Világ, 1920. május (11. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-26 / 125. szám

2 1920. május 26. VILÁG feszültséget és jelentékeny végkielégítést ad azok­nak, akiket kénytelen elbocsátani a hadsereg kö­telékéből. De az elhelyezkedés, az u.­ kenyérkere­set megszerzése olyan nehéz ma Németországban mindenkinek és kivált azoknak, akik idáig egy egészen speciális légkörben, egy egészen speciális környezetben éltek, hogy a végkielégítés még olyan bőkezű megszabása sem tudja lecsillapítani az exisztenciájukban fenyegetett emberek nyug­talanságát. Ez egy olyan körülmény, amely alapja lehet nem egy súlyos komplikációnak. Azonban a német kancellár részvétele a spaai konferencián, a márka árfolyamának tartós javulása, a német gaz­dasági termelés fokozatos talpraállása, a jövő iránt táplált remények lassú ébredése, a letargia hosszú hónapjai után, főleg pedig a monarchista puc­­­csal kapcsolatos politikai elszigetelődésnek és a ki­kerülhetetlen, nagy gazdasági visszaesésnek bizo­nyossága mind olyan momentumok, amelyek az el­lenforradalom ellen hangolják még a közvélemény monarchista szárnyának nagy részét is. És ezek a momentumok valószínűvé teszik, k*sv a német freichstwehr nagyjában és egészében kiáltaná egy újabb ellenforradalmi kísérlet tehernruháját is és szilárd maradna minden kísértéssel szemben. Bal­felé a helyzet az, hogy a független szocialisták a közelmúlt hónapokban tanúsított maguk tartása szerint elfordultak az erőszakos eszközök alkalma­zásától és ezzel a többi alkalommal elég határo­zottan kifejezésre jutott álláspontjukkal kedvét szegték a Spartakuszok kísérletezésének is. Berlin­ben és a német nagyvárosok egy részében kétségkí­vül eltolódott a munkásosztály hangulata a mér­séklet felé. Mint minden forradalom a győzelem után, úgy most a német forradalom is meghozta a­ erős kiábrándulás hangulatát és a vágyat a rend, a nyugalom iránt. A nagyvárosok tehát már nem fenyegetnének újabb krízisekkel, ha az élel­mezés területén biztosítani tudná a német kormány legalább a létminimumot. Azonban a helyzet még így is csak a Ruhr-vidéken aggodalmas és néhány olyan ipari centrumban, ahol nincsen erős polgári réteg és ahol a német polgári politikának a több­ségi szocialistáktól is hangoztatott érvei nem jut­nak el a munkásosztályhoz. A választások eredményét nem nehéz megjó­solni. Kétségkívül jelentékenyen megerősödik majd a szélsőség: a m­onarchista pártok és a független szocialisták. Hiszen ma sokan a monarchia esz­méjével kötik össze a gazdasági jólét emlékét, mint ahogy tavaly még a monarchia eszméjét tet­ték felelőssé a német birodalom összeomlásáért. A monarchista ellenforradalom esélyeit nagyon csök­kenti az a körülmény, hogy a monarchistáknak nincsen egy általánosan elfogadott trónjelöltjük, azonban a képviselőválasztásoknál ez a nehézség nem jut szerephez. A független szocialisták azért bízhatnak szavazataik jelentékeny megszaporodásá­ban, mert a többségiek a munkásosztály egy részé­­nek szemében ma már polgári pártnak és nem munkáspártnak számítanak- Azonban tavaly ja­nuárban a monarchisták csak a szavazatok tíz- és a függetlenek a leadott szavazatok hét-nyolc száza­lékát kapták meg, és így a legszélsőbb jobb és a legszélsőbb bal szavazatainak megduplázódása sem érintené érzékenyen a kormány koalíciós többsé­gét. Azonfelül a koalíció gondoskodott magáról, amennyiben fentartotta ugyan az arányos válasz­tás elvét, de az arányosság alapján megválasztott képviselőkön kívül pótmandátumokat biztosított azoknak a jelölteknek, akik a proporcionalitás szerint kimaradnának ugyan, de legalább negy­­venezer szavazatot