Világ, 1842. január-december (1-105. szám)

1842-02-26 / 17. szám

dig óhaj­totta , sőt ingerülten is követelte, most, midőn ezen óhajtás elérhetésére kinézésünk volna, — és az egész egyesült status megnyitásával a magyar termesztőknek még nagyobb vásár nyittat­nék, — ez most egyszerre a hazának káros, sőt veszélyhozó lenne! Szintolly különös ama nézet is, hogy Ma­gyarország nemzetisége ez által veszélyez­tetnék. Magyarország csak akkor, és azon föltétel alatt csatlakozik a német vámszövetséghez, ha csatlakozása jólétére nézve anyagilag hasznos. Hát azon tömeget, mellynek javát ürügyként mindig nyelveteken hordozzátok, ’s mit mindenek előtt előmozditandónak állittatok, mit ugyan, kivált más költségén , s a sarló más vetésébe eresztésével igyekeztek is eszközölni — e tömeget, mondom , meg akarjátok - e jótéteményektől fosztani?nem engeditek é bennök részesülni? Számítsátok csak ki, hogy ha a megkönnyített, ’s az eként nevelt közlekedés és kereskedés által, az ország minden adófizető egyéne csak egy conv. frtot nyer is, ez a magyar örökös tartományokban 14 millióra itt! fel akarjátok­­ ezt hiú rémszörnyteli félelmeteknek áldozni? ’s az úgy nevezett szellemi haladást, mellyből ama tömegre semmi valódi nyereség nem fog imromolni, ennek elébe teszitek?! Magyarország nemzetisége fönáll mindaddig, mig helyhatósági szerkezete (de csak eredeti tisztaságában, a becsúszott ’s fönállá­­sát veszélyeztető visszaélések eltörlésével]) k­é­p­­viselési rendszere, és a nihil de nobis sine nobis alapelv megmarad. Gyarapodó jólét a nemzetiséget soha el nem temeti­ sem erdődunk sem mi soha eddig ettől nem tartottunk, soha nemzetiségünk fentar­tását kereskedési viszonyaink nyomásától föl nem függesztettük, különben a határ­vámok­­eltörlése olly hevesen nem követeltetett 's előleges sérelmek közé mindig nem soroltatott vala. — Ha nem tudjátok, mi történendik? A statuska­pocs Ausztriával szilárdabb lesz, mert semmi sem köt erősebben, mint anyagi érdekek egybeolva­dása ! — Az ausztriai status erősebb lesz. — Az ellenáll hatási e­r­ő D­é­l és Észak ellen, 50, 60­ millió ember egyesülete által, öregbed­ni fog. Mind­ez, nektek, kiknek ábrándképe a panslavismus, és egykori megoro­­szodás, olly czélszerü és óhajtott! Képzeljétek Magyarországot elszigetelve — 's ez országot a jövendő eldaraboltan, vagy in­kább egészen eloroszodva találja, ’s igy a panslavismus is czélját érte. így hát ezen veszélyeztetett nemze­tiség tekintetéből a csatlakozás ellen ne har­­czoljatok! — ha a kérdést státusférfiakként, ma­gasabb szempontból akarjátok szemlélni. Ezen elő­ítéletnek meg kell szűnni, habár a P. H i r 1 a p ál- 1 i t s a is azt! Azt mondjátok: Magyarországon töb­bé gyárak föl nem állhatnak! — Úgy de ezen egész okoskodástoknak még azon esetben is van helye, ha a határvámok eltörlesztetnek;— és ez mind a mellett is mindig követeltetett. Nem azon oknál fogva nem lesz még mostanában hazánk gyár­ország, hanem mivel a népesség a Föl­dm­ű­­velés természetes iparágában elég foglalkozást talál, a növekedő közlekedés-és