Világ, 1948. június (898-922. szám)
1948-06-11 / 907. szám
Amerika Hangját hallgatta Asztalos főtisztelendő úr, az volt közéleti értesüléseinek forrása.„ Semmi kivetni valót nem találok abban, ha valakinek érdeklődése túlterjed egy bizonyos szőkébb körön, esetleg az ország határán is. A felületességet kerülő, tájékozódó és önálló véleményalkotásra kész elme a tudás szomjúságában minden veszély, tehát az egyoldalú befolyás veszélye nélkül is szabadon keresheti kielégülését. S ez felmentést ad mindenki számára, aki múltban és jelenben egyformán mohó kíváncsisággá barangolt és barangol a hulllámhosszak birodalmában. De nagyon jól tudjuk, mi fajták, milyen szellemiségtől megszállottak Amerikának ás Amerika Hangjának újdonsült hívei, barátai. Kik azok és mitől fűtöttek, akik ma titokzatosam egymáshoz hajolnak és fülbe suttogják: Hallottad! Bemondta, hogy ... Azok rajonganak érte, azok esküsznek rá, akiknek száján, mint mérges nyál fröccsent az Egyesült Államok. Nagy-Britannia, a Szovjet és minden szabadságszerető ország becsmérlése, amikor életünk, nemzeti fennmaradásunk függött a horogkereszt és magyar lakájai ellen vívott küzdelemtől. Azok tartják ma egyedül üdvözítő és hiteles megnyilatkozásnak, akik hallgatásáért bitófárakívántak huzatni mindenkit. Tisztelet a kivételnek: azok repesnek érte, akik a negyvenezer kakastollas csendőr diadalmas visszatéréséről szőnek szívós ábrándokat, már éld elegye a borzalmakon, amelyeket ez a »fordulat« magával hozna. Csodálatos dolog. Annyira lelkesülnek érte, amennyire a múltban gyűlölték. Mert ha a sötét korszakban is ennyire ihlette volna őket, hol maradt akkor a kapárakaszára buzdítás, a bátorítás, amely végül is végzeteskövetkezményekhez vezetett — éppen azzal, hogy elmaradt. Ha akkor szállta volna meg őket a buzgalom, a vértanuságig — mások vértanuságáig — eltökélt ellenállás, akkor hazánk nem esett volna bele olyan szégyenletesen előbb egy embertelen világszemlélet fertőjébe, később a beláthatatlan vértengerbe Akkor életeket menthetett volna ez a szellemiség. Ma életet oltott ki. (bj ■flf* Rádió-műsor - Hadifogoly névsor - A 15 éves kémnő "***" ................................... 1 i»iiu»iiijii 907. SZÁM * ÁRA 60 FILLÉR Főszerkesztő SUPKA GÉZA DR. 1948 JUNIUS 11 * PÉNZEK Asztalos plébános drámai üzenete a vádlottak padjáról paptársálhoz, ne zavarják fel a lelkeket „Az én szomorú esetem tegyen tanulság.." Ma kora reggel a budapesti rendőrzászlóalj egy osztaga vonult fel a törvényszék épülete elé. Sisakos rendőrök foglaltak el posztot a törvényszék bejáratán, rendőrök cirkálnak a folyosón, rendőrök vigyáznak a nagy esküdtszéki terem bejáratánál. A törvényszék épületébe csak belépőjegygyel, igazolás után lehet belépni. A lépcsőház és a folyosók keresztezésénél újabb őrszemek. A nagy esküdtszéki teremben, ahol a pócspetri zendülés ügyét tárgyalja ma a rögtönítélő bíróság, ■ csak külön belépőjeggyel lehet bejutni. Szipszer Sándor Imre főhadnagy, a fogházőrség parancsnoka vezetésével háromnegyed nyolckor vehetik fel a vádlottakat. Asztalozs János plébánost és társait megbilincselten vezetik végig a folyosón. Amikor a vádlottak sora belép az esküdtszék terembe, reflektorok villannak és működésbe lépnek a mozioperatőrök. A filmfelvevők és a rádió emberei már Hajnalban megjelentek a törvényszéken és megtették előkészületeiket. Minden készen áll a rádióközvetítésre: a tárgyalás egyes részleteit viaszlemezre veszik és későbbi időpontban leforgatják. A tárgyalóteremben a vádlottak az elnöki emelvénnyel szemben álló első padsoron foglalnak helyet. Asztalos János