Világ, 1926. március (17. évfolyam, 42-66. szám)
1926-03-30 / 65. szám
Kedd VIII. Fülöp halála Orleans hívei mától új nevet írnak lobogójukra: II. János királynét. II. János most VIII. Fülöpöt követi a trónon, az elméleti trónon, a legitimizmus jogelvének trónján, mert Vili. Fülöp soha egy pillanatig nem ült Franciaország trónszékén, éppen úgy, mint nem ült azon atyja, VII. Fülöp sem és mint ahogy Guise János herceg, Franciaország új trónkövetelője is csak hívei számára veszi fel II. János király címét. A harmadik köztársaságban ma alig gondol valaki komolyan arra, hogy Franciaország újból monarchia legyen és II. János álmai nyilván époly kevéssé valósulnak meg, mint ahogy ezekkel a reménytelen álmokkal ment örök pihenőre most Vil. Fülöp is. A történelmi pillanat II. János királyságát nem ismeri el Franciaország, de nem ismerik el a francia monarchisták sem mind, mert a Bourbonok és a Bonaparték hívei ma is éppen olyan dacosan állanak szemben az orleánsi ház trónkövetelésével, mint ahogy ennek a három monarchista irányzatnak küzdelme akadályozta meg, hogy Sedán után a monarchia és a királyság újra elfoglalja helyét Franciaországban. III. Napóleon bukása és a marseillei béke után szinte természetesnek látszott, hogy Franciaországban helyreállítják a királyságot és a monarchista gondolattal szemben alig állott valaki, csak Gambetta hevülete, és republikánus érzelme. Thiers volt akkor a monarchista gondolat vezére és ez a hatalomra vágyó történetíró, amikor Franciaország sorsának irányítása kezébe jutott, egyelőre mégis kitért a királyság visszaállítása elől, mert, mint mondotta, a köztársaság szükséges a lelkek lecsillapítására. A monarchista pártok egymás között harcoltak és Thiers akkor mondotta, hogy „a köztársaság az a kormányforma, amely legkevésbé oszt meg bennünket". A monarchisták elmulasztották azt a történelmi pillanatot, hogy Sedán után átvegyék az uralmat és erre nem volt többé lehetőség. Hiába bukott meg Thiers és hiába volt azelső képviselő-választásokon hatalmas többsége a monarchista gondolatnak, a monarchista pártok nem tudtak egymás között megegyezni. Miután Sedant III. Napóleon fokozta, a Bonapartistáknak nem volt sok reménységük, ellenben egymással küzdött a Bourbon- és az Orleans-párt. Legitim joguk kétségtelenül a Bourbonoknak lett volna, hiszen az első restauráció XVIII. Lajosnak,XVI. Lajos legidősebb öccsének juttatta afrancia trónt. A Bourbonok azonban nemvoltak akkor sem népszerűek Franciaországban és ha Talleyrand nem ügyeskedik Lajos mellett, akkor már 1814-ben La Fayette álláspontja győz, aki Lajos Fülöpöt, Orleáns hercegét, Égalité Fülöp fiát akarta a trónrajuttatni. Aki nem akart király lenni ! A Botanbonok mindig a konzervatív reakció hívei voltak és XVIII. Lajos politikája megbuktatta ezt a konzervatív reakciót. 1830-ban a júlliusi forradalom így juttatta trónra Lajos Fülöpöt, s vele az orleánsi ágat és a Bourbonok az Orleánsokat mindvégig forradalmi királyoknak tekintették. Lajos Fülöp sohasem ismerte el az Orleánsok jogát és amikor már Lajos Fülöp a trónon ült, akkor is unokáját, a bordeauxi grófot ismerte el X. Károly néven, mint örökösét Franciaország királyának és amikor 1871-ben a trónutódlás gondolata előtérbe jutott, a francia monarchisták elsősorban Chambord grófra, X. Károly fiára gondoltak. Ez a Chambord gróf III. Napóleon egész uralma alatt önkéntes