Világ, 1843. június-december (1-104. szám)

1843-11-22 / 93. szám

födözik ? — E gyalázattól úgy is megn­enekedtek, ha köz­­vetlenül az egésznek javára ’s roppant szükségeinkre adóz­tok. Egy szóval, nekem házi adó—ha minden elszámlált czé­­lotokat kívánnátok is elérni—nem kell. Ha nem kell országos adó,országos,nagy,nélkülözhetlen,(mármár körmünkre égett) de majdan dúsan kamatozó (­közvetőleg ’s közvetlen kamato­zó) vállalatokra,intézetekre fordítandó. Ugyde szegények va­gyunk,’s a földbirtokosok, kik leginkább járulandanak az uj adóhoz , nagyrészben adósság­o­k­kal, a leg­jobb esetben is hat ргосе­étes adósságokkal terhelvék, ’s terményeik, könnyű közlekedési és egyéb hiányok miatt értéktelenek­ ’S im itten a cselekvés embe­rének, a lángésznek, a hon javáért lángoló férfiúnak — hasonlithatlan terve. Szerezzünk úgymond a földbir­tokosnak pénzt, olcsó pénzt, hogy az adózásban közvetlen hasznát láthassa. Vegyünk tú­l országos kölcsönt oll­y ka­matra mint más országok, s mellyre czélszerű törvények és országos biztosítások mellett épen olly reményünk lehet mint más országoknak , legfölebb száztól­ négy kamatra. Biztosítsuk ezen kamatot és a törlesztési öszletet, tehát évenként mintegy 5 milliót a földbirtokra — holdjára ál­talában véve két garasával — vetett közvetlen adóval. Azon­ban adjuk ezen kölcsönnek egy részét szinte kölcsön­ös olcsón földbirtokosainknak, más részét fordítsuk gyümöl­csöző és már nélkülözhetlen országos investitiókba.“ Eké­­pen Széchenyi. Én legalább tervét így értem. Ezen alaptervhez felvilágosításul is talán némi pótlá­sul három észrevételt bátorkodom tenni: Első észrevétel Százmillió kölcsönbül köz­vetlen csak 50 millió tőkét kellene országos vállalatokra fordítani, mert hasonló válla­latok egy nagy részére nézve nincs szükség az egész tőkére, hanem csak kamatjaira, például ipari, gazdasági ’s más illy intézetekre, iskolák­ra ’stb. csak évenkinti bizonyos jövedelem kell; ’s eképen a közvetlen kamatozásra kiadandott 50 millióból négy pro­­­centjével két millió járván évenkint, sok szép intézetet lehetne ebből mind alapítni, mind fentartani, p­l. vegyünk polytechnicumra évenkint 50 ezeret, népnevelőket képző 50, és magokra a népnevelő iskolákra szinte 50 ezeret gazdasági intézetekre 50 ezeret, Ludoviceum czélszerű használatára 50 ezeret magyar szinezet­képző iskolára és magyar tudós-társaság czélszerű detaliójára 50 ezeret, talán ujdon építendő börtönök fentartására 50 ezeret mind évenkint st. Meg ez mindössze is alig teszen fél milliót, tehát körülbelül másfél millió egyéb országos czélokra fordíttathatnék, magának az adónak ’s országos kölcsön­nek kezelését is, melly alkalmasint egy országosan, ő fel­sége befolyásával választandó és szigorú számadás alatti testületre fogna bízatni, nem kell kifelejtenünk ; ’s ha erre is évenkint 50—100 ezeret számítunk is, épen nem fogunk nagyot hibázni. Második észrevétel. Az adó fi­z­e­t­és­e­ c­sa­k f­oko­­zatos mennyiségben állapíttassák meg. Mind­járt első évben öt milliót fizetni terhes volna az ország lakosainak. Hanem ha első évben például csak egy mil­liót—tehát általában egy egy­ holdtól mintegy egy kraj­­czárt, — másodikban két milliót — (egy holdtól két kraj­­czárt), midőn már az első évből néhány millió ki is fo­gott