Világ, 1918. június (9. évfolyam, 129-150. szám)
1918-06-01 / 129. szám
2018. június 1. 1869:IV. t.-c. már a birói hatalom gyakorlásának alapelvéül az igazságszolgáltatásnak a közigazgatástól elkülönítését állította fel, s ennek megfelelően az 1871:XXXI. t.-c. meg is szervezte az első folyamodású független bíróságokat. Miként szervezte meg? A megyei törvényszékek bíráinak nagy részét átvette örökségként. Természetesen ennek megfelelően állapította meg a bírák járandóságait is. Tudják, hogy a rendiség a megye határain belül őrizte meg leginkább és legtovább a maga jellegzetes tulajdonságait s a rendi korszaknak maradványai mellett a megyei közigazgatás tisztviselője hivatalát főként nobile officiumnak tekintette. Ezt a gondolkozást hozta magával a közigazgatás világából a független bírói székbe akkor átültetett magyar bíró is. Természetes, hogy erre, valamint a megyei közigazgatásnál akkor dívott javadalmazási viszonyokra volt figyelemmel a magyar kormány akkor a bírói kar javadalmazásának megállapításánál is. Erre a talajra, a „nobile officium"* talajára építette fel a kormány az azóta az ország fejlődése, gazdasági átalakulása, lakosságának nagymérvű felszaporodása folytán nagy számra fejlesztett bírói karnak anyagi javadalmazását is. S mennyiben javította a megélhetés drágább voltával, a munka felszaporodásával kapcsolatban a bíró fizetését? Nem akarok hosszasabban erről beszélni, elég szemléltető példa, ha felemlítem, hogy az 1871: XXXI. t-c. szerint egy budapesti törvényszéki bírónak 2000 frt volt a fizetése, mig ma, 47 után egy vidéki törvényszéki bírónak a VII. fizetési osztályban 4800 korona, a VIII. fizetési osztályban 8600 korona a fizetése, a budapesti biró pedig ezenfelül 800 működési pótlékot kap meg. Tehát a budapesti bíró 400 koronával kap többet a VIll. fizetési osztályban, mint kapott 1871-ben. Ehhez a példához, amely egy oly példa, amelyből a többi fizetési osztályú bírák és tíz ügyészek fizetési viszonyaira is teljes következtetés vonható, nem kell kommentár. Ez a példa világosan mutatja, hogy a magyar bírói kar javadalmazása ólomlábakon, kullogva követte az ország fejlődését, a kor igényeit. És ha a magyar bírói kar szellemi és erkölcsi nívója is ilyen arányban emelkedett volna, ha a magyar birói kar szellemi és erkölcsi nívója ilyen mértékben tartott volna lépést a kor követelményeivel, akkor a magyar igazságszolgáltatás sivár képet tárna elénk. Grünwald Béla „A régi Magyarország" című kiváló munkájában a XVIII. század végén és forgalom 22 milliárd körül van. Ez olyan helyzet, mely még a legvérmesebb optimizmus mellett is aggodalommal tölthet el bennünket, s mely elég fontos arral, hogy vele komolyan foglalkozzunk. Igaz, hogy a francia bankjegyforgalom a bábom előtt 6,8 milliárd volt s ma 30 milliárd, úgy hogy míg a bábom előtt a francia bankjegyek értéküknek 77%-áig voltak aranynyal fedezve, ma ez a fedezet alig több 12%-nál. Anglia is kénytelen volt a bankjegyforgalmát növelni s míg a bábom előtt minden angol bankjegy teljes névértékéig aranynyal volt fedezve, 1914-ben az angol kormány kénytelen volt háborús papírpénzt, úgynevezett currency-notes-okat forgalomba hozni, melyeknek azonban már nem volt teljes aranyfedezetük. Ezeknek a háborító papírpénzeknek fedezésére az angol kormány annyi aranyat gyűjtött, hogy 1914 végén a currency-notes-ok aranyfedezete a névértékük 48%-át tette ki. Igaz, hogy akkor mindössze 38 millió font névértékű ilyen háborús papírpénz volt forgalomban, de most már 233 millió font, azaz 6 milliárd névértékű s ennek aranyfedezete az Utolsó kimutatás szerint 12%-ra csökkent. Az Amerikai Egyesült Államok nem bocsátottak ugyan ra papírpénzt a háborító költségek fedezésére, hogy a törvényhozás i elhaladnazta a War Finance Corporationt a háborít finanszírozására s ez rövidlejáratu