Világgazdaság, 1969. október (1. évfolyam, 185-207. szám)
1969-10-01 / 185. szám
VILÁGGAZDASÁG A valutarendszer rugalmasságáról tanácskoznak Washingtonban A Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank közgyűlésének második napján, kedden a hivatalos napirenden kívüli megbeszélések fő témájaként a dél-afrikai arany kérdése került előtérbe. Washington és Pretoria képviselői a színpad mögött tárgyalnak és állítólag már közel jutottak a megegyezéshez. E híresztelések hatására hétfőn hirtelen esett az arany ára a nemzetközi piacokon, de kedden újra kissé magasabb szinten állapodott meg. A hivatalos napirend keddi legfontosabb eseménye az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország pénzügyminiszterének nyilatkozata volt. Kennedy kisebb, Giscard d’Estaing erősebb fenntartásokkal támogatta azt az elgondolást, hogy tanulmányozzák a rugalmasabb valutaparitások bevezetésének lehetőségét. Jenkins szerint „talán hasznos lenne” a jelenlegi árfolyamhatárok tágítása, de legfeljebb 2 százalékkal, az általában javasolt 5 százalék helyett. A Reuter-iroda washingtoni jelentése szerint az összegyűlt pénzügyi vezetők feszülten figyelik a nyugatnémet márka új „lebegő árfolyamának” működését, de az előző napi izgalom már kissé csillapodott. Az ülésen több mint 20 miniszter beszámolója hangzott el a gazdasági kilátásokról és a fejlődő világ segélyszükségletéről. Dél-Afrika is szeretne jogot kapni Tájékozott körök szerint az Egyesült Államok és Dél-Afrika képviselői titkos tárgyalásokat folytatnak a közgyűléssel párhuzamosan, hogy áthidalják a dél-afrikai arany értékesítése körüli nézeteltérésüket. Dél- Afrika szeretne jogot kapni arra, hogy a hivatalos pénzügyi szerveknek is adhasson el az újonnan kibányászott aranyból. Az USA ezt igyekszik megakadályozni, arra törekedve, hogy a dél-afrikai arany a szabad piacra kerüljön, ott lenyomja az árszintet és ezzel csökkentse a különbséget a hivatalos és nem hivatalos aranyár között. A tárgyalások haladásáról ellentmondók az értesülések: egyesek szerint már ezen a héten várható a megegyezés bejelentése, mások szerint a kilátások bizonytalanok. Az utóbbi álláspontot látszik alátámasztani az aranypiacok viselkedése. Hétfőn a titkos tárgyalások első hírére hirtelen áresés következett be. Zürichben záráskor 40,60—40,75 dollár volt az unciánkénti jegyzés a délelőtti 40,75—40,85 dollárral szemben. Keden azonban megállt az áresés, sőt Londonban kissé emelkedtek a jegyzések. A londoni és zürichi jegyzés záráskor 40,65—40,75 dollár volt. A dél-afrikai arany ügye a közgyűlés tárgykörén is szerepel. A vita azonban nem ígérkezik olyan hevesnek, mint más években. Az SDR megvalósítása ugyanis csökkenti az arany jelentőségét a tőkés valutarendszerben, sőt vannak, akik az arany „demonetizálása” felé vezető lépést látnak benne. Az aranypiacok az utóbbi hónapokban egyébként is viszonylag stabilak voltak. Anglia aktív mérlegre számít Jenkins brit pénzügyminiszter felszólalásában kijelentette: Anglia fizetési mérlegének helyreállítása gyorsabban haladt, mint egy évvel ezelőtt jósolta, és bizton számíthat az aktív fizetési mérleg hosszabb korszakára. A brit takarékossági intézkedések és a devalválás eredményeként az évi 1 milliárd dolláros deficit helyett a legutóbbi negyedévben évi 1 milliárd dollárnak megfelelő aktívumot sikerült elérni, —hangoztatta Jenkins. A valutarendszer reformjával kapcsolatban a miniszter kifejtette: talán hasznos lenne a valutaárfolyamok határainak árnyalatnyi tágítása, de legfeljebb 2 százalékosra. Helytelennek tartotta