Világgazdaság, 1971. május (3. évfolyam, 84/579-103/598. szám)
1971-05-04 / 84. (579.) szám
Szabad árfolyamot a márkának Nyugatnémet gazdaságkutató intézetek javaslata Nyugat-Európának egyoldalúan kell tennie valamit a dollár-beáramlás ellen, minthogy a jelek szerint Washingtont nem tudják hathatós intézkedésekre rávenni. Ez a gondolat húzódik meg a nyugatnémet gazdaságkutató intézetek nagy szenzációt keltő javaslata mögött, hogy a Bundesbank szüntesse meg a dollár árfolyamának támogatását. Az egyik intézet ennél tovább megy. A márka felértékelését ajánlja , s ez az elgondolás állítólag nem áll távol Schiller bonni gazdasági miniszter elképzeléseitől sem, aki újabb dollárválságtól tart. A nyugatnémet gazdaságkutató intézetek hétfőn a márka „lebegő” árfolyamának bevezetését, sőt egyikük a márka felértékelését javasolja a bonni kormánynak, mint a dollárbeáramlás meggátolásának, az infláció megfékezésének egyetlen eszközét. Az NSZK öt gazdaságkutató intézetének munkaközössége közös jelentésében kifejti, hogy az áremelkedés megállításának hagyományos eszközeit már kimerítették, de eredményt nem értek el. A kormánynak haladéktalanultennie kell valamit, különben az áremelkedés csak meggyorsul. Bonn-nak nem szabad visszariadnia attól, hogy a beváltási árfolyamot, mint árpolitikai eszközt latba vesse. (Az NSZK konjunkturális helyzetére vonatkozólag lásd a 2. oldalon közölt jelentést.) A nyugat-berlini gazdaságkutató intézet különvéleményében a szabadon lebegő valutaárfolyamnál helyesebbnek tartaná az egyszeri újabb felértékelést, mert ennek időpontját a kormány a legelőnyösebben választhatná meg. Hozzáteszi az intézet, hogy a legutóbbi hónapok hatalmas valutabeáramlását követően az NSZK kockázat nélkül vállalhatná a felértékeléssel járó valutakiáramlást. A „lebegő” árfolyam bevezetése azt jelentené, hogy a frankfurti jegybank megszünteti a dollár intervenciós vásárlások útján való támogatását és a dollárárfolyam kialakítását a kereslet és a kínálat játékára bízná. Ennek azonnali eredménye a dollárbeáramlás csökkenése lenne, hiszen a dollár árfolyama esne, tehát a spekulációnak nem lenne érdemes dollárt eladni a nyugatnémet devizapiacon. A dollárbeáramlás csökkenése enyhítenéaz inflációs nyomást is, mert megszüntetné a belföldi pénzellátás állandó bővülését azokkal a márkaösszegekkel, amelyeket a felvásárolt dollárért kifizet. Schiller bonni gazdasági miniszter elismeréssel nyilatkozott a gazdaságkutató intézetek közös jelentéséről, amely, mint mondta, alkalmas alapot szolgáltat a kormány jövendő gazdaságpolitikájának megvitatásához, a márka árfolyamával kapcsolatos javaslatra azonban nem tett megjegyzést. Bonni tájékozott körökben a Reuter tudósítója szerint azt mondják, hogy a „lebegő” árfolyam, vagy a felértékelés gondolata összhangban van Schillernek azzal az elképzelésével, hogy a nemzetközi valutarendszert rugalmasabbá kell tenni. A Közös Piac hamburgi pénzügyminiszteri értekezletén Schillernek nem sikerült a nagyobb rugalmasság gondolatát elfogadtatni partnereivel. Múlt csütörtökön Hannoverben mondott beszédében megjegyezte: a minisztereknek azt a tervét, hogy a közös valutapolitikai álláspontot a Nemzetközi Valuta Alap szeptember végi közgyűléséig kialakítják, előre nem látható események felboríthatják. Az idézett körök szerint Schiller arra célzott, hogy újabb dollárválság törhet ki, ha Nyugat-Európa nem tesz közös lépéseket a dollárbeáramlás megfékezésére. Újból elmérgesedett a Tovább romlik a viszony Algéria és Franciaország között. A CFP francia olajvállalat váratlanul hazarendelte Algériában dolgozó személyzetének tagjait. A vállalat egyik szóvivője Párizsban azt hangoztatta, hogy Algéria kérte fel a 166 francia szakembert a távozásra. Hivatalos algériai körök szerint viszont a CFP egyoldalúan döntött személyzetének hazahívása mellett. A mostani francia lépést megelőzően, a múlt hét végén, zsákutcába jutottak a CFP és a másik francia olajvállalat, az ELF-ERAP képviselőinek