Világ, 1842. január-december (1-105. szám)

1842-12-07 / 98. szám

FESTEN, «.»­Megjelenik e politikai, tudományos és művészeti Lap minden héten kétszer: Szerdán és Szombaton. Hivatalos tudósításokon kívül, Hirlője közöl min­den hirdetményt, egy ötös­­ szelet sorától három krajczárért pengő pénzben. Nem­ rendes levelezők keretnek­­ az Intézethez, bérmentesen küldeni közléseiket SZERPA D­ecember Előfizethetni helyben a szerkesztő - hivatalban (üri-utcza 459.­ sz. alatt,­lső emeletben], félévre postán ), különben 5 ezüst forinttal; az or­szágban minden — azon kivül csak a bécsi cs. kim fő postahivatalnál Bécsben. Minden közlés „a Világ szerkesztő-hivatalának“ czím alatt kéretik beküldetni. Tartalo­m­. Magyarország és Erdély. Előléptetések.­Kinevezések. Nemesítés. Halálozás. —Mint vagyunk haladásunkkal? -- Széchenyi Istv. gr. beszéde és a P. Iiirlap. — Fővárosi hírek. Adakozások a nyilvános énekiskola gyámolitására. Vakok pesti intézetére Octo­ber és novemberben gyűlt adományok. Természettudományi társu­lat. Kérelem a honi dohánytermesztés ügyében. Baranya megye vá­lasztmányi ülése az adó tárgyában. Politikai fejtegetések (III. Föld­birtok­ szerzés és megváltás. Vége.) — Hírlapi kalászok. KI­LFÖLD. Az a­l­d­u­n­a­i fej­edelemségek. — Spanyol­­ország ( A lázadáshoz több város csatlakozik.)—Franczia­­or­s­z­á­g (Grutzkowról franczia ítélet.) N­agybritannia (Lázadás Izland­ban s Anglia belső részében.) Tarcza. Ehrenreich vállalata. ■— A magyar gyermek szereti hazáját.— Bibliographia. Hivatalos és magány-hirdetések. Magyarország és Erdély. 0 es. ’s apóst. kir. Felsége Bezerédy Ignáczot, Győr vármegye volt alispánját, udvari tanácsos czimmel méltóztatott legkegyelmesebben feldisziteni. 0 es. ’s apóst. kir. Felsége Tajthy Ferencz váczi kanonokot és plébánost a Boldogságos Szűz mogyoródi czimzetes apátjává méltóztatott legkegyelmesebben kine­vezni 0 es. ’s apóst. kir. Felsége a szombathelyi káp­talannál Eberl Mihály éneklő-kanonokot olvasó-kanonok­ká, helyébe Laky Károly őrkanonokot éneklő­ kanonok­ká, ennek helyébe viszont Krancsics József pápóczi per­jelt őrkanonokká, ennek helyébe pedig Németh János al­­só-lendvai főesperest pápóczi perjellé méltóztatott legke­gyelmesebben kinevezni. (­ cs. ’s apost. kir. Felsége megboldogult Rodich cs. kir. ezredesnek (a varasdi szent-györgyi határezred parancsnokának) István, Miksa, József és János fiait magyar nemességre taksa- elengedéssel emelni legkegyel­mesebben méltóztatott. A. nagy k­­m. udv. Kamara Henzely János előlép­tetése által megürült rakomazi kamrai ispáni állomásra, eddig lur­a-remetei ispánt Markovi­cs Antalt helyezé által. Simoncsics Antal, győri sómázsáló, f. évi nov. 5kén meghalálozott. Pest, december 7 kén 1842. Mint vagyunk haladásunkkal ? Örömmel tapasztalja minden, hona boldogságát szivén viselő magyar, mint kezd enyészni szerte a hazában azon hagymát, mellyet az izgatási rendszer a forrongásba hozott elmékre néhány hónapok óta hatalmasabban, mint valaha felidézett; ’s mikint a meg­fontolatlan rontást és döntést szándékló újítók merész megtámadásai a nagyobb rész hideg, szilárd eltöké­lten megtörve, nem