Világgazdaság, 1971. április (3. évfolyam, 63/558-83/578. szám)
1971-04-22 / 77. (572.) szám
MAGYAR GAZDASÁG — VILÁGGAZDASÁG A VILÁGSAJTÓBÓL 350 millió forintos export-import a MÜÁRT-nál Die Presse A Műszaki Árut Értékesítő Vállalat (MÜÁRT) az idén több mint másfél milliárd forint értékű forgalmat bonyolít le, és ezen az összegen belül mintegy 30 százalékot tesz majd ki az importból származó cikkek értékesítése. Csáki László kereskedelmi igazgató néhány számadattal is alátámasztotta az import növekvő szerekét. 1968-ban a vállalat export-importforgalma 45 millió forint értéket képviselt, 1969-ben már elérték a 101 millió forintot és tavaly év végére ez a szám 186 millióra növekedett. Az idei év első negyedévét 172 millió forintot kitevő kötésfedezettel zárták és a várható export-importforgalom év végéig legalább 350 millió forintra emelkedik. Érdekesen alakul a szocialista és tőkésországokból behozott áruk aránya is: tavaly 111,5 millió forintért vásároltak külkereskedelmi partnereiken keresztül a szocialista országokból és 74,5 millió forintért a tőkésországokból. Az idei első negyedévi kötésállomány szerint a szocialista országokból 104 millió forintért rendeltek már árut, a tőkésországokból pedig 69 millió forintért. Az év hátralevő szakaszában ez az összeg a szocialista relációban mintegy 200 millió forintot, a tőkés relációban pedig körülbelül 150 millió forintot tesz majd ki. Az importcikkek között a legjelentősebb helyet — a forgalom mintegy 45 százalékát — a vendéglátóipari berendezések és alkatrészek foglalják el, de az idén jelentősen emelkedik majd a Szovjetunióból beszerzendő targoncák és az NSZK-ból, Franciaországból, Olaszországból valamint Dániából behozandó munkavédelmi eszközök aránya is. A sokféle termék importjának köszönhetően több külkereskedelmi vállalattal állnak kapcsolatban, így a TRANSELEKTRO-val, a KONSUMEX- szel. a METRIMPEX-szel. a CHEMOLIMPEX-szel. a CHEMOKOMPLEX- szel. a MEDICOR-ral. a TECHNOIMPEX-szel. az ARTEX-szel a FERMION-nal, és az ELEKTROIMPEX- szel. Importcikkeik között, mint már említettük, legjelentősebb helyet a vendéglátóipari berendezések foglalják el, amelyeknek legnagyobb szállítója a szocialista országok közül a Szovjetunió. Innen származnak a tavaly beszerzett hústárolásra alkalmas hűtőkamrák, és más berendezések, valamint az anyagmozgatáshoz nélkülözhetett targoncák nagy része is. 1972-től kezdve lehetőség nyílik a Belkereskedelmi Minisztérium számára szükséges automata gépek (szörphűtő, feketekávé, tejadagoló stb.) beszerzésére is. Évenként mintaév 100—150--féle ilyen gépre van szükség és a tavaly megrendezett szovjet kiállítást követő tóre válások eredményeként jönnek majd létre ezekre a génekre szóló szerződések a szovjet külkereskedelmi c.7cerveVrtre! A IpncsValok+nl .fényérmosogatószétet és 451t litere hűtőszekrényt szereztek be, és az idén érkezik be 250 wurlitzer, amelyre már tavaly megkötötték a szerződést .enevelországgal egyébként a MÜÁRT-nak exportban(salita 13 van* tptvaly 1OHf) darab különféle vendéglátóipari hűtőszekrényt adtak el (700—1000 literig) valamint más univerzális konyhagépekre kötöttek szerződést. A piac megismerését a MÜÁRT igen fontos feladatnak tartja és ezért a piackutató körutakon kívül rendszeresen rendeznek kiállításokat is. Tavaly például Varsóban mutatták be a magyar vendéglátóipari berendezések kínálatát és az alkalmat felhasználták a gyártási kooperációs lehetőségek felkutatására. A tárgyaláson már kezd kibontakozni az együttműködés lehetősége, amelynek realizálásáraelőreláthatóan a nyár folyamán kerül sor, amikor a lengyel vállalatok rendezik meg a MÜÁRT bemutatótermében