Világ, 1946. április (260-278. szám)

1946-04-27 / 276. szám

v ..„óra,---* VIOIO 276 SZÁM * ÁRA 300.000 PENGŐ Főszerkesztő SUPKA GÉZA DR. 1946 ÁPRILIS 27 * SZOMBA ...................... 1 11 ......................... ....................... IWT Házbeomlás az Erzsébetvárosban „l nyelvvédelem*– írta Fodor József Üssük meg a csengőt, verjük meg a harangot: nagy fétisről esik a szó. Nagy tündérünk fek­szik a kórságos bálványok sorsá­ban; szellemünk előkelői, lelki lélegzetvételünk tudósai és fele­lősei, im­, megzengették a kürtöt. Anyánk nyelve, ez a csodaszer, amit sorsunk szájunkba adott, hogy életünk hangja legyen, ve­szélyben sínylődik. Az a nyelv, amelyen Zrínyink oroszlánmellé­ből dörgött a szó, amelyen Ber­zsenyi ion-oszlopú mondatai szök­tek az ég felé, amely Vörösmarty lelkének tengerzúgását tudta meg­szólaltatni, most halovány-sorva­­dásosan­ fekszik, íróink, újság­íróink, Déry Tibor kartársunk kezdeményezésére, immár második ankétjukat tartják a nyelv ügyé­ben. Derék dolog, csak ne jusson ez is az ankétok közös sorsára. Mert bizony, ankétozunk mi szívesen, haj, baj! Van nekünk egyesüle­tünk, társaságunk annyi, mint fűszál a tavaszi réten. Az ember lélegzethez nem juthat tőlük. Zsebe teli van meghívókkal, ame­lyeknek ha csak a felére menne el, bámulni kellene, mint az egy­szerre hat helyen való jelenlevés csodáját. Szó ami szó, átkunk nekünk már ez a rengeteg tár­saság, egyesület, összejövetel. Betyárbecsületi lelkiismeretünket terheli, ha elmaradunk, és időn­ket, idegeinket lopja, ha elme­gyünk. Mert azonkívül, hogy sok beszéd hangzik el az ilyeneken, az egészből együttvéve nem szűr­hetsz ki általában a köznek vagy magadnak semmit. Csökkenteni kell ezt a nagy társaságosdit, ha dolgozni akarunk. A társadalom minden foglal­kozási ágára vonatkoztatható ez az észrevétel. A sok társaság alakulása összefüggésben van a felszabadult ország új szellemi másfajta szükségleteivel. A munkára fellendülni kész iroda­lom és gazdasági élet hozta ösz­­sze, munkaközösségek céljából, az első rohamban ezeket. A kezdő hevek elmúltak, hervadt frázisok, ígéretek és fogadkozá­sok kísértetei szállnak a mind többeket nélkülöző egyesületi termekben, az ismétlésként fel­tűnő s illúziókat nem nyújtó új szavak között. A társaságok tag­jai tudják immár, hogy kevesebb szó, összejövetel, határozot­tabb, feszesebb munkaprogram kell, és egynéhány ember, aki kezébe fogja az ügyet és csinálja. Vagy megfela­ntotni, mint fölöslegeset­, az illető társaságot. Ha közvetve is, de a nyelvvé­­delmi társaságról is szóltam egy­úttal. Nincsen itt sem sok megbe­szélésre szükség, és kérdés, se­gít-e a megbeszélés? Nyelvünk vizenyősödik, szürkül, jóformán nincs egyéni stílus, a nyelv régi képgazdagsága, ereje, ízessége és természetes teremtődése hiányzik. Nemcsak az újságcikkekben, ha­nem az irodalmi művekben is szo­morú a helyzet. Valami egységes, silány, olcsó szövetből készült minden írott mű napjainkban. Mintha sohasem írt volna Páz­­mány, Zrínyi, Károli Gáspár vagy a hitvitázók angyali nyelvű tábora. Hogyan lehet ezen segíte­ni? Úgy, hogy ügyelünk a nyelv­­tani magyarságra, az idegen sza­vakat kerüljük? Uramisten, Páz­mány, Zrínyi, Károli Gáspár nem