száműzetésben, visszavonultan élt. A fehér lobogó és a trikolór Mikor Orleans hercege hosszas vetélkedés után elismerte a Bourbon herceg trónkövetelési jogát, 1873-ban levélben közölte párthíveivel, hogy Franciaország zászlajának nem hajlandó elismerni a trikolórt, hanem csak a fehér lobogót. Az orleansisták, akik 1830-ban a júliusi forradalomkor elismerték a köztársaság trikolórját, ezt kihívásnak vették és Chambord gróf taktikája sikerült: nem jutott Franciaország trónjára. A trónkövetelők belső harcai megszilárdították a harmadik köztársaságot és Chambord gróf épúgy a számkivetésben halt meg, mint ahogy a számkivetésben halt meg a párizsi gróf is és Orleánsi Fülöp herceg is, aki most ötvenhét éves korában Szicíliában elhunyt. Tüdőgyulladásban halt meg Fülöp herceg, Lajos Fülöp király unokája, aki négyesztendős volt csupán, amikor atyja meghódolt Chambord gróf előtt és aki atyja halálától kezdve magát mégis Franciaország törvényes királyának tekintette. Amikor az aostai herceg eljegyezte nővérét, Helén hercegnőt, az orleánsi herceg egészen antik módon tudatta, mint VIII. Fülöp király, Franciaország hercegeivel nővére eljegyzését, kedves rokonnaik címezvén a hercegeket és kérvén istent, hogy tartsa meg az illetőt szent és magasztos oltalmában. Az udvari szertartásokon I. Ferenc József alatt el is ismerték Orleánsi Fülöp rangját, amennyiben úgy ő, mint felesége, mindenkor megelőzték a többi főhercegnőket és főhercegeket. Elegáns és szép ember volt az orleánsi herceg, igen népszerű az előkelő társaságokban. Sok utazást is tett, egyes utazásairól könyveket írt, voltak gáláns kalandjai, ismerte Európa legszebb színésznőit és táncosnőit, egyébként azonban igen keveset foglalkozott Franciaország sorsával, akár a politikával. Belenyugodott a harmadik köztársaságba. A családnak most Guide János herceg lett a feje, az új II. János király, aki Fülöp herceg nővérét vette feleségül és aki Róbert chartresi herceg fia, szintén Lajos Fülöp unokája. Tizennyolc esztendős fia van, Henrik és három leánya, az orleánsi családnak most ők a sarjai. Chambord gróf rokonai, a Bourbonok azonban aligha ismerik el az új orleánsi királyt, aki most nyilván csak kedves rokonaival tudathatja trónralépését. Franciaországban csak az Action Francaise, amelynek élén Léon Daudet áll, ismeri el az Orleánsokat, az Action Frangaise-ben Léon Daudet ma így kezdte vezércikkét: Le roi est mort, vive le roi. Meghalt a király, elljen a király! — és Franciaországban a harmadik köztársaság a pénzügyi válság súlyos gondjaival küzd és az emberek a frank árfolyamát nézik a tőzsdei jegyzőlapokon. bj. világ 1926 március 30. ) Az Unió Lowri szenátort küldte ki a magyar—amerikai filmellentétek kiegyenlítésére (A Világ tudósítójától.) Megírtuk és többízben foglalkoztunk is azzal a ténnyel, hogy a Budapesten a fi illáit amerikai filmvállalatok és a magyar kormány között a tárgyalások megszakadtak és hogy ezután az amerikai filmkoncern bejelentette, hogy lelvonul a magyar piacról. Mr. Brings, az amerikai filmérdekek képviselője, a buda-pesti tárgyalásokon a behozott amerikai filmek után méterenként 5000 koronát ajánlott fel a magyar filmalapnak, tehát méterenként 2000 koronával többet, mint amenynyit a filmrendelet kíván, ellenben a rendeletben előírt gyártási kötelezettséget nem vállalta. Miután Mr. Brings ajánlatát a Filmalap visszautasította, az