Napló, 2000. július (Veszprém, 56. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-01 / 152. szám

2000. július 1., SZOMBAT A zavartalan gyógyítás a tét A megye több településén de­monstráltak tegnap este hat és hét óra között az egészségügyi dolgozók. A megyei kórház előtt Kiss T. István színművész szavalata után Horel Ferencné, az Egész­ségügyben Dolgozók Demok­ratikus Szakszervezetének me­gyei elnöke olvasta fel az egyéb elfoglaltsága miatt távol lévő Kuti Csaba levelét. A megyei önkormányzat tudja, hogy nem könnyű a kötelező feladatok­nak eleget tenni. Ezért is nyug­tázzák jóleső érzéssel, hogy Gógl Árpád egészségügyi mi­niszter tizenötmilliárd forint többletforrást biztosít az ágazat­ban dolgozók bérhelyzetének javítására. Arató Tamás, Veszprém al­polgármestere személyesen fe­jezte ki szolidaritását a de­­monstrálókkal, valamint a bete­gekkel, akik közül többen a kór­ház ablakaiból figyelték az eseményeket. Tisztességes ellá­tásukra csak akkor lesz képes az egészségügyi és a szociális szfé­ra- mondta Arató Tamás -, ha a dolgozók nem bruttó harminc­nyolcezer forintért lesznek kénytelenek három műszakban gondoskodni a rászorulókról. Kifejezte azon kívánságát, hogy legyen végre olyan törvényho­zás és végrehajtó hatalom, amely nem bűvész módjára, egy demonstráció fenyegetettségé­ben varázsol elő a cilinderből ti­zenötmilliárd forintot, hanem éves költségvetésében biztosítja a gyógyítás zavartalan működé­sének fedezetét. A szakszervezet felhívására több civil szervezet és a tünte­tőkkel egyetértő magánszemély is megjelent. Egy nyugdíjas hölgy úgy vélekedett, régebben kellett volna már hasonló meg­mozdulásokat szervezni. Egy férfi szerint felháborító az egészségügyben dolgozók jöve­delmi helyzete. A most beígért tizenötmilliárd csupán egyszeri pénz, s valójában semmi nem ol­dódik meg általa - tette hozzá. (l. bonnyai) MEGKÉRDEZTÜK Szokott-e ön befőzni a családjának télre? Nyakunkon a befőzési szezon. A gondos háziasszony ilyenkor naphosszat a tűzhely előtt áll, és magozza, keveri, kavarja, dunsztolja az éppen esedékes idénygyümölcsöt, hogy aztán té­len csak benyúljon a kamrába, és az asztalra varázsolja a nyár ízeit. Olvasóinkat - persze leginkább a hölgyeket - arról kér­deztük, szoktak-e eltennivalóról gondoskodni. - Cseresznyét, meggyet, al­mát, körtét szoktam eltenni, mondta Strenner Ferencné, aki Kádártán lakik. - Aztán ezekből télen gyümölcslevest készítek, mert azt nagyon szeretjük, meg a kompótot is. A vegyes sava­nyúságot, az úgynevezett csala­­mádét is szeretjük, általában húsz üveggel teszek el. Aztán zöld paradicsomot, uborkát is. Úgy veszem a hozzávalót, mert a gyümölcsfáink egyelőre még nagyon fiatalok, nemigen te­remnek. Talán pár év múlva... Kauker Mihályné Hárskúton él, és ő is azok közé a szerencsé­sek közé tartozik, akiknek sok minden megterem a kertjükben. - A meggyünk megterem, ubor­kánk, krumplink is van. A ba­rackot úgy veszem, de azt is te­szek el télre, meg körtét, epret. Befőttet, lekvárt, szörpöt, sa­vanyúságot egyaránt szoktam befőzni, mert amit én teszek el, arról tudom, hogy miből van. Üzletben semmi ilyesmit nem veszek. Ráadásul mi permetezni sem szoktunk, tehát teljesen tiszta az, amit elfogyasztunk, nincs benne sem tartósító-, sem színezőanyag.­­ Mindig teszek el télre gyü­mölcsöt, savanyúságot, vála­szolta a márkói Bartos Gábor­né. - Négytagú családom van, elkel az ilyesmi. Az idén már meggyet főztem be, kimagoz­tam, lecukroztam, és így tettem el. Majd a savanyúságra is sor kerül még, meg egyéb gyümöl­csökre is. Szerencsére a hozzá­való a kertünkben megterem.