kincstári jegyeket hozott forgalomba, eddig már 3250 millió jogtajlás 16,7 milliárd korona jstávgy kisegítő, a XIX. század elején divolt magyar igazságszolgáltatást jellemezve, azt írja, hogy az igazságszolgáltatás közegeit a jogérzület általános gyengesége, a hatalmasoktól való függés s a törvényekben való járatlanság alkalmatlanakká tette arra, hogy az ország lakossága mint szigorú, igazságos hibákra, tisztelettel és bizalommal tekintsen reájuk. A történelemben, az ország ételében 100 esztendő csekély idő. S ha a mai, 100 év utáni igazságszolgáltatást ennek a korszaknak legszigorúbb krónikása fogja is jellemezni, azt fogja Ildni, hogy az igazságszolgáltatás mai közegeit a jogérzület teljes erőssége, a hatalmasoknak éppúgy, mint a törpéknek nem látása, a tőlük való teljes függetlenség öntudatos érzete, a törvényükben való teljes jártasság, a szűk megélhetési viszonyok dacára szigorít erkölcsi felfogás, kitartó szorgalom, teljes tárgyilagosság, senkült, hazafias gondolkodás, mind-mind alkalmasakká teszik arra, hogy az ország lakossága, mint szigorú, igazságos bírákra tisztelettel és bizalommal tekintsen reájuk, önérzettel, minden dicsekvés nélkül elmondhatjuk ezt magunkról. S joggal elvárhatjuk, hogy a közbecsülésből a kormány is vegye ki a maga részét. A megélhetés kérdését tekintve pedig a mai birói kar első megszervezése óta eltelt közel 50 esztendő legalább annyi, mint a történelem 100 esztendeje. És ha a magyar bíró a múlt század eleje óta a feltárt ellentéteken ment az ország javára keresztül, kell, hogy a megélhetési eszközök a viszonylagosan hosszabb 50 év elteltével teljesen megjavuhassanak a magyar bírói kar presztízsének megmentése érdekében. Fenséges látvány a teljesen kiépített bírói függetlenség, mint fő alkotmánybiztositék. Rettenetes látvány a birói függetlenség templomában a függetlenségében nyomorgó, tengődő biró, így a bírói függetlenség festett díszlet az élet összevisszaságában. Neked biró nem szabad mellékfoglalkozást űznöd. Törd a fejedet az emberi élet sok ezer jogesete, találós kérdése felett, kutass, fáradj embertársaid érdekében, kik embertársaikból meggazdagodtak és tűrd néma megadással gyomrod korgását, családod jajgatását. Kitartó munkás vagy, büszke dac él benned, ezért te mégis magyar biró maradsz. Nem, így nem gondolkozhatik a magyar kormány ma, amikor a háború nemsokára negyedik évét fejezi be. Ma, amikor a szocializmus jelszavát vette fel programmjába. Ma, amikor a fejmmnkások, a a már megszervezett birói kar is kezdi kiépíteni a szellemi munka ezek a kincstári jegyek, ha forma szerint nem is, de tényleg olyan hatást gyakoroltak az amerikai pénzpiacra, mint nálunk a bankjegyek, azaz a pénzpiacnak dözöntésére, inflációjára vezettek, a pénz vásárló erejét lenyomták s igen nagy drágaságot idéztek elő. Ha nem is akarunk az erstente leggyengébb állásíldvel, Olaszországgal foglalkozni, ahol a pénzviszonyok még rosszabbak, mint nálunk, azt látjuk, hogy a vezető erdentéállamokban, Angliában, Franciaországban és Amerikában is bekövetkezett a pénz értékcsökkenése, a disagid a túlzásba ment banki egy kibocsátás révért. De ez nem vigasztalás. Nem lehet vigasztalás nekünk azért, mert egyrészt sohasem vigasz az, ha másnak is rosszul megy a sora, másrészt azért, mert Amerika is, Franciaország is, Anglia is sokkal könnyebben ki fognak ebből a valtlabajból gyógyulni, mint mi. Ez a három ország gazdag ország s a háború előtt az egész világ ennek a három országnak volt az adófizetője. A háború ugyan megzavarta ezt az állapotot, mert nyersanyagkészletük maguknak kellett, az iparuk jórészt magukhaz volt kénytelen dolgozni, tehát az importjuk csökkent, s a külföldön elhelyezett pénzüknek kamatai sem folytak be. Ez mindenesetre kedvezőtlenné tette fizetési mérlegüket s miután nagy importra voltak