatt az elengedett adókat, adósságokat is értjük, mint például a sümegi téesz 102 millióját. A munkahelyeken mindenütt meg kell követelni a rendet, fegyelmet, a haté­kony munkavégzést. A munka­morál tekintetében hatalma­sat kell előrelépni, érdekeltek­ké kell tenni az embereket, hogy egy munkaórából ne csak húsz percet dolgozzanak igazán. Majd ha mindenki ér­zi, hogy ha nem dolgozik, nem is keres, akkor az országnak szintén más lesz a helyzete.­­ A köztudatban él az a félelem, hogy a föld vissza­szerzése csak a jó pénzért va­ló eladás céljából, nyerészke­désből kell sokaknak. Mi erről az önök véleménye?­­ A föld tulajdonjogának megszerzése valódi földpiacot fog eredményezni, ahol a föld­nek reális forgalmi értéke lesz. Akinek a nagyapja, dédapja megszenvedett ezért, és most megörökli, szíve joga, hogy eladja. A föld adható-vehető termelőeszköz. Aki pedig meg­veszi, az nem hagyja parla­gon, hanem hatékony gazda­ságot alakít. A föld a terme­lésben fog maradni, s ez jó­tékonyan hat majd az egész gazdaságra. Reklámáron Velencébe! JÚNIUS 15-TŐL minden hétfőn és pénteken 1 napos kirándulás. Ár: 990 Ft+ 10 DM Jelentkezés: Hotel Platán, Pápa, 89124-688, Saldo Tours Kft. önálló csoport esetén helyből indulás. NAPLÓ - 1990. június 2., szombat -3

Next