Napló, 2020. február (Veszprém, 76. évfolyam, 27-51. szám)

2020-02-05 / 30. szám

12 NAPLÓ RÖVIDEN Sokszínű tárlat AJKA A Devecseri Kép­zőművész Kör kiállítását tekinthetik meg az érdeklő­dők a művelődési központ kiállítótermében február 13-án 17 órától. BRM Tehetségek bemutatkozása AJKA Névadója tisztele­tére két alkotói pályázaton mutatták be tehetségüket az Ajkai Borsos Miklós Ál­talános Iskola tanulói. Ba­logh Béla intézményvezető a művekből készült kiállí­tás megnyitóján elmond­ta, büszkék a pedagógu­sokra és a diákokra, hiszen csak együtt dolgozva lehet sikeres a tehetséggondo­zó tevékenység. Az egyik feladatnál, a Borsos Miklós­­portré-pályázaton a nyol­cadikosoknál Kiss Kornél győzött, a hetedikeseknél Németh Jázmin, a hato­dikosoknál Földi Kornél, az ötödikeseknél Mol­nár Zsombor, a negyedi­keseknél Hamar Belián. A Gyermekjóléti Alapítvány elnöke, Rátz Ottó mesterpe­dagógus, szaktanácsadó ál­tal meghirdetett Ez állati jó! Kedvenc állatom című pá­lyázaton az elsősöknél Mol­nár Krisztina, a harmadi­kosoknál Fehér Risa, a 4. A osztályból Mészáros Edina, a 4. B-ből Számadó Zsófia, az ötödikesek közül Mészá­ros Nóra végzett az élen. TA Látogasson el weboldalunkra!­­/CA­I a Veszprém megyei V­S. hírportál KULTÚRA 2020. FEBRUÁR 5., SZERDA Bravúros játék a színpadon Csokonai vígeposzában a humor a válasz egy tragikus női sorsra MAGYARPOLÁNY A Gál Tamás vezette Csavar Szín­­ház (Csallóközi Vándorok Társulat) évek óta sikeres darabokkal örvendezteti meg közönségét. A Magyarpolányi Pajtaszín­ház nézőinek ezúttal Gál Ta­más Jászai Mari-díjas szín­művész és Mester László népzenész a Dorottya, vagyis a dámák diadalma a Fársan­­gon című Csokonai Vitéz Mi­­hály-darab sajátos feldolgo­zásával szerzett felejthetetlen perceket. A vígeposz középpontjában a főhős, egy csúf idős dáma, Dorottya áll. Olyannyira fo­gatlan, hogy már a hamut ma­lmnak, a szöszt meg pösznek ejti. Az örök pártában maradt vénkisasszonynak soha nem akadt egy kérője sem, a férfi­ak messziről elkerülték. A cselekményben a fő történés a férfinép ellen forralt bosszúja. A farsangi mulatságon sokan élcelődnek Dorottyán, aki a csúfolódások kereszttüzében találja magát, s ez még inkább szítja benne a bosszút. Bajtárs­nőit maga mellé állítva hadat üzen a férfinépnek. Ám a harc­ban cudarul alulmarad, mert a jóképű fiatalember, Opor cselt eszel ki ellene. A történet vé­gén azonban nem marad el a mosolyfakasztó, lélekemelő fordulat. A víg befejezésről Vénusz, a szerelem istennő­je gondoskodik. Varázslattal megszépíti a dámákat: a női bűbáj birtokában a szépséges Dorottya rabul ejti Opor szí­vét, és egymáséi lesznek. Gál Tamás nem véletlenül választotta Csokonai ezen víg­eposzát. Lapunkkal megosz­totta a darabválasztás előzmé­nyét. Korábban színpadra vitte már Petőfi Sándor A helység kalapácsa és Arany János A nagyidai cigányok című hu­moros elbeszélő költeményét. Tudta, hogy mind Petőfire, mind Aranyra Csokonai Vitéz Mihály költészete rendkívü­li erővel hatott. A rendező a költőgéniuszok nagymestere­ként tekintett Csokonai Vitéz Mihályra. Érezte, adós maradt irányába, és muszáj az ő mű­vével úgymond keretbe foglal­ni az általa színpadra alkalma­zott, fent említett klasszikus elbeszélő költeményeket. A Dorottya megrendezésével így egy trilógiában foglalta össze azt a sajátos értelmezést, aho­gyan ő eddig ezekhez a klasz­­szikusokhoz nyúlt. A színmű mára már túl van az ötszáza­dik előadáson. A Gál Tamás rendezte da­rab különlegességét adja, hogy a történet mesélőjén és minden egyéb fellelhető karakteren kí­vül Dorottyát is a színművész játssza. Mesteri alakításával érzékletesen tárta a publikum elé a csúf idős hölgy alakját, személyiségét. A humor esz­közeivel válaszolt a tragikus női sorsra, mintegy feloldva Dorottya életének drámai vo­nalát. A színpadi mű kötött dramaturgiája az interaktivi­tással és Gál Tamás improvi­zációival karöltve a teljesség harmonikus szintjére emelték az előadást. A művész bravúros szín­padi játékát, professzionális karakterről karakterre váltá­sait az erős zenei aláfestés is megkoronázta. A karneváli hangulatot teremtő muzsikát egyrészt Gál Tamás gitár­játéka, másrészt Mester Lász­ló hegedűkísérete prezentálta, mintegy szervesen a történet­be simuló elemet. A próza és a zene teljes harmóniában, egy­mást erősítve