Világ, 1925. április (16. évfolyam, 74-97. szám)
1925-04-01 / 74. szám
Húsvétig szétosztják a szavazóigazolványokat ! (A Világ tudósítójától.) Beavatott helyről iyert információnk szerint a belügyminisztérium elrendelte a választói igazolványok sürgős szétosztását. Ismeretes, hogy hatszáz választó jogosultságának kérdése még a közigazgatási bíróság elbírálása alatt áll, de ez nem akadálya annak, hogy azok, akik már végérvényesen felvétettek a névjegyzékbe, igazolványukat megkapják. A választói igazolványnak nemcsak a szavazásnál van jelentős szerepe, hanem már az ajánlási ívek aláírásánál. Az ajánlási íven ugyanis csak az olyan aláírás fogadható el hitelesnek, amelyhez az aláíró választói igazolványának szelvényét is csatolja. Ezért majdnem döntő jelentősége van annak, hogy mikor és hogyan jutnak a választók az igazolványok birtokába. Fennáll ugyanis az a veszedelem, hogy a választópolgároknak nem minden kategóriája fogja egyidőben megkapni az igazolványokat és az is megtörténhet, hogy nem mindenki kapja eztkézhez. Hír szerint a házmesterek útján akarják ezeket az igazolványokat szétoszlatni, ami semmi esetre sem megnyugtató. Megtörténhet ugyanis az, hogy ebben az esetben aWpiff- vagy Ripka-párt kortesei veszik birtokukba az igazolványokat, vagy pedig csak szelvény nélkül kapják meg azokat a választók. Mindenkinek gondosan kell ügyelnie ■ tehát arra, hogy választói igazolványát csonkítatlanul kapja meg. Az ellenzéki szövetség attól is tart, hogy olyan körzetekben, ahol a Wolff- és a Ripka-pártnak köztudomás szerint nincsen talaja, csak nagy késéssel fogják kézbesíteni a választói igazol-. . ványokat, hogy ezzel is megnehezítsék az ellenzéki ajánlóívek aláírását. A demokratikus ellenzéki blokk választást vezető szervei élénk figyelemmel kísérik a választói igazolványok szétosztásának módját és ellenőrizni fogják azt, hogy ezek az igazolványok valóban pontosan és csonkítatlanul osztatnak-e szét. A belügyminiszter környezetéből származó közlés szerint az igazolványok szétosztását húsvétig befejezik éshúsvét után csak a még fellebbezés alatt álló választók igazolványainak szétosztása marad. A belügyminiszter kicserélte a választási biztosokat A M. T. 1. jelenti: A belügyminiszter a Székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tagválasztások vezetésére kiküldött több választási bizottságnál felmentette az elnököket, helyettes elnököket és egyes tagokat, akiknek L' helyébe m újfikat nevezett ki. A változásokat a Budapesti Közlöny szerdai száma közli. Tilosak a művészi plakátok Az ellenzék körében felháborodással tárgyalják azt, hogy a hatóságok milyen egyoldalúan kezelik a plakátcenzúrát. A plakátok kiragasztása ugyanis még mindig a főváros tanácsának előzetes engedélyétől függ és ezt a cenzúrajogot az alpolgármesterek egyike, a legtöbb esetben Buzáth János alpolgármester gyakorolja. A főváros tanácsa csak kivételesen engedélyezi olyan ellenzéki plakátok terjesztését, amelyeken a szembenálló pártok kritikája is helyet foglal. Eddig majdnem kizárólag csak olyan plakátok kiragasztása volt lehetséges, amelyek az ellenzéki gyűlések helyének és idejének megjelölésén, valamint a szónokok nevének felsorolásán kívül egyebet nem tartalmaztak. A fővárosi törvény rendelkezései szerint ilyen tartalmú plakátok a választások határidejének kiírása után is terjeszthetők, de a