azonban az ennél nagyobb, az 5 százalékot elérő vagy meghaladó ingadozás megengedését. Az USA nem lazíthat pénzpolitikáján Kennedy amerikai pénzügyminiszter azzal kezdte beszédét, hogy az Egyesült Államok még nem lazíthat inflációellenes politikáján. Washington el van szánva arra, hogy megfékezi az inflációt, anélkül, hogy ezzel recessziós hullámokat indítana el a világ más részein. Elismerte, hogy a túl szigorú inflációellenes intézkedések kockázattal járnak. „De egész tervezésünk azon az elgondoláson alapszik, hogy a megfelelő adó- és pénzpolitikai korlátozó intézkedések határozott és következetes végrehajtásával elkerülhetjük a veszélyeket és nyugodtabb vizekre evezhetünk”. Kennedy helyeselte annak tanulmányozását, hogy a valutaparitásoknak miképpen lehet nagyobb rugalmasságot adni. Az USA kész aktívan részt venni ebben a vizsgálatban, de „véleményünk szerint a valutaárfolyamok korlátozott rugalmassága, nem csodaszer a jelenlegi problémák megoldására” és igen komoly technikai, politikainehézségeket is támasztana. Kennedy felolvasta Nixon elnök üzenetét a közgyűléshez, amely hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a nemzetközi kereskedelem pénzügyi kereteit és helyreállítani az árak stabilitását. Ebből az USA is ki akarja venni részét. Giscard d’Estaing óvatosságra int A francia pénzügyminiszter szerint nagy óvatosságra van szükség annak tanulmányozásában, hogy a rögzített valutaárfolyamokra épülő nemzetközi monetáris rendszernek nagyobb rugalmasságot adjanak. Franciaország nem zárkózik el attól, hogy részt vegyen e kérdés tanulmányozásában, de reméli, hogy a tanácskozásokban teljes mértékben figyelemmel lesznek a tényleges lehetőségekre és azok korlátaira. A jelenlegi rendszernek is van bizonyos mértékű rugalmassága, hangoztatta Giscard d’Estaing, s példának azt hozta fel, hogy Nyugat-Németország átmenetileg megszüntette a márka árfolyamának rögzítését. Semmiképpen sem szabad olyan módon megváltoztatni a jelenlegi rendszert, hogy megdöntsék annak alapelvét, a rögzített valutaárfolyamokat. Öntőművet vásárolt a NIKEX a Dunai Vasmű részére a Szovjetunióból Kedden a NIKEX-nél jelentős importszerződést írtak alá a Szovjetunió budapesti kereskedelmi képviselői, valamint a Dunai Vasmű és a NIKEX vezetői. Az üzletkötéssel kapcsolatosan Borovszky Ambrus, a Dunai Vasmű vezérigazgatója elmondotta, a Dunai Vasműben két lépcsőben fejlesztik az öntödét és új technológia alkalmazására térnek át. Ehhez két folyamatos öntőművet szereznek be a Szovjetunióból. Egy-egy folyamatos öntőmű 400 ezer tonna öntöttbuga előállítását teszi lehetővé, ami azt jelenti, hogy a régi technológiával szemben a meglevő berendezések kapacitása körülbelül 20—25 százalékkal nő. Az első folyamatos öntőmű vásárlásáról a múlt év novemberében írták alá a szerződést és most lekötötték a második berendezést is. Az import összértéke 8 millió rubel. A korszerű berendezések vásárlása az üzem távlati fejlesztése szempontjából azt jelenti, hogy 1973-tól az új technológia szerint dolgozik majd az acélöntőde. Francia küldöttség Budapesten Bernard de Morel-nek, a francia gazdasági és pénzügyminisztérium vezérigazgató-helyettesének vezetésével kedden francia kormányküldöttség érkezett Budapestre, a Magyar—Francia Gazdasági és Ipari Együttműködési Vegyes Bizottság ülésére. Az ülés kedden, a Külkereskedelmi Minisztériumban kezdődött meg. A tárgyalásokon résztvevő magyar küldöttséget Nyerges János, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője vezeti. A kormányközi bizottság létrehozásában Fock