Világ, 1926. március (17. évfolyam, 42-66. szám)
1926-03-02 / 42. szám
2 1926 március 2. VILÁG Károlyi Imrét négy órán keresztül hallgatták ki folytatólagosan a rendőrségen (A Világ tudósítójától.) A főkapitányságon ma reggel ismételten megjelent Károlyi Imre gróf, akit négy órán keresztül hallgattak ki. Károlyi Imre gróf kihallgatásánál jelen voltak a francia kiküldöttek is Auer Pál dr. társaságában. A kihallgatás tulajdonképpen folytatása volt a péntekinek, amikor nem állott rendelkezésre idő Károlyi gróf részletes kihallgatására. Főként azt akarták még tisztázni, hogy Károlyinak vannak-e okmányszerű, pozitív adatai a frankhamisítás eddig még ki nem derített részleteiről és az ügybe eddig még bele nem vont személyekről. A mai kihallgatás állítólag lényegesen hozzájárul bizonyos kérdések tisztázásához. A kihallgatás befejezése után a francia kiküldöttek megbeszélést folytattak Renárd rendőrtanácsossal a további teendőkre vonatkozólag. Holnap Teleki Pál gróf újabb kihallgatása következik azokra az állításokra vonatkozóan, amelyek ma hangzottak el Károlyi gróf részéről. A tanúkihallgatásokat tovább folytatják a rendőrségen, hogy Teleki, illetve a Schultze személyével kapcsolatos kérdéseket végérvényesen tisztázzák. A tanúkihallgatások révén állapíthatja csak meg tulajdonképpen a nyomozás, hogy a frankhamisításnak ki volt az értelmi szerzője és hogy a frankhamisítók milyen összeköttetésekkel rendelkeztek azokon a kapcsolatokon kívül, amelyeket már eddig megállapítottak. A rendőrségen ma összegyűjtötték az eddigi rendőrségi és ügyészségi kihallgatásokból mindazokat a részleteket, amelyek Schultze szerepére vonatkoznak. Schultzet a németek nem engedik Budapestre, hogy itt Gerővel szembesítsék és ezért jegyzőkönyvi úton fogják tisztázni, hogy Schultze vagy Gerő mondott-e igazat a frankhamisítás technikai keresztülvitelére vonatkozóan. Gerőnek, Windischgrötznek és a Térképészeti Intézet alkalmazottjainak vallomását németre fordították és a hiteles fordításokat a holnapi nap folyamán megküldik Berlinbe, hogy ott is nyomozhassanak a vallomások körül fennálló ellentétek dolgában. Károlyi Imre gróf beszélni szeretne Windischgrätz-cel Valószínűnek tartják, hogy Windischgrätz Lajos herceget Károlyi Imre gróf felkeresi a fogházban, hogy beszélgetést folytasson vele. Állítólag Windischgrötz Lajos herceg franknaplóját a hercegné átadta Károlyi Imre grófnak, azzal, hogy nem nézheti tétlenül, hogy a férjét állítják be a frankhamisítási ügy bűnbakjának és ezért elhatározta, hogy ő is beleavatkozik az ügybe. Windischgrätz hercegné a férje által vezetett naplót megmutatta Ulainnak, Károlyi Imre grófnak és Pallavicini őrgrófnak. Arra vonatkozóan, hogy Károlyi Imre gróf beszélni szeretne Windischgrötz-cel, Sztrache Gusztáv dr. főügyész kijelentette, hogy olyan ember nincs, akivel ne lehetne érintkezni és ha Károlyi gróf Windischgrätz-cel óhajt beszélni, ennek semmi akadálya nem lesz. Gerő Lászlót újból kihallgatták (A Világ tudósítójától.) A francia kiküldöttek ma ismét megjelentek az ügyészségen, ahol Sztrache Gusztáv főügyésszel közölték azt a kívánságukat, hogy Gerő Lászlót ismét részletesen hallgassák ki. Gerőnek az újbóli kihallgatása a franciák szerint azért vált szükségessé, mert az egyik bécsi mechanikai cég főnöke olyan értelmű nyilatkozatot tett, hogy a frankhamisításhoz használt gépek egy részét Gerő László, a Térképészeti Intézet megbízására hivatkozva, rendelte az illető cégnél, amely két ilyen gépet szállított is Gerő László rendelésére. Rába védője bejelentést tett az Ügyvédi