Napló, 2002. április (Veszprém, 58. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-15 / 87. szám

2002. április 15., HÉTFŐ Az előnyök jóval meghatározóbbak Dr. Gaál Zoltán, a Magyar Rektori Konferencia p1-­­9 az integráció tapasztalatairól ■ Balla Emőke Az inkubációs és az első, valódi integrációs év után dr. Gaál Zoltán, a Veszprémi Egyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke rektortársainak véleményét kikérve összegezte a ta­pasztalatokat. Az elmúlt két év alapján a felsőoktatási in­tézmények összeolvadásá­nak előnyeiről, hátrányairól beszélgettünk.­ ­ A Magyar Rektori Konfe­rencia elnökeként jól ismeri tár­sai véleményét. Hogyan össze­gezné, a pozitív vagy a negatív élmény több? - Megkértem rektortársai­mat, mondják el véleményüket. A változásokat négy - az okta­tás-kutatás, a gazdálkodás, a szervezeti működés és a kultúra­­váltás - területén lehet érezni. Az oktatás, kutatás területén fontos tapasztalat, hogy kitelje­sedett a képzés, nőtt az intézmé­nyek kínálata. Gondoljunk csak a Veszprémi Egyetemre vagy akár a debrecenire, ahol többek között bölcsész-, orvos- és ag­rártudományi karok egyesültek. A karok, szakok, szakirányok számának emelkedésével az át­hallgatás is nőtt, ez azt jelenti például, hogy egy természettu­dományi karon tanuló diák akár jogot is hallgathat. Nőtt a karok közötti átjárhatóság, a karok kö­zötti kutatási együttműködés is javult. Az oktatás-kutatás terü­letén az előnyök dominálnak, gazdálkodási téren azonban ne­gatívumok is megfigyelhetők.­­ Például egységesíteni kel­lett az eltérő gazdálkodási gya­korlatot, - így igaz. A vagyonegyesí­­tés jelentős adminisztrációval jár, növekedtek a kommuniká­ciós költségeink. Veszprém és Keszthely viszonylatában még nincs belső telefonhálózat, időnként személyesen is meg kell jelennünk egymásnál. Az agrár- és egészségügyi centru­mok kettős finanszírozása még nem forrott ki, nincs biztosítva a Az oktatás, kutatás területén fontos tapasztalat, hogy kiteljesedett a képzés, nőtt a kínálat, betegellátásra és a szakirányú továbbképzésre kapott összegek elkülönített kezelése. A szerve­zeti működés területén számos előny van, például kiküszöböl­tük a párhuzamosságokat, a sza­kok és az oktatásszervezés terü­letén is. Megalakultak az egye­temeket segítő társadalmi taná­csok és szenátusok, ez is pozitívumot jelent. - Jelentett-e gondot a külön­böző kultúrájú intézmények egy­ségesítése? Az egyiknek mindig engedni kell, az egyik mindig alulmarad. - A kultúraváltás lehetséges formái közül jellemzően megta­lálhatók az integráció, amikor a kultúrák és a menedzsment egy­beolvadása kiegyensúlyozottan megy végbe, nincs domináns partner és a szeparáció, amikor a két kultúra egymás mellett él. Az integrált intézményekre nem jellemző az asszimiláció, ami­kor az egyik fél dominál, bár a dominancia nem erőszakos, mert a váltástól a szervezet tagjai eredményeket remélnek, és a dekulturizáció, amikor az egyik fél a kultúráját egyik nap­ról a másikra ráerőlteti a másik félre. A kari önállóság változott: van, ahol nőtt, van, ahol csök­kent, attól függően, milyen in­tézményként működött koráb­ban a kar.