vagy a BNV területén a magyar felhasználók számára érdekes gépek és berendezések kiállítását. Romániától bárpultokat, hűtővitrineket, és burgonyaszeletelő gépeket importáltak elsősorban, az exportlistán pedig a presszógépeken kívül fondantkészítő és más vendéglátóipari gépek szerepeltek. Bulgáriából vendéglátóipari bútort, és kenyérszeletelő gépet, valamint targoncát vásároltak és az exporttételek között üzletberendezési és vendéglátóipari gépeket találhatunk. Csehszlovákiával most van kialakulóban a kapcsolat. A mintadarabok bevizsgálása már folyik Magyarországon és ha az igényeknek megfelelnek, irodabútort és különböző berendezéseket szereznek be Csehszlovákiából. Tavaly egyébként már vásároltak tőlük különböző sodronyszöveteket és háztartási gumikesztyűket. (Csehszlovákia a MÜÁRT hűtőberendezései iránt érdeklődik.) Az NDK-ból 530 literes hűtőszekrényeket, lágyfagylalt-készítő gépek különféle típusait, nagyüzemi takarítógépeket és csomagmegőrző automatákat vásárolnak és szállítóeszközöket (összecsukható rekeszek, raktári berendezések) adnak el. Az évről évre bővülő forgalomban jelentős az alkatrészek értéke is, amelyekkel a beszerzett gépek, berendezések zavartalan működését kívánja biztosítani a MÜÁRT. Azokat a termékeket, amelyeket a szocialista piacról egyáltalán nem, vagy csak kis mennyiségben lehet beszerezni, a MÜÁRT Olaszországból, Hollandiából, az NSZK-ból Franciaországból, Angliából, Svédországból és Dániából importálja. Itt is a vendéglátóipari gépek aránya a legnagyobb (kávéfőző, lágyfagylaltkészítő, sonkaszeletelő-gép stb.), de munkavédelmi felszereléseket, víz- és olajálló papírt, különböző berendezéseket stb. is vásárolnak. A piackutatásra ezen a téren is gondot fordítanak, részt vesznek minden jelentős vásáron és kiállításon, de szívesen rendelkezésre bocsátják saját bemutatótermüket a tőkés cégek számára is. Így kerül sor június folyamán az NSZK- beli és svéd cégek csomagológépeinek bemutatójára Budapesten. A megállapodásra Csáki László nemrégiben lezajlott kereskedelmi körútján került sor (NSZK és Dánia) az igen kedvező feltételek mellett megkötött szerződések (a többi között 40 darab automata gép, amelynek szervizellátását a magyar RAMOVILL vállalta) aláírásán kívül. b. 1. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (NKK) Bécsben összeült 23. kongreszszusának egyik legfontosabb feladata lesz az előző, 1969. évi isztambuli kongresszus kezdeményezésének a továbbfolytatása, a nemzetközi kereskedelem liberalizálásának előmozdítása. A liberalizálás programját nagy vonalakban már tisztázták, hátra van még egyes részletkérdéseknek a megvitatása. Az NKK célkitűzései: a) a készárukra kivetett vámok progresszív csökkentésének olyan programja, amely e vámokat belátható időn belül teljesen megszüntetné; b) nemzetközi megegyezés a nem vámjellegű kereskedelmi korlátok lebontásának és a versenyt akadályozó tényezők elleni védelmi rendszabályoknak a kérdésében; c) az agrártermékek kereskedelmi forgalmának liberalizálása. Mindezeken kívül foglalkozni kell még azzal a kérdéssel is, hogy miként lehetne kiterjeszteni a fejlődő országokra ugyanazokat a kedvezményeket, amelyeket a résztvevő országok egymásnak nyújtanak. Meg kell vitatni továbbá az ipari országok gazdasági és valutapolitikájának összehangolását szolgáló rendszabályokat. Az isztambuli kongresszus óta bekövetkezett újabb események — az NKK nézete szerint — még csak jobban kiemelik a liberalizálásra irányuló kezdeményezés sürgősségét, de nem mar ■ radnak hatástalanok a tárgyalások ügyrendjére sem. Ilyen új tényező a protekcionizmus új hulláma az Egyesült Államokban és más