szorulva, ez a semleges államokban megrontotta valutájukat. De mi ível a háború előtt is el voltunk adósodva a külföldön s nekünk már a háború miatt is nagyobbvolt ,a behozati értékelméletét és ennek az értékelméletnek gyakorlati következményeit is megvalósítani törekszik. Én hiszem, hogy a kormány belátja ügyünk igazságát, s ebből a belátásból indulva ki, minden szőrszálhasogatást félretéve, a magyar bírónak sürgős segítséget nyújt S amikor ezt megadta, máris komolyan kell, hogy foglalkozzék az önálló bírói státus megvalósításával. v VILÁG Szomba! Budapest, május 31. * 1 .— Az osztrák helyzet. Bécsből jelenti tudósítónk: Ilire jár, hogy a miniszterelnök a jövő héten a pártokkal folytatott tanácskozásait intenzívebbekké teszi. A Reichsratot alkalmasint akkor hívják egybe, ha a miniszterelnök a tárgyalásokból azt a benyomást szerzi, hogy az állami szükségességek milyjenek felél a költségvetési provizórium biztosítva vannak és a Ház munkaképességét nem fogják megzavarni. A képviselők olyan hangulatának, hogy a parlamenti tevékenység fenntartassék, nagyon, kedvez az a körülmény, hogy a már egyszer meghosszabbítoott mandáturt tök ez év végével lejárnak és a pártok, tekintettel aháborúban netán megejtendő új választások eredményének bizonytalanságára, újabb mankátumomeghosszabbítíiúra törekszenek. a Nyugdíjas tanítók háborús segélye. A Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetségének elnöksége illetékes helyről azt az értesülést nyerte, hogy a nyugdíjas tanítók, özvegyek és árvák háborús segélyét a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1918. évre már kiutalta és azok kifizetését az adóhivatalok június hó 1-ével meg is kezdik. — A némd birodalmi gyűlés elnöke. Berlinből jelentik. Parlamenti körökben teljes határozottsággal állítják, hogy a centrumpárt Fehrenbach képviselőt fogja javasolni a birodalmi gyűlés elnöki tisztségére az elhunyt .Knemníl upódtus— Lévai Mihály — szerbiai válászotapüspök. Károly király a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Lévait Mihály prelsziust, A bonti város plébánosát, orsz. képviselőt írt földi választott püspökké nevezte ki. A kinevi/Avatalos lap egyik közeli számában fog megjelenni, a kinevezés híre eljutott az új püspök plébániájára is és Aboug Város népe őszinte örömmel és lelkeseüléssel vette tudomásul lelkipásztorénak ellönítését, Nálunk, mint a kivitelünk. Míg tehát Anglia, Franciaország és Amerika egyszerűen kalamitásznak tarthatja csak a disagiót, melyből a béke évei alatt aránylag könnyen ki fog járhatni, nálunk egészen más a helyzet, a baj sokkal mélyebben fekszik, a betegség közgazdaságunk egész organizmusában van s egészen különleges gyógymódokra is van szükség. Ma már kétségtelen, hogy egy új valutaszabályozást kell végrehajtanunk. De mint az’ 1892. évi valutaszabályozás előfeltétele az akkor forgalomban levő fedezetlen papírpénzek bevonása volt, ennek a mostaninak is az az első feltétele. Csakhogy akkor mindössze 812 millió forint papírpénzről volt szó. Ennyi volt az egész, amit be kellett váltani. Ma azonban 22 milliárd korona névértékű bankjegyet kell a forgalomból kivonni, vagy ennek összegét kell legalább is annyira redukálni, mint amekkora a béke éveiben a bankjegyforgalom volt. Ehhez a kormányok feltétlenül hozzá fognak látni azonnal a háború után. De a 312 millió forint névértékű papírpénzt aránylag könnyű volt aranyra átcserélni, mert még huszonhat év előtt sem volt megoldhatatlan feladat, hogy a monarchia ennyi aranyat tudjon a külföldről bevonni az országba, részint arany kölcsönök" segítségével, részint pedig oly módon, hogy az ezüstjét, aminek akkor nagy ára volt, el tudta adni a külföldön aranyért. Ma teljesen lehetetlen annyi aranyat szereznünk, amennyi a 22 milliárd korona névértékűi bankjegynek beváltásához kellene, tehát nin.