ügyelt, és mégis milyen magyar­ság bugyog ezekből az isteni gazdagságú írásokból! Rendeleti­leg szabályozni a nyelvet? Először is valószínű lenne, hogy azokat a rendeleteket sem értené meg senki. (Megvallom, életemben még nem sikerült megértenem egyetlen rendeletet sem.) Aztán arra kérek minden­kit, hagyjanak nekünk, íróknak már legalább a nyelvrontásban igazi szabadságot. A szabályo­zott nyelv angolparkos szörnyű­ség. Shakespeare-re azt mondta Raleigh, hogy a legádázabb nyelvgyilkos. Rákosi Jenő sze­rint Ady nem tudott magyarul. Mások szerint Jókai, Kemény és Móricz Zsigmond sem. Egy ilyen szabályozás agyonütne minden nyelvteremtőt. Hogy mi az igazi smagyax® Stílus, nagyon vitat­ható dolog. A stílus, ha valóban stílusról beszélünk, annyiféle, amennyiféle, minden szertelensé­gében, a lélek. A nyelvben van valami a természetnek csak sa­ját törvényeitől szabályozott ve­getációjából. Természete ellen tenyészteni nem lehet. Ki kell lesni természeti titkát, és úgy segíteni neki, hogy nőjön. Ola­jozni, öntözni kell, de nem rá­szabadítani a hatóságot. Tanács: szerkesztőink ne bo­csássák nyilvánosságra minden,­kinek az írásait. Ha valaki le tud írni egy gyilkosságot vagy akasztást, még nem jelenti azt, hogy most már nyirbálás nélkül szabadon gyalázhassa a betűt. Ne írjon, mindenki cikket, azért, mert benfentes valahol. Attól még nem benfentes a nyelvben. Kiadók csak írókkal fordíttas­­sanak. A kritika kísérje éles figyelemmel a könyveket nyelvi szempontból. És elsősorban: Pró­­bálják rászoktatni íróinkat, új­ságíróinkat, hogy olvassák a ré­gieket!!? Azt hiszem, ez volna a legfontosabb. Azonkívül: a nyel­vészeti ankét egyszer együttesen, írókkal és újságírókkal, tartson egy imadélutánt. Kérjék meg az Istent, hogy adjon — elsősorban esőt. Azután pedig kinek-kinek, korunk penna-forgatói közül, megfelelő nyelvi tehetséget... (Azt hiszem, az egész vitát ezzel kellene kezdeni.) Kecskemét szeretetadománya a fővárosnak Kecskemét város közönsége már régebben elhatározta, hogy élell­miszeradományokkal siet a szük­­séget szenvedő budapestiek segít­ségére. Az első élelmiszer szere­­tetadományt rae hozta fel Tóth Dezső tanácsnok Kecskemétről és átadta a székesfőváros vezetőinek. Ez még csak kisebb mennyiség: 700 kiló burgonya, 1000 kiló bab, 1500 tojás és 100 kiló liszt. Mint Tóth tanácsnok munkatársunk­nak elmondotta, már négy vágón élelmiszer gyűlt össze, de pél­dául a liszt, szállítására nincs zsákjuk, tehát most a fővárostól kérnek zsákokat- hogy a lisztet fel tudják hozni. A főváros az arra legjobban rászorulók között fogja szétosztani a kecskemétiek szeretetadom­ányát. Ma Osztályigrildték Elfogták Bárczay Jánost, a Magyar Élet Pártjának társelnökét Dr. Bárczay János volt ország­­gyűlési képviselő, nyugalmazott földművelésügyi államtitkár, a Magyar Élet Pártjának vett társ­­elnökét a politikai rendészeti osz­­tály őrizetbe vette. A nyomozás során bebizonyoso­dott, hogy dr. Bárczay János an­nak ellenére, hogy 1944 március 19-ei­ nyugdíjazását kérte, múlt­béli magatartásával mindenben kiszolgálta a népellenes rezsime­­ket és megszavazta azoknak hábo­rús , népellenes törvényeit. Bár­czay 1935-ben nemzeti egységpárti programmal képviselő, 