Világ, 1842. január-december (1-105. szám)

1842-12-07 / 98. szám

FESTEN, «.»Megjelenik e politikai, tudományos és művészeti Lap minden héten kétszer: Szerdán és Szombaton. Hivatalos tudósításokon kívül, Hirlője közöl minden hirdetményt, egy ötös szelet sorától három krajczárért pengő pénzben. Nem rendes levelezők keretnek az Intézethez, bérmentesen küldeni közléseiket SZERPA December Előfizethetni helyben a szerkesztő - hivatalban (üri-utcza 459. sz. alatt,lső emeletben], félévre postán ), különben 5 ezüst forinttal; az országban minden — azon kivül csak a bécsi cs. kim fő postahivatalnál Bécsben. Minden közlés „a Világ szerkesztő-hivatalának“ czím alatt kéretik beküldetni. Tartalom. Magyarország és Erdély. Előléptetések.Kinevezések. Nemesítés. Halálozás. —Mint vagyunk haladásunkkal? -- Széchenyi Istv. gr. beszéde és a P. Iiirlap. — Fővárosi hírek. Adakozások a nyilvános énekiskola gyámolitására. Vakok pesti intézetére October és novemberben gyűlt adományok. Természettudományi társulat. Kérelem a honi dohánytermesztés ügyében. Baranya megye választmányi ülése az adó tárgyában. Politikai fejtegetések (III. Földbirtok szerzés és megváltás. Vége.) — Hírlapi kalászok. KILFÖLD. Az aldunai fejedelemségek. — Spanyolország ( A lázadáshoz több város csatlakozik.)—Francziaország (Grutzkowról franczia ítélet.) Nagybritannia (Lázadás Izlandban s Anglia belső részében.) Tarcza. Ehrenreich vállalata. ■— A magyar gyermek szereti hazáját.— Bibliographia. Hivatalos és magány-hirdetések. Magyarország és Erdély. 0 es. ’s apóst. kir. Felsége Bezerédy Ignáczot, Győr vármegye volt alispánját, udvari tanácsos czimmel méltóztatott legkegyelmesebben feldisziteni. 0 es. ’s apóst. kir. Felsége Tajthy Ferencz váczi kanonokot és plébánost a Boldogságos Szűz mogyoródi czimzetes apátjává méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni 0 es. ’s apóst. kir. Felsége a szombathelyi káptalannál Eberl Mihály éneklő-kanonokot olvasó-kanonokká, helyébe Laky Károly őrkanonokot éneklő kanonokká, ennek helyébe viszont Krancsics József pápóczi perjelt őrkanonokká, ennek helyébe pedig Németh János alsó-lendvai főesperest pápóczi perjellé méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. ( cs. ’s apost. kir. Felsége megboldogult Rodich cs. kir. ezredesnek (a varasdi szent-györgyi határezred parancsnokának) István, Miksa, József és János fiait magyar nemességre taksa- elengedéssel emelni legkegyelmesebben méltóztatott. A. nagy km. udv. Kamara Henzely János előléptetése által megürült rakomazi kamrai ispáni állomásra, eddig lura-remetei ispánt Markovics Antalt helyezé által. Simoncsics Antal, győri sómázsáló, f. évi nov. 5kén meghalálozott. Pest, december 7 kén 1842. Mint vagyunk haladásunkkal ? Örömmel tapasztalja minden, hona boldogságát szivén viselő magyar, mint kezd enyészni szerte a hazában azon hagymát, mellyet az izgatási rendszer a forrongásba hozott elmékre néhány hónapok óta hatalmasabban, mint valaha felidézett; ’s mikint a megfontolatlan rontást és döntést szándékló újítók merész megtámadásai a nagyobb rész hideg, szilárd eltökélten megtörve, nem tüntetnek fel előjeleket, mellyek oda mutassanak, hogy e szeretett hazának alkotmányos szabadságát ’s önállóságát — melly aristocraticomonarchiai elemeken alapszik,s csak azokon tartat— hátik is fen — aláásva, ez országból tartományt alkossanak, melly eszmében Plato köztársasága lehetne talán , de valóságban akármi más, — csak Magyarország nem! "S e szerencsés fordulatot politikai életünkben mi is örömmel szemléljük, ’s talán nem épen alaptalanul vallhatjuk meg, hogy e higgadtabb lélekkeli, nemzethez egyedül illő, működés előidézésében nekünk is volt némi részecskénk, habár parányi is. Azonban valamint benső örömünkre szolgál nekünk , és szolgálhat minden jó magyarnak e szerencsés fordulat, mellyet politikai mozgalmaink egypár hónap óta vőnek, nem titkolhatjuk el másrészről aggodalmunkat a felett, hogy a helylyel-közzel mutatkozó óvakodás bizonyos félénkséget árul el azon lépteinkben, mellyekkel múlhatlan teendőink tömegéhez járulunk. De ha valaki, mi bizonyára igen tudjuk méltányolni honfiaink