Kamaránál a volt védencét támadó Dánér Béla ellen Dánér Béla dr., aki a frankhamisítási bűnügyben Windischgrätz Lajos herceget és Kovács Gáspárt védi, legutóbbi nyilatkozatában volt védettjét, Rába Dezsőt támadta meg. Rába védője, Telek György dr. emiatt hétfőn délelőtt bejelentéssel fordult az Ügyvédi Kamara választmányához. Bejelentésében ezeket mondja: -- A Szózat 1926. évi február 16-iki számában közzétette Dánér Béla dr. ügyvédnek a kamarához benyújtott kérelmét. Ezen kérvény egyes részei olyan kijelentéseket tartalmaznak, hogy nézetem szerint szükséges annak az elbírálása, várjon egy védőügyvéd volt védencével szemben tehet-e olyan kijelentéseket, mint amilyenek a fent említett iratban foglaltatnak. Az idevonatkozó részek a következők: „Rába Dezsőnek, akit azelőtt sosem láttam, megmutatva a herceg szóbeli üzenetét, január 2-án elvállaltam védelmét és arra kértem, hogy csupán addig legyen türelemmel, míg a franciák innen elmennek. Én minden követ megmozgattam abban az irányban, sajnos, sikertelenül, hogy Rábának nemcsak számos közéleti férfiú meghurcolására alkalmas, de nézetem szerint önmagának is ártó magatartása elmaradjon. Rába hozzátartozói ugyanis a Vázsonyi-irodát kapcsolták mellém a védelembe, amire én visszaléptem és röviddel ezután Rába már levelet próbált Vázsonyiék szájáéra a fogházból kijuttatni. Ami helyzetét, szerepét pedig különösebbé tette és vallomása alapján lett egy koncentrikus európai támadásnak, amelyet szabadkőműves zsidók és zsidó bolsevisták karöltve indítottak a keresztény Magyarország ellen." A cikknek ez a része olyan színben tünteti föl Rába Dezsőt, Dánér Béla volt védencét, mintha vallomása nem felelne meg a Valóságnak és csupán a magyar közéletiférfiak meghurcolására volna alkalmas. Büntető perrendtartásunk a védői titoktartást a legszigorúbban értelmezi, úgyanynyira, hogy a védői titoktartás a gyóntatólelkész titoktartásával tekintendő egyenrangúnak. Amikor tehát egy védő, volt védencéről ilyen kijelentéseket tesz, azt lehetne hinni, hogy védence a legborzalmasabb rágalmakat adta elő, mert hiszen még a védője is kénytelen ellene szóló nyilatkozatot tenni. Rába Dezső minden vallomása a frankhamisítási ügy során beigazolást nyert, azonban ha tényleg valótlanságot is állított volna, egy védő nem kritizálhatja védeni, oly formában, ahogy azt Dánér Béla tette. Ha ez megengedhető volna, a védelembe vetett bizalom inogna meg minden emberben. ■ Dánér beadványa további részében azt állítja, hogy Rába levelet próbált kijuttatni Vázsonyiékhoz a fogházból. Ez a beállítás olyan, mintha Rába Dezső a levelet valami nem szabályszerű formában akarta volna kijuttatni. Ez a beállítás merőben valótlan, mert Rába Dezső soha nem tett kísérletet arra, hogy részemre, vagy más részére a szabályszerű út megkerülésével iratot juttasson ki. Dánér Béla dr. már régebben is nyilatkozatot adott ki a lapokban, melyekben azt adta elő, hogy Rába mindenkit belekever a frankhamisítási bűnügybe és ártatlanokat akar meghurcolni. Egyik nyilatkozatában pedig különösen Rába Dezsőt az ügy Esküdt Lajosának nevezte. Ez a hasonlata is mutatja, hogy volt védencét rágalmazóként akarja a közvélemény előtt beállítani. — Az Ügyvédi Kamara tisztelt választmánya elé terjesztem a fentieket és a tisztelt választmány döntésére bízom annak elbírálását, hogy egy védő volt védencéről a fent előadott értelemben nyilatkozhatik-e a nyilvánosság előtt, — fejezi be Telek dr. a beadványát. Telek György dr. bejelentése hétfőn délelőtt érkezett az Ügyvédi Kamara elnökségéhez és a kamarai ügyészhez