1940-ben földművelésügyi államtitkár lett. Előzőleg azonban belépett a Ma­gyar Élet Pártjába, ahol rövide­sen Lukács Béla mellett alelnökké választották. Természetesen megszavazott minden törvényt, amit pártja ter­­jesztett elő, így a zsidótörvénye­ket s a honvédelmi törvényeket is. 1942-ben árvízvédelmi kor­mánybiztossá nevezték ki, ezt a feladatát azonban olyan gyengén látta el, hogy melléje rendelték Bonczos államtitkárt. Bárczay ké­sőbb szerkesztője lett a kassai Felvidéki Újságnak, így feltétlen felelősséggel tartozik a jobboldali beállítottságú lapban megjelent antibolsevista, antiszemita, né­metbarát és háborúra uszító cik­kekért. Bárczay Jánost a vádak alapján rövidesen Népbíróság elé állítják. A külügyminiszterek értekezletének első döntése: Valamennyi békeszerződést négyhatalmi alapon készítik elő Csütörtökön délután 5 órakor a párisi Luxembourg-palotában megkezdődött az év legnagyobb jelentőségű összejövetele, a kül­­ügy­miniszterek tanácsának érte­kezlete. A a titkos diplomácia® je­gyében megtartandó konferenciá­ról kiadott első hivatalos jelen­tés szerint­­az európai békekötés előkészítésével megbízott külügy­miniszteri tanács négy tagja meg­­tartotta első ülését. A szűkszavú jelentés a továbbiakban közli, hogy az első ülésen elnöklő Bidault a vendéglátó Francia­­ország nevében üdvözölte külügy­minisztertársait, akik válaszol­tak az üdvözlésre.­­A tanács ez­után elfogadta az ügyrendi sza­bályzatot, majd a napirenddel kapcsolatos kérdések megvitatá­sára tért át.­ Az első ülés 20 óra­kor ért véget. A tanács ma délután négy órakor újra összeül. (Az értekezlet megnyitásának napján olyan hírek terjedtek el Párisban, hogy a külügyminisz­terek legkevesebb 10 napig ma­radnak együtt, de esetleg 3 hétbe is beletelik, míg a tanács befejez­heti munkáját). Az ügyrend megállapítása során mindjárt olyan jelentős döntés született, amely a nagyhatalmak kompromisszumokra való készsé­gét bizonyítja. A Szovjetunió ko­rábbi elutasító magatartását meg­változtatva hozzájárult ahhoz, hogy a négy külügyminiszter valamennyi békeszerződés megvitatásában részt vehessen. Ily módon Franciaország szerepet kap a délkeleteurópai államokkal és Finnországgal, az Egyesült Ál­lamok pedig a Finnországgal kö­tendő béke előkészítésében, szava­zati joguk azonban csak a fegy­verszüneti egyezményt aláírt ha­talmaiknak lesz. Ami a sokat emlegetett tárgya­lási sorrendet illeti: Olaszország első helye elvitathatatlannak lát­szik. Hír szerint a tanács már a hét végén meghallgatja az olasz­­jugoszláv határ megvizsgálására kiküldött bizottság­ jelentését. A további sorrendet teljes homály fedi .Abból ugyanis, hogy a külföldi rádióadók Magyarországnak szánt­ adásaikban a felsorolásban máso­dik helyre teszik Magyarországot, naívság lenne arra következtetni, hogy­­a magyar kérdés második helyen kerül sorra). , Németország kis szövetségesei­nek ügye közül — mint a Times is megállapítja — a finn probléma látszik a legkevésbé nehéznek­ A három délkeleteurópai állam kér­désében nagy nehézséget okoz már a kormányzat ügye is, mert mint a Times írja — a három ország közül csupán Magyarországnak van a jaltai " egyezménynek megfelelő sza­bad és demokratikus úton