kaptak, így a többségi szocia­listák sok helyütt, a német néppárt, tehát a régi centrum kivált Bajorország sok kerületében és egyes helyeken a demokraták is pót­mandátumok­hoz fognak jutni és ez kiegyenlíti majd a monar­­chista és a független szocialista képviselők számá­nak megnövekedését, noha valószínű, hogy a független szocialista jelöltek közül is jó egynéhány képviselővé lesz a pót­mandátumok rendszerének segítségével. A lajstromos választások nagyon költségesek­­és így a polgári pártoknál a legtöbbet ígérőknek jut két-három hely, sőt néha két-három jó hely a lajstromokon. Néhány indiszkréció folytán nyilvánosságra került levélből most derült ki az, hogy kivált a szeszgyárosok és a cukor­gyárosok elég jelentékeny anyagi áldozatokat hajlandók hozni azért, hogy bizalmi emberei­ket beválasztassák a birodalmi gyűlésbe, és kiderült az is, hogy az ilyen bőkezű ajánlatok a német nemzeti párt, tehát a nagynémetek részéről igen előzékeny fogadtatásban részesülnek. Azonban a kisebb-nagyobb választási botrányok sem izgatják túlságosan a német közvéleményt. Mindent összevéve, azt lehetne mondani, hogy a választások nem fokozzák és nem élezik ki, de nem is oldják fel azt a feszültséget, amely akutabb vagy lappangóbb formában kétségkívül megvan jobbfelől és balfelől egyaránt. Ma azonban elsősor­ban a külpolitikai eltolódások robbantanák ki eze­ket a feszültségeket, nem pedig a választási moz­galmak, vagy a belpolitika egyéb hullámvetései. Feleky Géza, Apponyi és Teleki a béke aláírásáról­ ­ Gróf Apponyi Albert, és gróf Teleki Pál ma milatkoztak a nyilalmosság számára a békeszerző­dés aláírásáróljJ Apponi/i Albert nyilatkozatában a következőket elmondotta: ^1*11 nnilmWfrinting nem járhatott el másképpen. Ez volt az egyetlen út, amelyen feladhattunk, nehogy egész ál­lami létünket va banque játékkal kockára tegyük. Nem lehetett tekinteten kívül hagyni azt a kedvező fordula­tot, amely az entente vezető körei hangulatában is mu­tatkozni látszik, nem vezető körökben pedig már látha­tólag meg is nyilatkozik, amely hangulat nyomban visz­­szafordulna ellenünk, ha mi m­egtagadnók a békeszerző­dés aláírását. A jövőt illetőleg, elég biztatók számunkra mindazok a sorokban és a sorok közt látható ígéretek, amelyeket a béketanács kisérő jegyzéke felkínált szá­munkra. Dolgoznunk kell és elsősorban főleg erős belső konszolidációra kell törekednünk. Telesd Pál nyilatkozatában többek között ezt mondja: — Magyarország a keserű kényszernek engedve, kénytelen volt a diktált békeszerződéseket elfogadni és aláírni. A békeszerződés aláírását a minisztertanács ha­tározta el és ez időszerint nem terjeszthető a nemzetgyű­lés elé, mert az nem képviseli Magyarország egész terü­letét.­­ A békeszerződés a magyar államra, különösen gazdasági és pénzügyi tekintetben, olyan mérvű terheket ró, amelyeket az nem fog elviselhetni. Egyedüli remé­nyünk a békeszerződés végrehajtása rendjén felülkere­kedő jobb belátás. Tény az, hogy a békeszerződés ben­nünket, területünk egy részének elszakításával, megfosz­tott minden nyersanyagunktól. Kétségkívül érdekünk tehát nekünk is, hogy szomszédainkkal békés és barátsá­gos viszonyba jussunk. — Ami pillanatnyi külpolitikai orientálódásunkat illeti, nem tudnék egy olyan hatalmat megnevezni, amelyhez speciálisan csatlakozni kívárnánk. Bízvást re­méljek, hogy a győzők is­ be fogják látni, hogy az ő ér­dekeik is, hogy ne aedrgessék kétségbeesésbe a legyőzőt­ ibéz kilálrása után Két bizottság jön Budapestre Az United Press párisi tudósítója jelenti, hogy a magyar békeszerződést június 4-én délután négy órakor fogják Versaillesban aláírni. Nyomban