Viharsarok, 1955. január-április (11. évfolyam, 1-101. szám)
1955-04-26 / 97. szám
¥ / h //Jltf Világ proletárjai egyesüljetek • VIHARSAROK AZ M l3 P C SO N G R Á DM E GYE 1 P Á R T B IfWo 'n XI. évfolyam, 97. szám Ara: 50 fillér Új helyzet Ázsiában és Afrikában Nagyjelentőségű nemzetközi esemény ért véget április 25-én, vasárnap az indonéziai Bandungban. Ekkor tartotta záróülését az április 18-én megnyílt ázsiai—afrikai értekezlet. Elhangzott a közös zárónyilatkozat és a résztvevő országok küldöttei elhagyták az értekezlet színhelyét. Az egy hétig tartó értekezlet összehívásának gondolata az elmúlt év december 28-án és 29-én az úgynevezett colombói hatalmak miniszterelnökeinek bogori megbeszélésein született meg. India, Burma, Ceylon, Pakisztán és Indonézia — az öt Colombo-ország—• kormány elnöke ekkor határozta el, hogy Bandungban 1955. április 18. és 24. között értekezletre hívja össze a legtöbb ázsiai és afrikai ország képviselőit, hogy megvitassák az ázsiai és az afrikai nemzeteket különösen érdeklő problémákat ■— nemzeti szuverenitás, faji megkülönböztetés, gyarmati rendszer kérdései — a résztvevő országok társadalmi, gazdasági és kulturális problémáit, továbbá Ázsia és Afrika, valamint népeiknek a jelenlegi nemzetközi helyzetben elfoglalt helyzetét. 25 ország kormányának küldtek meghívót. Közülük csak a Középafrikai Államszövetség képviselői nem jelentek meg az értekezleten, amelynek egyik érdekessége az volt, hogy azon a legkülönbözőbb rendszerű államok küldöttségei vettek részt, többek között a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság, az Északatlanti Szövetséghez tartozó Törökország, a SEATO-ban résztvevő Pakisztán, Thaiföld és a Fülöp-szigetek, továbbá a legtöbb arab állam: Egyiptom, Irak, Irán, Szíria, Libanon, Szaudi-Arábia, valamint Japán, Etiópia, Libéria és még több más állam delegártusai. Az értekezlet nagy jelentőségét mindennél jobban érzékelteti az a tény, hogy a résztvevő országok együttes területe több mint 13 millió négyzetmérföld, lakóinak száma pedig 1400 millió, tehát a Föld népességének valamivel több, mint a fele. Az értekezlet megnyitását megelőzően a világsajtó nagy cikkekben foglalkozott az értekezlet várható lefolyásával, és többek között azzal is, hogy kik lesznek az értekezlet »hangadói« és milyen közös határozatokat fogadnak el a résztvevő küldöttségek. Az angol és amerikai sajtó aggodalmának adott kifejezést, hogy az értekezlet mindinkább aláássa Nagy- Britannia és az Egyesült Államok ázsiai és afrikai presztízsét és elítélheti az angolok és az amerikaiak e két világrészben folytatott politikáját. Anglia és az Egyesült Államok kormánya ezért nagy erőfeszítéseket tett, hogy az értekezleten résztvevő angol- és amerikabarát küldöttek ne csak megvédhessék a nyugati országok politikáját, de igyekezzenek döntő befolyást gyakorolni az értekezlet lefolyására is. Ebbéli szándékaikat azonban nem koronázta siker, mert már az értekezlet első napjaiban kiderült, mily nagy a Kínai Népköztársaság, India és Indonézia nemzetközi súlya és tekintélye az ázsiai és afrikai népek előtt. Az értekezlet munkáját világszerte nagy figyelem kísérte mindenekelőtt azért, mert — mint Csou En-laj kínai miniszterelnök mondotta — a bandungi értekezlet első eset a történelemben, amikor Ázsia és Afrika oly sok országának