választott kormánya-A legnagyobb nehézséget a te­rületi kérdések okozzák. A New York Hérald Tribüne tegnapi ve­zércikke szerint is a legelsőrendű feladat a hatá­rok megállapítása. A New York Times ebben a vi­szonylatban azt a figyelemreméltó megjegyzést teszi, hogy a Parisba érkezett szovjet szakértők nagy száma arra enged következtetni, hogy a szovjet kormánynak már kidolgozott tervei vannak a ne­hézségek áthidalására. Egy biztos: s Ezen az értekezle­ten — írja a New York Herald Tribüne — mindenkinek színt kell vallania és mindenkinek le kell tennie kártyáit az asztalra.". Az óvatos Byrnes máris részletes ter­vezetet dolgozott ki annak meg­akadályozására, hogy Európa két hatalmi tömbre szakadjon és­­ európai értekezletek b­ tartását ja­vasolja majd Európa nagy kérdé­seinek megvitatására. Külpolitikai hírek A biztonsági tanács csütörtök tmél este azt az ausztráliai javas­latot tárgyalta, amelynek értel­mében egy nemzetközi bizottság május 31 ig jelentést tenne arról, vajjon Franca rendszere veszé­lyezteti-e a világbékét. Vala­mennyi delegátus elítélőleg nyi­latkozott Franca kormányáról, de míg a tanács többsége az ausztrá­­liai javaslat mellett foglalt, cik mást, a brit be nem avatkozási po­litikát éles hangon bíráló szovjet kiküldött és a lengyel delegátus továbbra is haladéktalan beavat­kozást sürgetett. A tanács ma este folytatja ülését. A Moszkvában megtartott szov­jet-finn tárgyalások eredménye­képpen a Szovjetunió mentesíti Finnországot az elhurcolt java­kért nyújtandó további kárpótlás alól, 100.000 tonna gabonát szállít Finnországba és elősegíti a finn közlekedési rendszer újjáépítését- A tárgyalások során megvitatták a gazdasági együttműködés kér­dését is és a Szovjetunió felhatal­mazást kapott a Pejszajoki folyó erőműtelepeinek használatára. Az USA-kormány után most Nagybritannia is jegyzékben kér­te fel a lengyel kormányt a vá­lasztások mielőbbi megtartására. Ma reggel kivégezték Basch Ferencet Basch Ferenc előtt a Népbírósá­gon csütörtökön délután kihirdet­ték, hogy kegyelmi kérvényét az államfő elutasította, és az ítéletet pénteken reggel végrehajtják. Basch a siralom­házzá átalakított zárkában kora délután több leve­­let írt, öt óra után számos isme­rőse kereste fel.,,akikkel hossza­san elbeszélgetett, p­l . ‘ Reg­gel 7 órakor, ataz a rendőrök elfoglalták­ helyüket: ' a­ Markó­­utcai törvényszék palotájában. Nyolc óra­ telett néhány­ perccel megérkezett Horváth­­ László ta­nácselnök és Kéri’, Bajos nép­­ügyész. Horváth tanácselnök felsőbb utasításra mesítelte ii a fényképezést és csak azoknak engedte meg, akik hivatalosan igazol­ták, hogy nem sajtóközlemény céljára készí­tik a képeket. 8 óra után vezették elő a halálraítélt Basch Ferencet. A sz­emélyi adatok megállapítása után felolvasták előtte az ítéletet, majd a népügyész felszólította a fogházőröket­ — — Kérem az ítéletet végrehaj­tani. 8 óra 12 perckor eldördültek a fegyverek. Dr. Temesváry és dr. Kerekes fogházorvosok fél kilenc előtt, néhány perccel jelentették a tanácselnöknek: ■— A halál beállt, Basch holttestét még a délelőtt folya­mán elszállították a Marko­ utcai, fogházból és jeltelen sírba, a­­többi háborús bűnös mellé han­tolták el.­­

Next