javított mivelés­­módban még inkább találand. Az angolok többé nem vesznek tőlünk semmit, ez állítás hamis. Most ke­veset vesznek tőlünk, mert a miénkre nem sok szükségük van, mert ugyanazt másutt is nagyobb mennyiségben ’s nagyobb választé­kosságba­n feltalálják , ’s igy termény­e­­inkre épen nem szorulnak; de kereske­dési politikájok sem kényszeríti őket arra, hogy tőlünk vásároljanak A mit tőlünk használhat­na­k, — ’s tőlünk nyereséggel vásá­rolhatnak, azt ezután is mindig, — mire pedig szükségük nincs, azt tö­lünk so­h­­a s­e­m veendik Igaza volt gr. Széchenyinek, midőn egyik iratában azt mondta, hogy Magyarország termé­nyei Anglia óriási szükségei tekintetében figyelem­be sem jöhetnek, sem a világkereskedésre hatás­sal nem lehetnek. Mi még mindig az hiszszü­k, hogy magyar gabona nélkül a világ éhen halna,— gyapjúnk nélkül posztóban senki sem járhatná, —borunk nélkül senki jó kedvre sem ihatná ma­gát. — Önhittségünk e tekintetben mindenkor ne­vetséges. Vagy talán azon h­á­t­u­l­s­ó g­o­n­d­o­l­a­t van itt, hogy az egykor független, önálló Magyarországnak nyitva kell hagynia maga előtt az utat keres­kedési alkudozások tételére? Csa­latkoztok. — Magyarország Ausztriá­tól elállva, a szia vb írod,a lem­esnem ön politikáját lenne kénytelen kö­vetni. Mit törjük még most fejünket képzelt módokon, mielőtt tudnák: miben van a dolog, és minő aján­latok fognak létetni? Majd ha az egykor meg­­történendik, akkor fogjuk ezeket méltánylani; majd akkor ítéletünket positív hiteles és hivata­los adatokra alapítjuk, nem pedig olly idegen könyvekből kivontakra, nem olly számokra,mel­­lyek a bennök találtató adatok helyességéről sem­mi kezességet nem nyújtanak; és ha elfogadhatóknak találandjuk, ha valóban általuk az ország átalános jóléte emelkedendik, akkor nem irtózunk áldoza­toktól sem. — Mert szilárdul állítom , miszerint a magyar nemességnek a jelen viszonyok közt a kormánytól adóztatnia nem lehet, nem kell. De ha áldozatok által nyereséghez juthatunk, a do­log változik; akkor .Do quia das/ G. S­z­­­á г­z­r Albert. 130 Budapesti elegylin­t. Pest, febr. 26. Múlt szerdán hallata magát nálunk a’ fővárosi kisebb tánczteremben .­r­i­c­c­i­a­r­d­i G­y­ul­a fuvola-virtuóz. Zenészed akadémiája, mel­­lyet több műkedvelők ’s köztök kiválólag Uffer T­eréz klassz. közrehatása tett kellem­etessé, mű­vészi választékossággal volt elrendezve. A kellem­­teli hangok, mellyeket Briccialdi úr fuvolájából ollybajlólag képes kicsalni, gyönyörélvezetet nyúj­tanak a— fájdalom! — csekélyszámu hallgatóság­nak, melly a művészi tökélynek, mellyet Bricci­aldi úr kifejte, ismételt zajos tapsokkal hódola. — Mi valóban óhajtanok, hogy a derék művész, kit beteges állapotra is hosszabb időre tartóztat vá­rosunkban, többször is nagyobb méltánylásával a művészetnek részesítsen azon ritka ö­véleményben, mellyet fuvolája kellemteljes hangjaival nyújta. A télnek komoly arcza változni készül, ma a Mátyás­ utáni napon, tiszta verőfénynél a hó olvad ; a Duna jege még áll ugyan, de néhány napnál tovább illy idő mellett aligha tart. — Nemzeti színpadunkon ma (febr 26kán) Shakespearenek Vörösmartynktól fordított „Julius Caesar“ja fog­ adatni, L­e­n­d­­vay jutalomjátékául .