Világgazdaság, 1971. április (3. évfolyam, 63/558-83/578. szám)

1971-04-22 / 77. (572.) szám

MAGYAR GAZDASÁG — VILÁGGAZDASÁG A VILÁGSAJTÓBÓL 350 millió forintos export-import a MÜÁRT-nál Die Presse A Műszaki Árut Értékesítő Vállalat (MÜÁRT) az idén több mint másfél milliárd forint értékű forgalmat bo­nyolít le, és ezen az összegen belül mintegy 30 százalékot tesz majd ki az importból származó cikkek érté­kesítése. Csáki László kereskedelmi igazgató néhány számadattal is alá­támasztotta az import növekvő szere­két. 1968-ban a vállalat export-import­­forgalma 45 millió forint értéket kép­viselt, 1969-ben már elérték a 101 mil­lió forintot és tavaly év végére ez a szám 186 millióra növekedett. Az idei év első negyedévét 172 millió forintot kitevő kötésfedezettel zárták és a vár­ható export-importforgalom év végéig legalább 350 millió forintra emelkedik­. Érdekesen alakul a szocialista és tőkés­országokból behozott áruk aránya is: tavaly 111,5 millió forintért vásároltak külkereskedelmi partnereiken keresz­tül a szocialista országokból és 74,5 millió forintért a tőkésországokból. Az idei első negyedévi kötésállomány szerint a szocialista országokból 104 millió forintért rendeltek már árut, a tőkésországokból pedig 69 millió fo­rintért. Az év hátralevő szakaszában ez az összeg a szocialista relációban mintegy 200 millió forintot, a tőkés relációban pedig körülbelül 150 millió forintot tesz majd ki. Az import­cikkek között a legjelentősebb helyet — a forgalom mintegy 45 százalékát — a vendéglátóipari berendezések és al­katrészek foglalják el, de az idén je­lentősen emelkedik majd a Szovjet­unióból beszerzendő targoncák és az NSZK-ból, Franciaországból, Olaszor­szágból valamint Dániából behozandó munkavédelmi eszközök aránya is. A sokféle termék importjának kö­szönhetően több külkereskedelmi vál­lalattal állnak kapcsolatban, így a TRANSELEKTRO-val, a KONSUMEX- szel. a METRIMPEX-szel. a CHEMOL­­IMPEX-szel. a CHEMOKOMPLEX- szel. a MEDICOR-ral. a TECHNOIM­­PEX-szel. az ARTEX-szel a FERM­­­ION-nal, és az ELEKTROIMPEX- szel. Importcikkeik között, mint már említettük, legjelentősebb helyet a vendéglátóipari berendezések foglal­ják el, amelyeknek legnagyobb szállí­tója a szocialista országok közül a Szovjetunió. Innen származnak a ta­valy beszerzett hústárolásra alkalmas hűtőkamrák, és más berendezések, va­lamint az anyagmozgatáshoz nélkü­lözhetett targoncák nagy része is. 1972-től kezdve lehetőség nyílik a Bel­kereskedelmi Minisztérium számára szükséges automata gépek (szörphűtő, feketekávé­, tejadagoló stb.) beszerzé­sére is. Évenként mintaév 100—150--féle ilyen gépre van szükség és a tavaly megrendezett szovjet kiállítást követő tó­re válások eredményeként jönnek majd létre ezekre a génekre szóló szerződések a szovjet külkereskedelmi c.7cerveVrtr­e­! A IpncsValok+nl .fényér­mosogatós­zét­et és 451t litere hűtőszek­­rényt szereztek be, és­ az idén érkezik be 250 wurlitzer, amelyre már tavaly megkötötték a szerződést­­ .enevelor­­szággal egyébként a MÜÁRT-nak ex­portban(sal­ita 13 van* tptvaly 1OHf) darab különféle vendéglátóipari hű­tőszekrényt adtak el (700—1000 literig) valamint más univerzális konyhagé­pekre kötöttek szerződést. A piac meg­ismerését a MÜÁRT igen fontos fel­adatnak tartja és ezért a piackutató körutakon kívül rendszeresen rendez­nek kiállításokat is. Tavaly például Varsóban mutatták be a magyar ven­déglátóipari berendezések kínálatát és az alkalmat felhasználták a gyártási kooperációs lehetőségek felkutatására. A tárgyaláson már kezd kibontakozni az együttműködés lehetősége, amely­nek realizálására­­előreláthatóan a nyár folyamán kerül sor, amikor a lengyel vállalatok rendezik meg