választások határidejének kiírása előtti időben törvény aplakátharcot nem korlátozza. A törvény helyett azonban résen áll a főváros tanácsa és a belügyminisztérium és e két fórum a plakátharc szabadságát majdnem kizárólag a Wolff- és a síipka-pártoknak biztosítja. Az egész politikai helyzetre jellemző az, hogy a belügyminisztérium a főváros tanárcsánál is szolgálatkészebben áll a Wolffpárt rendelkezésére. Amikor ugyanisWolffék a választási küzdelembe be akarták vetni az iskolai vallástanítás kérdését és falragaszokon azzal vádolták meg a szociáldemokrata pártot, hogy ez a vallástanítást az iskolából ki akarja űzni, a főváros tanácsa ennek a plakátnak a kiragasztását nem engedélyezte. Wolffék Rakovszky Iván belügyminiszterhez fordultak, aki azutánmegadta az engedélyt a plakát kiragasztására. Nem adtak azonban engedélyt a következő szövegű plakát terjesztésére: „Munkások! Polgárok! Szavazzatok a szociáldemokrata pártra!“ A demokratikus ellenzéki blokk már nem is tesz kísérletet arra, hogy propaganda jellegű plakátokat terjesszen, pedig neves festőművészekkel készíttette el plakát-tervezeteit és e tekintetben nem tett mást, mint hogy a nyugati államok szokásaihoz alkalmazkodott. Ismeretes, hogy Angliában, Franciaországban, Amerikában, Németországban és még Ausztriában is a politikai propaganda legfőbb eszközei az illusztrált plakátok. A legutolsó angol választáson ezeknek a plakátoknak jelentős szerepük volt a három nagy párt küzdelmében. Az illusztrált plakátok adják meg nagy világvárosok választási küzdelmének nemzeti jellegzetességét és kifejezésre juttatják az illető nemzet és a politikai porondon szereplő pártok kulturális nívóját is. Hogy Wolffék és Ripkáék a politikai propagandának ezzel a fegyverével nem akarnak és nem tudnak küzdeni, az érthető, de az a tény, hogy a küzdelemnek ezt a módját azok részére is lehetetlenné teszik, akik ezzel pedig élni szeretnének, szomorúan jellemzi közállapotainkat. E plakátok terjesztésének ugyanis a választások kiírásáig nincsen törvényes akadálya. Az ellenzéki blokk választási előkészületei A demokratikus ellenzéki blokk szerdán este hét órakor két helyen is tart gyűlést és pedig a VI. választókerületben, az Eskü tér 5. szám alatt lévő magántisztviselői szervezetben, ahol a demokratikus ellenzék része(A Világ győri tudósítójától.) A mai napon is igen lanyhán indult meg a szavazás és a déli órákig alig 800 választó adta le szavazatát. A mai napon is inkább a délutáni órákban járultak a választók nagyobb számban az urnák elé, de már este hét óra tájban alig akadt szavazó. Amiként azt a Világ előre jelezte, a választóknak majdnem tizenöt százaléka nem szavazott, mert az ötezerötven összeí öt választó közül csak 108 választó szavazott. Az egyes körzetekben nyár este nyolc órára, más körzetekben pedig este kilenc órára tűzték ki a zárórát. A szavazás berekesztése után az urnákat kellő őrizet mellett a városházára szállították és este 10 órakor megkezdettek a szavazatok összeszámlálását. Először az I. és VI. szavazókörzetek urnáit bontották fel, majd a II. szavazókörzet urnáiban lévő szavazatok összeszámlálását is megkezdették. Éjjel tizenkét óráig csak az I. és II. szavazókörzet urnáiban lévő szavazólapok összeszámlálásával végeztek. E két urnából előkerült szavazatok a következőképpen oszlottak meg: Éjjel tizenkét óráig a második és