tüntetnek fel előjeleket, mellyek oda mutassanak, hogy e szeretett hazának alkotmá­nyos szabadságát ’s önállóságát — melly aristocratico­­monarchiai elemeken alapszik,­­s csak azokon tartat— hátik is fen — aláásva, ez országból tartományt alkos­sanak, melly eszmében Plato köztársasága lehetne ta­lán , de valóságban akármi más, — csak Magyar­­ország nem! "S e szerencsés fordulatot politikai életünkben mi is örömmel szemléljük, ’s talán nem épen alaptalanul vallhatjuk meg, hogy e higgadtabb lélekkeli, nemzet­hez egyedül illő, működés előidézésében nekünk is volt némi részecskénk, habár parányi is. Azonban valamint benső örömünkre szolgál ne­künk , és szolgálhat minden jó magyarnak e szeren­csés fordulat, mellyet politikai mozgalmaink egypár hónap óta vőnek, nem titkolhatjuk el másrészről ag­godalmunkat a felett, hogy a helylyel-közzel mutat­kozó óvakodás bizonyos félénkséget árul el azon lép­teinkben, mellyekkel múlhatlan teendőink tömegéhez já­­rulunk. De ha valaki, mi bizonyára igen tudjuk méltá­nyolni honfiaink ezen óvatosságát, mellyel a hon élet­kérdései megfejtése körül, tanácskoznak, hanem ki­jelentjük egyszersmind azt is, hogy mi, kik a fen­­tartás zászlója alatt küzdünk, csak amaz institutiók fentartását óhajtjuk és védjük, mellyek nélkül hazánk megszűnnék Magyarország, és mi megszűnnénk lenni magyar alkotmányos szabad polgárok. "S midőn az al­kotmány alapjait fentartatni akarjuk,­­s ezen fentartás munkájában szent hivatásunkhoz képest eljárni iparko­dunk, koránsem akarunk az életölő tespedés, és gyá­va nemtevés hirdetőivé alacsonyulni! A nélkül, hogy vérrel szerzett és vérrel meg­őrzött alkotmányunk sarkköveit megbocsáthatlan ké­­nyelműséggel halomra döntögetni kellene, még sok­ban , igen sokat haladhatunk; miért is őszintén óhajt­juk, hogy a felforgatási rendszer ellenébeni — bizony nem egészen alaptalan — félelmünk, ne váljék soha férfiatlan elcsüggedéssé, ne fajuljon soha nemzetgyil­koló apathiává és inerttává, melly egykor majd olly sajnos időket hozhatna ránk, mint hozott az alkorán­­hoz vakbuzgó tisztelettel viseltető ulemák intése a mai török­ birodalomra! Az izgatás és haladás közt végtelen nagy a kü­lönbség;’s míg azt óhajtjuk,'s magunk is férfiasan ab­ban munkálkodunk, hogy az izgatás hydrafejét a fel­eszmélt nemzeterő felbujulni ne engedje, mindig és szünetlenül fogjuk emlékeztetni a nemzetet arra, hogy a népek életének egyetlen feltétele — a haladás; 's hogy épen a haladás elhanyagolása az, mi leginkább képes felidézni az izgatást! A háziadó kérdésére nézve azt hívők, hogy a nemzet átlátva az ügy jogosságát és igazságát, kész leend annak egyrészbeni elvállalása és viselésére; ’s hogy elfogadván az elvet, ’s az annak miképeni alkal­mazása iránt előgördülendő nehézségeket elhárítván, majd tisztába jövend önmagával, ’s a dolog menni fog. —­ Az országos adót illetőleg pedig reméltük, hogy a hon felvirágozását ’s ezáltali erősbülését szivén viselő minden magyar nemes, átlátva a polgárisodás által mindegyre inkább kifejtett korszükségeket, kész leend segédkezeket nyújtani létesítésére azon vállalatoknak, mellyek nélkül mai szomorú