Világ, 1925. november (16. évfolyam, 247-271. szám)

1925-11-13 / 257. szám

Péntek ennyire hagyta felgyülemleni vámtartozásait. Végül Gazda György dr. könyvszakértő ter­jesztette elő jelentését, amely lényegében alá­támasztja a vagyonfelügyelői jelentésben fog­laltakat. A bíróság utasította a vagyonfelügyelőt, hogy a vámügyet és különösen azt vizsgálja ki, hogy a Koch és Vágó cég Vágó Manó nevű tagja az alig néhány hónap alatt személyes számlára fölvett 413 millió koronát mire fordította, mert a vagyonfelügyelői jelentés szerint mindkét cég fizetési zavarai erre a magánfelvétre vezet­hetők vissza. A bíróság evégből a tárgyalást el­halasztotta, V. J. : Megkerültek az eltűnt Eskü­tt-akták. Az Eskütt-üggyel kapcsolatosan két panama-ügy­ben folytatott eljárást a soproni, illetőleg a budapesti ügyészség. Az egyik a nyugatma­gyarországi állatkiviteli panama, a másik a Szesztermelési Rt. búzakivit­eli ügye volt. Sop­ronban Konzum cím alatt egy részvénytársa­ság működött, amely részben Esküit, részben pedig mások révén kiviteli engedélyeket szer­zett és azokat hamis okmányokkal másokra ruházta át. A Szesztermelési Rt. búzakiviteli ügyével kapcsolatban pedig mai értékben nyolcvan milliárd korona kára származott az államnak. E két panama után pattant ki az EIA-film-botrány és Eskütt Lajos védője, Györki Imre dr., követelte, hogy a soproni állatkivi­teli és a szesztermelési aktákat csatol­ják az Eskütt-per többi irataihoz. Ez meg is történt, néhány hónappal ezelőtt azonban ■ezek az akták nyom­talanul eltűntek a vádta­nácsi irodából. Hosszú nyomozás után most megkerültek az akták, amelyeket a rendőrség Eskütt Lajoshoz közelálló helyen szerzett meg. Az iratok megkerülése után most az ügyészség megindította a nyomozást mind a két ügyben. A Szesztermelési búzaszállítási ügyével kapcsolatosan ki fogják hallgatni Térffy Béla volt közélelmezési államtitkárt és Krafft Frigyes volt miniszteri tanácsost. § Egy feloszlatott szocialista gyűlés követ­kezményei. A rákosszentmihályi szociáldemo­krata párt múlt évben gyűlést tartott, amelyen Koháry József párttitkár mondott beszédet. Baróthy Gábor dr. rendserfogalmazó a párt­­titkártól megvonta a szót, a gyűlést feloszlatta, m­ajd jelentést tett fölöttes hatóságának, amely­nek alapján a beszéd tartalma miatt a magyar állam megbecsülése ellen irányuló vétség címén vádat emelt az ügyészség Koháry ellen. . Az ügyészség Koháry beszédéből inkriminálta, hogy „a jelenlegi magyar kormányzat alatt Magyarországon nincs jogállapot. A munkások másodrendű polgárok és nem engedi meg nekik a hatóság, hogy arról beszéljenek, ami fáj nekik. A kormány nem törődik a munkásérde­kekkel és a munkásokkal fizetteti meg a köz­­tisztviselő­­kedvezményét." A büntető törvény­szék Lihadl­ tanácsa ma vonta felelősségre Koháryt, aki azzal védekezett, hogy a rendőr­tisztviselő eltorzítva adta vissza a beszédét és Baróthy dr. rendőrfogalmazó a gyűlés kezdete előtt kijelentette, hogy ha egy izgató szó is elhangzik, feloszlatja a gyűlést. Több tanú kihallgatása céljából a tárgyalást elnapolták. § A földigénylők uzsorása. Ilyen címmel a Magyar Ugar című lap múlt évi számában Drozdy Győző nemzetgyűlési képviselő cikket írt, melyben azt írta Hohn Béla körjegyzőről, hogy