a MÜÁRT be­mutatótermében vagy a BNV terüle­tén a magyar felhasználók számára érdekes gépek és berendezések kiállí­tását. Romániától bárpultokat, hűtővitri­neket, és burgonyaszeletelő gépeket importáltak elsősorban, az exportlistán pedig a presszógépeken kívül fondant­­készítő és más vendéglátóipari gépek szerepeltek. Bulgáriából vendéglátóipa­ri bútort, és kenyérszeletelő gépet, va­lamint targoncát vásároltak és az exporttételek között üzletberendezési és vendéglátóipari gépeket találhatunk. Csehszlovákiával most van kialakuló­ban a kapcsolat. A mintadarabok be­vizsgálása már folyik Magyarorszá­gon és ha az igényeknek megfelelnek, irodabútort és különböző berendezé­seket szereznek be Csehszlovákiából. Tavaly egyébként már vásároltak tő­lük különböző sodronyszöveteket és háztartási gumikesztyűket. (Csehszlová­kia a MÜÁRT hűtőberendezései iránt érdeklődik.) Az NDK-ból 530 literes hűtőszekrényeket, lágyfagylalt-készítő gépek különféle típusait, nagyüzemi takarítógépeket és csomagmegőrző automatákat vásárolnak és szállító­­eszközöket (összecsukható rekeszek, raktári berendezések) adnak el. Az év­ről évre bővülő forgalomban jelentős az alkatrészek értéke is, amelyekkel a beszerzett gépek, berendezések zavar­talan működését kívánja biztosítani a MÜÁRT. Azokat a termékeket, amelyeket a szocialista piacról egyáltalán nem, vagy csak kis mennyiségben lehet beszerez­ni, a MÜÁRT Olaszországból, Hollan­diából, az NSZK-ból Franciaországból, Angliából, Svédországból és Dániából importálja. Itt is a vendéglátóipari gé­pek aránya a legnagyobb (kávéfőző, lágyfagylaltkészítő, sonkaszeletelő-gép stb.), de­ munka­védelmi felszereléseket, víz- és olajálló papírt, különböző beren­dezéseket stb. is vásárolnak. A piackuta­tásra ezen a téren is gondot fordíta­nak, részt vesznek minden jelentős vá­sáron és kiállításon, de szívesen ren­delkezésre bocsátják saját bemutató­­termüket a tőkés cégek számára is. Így kerül sor június folyamán az NSZK- beli és svéd cégek csomagológépeinek bemutatójára Budapesten. A megálla­podásra Csáki László nemrégiben le­zajlott kereskedelmi körútján került sor (NSZK és Dánia) az igen kedvező feltételek mellett megkötött szerződé­sek (a többi között 40 darab automata gép, amelynek szervizellátását a ma­gyar RAMOVILL vállalta) aláírásán kívül. b. 1. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (NKK) Bécsben összeült 23. kongresz­­szusának egyik legfontosabb feladata lesz az előző, 1969. évi isztambuli kong­resszus kezdeményezésének a tovább­folytatása, a nemzetközi kereskedelem liberalizálásának előmozdítása. A libe­ralizálás programját nagy vonalakban már tisztázták, hátra van még egyes részletkérdéseknek a megvitatása. Az NKK célkitűzései: a) a készáruk­ra kivetett vámok progresszív csök­kentésének olyan programja, amely e vámokat belátható időn belül teljesen megszüntetné; b) nemzetközi megegye­zés a nem vámjellegű kereskedelmi korlátok lebontásának és a versenyt akadályozó tényezők elleni védelmi rendszabályoknak a kérdésében; c) az agrártermékek kereskedelmi forgalmá­nak liberalizálása. Mindezeken kívül foglalkozni kell még azzal a kérdéssel is, hogy miként lehetne kiterjeszteni a fejlődő országokra ugyanazokat a ked­vezményeket, amelyeket a résztvevő or­szágok egymásnak nyújtanak. Meg kell vitatni továbbá az ipari országok gaz­dasági és valutapolitikájának összehan­golását szolgáló rendszabályokat. Az isztambuli kongresszus óta bekö­vetkezett újabb események — az NKK nézete szerint — még csak jobban ki­emelik a liberalizálásra irányuló kez­deményezés sürgősségét, de nem mar ■ radnak hatástalanok a tárgyalások ügy­rendjére sem. Ilyen új tényező a pro­tekcionizmus új hulláma az