Jenő, a kormány elnöke múlt évi franciaországi látogatásakor állapodott meg a francia miniszterelnökkel. A vegyes bizottság feladata a két ország közötti gazdasági és ipari együttműködés támogatása és a lehetőségek tanulmányozása. A vegyes bizottság a múlt év decemberében alakult. Az alakuló ülés tár-,gyalásai eredményeként aláírták a kormányközi gazdasági és ipari együttműködési megállapodást. Budapesten a két kormány képviselői számot adnak az eddig megtett intézkedésekről és megjelölik a további együttműködést. Mi • Új mezőgazdasági ártörvény Finnországban • A pénzügyi szakbizottság munkájáról • A lengyel mezőgazdaság, hogyan tovább? EGB-JELENTÉS A KELET-NYUGATI KERESKEDELEMRŐL Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának prognózisa szerint a KGST országokba irányuló nyugat-európai export idén sem növekszik gyorsabban, mint a múlt évben, amikor az emelkedés 7 százalékos volt. A bizottság legutóbb nyilvánosságra hozott jelentésében rámutat arra, hogy a növekedési ütem 1967-ben azért volt rendkívül magas, 17 százalékos, mert nagyértékű ipari berendezéseket exportáltak Romániába és a Szovjetunióba. Másrészt a múlt évben és ez év elején a szocialista országok nyugat-európai eladásai csak mérsékelten emelkedtek az igen alacsony 1967-es növekedési ütemhez képest. A KGST-országok együttes exportnövekedése nagyjából megegyezett az előző évivel, de meghaladta nemzeti jövedelmük és ipari termelésük növekedési ütemét. Az import a múlt évben 8,5 százalékkal növekedett, szemben az előző évi 6,8 százalékkal. A KGST-országok egymás közötti árucseréje az előző évi növekedést 2 százalékkal meghaladva, 10,4 százalékkal nőtt. Leggyorsabban a gépek, berendezések, és ipari fogyasztási cikkek forgalma emelkedett. A jelentés elsősorban a KGST-országokon belüli kereslet és termelés gyors növekedésével, valamint a nyugat-európai gazdasági kereslet újjáéledésével, az ipari kooperációk előtérbe kerülésével magyarázza a Kelet—Nyugat közti kereskedelem expanzióját. Új kereskedelmi lehetőségeket lát abban, hogy a KGST tagállamok felajánlották a szervezeten kívül álló országoknak, vegyenek részt a több oldalú fizetési elszámolási rendszerben. A kedvezőtlen tényezők között sorolja fel, hogy a kelet-európai mezőgazdasági termékek értékesítése egyre nagyobb nehézségekbe ütközik a nyugati piacokon és bizonyos ártendenciák hátrányosan érintették a kelet-európai export nyereségességét. A jelentésben közölt statisztika alapján a szocialista országok közül a múlt évben Lengyelország érte el a leggyorsabb, 13 százalékos exportnövekedést, Csehszlovákia, Magyarország és Románia kivitele 5 százalékkal nőtt. Változatos volt múlt évben az import növekedési üteme, a csehszlovákiai 15 százaléktól egészen a magyarországi 1,5 százalékig terjedt. A továbbiakban a jelentés sorra veszi az egyes szocialista országok idei külkereskedelmi terveit és azok eddigi megvalósítását. A magyar célkitűzések erre az évre a külkereskedelmi forgalom, s különösen az import múlt évinél gyorsabb expanzióját irányozzák elő. Az év első felének adatai azt mutatják, hogy az export 15 és az import 9 százalékkal haladta meg a múlt évi szintet, jóval gyorsabban növekedett, mint a múlt év azonos időszakában, s meghaladta a tervezett növekedési ütemet is. Az NDK idei terve ugyancsak a külkereskedelem múlt évinél gyorsabb növelését írja elő; az első hat hónap teljesítménye azt mutatja, hogy valószínűleg teljesítik e tervet. Ezzel szemben a lengyel terv a külkereskedelem fejlődésének bizonyos lassulásával számol. Az import valóban