Világ, 1921. november (12. évfolyam, 244-269. szám)
1921-11-26 / 266. szám
2 1921. november 2b. VITLÁO tán egy elnevezéssel, nem lehet. Sokkal szívesebben látnák tehát az egységi párt mesterséges összekovácsolásánál azt a megoldást, hogy a kereszténypárt maradjon meg a maga egységében és mint különálló párt támogassa a miniszterelnököt, ami, véleményük szerint, nem ütközik komoly akadályokba. Viszont félnek attól, hogy ha beolvadnak a kisgazdapártba, a kisgazdák numerikus fölénye következtében másodrendű szerepre volnának kárhoztatva. Viszont a ma elterjedt hírek szerint Bethlen István gróf feltétlenül ragaszkodik nagyatádi Szabó István támogatásához. A miniszterelnök ugyanis azzal érvel, hogy ha Nagyatádi mintegy negyven hívével együtt ellenzékbe megy és ott a liberálisokkal és független kisgazdákkal egyesül, „akkor itt van az októberEz az egyik momentum, mely megfontolásra bírja a kereszténypártot, a másik pedig az, hogy Bethlen István gróf kijelentette, hogy ha koncepciója nem sikerül, visszaadja megbízatását. A kereszténypárt tehát igyekszik olyan újgaoldást találni, amely mellett sem a miniszterelmökél nem kell éles ellentétbe kerülnie, sem pártkereteit és önállóságát nem kell feladnia. Azon az állásponton vannak, hogy ha az egységes pártban nem is vesznek részt, ez nem jelenti azt, hogy nem támogatják akor embent, konszolidációra törekvő munkájában. Ahhoz azonban feltétlenül ragaszkodnak, hogy a kormány végre megteremtse a konszolidációt minden téren. Olyan módon tartják tehát leginkább megoldhatónak a kérdést, ha fenntartják a mai koalíciót az egyes pártok önállóságának épségben tartása mellett. Bleyer Jakab, Kutkafalvy Miklós, Legeza Pál, Szabó József, Haller József, Csernyus Mihály, Bartos János, Avarffy Elek és Somogyi István egyébként holnap délelőtt felkeresik a miniszterelnököt, hogy őt a párt álláspontja felől tájékoztassák, a miniszterelnök pedig az esti pártkonferencia után nyolc órakor személyesen fog megjelenni a Károlyi-palotában, hogy ott kifejtse programmját. Nem lesz kifogó . A kisgazdapárt büféjében ma este a pincér elejtett egy tányért, mire az egyik képviselő megjegyezte : y — Pedig itt nem lesz kézfogő. A jelenlevő honrtyák kihelyeslően bólongattak a fehér asztalok mellett. Ez a megjegyzés és ez a helyeslés jellemzi legjobban a kisgazdapárt hangulatát. Mára ugyanis kiderült, hogy Bethlen a párt elé terjesztett kívánságaival túllépte azt a határt, amelyen túl a kisgazdák semmiesetre sem hajlandók követni. Tegnap még úgy látszott, hogy Bethlen meg fog elégedni azzal, hogy a kisgazdapárt kibővíti programmját, megváltoztatja nevét és ezzel módot nyújt a kereszténypárt tizenöt-húsz tagjának és a disszidenseknek arra, hogy a kisgazdapárthoz csatlakozzanak. A kisgazdapárt nagy része, bár nem szívesen, hozzájárulását adta volna ehhez a megoldáshoz, feltéve, hogy nagyatádi Szabó István bennmarad a kormányban. Bethlen azonban ennél sokkal többet követel. Az egységes pártot, mint teljesen új pártot akarja megalakítani. Azt kívánja a kisgazdáktól, hogy oszlassák fel eddigi pártjukat és vidéki szervezeteiket és testületileg lépjenek az új pártba. Ennek az új pártnak Bethlen a következő nevet szánta : Keresztény Polgárok és Kisgazdák Nemzeti Egység Pártja. Ezenkívül nehézségek merültek fel amiatt is, mert Bethlen nem nagyatádi Szabó Istvánnal akarja a földmivelésügyi tárcát betölteni. Ez az oka annak, hogy nagyatádi Szabó István hívei ma már meglehetősen élesen szembehelyezkednek Bethlennel és lehetetlennek tartják, hogy Bethlen az egységes pártot létre tudja hozni. Rámutatnak arra, hogy az egységes párt megalakítása abban a formában, ahogyan Bethlen