Világ, 1945. november (141-164. szám)
1945-11-03 / 141. szám
VILÁG Az angol titkosszolgálat megállapította, hogy Hitler öngyilkos lett Magyarországra Winckelmann Gestapo-tábornokot, aki a magyar politikusokat tefogatta Néhány napon belül Veesenmayer is megérkezik A Világ számolt be elsőnek arról, hogy a magyar igazságügyi hatóságok kikérték a szövetségesektől az amerikaiak fogságában lévő Winckelmann Gestapo-generálist, aki az október 15-i Szálasipuccsot német részről előkészítette. Az amerikaiaknál meghallgatásra talált a kérelem és Winckelenannt csütörtök délután gépkocsin a magyar fővárosba hozták. Alkalmunk volt egyik kísérővel beszélni, aki elmondotta, hogy Winckelmannt az amerikaiak már kihallgatták a magyar eseményekkel kapcsolatban. Winckelnann tagadta bűnösségét és állandóan azt hangoztatta, hogy ő Magyarországon mint egyszerű német katona teljesített csak szolgálatot. Arról semmit sem akar tudni hogy a Magyarországon működő Gestapo túlkapásokat követett volna el és baloldali politikusaink színe javát Bárdossy László bönyujének szerdai, harmadik tárgyalási napja Bajcsy-Zsilinszky Endrének Bárdossyhoz 1941-ben és 1942- ben intézett nagy horderejű politikai tartalmú leveleinek felolvasásával kezdődött. Bárdossy kijelentette, hogy a levelekre nem emlékszik. Reményi-Schneler Lajost hallgatták ki ezután. Kijelentette, hogy a magyar-orosz hadiállapot beálltakor a miniszterek nem tudtak róla, hogy alkotmánysértés történt. Tanúvallomása során egyébként egész bizonytalan válaszokat adott, szinte semmire sem emlékezett s arra hivatkozott, hogy rossz idegállapotban van. Szombathelyi Ferenc volt vezérkari főnök, aki polgári ruhában állt a bírói emelvény elé, az újvidéki rémtettekkel kapcsolatban ezt vallotta: A zsablyai akcióra ő adta a karhatalmat Grassynak égy Feketehalmy - Czeydnernek s utasította őket, hogy aki a csendőrség ellen fegyvert ragad, az ellen fegyveresen járjanak el. A csecsemők és az aggastyánok legyilkolását nem akarta elhinni, annyira embertelennek tartotta. Rassay Károly elmondta, hogy amikor a háborúba sodródtunk, nem lehetett magyar közvéleményről beszélni, mert az igazi közvélemény soha nem kapott hangot, hiszen polgári emberek fölött is katonai bíróság döntött s ez minden szabad megnyilatkozást lehetetlenné tett. Bárdossy 1941 március 29-én a belgrádi eseményeket közölte vele s arra hivatkozott, hogy Magyarországnak azért kell résztvennie a jugoszlávellenes akcióban, mert a németek ismerik az ország németellenes hurcolta volna el német koncentrációs táborokba. Az Andrássy-út 60-ban,ahol Szálasi és társai kihallgatását már befejezték, Winckelmann kihallgatását megérkezése után hamarosan megkezdték. A német tábornok eleinte hangoztatta, hogy őt mint német tábornokot Magyarországon elkövetett cselekményei miatt nem lehet felelősségre vonni, de még kikérdezni sem. Kihallgatásának első része még a csütörtökről péntekre virradó éjszaka befejeződött és Winckelmannt a szövetségesek több napig a magyar fővárosban tartják és ő lesz majd a Szálasi- és Imrédy-pernek egyik koronatanúja. Winckelmann volt egyébként az, aki Szálasiéknak rendelkezésére bocsátotta Imrédy zsidó származására vonatkozó okmányokat. Továbbá ő készített© elő a Vár elleni ostromot és neki tulajdonítható, hogy a magyar baloldal kimagasló harcosait, Rassay Rábeállítottságát. Rassay tiltakozott a baráti szerződés megszegése ellen, de Imrédy, Baky és Jaross azt magyarázgatták hogy ez a szerződés már nem érvényes. Peyer és Bethlen is figyelmeztette a kormányt, hogy minden módon tartsa távol a háborútól az országot. Werth és Szombathelyi minti olcsójánosok kínálták magukat a németeknek. Budapestet sokáig azért nem bombázták, mert a hazafias ellenzék minden módon igyekezett a külföldi közvéleményt felvilágosítani Magyarország igazi felfogásáról. Rassay Károlyt megeskették vallomására, majd Bárdossy arról szólt, hogy a bárcziházi Bárczy István által késztett és a tárgyaláson felolvasott jegyzőkönyvekben olyan betoldások vannak, amelyek neki tulajdonítva nem tőle származnak. Náray Antal ny. tábornokot, az