csökkent az év első hat hónapjában, de az export, amely 14 százalékkal volt magasabb mint múlt évben, gyorsan növekszik. A Szovjetunióban, ahol az idén a külkereskedelmi forgalom tervezett növekedési üteme csak alig felével több, mint az 1968-ban elért tényleges növekedés, az év első hat hónapjának eredményei a terv tetemes túlteljesítéséről tanúskodnak. A kelet-európai országok közül a múlt évben Csehszlovákia növelte leggyorsabban nyugat-európai eladásait, ebben az évben pedig — az eddigi adatok alapján — felzárkózott hozzá Magyarország és Lengyelország. A jelentés figyelemre méltónak tartja, hogy Kelet-Európa csupán kismértékben részesült a nyugat-európai behozatal múlt évi és idei növekedéséből. Ennek okát abban látja, hogy a háború óta immár hagyományosan a váratlanul felmerülő nyugat-európai importszükségleteket főleg Észak-Amerika elégítette ki, miután nagyobb exportrugalmassággal rendelkezik, mint az európai kontinens más országai. A LEBEGŐ MÁRKA-ÁRFOLYAM PREMIERJE Kedden megnyitották Nyugat-Németországban a devizapiacokat, és életbe lépett a márka úgynevezett lebegő árfolyama, amelyet a pénzügyi megfigyelők szinte egyöntetűen próbának tekintenek. A felértékelés előtt hagyják, hogy a devizapiaci erők szabadon érvényesüljenek, s „amárka megtalálja igazi árfolyamát” — hangoztatják a szakértők. A lebegő árfolyam premierjén a márka értéke 4 százalékkal emelkedett a devizapiacokon és az előjelek arra vallanak, hogy szerdán folytatódik a drágulás. A nyugat-németországi repülőtéri és vasúti beváltóhelyek 6,5 százalékkal emelték a márka átváltási árfolyamát. Ez azt jelenti, hogy a Nyugat-Németországba érkező külföldiek kedden már csak 3,70 márkát kaptak egy dollárért, holott egy héttel ezelőtt dollárjuk még 3,93 márkát ért. Megint más beváltási szintet állapítottak meg a kereskedelmi bankok, ezek 5 százalékkal emelték az árfolyamot, de egyidejűleg eltörölték az eddig érvényben levő 500 márkás beváltási korlátot. A márka új dollár ára a nap folyamán fokozatosan alakult ki a különböző események hatására. Hatott az irányzatra az a bejelentés, hogy a Bundesbank igazgatótanácsa csütörtökön rendkívüli ülést tart és az is, hogy a Közös Piac végrehajtó bizottsága, amely megvitatta az NSZK kormányának e rendelkezését, úgy döntött, három hét időtartamra engedélyezi a lebegő árfolyam érvényben tartását. De az árfolyam emelkedésére a legnagyobb mértékben az a hír hatott, hogy a szabad demokrata párt úgy döntött: kész koalícióra lépni a szociáldemokratákkal. E fejlemények hatását csak kevéssé gyengítette az NSZK gazdaságügyi minisztériuma szóvivőjének nyilatkozata, amely szerint teljesen alaptalanok a küszöbön álló felértékelésről szóló híresztelések. Frankfurti bankkörökben megoszlanak a vélemények arról, hogy bölcs dolog volt-e a lebegő árfolyam bevezetése ?— írja a Reuter tudósítója. Egyes bankárok szerint hagyni, hogy a márka maga alakítsa ki szintjét a devizapiacokon, a legjobb döntés, az egyedüli út az új paritás kialakítására. Mások viszont úgy vélik, okosabb lett volna, ha a kormány hétfőn felértékeli a valutát. A piacot ugyanis annyira befolyásolják a spekulációs lépések, hogy az nem tekinthető mértékadó útmutatásnak az esetleges felértékelés szempontjából. A nyugatnémet pénzügyminisztérium szóvivője közölte, hogy az NSZK időleges importilletéket vetett ki számos mezőgazdasági termékre, összefüggésben a lebegő árfolyam bevezetésével. E rendkívüli illeték rendeltetése, hogy védelmet nyújtson a nyugatnémet mezőgazdasági termelőknek a külföldi termékek fokozódó versenye