algíri tárgyalásai. A megbeszéléseken elsősorban a francia vállalatok kártalanításáról és az új algériai kőolajtörvényről volt szó. A CFP műszaki gárdájának visszavonása ellenére az algériai energia- és kőolajipari minisztérium felajánlotta az együttműködést a francia olajvállalatoknak, s így többek között hangsúlyozta azt is, hogy a CFP szakértőit ismét visszaengedik volt munkahelyükre, ha azt kívánják. A Sonatract pedig azt javasolta, hogy folytassák a vállalati szintű megbeszéléseket, s ezek keretében rendezzék a szakértők visszatérésének kérdését is. Rumedien algériai elnök május 1-i beszédében ismét hangoztatta országa függetlenségi törekvéseit és az intézkedések végleges és megmásíthatatlan voltát. Sőt a megegyezés hiányában kilátásba helyezte a teljes államosítást is. francia—algériai viszony A franciák nem akarják megvenni Algéria olaját és borát — mondta —, s mindenáron gazdasági blokád alá akarják helyezni egykori gyarmatukat. E kísérletük azonban kudarcra van ítélve: Algéria ugyanis el tudja adni az olajat. Bumedien ismét hangsúlyozta, a kapu az együttműködésre továbbra is nyitva áll, annak ellenére, hogy Algéria hasonló jellegű felhívásai francia részről eddig süket fülekre találtak. (Reuter, MTI) Befejeződött a GATT-konferencia Genfben befejeződött a GATT tagállamainak nem hivatalos „csúcskonferenciája”, amelynek középpontjában a nemzetközi kereskedelem kérdései álltak — jelenti a Reuter-iroda. A megbeszélések után nyilvánosságra hozott kommüniké megállapítja: konstruktív és széles körű véleménycserére került sor. A 78 GATT-tagállam közül 60 ország képviselői vettek részt az ülésszakon, és egyetértettek abban, hogy a GATT novemberi hivatalos konferenciájának előkészítése szempontjából igen hasznos volt a mostani találkozó. A küldöttek megegyeztek abban is, hogy a GATT jelenlegi programját folytatni és bővíteni kell minden területen a világkereskedelem további kiterjesztése érdekében. A közlemény hangsúlyozza: különös figyelmet szenteltek a fejlődő országok kereskedelmi problémáinak. Az APA osztrák hírügynökség szerint a genfi megbeszéléseken a GATT jelenlegi „egy helyben topogó” tevékenysége volt a fő téma. A stagnálást az európai integráció előreláthatatlan jövője, másrészt pedig az amerikai protekcionista törekvések tisztázatlansága okozza. GAZDASÁGI FESZÜLTSÉGEK A NATO ORSZÁGAI KÖZÖTT Az Atlanti Szövetség brüsszeli központjában működő diplomaták attól tartanak, hogy Nyugat-Európa és Észak - Amerika gazdasági feszültsége addig erősödik, amíg aláaknázhatja a NATO szervezetét. Az aggodalom tájékozott körök szerint elsősorban azokból a vádakból táplálkozik, amelyeket az USA és a Közös Piac emel egymás ellen a protekcionistának bélyegzett kereskedelempolitikai intézkedések miatt. Hozzájárul ehhez az USA fizetési mérlegének deficitje, az Amerikából importált infláció problémája is. „A valutapolitikai, kereskedelmi és gazdaságpolitikai nézeteltérések napról napra erősödnek, hónapról hónapra súlyosbodnak, s félő, hogy előbb-utóbb aláaknázzák az Atlanti Szövetség politikai támogatását” — mondotta egy magas rangú diplomata. A NATO tulajdonképpen nem alkalmas fórum a gazdaságpolitikai kérdések megvitatására, de a szervezet tavaly decemberben tartott legutóbbi miniszteri értekezletén Sharp kanadai külügyminiszter már rámutatott arra, hogy a kereskedelmi protekcionizmus erősítése meggyengítheti a szövetség szolidaritását. A diplomaták ezzel kapcsolatban idézik az Észak-atlanti Szerződés második cikkelyét, amely kifejezetten felszólítja a tagállamokat: „Küszöböljék ki a konfliktusokat nemzetközi gazdaságpolitikájukban, és ösztönözzék a gazdasági együttműködést a tagállamok között.” Egy diplomata kijelentette, óhatatlanul egyre több lesz a nézeteltérés Európa és Észak-Amerika között. A NATO nem foglalkozik ezzel a problémával a súlyának megfelelően. Emlékeztetett arra, hogy Connally amerikai pénzügyminiszter nemrégen kijelentette: „radikális változtatásokra” van szükség