MTI volt elnökét hallgatták még ki a délvidéki hadüzenetre vonatkozóan, majd az elnök felolvasta Sztójaynak Hitlerhez intézett levelét anémet-magyar sorsközösségről. A mai tárgyalás A Bárdossy-tárgyalás ma is igen nagy érdeklődés mellett kezdődött meg. Major Ákos elnök mindenekelőtt egykori diplomáciai okmányokat, követi jelentéseket és politikai tartalmú magánleveleket, majd írásos vallomásokat ismertetett. Ezután az egyik népbíró akövetkező kérdést tette fel Bárdossynak: — Miért menekült el ön Budapestről? Bárdossy: Nem menekültem el, folyt, Gratz Gusztávot, Peyer Károlyt, Miliók Sándort és társait már március 19-én elfogták és német koncentrációs táborba szállították. Winckelmann beismerte, hogy Hitlertől megbízást kapott Magyarország megfigyelésére. Ezt a munkát olyankitűnően” végezte, hogy amikor a németek márciusban bevonultak Magyarországra, pontosan tudták, kiktől kell félniök és kiket kell biztonságba helyezni. Külön érdekességként kell megemlíteni, hogy Winckelmannon kívül néhány napon belül még több volt magasrangú német katonai és politikai személyt hoznak Magyarországra, így Budapestre érkezik Fütterer tábornok és Veesenmayer. Hitler magyarországihelytartója* is. f. J. ezt határozottan kikérem magamnak. Abba a városba mentem, ahova számos emlék köt és onnan csak akkor mentem tovább, ammikor a szovjet csapatok csak 5—6 kilométerre voltak Szombathelytől. Ezután arról beszélt, hogy alkalma lett volna Svájcba vagy más államba menekülnie, de ő nem érzi bűnösnek magát és ezért nem hagyta el a német területet. Az ügyész vádbeszéde Az elnök ennnelátta, hogy a bizonyítási eljárás befejeződött. Fenesy Ferenc népügyész állott fel vádbeszéde elmondására. — Tetemre hívom azt, a férfit, aki az országot kis híján teljes pusztulásba taszította — kezdte vádbeszédét. — Fellengős szó ez a tetemrehívás, de ha a vádlott látta azt a pusztulást, erkölcsi és anyagi kultúránk rombolását, amelyet az ő elhamarkodott tettei előidéztek, mindenki megértheti, hogy itt valóban tetemrehívásról van szó. A magyarfaló Kolonits szellemében ez a kalandorpolitika először a németek rabszolgalármába hajtotta a magyarság fejét, hogy aztán ágyútöltelékké avassa, odadobva őt a teljes romlásnak. A kihűlt tűzhelyek, a teutonvadság pusztította, ötödölt és harmadolt gyászoló családok üres otthonai, a halotthamvasztók és gázkamrák tompa visszhangja ad komor választ arra, miért kellett Bárdossy Lászlót a Népbíróság elé állítani. Mint klasszikus képzettségű csiszolt elme, kiváló bölcselő és szónoki képességű diplomata kétszeresen felelős tetteiért... Ezek után Fenesy népügyész a bizonyítás adataira hivatkozva adta elő, milyen közjogi és alkotmánysértéseket követett el Bárdossy a Jugoszláviának és Szovjetuniónak küldött hadüzenetek kikényszerítésével, az újvidéki rémtettek ha nem is közvetlen, de közvetett felidézésével s milyen nagy mértékben vett részt abban a lélekromboló politikai légkörben , mint irányító, amely légkört a gombosi dilettantizmus indított meg. A halálmarsot a gombosi ostobaság okozta helyzetünkben a pusztuláshoz és végromlásunkhoz Bárdossy fújta meg. A legsúlyosabb körülményként említette meg a vádlott terhére, hogy a Szovjetuniónak megküldött elhatározása előtt nem tájékoztatta a minisztertanácsot Kristóffy követünk híres táviratáról és e távirat tartalmát később is eltitkolta. Idézte Bárdossy uszító beszédeit, melyeknek sorában megdöbbenést keltő az 1944 júniusában elmondott az a beszéde, amelyben még az ország jelentős részének szovjet kézre jutása idején is a bolsevizmus elleni hatásos küzdelemről beszél. — Enyhítő körülményt Ezeknek mérlegelésénél, feltéve e nagy kérdést, nemmel kell felelnünk. A Bárdossyról festett jellemkép és éppen az a tény, hogy a volt miniszterelnök és külügyminiszter nem volt azonos a Szálasi-hóhérokkal, azok egyéniségével, őt kétszeresen terheli a felelősség. — Ezek után — emelte fel szavát az ügyész — igenis a legsúlyosabb büntetést kérem a Népbíróságtól Bárdossy Lászlóra, mert ezt a legsúlyosabb büntetést a nemzet követeli, megtorlásért kiáltva az