küldöttei összejöttek, továbbá, hogy a résztvevő és különböző politikai álláspontot elfoglaló küldöttek miként képesek, vagy egyáltalán képesekre közös álláspont kialakítására és elfogadására. Az értekezlet résztvevőiből alakult bizottságok és az egyes felszólalók tanácskozásaik és beszédeik során rámutattak ugyan az egyes országokat elválasztó politikai és egyéb különbségekre, egyúttal azonban konstruktív módon megjelölték az együttműködés lehetőségeit, sőt szükségességét is. Különösen nagy hatást váltottak ki Csou En-laj felszólásai. A Kínai Népköztársaság miniszterelnöke és külügyminisztere előterjesztett javaslataiban az értekezleten résztvevő országok politikai és gazdasági együttműködésének lehetőségeire mutatott rá, de megjelölte a távolkeleti feszültség csökkentésének lehetőségét is, sőt bejelentette, hogy a Kínai Népköztársaság hajlandó megtárgyalni az Egyesült Államokkal a tajvani kérdés békés rendezését. Az értekezleten nem születtek a résztvevők mindegyikére kötelező erővel bíró határozatok, mivel az értekezlet rendezősége már a meghívók kiküldése alkalmával leszögezte, hogy az értekezleten egy, vagy több ország által kifejtett nézet nem tekinthető kötelezőnek, vagy bármely más ország által elfogadottnak, ha azt a kérdéses ország nem kívánja. Ennek az értekezletnek az eredménye abban van — mondotta Csou Enlaj a vasárnapi záróülésen —, hogy az ázsiai és afrikai országok közötti megértés kezdetét jelenti, és hogy egyetértésre vezetett néhány nagyobb jelentőségű kérdésben. Az értkezelet záróközleménye megállapította az ázsiai és afrikai államok együttműködésének területeit és lehetőségeit a gazdasági együttműködés, az emberi jogok és az önrendelkezés kérdésében, leszögezte, hogy ezeknek az államoknak mit kell tenniök a leszerelés, a világbéke és az együttműködés előmozdítása érdekében. Az ázsiai—afrikai értekezlet véget ért. A küldöttek visszautaznak hazájukba, hogy beszámoljanak az elért eredményekről, amelyek nagymértékben járulnak hozzá a világbéke megóvásához, és döntő hatással lesznek Ázsia és Afrika népeinek, de az egész emberiség további fejlődésére is. Petrovics István A Pankotai Állami Gazdaságból jelentik A Pankotai Állami Gazdaság a múlt évben termesztett először rizsit és eredménnyel, bár szórványosan pusztított benne a bruzone. Országos érdek volt, hogy kikísérletezzük azt a rizsfajtát, amely legjobban ellenáll a betegségeknek — írja Szalai János levelezőnk. — Szegedé az érdem s az ottani rizsfajtákból Pankota most annyit kapott, hogy 200 kat. holdat a »Kendso« nevű rizsből termel. Ezenkívül még 800 holdra kerül rizsvetőmag. A legutóbbi hetek időjárása általában gátolta a rizsföldeken a nagyiramú munkálatokat. A gazdaság ennek ellenére idejében felkészült az idei rizstermelésre, öt üzemegységből a rizsföldekre szállítottunk 19 traktort, 9 univerzál-gépet, szivattyúkat, rengeteg üzemanyagot; ott vannak már az előre gyártott barabok, 300 dolgozó befogadására alkalmasak. Egyébként a rizsföldeken a szükséges munkaerőben sem lesz hiány. Azok a brigádtagok, akik a múlt esztendőben Pankotán arattak és csépeltek, mivel tavaly jól kerestek a gazdaságban, most újra visszajönnek hozzánk. Képes János elvtárs főagronómus elmondotta, hogy az egész rizstelep területét előzőleg beszórják szuperfoszfáttal, figyelemmel azokra a részekre, amelyeken tavaly a bruzone fellépett. A dolgozók versenye, amely elsősorban a traktorosok között a rizsföldeken folytatódik s amely az április 4-i teljesítésnél 180, sőt ennél még nagyobb százalékos eredményt hozott, országos viszonylatban is sikerrel biztat, Marx—Engels—Lenin—Sztálin diadalmas zászlaja alatt előre a szocialista Magyarországért! Jelentés május 1.