Világ, 1842. január-december (1-105. szám)
1842-02-26 / 17. szám
dig óhajtotta , sőt ingerülten is követelte, most, midőn ezen óhajtás elérhetésére kinézésünk volna, — és az egész egyesült status megnyitásával a magyar termesztőknek még nagyobb vásár nyittatnék, — ez most egyszerre a hazának káros, sőt veszélyhozó lenne! Szintolly különös ama nézet is, hogy Magyarország nemzetisége ez által veszélyeztetnék. Magyarország csak akkor, és azon föltétel alatt csatlakozik a német vámszövetséghez, ha csatlakozása jólétére nézve anyagilag hasznos. Hát azon tömeget, mellynek javát ürügyként mindig nyelveteken hordozzátok, ’s mit mindenek előtt előmozditandónak állittatok, mit ugyan, kivált más költségén , s a sarló más vetésébe eresztésével igyekeztek is eszközölni — e tömeget, mondom , meg akarjátok - e jótéteményektől fosztani?nem engeditek é bennök részesülni? Számítsátok csak ki, hogy ha a megkönnyített, ’s az eként nevelt közlekedés és kereskedés által, az ország minden adófizető egyéne csak egy conv. frtot nyer is, ez a magyar örökös tartományokban 14 millióra itt! fel akarjátok ezt hiú rémszörnyteli félelmeteknek áldozni? ’s az úgy nevezett szellemi haladást, mellyből ama tömegre semmi valódi nyereség nem fog imromolni, ennek elébe teszitek?! Magyarország nemzetisége fönáll mindaddig, mig helyhatósági szerkezete (de csak eredeti tisztaságában, a becsúszott ’s fönállását veszélyeztető visszaélések eltörlésével]) képviselési rendszere, és a nihil de nobis sine nobis alapelv megmarad. Gyarapodó jólét a nemzetiséget soha el nem temeti sem erdődunk sem mi soha eddig ettől nem tartottunk, soha nemzetiségünk fentartását kereskedési viszonyaink nyomásától föl nem függesztettük, különben a határvámokeltörlése olly hevesen nem követeltetett 's előleges sérelmek közé mindig nem soroltatott vala. — Ha nem tudjátok, mi történendik? A statuskapocs Ausztriával szilárdabb lesz, mert semmi sem köt erősebben, mint anyagi érdekek egybeolvadása ! — Az ausztriai status erősebb lesz. — Az ellenáll hatási erő Dél és Észak ellen, 50, 60 millió ember egyesülete által, öregbedni fog. Mindez, nektek, kiknek ábrándképe a panslavismus, és egykori megoroszodás, olly czélszerü és óhajtott! Képzeljétek Magyarországot elszigetelve — 's ez országot a jövendő eldaraboltan, vagy inkább egészen eloroszodva találja, ’s igy a panslavismus is czélját érte. így hát ezen veszélyeztetett nemzetiség tekintetéből a csatlakozás ellen ne harczoljatok! — ha a kérdést státusférfiakként, magasabb szempontból akarjátok szemlélni. Ezen előítéletnek meg kell szűnni, habár a P. H i r 1 a p ál- 1 i t s a is azt! Azt mondjátok: Magyarországon többé gyárak föl nem állhatnak! — Úgy de ezen egész okoskodástoknak még azon esetben is van helye, ha a határvámok eltörlesztetnek;— és ez mind a mellett is mindig követeltetett. Nem azon oknál fogva nem lesz még mostanában hazánk gyárország, hanem mivel a népesség a Földművelés természetes iparágában elég foglalkozást talál, a növekedő közlekedés-és javított mivelésmódban még inkább találand. Az angolok többé nem vesznek tőlünk semmit, ez állítás hamis. Most keveset vesznek tőlünk, mert a miénkre nem sok szükségük van, mert ugyanazt másutt is nagyobb mennyiségben ’s nagyobb választékosságban feltalálják , ’s igy terményeinkre épen nem szorulnak; de kereskedési politikájok sem kényszeríti őket arra, hogy tőlünk vásároljanak A mit tőlünk használhatnak, — ’s tőlünk nyereséggel vásárolhatnak, azt ezután is mindig, — mire pedig szükségük nincs, azt tölünk soha sem veendik Igaza volt gr. Széchenyinek, midőn egyik iratában azt mondta, hogy Magyarország terményei Anglia óriási szükségei tekintetében figyelembe sem jöhetnek, sem a világkereskedésre hatással nem lehetnek. Mi még mindig az hiszszük, hogy magyar gabona nélkül a világ éhen halna,— gyapjúnk nélkül posztóban senki sem járhatná, —borunk nélkül senki jó kedvre sem ihatná magát. — Önhittségünk e tekintetben mindenkor nevetséges. Vagy talán azon hátulsó