fehér inget és fekete ruhát visel, védőjével beszélget, heves taglejtések közepette. Mellette Királyfalvi Miklós, Krusnyer János, Kremper Ferenc, Som István, Vitéz Gábor. A több mint százfőnyi hallgatóság csendben és teljes rendben foglalja el helyét. Feszült csend és izgalom ül a hallgatóságon, azmikor nyolc órakor bevonul az ítélőtanács. Ölti Vilmos tanácselnök lép elsőnek a terembe, őt követik a szavazóbírák. A tanácselnök leül a bőrhuzatos nagy elnöki székbe, jobbján, Tutsek Gusztáv és Jávor Iván, balján Aradi István és Berek István foglal helyet. Ölti tanácselnök megnyitja a tárgyalást és bejelenti, hogy átirat érkezett a bírósághoz: rögtönítélő eljárást kell folyamatba tenni. Asztalos János személyi adatainak felvételénél kiderül, hogy eljárás folyik ellene a nyírbátori járásbíróságon árdrágítás miatt. Királyfalvi Miklós mondja el személyi adatait. Községi írnok volt. Krusnyer János, Uhremper Ferenc, Som István és Vitéz Gábor személyi adatainak felvétele után a tanácselnök bejelenti, hogy az elsőrendű vádottat Zambay Emsil, a másodrendűt Kőfalvi István, a harmadrendűt Pap Zoltán, a negyedrendűt András Ernő, az ötödrendűt Péterfy Lajos, a hatodrendűt pedig Király Imre védi. A vádat Bodonyi Márton, a nyíregyházi államügyészség vezetője képviseli. Jét teljesítő rendőr csőre töltve puskáját, az ég felé riasztólövést adott le. — Antikor Királyfalvi Kremper Miklós — mondja, tovább a vádindítvány — látta, hogy Takács Gábor rendőr körülbelül 5—6 főnyi tömeggel dulakodik és ,hogy szabaduljon tőlük, fegyverét csőre töltve lövésre kész állapotba hozza, kicsavarta a "rendőr kezéből a fegyvert, hogy megakadályozza a tömegrelövést, aztán visszafordította, ő hozta lövésre kész állapotba és elrántotta a puska kakasát. Takács Gábor a következő pillanatban összeesett és meghalt. Királyfalvi a gyilkos fegyvert átadta társának, aki aztán a község szélén lévő domb árokpartján húzódó cserjésben rejtette el. — Krusnyér ,János — folytatja az ügyész — a gyilkosság ideje alatt a terrasz másik sarkában lévő rendőrrel dulakodott, aki már azt kiabálta, hogy ne bántsák. Krisnyér elvette a rendőrtől fegyverét és később a községházától a0 lépésre lévő kerítés szalmakarlában rejtette el. — Som István tanító utasítására ezután Vitéz Gábor felhívta társait, hogy vágják el a telefonvezetékeket. Ezután Bodonyi Márton ügyész becsatolta a helyszínrajzot Kaszanyél, balta és kődarabok fekszenek a bíróság bűnjelasztalán. J1 vádindítvány A vádindokolás szerint Asztalos János a községi templomban több alkalommal uszított az iskolák államosítása ellen, akár csak korábban a helyi tanítói értekezleten. Kübli Jánossal, Tamás Imrével és társaival közölte a Plébános: az az érzése, sőt, biztos tudomása, hogy őt, Asztalos Jánost a rendőrség rövidesen le fogja tartóztatni és el fogja vitetni a faluból. Hogy ez be ne következhessék, az az utasítása, — mondotta-, hogy szervezzenek állandó őrséget és minden eszközzel akadályozzák meg, hogy őt a rendőrség letartóztathassa és elvitesse. . Az őrség tagjai a bűnjelként kezelt botokkal, karókkal és fejszékkel voltak felszerlve. — Június 3-án, — folytatja a vádirat — a délutáni órákban felkereste Asztalos a község jegyzőjét és megérdeklődte, hogy hány órakor kezdődik a községi képviselőtestület ülése? Amikor megtudta, mindenkinek elmondta, hogy aki csak teheti, legyen ott 3 órakor a képviselőtestületi gyűlésen és akadályozza meg, hogy az államosítás mellett foglaljanak állást. Asztalos ezután elment, a litániára és ott ismét uszító kijelentéseket tett. A tömeg, amint a templomból kitódult, a