kölcsönöztetni — harmadikban három milliót és így tovább fizetendőnk, ez igen-igen könnyítné az adó beho­zatalát. Évenkint tehát csak mintegy 20 millió kölcsönt venne föl az ország, miáltal a kölcsönvétel is könnyítlet­­nék , de sok pénzzel is egyszerre nem özönlenék be az or­ságot. A 20 millió fele újra kölcsön adatnék, másik fele or­zágos vállalatokra fordíttatnék. A kiadandó kölcsönt természet szerint hypothecával fekvő vagyonban, ’s hypot­­herai törvényekkel kellene biztositni, tehát csak földbir­­tokosnak adni, legyen az nemesi vagy jobbágyi birtok, Cpk­o.­örök megváltásoknál). • Harmadik észrevétel. Egyelőre az adó ne to­vább aj­á­nl­­­as­s­é­k, csak a törlesztési évekig. Négy procentes kamatú adósság egy procentes törlesztési r­észlét mellett mathematical számítás szerint 42 év alatt rovatik le. Ámde 15—20 múlva csak lehet azon reményünk, hogy a gyümölcsöző országos vállalatokba, u. m. utakba, vaspályákba , vizek szabályozásába, csatornákba fektetett 50 millió évenként jövedelmezend legalább két három pro­­centet, 25—30 év alatt talán két annyit is; e szerint 30 év múlva a 100 millió országos kölcsönre nézve fele adó­zásra is alig lenne szükségünk, de év múlva pedig alkal­masint semmire sem. Egy szóval a lehető legroszabb eset­ben is 42 év múlva le van róva a száz millió országos adósság. Ajá­njuk tehát az adót (közvetlen adót) 42 évre ’s t­o­v­á­b­b nem Ekkor már a mondott vállalatok olly szépen jövedelmezendnek, hogy a folyó országos költségek azokból is fedöztetni fognak. Ekkor tehát újra adótól ’s országos adósságtól szűz vállakkal dicsekedni — hacsak általa ismét nagyobb hasznot nem remélhetünk, — hatal­munkban állandó segítsen az ég mindnyájunkat! Mindezek után a következő eredményeket remélhetjük: 1) Az adófizetés magára az adófizető föld­­birtokosra nézve is közvetlen pénzbeli hasznot ár oszt­ani. Vegyük a legroszabb esetet: ve­gyünk például egy földbirtokost, kinek ezer hold közép­szerű jóságú földje van, számítsuk holdját mintegy 100 váltó vagy 40—50 pengő forintjával, az ill­yenért meg szoktak haszonbér fejében évenkint 2 pengő forintot adni, (’s az ilyen minőségű föld a legtöbb az országban) és rójjuk épen az illyenre a ,,két garas" adót. Fizet tehát az illy birto­kos egy holdtól vagyis annak 2 pengő forint jövedelmétől két garast azaz jövedelmének huszadrészét és így ezer holdtól, mellynek évek­­k­énti jövedelme mintegy két­ezer pengő forint, száz forintot. Tegyük fel, hogy azon ezer holdon már annyi adósság fekszik, hogy annak hat procen­­tes kamatja egész évi jöve­delmét fölemészti, például 30- 35 ezer. Ekkor ő kap az országtól 5 procentre szinte annyit, hogy t. i. ezzel régi adósságát kifizethesse; az öt procentből is egy procent a tőke lerovására fordíttatván, ő most tu­­lajdonképen csak 4 procent kamatot fizet, azaz 30 ezertől csak 1200 frtot, mellyhez hozzátevén­d 100 fr. adót/’) fizetend összesen 1300 frtot, marad tehát neki a kétezer évi jövedelméből 700, vagy a törlesztési ősziét is betudatván 400 forint. Nyer tehát ezer holdó birtokos azon adó által, mellyhez ő maga is járul, még mikor egészen terheltetik is adóssággal, évenkint 700 forintot, vagy ha 30 ft. tör­lesztésre fordíttatik, 400 frtot, és az utóbbi esetben, adós­ságától 42 év múlva, ha körülményei