országokban; egy bizonyos fokú nézetazonosság kialakulása abban a kérdésben, hogy milyen preferenciális vámrendszer volna jó a fejlődő országoknak és nem utolsósorban az a tény, hogy megkezdődtek a tárgyalások az EGK-ba belépni, szándékozó országokkal. Amíg azonban be nem fejeződnek ezek a tárgyalások, az érintett kormán y Nemzetközi Kereskedelmi Kamara célkitűzései nyolc vajmi kevés kezdeményezést tehetnek a liberalizálás irányában. Egyébként is az európai országok külkereskedelmi forgalmukat 65 százalékban Európán belül bonyolítják le, így érthető, ha ezek az országok az EGK kibővítésének abszolút elsőbbséget tulajdonítanak. A fejlődő országok viszont attól félnek, vajon az európai tárgyalások sikere nem inkább csak az ő exportérdekeinek a rovására csattan-e majd el. Ők ugyanis a diszkrimináció eltörlésében látják gazdasági expanziójuk leghatékonyabb eszközét. Az NKK ezért a tárgyalások következő ügyrendjét tartja szükségesnek és egyben reálisnak: mindjárt az EGK kibővítéséről hozott döntés után nemzetközi kereskedelmi értekezletet kellene összehívni. Ez figyelembe venné az EGK-tárgyalások eredményeit csakúgy, mint a GATT szabályait. Megtartásáról a legrövidebb időn belül az ipar országok illetékes köreinek kellene dönteniük. Az NKK e közös akció sürgősségének alátámasztására hangsúlyozza, milyen nagy veszélyeket idéznek föl az olyan kereskedelempolitikai megtorló intézkedések, mint amilyent például az EGK és az Egyesült Államok között alkalmaztak a baromfiimport kérdésében. S most tartani lehet attól, hogy az EGK agrárpolitikájának a más országokra való kiterjesztését szintén hasonló megtorló rendszabályok fogják követni. Ha ugyanis az európai államok engedményeket tesznek egymásnak a fejlődő országok agrárexportjának a rovására, erre a fejlődő országok minden bizonnyal az európai termékek exportjának a korlátozásával válaszolnak. Az egyes országokban tapasztalható protekcionista törekvések olyan veszélyes láncreakciót indíthatnak el, amelyet azután aligha lehet majd megállítani. (1971. április 15.) A múlt esztendőben az albán gazdaság növekedési üteme felülhaladta az előirányzott szintet. A mezőgazdasági termelés jelentős mértékű bővülése mellett az ipari termelés növekedése is számottevő: 7,7 százalékkal emelkedett 1969-hez képest. Az építőipar 100 százalékra, a közlekedési ágazatok pedig még túl is teljesítették éves tervüket. 1970-hez képest idén a gazdasági, növekedés (ipar és mezőgazdaság együtt) 14,5 százalékos lesz. Ezen belül az ipari termelés emelkedése 9,3 százalékot, a mezőgazdaságé 22,3 százalékot tesz ki. A beruházások a múlt évihez képest 14 százalékkal bővülnek. Megnövekedett feladatok állnak az áruszállítási tevékenység előtt is, ugyanis 11 százalékkal nagyobb mennyiségű árucikk fuvarozását kell megoldani ebben az esztendőben. Albánia nemzeti jövedelme 1971-ben mintegy 12 százalékkal fog emelkedni. Számos élelmezési cikk termelésének emelését irányozzák elő (rizs, bab, hús, hal, cukor stb.). Jelentős mértékben növekszik az ipari nyersanyagok és késztermékek termelése is, pl. a nyersolaj és szén 11 százalékos, az elektromos energia 12 százalékos, a gépek és berendezések 20 százalékos, a cement 30 százalékos emelkedésével számol 1971- ben az albán gazdaságfejlesztési terv. A régebben elmaradott szerkezetű külkereskedelemmel bíró kis balkáni Albánia 1971. évi gazdasági előirányzatai ország ebben az évben, ötéves tervének (1971—75) első esztendejében számos új exportcikkel jelentkezik különféle piacokon, így például kivitelében jelentős helyet foglalnak el ezentúl a textiltermékek, (a múltban ebből bevitelre szorult), s ezen belül