helyzetünkből teljesség­gel nem mozdulhatunk! Azonban most a hon külön részeiből érkező le­veleink és barátaink értesítései mindegyre jobban meg­győznek affelől, hogy e tárgyak koránsem állnak olly kedvezőleg és biztosan, mint mikép mi hittük és re­méltük. És e felett mi aggódni tudunk , noha különben igen természetesnek látjuk is ezen adótuli idegenke­dést azon mennydörgések után, mellyek szépen derülő horizonunkra a minden szél nélkül feltolakodott felle­gekből olly mérgesen , ’s egyszersmind olly helyen és alkalmon kivül leharsogának. Valóban különös átok látszik fekünni e szegény hazán. Midőn az egyetértés szivvidító eredményinek örömsugáros arczczal kezde elibe nézni az ország min­den lelkes polgára: mételykint kezdett elharapózni szerte a hazában a visszavonás, az egyenetlenség, melly minden édes reménynek egy szebb ’s boldogabb jövő iránt egyszerre véget vessen ! ’S ha ez így me­g A VILÁG TÁBORÁ A. Elk­envelik­ vállalatit. Ha ügyeink nem legszivvidítóbb állapotján hú fogja el honfiúi kebleinket; nyújt némi vigasztalást látása annak, hogy kedves hazánk külföld előtt naponkint nagyobb és nagyobb érdeket nyerve, egykori ismeretlen helyzetéből kivergődik! Illy örömet érzünk mi, az épen olly lelkes mint párto­lásra méltó vállalatban, melly a következő czimű munka kiállítását tűzé ki czélul: „Magyar és Erd­él­yország története képek­ben/' A rajzokat Geiger Pá I­ akadémiai történeti fes­­t­ész készíti; a magyarázó szöveget pedig magyar’s német nyelven írja Wenzel Gusztáv, bölcseik, és törv.ta­nár, ’s bécsi thereziai lovagakadémiai tanító. — E munka kiadója Ehrenreich Ádám, kit egyéb honi szépmü­­▼észi vállalatb­ól már több évek óta ismer a t. magyar közönség, ’s ki Pesten is szépműárusi boltot nyitván, e mű kiadását is a f. évben Pesten kezdette meg. A jeles műnek két első füzete megjelent, ’s mi meg­győződésünk szerint kellő méltánylat — sőt dicsérettel szól­hatunk csak, ajánlva azt t. olvasóink bő pártfogásába.— — A munka becséről egyébiránt, nehogy magasztalásunk részrehajlásra magyaráztassék, egy német lap után a kö­vetkezőket jegyezzük ide: ,,Senki sem hozza kétségbe, hogy ország történetek­nek szakai, fordulatpontjai ’s átmenetei, bizonyos fontos befolyásteljes pillanatok által, mellyekben egész korsza­kok jelentősége ’s lényege hüven tükröztetik, vagy egyes kitűnő férfiak által, kiknek szellemi kifejezésében egész­­ korszakok jellemét ’s irányát könnyen felfedezhetjük — képviseltetnek­ Ha már az illy történeti jelenetek éles, a dolgokat még csirájokban, ’s mielőtt azok az események terepély fáivá fejlődtek — felismerő szemmel kikerestetnek, a nemzettörténet főjeleneteit folytonosan rendezett képek­ben szem elé lehet állítani, ’s habár azokban a külső egybefüggés hiányzani fog is, a belső sértetlen re­end: mert ez nem a tények lehető teljességében, hanem épen csak ezen idő orgánumtul szolgáló pillanatok helyes megismerésében ’s plasticai kiemelésében áll. „Az említett munkában, mellyből már két füzet előt­tünk fekszik, illy irány van kitűzve. Geiger mesteri keze hasonló munkákra már annyiszor használtatott, hogy az ő történeti eszmékkel­ sikeres bánásmódjáról