utána a legfelsőbb tanács összeül, hogy két bizott­ság kiküldését határozza el. A két bizottság meg­alakul és június folyamán utazik Budapestre. Az­­egyik bizottságot a jóvátétel feladatával bízzák !A Homme Libre at magyar békeszerződés aláírásáról írva, megjegyzi, hogy­ a magyar kormány csak tiltakozás­sal írja at a békeserződést és az a remény él benne, hogy a bé­eszerződésnek drákói rendelkezéseit, különö­sen a tervrayos légcsonkítást a népszövetség orvosolni fogja. A Petit­espublique „Magyarország bátran viseli a békeszerződés megpróbáltatásait“ címmel Teleki kü­lü­gy­­mi­­iszter legutóbbi beszédéből közöl részleteket.­­ A tiszántúli vélapátási harc. A pünkösdi ünnepek alatt Friedrirh István is a tiszántúli kerü­­le­ket járta cs Aterájának jelöltjei érdekében beszé­deit mondana Útjában elérkezett Kondorosra is, aholákkor é éppen a kisgazdapárt tartott gyűlést" Zeölfa"Antal kisgazdapárti jelölt érdekében. A gyű­lés befejezése után Friedrich kezdett beszélni az egy­begy­űlt kisgazdák előtt, akik azonban ellenséges hangulatig­ fogadták­­Friedrichet, és rátig akarták megha­llgát­ani. A­ kisgazdapárt különben majdnem valamennyi tiszántúli kerületben gyűlést­­tartott a pünk­ösdi ünnepek alatt- így Ulain Ferenc, Móser Ernő a kisvárdai kerület több községében, Gyulán, Csizmadia András Orosházán. Debrecenben pedig Emich Gusztáv kereskedelemügyi miniszter mondot­ták el programmbeszédeiket. Az új cseh kormány. Az új cseh kormány, amelynek összetételéről már megemlékeztünk, a kö­vetkezőképp alakult meg: Miniszterelnök: Tusár, akit ideiglenesen a honvédelmi minisztérium vezeté­sével is megbíztak, belügyminiszter: Sachla; kül­ügyminiszter: Benes; pénzügyminiszter dr. Engelis; egészségügyi és egységesítési miniszter: dr. Szobár; posta- és távirdaügyi miniszter: Stanek; szocialista­ügyek minisztere: dr. Winter; közoktatásügyi mi­niszter: dr. Siabermann; vasút­ügyi miniszter: Stry­­barni; igazságügyi miniszter: dr. Meisner; közmun­­kaügyi miniszter: dr. Vrbensjei; kereskedelmi mi­niszter: Sonntag; közélelmezésügyi miniszter: Jo­hannis; mezőgazdasági miniszter: Prasek; a Felvi­dék tárcanélküli minisztere: dr. Derer; a külkeres­kedelmi hivatal megszervezésével megbízott tárca­nélküli miniszter: dr. Hotovec, A francia lapok dicsérete Szerda Apponyi és Teleki nyilatkoznak a nemzetgyűlésen a béke aláírásáról Friedrich­ litván az aláírás ellen. *** ’A nemzetgyűlés szerdai ülése A kormány tagjai ma miniszter Ldás WSTezletet tartanak, amely a kora délelőtti jjpárban kezdődött és rövid megszakítás után Cjpl^H késő este ért vé­get. A V miniszteri értekfljív elsősorban a béke alá­­írásánal Sjiérdé^jül foglalkoz­ott. Az eredeti tervvel szemben elhatározták, hogy nem a miniszterelnök, hanem gróf Teleki Pál külügyminiszter fogja ismer­tetni a nemzetgyűlés holnap délelőtti ülésén azokat a körülményeket, amelyek a kormány tanjait arra az elhatározásra bírták, hogy a békeszerződés alá­írása mellett döntsenek. Teleki részletesen be fog számolni a kormány álláspontjáról és további ter­veiről. A nemzetgyűlés holnapi ülésén fel fog szó­lalni gróf Apponyi Albert is, aki a maga részeiről meg fogja indokolni a békedelegáció lemondását. Egyben hangsúlyozni fogja, hogy az ő véleménye szerint a kormány nem cselekedhetett­ másként és éppen ezért hajlandó osztozni az erkölcsi felelős­ségben, amely a kormányra a béke aláírásával hárul. Nagy érdeklődéssel várják úgy Teleki, mint Apponyi nyilatkozatait, annál is inkább, mert ez Apponyinak első felszólalása a nemzetgyűlésen­ Az eddigi tervek szerint Friedrich István is beszélni fog Apponyi és Teleki után és a béke aláírása