is nő a készruhák aránya. Egyéb új kész- és félkésztermékkel is bővül az ország kiviteli áruinak listája: krómérc, rézhuzalok, műanyagcikkek, élelmiszeripari termékek stb. Összegezve mintegy 6,7 százalékkal nő a múlt évhez viszonyítva 1971-ben a kivitt termékek mennyisége. Különösen nagy — 54 százalékos — növekedést irányoztak elő a friss gyümölcs és zöldség kivitelére nézve, pedig ezek a termékek már ma is fontos helyet foglalnak el az albán export áruszerkezetében. Az albán vállalatok és külkereskedelmi cégek az alábbi országokkal kötöttek ötéves kereskedelmi egyezményt: Kínai Népköztársaság, NDK, Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország. Romániával, Bulgáriával és Olaszországgal pedig éves kereskedelmi egyezmények alapján bonyolódik a forgalom. Albánia sok fontos gépet, berendezést és nyersanyagot importál, emellett a lakosság életszínvonalának emelése érdekében olyan közszükségleti cikkeket is, amelyeket jelenleg még nem gyártanak az országban. (1971. évi 2. szám.) The Economist Allende elnök az ország viszonyainak ismeretében óvatosan halad a reform útján. Nem ő hoz az új törvényeket, hanem az 1930-as évek egyik szocialista kormányától származó régi törvényekre támaszkodva rendeli ki az üzemi biztosokat (interventores) az egyes vállalatokhoz. A bankokra az állami befolyást úgy terjeszti ki, hogy a tulajdonos csoportoknak méltányos átvételi ajánlatot tesz. Az elnök nagy súlyt helyez arra, hogy a szociális átalakulás erőszaktól mentesen valósuljon meg. Ennek jegyében kívánja a kormány 7 millió hektárnyi földterület kisajátítását és 70 ezer család áttelepítését keresztülvinni. Ezen megfontolás alapján fékezi meg a földreform végrehajtása terén helyenként mutatkozó túlkapásokat is. Az Unidad Popular, a népi egység frontjának egyik vezetője, dr. Jacques Choncol, teljesen jogosnak tartja a földjeikről korábban erőszakkal elűzött indián törzseknek a földreform útján való visszatelepítését. Az ezzel kapcsolatos önkényes földfoglalásokat arra vezeti vissza, hogy a korábbi földtulajdonosok vonakodtak az akkori földreform-törvényeknek eleget tenni. Chonchol persze nem nyilatkozhat az Unidad Popular összessége nevében. A nagy szociális reform okozta átalakulással együtt járnak a gazdasági nehézségek is. A mezőgazdaságban, a bányászatban és a magánipar több szektorában csökkent a termelés és emelkedett a munkanélküliség. Dr. Allende megfontoltan halad a reform útján Chonchol nemrég figyelmeztetett arra, hogy a jövő év folyamán élelmiszerhiány következhet be, ezt azonban inkább a fogyasztás emelkedésének, mint a termelés csökkenésének tulajdonítja. Valószínű azonban, hogy az élelmiszerellátásban várható nehézségek a mezőgazdasági termelés zavaraira, valamint a tömeges állatvágásokra lesznek visszavezethetők. A réztermelés fejlesztésére irányuló tervek végrehajtása halasztást szenvedett. A réz termelési önköltsége a jelenlegi libránkénti 36 cent fölé fog emelkedni. Más chilei termékek exportját hátrányosan befolyásolja a rögzített valutaparitás. A hivatalos árfolyam szerint egy dollárnak 14 escudo felel meg, a fekete piacon az árfolyam közel van a 35-höz. A vállalatokat hátrányosan érinti, hogy a béremelések ellenére az árszint változatlan marad. Nem biztos, hogy a költségemelkedéseket a termelékenység növelése és a haszonrés csökkentése útján lehet-e ellensúlyozni. A mesterséges árrendszer, a valutaparitás irreális szinten való megállapítása, valamint az ipar decenralizálását célzó nagyarányú szubvenciók az Economist szerint a gazdasági életben nehézségeket fognak okozni, melyeknek leküzdésére a kormány nyilván erőteljes eszközöket (kényszertakarékosságot és a fogyasztási cikkek adagolását) lesz kénytelen bevezetni. (1971. április 16.) Fűtőtestek gyártását veszi át a Villamos Berendezés és Készülék Művek a svéd AWAB Anderstorp cégtől a napokban kötött kooperációs szerződés értelmében. A VBKM egyik gyára, amely eddig lámpatesteket készített, tavaly átállt a háztartási készülékek gyártására. E gyár érdekében vette fel a kapcsolatot a vállalat az AWAB céggel az Intercooperation kezdeményezésére. A svéd vállalat egyébként elsősorban fémtömegcikkekkel foglalkozik, s már régebben is gyártott hasonló fűtőtesteket, de az új típusokból SZAKOSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁSOK A KGST növénytermesztési állandó munkacsoportja április 20. és 23. között Budapesten, a Kertészeti Egyetemen tartja ülését. A tanácskozás színhelyén tartózkodó külföldi szakembereknek a Labor Műszeripari Művek néhány termékéből kiállítást rendezett. Ez a bemutató is jó alkalmat nyújtott ahhoz, hogy a magyar vállalat megismerje a felhasználók igényeit és fejlesztési terveit, ezek alapján állítsa össze. Elősegítheti továbbá a szovjet, NDK-beli, csehszlovák és lengyel vállalatokkal folyó kétoldalú szakosítási tárgyalásokat is. Az elmúlt években mintegy 40 új típusú — a többi között talaj-, takarmány-, növény-, gabona-, liszt- stb. — vizsgáló komplett mezőgazdasági laboratóriumot és egyedi műszert fejlesztett ki a vállalat. Ezekből szeretné a szocialista vállalatok igényeit kielégíteni. A várhatóan közeljövőben aláírásra kerülő szerződések szerint más mezőgazdasági vizsgáló laboratóriumot és műszert — amelyekre a magyar vállalatoknak a termelés során szükségük van — a szocialista országok vállalatai szállítanak. A szakosítási megállapodások a vállalatok közötti együttműködés új szakaszait is jelenthetik. A Labor Műszeripari Művek több olyan műszernek a dokumentációját kaphatja meg, amelyet mások már kikísérleteztek. A megállapodások jó alapot biztosíthatnak műszer- és részegységek behozatalára is. A Szovjetunióból például tavaly 250 ezer rubelért, az idén már 300 ezer rubelért importálnak műszereket. De a szerződések aláírásával várhatóan más országok vállalatai is bekapcsolódnak a szállításokba. F. A. Szerdán az Országos Piackutató Intézet Szalay utcai bemutatótermében három dán cég közös kiállítása nyílt meg. A Disa elektromos orvosi eszközeit, a Brüel und Kjaer akusztikai berendezéseit, a Radiometer rádiómétereit mutatja be. A Brüel und Kjaer tavaly 200 ezer dollárért adott el Magyarországon műszereket. © A Gyopár termelőszövetkezet melléküzemében az idén több száz ezer forint értékben a szovjet Zsiguli műszerfalainak egyes alkatrészeit készítik. " RÖVIDEN © A CHEMOLIMPEX Marokkóban versenytárgyalást nyert 15 000 méter heveder exportjára. Az ALUTRÖSZT tárgyal egy olasz céggel könnyűszerkezetű gyümölcs- és zöldséghűtőházak közös gyártásáról. A szigetelt épületet a magyar, a hűtőberendezést az olasz fél szállítaná. A HUNGAROTEX mintegy félmillió dollár értékű kötöttárut vásárol Indiától. II! Magyar Kereskedelmi Kamara jurniiiimiiKiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiíüitini Két szakbizottságról A Magyar Kereskedelmi Kamarában szinte minden napra jut egy-egy bizottsági, tagozati vagy szakmai csoportülés. Ezek közül most a filmbizottság és az alumíniumipari szakmai csoport üléséről adunk hírt. A filmbizottság tagjai a napokban megtekintették a tagvállalatok számára kiírt reklámfilm-pályázat győztes filmjeit — ezek közül hatot beneveznek az idei cannes-i nemzetközi reklámfilmfesztiválra — és a Hungaro revues-t, amely fogyasztási cikkeinket propagálja külföldön. Az utóbbi végleges és a