Világ, 1919. január (10. évfolyam, 1-27. szám)
1919-01-10 / 9. szám
Péntek jegyzőjévé választotta. Erre is államtitkár válaszólt és kijelentette, hogy valláserkölcsi maron áll, ami alatt azt érti, hogy a demokrácia összes céljait és a progresszív haladást a krisztusi szeretet alapján kívánja elérni. Kifejtette továbbá, hogy politikája és egyházi tisztsége között nincs össze-ütközés, hiszen a modern idők első demokratikus köztársaságát Calvin alapította Gépiben. Az állam-titkár azonban a valláserkölcsi nevelésről is egyáltalán az oktatásügyről egy szót sem szólt Komiseilista nagygyűlés a Vigadóban Magyarországi Kommunista Párt pénteki, délután öt órakor a Vigadóban nagygyűlést tart. A gyűlésre falragaszokon hívták meg a főváros közönségét. fizentente minkázottságit Budapesten Tárgyalások a miniszterelnöknél (A Világ tudósítójától.'' Ma hajnalban hat órakor megérkezett Budapestre az entente gazdasági fizetís.i.y'5, melynek Jolié már napokkal ezelőtt jeleztek és amely Bécsből tegnap este indult el. ,gy két napot Budapesten töltve, érintkezésbe lépten gazdasági és politikai életünk főbb embereivel is tájékozódjék az ország állapotairól. A népes bizottság, amelynek tíz tagja van, tud tósok, kereskedők, fő- és kisebbrangú katonák, rámul hálókocsiban tette meg az utat Bécsből -Pestig. A keleti pályaudvaron, ahová vonatuk leomlott, Baloghy Ernő miniszterelnökségi államtitkár leközölte őket. Nevükben dr. Tador, a bizottság elnöke válaszol, a köszöntő beszére. Taylor egyterű boltos külsejű öreg úr, szemén nagy kerek Cápaszemmel. Azok közül az éltesebb professzor - politikusok közül való, akik a maguk „saivós" ésalapos munkájukkal megteremtették a mai Ameikát. A magyar kormány részéről Baloghy álamtitkárk, továbbá Bódy polgármester és Stankovics szilárd tanácsnok jelentek meg fogadásukra. A kölcsönös rövid üdvözlő beszédeik után a vendégeket az Astoria-szállóba vitték a kirendelt automobilok. Az Astoria-szállóban tíz szobát és két szobából illő tanácskozó helyiséget foglaltak el az entente küldöttei. A bizottság a szálló éttermében reggeli,10, majd reggeli után VázsonyiTenő szénkormánybiztos és Rau Goltkib, valamint Zerkovitzimit hajózási kormánybiztos csatlakozott a lársa■ ághoz. A bizottság ugyanis mindenekelőtt a szénügyeket óhajtotta letárgyalni. Ezek a tárgyalások iránban meg is indultak és csak a déli órákban ések véget. E tárgyalások folyamán tisztázódott a bizottság tulajdonképpeni célja, ami abban áll, hogy megállapítsa a magyarországi közlekedési, élelmezési, gyári, termelési és munkásviszonyokat. Az információs műnem bevégeztével a bizottság isszatér Bécsbe, ahová pár napon belül Cateridge tanár vezetésével a politikai kérdéseket tárgyaló bizottság is megérkezik. A bizottság tagjai különben ezek: Amerikaiak: N. Asonzo Taylor (Newyork), Hugh J Gibson (Washington), Thomas Gregory százados (Sanfranciepo). William Cousis ezredes bulfolk és O. H. Cash (Los Angeles). Angliából Beveridge professzor. Franciák: Camille Genessal és Emil Haguemin. Olaszok: Pintinelli és Bericalla ahadnagy. A bizottság, amint tárgyalásait a szentügyben befejezte, az élelmezési és ellátási kérdéseket beszélte meg és a délelőtt összegyűjtött anyagot feldolgozta. Délután ■ öt órakor Károlyi Mihály miniszterelküek fogadta a társaságot Baloghy Ernő államtitkár, Nuber Sándor és Förster Pál volt newyorki fakönzulok, továbbá Podmaniczky Tibor külügyi osztályfőnök és Zerkovitz Emil kormánybiztos kíséretében. A miniszterelnök hosszabbb beszéddel üdvözölte a bizottságot. Beszédében, melyet angol nyelven mondott el, részletesen ismertette Magyarország politikai helyzetét és kérte a bizottság tagjait, hogy tanulmányozzál alaposan a magyarországi állapotokat. — Szükség van erre mondotta, — mert közeleg a békekonferencia, mely egyetlen reménységünk és amelynek humánus és megértő döntéssében bízunk, hta körültekintenek, azt fogják látni, hogy a nemzet tudatában van annak, hogy a elkövert hibákért fizetnie kell, de e díjnak a nemzet erejét és igazságát nem szabad felülmúlnia. Azt fogják látni, hogy