­­ Előnyei vagy hátrányai je­lentősebbek az integrációnak? - A felsőoktatás nagy rend­szer, nincs olyan döntés, aminek csak előnye vagy csak hátránya lenne. Határozottan ki lehet azonban mondani, az előnyök meghatározóbbak. - Hol tart, meddig jutott a veszprémi és keszthelyi campu­­sok összecsiszolása? - Több olyan szakot alapítot­tunk, amiket csak ezek összefo­gásával tudtunk megtenni, a nemzeti kutatási fejlesztési pá­lyázatokon együtt indultunk, közös képzéseket indítottunk. Egységesítettük a gazdasági, műszaki szervezetet, természe­tesen az együttműködési, kom­munikációs költségek a mi ese­tünkben is nőttek, V­eszprém-Keszt­­hely nem hasonlít­ható egy pécsi vagy szegedi in­tézményhez. A kultúrák közötti különbségeknél türelemre, megér­tésre, mértékletes­ségre van szükség. - A keszthelyi kar hogyan élte-éli meg a változást? - A vélemé­nyeknek két szél­ső pontja van: az egyik örül annak, hogy a Veszprémi Egyetem kiadta a befogadási nyilat­kozatot, a másik vélemény szerint a Georgikon Kar feloldódik a nagy Veszprémi Egye­temben, a korábbi Pannon Agrártu­dományi Egye­temben nagyobb súllyal volt jelen. Az egyetem nevében is Veszprém a megha­tározó, de már beszéltünk arról, hogy a későbbiekben esetleg nevet váltunk. - Nem véletlenül kérdeztem a keszthelyiek hozzáállását, hi­szen korábban azt hallottam, ki­hátrálnának a létrejött integrá­cióból. Van-e lehetőség a vál­toztatásra? - Az integrált egyetemeket a felsőoktatási törvény rögzíti, változást annak módosításával lehet elérni. Az elmúlt időszak­ban változott a felsőoktatás, gondoljunk csak a győri Széche­nyi István Főiskola egyetemmé válására. Az integráció azért jött létre, hogy az elaprózott intéz­ményhálózatot összefogja. A mi esetünkben, azt hiszem, az ösz­­szecsiszolódásban, a fejlődés­ben, nem pedig a dezertálásban kell gondolkodni. Az integráció azért jött létre, hogy az elaprózott intézményhálózatot összefogja - mondja dr. Gaál Zoltán, a Magyar Rektori Konferencia elnöke Fotó: Gáspár Gábor Néptáncosok számadása Veszprém (kn) - Számadás 2002 címmel szokásos évi bemutatóját tartotta a Kurázsi táncegyüttes a szülőknek, támogatóknak, valamint a város néptáncot kedvelő közönsé­gének. A Kis Kurázsi, azaz a gyer­mekcsoport többek között szanyi gyerekbáli, rábaközi, illetve szatmá­ri táncokat adott elő. A felnőttek pe­dig Vas megyei táncokat, Ipoly men­ti lánytáncot és karikázót, moldvai bált, valamint Indul a bakterház címmel népszínmű jellegű paródiát adtak elő KULTÚRA Amikor a lelkek megnyílnak Balatonfűzfő (Sz. I.) - A költészet napja alkalmából helybeli versírók és versbarátok találkozóját rendezték meg a gyártelepi Művelődési Házban. A vers ünnepén első alkalom­mal hívtunk össze ilyen találko­zót mindazok részére, akik sze­retnek verset írni, olvasni és hallgatni is. Amikor megszüle­tett bennünk eme ötlet, még nem tudtuk, hogy hányan fogadják el meghívásunkat, mennyien jön­nek el, de azt tudtuk, hogy tele­pülésünkön sokan szeretik a szép költeményeket, és ezek a gondolatok inspiráltak bennün­ket e találkozó megszervezésé­re. De ez a nap nem a versengés­ről szól, hanem arról, hogy meg­ismerjük egymást, felfedezzük és meghallgassuk a köztünk lé­vő versírókat. S külön öröm számomra, hogy a fiatalok és az idősebbek együtt gyűltek ma itt össze - mondta köszöntőbeszé­dében Stricz János intézmény­igazgató. Majd a megemlékezés első részeként Marton Béla iskola­­igazgató idézte fel saját múltbéli élményeit a versekkel kapcsola­tosan. Sajnálatosnak tartotta, hogy az utóbbi időszakban a versesköteteket vásárlók száma igen lecsökkent, de bízik benne, hogy az ilyen összejövetelek hozzájárulnak e tendencia meg­fordulásához. Ezután hangzottak