továbbították indítványtétel végett. Az ügyész a bejelentés áttanulmányozása után a választmány elé fogja terjeszteni, hogy vájjon a bejelentés alapján indulnia kell-e fegyelmi eljárásnak Dánér Béla ellen, vagy a bejelentés a már megindított fegyelmi ügy irataihoz csatolandó-e. Telek dr. bejelentésében a választmány döntését kéri, az ügyész fogja indítványozni, hogy a kamarai választmány foglalkozzék-e az üggyel elvi döntés céljából. A Neue Freie Presse híre Windischgraetz naplójáról A Neue Freie Presse vasárnapi száma a következő, részünkről ellenőrizhetetlen híradást közli : „Fontos új mozzanatok a frankhamisítási afférban Tudósítónk táviratozza: Windischgrätz herceg naplóföljegyzései nem Jankovich naplója szerint készültek. Nem tartalmaznak pikáns részleteket, hanem csak rövid jelentést minden napról és azokat a nagyobb anyagi kiadásokat, amelyeket Windischgrätz herceg a hamisításoknál eszközölt. Ebben a naplóban Teleki gróf neve gyakran előfordul és pedig ama utolsó napokig, amikor a herceget letartóztatták. A herceg felesége e naplójegyzetek alapján kísérletet akar tenni arra nézve, hogy férjének a fogságban megkönnyítéseket szerezzen A herceg igen súlyos idegállapotban van Ehhez járul még lábfájása is, amely járásában akadályozza. A napló segítségével a hercegné bizonyságát akarja szolgáltatni, hogy a herceg önzetlen motívumokból cselekedett, hogy soha anyagi előnyöket nem tartott szem előtt és nem ő volt a hamisítások szellemi irányítója, mint ahogy a vádiratban leszögezik. A naplófeljegyzések szerint Windischgrätz a milliárdokra rúgó kiadásokat fond perdunek tekintette. Hasonlóképpen nyilatkozott a herceg rendőrségi és ügyészségi vallomásában is. A hercegné összeköttetést keresett Andrássy Gyula és Apponyi Antal gróffal, hogy eléjük tárja a naplóföljegyzéseket és segítse güket kérje. A két említett politikussal való összejövetel azonban nem következett be, mert időközben Károlyi gróf Windischgrötz herceg feljegyzései alapján, amelyeket annak védője rendelkezésére bocsátott, megtette szenzációs kijelentéseit. A legitimistákhoz közelálló körök véleménye szerint a herceg feljegyzései olyan fontos és új momentumokat tartalmaznak, melyek alapján számolni lehet a vádirat teljes átdolgozásával." Szamuellynek nem volt közvetlen kapcsolata Windischgraetzhez A francia kiküldöttek ma értesítést kaptak a Suretie General-től a délfranciaországi Hyéres-ben letartóztatott Szamuelly Adolfra vonatkozóan. A távirati értesítés szerint Szamuelly Adolf a rendőrségen lényegtelen vallomásokat tett arról, kinek a megbízásából akarta terjeszteni a hamis frankokat és a vallomások alapján a francia hatóságok körében az a nézet alakult ki, hogy a Riviérán letartóztatott fiatalembernek nem volt közvetlen kapcsolata Windischgrötz herceghez. Szamuelly vallomásaiból kitűnt, hogy ő valószínűleg csak egy távolabbi személytől kapott megbízást arra, hogy értékesítse a hamis frankokat. Éppen ezért a francia rendőrség Szamuelly Adolf szerepét nem is hozza vonatkozásba a budapesti frankhamisító társasággal. Kedd Briand kedden válaszol a francia kamarában Léon Blum interpellációjára a frankügybeti (A Világ párizsi tudósítójától.) Mivel a Fontainer szocialista képviselő által bejegyzett interpelláció tárgyalását ismételten elhalasztotta a francia kamara, majd pedig kitűzte az interpelláció tárgyalását február tizenhetedikére, de február tizenhatodikán elnapolta tárgyalásait egy hétre, mivel a pénzügyi javaslatokat naponként három ülésen és utóbb már reggel nyolc óráig tárgyalta. a frank-ügyről