a gazdasági viszonyok nyomasztóak, sőt elviselhetetlenek. Ez a helyzet nagyrészt annak tudható be, hogy a fegyverszüneti szerződést nem tartották be teljességében. A magyar kormány abban a hiszemben írta alá a fegyverszüneti szerződést, hogy annak minden pontja érinthetetlen. Ha tudta volna, . .hogy nem logják betartani, a kormány, nem írta volna alá. Magyarországnak nincsenek szószólói, el vagyunk vágva a világtól, mit sem tudnak rólunk. — Későn fekt be nálunk a változás, de legalább teljes volt. Elkövetkezett az Ausztriától való elszakadás és ezzel Magyarország a német politikai befolyástól teljesen emancipálta magát . Társadalmi téren is nagy változás áll be; az autokráciát felváltotta a dianipiknícia. Legjelentősebb azonban az a változás, amely nemzetiségi politikánkban ment végbe. Shiven a tej ktaterben teljesen elfogadniuk Wilsonnak a nem- ízetek önrendelkezési jogáról szóló elvét. Ezeket a jogokat teljesen elismerjük, de megköveteljük a magyarok számára is. Nálunk a nemzetek erősen keverve vannak és nem lehet közöttük abszolút határokat vonni. .Statisztikánk ezt világosan bizonyítja. Kérte a bizottságot, hogy ezt a statisztikát vizsgálják meg alaposan, adataink valódiságát ellenőrizzék. Végül sajnálkozását fejezte ki a miniszterernök, hogy nem fogadták őket olyan lelkesen, mint szerettük volna, de minden magyar ember szive annyi fájdalommal van eltetve és olyan le- hangoltság uralkodik, hogy lelkes fogattartást nem tehet tőlük elvárni. Kérte a bizottság tagjait, legyenek segítségünkre és támogassamk bennünket igazunkban. Károlyi Mihály beszéde szemmel látható mély benyomást gyakorolt a jelenlérvekre. Besache után, melyet a küldöttek nagy figyelemmel hallgattak végig, leültette a miniszterelnök a vendégeit és fesztelen beszélgetésben tájékoztatta őket arról a helyzetről, mely a fegyverszüneti szerződés egyoldalú magyarázatából származik. Ez úgy látszik, mély benyomást tett, főként az amrrikai delegátusokra. Eközben több miniszter is bejött a fogadóterembe: Berinkey Dénes, Kunfi Zsigmond, Jászi Oszkár, Szende Pál, Búza Barna és Jiack János is, akik behatóan megbeszélték a küldöttekkel a felmerült gazdasági, politikai és nemzetiségi kérdéseket. Tudósítónk előtt a beszélgetés magyar résztve- vői úgy nyilatkoztak, hogy ez érintkezés során az idegen vendégek általában a rokonszenves pártatlanság színét mutatták, bár igyekeztek elfogulatlan álláspontjukat mindvégig megőrizni. Beveridge tannár, a londoni munkaközvetítő intézet vezetője,hiszi Oszkárral tárgyalt. A magyar integritás kérdésről volt szó. Beveridge azt a dilemmát vetette feli: — Mi ér többet Magyarországnak: területi integritás gazdasági korlátok között, vagy egy kisebb Magyarország gazdasági korlátok nélkül. Ekörül sokáig elvitatkozott a társaság. Abban mindnyájan megegyeztek, hogy Magyarországon a fő probléma a szénkérdés. Ettől függ a közlekedési és a ultuika viszonyok gyökeres rendezése. Az erre vonatkozó megbeszélések azt az alapos reményt keltették, hogy a bizottság intézkedései folytán most már meg fogjuk kapni azt a szenet, amely Németországból felénk irányíttatott, de amelyet a csehek visszatartottak. A bizottságot nagyon érdekelte még a magyarországi bolsevizmus állása is. Főképp az angolok és a franciák tudakolták, hogy milyen vonatkozásban áll a magyarországi kommunista párt terjeszkedése az akut munkaválsággal. Kunfi minisztertől azt kérdezték, hogy milyen arányban áll a komunista frakció a szociáldemokrata párttal és hogy a komunista törekvések pusztán gazdasági alapon vagy a világesemények nyomán alakultak-e ki. Az entente-bizottság tagjai általában meglepő tájékozottságot mutattak a magyar ügyekben és többször emlegették azt a felfogásukat, hogy a volt monarchia gazdasági egységének fenntartása elsőrangú szükség, melynek megbolygatása határtalan kárral járna a régi tartományokra. Szavaikban, bár nagyon tartózkodóan nyilatkoztak, sok jóakarat mutatkozik. A béke kérdéseit csak távolról érintették, mert a bizottság pusztán a szénellátás, az élelmezés és a gazdasági kérdéseik