— Hétfőn azaz febr. 26-án Udvarhelyi Miklós javára adatandik „Norma“ czímű nagy opera, mellynek czímszerepében Carl Henriette f. a. lépend föl. A játékszíni ragaszlap igy értesít legalább bennünket ; azonban mind a mellett csalatkozhatunk, mert a játékrend nemzeti színházunknál vajmi ingatag; igy péntekre ,Bátho­­ri Mária- opera volt hirdetve ’s pénteken a ragasz­lapon ismét ,P­o­r­t­i­c­i (talán Portici-i ?) n­é­m­á­ra változott. — Illyés megjátszások játékszíni mutat­ványainkra nézve igen gyakoriak. — Megyery Ká­roly derék színészünk, ,a F­ej­érek­ (les enfan­­tes blanches) czímű színművet választó jutalomjá­tékául , szerzői Malefille és Artigues; e mű az Odeon színházban rendkívüli tetszést nyert múlt évi novemberben; nálunk márczius hónap elején ke­rül színpadra. •­­ Továbbá e napokban a nemzeti színpadon egy külföldi nevezetesség lépend föl s ez Rubinstein Antal 11 éves hires zongorávál tuoz ki ugyanitt hangversenyt fog adni. — köszönettel fogadtattak. II. Egyesületi r. tagokká lettek: Andráskay József urod.ispán, Aczél Antal cs. kir. kamarás, és ns Csongrád vármegye főispá­­ni helytartója , Bertha Sándor tb. ’s hites ügyvéd, Dessewvffy János urod. tiszttartó, Gerliczy Vincze b., Gyurcsányi Gábor septemvir ’s altárnok, Gindly Ru­dolf tb , Gorove István tb., Gorove Károly tb , Greg­­ner Lajos erdőigazgató, Guggenberger Leopold pes­ti kereskedő, Valassy Eduárd komárommegyei fő­­sz.biró, Harsányi Pál tb., Kü­rthy Alajos, komárom­megyei főügyész, Nagy István pestmegyei főjegy­ző, Pajor Antal pestmegyei biztos, Pataky Ferencz urod inspector, id. Pázmándy Dienes tb., Fendi Á­­dám urod. ispán, dr. Pólya József sz. kir. Pest vá­rosa r. orvosa, Porkoláb Dániel nm. kir. helytartó­­tanácsi ügyviselő,Adomssich Miklós tb , Szent-Ivá­­nyi Károly nógrádmegyei tb , Szent-Iványi Sándor tb , Szirmay Adám septemvir, Takácsy Gábor urod. tiszttartó, Végh József urod. tiszttartó, Zitterbarth Mátyás építész.­­III. Miután ezen egyesület a L­o­­vardától a köztelket átvette, ennek részvényi­­ből évenkint tovább is 0 darab fog sorsvonás utján a nyári közgyűlésen beváltásul kivonatni, a többi kin lévő részvények 5% kamatai pedig szinte ezen egyesület pénztárából fizettetni. IV Előterjesztettek a megbízott küldöttség által megvizsgált pénztári számadások,mellyeknek kivonata ezennel közöltetik: l e v é t e 1. a) Pénztármaradék 1­­40 ik decem­b. utolján 293 for. 1 kr.; b) korábbi évekről maradt részvény tartozásokból 430 fr; c) tartozásban ma­radt alapítványi kamatokból 78 fr. 45 fr.; d) 1841. részvények utáni 150 fr.; e) ugyanazon évi alapít­ványi kamatokból 1709 fr.; f) statuspapirosok 3 évi kamatai 4­5 fr.; g) az alcsuti gazdaság leirásá­­nak elkelt példányiért 239 fr., 15 kr.; h) az 1841. ,Mezei naptár 4 eladott péld. hátramaradt ára 309 fr. 8 kr ; i) az 1842 iki ,Mezei naptár­ elkelt példá­nyai árából eddig elő befizettetett 2796 for. 38 kr.; k) az országos