Világ, 1925. április (16. évfolyam, 74-97. szám)

1925-04-01 / 74. szám

­ Húsvétig szétosztják a szavazóigazolványokat ! (A Világ tudósítójától.) Beavatott helyről i­yert információnk szerint a belügyminisz­térium elrendelte a választói igazolványok sürgős szétosztását. Ismeretes, hogy hatszáz választó jogosultságának kérdése még a közigazgatási bíróság elbírálása alatt áll, de ez nem akadálya annak, hogy azok, akik már végérvényesen felvétettek a névjegy­zékbe, igazolványukat megkapják. A vá­lasztói igazolványnak nemcsak a szavazás­nál van jelentős szerepe, hanem már az ajánlási ívek aláírásánál. Az ajánlási íven ugyanis csak az olyan aláírás fogadható el­­ hitelesnek, amelyhez az aláíró választói igazolványának szelvényét is csatolja. Ezért majdnem döntő jelentősége van annak, hogy mikor és hogyan jutnak a választók az iga­zolványok birtokába. Fennáll ugyanis az a veszedelem, hogy a választópolgároknak n­em minden kategóriája fogja egyidőben megkapni az igazolványokat és az is meg­történhet, hogy nem mindenki kapja ezt­­kézhez. Hír szerint a házmesterek útján akarják ezeket az igazolványokat szétoszlatni, ami semmi esetre sem megnyugtató. Megtörtén­het ugyanis az, hogy ebben az esetben a­­Wpiff- vagy Ripka-párt kortesei veszik bir­tokukba az igazolványokat, vagy pedig csak­­ szelvény nélkül kapják meg azokat a vá­lasztók. Mindenkinek gondosan kell ügyelnie ■ tehát arra, hogy választói igazolványát csonkítatlanul kapja meg. Az ellenzéki szö­­­­vetség attól is tart, hogy olyan körzetekben, ahol a Wolff- és a Ripka-pártnak köztudo­más szerint nincsen talaja, csak nagy ké­séssel fogják kézbesíteni a választói igazol-. . ványokat, hogy ezzel is megnehezítsék az­­ ellenzéki ajánlóívek aláírását. A demokra­tikus ellenzéki blokk választást vezető szervei élénk figyelemmel kísérik a vá­lasztói igazolványok szétosztásának módját és ellenőrizni fogják azt, hogy ezek az iga­zolványok valóban pontosan és csonkítatla­­nul osztatnak-e szét. A belügyminiszter kör­nyezetéből származó közlés szerint az iga­zolványok szétosztását húsvétig befejezik és­­húsvét után csak a még fellebbezés alatt álló választók igazolványainak szétosztása marad. A belügyminiszter kicserélte a választási biztosokat A M. T. 1. jelenti: A belügyminiszter a Székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tagválasztások vezetésére kiküldött több vá­lasztási bizottságnál felmentette az elnököket, helyettes elnököket és egyes tagokat, akiknek L' helyébe m újfikat nevezett ki. A változásokat a Budapesti Közlöny szerdai száma közli. Tilosak a művészi plakátok Az ellenzék körében felháborodással tár­gyalják azt, hogy a hatóságok milyen egy­oldalúan kezelik a plakátcenzúrát. A plaká­tok kiragasztása ugyanis még mindig a fő­város tanácsának előzetes engedélyétől függ és ezt a cenzúrajogot az alpolgármes­terek egyike, a legtöbb esetben Buzáth Já­nos alpolgármester gyakorolja. A főváros tanácsa csak kivételesen engedélyezi olyan ellenzéki plakátok terjesztését, amelye­ken a szembenálló pártok kritikája is helyet foglal. Eddig majdnem kizárólag csak olyan plakátok kiragasztása volt le­hetséges, amelyek az ellenzéki gyűlések he­lyének és idejének megjelölésén, valamint a szónokok nevének felsorolásán kívül egye­bet nem tartalmaztak. A fővárosi törvény rendelkezései szerint ilyen tartalmú plaká­tok a választások határidejének kiírása után is terjeszthetők, de a