a földigénylőktől minden egyes kérvény megírásáért húsz kilogram búzát fizettet ma­gának és ilyen módon több vágón búzát szer­zett. A cikk miatt fölhatalmazással hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége címén eljárás indult Drozdy Győző ellen és az ügyet ma tárgyalta a büntetőtörvényszék Schadl-tanácsa. Drozdy előadta, hogy a zalamegyei kisgazda­­párt küldöttségileg kereste föl és elpanaszolta, hogy Hohn Béla körjegyző zsarolja a népet. Nyolcvan aláírással ellátott jegyzőkönyvet ka­pott a kisgazdapárt vezetőségétől és a jegyző­könyvben lefektették azokat az eseteket, ame­lyek alapján aztán Drozdy megírta a cikket. Állítása igazolásául száz tanúnak a kihallgatá­sát kérte. A bíróság a valódiság bizonyítását elrendelte és a tárgyalást elnapolta. VILÁG 0925 novemberTá*. |1 e Arcakdísig Ferenc József alatt vertek először ezüstforintot Marczalli Henrik egyetemi tanár ma Pénz, árak és bérek címen a Cobden Szövetség szemináriumában előadást tartott, amely­ben a következőket fejtette ki: — Kezdetben súly szerint mérték a pénzt (talentum, sekel, márka vagy gyra, font sterling, livre Pasiris, stb.), csak később verték. A pénz a latin pensából származik, mely mért súlyt jelent. Először Kr. e. 600 körül vertek pénzt. Oroszországban először az evetbőr képezte az adóalapot, az átmé­rőt (kuszorina), Szlavóniában a nyersbőr (maturina). Az Ural vidékén élő ősmagya­rok gazdagsága menyét-, nyest-, coboly--és rókabőrökből állott, melyeket Ch­ersonban átcseréltek selyemre és ezüstre. A pénz nem érték-, hanem átmérő. Hogyan lehetne szel­lemi munkát pénzben értékelni? — Magyarországon Szent István óta a re­­gensburgi módra vert lemezpénz volt forga­lomban. Harminc ilyen dénár egy pensa , egy üzemelt arany. Az Aranybulla korában — nemcsak nálunk — sok rossz pénzt ver­tek. Ennek következtében sok külföldi jobb pénz került ide, bécsi dénárok, a szá­zad végén már velencei arany is. Florenc volt a váltás főhelye, hol minden országból összefolytak a pápai adók és hol a leg­különbözőbb pénzeket összehasonlították finomságukra (financia). — Róbert Károly királyunk 1325-ben kezdte meg az arany forintnak, a „híres pénznek" verését. A név a florenci arany­ból ered, melyen liliom (flos) van; a dukárt a velencei techina feliratában levő ducatus­­tól. Kétszáz éven át aranyvalutája volt Ma­gyarországnak és a körmöci és nagybányai arany nemcsak Lengyel és Németországban forgott, hanem Hollandiában is. IV. Iván cár magyar mintára verette aranyát. — Történetírásunk nem vette figyelembe, minő krízis állott be pénzügyünkben Mo­hács után. Az ország elszegényedett és mi­helyt az összeköttetés Ausztriával megszi­lárdult, törvényesen is az ezüst foglalta el az arany helyét. Az 1550-iki törvény elfo­gadja a német pénzlábat, hogy a magyar pénz Németországban is forogjon, s viszont nem szabad a rossz lengyel é­s cseh pénzt behozni és aprópénzt, fillért is vertek a sze­génység számára, a drágaság elkerülésére. Az arany kincs lett. Egy arany 200 dénár, egy tallér 120 dénár. Ezüst forintot csak Fe­renc József vezetett először,­­— addig a kör­­möci­ a­ny volt az igazi forint. — Világos, hogy mindig tekintetbe kell venni a pénzlábat, de az arany és ezüst változó értékét is, ha az árakat helyesen akarjuk megbecsülni. Szent István törvényé­ben találjuk az első ármegállapítást: egy tinó­t egy pensával. Az Aranybulla idejé­ben egy rabszolga családért 10 márkát , 240 ezüstforintot fizettek, egy rabszolgáért, nejéért és gyermekéért 6 márkát. 