működött. A próza és a zene teljes harmóniában, egymást erősítve működött A színdarab, mondhat­ni, kortalan mondanivalója, üzenete éppúgy megszólítja a fiatalokat, mint az időseket. Mottója talán az lehetne: min­den életkornak megvannak a szépségei, kudarcai. Az idő múlását, az élet nehézsége­it humor híján aligha lehetne komoly lelki sérülések nélkül megúszni, a garancia még így sem adott teljesen. A nevetés köztudottan gyógyír, humor­ral minden könnyebb. BRM A vígeposz középpontjában a főhős, egy csúf idős dáma, Dorottya áll Fotó: Balogh Ákos ABBA-dalokkal lépett fel a rábaszentandrási Vadvirág Énekkar a Jókai Mór Városi Könyvtárban múlt pénteken. A telt házas koncerten a kórus nosztalgiára hangolta a közönséget, s nem is akárhogyan, hiszen a világhírű svéd eurodiszkó-együttes legnépszerűbb slágereit saját anyanyelvünkre átültetve adta elő. Mint megtudtuk, az énekkar 2003-ban alakult, 2011-ben kapta meg jelenlegi nevét, 2012-től Gödri Dániel a vezetője, karnagya. Állandó fellépői községük rendezvényeinek, de felkérésre szívesen énekelnek másutt is. Részt vettek már népzenei találkozón, vidéki falunapokon, és jártak a Ki mit tud? elődöntőjén Kapuváron. Az összeállítást már sok településen előadták. Fotó és szöveg: Laskovics Mária NAPI REJTVÉNY Kedves Olvasó! A héten közölt rejtvények közül csak a szombati számban lévő megfejtését kérjük beküldeni. A helyes megfejtők között egy értékes ajándékot sorsolunk ki. Előző rejtvényünk megfejtése: A számok világában nincs kegyelem. Mihail Bulgakov, orosz orvos és író veol.hu Homíliákat, novellákat ír a bencés szerzetestanár PÁPA A reformátusokat követően a katolikusok és az Esterházyak lesznek fó­kuszban a Pápai Művelő­déstörténeti Társaság be­szélgetéssorozatában. A Pápai Művelődéstörténeti Társaság által kezdeménye­zett Pápa, a sokhagyományú város című beszélgetéssoro­zat második évada kezdődött el az Esterházy-kastélyban. A Katolikus Pápa - pá­pai katolikusok című, az Es­terházy családdal vissza­térő témaként foglalkozó beszélgetéseket Áldozó Ta­más polgármester nyitotta meg. Köszöntőjében felidéz­te, a sorozat a református in­tézmények vezetőivel indult a Pannónia Reformata Múze­umban, s örömmel üdvözölte az új évadot, mely alkalmat teremt az érdeklődőknek a vá­rosban folyó katolikus hitéle­ti, szervezeti, intézményi kö­zösségi élet megismerésére. — Talán többeket meg­szólít majd, hogy keressék a kapcsolatot a szervezetek­kel, körökkel. Illetve a vallá­si tolerancia, egymás megér­tése, a másik gondolkodása iránti nyitottság csak erősöd­het ezen beszélgetéseknek kö­szönhetően - jegyezte meg a városvezető. Az első alkalom vendége Kerekes Károly Hubert ben­cés szerzetestanár volt,­ aki­vel a sorozat szerkesztője, Mátyus Aliz író, szociológus, a Szélesvíz folyóirat főszer­kesztője és volt osztálytársa, Mayerné Pátkai Tünde, a re­­formátus gimnázium igazga­tóhelyettese beszélgetett töb­bek között pápai identitásáról, emlékeiről, hivatásáról, Esz­­terházy Károly püspökről. Kerekes Károly pápai szü­letésű, már felmenői is itt él­tek. A helyi katolikus általá­nos iskola, majd a Türr István Gimnázium elvégzését kö­vetően tanári diplomát szerz A közösségi lét vonzotta a tanítórendbe tett. Éveken át a pápai vá­rosi könyvtárban dolgozott, melynek akkor még a mosta­ni beszélgetés színtere, a vár­kastély adott otthont. 2001 óta bencés szerzetes. Ké­sőbb a pannonhalmi gimná­zium tanára és prefektusa. 2012-től a győri gimnázium­ban tanít történelmet és hit­tant. 2015-ben szentelték pap­pá, első szentmiséjét a pápai bencés Nagyboldogasszony­­templomban mutatta be. Nemcsak homíliákat, prédi­kációkat, óravázlatokat ír, ha­nem novellákat is.­­ Teljesen ajándékszerű­­en kapjuk az életünket, aztán valahogy belenövünk. Idővel a létező világ mögött valami többletértelmet kerestem, hit­beli elindulásomnak ez az in­dítéka. Később hívő emberek terelgettek, mutattak példát, akiknek az életbiztonsága ra­gadott meg leginkább. Hogy nem érzik magukat kiszol­gáltatottnak, mert van egy nagyobb erő, ami fenntart­ja őket. A szerzetességben a közösségi lét, valamint a ne­velés mint evangelizációs te­vékenység vonzott egy tanító­rendbe - nyilatkozta Hubert atya. LM Kerekes Károly Hubert bencés szerzetestanárral Mátyus Aliz és Mayerné Pátkai Tünde beszélgetett Fotó: Laskovics Mária

Next