választások ha­táridejének kiírása előtti időben törvény a­­plakátharcot nem korlátozza. A törvény he­lyett azonban résen áll a főváros tanácsa és a belügyminisztérium és e két fórum a plakátharc szabadságát majdnem kizárólag a Wolff- és a síipka-pártoknak biztosítja. Az egész politikai helyzetre jellemző az, hogy a belügyminisztérium a főváros taná­­rcsánál is szolgálatkészebben áll a Wolff­­párt rendelkezésére. Amikor ugyanis­­Wolffék a választási küzdelembe be akar­ták vetni az iskolai vallástanítás kérdését és falragaszokon azzal vádolták meg a szo­ciáldemokrata pártot, hogy ez a vallástaní­tást az iskolából ki akarja űzni, a főváros tanácsa ennek a plakátnak a kiragasztását nem engedélyezte. Wolffék Rakovszky Iván belügyminiszterhez fordultak, aki azután­­megadta az engedélyt a plakát kiragasztá­sára. Nem adtak azonban engedélyt a kö­vetkező szövegű plakát terjesztésére: „Munkások! Polgárok! Szavazzatok a szo­­ciáldemokrata pártra!“ A demokratikus ellenzéki blokk már nem is tesz kísérletet arra, hogy propaganda jel­legű plakátokat ter­jesszen, pedig neves festőművészekkel készíttette el plakát-ter­­vezeteit és e tekintetben nem tett mást, mint hogy a nyugati államok szokásaihoz alkalmazkodott. Ismeretes, hogy Angliában, Franciaországban, Amerikában, Németor­szágban és még Ausztriában is a politikai propaganda legfőbb eszközei az illusztrált plakátok. A legutolsó angol választáson ezeknek a plakátoknak jelentős szerepük volt a három nagy párt küzdelmében. Az illusztrált plakátok adják meg nagy világ­városok választási küzdelmének nemzeti jellegzetességét és kifejezésre juttatják az illető nemzet és a politikai porondon sze­replő pártok kulturális nívóját is. Hogy Wolffék és Ripkáék a politikai propagan­dának ezzel a fegyverével nem akarnak és nem tudnak küzdeni, az érthető, de az a tény, hogy a küzdelemnek ezt a módját azok részére is lehetetlenné teszik, akik ezzel pedig élni szeretnének,­­ szomorúan jellemzi közállapotainkat. E plakátok ter­jesztésének ugyanis a választások kiírásáig nincsen törvényes akadálya. Az ellenzéki blokk választási előkészületei A demokratikus ellenzéki blokk szerdán este hét órakor két helyen is tart gyűlést és pedig a VI. választókerületben, az Eskü tér 5. szám alatt lévő magántisztviselői szerve­zetben, ahol a demokratikus ellenzék része­(A Világ győri tudósítójától.) A mai na­pon is igen lanyhán indult meg a szavazás és a déli órákig alig 800 választó adta le szavazatát. A mai napon is inkább a dél­utáni órákban járultak a választók na­gyobb számban az urnák elé, de már este hét óra tájban alig akadt szavazó. Amiként azt a Világ előre jelezte, a választóknak majdnem tizenöt százaléka nem szavazott, mert az ötezerötven összeí öt választó közül csak 108 választó szavazott. Az egyes kör­zetekben nyár este nyolc órára, más körze­tekben pedig este kilenc órára tűzték ki a zárórát. A szavazás berekesztése után az urnákat kellő őrizet mellett a városházára szállították és este 10 órakor megkezdettek a szavazatok összeszámlálását. Először az I. és VI. szavazókörzetek urnáit bontották fel, majd a II. szavazókörzet urnáiban lévő sza­vazatok összeszámlálását is megkezdették. Éjjel tizenkét óráig csak az I. és II. szavazókörzet urnáiban lévő szavazólapok összeszámlálásával végeztek. E két urná­ból előkerült szavazatok a következőkép­pen oszlottak meg: Éjjel tizenkét óráig a második és körzet