elképzeli, a kisgazdapárt létérdekei ellen irányul. Hallani sem akarnak arról, hogy vidéki szervezeteiket feloszlassák, amely tíz évig szívós és alapos munka eredménye. Legerőteljesebben a szélső szabad királyválasztók berzenkednek, akiknek egyik vezető tagja Bethlen terveire vonatkozólag munkatársunknak a következőket mondotta : — Székely támad, székely bánja. — Ha Bethlen pártot akar marjának alakítani, menjen ki a vidékre és alakítsa meg ott ezt a pártot. Tisza István is igy csinálta: Szó sem lehet arról, hogy mi pártunkat és vidéki szervezeteinket feloszlassuk. Ha a miniszterelnök úrnak valóban ilyen tervei vannak, akkor a holnap esti értekezleten kudarc fogja érni. Mi elmentünk az engedékenység legszélsőbb határáig. Közöltük a miniszterelnök úrral, hogy készek vagyunk ez az egységes párt létrehozására irányuló törekvéseiben támogatni. Azt azonban nem kívánhatja tőlünk, hogy öngyilkosságot kövessünk el. Vidéki szervezeteink megszüntetése pedig ezt jelentené. Amellett lehetetlenséget is követel tőlünk a miniszterelnök úr. Hiába oszlatnánk mi fel a vidéki kisgazdapártokat, holnap újból megalakulnának ezek a szervezetek, természetesen szélsőségesebb vezetés alatt. •Ezeken az aggályokon kívül nyugtalanságot keltett az a hír is, hogy Bethlen az új pártban szerephez kívánja juttatni a régi munkapárt néhány politikusát és hogy a kormányába is be akar venni munkapárti politikusokat. A kisgazdapárt mérsékelt szárnyán azonban még ma sem adták fel a reményt. A mérsékeltek ugyanis azt hiszik, hogy Bethlen hajlandó lesz engedményeket tenni a kisgazdapárt felfogásának irányában, a lelkesedés és a támogatás hevülete azonban ma már itt is engedett erejéből. Bizonyosat senki sem tud. A döntést a holnap esti pártértekezlet fogja meghozni. Arra a hírre vonatkozólag, hogy nagyatádi Szabó Istvánt Bethlen mint tárcanélküli minisztert akarja bekenni az új kormányba, azt mondják, hogy ez olyan súlyos sérelem volna, amit nem hajlandó eltűrni a legnagyobb engedmények fejében sem. Ezenkívül úgy tárgyi, mint személyi tekintetben ellenkövetelésekkel lépnek fel a Nagyatádicsoport tagjai és így elsősorban azt követelik, hogy az új kormányban Gaál Gaszton kapja meg a belügyi tárcát. A holnap esti értekezlet kimenetelére vonatkozólag ma még nehéz jóslásokba bocsájtkozni, annyi azonban teljes határozottsággal megálapítható, hogy az egységes párt megalakításának esélyei a kisgazdapártban erősei leromlottk és hogy a kisgazdapártban ma már komolyan foglalkoznak azzal a lehetőséggel, hogy Bethlen kénytelen lesz visszaadni a megbízatását. Tisztában vannak azzal, hogy ez esetleg a nemzetgyűlés feloszlatását fogja maga után vonni, ettől azonban egyáltalán nem félnek. Repert Rezső a rekvirálásról Azzal 'a hírrel 'kapcsolatban, hogy a kormány újabb gabonatáivfítást tervez, kérdést intéztünk A Polgárokés Munkások Szövetsége ma esti intéző-bizottsági ülésén első ízben vettek a nemzeti demokrata pártvezetői: Vázsonyi Vilmos, Ugrón Gábor és Bródy Ernő is részt. Bárczy István elnöki megnyitó szassziban örömmel üdvözli a nemzeti demokratapárt csatlakozását a liberális blokkhoz, mert kellőképpen mérlegelni, tudja azt az erőgyarapodást, amelyet a szakció ellen egységesen felsorakozó liberális gal demokratikus front számára Vázsonyi Kálmon egyénisége, az általa képviselt eszme és amögéje sorakozó tömegek jelentenek. úgy érzi, hogy ebben a percben mindaz, ami eddig esetleg válaszfalként szerepelt közöttük, leomlott; a közösen megvívandó küzdelem megkívánja, hogy a legnyíltabb őszinteség és bensőséges együttérzés legyen a további együttmunkálkodás alapja. A nemzeti demokrata párt nevében Ugron Gábor megállapítja, hogy