körzet szavazatainak csak egy részét számlálták össze és ekkor az eredmény a következő volt: Vámbéry 622 Németh 771 Bárczy 695 A szavazatok összeszámlálására kirendelt küldöttségek tovább folytatták a számlálást és fél egy órakor a helyzet a következőképpen alakult: Vámbéry 1087 Németh 1043 Bárczy 1366 Különösen a Németh-párt nem volt válogatós az eszközökben a választás alatt. A szavazatszedő küldöttségek által beterjesztett névjegyzék tanúsága szerint két halottat is leszavaztattak. A városban keringő hírek szerint a nagy választási költséggel dolgozó Németh-párt minden elképzelhető agitációs eszközt igénybe vett. Ennek dacára éjjel háromnegyed egy órakor általában az a vélemény Győrött, hogy Bárczy Dezsővel szemben Vámbéry Rusztem kerül pótválasztásra. Hátra vannak még a III. és V. szavazókörzetben leadott szavazatok. Éjjel egy órakor számlálták össze a szavazatokat és a végeredmény szerint Vámbéry 1335 Németh 1428 Bárczy 1524 szavazatot kapott. Eszerint Bárczy Dezső és Németh Károly között pótválasztás lesz. A választási eredményből megállapítható, hogy Vámbéry Rusztem mintegy hatszáz munkás-, kétszáz iparos-szavazatot kapott, míg az ezernégyszáz kereskedő-szavazatból körülbelül ötszázat kapott meg. Győr első kerületében az általános választásokkor baloldali jelölt egyáltalán nem vett részt a küzdelemben és az egyetlen titkos kerület volt, amely Wolff-párti képviselőt választott meg és így is nagy erkölcsi igazolása a liberális ellenzék politikájának, hogy a szavazatoknak csaknem harminc százalékát még ebben a püspöki kerületben is megkapta, de még ennél is fényesebb lett volna az eredmény és Vámbéry Rusztem biztosan bekerült volna a pótválasztásba, ha a blokkban lévő legitimisták nem fordultak volna ellene. A kormány intézményesíteni akarja a képviselők függőségét A VII. kerületi Kossuth-párt a Dob ucca 88. szám alatt lévő új klubhelyiségében ma este tartotta meg az első politikai estélyét. A klub termeit teljesen megtöltötték a párt tagjai, akiket Fenyvessy László dr. elnök üdvözölt. Megnyitó beszédében az általános politikai helyzettel foglalkozott, majd utána Persián Ádám tartotta meg előadását. Persián kifejtette, hogy a kormány a választójogi reformnak csak két irányban vonja le a konzekvenciáit: bevezette a klotűrt és megalkotja a felsőházat. Nyilvánvalóan tudatosan megfeledkezik azonban arról, hogy a választójogi reformnak velejárója az összeférhetetlenségi kérdés reformja is. A kormány nemcsak a választójog korlátozásával, a nyílt szavazás terrorjávalról DeutschMór, a szociáldemokrata párt részéről pedig.Gánfro Béla dr. szólal fel. A XXI. választoit fflőben (IX. kerület, Ferenc tér 1. számalatt) pedig Pakots József és Propper Sándor nemzetgyűlési képviselők beszélnek a választókhoz. Az egyesült ellenzéki demokratikus pártok szombat este nyolc órakor nagygyűlést tartanak a Központi Demokrata Körben, amelyen Vázsonyi Vilmos nagyszabású beszédet fog mondani. Vasárnap délelőtt két nagygyűlés is lesz. Az egyik a Központi Demokrata Körben 10 órakor kezdődik. Ezen a nagygyűlésen ugyancsak Vázsonyi Vilmos lesz a vezérszónok. A másik pedig a XI. választókerületben, a Kéményseprő-vendéglőben ugyancsak 10 órakor, ennek a nagygyűlésnek a szónokai még nincsenek kijelölve, akarja intézményesíteni a képviselők függőségét, hanem nyitva hagyja az utat ahhoz is, hogy a képviselők