szavazatainak csak egy részét szám­lálták össze és ekkor az eredmény a követ­kező volt: Vámbéry 622 Németh 771 Bárczy 695 A szavazatok összeszámlálására kirendelt küldöttségek tovább folytatták a számlálást és fél egy órakor a helyzet a következőkép­pen alakult: Vámbéry 1087 Németh 1043 Bárczy 1366 Különösen a Németh-párt nem volt válo­gatós az eszközökben a választás alatt. A szavazatszedő­ küldöttségek által beterjesz­tett névjegyzék tanúsága szerint két halot­tat is leszavaztattak. A városban keringő hírek szerint a nagy választási­­ költséggel dolgozó Németh-párt minden elképzelhető agitációs eszközt igénybe vett. Ennek da­cára éjjel háromnegyed egy órakor általá­ban az a vélemény Győrött, hogy Bárczy Dezsővel szemben Vámbéry Rusztem kerül pótválasztásra. Hátra vannak még a III. és V. szavazókörzetben leadott szavazatok. Éjjel egy órakor számlálták össze a sza­vazatokat és a végeredmény szerint Vámbéry 1335 Németh 1428 Bárczy 1524 szavazatot kapott. Eszerint Bárczy Dezső és Németh Károly között pótválasztás lesz. A választási ered­ményből megállapítható, hogy Vámbéry Rusztem mintegy hatszáz munkás-, kétszáz iparos-szavazatot kapott, míg az ezernégy­száz kereskedő-szavazatból körülbelül öt­százat kapott meg. Győr első kerületében az általános válasz­tásokkor baloldali jelölt egyáltalán nem vett részt a küzdelemben és az egyetlen titkos kerület volt, amely Wolff-párti képviselőt választott meg és így is nagy erkölcsi igazo­lása a liberális ellenzék politikájának, hogy a szavazatoknak csaknem harminc százalé­kát még ebben a püspöki kerületben is meg­kapta, de még ennél is fényesebb lett volna az eredmény és Vámbéry Rusztem biztosan bekerült volna a pótválasztásba, ha a blokk­ban lévő legitimisták nem fordultak volna ellene. A kormány intézményesíteni akarja a kép­­viselő­k függőségét A VII. kerületi Kossuth-párt a Dob ucca 88. szám alatt lévő új klubhelyiségében ma este tartotta meg az első politikai estélyét. A klub termeit teljesen megtöltötték a párt tagjai, akiket Fenyvessy László dr. elnök üdvözölt. Megnyitó beszédében az általános politikai helyzettel foglalkozott, majd utána Persián Ádám tartotta meg előadását. Persián­­ kifej­tette, hogy a kormány a választójogi reform­nak csak két irányban vonja le a konzekven­ciáit: bevezette a klotűrt és megalkotja a felső­házat. Nyilvánvalóan tudatosan megfeledkezik azonban arról, hogy a választójogi reformnak velejárója az összeférhetetlenségi kérdés re­formja is. A kormány nemcsak a választójog korlátozásával, a nyílt szavazás terrorjával­ról Deutsch­­Mór, a szociáldemokrata párt részéről ped­ig­.Gánfro­ Béla dr. szólal fel. A XXI. választoit fflőben (IX. kerület, Fe­renc tér 1. szám­­alatt) pedig Pakots József és Propper Sándor nemzetgyűlési képviselők beszélnek a választókhoz. Az egyesült ellenzéki demokratikus pártok szombat este nyolc órakor nagygyűlést tar­tanak a Központi Demokrata Körben, ame­lyen­ Vázsonyi Vilmos nagyszabású beszédet fog mondani. Vasárnap délelőtt két nagy­gyűlés is lesz. Az egyik a Központi Demo­krata Körben 10 órakor kezdődik. Ezen a nagygyűlésen ugyancsak Vázsonyi Vilmos lesz a vezérszónok. A másik pedig a XI. vá­lasztókerületben, a Kéményseprő-vendéglő­ben ugyancsak 10 órakor, ennek a nagygyű­lésnek a szónokai még nincsenek kijelölve,­­ akarja intézményesíteni a képviselők függősé­gét, hanem nyitva hagyja az utat ahhoz is, hogy a képviselők