ezen óvatosságát, mellyel a hon életkérdései megfejtése körül, tanácskoznak, hanem kijelentjük egyszersmind azt is, hogy mi, kik a fentartás zászlója alatt küzdünk, csak amaz institutiók fentartását óhajtjuk és védjük, mellyek nélkül hazánk megszűnnék Magyarország, és mi megszűnnénk lenni magyar alkotmányos szabad polgárok. "S midőn az alkotmány alapjait fentartatni akarjuk,s ezen fentartás munkájában szent hivatásunkhoz képest eljárni iparkodunk, koránsem akarunk az életölő tespedés, és gyáva nemtevés hirdetőivé alacsonyulni! A nélkül, hogy vérrel szerzett és vérrel megőrzött alkotmányunk sarkköveit megbocsáthatlan kényelműséggel halomra döntögetni kellene, még sokban , igen sokat haladhatunk; miért is őszintén óhajtjuk, hogy a felforgatási rendszer ellenébeni — bizony nem egészen alaptalan — félelmünk, ne váljék soha férfiatlan elcsüggedéssé, ne fajuljon soha nemzetgyilkoló apathiává és inerttává, melly egykor majd olly sajnos időket hozhatna ránk, mint hozott az alkoránhoz vakbuzgó tisztelettel viseltető ulemák intése a mai török birodalomra! Az izgatás és haladás közt végtelen nagy a különbség;’s míg azt óhajtjuk,'s magunk is férfiasan abban munkálkodunk, hogy az izgatás hydrafejét a feleszmélt nemzeterő felbujulni ne engedje, mindig és szünetlenül fogjuk emlékeztetni a nemzetet arra, hogy a népek életének egyetlen feltétele — a haladás; 's hogy épen a haladás elhanyagolása az, mi leginkább képes felidézni az izgatást! A háziadó kérdésére nézve azt hívők, hogy a nemzet átlátva az ügy jogosságát és igazságát, kész leend annak egyrészbeni elvállalása és viselésére; ’s hogy elfogadván az elvet, ’s az annak miképeni alkalmazása iránt előgördülendő nehézségeket elhárítván, majd tisztába jövend önmagával, ’s a dolog menni fog. — Az országos adót illetőleg pedig reméltük, hogy a hon felvirágozását ’s ezáltali erősbülését szivén viselő minden magyar nemes, átlátva a polgárisodás által mindegyre inkább kifejtett korszükségeket, kész leend segédkezeket nyújtani létesítésére azon vállalatoknak, mellyek nélkül mai szomorú helyzetünkből teljességgel nem mozdulhatunk! Azonban most a hon külön részeiből érkező leveleink és barátaink értesítései mindegyre jobban meggyőznek affelől, hogy e tárgyak koránsem állnak olly kedvezőleg és biztosan, mint mikép mi hittük és reméltük. És e felett mi aggódni tudunk , noha különben igen természetesnek látjuk is ezen adótuli idegenkedést azon mennydörgések után, mellyek szépen derülő horizonunkra a minden szél nélkül feltolakodott fellegekből olly mérgesen , ’s egyszersmind olly helyen és alkalmon kivül leharsogának. Valóban különös átok látszik fekünni e szegény hazán. Midőn az egyetértés szivvidító eredményinek örömsugáros arczczal kezde elibe nézni az ország minden lelkes polgára: mételykint kezdett elharapózni szerte a hazában a visszavonás, az egyenetlenség, melly minden édes reménynek egy szebb ’s boldogabb jövő iránt egyszerre véget vessen ! ’S ha ez így meg A VILÁG TÁBORÁ A. Elkenvelik vállalatit. Ha ügyeink nem legszivvidítóbb állapotján hú fogja el honfiúi kebleinket; nyújt némi vigasztalást látása annak, hogy kedves hazánk külföld előtt naponkint nagyobb és nagyobb érdeket nyerve, egykori ismeretlen helyzetéből kivergődik! Illy örömet érzünk mi, az épen olly lelkes mint pártolásra méltó vállalatban, melly a következő czimű munka kiállítását tűzé ki czélul: „Magyar és Erdélyország története képekben/' A rajzokat Geiger Pá I akadémiai történeti festész készíti; a magyarázó szöveget pedig magyar’s német nyelven írja Wenzel Gusztáv, bölcseik, és törv.tanár, ’s bécsi thereziai lovagakadémiai tanító. — E munka kiadója Ehrenreich Ádám, kit egyéb honi szépmü▼észi vállalatból már több évek óta ismer a t. magyar közönség, ’s ki Pesten is szépműárusi boltot nyitván, e mű kiadását is a f. évben Pesten kezdette meg. A jeles műnek két első füzete megjelent, ’s mi meggyőződésünk szerint kellő méltánylat — sőt dicsérettel szólhatunk csak, ajánlva azt t. olvasóink bő pártfogásába.