az általuk képviselt pártnak és a liberális blokknak programmja minden részletében azonos. A politikai és közéleti reakció az egységes frontális támadást tette szükségessé, amelyre minden szabadelvűen gondolkozó energiát és munkakészséget immár haladék nélkül tömörííteni kell. Felhívja a szövetség figyelmét a politikai szervezetek kiépítésének szükségességére. Az elnöklő Bárczy István ezután a blokk programmjával most megválasztott Méhely Kálmán dorogi képviselőt üdvözli meleg szavakkal, aki válaszában újra megerősíti a liberális eszme, a polgárság és munkásság egységes érdekei melletti man'-ára való készségét. Az intézőbizottság ezután az aktuális politikai helyzettel foglalkozott s főként azokat a sérelmeket tette beható vita tárgyává, amelyeket a még mindig folyó internálási eljárások, az amnesztiarendelet egyoldalú végrehajtása és a gyorsított bírósági eljárás jelent széles rétegek számára. A blokknak e kérdésekben elfoglalt álláspontját a nemzetgyűlésnek a kormánybemutatkozáshoz fűződő vitájában fogják a blokk képviselőtagjai kifejteni. Majd gróf Batthyány Tivadar előadása alapján foglalkozott a blokk az igaztalanul elbocsátott közszolgálati alkalmazottak ügyével és e tárgyban hosszabb vita után a következő határozati javaslatot fogadta el: A polgárok és munkások szövetsége az üldözött tisztviselők érdekében szükségesnek tartja, 1. hogy a közszolgálati és munkásbiztosító pénztári alkalmazottak ellen a proletárdiktatúra alatt tanúsított magatartás címén lefolytatott igazoló és fegyelmi eljárásokkal hozott összes ítéletek és kényszernyugdijazások — kivéve a büntető törvénykönyvbe ütköző eseteket — megsemmisíttessenek ; 2. hogy az 1920. évi XIV. tc. alapján elrendelt összes kényszernyugdijazások revidenltassanak és a törvény szerint azok előfeltételét képező „beigazolt hazafiatlan magatartás" szabályszerű fegyelmi hatóságok által előzetesen megállapíttassék. Indokolás. . Köztudomású, hogy a közszolgálati és munkásbiztosítási alkalmazottaknak rendkívül nagy számát fosztották meg az 1919 szeptember 3-tól kezdve megindított fegyelmi eljárások során állásától és kenyerétől. 1. E fegyelmi eljárásokról a közvélemény megállapította, de megállapították a nemzetgyűlésen is képviselők és volt miniszterek is, hogy ezek az igazoló és fegyelmi eljárások az üldözés, legtöbbnyire pedig politikai üldözés jellegével bírtak. Nem az igazságot keresték, hanem gyűlölködésből fakadtak. A fegyelmi eljárások csak forma szériái indultak meg felülről,valóságKlipért Rezső nemzetgyűlési képviselőhöz, aki munkatársunknak a következő választ adta: — Ha a rekvirálás a kisgazdaságok ellen irányulna, céltévesztettnek tartanám. A kistermelők ugyanis fölös termésüket már csépléskor értékesítették 600—1000 K-ás árakon, mert megijedtek attól a Hegedűs-féle jóslattól, hogy a búza ára 500 K lesz. Egy-két nagy gazdaság is léprement. A gabona a nagy gyűjtők magtáraiba menekült, így a gazdaságokat csak hiábavaló zaklatásoknak tennék ki, ami elkeseredést szülne. Ha rekvirálni akarnak, ami ítézetem szerint helyes, sőt szükséges volna, rekvirálják el a felgyűjtő helyek készleteit és pedig a beszerzési áron , a kezelési költségek megtérítése ellenében, mert nem igazságos, hogy ezek a 600- 700 K-ás búzán most circa 2000 K-t nyerjenek mázsánként csak azért, mert a termelők ijedtükben rögtön eladták termésüket A 2500 --2800 K-ás búzát fogyasztóközönségünk nem bírja még. A felgyűjtő helyek készleteinek lerekvirálása tehát szükséges és mert igazságos is, nemhogy megrontaná a szociális hangulatot, hanem jótékonyan megjavítaná. Még arra is jó volna ez, mert a gazdaközönség máris nagyon békétlenkedik, hogy viszonylag olcsó búzájával mások oly nagy üzletet csinálnak s még ezeknek az üzleteknek ódiuma is rájuk száll. Az általános megnyugvásra ha valaha, ma mindennél nagyobb szükség van. Csak azt nem értem, miért késlekednek mégis a kellő rendszabállyal oly sokáig.ban azonban alulról, gyűlölködő tisztviselőtársak vádaskodásából és följelentéseiből eredtek. 