amerikai kiküldött hazautazott és jelentést tett a magyar—amerikai filmtárgyalások meghiúsulásáról. Ezzel az aktussal a tisztára kereskedelmi természetű tárgyalások végleg befejeződtek az Egyesült Államok és Magyarország között. Kereskedelmi megbízott helyett diplomata Az egész ügy horderejére jellemző, hogy a washingtoni kormány most már az eddigi kereskedelmi megbízott helyett diplomatát küldött ki, Lowri szenátort, hogy az európai kormányoknál az amerikai filmipar differenciáit elsimítsa. Lowri szenátort, mint diplomatát, főként azért szemelték ki erre a kiküldetésre, mert a szenátor elnöke a hatalmas Hayes Organisation-nak, annak a fimtrösztök fölött álló szervezetnek, mely a tíz legelső amerikai filmgyárat egyesíti kebelében. Lowii szenátor tehát diplomáciai megbízatásán kívül ezt a tíz amerikai filmgyárat is képviseli Budapesten, mint ahogyan Londonban és egyéb európai metropolisban is képviselte. Lowri szenátor két napja tartózkodik már Budapesten, ahol szerdán kezdi meg hivatalos tárgyalásait a magyar kormány filmmegbízottaival. Új alapon indulnak a tárgyalások Értesülésünk szerint ezek a tárgyalások egészen új alapon indulnak meg. Lowri szenátor ugyanis nem teszi magáévá az eddigi kereskedelmi tárgyalások szempontjait és egészen új tárgyalási alapon kísérli meg az európai államokban Amerika ellen irányuló filmmozgalmak leszerelését. Budapesten a Filmallaphoz közelálló körökben remélik, hogy a Lowri szenátorral folytatandó tárgyalások a magyar filmgyártás szempontjából iskedvező eredményre fognak vezetni. A budapesti ítélőtábla döntése szerint az utódállamok területéről származó hadikölcsön-tartozások magyar koronában fizetendők (A Világ tudósítójától.) A budapesti ítélőtábla Gálfi-tanácsa érdekes jogi esetet bírált el a minap. Neményi Zsigmond ungvári lakos a háború alatt az Ung megyei Takarékpénztárnál Ungvárott 50.000 korona névértékű, 1915 novemberi kibocsátású magyar állami járadékkölcsön-kötvényt jegyzett, amelyre 4400 koronát lefizetett, az ezt meghaladó összeggel pedig a bank folyószámlán megterhelte Neményit. A folyószámla-tartozás biztosítására szolgált a jegyzett kötvényeken kívül 5600 korona névértékű, korábban kibocsátott hadikölcsönkötvény és reményi kötelezettséget vállalt, hogy tartozását az aláírási felhívásban foglalt részletekben 1916 június 8-ig kifizeti. A tartozás kamataival együtt múlt év június 30-ig 55.870 koronára szaporodott fel, mert Neményi a szerződésben vállalt kötelezettségének a kikötött határidő alatt eleget nem tett. Az Ung megyei Takarékpénztár ezt a követelését a Magyar Általános Hitelbankra engedményezte, amely Neményit, aki időközben Ungvárról Budapestre költözött, 55.870 cK-ra bepörölte a budapesti törvényszék előtt, ahol Löw Tibor dr. tanácselnök tárgyalta az ügyet s Neményit arra kötelezte, hogy a Magyar Általános Hitelbanknak 55.870 magyar koronát fizessen meg, ezt meghaladó keresetével azonban a bankot elutasította. Az ítélet indokolása szerint a csehszlovák jog értelmében alperes a tartozást csehszlovák koronában köteles megfizetni. A teljesítési hely ugyanis a csehszlovák köztársaság területén van, ahol az ügylet kötésekor az adós lakott s ahol az Ung megyei Takarékpénztárnak is telepe volt. Azon osztrák és magyar koronában keletkezett tartozások pedig, amelyek a csehszlovák állam területén fizetendők, a csehszlovák jog szerint csehszlovák