anyagi függőségbe kerüljenek­­■ a kormánnyal szemben. A kormány nem gon­­­­doskodik az elavult összeférhetlenségi törvény revíziójáról, hanem még azokat a jogszabályo­­­­kat is érvényben hagyja, amelyeket a Huszár­­kormány rendeletileg léptetett életbe és amelyek teljesen illuzóriussá tették az összeférhetetlen­ségi tilalmat. Lukács Kornél dr. szólalt fel ezután és rá­­mutatott arra a tényre, hogy az összeférhetet­lenségi kérdés rendezetlensége az adózó polgár­ság érdekeit is sérti, mert azok az illegális jö­vedelmek, amelyekhez a képviselők hozzájut­hatnak, az adózók terheit növelik. Hivatkozott K­aller István faüzletére, mint az államkincstár megkárosításának eklatáns példájára és a párt­kör nevében üdvözölte Persián Ádám­ot azért, hogy a Világ hasábjain a kurzus legerősebb oszlopának, a numerus clausus megteremtőjé­nek közéleti visszaéléseit leleplezte. Brauer Henrik és Fenyvessy László dr. a községi vá­lasztásokra való szervezkedésre hívták fel ezután a kerület polgárságát. A pénzügyminiszter a mezőgazdasági hitelről Az egységes párt Szijj Bálint elnökletével ma este értekezletet tartott. Erődi Harrach Tiha­mér előadó ismertette a mezőgazdasági hitelről szóló törvényjavaslatot, amelyhez elsőnek Puky Endre szólalt fel. Aggodalma van amiatt, hogy a hitelt sokan nem vehetik igénybe, mert a trianoni határ következtében a telekkönyvi ha­tóságok területe kettészakadt s több helyen megszállott területen maradtak a telekkönyvek. Pestiig Pál igazságügyminiszter válaszában kijelentette, hogy az említett nehézség tényleg fennáll, de különbséget kell tenni atekintetben, hogy melyik utódállam területén maradtak a telekkönyvek. A csehszlovák és a jugoszláv ál­lamokkal még nincs meg az iratcsereegyez­­mény, Romániával azonban megvan s velük szemben megfelelő intézkedések is történtek, a románokkal szemben tehát telekkönyvi nehéz­ség nem áll fenn. Bod János pénzügyminiszter előadja, hogy a törvény első paragrafusa, melyet sokan félre­értenek, de sokan félre is magyaráznak, nem teremt monopóliumot, s külön is leszögezi, hogy monopóliumról egyáltalában nincs szó. Ennek a paragrafusnak csak az a jelentősége, hogy egységes szervezeten át történjék a zá­loglevelek kibocsátása s azok egységes típu­súak legyenek. A törvényben konten­plált pénzügyi szindikátust csak azért állították be, hogy — feltéve, ha eredményes lesz a külföldi tárgyalás — ne kelljen külön szervet teremteni és ne szaporítsák újabb pénzintézettel a meg­levő hazai intézeteket. A törvényjavaslat intézkedései kétfelé oszla­nak: a kölcsönnyújtásra és a záloglevelek ki­bocsátására.. A kölcsönnyújtás megmarad az egyes pénzintézetek hatáskörében. Minden in­tézet, mely azelőtt is foglalkozott jelzáloggal, résztvenne az akcióban. Nem áll az, hogy a kormány a nagybankok részére akar ked­vezményt nyújtani. Amint a kölcsönnyújtás megtörténik, cesszió útján a pénzintézetek a pénzügyi szindikátusra engedményezik a köl­csönt s ez bocsátja ki az államleveleket. Az egyes intézetek aranyvagyonuk arányában vesznek részt a kölcsönben. Kivételesen némi eltéréssel csupán az altruista földhitelintézetek részesülnek. Nem igaz tehát az, hogy csak azok az intézetek vesznek részt a kölcsönakcióban, amelyek benne vannak a pénzügyi szindikátus­ban; nemcsak a legnagyobb pénzintézetek, ha­nem mindazok részt vesznek, amelyek a háború előtt is záloglevélüzlettel foglalkoztak. A pénz­ügyi