bizottság tagjainak javaslatai alapján módosított formájában a tervek szerint májusban készül el. Az alumíniumipari szakmai csoport a Metalloglobusnál ülésezett és programja szerint ezúttal öt tagvállalata ötéves terveit vitatta meg. A vállalati beszámolókban a hangsúly az alumíniumfelhasználást érintő fejlesztési elképzeléseken volt. A következő öt évben a Fémmunkás Vállalat 105, a Hűtőgépgyár több mint 130, az IKARUS 60, a Magyar Hajó- és Darugyár 20 százalékkal növeli alumíniumfelhasználását, a Metalloglobus pedig az alumíniumfélgyártmányok forgalmának 2 százalékos növekedésével számol. Az ülésen többen is kifogásolták, hogy rossz az ellátásuk a megfelelő minőségű kötőelemekkel, elsősorban szegecsekkel és csavarokkal. 1971. ÁPRILIS 22.. Magyar perlitexport az IMSZK-ba A MINERALIMPEX jelentős exportot bonyolít le az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalathoz tartozó pálházai bányában kitermelt perlit nyers és őrölt formában történő forgalmazásával. A magyar perlit legnagyobb felvevőpiaca a Német Szövetségi Köztársaság, amellyel első ízben 1958-ban kötöttek szerződést 840 tonna perlit szállítására. Ez 1964-ben már elérte a 12 820 tonnát, majd visszaesés következett és 1966-ban csupán 3980 tonna perlitet exportált a vállalat az NSZK-ba. A MINERALIMPEX eladásainak csak fokozatosan, nehéz munkával tudott ismét teret nyerni a nyugatnémet piacon: 1967-ben 5440 tonna, egy év múlva 5070 tonna perlitre kapott rendelést. Az NSZK-ba irányuló magyar perlitexport 1970 végére minden előbbinél magasabb szintre emelkedett, elérte a 14 130 tonnát. A kivitel ez évben előreláthatólag a tavalyit is túl fogja szárnyalni. A pálházai perlitbánya kétéves rekonstrukciója 1971 végéig befejeződik. A termelés további emelkedése lehetővé teszi az export növelését. A Pálházán kitermelt perlit nagy részét Magyarországon használják fel. A fölösleg exportálásáról a MINERALIMPEX gondoskodik. Az NSZK után a perlit legnagyobb piaca Jugoszlávia, ahová 1970-ben 5560 tonnát; Csehszlovákia, ahová 4200 tonnát szállítottak. A tőkésországok közül Ausztria és Svájc is vásárol magyar perlitet. A piac további szélesítése folyamatban van. KOOPERÁCIÓ eddig csak kisebb sorozatokat hozott forgalomba. Ezek a részben panelrendszerű, részben bordás fűtőtestek 500, 750, 1000 és 1250 wattosak, és főleg kisebb szobák fűtésére szolgálnak. A svéd cég átadta a gyártáshoz szükséges összes szerszámot és célgépet, s rendszeresen ellátja a magyar vállalatot (külkereskedő: a TRANSELEKTRO) azokkal az alkatrészekkel, amelyek hazánkban vagy egyáltalán nem, vagy nem kellő mennyiségben kaphatók. A VBKM késztermékkel fizet, de a svéd partner ezenkívül is bőven rendel majd a svéd és a svájci piac számára: 1971-re 20 ezer darabot kívánnak átvenni, a jövőben pedig évi 40 ezer darab átvétele várható. A VBKM (illetve a TRANSELEKTRO) számára kizárólagos joggal megmarad a szocialista piac, a szerződésben meg nem nevezett országokba pedig mindkét cég szállíthat. A fűtőtestek továbbfejlesztését a VBKM és az AWAB közösen végzi. Várható, hogy rövidesen forgalomba hozzák a kisméretű, de 1 kilowattnál nagyobb teljesítményű kályhákat, amelyek iránt különösen az északi országokban nagy a kereslet. D. L. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel A szerkesztő bizottság elnöke: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Bp., V., Dorottya u. 6. IV. em. Telefon: 183-860 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Vill., Blaha Lujza tér 1—3. Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft. Terjeszti a Magyar Posta 71.2687/3 - Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008