kedden fog először nyilatkozni Briand, ha Léon Blum indokolja interpellációját. Hiszen Briand idáig csak a külügyminisztérium egyik sajtókonferenciáján beszélt szélesebb nyilvánosság előtt a frank-ügyről, majd pedig akkor, amikor a kamarát kérte meg néhány szóval Fontainer interpellációjának elhalasztására. Az újabb interpellációnak súlyát nagyon megnövelte az, hogy közvetetlenül a népszövetség ülésszakának megkezdése előtt a csak kevéssé ismert Fontainer képviselő helyett a szocialista párt legsúlyosabb vezére teszi szóvá a frankhamisítások ügyét, és a magyar kormány magatartását a frankhamisítások kinyomozásánál. Léon Blum egyrészt az egész szocialista pártot jelenti, másrészt a radikális tábor Herriot-csoportját, mivel a Herriot-csoport csaknem minden esetben szekundál Blum felszólalásaihoz. Ez annyit jelent, hogy az interpellációra adott válasz hangját sok vonatkozásban Blum beszédének hangja fogja megszabni, mert Briand aligha akar élesebb ellentétbe keveredni Blum felfogásával és válaszában lehetőleg alkalmazkodni fog Blum beszédéhez. A párizsi politikai körökben úgy tudják, hogy még nem alakult ki végleges álláspont arra nézve, milyen sorsa lesz Blum interpellációjának. Általában bizonyosra veszik, hogy Briand még az interpelláció elhangzása előtt érintkezést fog keresni a szocialista vezérrel, mivel a francia parlamentáris szokások szerint még az ellenzéki szónokok is keresik a kontaktust a kormánnyal, ha valamilyen külpolitikai kérdést tesznek szóvá. Ha ez idáig nem történt meg, akkor a magyarázat valószínűleg az, hogy Briand még újabb információkat vár Clinchant követtől és a francia hatóságok Budapestre kiküldött képviselőitől. Herriot és Painlevé miniszterelnöksége alatt ismételten elhangzott az a vád, hogy a francia kormány igazi feje Léon Blum és a miniszterelnökök mindenben kénytelenek alkalmazkodni Blum utasításaihoz. Viszont az bizonyos, hogy Blum erős felelősségérzéssel tölti be politikai szerepét a baloldali blokk 1924 májusában bekövetkezett győzelme óta. Amennyiben a Budapestről érkezett legújabb jelentéseket megnyugtatóaknak tartaná Briand saját szempontjából, akkor ezeket a jelentéseket alighanem előzetesen közölni fogja Blummal és így iparkodik majd elérni azt, hogy Blum letompítsa beszédének hangját. Azt nem tartják valószínűnek, hogy Blum interpellációjának megvitatása holnap elmarad majd, hiszen Briand kérésére a szocialista párt már ismételten megnyugodott Fontainer interpellációjának kitolásában és mivel a frankügy még állandóan foglalkoztatja a párizsi lapokat, sőt a párizsi lapok egy része még szinte napról napra közöl hosszú tudósításokat a frankügyről és a frankügy hátteréről, a szocialista párt aligha fog megnyugodni abban, hogy még most se essék szó erről a kérdésről a kamarában, miután Briand kérésére már elég hosszú ideje méltányolta azt az álláspontot, hogy a helyzet tisztázódásáig inkább mellőzzön minden vitát a Windischgrätz-féle frankhamisításról. Még ha nem is volnának Blum számára kielégítőek azok a jelentések, amelyeket most várnak Budapestről, nem valószínű az, hogy Blum olyan heves hangot ütne meg, amilyen hangon Fontainer nyilatkozott ismételten a frankügyről, nem egyszer kockáztatva meg olyan állításokat, amelyeket bajos lett volna bizonyítania. Blum nem olyan szónok, aki könnyelműen és felelőtlenül akarna politikai tőkét kovácsolni egy kérdésből, tehát nem igen fog eljutni olyan állításokig, amilyeneket Fontainer kockáztatott meg, de éppen azért számolni kell azzal, hogy Blum kijelentéseinek és megállapításainak jobbfele