anyagi függőségbe kerüljenek■ a kormánnyal szemben. A kormány nem gondoskodik az elavult összeférhetlenségi törvény revíziójáról, hanem még azokat a jogszabályokat is érvényben hagyja, amelyeket a Huszárkormány rendeletileg léptetett életbe és amelyek teljesen illuzóriussá tették az összeférhetetlenségi tilalmat. Lukács Kornél dr. szólalt fel ezután és rámutatott arra a tényre, hogy az összeférhetetlenségi kérdés rendezetlensége az adózó polgárság érdekeit is sérti, mert azok az illegális jövedelmek, amelyekhez a képviselők hozzájuthatnak, az adózók terheit növelik. Hivatkozott Kaller István faüzletére, mint az államkincstár megkárosításának eklatáns példájára és a pártkör nevében üdvözölte Persián Ádámot azért, hogy a Világ hasábjain a kurzus legerősebb oszlopának, a numerus clausus megteremtőjének közéleti visszaéléseit leleplezte. Brauer Henrik és Fenyvessy László dr. a községi választásokra való szervezkedésre hívták fel ezután a kerület polgárságát. A pénzügyminiszter a mezőgazdasági hitelről Az egységes párt Szijj Bálint elnökletével ma este értekezletet tartott. Erődi Harrach Tihamér előadó ismertette a mezőgazdasági hitelről szóló törvényjavaslatot, amelyhez elsőnek Puky Endre szólalt fel. Aggodalma van amiatt, hogy a hitelt sokan nem vehetik igénybe, mert a trianoni határ következtében a telekkönyvi hatóságok területe kettészakadt s több helyen megszállott területen maradtak a telekkönyvek. Pestiig Pál igazságügyminiszter válaszában kijelentette, hogy az említett nehézség tényleg fennáll, de különbséget kell tenni atekintetben, hogy melyik utódállam területén maradtak a telekkönyvek. A csehszlovák és a jugoszláv államokkal még nincs meg az iratcsereegyezmény, Romániával azonban megvan s velük szemben megfelelő intézkedések is történtek, a románokkal szemben tehát telekkönyvi nehézség nem áll fenn. Bod János pénzügyminiszter előadja, hogy a törvény első paragrafusa, melyet sokan félreértenek, de sokan félre is magyaráznak, nem teremt monopóliumot, s külön is leszögezi, hogy monopóliumról egyáltalában nincs szó. Ennek a paragrafusnak csak az a jelentősége, hogy egységes szervezeten át történjék a záloglevelek kibocsátása s azok egységes típusúak legyenek. A törvényben kontenplált pénzügyi szindikátust csak azért állították be, hogy — feltéve, ha eredményes lesz a külföldi tárgyalás — ne kelljen külön szervet teremteni és ne szaporítsák újabb pénzintézettel a meglevő hazai intézeteket. A törvényjavaslat intézkedései kétfelé oszlanak: a kölcsönnyújtásra és a záloglevelek kibocsátására.. A kölcsönnyújtás megmarad az egyes pénzintézetek hatáskörében. Minden intézet, mely azelőtt is foglalkozott jelzáloggal, résztvenne az akcióban. Nem áll az, hogy a kormány a nagybankok részére akar kedvezményt nyújtani. Amint a kölcsönnyújtás megtörténik, cesszió útján a pénzintézetek a pénzügyi szindikátusra engedményezik a kölcsönt s ez bocsátja ki az államleveleket. Az egyes intézetek aranyvagyonuk arányában vesznek részt a kölcsönben. Kivételesen némi eltéréssel csupán az altruista földhitelintézetek részesülnek. Nem igaz tehát az, hogy csak azok az intézetek vesznek részt a kölcsönakcióban, amelyek benne vannak a pénzügyi szindikátusban; nemcsak a legnagyobb pénzintézetek, hanem mindazok részt vesznek, amelyek a háború előtt is záloglevélüzlettel foglalkoztak. A pénzügyi