gondolat van itt, hogy az egykor független, önálló Magyarországnak nyitva kell hagynia maga előtt az utat kereskedési alkudozások tételére? Csalatkoztok. — Magyarország Ausztriától elállva, a szia vb írod,a lemesnem ön politikáját lenne kénytelen követni. Mit törjük még most fejünket képzelt módokon, mielőtt tudnák: miben van a dolog, és minő ajánlatok fognak létetni? Majd ha az egykor megtörténendik, akkor fogjuk ezeket méltánylani; majd akkor ítéletünket positív hiteles és hivatalos adatokra alapítjuk, nem pedig olly idegen könyvekből kivontakra, nem olly számokra,mellyek a bennök találtató adatok helyességéről semmi kezességet nem nyújtanak; és ha elfogadhatóknak találandjuk, ha valóban általuk az ország átalános jóléte emelkedendik, akkor nem irtózunk áldozatoktól sem. — Mert szilárdul állítom , miszerint a magyar nemességnek a jelen viszonyok közt a kormánytól adóztatnia nem lehet, nem kell. De ha áldozatok által nyereséghez juthatunk, a dolog változik; akkor .Do quia das/ G. Szá гzr Albert. 130 Budapesti elegylint. Pest, febr. 26. Múlt szerdán hallata magát nálunk a’ fővárosi kisebb tánczteremben .ricciardi Gyula fuvola-virtuóz. Zenészed akadémiája, mellyet több műkedvelők ’s köztök kiválólag Uffer Teréz klassz. közrehatása tett kellemetessé, művészi választékossággal volt elrendezve. A kellemteli hangok, mellyeket Briccialdi úr fuvolájából ollybajlólag képes kicsalni, gyönyörélvezetet nyújtanak a— fájdalom! — csekélyszámu hallgatóságnak, melly a művészi tökélynek, mellyet Briccialdi úr kifejte, ismételt zajos tapsokkal hódola. — Mi valóban óhajtanok, hogy a derék művész, kit beteges állapotra is hosszabb időre tartóztat városunkban, többször is nagyobb méltánylásával a művészetnek részesítsen azon ritka övéleményben, mellyet fuvolája kellemteljes hangjaival nyújta. A télnek komoly arcza változni készül, ma a Mátyás utáni napon, tiszta verőfénynél a hó olvad ; a Duna jege még áll ugyan, de néhány napnál tovább illy idő mellett aligha tart. — Nemzeti színpadunkon ma (febr 26kán) Shakespearenek Vörösmartynktól fordított „Julius Caesar“ja fog adatni, Lendvay jutalomjátékául .— Hétfőn azaz febr. 26-án Udvarhelyi Miklós javára adatandik „Norma“ czímű nagy opera, mellynek czímszerepében Carl Henriette f. a. lépend föl. A játékszíni ragaszlap igy értesít legalább bennünket ; azonban mind a mellett csalatkozhatunk, mert a játékrend nemzeti színházunknál vajmi ingatag; igy péntekre ,Báthori Mária- opera volt hirdetve ’s pénteken a ragaszlapon ismét ,Portici (talán Portici-i ?) némára változott. — Illyés megjátszások játékszíni mutatványainkra nézve igen gyakoriak. — Megyery Károly derék színészünk, ,a Fejérek (les enfantes blanches) czímű színművet választó jutalomjátékául , szerzői Malefille és Artigues; e mű az Odeon színházban rendkívüli tetszést nyert múlt évi novemberben; nálunk márczius hónap elején kerül színpadra. • Továbbá e napokban a nemzeti színpadon egy külföldi nevezetesség lépend föl s ez Rubinstein Antal 11 éves hires zongorávál tuoz ki ugyanitt hangversenyt fog adni. — köszönettel fogadtattak. II. Egyesületi r. tagokká lettek: Andráskay József urod.ispán, Aczél Antal cs. kir. kamarás, és ns Csongrád vármegye főispáni helytartója , Bertha Sándor tb. ’s hites ügyvéd, Dessewvffy János urod. tiszttartó, Gerliczy Vincze b., Gyurcsányi Gábor septemvir ’s altárnok, Gindly Rudolf tb , Gorove István tb., Gorove Károly tb , Gregner Lajos erdőigazgató, Guggenberger Leopold pesti kereskedő, Valassy Eduárd komárommegyei fősz.biró, Harsányi Pál tb., Kürthy Alajos, komárommegyei főügyész, Nagy István pestmegyei főjegyző, Pajor Antal pestmegyei biztos, Pataky Ferencz urod inspector, id. Pázmándy Dienes tb., Fendi Ádám urod. ispán, dr. Pólya József sz. kir. Pest városa r. orvosa, Porkoláb Dániel nm. kir. helytartótanácsi ügyviselő,Adomssich Miklós tb , Szent-Iványi Károly nógrádmegyei tb , Szent-Iványi Sándor tb , Szirmay Adám septemvir, Takácsy Gábor urod. tiszttartó, Végh József