Egyesült Államokban és más országokban; egy bizonyos fokú nézetazonosság kialaku­lása abban a kérdésben, hogy milyen preferenciális vámrendszer volna jó a fejlődő országoknak és nem utolsósor­ban az a tény, hogy megkezdődtek a tárgyalások az EGK-ba belépni, szán­dékozó országokkal. Amíg azonban be nem fejeződnek ezek a tárgyalások, az érintett kormán­ y Nemzetközi Kereskedelmi Kamara célkitűzései nyolc vajmi kevés kezdeményezést te­hetnek a liberalizálás irányában. Egyéb­ként is az európai országok külkereske­delmi forgalmukat 65 százalékban Euró­pán belül bonyolítják le, így érthető, ha ezek az országok az EGK kibővíté­sének abszolút elsőbbséget tulajdoníta­nak. A fejlődő országok viszont attól félnek, vajon az európai tárgyalások sikere nem inkább csak az ő export­érdekeinek a rovására csattan-e majd el. Ők ugyanis a diszkrimináció eltörlé­sében látják gazdasági expanziójuk leghatékonyabb eszközét. Az NKK ezért a tárgyalások követ­kező ügyrendjét tartja szükségesnek és egyben reálisnak: mindjárt az EGK ki­bővítéséről hozott döntés után nemzet­közi kereskedelmi értekezletet kellene összehívni. Ez figyelembe venné az EGK-tárgyalások eredményeit csak­úgy, mint a GATT szabályait. Megtar­tásáról a legrövidebb időn belül az ipar országok illetékes köreinek kel­lene dönteniük. Az NKK e közös akció sürgősségé­nek alátámasztására hangsúlyozza, mi­lyen nagy veszélyeket idéznek föl az olyan kereskedelempolitikai megtorló intézkedések, mint amilyent például az EGK és az Egyesült Államok között alkalmaztak a baromfiimport kérdésé­ben. S most tartani lehet attól, hogy az EGK agrárpolitikájának a más or­szágokra való kiterjesztését szintén hasonló megtorló rendszabályok fog­ják követni. Ha ugyanis az európai ál­lamok engedményeket tesznek egymás­nak a fejlődő országok agrárexportjá­nak a rovására, erre a fejlődő országok minden bizonnyal az európai termékek exportjának a korlátozásával válaszol­nak. Az egyes országokban tapasztal­ható protekcionista törekvések olyan veszélyes láncreakciót indíthatnak el, amelyet azután aligha lehet majd megállítani. (1971. április 15.) A múlt esztendőben az albán gazda­ság növekedési üteme felülhaladta az előirányzott szintet. A mezőgazdasági termelés jelentős mértékű bővülése mellett az ipari termelés növekedése is számottevő: 7,7 százalékkal emelkedett 1969-hez képest. Az építőipar 100 száza­lékra, a közlekedési ágazatok pedig még túl is teljesítették éves tervüket. 1970-hez képest idén a gazdasági, nö­vekedés (ipar és mezőgazdaság együtt) 14,5 százalékos lesz. Ezen belül az ipa­ri termelés emelkedése 9,3 százalékot, a mezőgazdaságé 22,3 százalékot tesz ki. A beruházások a múlt évihez képest 14 százalékkal bővülnek. Megnövekedett feladatok állnak az áruszállítási tevé­kenység előtt is, ugyanis 11 százalékkal nagyobb mennyiségű árucikk fuvarozá­sát kell megoldani ebben az esztendő­ben. Albánia nemzeti jövedelme 1971-ben mintegy 12 százalékkal fog emelkedni. Számos élelmezési cikk termelésének emelését irányozzák elő (rizs, bab, hús, hal, cukor stb.). Jelentős mértékben nö­vekszik az ipari nyersanyagok és kész­termékek termelése is, pl. a nyersolaj és szén 11 százalékos, az elektromos energia 12 százalékos, a gépek és be­rendezések 20 százalékos, a cement 30 százalékos emelkedésével számol 1971- ben az albán gazdaságfejlesztési terv. A régebben elmaradott szerkezetű külkereskedelemmel bíró kis balkáni Albánia 1971. évi gazdasági előirányzatai ország ebben az évben, ötéves tervének (1971—75) első esztendejében számos új exportcikkel jelentkezik különféle piacokon, így például kivitelében jelen­tős helyet foglalnak el ezentúl a textil­­termékek, (a múltban ebből bevitelre