koronában teljesítendők, oly módon, hogy egy osztrák és magyar koronával egy csehszlovák korona tekintetik egyenlőnek. A magyar jog szerint a bank csak 55.870 magyar korona megfizetését követelhetné ezen tartozás valorizációja nélkül. A tartozás, mint pénzintézet által nyújtott hitel, alapja szerint nem tartozik azon tartozások közé, amelyek palorizálandók s így csupán az adós vétkes késedelme szolgáltatna okot arra, hogy a késedelem beálltától a pénzérték csökkenéséből eredő kár az adósra háríttassék. A tényállás szerint Neményi köteles lett volnaugyan tartozását 1916 június haváig megfizetni s ezt elmulasztotta, de ez a mulasztás vétkesnek nem minősíthető, mert a hitelező a kereset indításáig a fizetést nem sürgette, a kereset indítása óta pedig a pénz értéke nem romlott. A per eldöntése tehát attól függött, hogy a peres jogviszonyra a magyar jog, vagy a csehszlovák jog alkalmazandó-e. A törvényszék a csehszlovák jog alkalmazását kizárja. A peres esetben az úgynevezett nemzetközi magánjog közönséges szabályainak alkalmazása nem jöhet számba, mert azok nem vonatkoznak arra az esetre, amidőn a jogterület, amelyhez a már létrejött jogviszony tartozik, utóbb a jogviszonynak fennállása alatt állam jogi változások folytán lesz idegen jogterületté és kerül idegen törvényhozó rendelkezései alá. Ezért abból, hogy a kereseti követelés az akkor még magyar királyság területén lévő Ungvárott keletkezett s ott volt fizetendő, nem következik, hogy arra nézve magyar bíróság által a csehszlovák jog alkalmazandó. Az államjogi változásoknak ezen magánjogi következményeit a nemzetközi szerződéseken alapuló tételes jog fogja szabályozni, úgy amint azt a békeszerződés 198-ik cikke is tervezi. Mindaddig, amíg ez a szabályozás nem történt i meg, a magyar bíróság a csehszlovák jogot a volt magyar területhez kapcsolódó, a hódítást megelőző jogviszonyra nem alkalmazza akkor sem, ha mindkét fél csehszlovák állampolgár, még kevésbé akkor, ha az adós magyar volna. A budapesti törvényszék ítélete ellen a Magyar Általános Hitelbank képviseletében Sichermann Bernát dr. ügyvéd fellebbezéssel élt, amelyet a minap tárgyalt a budapesti ítélőtábla, mint polgári fellebbezési bíróság, Góth tanácsa. Az ítélőtábla Antalffy táblabíró előadása és Szűcs Albert dr. ügyvéd, mint Neményi Zsigmond jogi képviselőjének felszólalása után a törvényszék ítéletét elfogadott jogi indokai alapján helybenhagyta. Az elvi jelentőségű ítélet még nem jogerős, mert a Hitelbank az ítélet ellen a Kúriához felülvizsgálati kérelemmel élt, S. J. Veszélyben a pesti ucca kertje . . . (A Világ tudósítójától.) A pesti ucca kertje sohasem utánozta a természetet. Nem lombos fákkal, vagy árnyat adó bokrokkal volt beültetve, de azért a pesti ember számára mégis oázis volt a kánikulától olvadó aszfalt margóján és jól esett behúzódni a ponyvája alá, a kis fehér asztalai mellé. Ilyenkor, tavasz elején, rendszerint már megjelentek az utcán a kávéházi ablaktáblák előtt a kertek és teraszok, de az idén Iltima elkéstek volna a régi romantikus pesti tavaszok hírnökei. Már végigmelegítette néhányszor a körutat az enyhe márciusi napsütés, amikor itt-ott megjelentek a kertek. Feltűnő azonban, hogy a kertek a kávéházak előtt csak nagyon szórványosan jelentkeztek és akkor is jóval kisebb területen, mint például még a múlt évben. Százmilliós járdafoglalási díjak — előre