— — A munka becséről egyébiránt, nehogy magasztalásunk részrehajlásra magyaráztassék, egy német lap után a következőket jegyezzük ide: ,,Senki sem hozza kétségbe, hogy ország történeteknek szakai, fordulatpontjai ’s átmenetei, bizonyos fontos befolyásteljes pillanatok által, mellyekben egész korszakok jelentősége ’s lényege hüven tükröztetik, vagy egyes kitűnő férfiak által, kiknek szellemi kifejezésében egész korszakok jellemét ’s irányát könnyen felfedezhetjük — képviseltetnek Ha már az illy történeti jelenetek éles, a dolgokat még csirájokban, ’s mielőtt azok az események terepély fáivá fejlődtek — felismerő szemmel kikerestetnek, a nemzettörténet főjeleneteit folytonosan rendezett képekben szem elé lehet állítani, ’s habár azokban a külső egybefüggés hiányzani fog is, a belső sértetlen reend: mert ez nem a tények lehető teljességében, hanem épen csak ezen idő orgánumtul szolgáló pillanatok helyes megismerésében ’s plasticai kiemelésében áll. „Az említett munkában, mellyből már két füzet előttünk fekszik, illy irány van kitűzve. Geiger mesteri keze hasonló munkákra már annyiszor használtatott, hogy az ő történeti eszmékkel sikeres bánásmódjáról kár volna szót vesztegetni; itt a magyar festői köntös a művészt még kedvezőbb helyzetbe hozá,’s ki valaha történeti jelenetek képrajzival foglalkozott, igen fogja tudni, milly elsőbbséget nyújt a pompás nemzeti köntös, ’s díszes mez az illy műveknek. Mindkét lap rajzolati hibátlanság ’s kiviteli tisztaság tekintetében teljesen kielégítő. Az alakok nemzeti egységük mellett is igen különbözők, az arczkifejezések jellemzők, és a képzett ténynek szellemével soha ellenmondásban nem állók. Különös dicséretet érdemel kivált azon ügyesség, mellyel az alakok népszellemű tény fogalmához alkalmazóban köttetnek, ’s egészszé olvasztatnak egybe. E szerencsés csoportozat adja meg mindkét lapnak igaz művészeti becsét ’s emeli azokat valódi históriai szellemű képtáblákká. „Mi nem tudjuk kitől származott a históriai választás gondolata, hanem annyi bizonyos, hogy Wenzel tanár úr, ha a magyar történetek ime pontjait ő jelölé ki, hisztoriai értelmiségének ’s tiszta felfogásának szép tanúságát adá A második lapon amaz ünnepélyes tény áll, midőn a győzedelmes Árpád Magyarországot elfoglalja; ’s ha itt azon pont van képezve, mellyben a magyar föld Magyarországgá jön, az első lapon azon tény van szemekbe hozva, mellyel a magyar nemzet hisztoriai pályája kezdődik , t. i. Álmos első fejdelem választatása. A magyarázat Wenzelr úr tollából jeles a műlapok jellemzésében kimerítő ’s nemcsak a pillanat, hanem annak hisztériai mélyébe is beható/ így szól e műről a német kritika, é s mi azt a legigazságosabbnak ismerve, Ehrenreich úrnak e szép vállalatához , nemzetiségünk érdekében, meleg részvét által táplálandott szerencsét kívánunk. Előfizetési figyelmeztetés: figyelmeztetni politikai lapunk tisztelt ólanak előfizetni, ez iránt minél előbb vitézpostahely pontos kitételével együtt — beküldetését, részint hogy a borítékczímek idején nyomathassanak, részint hogy az újságborítékon minden tévedés és hiba elkerülte illessék. Az előfizetési díj egész évre postán küldetéssel 12 p. forint, félévre pengő forint. Budapesten borítékban és házhozhordással félévre 6 p. forint, boriték nélkül pedig5 p forint. — Külső tartományokba járatandó példányok iránt legczélszerűbb mód a bécsi fő posta-hív citásnád rendelkezni, tisztelt levelezőinknek szíves köszönetünket jelentve, bátorkodunk hazafiúi részvéteket továbbra is kikérni. A . VILAGI szerkesztősége. (Belváros uriutcza 450. sz. a. Horváthház is nem.) A magyar gyermek «Kereti kajáját. *) Az ember múlandó testből és halhatatlan lélekből álló lény Mint e föld lakosának van egy hazája, ’s ehez melly lételének ’s munkásságának nézőhelye, van sorsa kötve. A gondviselés azért rendelte neki e lakhelyet, mivel a nélkül azon erők ’s tehetségek, mellyekkel bir, ki nem fejlődhetnének, tökéletességre nem juthatnának. A czélt, mire teremtve van, hogy jobbá, nemesbbé legyen, csak honjában érheti el, azon földön, hol született, az élet ösvényén megindult, fölnevekedett, ’s már az elébb tehetet t. Mutatványul a „Magyar gyermekbarát“ czimü erdélyi political hírlap „Múlt és Jelen“ jogendőrei melléklapjából. Szerk.