­ ­ ehm­­­Fotó: A. A. Strenner Ferencné Kauker Mihályné és MTSSZ Bartos Gáborné Krámer Györgynek ítélték oda ez évben a Petőfi-díjat (Folytatás az 1. oldalról.) A bérletesek száma csaknem huszonhatezer volt, az évadra meghirdetett tizenkét produk­ciót bemutatták. Az előadások betöltötték azt a hivatást, amiért műsorra kerültek. Vándorfi László megköszönte a színház dolgozóinak az együtt töltött ki­lenc közös év munkáját. Köjti Helga megbízott igaz­gató magánemberként is meg­köszönte Vándorfi László majd egy évtizedes vezetői tevékeny­ségét. Hasonlóképp Talabér Márta is. A megyei közgyűlés alelnöke leszögezte, nem a mű­vészeti tevékenységét kifogá­solták a volt igazgatónak, ha­nem az intézmény gazdálkodá­sában találtak hibákat. Kijelen­tette, hogy legkésőbb november 30-ig pályázatok alapján dönte­nek az új igazgató személyéről. Több ponton módosították a szervezeti és működési szabály­zatot, vezetői állásokat szüntet­tek meg, újakat hoztak létre. Mazák György alpolgármes­ter hangsúlyozta, a megyeszék­hely nagyra értékeli Vándorfi László tevékenységét, s azt kí­vánta, a társulat őrizze meg mindazokat a szellemi értéke­ket, amelyek a Petőfi Színház­ban fölhalmozódtak. Jahinek Rudolf a Színházi Dolgozók Szakszervezete ne­vében üdvözölte a társulatot, s ajánlotta föl segítségét a helyi érdekvédelmi szervezet kialakí­tásához. Köjti Helga leszögezte, a színház minden munkatársával együtt szeretne dolgozni. Egyet­len színésznő nem újította meg szerződését magánéleti változá­sok miatt. A nyáron is tovább folynak az egyeztetések a szer­ződésekről, hogy szeptemberre pontos képet kapjon mindenki. Arra kérte kollégáit, segítsék az átmeneti időszakban a színház vezetését, s amennyire lehet, pi­henjenek is a nyáron. A hagyományos Petőfi-díjat Krámer György táncművész­nek, koreográfusnak zúgó taps közepette adta át a Színházpár­toló Egyesület elnöke, dr. Lász­ló Alfréd. Oklevelet kapott Pet­ri Péter lakatos és Somogyi György fővilágosító, D.Zs. KRÓNIKA Változások a Felsál Kft.-nél Információink szerint Brada­­novits Barnabás a munkatár­sainak bejelentette, hogy meg­válik a cégétől, és nem tudja, hogy a jövőben szükség lesz-e a munkájukra. A veszprémi vásárlók nem most lepődtek meg először, hanem akkor, amikor egyik napról a másik­ra bezárt a Cholnoky-lakóte­­lepen az üzletük. A változásokról egyelőre annyit sikerült megtudnunk, hogy mától az ügyvezető igaz­gatói teendőket Dsida László látja el. Az üzem a jövőben is működik a Szabadság-lakótele­pen, sőt végre akarják hajtani a fejlesztésére kidolgozott terve­ket is. A korábban lendületesen fejlődő saját üzlethálózat jövő­jéről semmi biztosat nem sike­rült megtudnunk. Az első családi vállalkozások közé tartozott a Felsál Kft., ame­lyet ifjabb Bradanovits Barna­bás édesapjával alakított 1982-ben Várpalotán. Húsboltjuk a város legnépszerűbb üzlete lett. Később Inotán alakítottak ki egy kis húsüzemet. Tizenkét éve költözött a vállalkozás Balaton­­füredre. A nagy ugrás 1992 de­cemberében történt, amikor a Veszprém közelében lévő Sza­badság-lakótelepen vágóhidat vásároltak, és oda telepítették a székhelyüket. A környező tele­püléseken tucatnyi saját húsbol­tot építettek ki. (v.i.) A korábban lendületesen fejlődő saját üzlethálózat további sorsáról egyelőre semmi biztosat nem lehet tudni Fotó: Áfrány Előzetesben a végrehajtó A vám- és pénzügyőrség által kiszabott jövedéki bírsá­got Sz. A.-nak, az APEH me­gyei igazgatósága végrehaj­tási osztályán dolgozó mun­katársának kellett volna be­szednie. Amikor először ta­lálkozott a pápai B. M.-mel, felajánlotta neki, hogy pén­zért elhalasztja a végrehajtást. Csütörtökön találkoztak a kéttornyúlaki áfészbolt előtt. B. M. átadta a kért ötvenezer forintot, Sz. A. pedig elkészí­tette a jegyzőkönyvet, amely­ben az állt, hogy augusztus 20-ig nem lesz végrehajtás. Ezután léptek színre a nyo­mozók, akik Sz. A.-t és a vele tartó kollégáját, Sz. Gy.