2. Köztudomású, hogy e fegyelmi eljárások során — szinte kivétel nélkül — számos törvénysértés és szabálytalanság történt. Ezek nagy általánosságban a következők: a) Az 1919 szeptember 3-án kelt 4359/1919. M. E. számú kormányrendelet „a közszolgálati alkalmazottak részéről a tanácsköztársaság ideje alatt követett magatartást elbíráló külön fegyelmi bizottságból az 1. §-ban Világosan kimondja, hogy csak a tanácsköztársaság ideje alatt tanúsított magatartást lehet vizsgálat tárgyává tenni. Ezzel szemben a fegyelmi vizsgálatok kiterjeszkedtek a koramán előtti cselekedetekre is. Ezt az anomáliát elismerte a nemzetgyűlés 1921 augusztus 3-iki ülésén Haller István v. közoktatásügyi miniszter úr is, amikor a többi között a következő kijelentést tette: „az volt a megvizsgálandó, ki hogyan viselkedett a kommün alatt. Én miniszterségem idején több fegyelmi ítéletet azon a címen utasítottam vissza, hogy nem a rendelethez ragaszkodva, a kommün alatti viselkedést tették vizsgálat tárgyává, hanem visszanyúltak a régebbi időkre. A rendelet ezt nem tette lehetővé , én azért több esetben utasítottam a fegyelmi hatóságokat, hogy a rendelet szerint csak a kommün alatti viselkedést lehet vizsgálat tárgyává tenni.11 b) Sok tisztviselői kategóriára nézve a fegyelmi eljárást törvény szabályozza. A fegyelmi eljárásnak a törvényekben lefektetett szabályait számtalan esetben mellőzték vagy megsértették. c) A kontradiktórius elvet figyelmen kívül hagyták. d) A védelem tanúit nem hallgatták ki. e) Védőügyvéd közreműködését nem engedték meg. f) Törvényben megállapított fellebbezési fórumokat mellőztek. g) Egyes fegyelmi szabályokban előírt nyilvános tárgyalást nem tartottak. (Például tanítóknál.) h) Amely kategóriának sem fegyelmi törvénye, sem szabályzata nincs (például középiskolai tanárok), ott a fegyelmi bizottság javaslata alapján a miniszter végleges ítéletet hozott, minden fellebbezési lehetőség nélkül. 1. A revízió iránt beadott kérvények elintézetlenül hevernek a minisztériumokban. 2. Sérelmek érték a köztisztviselőket az 1920. évi XIV. tc. alapján elrendelt kényszernyugdíjazásoknál is. E törvény szerint ugyanis nyugdíjazható az a köztisztviselő, akinek hazafiatlan, társadalomellenes vagy közerkölcsbe ütköző magatartása beigazolást nyert. Márpedig tömeges nyugdíjazás történt és történik e törvényre való hivatkozással, anélkül, hogy az illetékes fegyelmi hatóságok e nyugdíjazások előfeltételét, tudniillik a kifogásolt magatartást szabályszerű eljárással beigazolták volna, sőt számos esetben az eljárást egyáltalában le sem folytatták. Minthogy tehát a köztisztviselők és munkásbiztosítási tisztviselők ellen az 1919 szeptember 3-ika óta lefolytatott fegyelmi eljárások 1. az üldözés és pedig a politikai üldözés jellegével bírnak, 2. a törvények, szabályok és jogelvek számtalan sérelmével jártak és minthogy 3. a kényszer- nyugdíjazások is szabálytalanságokkal történtek : a Polgárok és Munkások Szövetségének a jogrend és a társadalmi béke teljes helyreállítása érdekében követelnie kell a fegyelmi ítéletek és kényszer-, nyugdíjazások megsemmisítését. • Az intézőbizottság ezután a baranyai választások kérdésével foglalkozott és elhatározta, hogy többkerületben fog jelöltet állítani. A polgárokás munkások szövetsége a közszolgálati alkalmazottakért Szombat