szorult), s ezen belül is nő a készruhák aránya. Egyéb új kész- és félkészter­mékkel is bővül az ország kiviteli árui­nak listája: krómérc, rézhuzalok, mű­anyagcikkek, élelmiszeripari termékek stb. Összegezve mintegy 6,7 százalékkal nő a múlt évhez viszonyítva 1971-ben a kivitt termékek mennyisége. Különö­sen nagy — 54 százalékos — növekedést irányoztak elő a friss gyümölcs és zöld­ség kivitelére nézve, pedig ezek a ter­mékek már ma is fontos helyet foglal­nak el az albán export áruszerkezeté­ben. Az albán vállalatok és külkereske­delmi cégek az alábbi országokkal kö­töttek ötéves kereskedelmi egyezményt: Kínai Népköztársaság, NDK, Csehszlo­vákia, Magyarország és Lengyelország. Romániával, Bulgáriával és Olaszor­szággal pedig éves kereskedelmi egyez­mények alapján bonyolódik a forga­lom. Albánia sok fontos gépet, berendezést és nyersanyagot importál, emellett a lakosság életszínvonalának emelése ér­dekében olyan közszükségleti cikkeket is, amelyeket jelenleg még nem gyárta­nak az országban. (1971. évi 2. szám.) The Economist Allende elnök az ország viszonyai­nak ismeretében óvatosan halad a reform útján. Nem ő hoz az új törvé­nyeket, hanem az 1930-as évek egyik szocialista kormányától származó régi törvényekre támaszkodva rendeli ki az üzemi biztosokat (interventores) az egyes vállalatokhoz. A bankokra az állami befolyást úgy terjeszti ki, hogy a tulajdonos csoportoknak méltányos átvételi ajánlatot tesz. Az elnök nagy súlyt helyez arra, hogy a szociális átalakulás erőszaktól mentesen valósuljon meg. Ennek je­gyében kívánja a kormány 7 millió hektárnyi földterület kisajátítását és 70 ezer család áttelepítését keresztül­vinni. Ezen megfontolás alapján fékezi meg a földreform végrehajtása terén helyenként mutatkozó túlkapásokat is. Az Unidad Popular, a népi egység frontjának egyik vezetője, dr. Jacques Chonc­ol, teljesen jogosnak tartja a földjeikről korábban erőszakkal el­űzött indián törzseknek a földreform útján való visszatelepítését. Az ezzel kapcsolatos önkényes földfoglalásokat arra vezeti vissza, hogy a korábbi földtulajdonosok vonakodtak az akkori földreform-törvényeknek eleget tenni. Chonchol persze nem nyilatkozhat az Unidad Popular összessége nevében. A nagy szociális reform okozta átalakulással együtt járnak­­ a gazda­sági nehézségek is. A mezőgazdaság­ban, a bányászatban és a magánipar több szektorában csökkent a termelés és emelkedett a munkanélküliség. Dr. Allende megfontoltan halad a reform útján Chonchol nemrég figyelmeztetett arra, hogy a jövő év folyamán élelmiszer­­hiány következhet be, ezt azonban inkább a fogyasztás emelkedésének, mint a termelés csökkenésének tulaj­donítja. Valószínű azonban, hogy az élelmiszerellátásban várható nehézsé­gek a mezőgazdasági termelés zava­raira, valamint a tömeges állatvágá­sokra lesznek visszavezethetők. A réztermelés fejlesztésére irányuló tervek végrehajtása halasztást szen­vedett. A réz termelési önköltsége a je­lenlegi libránkénti 36 cent fölé fog emelkedni. Más chilei termékek ex­portját hátrányosan befolyásolja a rögzített valutaparitás. A hivatalos árfolyam szerint egy dollárnak 14 escudo felel meg, a fekete piacon az árfolyam közel van a 35-höz. A vállalatokat hátrányosan érinti, hogy a béremelések ellenére az árszint változatlan marad. Nem biztos, hogy a költségemelkedéseket a termelékenység növelése és a haszonrés csökkentése útján lehet-e ellensúlyozni. A mesterséges árrendszer, a valuta­­paritás irreális szinten való megálla­pítása, valamint az ipar decenralizá­­lását célzó nagyarányú szubvenciók az Economist szerint a gazdasági élet­ben nehézségeket fognak okozni, me­lyeknek leküzdésére a kormány nyil­ván erőteljes eszközöket (kényszerta­karékosságot és a fogyasztási cikkek adagolását) lesz kénytelen bevezetni. (1971. április 16.) Fűtőtestek gyártását veszi át a Vil­lamos Berendezés és Készülék Művek a svéd AWAB Anderstorp cégtől a na­pokban kötött kooperációs szerződés értelmében. A VBKM egyik gyára, amely eddig lámpatesteket készített, tavaly átállt a háztartási készülékek gyártására. E gyár érdekében vette fel a kapcsolatot a vállalat az AWAB cégge­l az Intercooperation kezdemé­nyezésére. A svéd vállalat egyébként elsősorban fémtömegcikkekkel foglal­kozik, s már régebben is gyártott ha­sonló fűtőtesteket, de az új típusokból SZAKOSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁSOK A KGST növénytermesztési állandó munkacsoportja április 20. és 23. kö­zött Budapesten, a Kertészeti Egyete­men tartja ülését. A tanácskozás szín­helyén tartózkodó külföldi szakembe­reknek a Labor Műszeripari Művek néhány termékéből kiállítást rendezett. Ez a bemutató is jó alkalmat nyúj­tott ahhoz, hogy a magyar vállalat megismerje a felhasználók igényeit és fejlesztési terveit, ezek alapján állítsa össze. Elősegítheti továbbá a szovjet, NDK-beli, csehszlovák és lengyel vál­lalatokkal folyó kétoldalú szakosítási tárgyalásokat is. Az elmúlt években mintegy 40 új típusú — a többi között talaj-, takarmány-, növény-, gabona-, liszt- stb. — vizsgáló komplett mező­­gazdasági laboratóriumot és egyedi műszert fejlesztett ki a vállalat. Ezek­ből szeretné a szocialista vállalatok igényeit kielégíteni. A várhatóan kö­zeljövőben aláírásra kerülő szerződé­sek szerint más mezőgazdasági vizs­gáló laboratóriumot és műszert — amelyekre a magyar vállalatoknak a termelés során szükségük van — a szo­cialista országok vállalatai szállítanak. A szakosítási megállapodások a vál­lalatok közötti együttműködés új sza­kaszait is jelenthetik. A Labor Műszer­ipari Művek több olyan műszernek a dokumentációját kaphatja meg, ame­lyet mások már kikísérleteztek. A megállapodások jó alapot bizto­síthatnak műszer- és részegységek be­hozatalára is. A Szovjetunióból pél­dául tavaly 250 ezer rubelért, az idén már 300 ezer rubelért importálnak műszereket. De a szerződések aláírá­sával várhatóan más országok válla­latai is bekapcsolódnak a szállításokba. F. A. ­ Szerdán az Országos Piackutató In­tézet Szalay utcai bemutatótermében három dán cég közös kiállítása nyílt meg. A Disa elektromos orvosi eszkö­zeit, a Brüel und Kjaer akusztikai be­rendezéseit, a Radiometer rádióméte­reit mutatja be. A Brüel und Kjaer tavaly 200 ezer dollárért adott el Ma­gyarországon műszereket. © A Gyopár termelőszövetkezet mel­léküzemében az idén több száz ezer forint értékben a szovjet Zsiguli mű­szerfalainak egyes alkatrészeit készítik. " RÖVIDEN © A CHEMOLIMPEX Marokkóban versenytárgyalást nyert 15 000 méter heveder exportjára.­­ Az ALUTRÖSZT tárgyal egy olasz céggel könnyűszerkezetű gyümölcs- és zöldséghűtőházak közös gyártásáról. A szigetelt épületet a magyar, a hűtőbe­rendezést az olasz fél szállítaná.­­ A HUNGAROTEX mintegy félmil­lió dollár értékű kötöttárut vásárol Indiától. II! Magyar Kereskedelmi Kamara jurniiiimiiKiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiíüitini Két szakbizottságról A Magyar Kereskedelmi Kamarában szinte minden napra jut egy-egy bizott­sági, tagozati vagy szakmai csoport­ülés. Ezek közül most a filmbizottság és az alumíniumipari szakmai csoport üléséről adunk hírt. A filmbizottság tagjai a napokban megtekintették a tagvállalatok számára kiírt reklámfilm-pályázat győztes film­jeit — ezek közül hatot beneveznek az idei cannes-i nemzetközi reklámfilm­fesztiválra — és a Hungaro­ revues-t, amely fogyasztási cikkeinket propagál­ja külföldön. Az utóbbi