nem javulnának is, megmenekszik. Íme a Széchenyi terve szerinti adózással — mi már úgy tetszik mások által is megérintetett—még az adóssággal tele levő földbirtokosra is szembetűnő és tetemes közvetetten pénzbeli nyereség háramlik. Hát még közvetőleg? például csak a megkönnyített közlekedés ál­tal mennyire em­eltetendik a föld termékeinek értéke? Az olly földbirtokosra nézve pedig , kinek semmi adóssága nincsen, még szembetűnőbb a nyereség , mert hányadik jószág az, melly czélszerű befektetéssel olcsó kölcsönpénz után aránylag sokkal többet nem jövedelmezne? Erre azon ellenvetést tehetne valaki. Az öt millióból, mellyeket az én javaslatom szerint egészen földbirtokosok részére adandó kölcsönökre fordítnánk, csak nem fog annyi jutni, hogy adós, nem adós kaphasson belőle? — Lehető, hogy abból nem fog jutni, de jutand az országban levő többi pénzből. Hiszen — 1) a­ki mostani adósságát, hitelezőjének az or­szágtól kapott kölcsönből kifizeti, ezen hitelező ismét­­igyekszik azt tovább adni ’s hozzá hasonló módon száz és ezer hitelező, és épen ez által fog a többi tőkének is kamatja leszállani. — De hát akkor— mondjátok — a tő­kések vesztendenek- Ne féltsük azokat- Azoknak is job­ban fog esni a bizonyos 4—5 procent, mint jelenleg a hat vagy tíz, örökös félelemben. Az uzsorások pedig párt­fogást úgy sem érdemelnek­ —2) A másik 20 milliót sem viszi el egészen a manó, mert hiszen a mi országos vál­lalatokba, p. o. utakra szabályozásokra fordíttatandik, azt is nagyrészint honi munkások fogják kapni, tehát az is nagyrészint az országban fog keringni, ’s egyrészben ka­matul is adatni ’sat. — Még azon ellenvetést is tehetne va­laki, hogy hát ha az ország nem kap 4 procentre, hanem például 5re, akkor mindezen számítások nem állanak. — De bizony állanak. — Föntebb mondottam, hogy az újra kölcsön kiadandott 50 millióból meg sok számos intézetek alapítása és fentartása mellett is több marad évenkint egy milliónál, tehát ha még 5 procentre kapnók is a kölcsönt (véleményemmel inkább nagyobb procentet adjunk , mint alpármn alól vegyük a kölcsönt), egy millió (száz milli­ónak egy procentje) fordíttathatik törlesztésül, és ez­zel 5 procent kamat mellet még rövidebb idő alatt, tud­ni­illik 37 év alatt, törlesztetik le az országos adósság. Mindi mellett a földbirtokosoknak nem kellene négy pro­centnél magasabb kamatra adni ki a kölcsönt Mert ezen kamattal az országos adónak semmi összeköttetése. Az országos adó fizettetnék az országos kölcsönnek — 10­­ milliónak — kamatjául; a kölcsönül ismét kiadott 50 mil­lió kamatra pedig fordittatnék a föntebb érintettem ’s több hasonló intézetekre-2dik eredmény lenne. Hazánk földbirtokosai négy procentes kölcsönt kapnának, mellyel még egy procent­tel évenkint, 42 év alatt a legna­g­y­o­b­b ¥ é­rt­­ el­e­m­m­e­l és haszonnal vo­ll­al­n­á­n­а ] le. Lehet-e földbirtokosainkra nézve nagyobb jótéteményt csak képzelni is? 3) Az egész adómennyiség egyesekre néz­ve olly csekélység volna, hogy szót is kár érte vesztegetni, a. m. egy ollyan holdtól, mellyröl egyremásra 2 p.