ellen. Egyébként ugyanis a pénzügyi rendelkezések miatt a külföldi áru olcsóbban jutna be a nyugatnémet piacra. A szóvivő bejelentette, hogy a vámilleték kedden hatályba lépett és mértéke egyenlő a márka hivatalos és tényleges devizapiaci ára közötti különbséggel. Eszerint a nyugatnémet vámhatóságok külön 5,5 százalékos adót vetnek ki az országba érkező agrártermékekre. Ha a márka átlagos devizapiaci értéke a hivatalos árfolyamnál 5,5százaléknál magasabb lesz azon a héten, amikor az import megtörtént, az importőrnek utólag ki kell egészíteni a különbözetét. Ha a márka értéke alacsonyabb lesz, mint 5,5 százalék, az importőr visszatérítésben részesül. A földművelésügyi minisztérium részéről ugyancsak nyilatkozat hangzott el a rendelkezésről. Bejelentették, hogy a rendkívüli illeték a közös piaci társországokból és a kívülálló országokból érkező nyers és feldolgozott agrártermékek mintegy 95 százalékára vonatkozik. A szóvivő egyszersmind közölte, hogy az NSZK kormánya felkérte a Közös Piac bizottságát, részesítse a nyugatnémet termelőket exportkedvezményben, hogy kárpótlást kapjanak veszteségeikért. Ez a rabat lehetővé teszi, hogy a termelők exporttermékeikért ugyanakkora bevételhez jussanak, mint eddig, anélkül, hogy áraikat emelni kellene a külföldi piacokon és ezáltal versenyképtelenné válnának. SZOVJET-KANADAI TÁRGYALÁSOK Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere október elején hivatalos látogatást tesz Kanadában — jelentették be hivatalosan a szovjet fővárosban. Gromiko jelenleg az ENSZ közgyűlés alkalmából New Yorkban tartózkodik. Mértékadó New York-i értesülés szerint október 1-jén kezdi meg háromnapos kanadai látogatását. A háború vége óta ő lesz az első Ottawába látogató szovjet külügyminiszter. A megfigyelők szerint Gromiko látogatásán minden valószínűség szerint szóba kerül a kanadai búza importjának kérdése. A Szovjetuniónak az 1966-ban aláírt megállapodás értelmében az idén még 9 millió tonna kanadai búzát kellene vásárolni. (Reuter) Wilson felszólalása a munkáspárt brightoni kongresszusán Az Angol Munkáspárt kongresszusának kedd délelőtti ülésén került sor Wilson miniszterelnök beszédére — jelenti Brightonból az MTI tudósítója. Wilson felsorolta az ötéves munkáspárti kormányzás eredményeit, kiemelte, hogy az ország fizetési mérlege az év második negyedében 190 millió fontos aktívummal zárult, szemben az 1964. év hasonló időszakával, amikor — konzervatív kormányzás mellett — 184 millió font volt a fizetési mérleg deficitje. A Közös Piac kérdéséről szólva Wilson az eddiginél óvatosabban és tartózkodóbban fogalmazta meg kormánya álláspontját: „Mi többé már nem kérelmezők módjára nézünk szembe az európai kihívással. Európa éppen anynyira, sőt sokak szerint még inkább ránk szorul, mint mi Európára”. Wilson kijelentései tükrözik a közvéleményben történt változást: ma már az angol lakosság kisebbsége helyesli csupán a közös piaci belépést. A már korábban nyilvánosságra hozott pártprogram több jelentős változtatás bevezetését javasolja — jelenti a Reuter tudósítója. így ajánlja, hogy hozzanak létre „mezőgazdasági adót”. A közlemény hangsúlyozza: fokozottabban kell ellenőrizni a nagy pénzügyi társaságok tevékenységét, javasolja, hozzanak létre állami beruházási hivatalt, amely vizsgálja a vállalati egyesülések és társulások lebonyolítását. Állítsanak fel állami holding-társaságot, amely szavatolja az állami magánvállalkozások rentabilitását. Mint alapelvet, a program hangoztatja: növelni kell a munkások részvételét az államosított vállalatok irányításában.