végleges és a bizottság tagjainak javaslatai alapján módosított formájában a tervek szerint májusban készül el. Az alumíniumipari szakmai csoport a Metalloglobusnál ülésezett és prog­ramja szerint ezúttal öt tagvállalata ötéves terveit vitatta meg. A vállalati beszámolókban a hangsúly az alumí­niumfelhasználást érintő fejlesztési el­képzeléseken volt. A következő öt­ évben a Fémmunkás Vállalat 105, a Hűtőgépgyár több mint 130, az IKARUS 60, a Magyar Hajó- és Darugyár 20 százalékkal növeli alu­­míniumfelhasználását, a Metalloglobus pedig az alumíniumfélgyártmányok for­galmának 2 százalékos növekedésével számol. Az ülésen többen is kifogásol­ták, hogy rossz az ellátásuk a meg­felelő minőségű kötőelemekkel, első­sorban szegecsekkel és csavarokkal. 1971. ÁPRILIS 22.­. Magyar perlitexport az IMSZK-ba A MINERALIMPEX jelentős expor­tot bonyolít le az Országos Érc- és Ás­ványbánya Vállalathoz tartozó pálházai bányában kitermelt perlit nyers és őrölt formában történő forgalmazásá­val. A magyar perlit legnagyobb fel­vevőpiaca a Német Szövetségi Köztár­saság, amellyel első ízben 1958-ban kö­töttek szerződést 840 tonna perlit szál­lítására. Ez 1964-ben már elérte a 12 820 tonnát, majd visszaesés következett és 1966-ban csupán 3980 tonna perlitet ex­portált a vállalat az NSZK-ba. A MINERALIMPEX eladásainak csak fokozatosan, nehéz munkával tu­dott ismét teret nyerni a nyugatnémet piacon: 1967-ben 5440 tonna, egy év múlva 5070 tonna perlitre kapott ren­delést. Az NSZK-ba irányuló magyar perlitexport 1970 végére minden előb­binél magasabb szintre emelkedett, el­érte a 14 130 tonnát. A kivitel ez évben előreláthatólag a tavalyit is túl fogja szárnyalni. A pálházai perlitbánya két­éves rekonstrukciója 1971 végéig be­fejeződik. A termelés további emelke­dése lehetővé teszi az export növelését. A Pálházán kitermelt perlit nagy ré­szét Magyarországon használják fel. A fölösleg exportálásáról a MINERAL­IMPEX gondoskodik. Az NSZK után a perlit legnagyobb piaca Jugoszlávia, ahová 1970-ben 5560 tonnát; Csehszlovákia, ahová 4200 ton­nát szállítottak. A tőkésországok közül Ausztria és Svájc is vásárol magyar perlitet. A piac további szélesítése fo­lyamatban van. KOOPERÁCIÓ eddig csak kisebb sorozatokat hozott forgalomba. Ezek a részben panel­rendszerű, részben bordás fűtőtestek 500, 750, 1000 és 1250 wattosak, és fő­leg kisebb szobák fűtésére szolgálnak. A svéd cég átadta a gyártáshoz szük­séges összes szerszámot és célgépet, s rendszeresen ellátja a magyar válla­latot (külkereskedő: a TRANSELEKT­­RO) azokkal az alkatrészekkel, ame­lyek hazánkban vagy egyáltalán nem, vagy nem kellő mennyiségben kapha­tók. A VBKM késztermékkel fizet, de a svéd partner ezenkívül is bőven ren­del majd a svéd és a svájci piac szá­mára: 1971-re 20 ezer darabot kíván­nak átvenni, a jövőben pedig évi 40 ezer darab átvétele várható. A VBKM (illetve a TRANSELEKTRO) számára kizárólagos joggal megmarad a szocia­lista piac, a szerződésben meg nem nevezett országokba pedig mindkét cég szállíthat. A fűtőtestek továbbfejlesztését a VBKM és az AWAB közösen végzi. Várható, hogy rövidesen forgalomba hozzák a kisméretű, de 1 kilowattnál nagyobb teljesítményű kályhákat, ame­lyek iránt különösen az északi orszá­gokban nagy a kereslet. D. L. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel A szerkesztő bizottság elnöke: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Bp., V., Dorottya u. 6. IV. em. Telefon: 183-860 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Vill., Blaha Lujza tér 1—3. Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft. Terjeszti a Magyar Posta 71.2687/3 - Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008

Next