1400 kö­rül Besztercén 1000 aranyért adnak el egy házat, Budán ugyanakkor 42 hold földet ugyanannyi aranyért. A török elleni hadjá­rat alkalmával, 1426-ban már limitálja Zsigmond király az élelmiszerek árát. Ké­sőbb Werbőczy Hármaskönyvében megálla­pítja nemcsak az élelmiszereknek, hanem a váraknak (400 arany), az egyházaknak, szántóföldeknek, erdőknek, malmoknak, stb. becslési árát is. Az élelmiszerek a mos­tani árakhoz képest igen olcsók; az árak 1563-tól 1741-ig ötszörösre emelkedtek, búza 14-szeresére. Igen drága a paripa — 1440 körül 40—50 arany. Werbőczy nem mond árat, hanem becslést követel. Mert a harcos időkben a búza csak megélés, de a paripa maga az élet. — A bérek helyes becslése a X.—XIV. században sok nehézségekbe ütközik. Ter­mészetgazdaság uralkodott a legtöbb eset­ben, föld vagy annak termése volt a munka bére. Gyakran sóval fizették az ország­­nagyokat és a püspököket (salarium). Igen érdekes az első bérszerződés, melyet isme­rünk. Pető szatmári főispán Mihályt meg­teszi alispánnak és ad neki egy évre 20 már­kát (80 arany), „10-et mingyárt, mihelyt beáll", azonfelül mentét és ruhát a legfino­mabb posztóból. Ez a kezdete a vicispánok kiskirályságának. A pénz és posztó össze­tűzése állandó maradt és közmondásos — mint a rossz pénz. A XVII. század óta limi­tálják a kézműves-legények bérét, de a me­zőgazdasági munkások, aratók, kapások és béresek fizetését is. — Csak II. József korában hatottak el ide a kereskedés és ipar szabadságának első sugarai. Teljes szabadságért, céhek, monopóliumok, limitációk eltörléséért szállt síkra Széchenyi István gróf a Stádiumban, ő a szabadkereskedelem bajnoka, már Cob­den előtt. Mikor 1828-ban Fiuméba utazik az ár- és vámviszonyok tanulmányozására, naplójába ezt írja: A kereskedelemben meg­fordítva, mint a szerelemben: az akadályok elölik az iparkodást. ötven villamos­ mozdonyt rendeltek az oszt­rák vasutak. Magyarországon már évek óta tervezik, hogy a MÁV-ot villamosítják és Kandó László tervei alapján a Ganz-Danubius és a Ganz-Villamossági egy ilyen próbagépet el is készített. A budapesti alagi vonalon a kísérleteket már elvégezték, a villamos­ moz­dony jól bevált, de a vasút villamosítása mégis késik. Ezzel szemben az osztrák szövetségi vasutak igazgatósága már hozzálátott vonalai­nak elektrifikálásához és egyszerre ötven vil­lamos­ mozdonyt rendelt osztrák gépgyáraknál. A megrendelés értéke kétszázhúsz milliárd ko­rona. Az új gépek rendelésével egyidőben meg­kezdték a Feldkirch—Bregenz és a Feldkirch— Buchs között vonal megfelelő átalakítási munkálatait. A vidéki intézetek is leszállítják a betéti kamatot. A Magyar Nem­zet­i Bank rátaleszál­­lítása nyomán a vidéki­ intézetek is sorra szál­lítják le a betéti kamattételeket, melyeket átlag 9—10 százalékra csökkentenek. A leszállítást most megkönnyíti a pénzbőség, mert a vidéki intézetek a városok amerikai kölcsönéből jelentős összegeket kaptak és ezeket a pénzeket előre­láthatóan csak a jövő év elején használják