ellen fog nyilatkozni. Friedrich különben álláspontját már ma este is kifejtette és a többi között ezeket mondotta: — Ennek a kormánynak nincs felhatalma­zása arra, hogy ezt a békeszerződést aláírja. Na­gyon jól emlékszem arra, hogy a keresztény egyesülés pártjában annak idején velem együtt képviselőtársaim úgyszólván fogadalmat tettek arra, hogy egy olyan békeszerződést, amely a je­lenlegi körülmények között az ismert feltételeket tartalmazza, soha el nem fogadnak, sóim alá nem imák. Ha a kormány ezt a békeszerződést mégis aláírja, ellenkezésbe jut az ország népével. A nemzet a békeszerződés aláírásával harmadik fő­bűnébe esnék. Az első bűn, amelyet elkövettünk az volt, hogy belementünk a háborúba, a máso­dik az volt, hogy azt idejekorán nem mertük be­fejezni, a harmadik bűnt az a kormány követné el, amely ezt a békeszerződést aláírná. Még nincsen eldöntve az, hogy a kormányban résztvevő pártok képviselői is felszólalnak-e a nem­zetgyűlés holnapi ülésén, de valószínű az, hogy Ugrón beszélni fog. A nemzetgyűlés különben hol­nap folytatni fogja a fővárosi választások elrende­léséről szóló törvényjavaslat tárgyalását, meg és egyúttal feladatává teszik bizonyos függő ügyek elintézését az utódállamokkal. A második bizottság a határrendezés ügyeivel fog foglalkozni. E bizottságok tevékenysége állandó jellegű lesz. Székhelyük Budapest lesz. Azt az indítványt, hogy a Budapestre kiküldendő bizottságokat az entente bécsi bizottságaiból válogassák össze, elutasították.­­ Nincs mozgósítás A Peite Republique vasárnapi számában — mint egy tersaillesi szikraiávj£#k­'jelenti .— közli a magyar kü lügyminisztéris*Érfiak cáfolatát az állító­lagos magyar mozcajfms ügyében, .Ugyanezt a de­­ormtit közli eme is. I Tiltakozik az ország a békeszerződés­­ aláírása ellen A halálra itéltség tudata nyilvánul meg abban a táviratözönben, amely naponta érkezik a kor­mányhoz és amelyben a megcsonkított ország min­den faluja, községe, városa és vármegyéje tiltakozik ,a gyilkos szerződés ellen. A tiltakozók első sorában az Területvédelmi Liga áll, amely viléki gyűlésein i^üt szerdán délelőtt //laWin­abb nagygyűlést i ^Sír1 .............rr"li 1 állást foglal a feldara­bolás kc^W’ffPfm­mérlete ellen. A Magyar Tudományos Akadémia kedden dél­után 5 órakor Berzeviczy Albert elnöklete alatt­­összesülést tartott, amelynek főtárgya néhai Lóczy Lajos tiszteletbeli tag gróf Széchenyi Béla tiszteleti tagról írt emlékbeszédének előterjesztése volt. Ber­­zeviczy Albert elnök megnyitó szavaiban utalt a mai gyásznapra. Mai összejövetelünk a gyász jegyében megy végbe. A mai napra esik, hogy a kormány kényszerűségtől indíttatva, a mi megsemmisítésünket célzó, de ezt soha el nem érő szerződés aláírását nyilvánosságra hozta. Ezzel sorsunk megpecsételt­­nek látszik. E terem, melyben több, mint fél század óta tartjuk tanácskozásainkat, művészi díszét négy tájképtől kölcsönzi, melyek a régi Magyarország négy legszebb táját ábrázolják. E tájak közül három saját kényszerű hivatalos elismerésünk szerint nem tartozik többé Magyarországhoz. A nemzet életében beállhatnak a kényszerhelyzet pillanatai, melyek elől kitérés nincs, de az ily kényszerhelyzet felett diadal­maskodik a nemzet élniakarása és az isteni igazság­szolgáltatás. Az egyik gyász nyomába lép a másik gyász. E­gy halottunk emlékszik meg egy másik halottunkról. Ezután megható szavakban elparen­­tálta a közelmúltban elhunyt nagy tudóst, Lóczy Lajost. Felkérte Szily Kálmán tiszteleti tagot, hogy a síron túlra intézett és síron túlról jövő emlékezést olvassa fel. Ezután Szily Kálmán tiszteleti tag meg­tartotta felolvasását.

Next