szindikátusnál­­egyébként kormánybiztos fogja ellenőrizni az ügyeket. A pénzügyminiszter ezután a pénzpiacok kérdésével foglalkozott és közölte, hogy az an­gol pénzpiac egyelőre záloglevelek kibocsátá­sára nem határozta el magát, csak tárcájába veszi át azokat. A többi világpénzpiac azonban teljesen szabad s minden pénzintézet szabadon használhatja föl meglevő összeköttetéseit a hi­tel lebonyolításánál. Pesthy Pál igazságügym­­iniszter a földreform­törvény novelláris módosításának 18. paragra­fusáról szólott, tekintettel arra, hogy politikai okokból a mezőgazdasági hiteljavaslatot a föld­reformnovella rendelkezései ellen akarják ki­játszani. A kérdés tisztázása végett a minisz­ter kifejtette, hogy a megváltási eljárások be­fejezéséről szóló 18. szakasz egyáltalában nem áll ellentétben a mezőgazdasági hitelről szóló törvényjavaslat rendelkezéseivel. Az idézett 18. szakasz szerint a megváltási eljárás csupán ítélettel van befejezve, amely ellen bizonyos címen fentartással lehet élni. Ennek az volt a következménye, hogy egyes birtokok megvál­tási eljárás alatt maradtak s nem jutottak moz­gási szabadsághoz. Az ilyen birtokok a mező­­gazdasági hitelből kikapcsolódtak s ezért a kormány minden politikai célzat nélkül a jelen javaslattal kívánta a helyzetet megváltoztatni. Eszerint az OFB­ nem tartja függőben az ügye­ket, hanem megmondja a legmagasabb mérté­ket, amelyet esetleg igénybe vesz az egyes föld­birtokoknál, a birtok többi részével pedig a tulajdonos szabadon rendelkezhetik. Ily módon a földbirtokpolitikai célok is megóvatnak és a tulajdonos számára megnyílnak a hitel­lehető­­ségek. Dréhl Imre napirend után két kérést terjesz­tett a földművelésügyi miniszter elé. Az egyik kérése oda irányult, hogy azok a kicsiny vagy törpebirtok-bérlők, akik hatósági beavatkozás útján lettek bérlők, a búza-alapon megállapított bérösszeget arany alapon számítva fizethessék. Második kérésében szó­vétette azt, hogy azok­ban a községekben, ahol már í­téletileg befeje­zést nyert a földbirtokreform-eljárás, az ítélet­ben benne van az, hogy az országos földbirtok­­rendező alapból előlegezett költségeket a tár­gyalást vezető bíró általi megjelölendő 30 nap alatt be kell fizetni s amennyiben ez a befize­tés elmarad, az illető házhelyhez vagy földhöz jutottat végleg visszalépettnek tekintik. Arra kérte a földművelésügyi minisztert, hogy fize­tési halasztást engedélyeztessen ezeknek a nincsteleneknek az aratási időpontig, mert nincsenek abban a helyzetben, hogy a minimá­lis összeget is befizethessék. Mayer János földművelésügyi miniszter vá­laszában kijelentette, hogy a 20 holdig terjedő, hatósági beavatkozás útján keletkezett kisbér­leteknél szociális kötelezettségei vannak a kor­mánynak, melynek meg is kíván felelni. A mi­nisztertanács foglalkozott is ezzel a kérdéssel, miv­el azonban ez valutás kérdés, a pénzügy­­miniszter­­hatáskörébe utalták s az ügy most az ő kezében van. A kölcsönelőlegek befizeté­sét a törvény írja elő. Ott, ahol a költségelőle­get túl magasan szabták ki, a redukcióért az OFB­ útján interveniálni lehet. A befizetéstől teljesen eltekinteni nem lehet. A kereskedőknek és iparosoknak semmi kedvük, hogy megtagadják a múltjukat A Józsefvárosi Nemzeti Demokrata Párt kör a XVII. választókerületben m­a este a kerület kereskedőinek, iparosainak és tisztviselőinek részvételével vacsorát rendezett. Weller Ernő dr. elnök beszédében a reakció