fel, illetve vonják ki az intézetekből. Így a vidéki bankok a közönség kisebb betéteire nincsenek annyira ráutalva és a kamatmegállapítások te­kintetében szabadabb kezet nyertek. A Pesti Tőzsde új száma szenzációs részle­tet közöl a Lloyd Bank felszámolásáról, az Egyesült Izzó új, nagyszerű szabadalmáról, a newyorki páratlan tőzsdehosszról, a francia kereskedelmi szerződés részletéről stb. A valo­rizációs problémákon kívül a küszöbön álló részvényösszevonásokról, aranymérlegekről kö­zöl rendkívül érdekes információkat a lap. Az árutőzsdei rovat tele van szenzációkkal és nél­külözhetetlen tudnivalókkal. A Pesti Tőzsde rendszeresen négyoldalas biztosítási melléklet­tel szolgál, amely valóban nélkülözhetetlen a nagyközönség számára. I magyarországi előfizetőinek lakását | további I 100IMLUORH 100IKN­LUORH INGYEM ÉS DÍJMENTESEN INGYEN ÉS DÍJMENTESEN BIZTOSÍTJA BETÖRÉSES­ LOPÁS I­Q MINDEN MAGYARORSZÁGI ELŐFIZETŐJÉNEK (VAGY TŰZKÁR) ELLEN, •LAKÁSÁT TŰZKÁR EJAX.fi a HA EGY ÚJ NEGYEDÉVES I 1 '!J ¥ ¥ fee IT* ELŐFIZETŐT W 5. JLI IIT SZEREZ A VILÁG­­NAK ! Ha e hó 15-étől előfizet, a lapot azonnal megindítjuk,­­ de az előfizetés csak 15-étől számítódik. Fizessen elő a VILÁG politikai napilapra ! mert a Világ a legtartalmasabb, legnívósabb és legjobban értesült napilap. Értesülései megbízhatók külföldi hírszolgálatát minden világvárosban saját munkatársai látják el Cikkeit a legjobb magyar publicisták írják. Előfizetési árak: ví­z Hogy lehet készpénzfestellé átváltoztatni a vámh­itelt? (A Világ tudósítójától.) Amióta nincsenek tilalmak, a protekciókon felépülő gazdasági tevékenykedés határai nagyon összeszűkül­tek. Legújabban a vámhitelre vetették rá magukat egyes alakulatok és, amint ez a kamara tegnapelőtti ülésén egy gyarmatáru­­importőr kamarai tag felszólalásából kide­rült, illetéktelen egyének, akik valamilyen úton-módon hozzáférhettek a vámhitel meg­szerzéséhez, ezzel valósággal házalnak azon cégek között, amelyek a vámhitelt nem tud­ják megszerezni. A vámhitel terén észlel­hető visszásságok tegnap már a nemzetgyű­lés elé kerültek Farkas Tibor képviselő in­terpellációja révén és a pénzügyminiszter válaszában kijelentette, hogy a pénzügymi­nisztériumban foglalkoznak azzal a kérdés­sel, miként lehetne a visszásságokat meg­szüntetni. Hogy miként gyümölcsöztetik egyes ala­kulatok azokat a szerzett vámhiteleket, amelyekre szükségük nincsen, annak a ren­des sémája körülbelül a következő: Vala­melyik alakulat vámhitelhez jut, nem azért, hogy importáljon és a behozott áruk vám­jának lefizetésére kéthavi haladékot kapjon tíz százalék kamat mellett — ugyanis ebben áll a vámhitel —, hanem egyszerűen azért, hogy ezt a hitelt olyanoknak adja tovább, akiknek erre tényleg szükségük van. A hi­telt ugyanis cedálja valamelyik speditőr javára, aki készpénzben kifizeti neki a vám­hitel nagyságának megfelelő összeget, tehát ez a protekciós vállalat a vámhitelét kész­pénzhitellé változtatta át, és ez vámhitel he­lyett, amire nincs szüksége, készpénzhez jut, amire komolyan szüksége van és ezért mind­össze tíz százalékot fizet. Ha bankoktól venné fel a kölcsönt, ez tizenöt-tizenhat százalékba kerülne. A speditőr a vámhitel alapján üzletfelei részére végeztet elvámo­lásokat, előlegezi helyettük