is van súlyuk a francia kamarában és nem csupán balfelé. Kétségtelen az, hogy a francia politikai körökben jóval nagyobb érdeklődés várja a keddi interpellációt, mint amilyen érdeklődés szokta fogadni a párizsi kamarában egy kicsiny távoli ország ügyeit, így valószínűleg a keddi nap fogja eldönteni, milyen politikai konzekvenciákhoz vezet Nádosy Imrének és társainak bankjegyhamisítása. Minden valószínűség szerint Briand érdemleges választ ad majd Blum kérdéseire, mert éppen Blumnak bajos volna azt válaszolnia, hogy a népszövetség napirendjére tűzött rendkívül fontos kérdések miatt most csak érinteni akarja a frankhamisítások ügyét. A népszövetség napirendjén kétségkívül igen súlyos kérdések szerepelnek, mindenekelőt Németország fölvétele a népszövetségbe, és ezzel most Franciaországnak, nem pedig Németországnak egy régi kívánsága teljesül. Briand számára igen fontos az, hogy semmi ne zavarja meg a harmóniát a népszövetségnek azon az ülésszakán, ahol befogadják a német birodalmat a népszövetség és a népszövetségi tanács tagjai közé, de Briand és a francia kamara minden tagja tisztában van azzal, hogy Léon Blum számára ez ugyanolyan fontos, mint Briand számára, hiszen a kiengesztelődés Németországgal és a német birodalom visszakapcsolása az európai politika intézésébe. Blum követelései közé tartozott már akkor, amikor ilyen követeléseket még igen kockázatos és igen népszerűtlen volt hirdetni Franciaországban. Ha sor került a locarnói szerződések aláírására, és most sor került Németország felvételére a népszövetségbe, akkor ebben kiválóan nagy része van Léon Blum következetes és határozott állásfoglalásának, amellyel ellentétbe kerülve a szocialista párt egy részével, mindig a belpolitikai vitakérdések háttérbe állítását, és a koncessziók politikáját követelte addig, amíg a szocialista pártnak ez az engedékenysége biztosítja az európai újjáépítés alapjainak lefektetését, és a kiengesztelődés megpecsételését Németországgal. Blum felé tehát nem lehet címezni azt a vádat, hogy Németország felvételének ünnepélyes aktusát akarja megzavarni, mert Németország politikai egyenjogosultságának visszaállításáért senki nem vívott annyi küzdelmet és senki nem vállalt annyi áldozatot, mint Léon Blum, akinek nem egyszer kellett éles szemrehányásokat hallania saját párthíveitől, mert a belpolitikai kérdésekben engedékenységet, engedékenységet és újból engedékenységet sürgetett addig, amíg nincsen biztosítva a kiengesztelődés atmoszférája és az európai újjáépítés bázisának lefektetése. A keddre kitűzött interpelláció valószínűleg igen érdekes lesz azért is, mert a francia kamarának két, talán legnagyobb szónoka kerül szembe egymással. De lehet az is, hogy az ilyen irányú várakozások csalódással fognak végződni, mert ha a Budapestről érkezett felvilágosítások alapján esetleg megegyezés jönne létre Blum és Briand között, akkor Blum esetleg igen rövidre fogja mondanivalóit, és ugyanilyen röviden fog válaszolni a miniszterelnök. A horogkeresztes gyilkosságok egyenlők a hazaárulással (A Világ berlini tudósítójától.) A Montag Morgen közli, hogy a közeljövőben kellett volna megtartani az esküdtbíróság előtt Schultze perének főtárgyalását, akit az ügyészség vérbírósági gyilkossággal vádolt. A bíróság azonban arra a megállapításra jutott, hogy ez a per nem tartozik az esküdtbíróság elé, mert a horogkeresztes jellegű gyilkosságok egyenlők a hazaárulással és igy a birodalmi törvényszéknek kell az ilyen ügyekben ítélkezni, az állam védelmére hozott törvények alapján. MODIANO $21 VARGA PAPÍR É'S HÜVELY