elleni küzde­lemre hívta fel a polgárokat, és a megjelent politikusokon kívül melegen üdvözölte a va­csorán résztvevő­­ Déri Ferenc volt alpolgármes­tert, Kemény Géza és Vita Emil volt fővárosi tanácsnokokat. Vértes Emil, a Fővárosi Ke­reskedők Egyesületének elnöke, hosszabb be­szédben foglalkozott a kereskedelem és ipar válságos helyzetével. Beszélt az Árvizsgáló Bi­zottság működéséről, a behozatali és deviza­korlátozásokról, a forgalmi adó terén még mindig meglevő zaklatásokról, majd rámuta­tott arra, hogy a sok kényszeregyességnek leg­főbb oka a Nemzeti Bank rossz hitelpolitikája. Hangoztatta, hogy a kereskedők gyakorlati emberek, akiknek hiába jönnek kormánybiz­tosi nimbusszal alapított pártok, mert jól tud­ják, hogy a kormánybiztos exponense a kor­mánynak. Nem kérnek a másik pártból sem, amely nem mer határozottan színt vallani. Ők igenis, mehetnek a szocialistákkal együtt, mert maguk is alkalmazottak voltak és semmi ked­vük, hogy megtagadják a múltjukat. A mun­kások nem csapták be őket, a becsapást felül­ről kapták. A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után Pikler Emil nemzetgyűlési képviselő szólalt fel, aki azt fejtegette, hogy a városi politikában­­ haladó polgárság és munkásság együtt ha­ladhat, hiszen Németországban éppen most, az elnökválasztásnál mennek együtt a progresz­­szív polgárok és munkások. A munkásság a polgársággal együtt akarja az ország és a főváros boldogulását megtalálni. A nagy taps­sal fogadott beszéd után Posta Sándor, Hoff­­mann Mihály, Kreutzer Lipót dr., Bibiti Hor­váth János és mások szólaltak fel. A demokratikus blokk gyűlése a XI.­­ választókerületben A demokratikus blokk a Terézváros XI-ik választókerületében nagygyűlést tartott, me­lyen a választópolgárok és munkások közül több ezren jelentek meg. Bródy Ernő dr. elnöki megnyitójában utalt a fővárosi választások nagy fontosságára, amelyek minden kerület­ben egységes munkát kívánnak a blokk min­den egyes tagjától. Kabók Lajos nemzetgyű­lési képviselő a szociáldemokrata párt erős harci készségét ismertette, mellyel a haladó polgárság segítségére siet, hogy a reakció me­legágyát, a fővárosi kurzust, megbuktassa. Győrött Beválasztás lesz Németh Károly és Bárczy Dezső között I. körzet II. körzet Vámbéry 205 222 Németh 347 173 Bárczy 233 262 Szerda VILÁG 1925 április 9. 3 ­ A fascizmus ellen és a szabadságért­ Rómából jelentik. Az egységes szocialisták kongresszusa annak, a Turuui részéről elő­terjesztett határozati javaslatnak elfogadásá­val ért véget, amely azt követeli, hogy hatá­rozottan folytassák a harcot a fascizmus ellen és a szabadságért. Az országos szerve­zet szabad választást követel, tekintet nélkül arra, hogy az ellenzéki pártok azt határoz­zák-e el, hogy részt vesznek a választásban, vagy azt, hogy tartózkodnak attól. A határo­zat állást foglal a marxista programnak az új időkhöz való alkalmazása mellett, min­denekelőtt követeli a harcot a plutokrácia ellen és a szakszervezeti szabadság és egy­ség érdekében, miközben kitart a többségi elv alapján. A határozat a népszövetség meg­erősítése és kibővítése érdekében emel szót és hangoztatja a proletárok egységének meg­valósítását. A demokrata sajtó ezt a határo­zatot politikai eseményként üdvözli. A maxi­malista szocialisták sajtója szembehelyezke­dik vele, mert az szerinte a liberálisok állás­pontjára helyezkedik és lemond a marxis­­t­us osztályharcáról.

Next