a vámot, és ezért megfelelő kamattöbletet és províziót számít fel. Ilyen hitelárváltoztatás révén nyer az az alakulat, amely magának megszerezte a vámhitel kedvezményét és ezt harmadiknak tovább adja, nyer a harmadik, a speditőr és végül azoknak is hasznára válik, akiknek részére a speditőr hitelezés mellett végezteti el az elvámolást. Ennek a visszás helyzet­nek oka az, hogy úgy látszik, nem minden esetben azoknak a cégeknek adják meg a vámhitel kedvezményét, amelyek árukat hoznak be, hanem azoknak, akik valami közbenjáró állal meg tudják téveszteni a fő­vámigazgatóságot. Az orvoslás mindene­setre az volna, hogy csakis komoly cégek része­süljenek a vámhitel kedvezményében az il­lető kamarák véleményezése alapján, ame­lyek valóban foglalkoznak áruimporttal. Ezek aztán kielégítő mérvben és méltányos feltételek mellett kapják meg a vámhitelt, akkor majd sem a sajtóban, sem üléseken nem lesz majd szó azokról a visszásságok­ról, amelyeket most a legmértékadóbb he­lyen szóvátettek. Személyi változások a vámkezelésnél. Téves árumeghatározás következtében a kereskede­lemnek állandó sérelmei vannak a vámposta­­csomagok kezelésénél, ezért a Magyar Vaske­­reskedők és Vasiparosok Országos Egyesülete felkérte a postaigazgatóságot, hogy­ a sérelme­ket orvosolja. Az egyesület most kapott le­iratot a postaigazgatóságtól, mely a kereske­delemügyi miniszter rendelete alapján közli, hogy a téves deklarálás következtében a felek által el nem fogadott csomagokat, amennyiben a kereskedő vagy megbízottja a letétraktárban személyesen megjelenik, a vámtisztviselő a megvámolás felülvizsgálást azonnal elvégzi. Ha az elvámolás helytelen volt, akkor az ere­deti vámösszeget levonásba hozza és a csoma­got helyes vámösszeggel terhelik meg. Ha a felülvizsgálás során a vámhivatal az eredeti megvámolást megváltoztatja, úgy a posta a csomagot fekbérmentesen kézbesíti a címzett­nek. Közli ezenkívül a postaigazgatóság, hogy az elvámolások gyorsítása végett minden le­hető intézkedés megtételeit s e célból heteken át éjjeli szolgálatot állítottak be. Egyébként amint értesülünk, a vámkirendeltségnél igen jelentékeny személyi változások is történtek, nevezetesen a vámkirendeltség élére Győrbiró Zoltánt állította a kereskedelemügyi miniszter s a fent említett rendszerváltozás mellett ez a személyi változás is előnyére fog válni a vámkezelés megfelelő reorganizálásának. Változatlan árak az állatvásáron. A mai vágómarhavásárra felhajtottak 590 darab vágó­marhát. Árak: Ökör legjobb minőségű 12.500 —15.500, kivételesen 16—16.500, közép 8000—­ 12.000, gyenge 6000—8000, bika jobb 12.000—­ 15.500, kivételesen 16.000­—16.500, közép és gyenge 7500—11.500, tehén jobb 10.000—14.000, kivételesen 14.500—15.000, közép és gyenge 6000—9500, kicsontozni való marha 3500— 6000, növendékmarha 5500—11.000 korona. A gyenge marhahús-fogyasztás miatt az üzletme­net, a kis felhajtás dacára vontatott volt. Az árak az összes minőségeknél változatlanok ma­radtak. A mai ferencvárosi sertésvásárra fel­hajtottak 3000 darab sertést. Árak : Könnyű­­sertés 13.000—15.500, közepes 18.000—19.000, príma nehéz 20.500—21.500 korona A vásár irányzata elég élénk. MICHELIN PNEL AUTÓFELSZERELÉSEK Telefon NAGY 21*97. VI Andrássy út. 34

Next