-t el­fogták. Ez utóbbi férfi szere­pét a vizsgálat során tisztázni fogják, ám Sz. A.-t a bíróság előzetes letartóztatásba he­lyezte vesztegetés bűntetté­nek alapos gyanúja miatt. (ma) Államalapító királyunk ma is példaként áll előttünk (Folytatás az 1. oldalról.) A Napló érdeklődésére Til­­linger Ferenc polgármester el­mondta, az alapötletet a törté­nelmi kutatás adta: a hagyo­mány szerint Sóly térségében vívta döntő csatáját államala­pító István királyunk és Kop­pány vezér. Az ütközet tényét az István által alapított emlék­templom ma is őrzi a kisköz­ségben. A Szent Kard fesztivál alkal­mából hozta és adta át a ma­gyar kormány által adományo­zott millenniumi zászlót Szabó János honvédelmi miniszter, aki emlékeztetett: a kerek év­számok, évfordulók mindig visszatekintésre késztetnek, most évszázadokra, de az utób­bi évizedekre, a magyar törté­nelmet meghatározó évekre is lehet emlékezni. A miniszter ki­emelte, a magyar nép fennma­radt és ittmaradt a Kárpát-me­dencében, ez csodának is ne­vezhető, de a Szent István ál­tal alapított állammal, az akkor létrehozott európai szintű köz­­igazgatási szervezettel is ma­gyarázható. Szabó János honvédelmi mi­niszter hangsúlyozta, az elmúlt esztendőben egy olyan biz­tonsági rendszerbe, a NATO-ba léptünk be, amely itthon nyu­godt építőmunkát, a szövetsé­gi rendszerben történő integrá­cióban még nagyobb eredmé­nyeket hozhat, s mindez előse­gítheti az európai uniós csatla­kozást is. A millenniumi zászlót Til­­linger Ferenc polgármester vette át a honvédelmi miniszter­től, az előszalagot Szabó Zsu­zsanna zászlóanya kötötte fel. Magyar és olasz katonazeneka­rok adták meg az ünnep hangu­latát, a veszprémi Petőfi Szín­ház művészei idézték az állam­­alapító királyt. Szombaton és vasárnap több mint húsz rendezvény várja a Szent Kard fesztivál látogatóit Sólyban. (új) Nyolcan sérültek meg a frontális ütközésnél Tegnap reggel, valamivel 10 óra előtt a veszprémi Házgyári út és a Jutasi út sarkán tehergép­kocsi és személygépkocsi ütkö­zött, a balesetnek egy súlyos sé­rültje van. Valamivel egy óra előtt Ba­­latonfűzfő és Balatonkenese kö­zött, az előzési szabályok be nem tartása miatt, csaknem frontálisan ütközött két sze­mélygépkocsi, egy sérültet szál­lítottak a kórházba. Délután két óra tájban Pápán, a Győri úton egy motorkerék­páros balra kanyarodván nem adta meg az elsőbbséget a vele szemben jövő járműnek és ösz­szeütköztek. A kerékpáros meg­sérült. Nyolc sérültje volt annak a frontális ütközésnek, amely teg­nap délután történt a tapolcai úton, a hidegkúti elágazás köze­lében. A kórházba szállított sé­rültek állapotáról lapzártáig nem kaptunk tájékoztatást. Két személyautó ütközött össze frontálisan a hidegkúti elágazó közelében. A baleset helyszínéről nyolc sérültet szállítottak kórházba Fotó: Andrányi NAPLÓ 3 Kevés termelő jelentkezett be (Folytatás az 1. oldalról.) A vámhivatalokban szerdán, csütörtökön és tegnap munka­idő után, tehát 16 órát követően is fogadták a szőlőtermelőket és a borászokat. Határidőben érke­zettnek veszik azokat a postai küldeményeket, amelyeket jú­nius 30-án éjfélig postára adtak. Az 1500 négyzetméternél na­gyobb területet használóknak kell bejelentkezniük a vámható­sághoz. A megtermelt szőlő adóraktári engedéllyel rendel­kezőknek eladható. A készített bor 10 hektoliterig saját fo­gyasztásra felhasználható, fö­lötte jövedéki adót kell fizetni. A bejelentkezéshez nem kell tu­­lajdonilap-másolat, az egy hek­tárnál nagyobb szőlőterületet művelőknek a földhasználati bejelentkezés másolati példá­nyát kell használni. Július 1-jén kell beállítani a nyitókészletet, július 31-ig kell hitelesíteni a nyilvántartásokat, augusztus 1-jétől kell jövedéki termékként elszámolni a borral, és csak a jövő év januárjának el­ső napjától kerül zárjegy a borra. V. I.

Next