­ft haszonbért jelenleg is megadnak(és illyen az ország legnagyobb része, ennél roszabb kevés lesz, de jobb sokkal több), első évben egy krajezár, (egyetlenegy kr.) tehát a tiszta jövedelem egy 120-ad része, második év­ben két kr ’s hatodik évtől kezdve kevesebb mint 40 évig , k­ét garas’, tehát a jelenlegi tiszta jövedelemnek is csak egy huszadrésze, és így két ezer forint tiszta jövedelemből csak 100 forint, 20 ezerből 1000 forint, 200 ezerből 10.000 forint jár adózásképen akkor, midőn a két­ezer forint tiszta jövedelemmel bíró 700 forintot nyer évenként még, úgyis, ha jelenleg mind a kétezer forintja adósságai ka­matjainak fizetésére fordíttatik. 4) Édes hazánk né­hány évek múlva még országos vállalatok, országos intézetek, mind anyagi mind szellemi jólét dolgában is a legműveltebb országokkal fog versenyez­ni, ’s polgárjait bármi születésűek, rangu­­a­k ’s* nyelvűek legyenek is, hálára, igazi honszeretetrel kötelezni. * 5) Ezen országos vállalatok ’s intézetek közvetőleges hasznát édes hazánkra­’s jobb­létére, nincs emberi ész és tudomány, melly előleg föl­számíthatná. 6) Negyven év múlva újra adómentesek lehetnénk, kivévén, — mitől isten őrizzen — nem egy kis csekély háborút, hanem világháborúkat, de a mellyek adó nélkül is elkövetkezhetnek, sőt ha előbb a béke ide­jén jobblétre nem teendőnk szert, a nemzetek sorából végkép ki is terülhetnek. Urak! hazánkfiai! p­a 1 i t*fl8^Jó­k ! hírlap­írók! megyék! nemzetünk képvselői! nem­zetünk n­agyai! ezek részint számok, részint két­­ségbehozhatlan eredményei az okoknak, lelujj-é csak egy napot, csak egy órát is késnetek, hogy a ritka lángelméjü, ’s még ritkább tapintatu Széchenyinek áldáshozó ,kétga­­rasos­ tervét, melly nélkül könnyen semmivé lehetünk, rögtön elfogadjátok ! Ezi részemről némileg magam ellen beszélek, mert csekély tőkéimből, mellyekért most 0 ’s ré­szint 5 procentet kapok, alig számolhatok többre mint 4 procentre ; de azért mégis beszélek, mert hazám javát és dicsőségét szomjazom, beszélek, mert Széchenyink ter­vében ezeket látom. Véleményemmel három eszközt vagy­is elvet kell eleve megállapítnotok­­)a földbirtoknak lehető legpontosabb bevallását, vagy bevall­a­tását, mert ezen sarkallik leginkább a két­­gazasos terv szerinti adókivetés; 2) a legszigorúbb adóbehajtási rendeleteket, mert ezeken fog alapulni leginkább országos hitelünk; 3) biztos^hy­­p . l h­o c a­­ törvényt, mert e nélkül az ország által újólag kiadandott kölcsön könnyen veszélyeztethetnék. Még a taglalatról, t. i. ezen két garas czimü termek a Festi Hírlapban megjelent taglalásáról kellene valamit mondanom, de ezt már más számra halasztom. Fogarasi. *) Az első egy krajczáros évben az alig fog 20 frtot lenni és csak az ötödik vagy hatodik évben rúg 100 frtra. Fővárosi Sairek ’s események. — Pest nov. 22. Hirtelen olly hideg állott be, hogy tegnap óta már javában szedik hajóhiduokat, ’s a két oldalruli korlátok már is eltűntek. Beáll tehát a­­zon idő, mellyben Marquard urnák kis gőzöse a köz­lekedésre nézve, mikép azt némelly lapok szerint hasz­nálni akarná, igen igen kedves szolgálatot tenne a test­vér városoknak. — Lapjaink korán lehunyt vezércsillagának gróf Dessewffy Auré­lnek hátrahagyott kéziratai illy czim alatt: ,,Néhány nevezetesb darab gróf Desewffy Au­­rélnek hátrahagyott munkáiból / összeszedve a boldo­­gultnak testvérétől Emiltől, a sajtót legújabban elha­gyók, ’s Heckenast G. pesti könyvárusnál, ’s általa minden hiteles hazai könyvárusnál megszerezhetők, fűzre, t f. 40 kvért p. p. Szerző neve és tolla egyiránt ismerős a magyar hazában, ’s igy fölösleges e könyv tartalmá­nak jelességéről bővebben szólnunk, csak az abban fog­lalt czikkek jegyzékét iktatjuk ide: „Figyelmeztetés. — Adatok gr. Dessewffy­­ életéhez, az elhunyt által írva. — 1832/eiki országgyűlésen tartott beszédek. — Ész­revételek az országgyűlés rendezését illető újabb küldött­­ségi javaslatra. Toldalékul: Tanácskozási szabályozat fő­vonásai. 