fizetve Ez a jelenség, a pesti utcák kései kitavaszodása, szintén egyik szomorú tünete a mindjobban eluralgó és mind akutabbá váló gazdasági krízisnek. A kávéháztulajdonosok ugyanis egyszerűen nem tudják kitenni a kézrel, a főváros annyira megnehezítette a gyalogjáró lefoglalását. Természetesen nem közrendészeti, hanem anyagi úton, amennyiben a főváros tanácsa legújabban úgynevezett junkuimot állapított meg a bérfizetések és a járdafoglalási díjak között. Mivel pedig a boltbérek jelenleg az aranykoronában fizetendő béreknek 30 százalékát teszik, a járdafoglalási díjakat ugyanilyen összegekben állapították meg. Azonkívül pedig, bár a foglalási díjak megállapításánál alapul vett házbéreket részletekben lehet fizetni, a tanács egy összegben és előre fizetve követeli a kávéházaktól a kertek adóját. Különösen ezt az intézkedést sérelmezik a kávésok, miivel jóformán egyik sem tudja, —■ vagy legalább is nem meri — egy összegben lefizetni a járdafoglalási díjaikat. És ez a húzódozásuk teljesen érthető is. Az összeg ugyanis, azait a néhány négyzetméternyi gyalogjáróért kell fizetniök, egyáltalában nem ellentéktelen. Az úgynevezett előkelő helyeken, a belvárosi uccákban és a körutakon lévő kávéházak járdafoglalási díja ugyanis 50 és 150 millió korona között váltakozik, az egész nyári idényre, míg a kevésbé forgalmas útvonalakon lévő kávéházak, vendéglők és cukrászdák 20—30 millió koronát fizetnek a járdáért. A kávésok, hogymegmentsék még a nyári konjunktúra e téren kínálkozó esélyeit, végső lépésre határozták el magukat. Mészáros Győzőnek, az ipartestület alelnökének vezetésével holnap hattagú küldöttséget menesztenek Sipőcz Jenő öt, polgármester elé, akitől a járdafoglalási díjak leszállítását kérik. Kérelmüket statisztikai adatokkal fogják bizonyítani, így például előadják a polgármesternek, hogy ha a mostani illetékek szerint adóztatják a járdát, úgy székenként 15000 korona napi rezsiköltségük lenne. Ez a kávésok állítása szerint, horribilis összeg, mivel napi bruttó bevételük alig haladja meg a mintegy kétszáz kerti szék rezsiköltségét. Ha akarom, vemhes... De előterjesztik egyúttal a kávésok, a polgármester előtt a közszolgáltatások körüli sérelmeiket is. Kifogásolják a kávésok, hogy a főváros tanácsa kétféle elbánásban részesíti őket. Így a kávéházak vízfogyasztását ipari fogyasztásnak minősítik, mivel ily módon drágábban adhatják a vizet, míg a kávéházak világítása már fényűzésnek számít, mivel itt az ipari fogyasztássá való minősítés már olcsóbb beszámítás alá esnék. De tiltakoznak a kávésok az adók ellen is. A kávé vajjal — fényűzés ... — Ma már jóformán nincs is kávés Pesten, csak adóhivatalnok — mondotta munkatársunknak Mészáros Győző, az ipartestület alelnöke. — Egyetlen hivatásunk már csak az, hogy az adót könyveljük és szállítsuk a városnak és az államnak. Úgy volt ugyan, hogy a külföldi kölcsön törlesztésére szánt adónkat beszüntetik, de azért március elsején még vígan beszedték ezt is. És ha a köztisztviselő, állásnélküli hivatalnok este újságolvasás mellett vacsorázik a kávésházban kávét vajjal, azért is fizet adót, Luxusadót... Férfi INGEK angol és francia POOPLEN, TRICKOLIN, SELYEM és NYERSSELYEMBŐL mérték után a BÉCSI áraknál lényegesen olcsóbb árban készítünk Spira és Beregi Kossuth Lajos ucca 15 kézfinomító kezét bársony simává és hófehérré teszi Kerpel gyógyár, Lipótkörút 28 KERPEL