el Petőfi Sándor, József Attila, Radnóti Miklós, Villon, Wass Albert és Nemes Nagy Ágnes költe­ményei, majd - először egy kicsit bátortalanul - a saját írások következtek. S ahogy telt az idő, lassan felszabadultak a gátlások, felszínre törtek az érzelmek, a hangulatok, s óva­tosan megnyíltak a lelkek, ki­tárulkozva minden jelenlévő számára. NAPLÓ 7 RÖVIDEN Találkozó Nemere Istvánnal Peremartongyártelep (kgy) - A költészet napja al­kalmából Nemere István író vendégeskedett a Petőfi Mű­velődési Házban. Az író - akinek 323 kötete jelent meg - beszélt megyei kötődésé­ről, különös foglalkozásairól, pályafutásának kezdetéről, kiemelkedő sikereiről. Szólt eddigi életművének különbö­ző témákkal foglalkozó köte­teiről. A találkozón a II. Rá­kóczi Ferenc Iskola tanulói adtak zenés irodalmi műsort. Szavalóverseny Pápa (németh) - Az idén is megrendezték Pápán a Bo­­csor István Középiskolai Kollégiumban a megyei kol­légiumi szavalóversenyt. A költészet napja tiszteletére rendezett versengésben első lett Horváth Judit a tapolcai Középiskolai Kollégiumból. A második helyet Ács Móni­ka szerezte meg az ajkai Bán­ki Donát Szakképző Iskola Kollégiumából. Harmadik lett Köles Krisztina a balaton­almádi Magyar-angol Tan­nyelvű Gimnázium Kollégiu­mából. A közönség díját is ki­osztották, ezúttal Varga Mó­nika kapta a pápai Bocsor Ist­ván Kollégiumból. Mesevetélkedő Veszprém (kgy) - Az Eöt­vös Károly Megyei Könyvtár gyermekkönyvtára évek óta részt vesz az országos mese­vetélkedő megyei fordulói­nak megszervezésében. A 2001-2002-es tanévben 65 iskola 415 csapata nevezett. Az eddigi négy fordulóból 15 csapat jutott a megyei döntő­be, melyet április 16-án 10 órától tartanak a könyvtár konferenciatermében. Az or­szágos döntőt idén Solymá­ron rendezik. Eltérő technikák, stílusok Balatonfüred (kgy)­­ Több mint húsz képzőművész, il­letve fotóművész mutatja be alkotását a közelmúltban nyílt közös tavaszi tárlaton az Art-East Galériában. A kiállítást Cserép László művelődési osztályvezető nyi­totta meg, aki elmondta, hogy az egy-egy művésztől átlagban be­mutatott három-négy mű csak arra elegendő, hogy az alkotók legjellemzőbb művészi vonásait megismerjük, a teljes értékelés lehetetlen. A művészek - mint elhangzott - különböző életko­rúak, eltérő a felfogásuk, más­más technikát alkalmaznak, és más-más stílusban dolgoznak. Ám a közöset kell keresni az el­térőben is - hangsúlyozta az osztályvezető. Közös bennük, hogy a Balatonhoz kötődnek, ahhoz a pannon tájhoz, amely­nek szeretete megnyilvánul az ábrázolásban. Gyakori motívu­mok a tó, a szőlőhegy, a vitorlá­sok, a sirályok. A füredi mű­vészek a természet szeretetére, humanizálására, örök változá­sának megmutatására vállalkoz­nak, hol erős tónusok, színek, hol pedig naiv stílusban, élénk színhatásokkal. A világhoz, a valósághoz való viszonyra tuda­tosan vagy kevésbé tudatosan reflektálnak az alkotók - szö­gezte le Cserép László, majd Hamvas Bélát idézte: „A mű­vész a modern korban az egyet­len ember, aki szellemi értéket realizál. És a művészi munka az egyetlen, amely nem vált kínos rabsággá, sőt, amely vonzó, iz­gató, szép és egész maradt.” A május 27-ig megtekinthető kiállítás bizonyítja, hogy Bala­tonfüred gazdag tehetséges kép­zőművészekben, alkotókban - fejeződött be a megnyitóbeszéd. Több mint húsz alkotó mutatja be művét a közös tavaszi tárlaton az Art-East Galériában Fotó: Áfrány Gábor

Next