kár volna szót vesztegetni; itt a magyar festői köntös a művészt még kedvezőbb helyzetbe hozá,’s ki valaha történeti jelenetek képrajzival foglalkozott, igen fogja tudni, milly elsőbbsé­get nyújt a pompás nemzeti köntös, ’s díszes mez az illy műveknek. Mindkét lap rajzolati hibátlanság ’s kiviteli tisz­taság tekintetében teljesen kielégítő. Az alakok nemzeti egységük mellett is igen különbözők, az arczkifejezések jellemzők, és a képzett ténynek szellemével soha ellenmon­dásban nem állók. Különös dicséretet érdemel kivált azon ügyesség, mellyel az alakok népszellemű tény fogalmához alkalmazóban köttetnek, ’s egészszé olvasztatnak egybe. E szerencsés csoportozat adja meg mindkét lapnak igaz művészeti becsét ’s emeli azokat valódi históriai szel­lemű képtáblákká. „Mi nem tudjuk kitől származott a históriai választás gondolata, hanem annyi bizonyos, hogy Wenzel tanár úr, ha a magyar történetek ime pontjait ő jelölé ki, hisz­­toriai értelmiségének ’s tiszta felfogásának szép tanúsá­gát adá­ A második lapon amaz ünnepélyes tény áll, mi­dőn a győzedelmes Árpád Magyarországot elfoglalja; ’s ha itt azon pont van képezve, mellyben a magyar föld Magyarországgá jön, az első lapon azon tény van szem­ek­be hozva, mellyel a magyar nemzet hisztoriai pályája kezdődik , t. i. Álmos első fejdelem választatása. A magyarázat We­n­z­e­l­­r­ úr tollából jeles a műlapok jellemzésében kimerítő ’s nemcsak a pillanat, hanem an­nak hisztériai mélyébe is beható/­ így szól e műről a német kritika, é s mi azt a legigaz­ságosabbnak ismerve, Ehrenreich úrnak e szép vál­lalatához , nemzetiségünk érdekében, meleg részvét által táplálandott szerencsét kívánunk. Előfizetési figyelmeztetés: figyelmeztetni politikai lapunk tisztelt ól­a­­nak előfizetni­, ez iránt minél előbb vitéz­­postahely pontos kitételével együtt — beküldetését, részint hogy a borítékczímek idején nyomathassanak, részint hogy az ú­jságborítékon minden tévedés és hiba elkerülte illessék. Az előfizetési díj egész évre postán küldetéssel 12 p. forint, félévre­­ pengő forint. Buda­pesten borítékban és házhozhordással félévre 6 p. forint, boriték nélkül pedig­­5 p forint. — Külső tartományokba járatandó példányok iránt legczélszerűbb mód a bécsi fő posta-hív citásnád rendelkezni, tisztelt levelezőinknek szíves köszönetünket jelentve, bátorkodunk hazafiúi részvéteket továbbra is kikérni. A . VILAGI szerkesztősége. (Belváros uriutcza 450. sz. a. Horváthház is n­em.) A magyar gyermek «Kereti kajáját. *) Az ember múlandó testből és halhatatlan lélekből álló lény­ Mint e föld lakosának van egy hazája, ’s ehez melly lételének ’s munkásságának nézőhelye, van sorsa kötve. A gondviselés azért rendelte neki e lakhelyet, mi­vel a nélkül azon erők ’s tehetségek, mellyekkel bir, ki nem fejlődhetnének, tökéletességre nem juthatnának. A czélt, mire teremtve van, hogy jobbá, nemesbbé legyen, csak honjában érheti el, azon földön, hol született, az élet ös­vényén megindult, fölnevekedett, ’s már az elébb tehetet­­ t. Mutatványul a „Magyar gyermekbarát“ czimü erdélyi political hírlap „Múlt és Jelen“ jogendőrei melléklapjából. Szerk.

Next