-e előtt a földekről Tökéletesen működik a drótvezérléses négyzetbevető gép A drótvezérléses rendszerűre átalakított TV 6-os típusú kukorica négyzetbevető gépet a makói gépállomáson próbálták ki. A bemutatón mintegy 25 gépállomási szakember jelent meg a makói, a desaki, a cserebökényi, az óföldeáki, meg a vásárhelyi gépállomásról. A gép egyszerre hat sort vet, 70 centi fő- és sortávolsággal. Az előtérben a szakemberek jelzőkarókkal ellenőrzik a sorokat, a gép működését. Egyenesek a sorok, mint a nyíl. Megkezdődött a tavaszi munka Csongrád megye egy részén még sáros a föld és a szikes talajok nagy részét víz borítja. A magasabb fekvésű földeken és a homoktalajokon azonban már szántanak, vettnek. A felszabadulási versenyben legjobb eredményt elért Apátfalván már vetik a kukoricát és duggatják a vöröshagymát. Az éjszakai fagyok sem az őszi, sem a tavaszi vetésekben nem tettek kárt. A megye tizenkilenc gépállomása közül a pusztamérgesi, a mórahalmi és a kisteleki csaknem teljes gépparkkal újra munkához látott. A Kisteleki Gépállomás körzetében a traktorok még gyakran kerülgetik a mélyfekvésű sáros táblákat, de a szárazabb földeken már tíz erőgép dolgozik. A Pusztamérgesi Gépállomás, amely tavaszi tervét százhuszonnégy százalékra teljesítette, most az egyénileg dolgozó parasztok földjén tesz eleget szerződéses vállalásának. Liebgmann Béla felvétele Megtörténtek az előkészületek a rizs vetésére A rizs vetésére megtörténtek az előkészületek. Az öntözési vállalatok a termelőkkel kötött szerződéseknek megfelelően- a szükséges szivattyúkat mindenütt kiszállították a rizstelepekre, elkészítették a szivattyúállásokat és készenlétbe helyezték a motorokat. Az idén a vállalatok az előirányzottnál több mint 10 százalékkal nagyobb területre kötöttek vízszolgáltatási szerződést.. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság felügyelete alá tartozó középtiszai és körösvidéki öntöző vállalatok is befejezték a rizstelepek öntözéséhez szükséges gépek felvonultatását. A Tisza, a Maros, a Körös folyók mentén ott állnak a legkorszerűbb úszószivattyútelepekkel és meg-hajtómotorokkal, hogy biztosítsák a 70 ezer hold rizsre és 35 ezer szántóföldi öntözésre a többtermelést jelentő vizet. A jó minőségű rizsvetőmag is mindenütt kellő mennyiségben rendelkezésre áll, s amint az időjárás megjavul, azonnal hozzá lehet kezdeni a rizs vetéséhez és ezzel párhuzamosan az árasztáshoz is. SÁGÁN / i— M P 3 A Kedd,1955. április 26. II május 1-i felvonulásra készülnek a Kopáncsi Állami Gazdaság dolgozói A Kopáncsi Állami Gazdaság dolgozói a munkában már bebizonyították, hogy május elsejét, a munka nagy, nemzetközi ünnepét méltóképpen ünnepelhetik. Ezért a felvonulásra is gondosan készülnek. A felvonulás tervét is már elkészítették. Eszerint reggel fél 8 órakor a gazdaság központi irodája előtt gyülekeznek. Az első sorokban haladók nagy betűket visznek, melyek a gazdaság nevét adják ki. Ezután két szürke