szindikátusnálegyébként kormánybiztos fogja ellenőrizni az ügyeket. A pénzügyminiszter ezután a pénzpiacok kérdésével foglalkozott és közölte, hogy az angol pénzpiac egyelőre záloglevelek kibocsátására nem határozta el magát, csak tárcájába veszi át azokat. A többi világpénzpiac azonban teljesen szabad s minden pénzintézet szabadon használhatja föl meglevő összeköttetéseit a hitel lebonyolításánál. Pesthy Pál igazságügyminiszter a földreformtörvény novelláris módosításának 18. paragrafusáról szólott, tekintettel arra, hogy politikai okokból a mezőgazdasági hiteljavaslatot a földreformnovella rendelkezései ellen akarják kijátszani. A kérdés tisztázása végett a miniszter kifejtette, hogy a megváltási eljárások befejezéséről szóló 18. szakasz egyáltalában nem áll ellentétben a mezőgazdasági hitelről szóló törvényjavaslat rendelkezéseivel. Az idézett 18. szakasz szerint a megváltási eljárás csupán ítélettel van befejezve, amely ellen bizonyos címen fentartással lehet élni. Ennek az volt a következménye, hogy egyes birtokok megváltási eljárás alatt maradtak s nem jutottak mozgási szabadsághoz. Az ilyen birtokok a mezőgazdasági hitelből kikapcsolódtak s ezért a kormány minden politikai célzat nélkül a jelen javaslattal kívánta a helyzetet megváltoztatni. Eszerint az OFB nem tartja függőben az ügyeket, hanem megmondja a legmagasabb mértéket, amelyet esetleg igénybe vesz az egyes földbirtokoknál, a birtok többi részével pedig a tulajdonos szabadon rendelkezhetik. Ily módon a földbirtokpolitikai célok is megóvatnak és a tulajdonos számára megnyílnak a hitellehetőségek. Dréhl Imre napirend után két kérést terjesztett a földművelésügyi miniszter elé. Az egyik kérése oda irányult, hogy azok a kicsiny vagy törpebirtok-bérlők, akik hatósági beavatkozás útján lettek bérlők, a búza-alapon megállapított bérösszeget arany alapon számítva fizethessék. Második kérésében szóvétette azt, hogy azokban a községekben, ahol már ítéletileg befejezést nyert a földbirtokreform-eljárás, az ítéletben benne van az, hogy az országos földbirtokrendező alapból előlegezett költségeket a tárgyalást vezető bíró általi megjelölendő 30 nap alatt be kell fizetni s amennyiben ez a befizetés elmarad, az illető házhelyhez vagy földhöz jutottat végleg visszalépettnek tekintik. Arra kérte a földművelésügyi minisztert, hogy fizetési halasztást engedélyeztessen ezeknek a nincsteleneknek az aratási időpontig, mert nincsenek abban a helyzetben, hogy a minimális összeget is befizethessék. Mayer János földművelésügyi miniszter válaszában kijelentette, hogy a 20 holdig terjedő, hatósági beavatkozás útján keletkezett kisbérleteknél szociális kötelezettségei vannak a kormánynak, melynek meg is kíván felelni. A minisztertanács foglalkozott is ezzel a kérdéssel, mivel azonban ez valutás kérdés, a pénzügyminiszterhatáskörébe utalták s az ügy most az ő kezében van. A kölcsönelőlegek befizetését a törvény írja elő. Ott, ahol a költségelőleget túl magasan szabták ki, a redukcióért az OFB útján interveniálni lehet. A befizetéstől teljesen eltekinteni nem lehet. A kereskedőknek és iparosoknak semmi kedvük, hogy megtagadják a múltjukat A Józsefvárosi Nemzeti Demokrata Párt kör a XVII. választókerületben ma este a kerület kereskedőinek, iparosainak és tisztviselőinek részvételével vacsorát rendezett. Weller Ernő dr. elnök beszédében