élnivágyás szellemében. A komor hangú vádbeszédet Bárdossy szinte végig lehúnyt szemmel, lehajtott fejjel hallgatta. * A népvádló beszél Szálát Sándor népvédló emelkedett ezután szólásra.. Beszédét igy kezdte: — Tárgyalnak ma Lünebergben, holnap Nürnbergben háborús bűntetteket, így tárgyalják azt ma Budapesten is. Nem volt eddig a történelem folyamán ilyen szörnyű háború, mint a mai, mely a gázkamrákban és a tömeges kivégzések alkalmával szedte áldozatait. A háborús főbűnösök közül Quisling, Lovas már kivégeztetett. A többiek most kerülnek sorra. Ezután a népvádló a háború okairól, azokról az emberekről, beszélt, akik a háborút előidézték és-csinálták, majd így folytatta: — A németek megtalálták mindenhol szerte a világban a háború Führerjét, akinek hivatása volt megszervezni azt az átmos szférikus nyomást, amely az országot az ő hálójukba sodorja. Nálunk ezt kezdte tenni Bárdossy László, aki arra az útra vezette az országot, melyet a német nyomás mutatott. Méltó társai is akadtak Werthben, Barthában és íme ennek eredményét ma látjuk. — Vegyük komolyan a felelősség kérdését és vonjuk kérlelhetetlenül a felelősségre a felelősöket. A népvádló ezután arról beszél, hogy milyen tettekért vállalja Bárdossy magára a felelősséget a miért és miért nem érzi magát bűnösnek. — Vállalja Újvidékért, a galíciai zsidók deportálásáért, a zsidórendeletek létrehozásáért, a szovjet hadszíntérre való katonai akcióért, és azért, hogy nem tudta a közjogot. Ez már háborús bűn. Ezt beismerte, ezzel már bűnössége teljesen bebizonyosodott és őt ezért nyugodtan el lehet ítélni. — A magyar népnek Trianon után kétségtelenül volt egy természetes elégedetlenségi érzése, amit azonban a feudális reakció — melyet Bárdossy olyan klaszszikusan képviselt személyében és tetteiben — azzal a szólammal igyekezett levezetni, hogy elvett földeket követel vissza, elterelve a figyelmet a belső földkövetelésekről. A magyar irredentizmus tette lehetetlenné még a nagy német támadások évei előtt a szomszéd államokkal való összefogást a nácizmus réme ellen és bukaresti követi minőségében a ma vádlottak padján ülő Bárdossy László képviselte ezt a káros irredentizmust. Bűnösségének sorozata következett el Kállay Miklós erő*szakért bukása után, egészen október 15-ig, amikor az 1919-ben kezdett szegedi politikát érvényesítette egy nemzetinek nevezett nemzetietlen erőcsoport egységessé forrasztásával, mely éppen azt célozta, hogy ez a nemzet ne tudjon kilábolni a Kállay által is felismert bajból és ne köthessen fegyverszünetet. Hitler politikai szerencséje éppen az volt, hogy mindenütt akadtak bárdossyjai. Hogy az elítéltetése kárpótolja-e az elszenvedett szörnyűségekért, azt kell mondania, hogy a dolog megtörténte után szinte teljesen mindegy: él-e, hal-e Bárdossy, de az ellene hozandó ítélettel bizonyítanunk kell a világ előtt, hogy pontot teszünk egy felszámolt 25 esztendő végére. Ezután a védő emelkedett szólásra. tól etkihirdetésre holnap kerül sor. Elhangzottak a vádbeszédek a Bárdossy -perben Szent-Iványi Sándor megindokolta a P. D.P. álláspontját a bözös lajstrommal szemben Az elmúlt két napban a P. D. P. sorozatos választói gyűléseket tartott a fővárosban és a vidéken. Budapesten a VII. ker. választói előtt Geguss Gusztáv megnyitója után Rupert Rezső indokolta meg annak a polgári összefogásnak a szükségességét, amelyet most a P. D. P. megvalósított. Polgári demokráciát akarunk, mert meggyőződésünk, hogy csak egy jólmegalapozott polgárországban lesz jó sora minden társadalmi rétegnek. Bródy Ernő hangoztatta, hogy a P. D. P. igazi demokráciát akar és ellensége a diktatúra minden formában való jelentkezésének, akár nyílt, akár titkos, akár egy, akár több párt diktatúrája. Az államéletben a szakértelemnek kell érvényre jutni, nem lehet, hogy dilettánsok tanuljanak kormányozni a polgárok bőrén. A polgárság részére nem kivételes jogokat követelünk, hanem mindenki számára egyenlő jogokat és életfeltételeket. Bokor Erzsébet a Női Tábor céljait ismertette, majd Hudoverniy László beszélt arról, hogy a polgár nem többség. I