lovas a nemzetiszín zászlót és a vörös lobogót viszi. A négy üzemegység közül elsőnek az ajkai dolgozók állanak majd a felvonuló 10-es sorokba, akik elsők a termelésben, legyenek elsők a felvonulásban is. Balogh Ernő elvtárs, az üzemegység egyik dolgozója elmondta: az összes zászlórudakat maguk készítik s ezzel megtakarítanak annyi pénzt, hogy azon zenekaruknak egy hegedűt vehetnek, mert ahol a fürge, táncoslábú leányok körtáncra készülnek, fontos a jó zenekar is. A munkaeredményeket hirdető feliratokat büszkén vihetik a vasházi üzemegység dolgozói is. A csibekeltetők éves tervüket eddig már 33,3 százalékra teljesítették, de még ezután 6—7 ezer csibét keltetnek, ami további 45 százaléknak felel meg. Török Sándor 236, Mihály István 231 százalékot, Ocsai Mihály elvtárs pedig a kiváló mezőgazdasági dolgozó kitüntetést érte el. Táblákra rajzolják a munkának e kiváló eredményeit, amelyek kiegészítik vezetőink arcképeinek, a május 1-i jelszavaknak és a zászlóknak szép harmóniáját. Marosleiért az „ifjú gazdák" között fők, kell Maroslelén Isz-t alakítanak az új torna délben tartják alakuló gyűlésük így hangzott a furcsa hír, amelynek nyomán elindultunk Maroslelére. Amikor megérkeztünk az iskola tantermében 28 csillogó szemű úttörő tárgyalta lelkes izgalommal a megalakulandó tsz feladatait, majd a tsz megválasztott fiatal, 11 éves elnöke beterjesztette a javaslatot a tagságnak. — Az a célunk — mondta —, hogy a tanulmányi eredmény fokozása mellett a termelő munkából is kivegyük részünket. Most 10 éve, hogy hazánk felszabadult. A felszabadult hazában a dolgozó parasztság, a mi apáink és anyáink megtalálták a jobb életet. Ezért határoztuk el mi, úttörők is, hogy hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából egy nagyobb földterület megművelését vállaljuk. Három hold földet kaptunk a tanácstól, a Kossuth TSZ segít vetőmaggal és igával bennünket, de elsősorban rajtunk múlik a föld helyes megművelése . .. és sorolta tovább lelkesen a sok szép tervet, elgondolásokat. Amikor pedig befejezte mondanivalóját az elnök, a fiúk és leányok nem kérették sokáig magukat, hanem, mint jó gazdához illik, rögtön megkérdezték, amit nem értettek. — Hogy mit termelünk a konyhákér a tészetben? Lesz-e selyemhernyó tenyésztés? A magot mikor adja a Kossuth TSZ? Lesz-e vízi szivattyúnk vagy vödörrel visszük a vizet?... és még sorolhatnánk a sok sok kérdést. A legtöbbet a névadásról vitatkoztak — Mi legyen a tsz neve? mert feltétlen olyannak kell lennie, ami kifejezi célukat, példaképük lehet — mondogatták — s meg is találták: Maroslelei Ifjú Gárda Úttörő TSZ. ’A vezetőségben néhány felnőtt is részt vesz, természetesen tanácskozási joggal, például az iskola igazgatója, Nagy Gyula is, aki egyik elindítója ennek a kezdeményezésnek. A község 19 éves agronómusa, Arany Sándor elvtárs, aki a gondolat megszületése óta segítette az úttörőket tervük valóraválásában, szintén a vezetőségben kapott helyet. Nem kis feladatot vállaltak magukra a maroslelei úttörők. Három hold föld megművelése nagy akaratot, töretlen lelkesedést, szívós kitartást követel, de úgy látszik, az akarat, a lelkesedés megvan a fiatalokban. A község vezetői pedig örömmel segítik ezt az új kezdeményezést. Reméljük, a maroslelei úttörők terveik valóra váltásában szép eredményeket érnek el. SIKET JANOS