Szőlőiskolára begyült ajánlatok 1059 fr. 30 kr.; l) a szőlőiskolából 222 fr. 42 kr ; m) főlig Károly ő cs. k. fensége k. ajánlata 100 for.; n) nm Pyrker László patriarcha érsek­i excja a­­jánlata 40 fr.; o) Tr­köly József ur ajándéka 50 fr.; p) a folyó 1842ik évre előleg lefizetett részvények 230 fr.; q) ugyanezen évre előleg lefizetett alapít­ványi kamatok 110 fr.; r) több apró adomány,mel­lyek tőkésítettek 80 for ; s) Klauzál Imre ur ado­mánya a pályadij öregbítéséül 40 fr.; összesen 8982 fr. 59 kr. p­p. Kiadások: a)tisztviselők évdijai (jelesen ti­­toknoké, előadóé, pénztárn., szőlőisk. igazgat., és írnoké) 2350 fr.;.b) az egyesületi iróterem 1840. évi házbére fejében hátramaradt részlet 25 sor.; c) az egyesületi iróterem 184liki házbére fejében 120 fr.; d) egyesületi bemondó ’s hivatalcseléd év bére 50 for ; e) gazdasági könyvekre ’s folyóiratokra, mellyeknek nagy része még 184lik évben szerez­tetett, 425 fr. 18 fr.; f) az alcsúti gazdaság leírá­sának kiadási költségei 576 fr. 42 kr; g) a ,Ma­gyar Gazdára­ 62 fr. 43 kr.; h) állatmutatási, esz­­közkiállítási, és próbaszántási költségek 28 fr. 52 kr.; i) szőlőiskolára 1153 fr. 5 kr; k) vinczellér bére 160 fr.; l) levelezési és egyéb rokonnemű­ költ­ségekre 1­­­8 fr. 50 kr.; m) irományszerek, lytho­­graphia , hirdetmények, könyvek beköltetése 281 for. 34 kr.; n) a .Mezei Naptár, 1842 iki folyamá­nak összes kiadási költségei u.m írói tiszteletdijak, papiros , nyomtatás, és bekötés 2300 for. 8 kr.; o) kiadott pályadij 585 fr ; p) próbakertre 170 fr. 1 9 kr.; q) transcurrens költségek 80 fr.; r) vegyes tárgynak 65 fr. 1 kr.; összesen 8552 for. 32 kr. p­p. V. Küldöttség neveztetett ’s bízatott meg , a t. 1842ik évre költségvetést készítendő, mellynek munkálati eredménye annak idején szinte közzé fog tétetni V. Az előadott felszámításból kisült, hogy a ,Mezei Naptár­ 1­42diki folyamának kiadásából, miután az elkelt példányok árának hátralévő rész­letei be fognak hajtatni, összesen 266 for. 31 kr. pénzbeli veszteség terhelem!! a pénztárt, melly ál­dozatot a földmivelő nép mivelődésébő­l a mezei gaz­daság felvirágoztatására is reménytért erkölcsi ha­szonért örömmel viselvén, jövő 1843ik évre az é­­rintett Naptárt 60 ezer példányban rendbé kiadatni. Ez alkalommal alulirt azon t. ez. hazafiakat, kik az 1842ik folyamból megrendelt és vett példányok á­­rát még be nem fizették, az illető járulványok mi­­nél előbbi megküldésére kérvén, több rendbeli kér­­dezősködésre válaszolóiag jelenti, hogy ugyanezen A magyar gazdasági egyesület i. é. február 3-án a n. casinóban egyesületi elnök Károlyi György gróf előlülése alatt nagy gyűlést tarta,mellyen köreik, eredmények fejlődtek ki.—s­­Bejelentették az egyesület tőke­ értékének öregbité­­seü­l újabban keletkezett alapítványok, mellyek sze­rint: Breczenheim­ Ferdinand fig 200 p ftot, Fle­­tzer István kalocsai érseki. gazdatiszt 200 p.ftot, Иксу Sándor tb. 200 pftot, Magyar Imre tb. é s jó­szágigazgató 200 p.ftot 9 Markus Mihály urad. Ír­nok ,200 p.ftot valónak szívesek kötelezni ; ezek

Next