tisztázását tűzte ki feladatául és ennek keretein túllépni nem akart. Az általános politikai kérdésekről majd az a bizottság fog tárgyalni, mely Colridge tanár vezetésével legközelebb Bécsibe jön és onnan meglátogatja Budapestet, Prágát és Zágrábot. Amennyiben Colridge tanár nem érne rá Budapestre jönni, az esetben Károlyi Mihály miniszterelnök menne fel Bécsibe, hogy alkalma legyen Colridgeval érintkezni. A gazdasági bizottság meálnap a központi városháza 262. sz. termében folytatja tárgyalásait. D. e. 9 és 10 óra között autón besétálja a várost. Ma este a miniszterelnökségen volt fogadás után a társaság a Dunapalotában vacsorázott, azután visszavonult az Astoriában levő szállásra. VILÁG 1919. január 10 . A csehek útja Budapest felé A megszállott ország Komáromba cseh előőrsök bevonultak Komárom, január 9. Cseh előőrsök ma délután bevonuultak Komáromba. A komáromi polgárságot felfegyverezték, de nem a cselük ellen, hanem a rend fenntartása céljából. A csehek csapatokat küldtek Salgótarjánba is. Párkánynána megszállása Párkánynána, január 9. (A Világ saját tudósítójától.) Érsekújvár megszállása után Párkánynána fölé repülőgépet küldtek a csehek, mely kikémlelte a várost, aztán visszarepült Érsekújvárra. Este nyolc órakor páncélvonat futott be a párkánynánai állomásra, mintegy nyolcszáz cseh katonával. A katonák a vasúti kantinban fosztogatni kezdtek, mire a tisztek visszaparancsolták őket a vonalra. A tulajdonképei megszállás ma reggel kilenc óraikor történt meg. Míig az éjszaka folyamán a lakosság legnagyobb része átmenekült Esztergomba. Az esztergomi hidat a mi csapataink tartják megszállva Komhaber ezredes parancsnoksága alatt, nyolcszáz katona védi a hidat. Esztergomiján ma délelőtt, hogy a zavargásokat meggátolja, Beniczky Ödön kormánybiztos kihirdette a statáriumot Nagymaros előtt Nagymaros, január 9. 1. Világ saját tudósítójától.) Este nyolc óraikor, a helyzet a következő: A cseh csapatok Párkánynánáról Garamkövesd megszállásával a szobi vasúti állomás közelében lévő Ipolyhicig nyomultak előre. A hídon még nem keltek át. Szobra már valószínűleg be is vonulnak még ma este. Ideérkezett hírek szerint Nagymarosra csak reggel fognak megérkezni. A helységben a hangulat nyomott, de teljes a nyugalom. Vácz felé Váci, január 9. (A Világ saját tudósítójától.) Ipolyság, Nagymaros és Verőcze felől többen érkeznek a városba, akik menekülnek a csehek elől. Ipolyságra ma délelőtt már be is vonultak a cseh csapatok. Ma megjelent itt az Ipolysági csendőrszárny parancsnoka, egy csendőrszázados, hogy a csendőrség részére szállást csináljon, miután jobbnak látták a csendőrök, ha a csehek elől Váczra bevonulnak. Miközben azonban a szállást kereste a százados, telefonértesítés jött Ipolyságról, hogy már nincs szükség a szállásra, mert a csehek ott bent vannak már és nem engedik, hogy a csendőrök elhagyják a helységet. Hír szerint holnap vonulnak tovább a csehek Vácz felé. Kassa cseh megszállás alatt Kassa, január 9. (A Világ tudósítójának jelentése.) A csehek kezdenek berendezkedni a városban. A megszálló csapatok parancsnoka a város polgármesterévé dr. Mattsnyánszky Vladimír fiatal kassai ügyvédet nevezte ki, ő egyszersmind az egész Abaúj-Torna vármegye kormánybiztosa is. Kedden délelőtt a kinevezett polgármester felment a városházára, ott dr. Blanártól, aki az aktus ellen tiltakozott, átvette a közigazgatást s dr. Blanár Béla polgármestert három hónapra szabadságolta. Dr. Mutzsnyánszky elrendelte, hogy a várost lobogózzák fel. Meghagyásának kevés foganatja lett, mert a polgármesteri rendelet közbiktétélek után is csak a városháza ormán lenget a cseh lobogó. A polgárság teljesen deprimált hangulatban éli napjait. Rendkívül jellemző, hogy a Tábor nevű városrész, amelynek lakói jórészt lótok, tiltakozott legjobban a cseh megszállás ellen. A megszálló csapatok parancsnoka felfüggesztette a gyülekezési jogot, feloszlatta a városi képviselőtestületet. A megyeházán is épp úgy jártak el, mint a városházán. Puky alispántól átvettek közigazgatási hatalmat , úgy őt, mint a a többi