községházát vette körül és ott hangos, zajos tüntetésbe kezdett. A tömeg fellépése mindinkább fenyegetővé vált. Asztalos Jánost ekkor a templomból egy ismeretlen személy kihívta. A plébános kijött és a tömeg közé állt. Ekkor már a rendőrök szolgálati fegyverrel felszerelve a községháza folyosóján tartózkodtak. A tömeg fellépése egyre fenyegetőbb lett. Asztalos ekkor Kamill Pállal és Szmolenka Jánossal az utóbbi lakására ment, ahol nemsokára, felkereste a helybeli két tanító. Felkérték a plébánost, hogy jöjjön a községházához és csillapítsa le a tömeget-Asztalos azt válaszolta, hogy neki"itt sokkal jobb helye van., , A tömegből ekkormár többen, dulakodtak a főlépcsőnél szolgálatot teljesítő két rendőrrél. Az egyik szolgála így történt! Az orvosszakértőjő arcképe a vádlottaknól A vádadovány elmondása után Olti Vilmos tantácselnök felkérte az orvosszakértőket, hogy véleményüket terjesszék a 13. Kelemen Endre orvosszakértő véleményében előadta: — Mind a halt vádlott teljesen egészsége®. A cselekmény elkövetésekor nem volak ■ erheltségben és teljes be® zárni ható képessé- gük birtokában voltak. Ez reán egyenkint adta elő véleményét a vádlottakról. Elsőnek Vitás Gáborról a következőket mondotta: — Szüleinél nevelkedett, ott járt a pócspetri rónai kaotikus iskolába. Vasárnap délelőtt templomba ment, délután legszívesebben futballmeccsen vett részt. Olvasni nem szokott, mindössze egy mezőgazdasági lapot. Fogalma sincs arról, mi az, államosítás? Azt nem tudja, mi az egyházi iskola, de ezekkel a fogalmakkal úgy dobálódzik, mi mi, egy jó képzete politikus. A napi politikáról semmit sem tud. A legnagyobb felháborodás tükröződik vissza arcán, amikor, a Dal’viliről beszél. Primiív gondolkodású. . — Krusnyer János 1923-ban született, földműves. Apját nem, ismerte A földreform során nyolc,, föld földet kapott. — A falm megmozdulásának hátterével nem volt tisztában. Ha polit arról, hogy a pap őrséget szervez® meg, azt is hallana, hogy a papolyasmit mond, hogy a szomszéd községből is el akarták vinni a papot, de a nép nem engedte. Ő maga az államosítást kívánatosnak tartta, mert mint Oroszországban járt ember úgylátta, hogy az jó. — Magántermetű, jóltáplál, erre izomzatú, egészséges férfi. Öntuda a tiszta. A cselekvés elkövetésekor nem szenvedett és jelenleg sem szenved tércezavarban vagy öntudatlanságban. — Kremper Ferenc 1922-ben született, nőtlen, földműves. Bábjánál, Királyfavi Miklósnál lakik. Teljesen egészséges, alacsonyabb értelmű. A környezet és a plébános hatása alatt kiveredett a bűncselekménybe. — A vádbeli cselekmény .•^■.mészléténél fogva különösen v'gyfe lve vizsgáltuk meg vallásos.*/itmei®fceit. Azt találtuk, hogy azok az, elemit végzett gyerek ismereteit sem érik el. Nem tudja Amiért kell hinni azt, amit az Istelb, kjiyi?' latkoztatott. Arra a "‘k^tUsre, hogy mi az. Isten, azt felélte: Isten egy szellem. Nem .fajtje. megmondani, mi a Szeiítháromság. nem tudja elmondani a Hét S^ent* séget és nem tudja, mT^’Nw&ntmise. — Királyfalvi ciklós 1919-ben született. Községi g azdanyilván az ó tisztviselő. Az*érettségin megbukó, magyar nyelvből. 25 hőld saját és »f,»h^íld.Aáro’t földjük volt. Tagja volt *S*Nemzeti Bizotságnak és ilyen minőségében megszavazta az,’.ianie- sítást. a gyilkos védekezése . Látva a tüntető tömeget, afőjegyzővel együtt Irinyiék lakásán keresztül akart távozni a községházáról. A rendőrök már dulakodtak a tömeggel. Egy fegyvzer záródugattyújának csattanását hallotta, majd Illyés dördült el Ekkor már a kertben volt, visszaszaladt az Irodába, közben azonban elbotlott, vagy fejbe-