urod. tiszttartó, Zitterbarth Mátyás építész.III. Miután ezen egyesület a Lovardától a köztelket átvette, ennek részvényiből évenkint tovább is 0 darab fog sorsvonás utján a nyári közgyűlésen beváltásul kivonatni, a többi kin lévő részvények 5% kamatai pedig szinte ezen egyesület pénztárából fizettetni. IV Előterjesztettek a megbízott küldöttség által megvizsgált pénztári számadások,mellyeknek kivonata ezennel közöltetik: l e v é t e 1. a) Pénztármaradék 140 ik decemb. utolján 293 for. 1 kr.; b) korábbi évekről maradt részvény tartozásokból 430 fr; c) tartozásban maradt alapítványi kamatokból 78 fr. 45 fr.; d) 1841. részvények utáni 150 fr.; e) ugyanazon évi alapítványi kamatokból 1709 fr.; f) statuspapirosok 3 évi kamatai 45 fr.; g) az alcsuti gazdaság leirásának elkelt példányiért 239 fr., 15 kr.; h) az 1841. ,Mezei naptár 4 eladott péld. hátramaradt ára 309 fr. 8 kr ; i) az 1842 iki ,Mezei naptár elkelt példányai árából eddig elő befizettetett 2796 for. 38 kr.; k) az országos Szőlőiskolára begyült ajánlatok 1059 fr. 30 kr.; l) a szőlőiskolából 222 fr. 42 kr ; m) főlig Károly ő cs. k. fensége k. ajánlata 100 for.; n) nm Pyrker László patriarcha érseki excja ajánlata 40 fr.; o) Trköly József ur ajándéka 50 fr.; p) a folyó 1842ik évre előleg lefizetett részvények 230 fr.; q) ugyanezen évre előleg lefizetett alapítványi kamatok 110 fr.; r) több apró adomány,mellyek tőkésítettek 80 for ; s) Klauzál Imre ur adománya a pályadij öregbítéséül 40 fr.; összesen 8982 fr. 59 kr. pp. Kiadások: a)tisztviselők évdijai (jelesen titoknoké, előadóé, pénztárn., szőlőisk. igazgat., és írnoké) 2350 fr.;.b) az egyesületi iróterem 1840. évi házbére fejében hátramaradt részlet 25 sor.; c) az egyesületi iróterem 184liki házbére fejében 120 fr.; d) egyesületi bemondó ’s hivatalcseléd év bére 50 for ; e) gazdasági könyvekre ’s folyóiratokra, mellyeknek nagy része még 184lik évben szereztetett, 425 fr. 18 fr.; f) az alcsúti gazdaság leírásának kiadási költségei 576 fr. 42 kr; g) a ,Magyar Gazdára 62 fr. 43 kr.; h) állatmutatási, eszközkiállítási, és próbaszántási költségek 28 fr. 52 kr.; i) szőlőiskolára 1153 fr. 5 kr; k) vinczellér bére 160 fr.; l) levelezési és egyéb rokonnemű költségekre 18 fr. 50 kr.; m) irományszerek, lythographia , hirdetmények, könyvek beköltetése 281 for. 34 kr.; n) a .Mezei Naptár, 1842 iki folyamának összes kiadási költségei u.m írói tiszteletdijak, papiros , nyomtatás, és bekötés 2300 for. 8 kr.; o) kiadott pályadij 585 fr ; p) próbakertre 170 fr. 1 9 kr.; q) transcurrens költségek 80 fr.; r) vegyes tárgynak 65 fr. 1 kr.; összesen 8552 for. 32 kr. pp. V. Küldöttség neveztetett ’s bízatott meg , a t. 1842ik évre költségvetést készítendő, mellynek munkálati eredménye annak idején szinte közzé fog tétetni V. Az előadott felszámításból kisült, hogy a ,Mezei Naptár 142diki folyamának kiadásából, miután az elkelt példányok árának hátralévő részletei be fognak hajtatni, összesen 266 for. 31 kr. pénzbeli veszteség terhelem!! a pénztárt, melly áldozatot a földmivelő nép mivelődéséből a mezei gazdaság felvirágoztatására is reménytért erkölcsi haszonért örömmel viselvén, jövő 1843ik évre az érintett Naptárt 60 ezer példányban rendbé kiadatni. Ez alkalommal alulirt azon t. ez. hazafiakat, kik az 1842ik folyamból megrendelt és vett példányok árát még be nem fizették, az illető járulványok minél előbbi megküldésére kérvén, több rendbeli kérdezősködésre válaszolóiag jelenti, hogy ugyanezen A magyar gazdasági egyesület i. é. február 3-án a n. casinóban egyesületi elnök Károlyi György gróf előlülése alatt nagy gyűlést tarta,mellyen köreik, eredmények fejlődtek ki.—sBejelentették az egyesület tőke értékének öregbitéseül újabban keletkezett alapítványok, mellyek szerint: Breczenheim Ferdinand fig 200 p ftot, Fletzer István kalocsai érseki. gazdatiszt 200 p.ftot, Иксу Sándor tb. 200 pftot, Magyar Imre tb. é s jószágigazgató 200 p.ftot 9 Markus Mihály urad. Írnok ,200 p.ftot valónak szívesek kötelezni ; ezek