1933 — Játékszinépítés I. II. 1934. — Az i 83?.jodiki országgyűlésen a főrendi napló megindulása előtt és után tartott beszédek.“ A magyar publicisták legjelesbei egyikének imer iratai, hisszük, óhajtva várt kedves olvasmány teendnek, nemcsak pártfeleink , ha az ellenvéleménynek minden gondolkozni szerető férfiai előtt is. — Ezúttal figyelmeztetjük t. olvasóinkat arra is, hogy ugyancsak gr. Dessewffy Aurélnek munkáiból német nyelvre fordítva is két füzet jelent meg, illy caim alatt: „Aus den Papíren des Grafen Aurel Dessewffy, gesammelt und herausgegeben durch einige seiner Freunde und Gleichgesinnte.“ N­adr. fűzve a 2 kötet ára 3 f. p. Az Is. kötetben vannak dolgozatok, mellyek a felidézett könyvben nincsenek meg; 's a II. kötet az X. Y. Z.-köny­vet foglalja magában. — Egy igen érdekes politicai röpiratba is jelent meg nem régiben „Parlagi eszmék, igénytelen né­zetek, szerénytelen tervek a függő kérdések ’s az ország­gyűlése körül; ’satb.“ czim alatt egy ,,Conservativ“tól, mellyben napi kérdéseink közöl több igen jeles tapintat- és tárgyismerettel vitaltatik ’s világittatik meg. Ajánljuk azt figyelmébe a t. közönségnek, azon meggyőződéssel, hogy e röpiratka lapjain gazdag gyakorlati tárgyismeret­­ségű­ íróval találkozik. Ára 30 kr. e. p. — Ki igy sóhajtana fel: „a szépművészetekben igen hátra vagyunk is igaza volna; mert mi művészet és ipar dolgában — szinte, mint sok egyébben — csakugyan igenigen hátra vagyunk; talán valamicskével — ’s csak is valamicskével ám — előbbre, mint keletdéli szomszédaink ! Majd hasad itt is a korány — ha mégis hasad? mert ek­­korig nem nagy művészet-pártolás­ mutatkozik nálunk. Nemzeti museumunk maholnap elkészül, és a festészet és plastica műveiből mit fogunk oda állíthatni, hogy a külföldiek figyelmét magára vonhassa? Semmit! Jeles m­a­­z adásunk ecsetét csak magánosok foglalatoskodtatják . Ferencz­i­nkről már nem is tudjuk: él , vagy hal Má­tyás szobrával; és a lelkes gr. Széchenyi ,,Üdvfer­­déjét“ megm­osolyogjuk! A kőnyomat, mióta Grimm V. ez intézetét fővárosunkban felállító, már mulat némi je­les dolgozatokat; de a festészet, szobrászat, réz- vagy épen aczélmetszés , minden közpártolás nélkül tengnek, nem mint művészet, hanem napi munkára sülyesztve! A napokban Schwindt Károly úr, derék táv-arány­­rajzoló némelly tájrajzait volt alkalmunk láthatni, mel­lyek kiválólag fővárosunk vidékeit ábrázolják. A művész "szeretné rajzait „Album“ gyanánt kiadói, ’s nem győz­vén maga a kiállítási költségeket, vállalkozót keresett, ’s nem talált, mert ki sem számíthat melegebb részvétre! pedig ha mi magyarok nem is, talán a bennünket már szá­mosban látogató külföldiek igen szívesen vennék az illy képeket is , emlékül közöttünk a mulatósoknak. Mi kér­jük a szerény művészt, kísértse meg e képet néhányá-

Next