a reakció elleni küzdelemre hívta fel a polgárokat, és a megjelent politikusokon kívül melegen üdvözölte a vacsorán résztvevő Déri Ferenc volt alpolgármestert, Kemény Géza és Vita Emil volt fővárosi tanácsnokokat. Vértes Emil, a Fővárosi Kereskedők Egyesületének elnöke, hosszabb beszédben foglalkozott a kereskedelem és ipar válságos helyzetével. Beszélt az Árvizsgáló Bizottság működéséről, a behozatali és devizakorlátozásokról, a forgalmi adó terén még mindig meglevő zaklatásokról, majd rámutatott arra, hogy a sok kényszeregyességnek legfőbb oka a Nemzeti Bank rossz hitelpolitikája. Hangoztatta, hogy a kereskedők gyakorlati emberek, akiknek hiába jönnek kormánybiztosi nimbusszal alapított pártok, mert jól tudják, hogy a kormánybiztos exponense a kormánynak. Nem kérnek a másik pártból sem, amely nem mer határozottan színt vallani. Ők igenis, mehetnek a szocialistákkal együtt, mert maguk is alkalmazottak voltak és semmi kedvük, hogy megtagadják a múltjukat. A munkások nem csapták be őket, a becsapást felülről kapták. A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után Pikler Emil nemzetgyűlési képviselő szólalt fel, aki azt fejtegette, hogy a városi politikában haladó polgárság és munkásság együtt haladhat, hiszen Németországban éppen most, az elnökválasztásnál mennek együtt a progreszszív polgárok és munkások. A munkásság a polgársággal együtt akarja az ország és a főváros boldogulását megtalálni. A nagy tapssal fogadott beszéd után Posta Sándor, Hoffmann Mihály, Kreutzer Lipót dr., Bibiti Horváth János és mások szólaltak fel. A demokratikus blokk gyűlése a XI. választókerületben A demokratikus blokk a Terézváros XI-ik választókerületében nagygyűlést tartott, melyen a választópolgárok és munkások közül több ezren jelentek meg. Bródy Ernő dr. elnöki megnyitójában utalt a fővárosi választások nagy fontosságára, amelyek minden kerületben egységes munkát kívánnak a blokk minden egyes tagjától. Kabók Lajos nemzetgyűlési képviselő a szociáldemokrata párt erős harci készségét ismertette, mellyel a haladó polgárság segítségére siet, hogy a reakció melegágyát, a fővárosi kurzust, megbuktassa. Győrött Beválasztás lesz Németh Károly és Bárczy Dezső között I. körzet II. körzet Vámbéry 205 222 Németh 347 173 Bárczy 233 262 Szerda VILÁG 1925 április 9. 3 A fascizmus ellen és a szabadságért Rómából jelentik. Az egységes szocialisták kongresszusa annak, a Turuui részéről előterjesztett határozati javaslatnak elfogadásával ért véget, amely azt követeli, hogy határozottan folytassák a harcot a fascizmus ellen és a szabadságért. Az országos szervezet szabad választást követel, tekintet nélkül arra, hogy az ellenzéki pártok azt határozzák-e el, hogy részt vesznek a választásban, vagy azt, hogy tartózkodnak attól. A határozat állást foglal a marxista programnak az új időkhöz való alkalmazása mellett, mindenekelőtt követeli a harcot a plutokrácia ellen és a szakszervezeti szabadság és egység érdekében, miközben kitart a többségi elv alapján. A határozat a népszövetség megerősítése és kibővítése érdekében emel szót és hangoztatja a proletárok egységének megvalósítását. A demokrata sajtó ezt a határozatot politikai eseményként üdvözli. A maximalista szocialisták sajtója szembehelyezkedik vele, mert az szerinte a liberálisok álláspontjára helyezkedik és lemond a marxistus osztályharcáról.