az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek kereskedelmi kapcsolataiban. Nyugatnémet Diesel-motor kipróbálása a Szovjetunióban A szovjet autóipari minisztérium közölte a nyugatnémet Klöckner, Humboldt-Deutz konszern képviselőivel, hogy a vállalat által gyártott léghűtéses Diesel-motor próbaüzemeltetése nagyon jó eredményeket hozott. A Szovjetunióban több mint hat hónapja folyik a Deutz-motorok kipróbálása. Az NSZK-beli cég küldöttsége kétnapos látogatáson tartózkodott a Szovjetunióban és találkozott Taraszov autóipari miniszterrel is. Mint ismeretes, a Szovjetunió bejelentette, hogy saját maga fogja felépíteni a Káma folyó mentén az óriási teherautógyárat, de továbbra is lehetőség nyílik a kooperációra egyes nyugati cégekkel. (Reuter) A JKSZ ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE Határozat a beruházási politika szabályozásáról A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöksége Brioni szigetén háromnapos kibővített ülésén megvitatta a politikai és gazdasági helyzetet. Megállapodtak, hogy a JKSZ-ben uralkodó helyzet megvitatására összehívják a párt második konferenciáját. Ezt követően a párt köztársasági vezető fórumai tartanak üléseket. A gazdasági kérdések jelentős helyet kaptak a vitában. Megállapították, hogy a problémák fő okait a gazdaság szerkezetének hibáiban, a gazdaság megszilárdítását célzó program következetlen végrehajtásában lehet megtalálni. Az elnökség határozata a stabilizációs program következetesebb végrehajtását sürgeti. Hangsúlyozzák, hogy határozottan szabályozni kell a beruházási politikát és szigorúan be kell tartani azt az elvet, hogy csak a lehetőség határain belül szabad költeni. Ezt még annak árán is be kell tartani, hogy egyes beruházásokat ily módon le kell állítani. A másik elv, hogy nem szabad csökkennie az alacsony jövedelműek életszínvonalának, sőt ezt az átlagosnál gyorsabban kell emelni. A gazdasági kérdésekről és az önigazgatás elméletének problémáiról az önigazgatók néhány nap múlva kezdődő szarajevói konferenciáján részletesebben esik szó. A kongresszus jelentőségét mutatja, hogy Tito elnök már a tanácskozás első napján, szerdán beszédet mond. . . .-V l'f/i'f NAPRÓL NAPRA ♦ A DOLLÁR DEVIZAPIACI TÁMOGATÁSÁNAK BESZÜNTETÉSÉT, sőt a nyugatnémet márka felértékelését javasolják a nyugatnémet gazdaságkutató intézetek. A jelentés szerint — amelynek elgondolásai állítólag nem állnak távol a bonni gazdasági miniszter elképzeléseitől — más eszköz már nem marad a dollárbeáramlás megfékezésére, s ezzel a belső áremelkedés és konjunktúra lecsillapítására. Az NSZK konjunkturális helyzetéről külön írás foglalkozik a 2. oldalon. ♦ EREDMÉNYES VOLT TÍMÁR MÁTYÁS PÁRIZSI LÁTOGATÁSA, amelynek során megbeszélést folytatott Giscard d’Estaing pénzügyminiszterrel. A magyar miniszterelnök-helyettes hazatérése után nyilatkozatot adott, s ebben hangsúlyozta: növelni kell a magyar cikkek franciaországi eladásait. Ennek érdekében hasznos lenne a két ország minisztereinek tanácskozása, hogy a kereskedelemben mutatkozó akadályokat elháríthassák. , ♦ FESZÜLTSÉGEKET IDÉZETT ELŐ AZ NDK NÉPGAZDASÁGÁBAN az elmúlt évek nagymértékű fejlesztése — állapítja meg a Sajtószemle rovatunkban ismertetett írás. Nem áll mindig rendelkezésre megfelelő munkaerő és építőanyag a beruházásokhoz, s nem elegendő mennyiséget termeltek egyes fogyasztási cikkekből. Hiányosságok mutatkoznak a vállalati vezetésben, a központi tervezésben és irányításban, valamint a gazdaságpolitikában is — írja az egyik lengyel újság cikke. ♦ NEM SZORÍTOTTA HÁTTÉRBE AZ ÜVEGIPAR FEJLŐDÉSÉT a műanyagok térhódítása, sőt inkább javultak a konjunkturális lehetőségek. Az Üvegipari Művek sikeresen kamatoztatja e lehetőségeket, gyorsan és rugalmasan alkalmazkodik a belföldi igények változásához, de kihasználja a külföldi piacok kedvező helyzetét is. Az Üvegipari Művek exportja állandóan emelkedik. ♦ A LONDONI FÉMTŐZSDE ÉS A KELET-NYUGATI KERESKEDELEM összefüggéseit taglalja a 4. oldalon közölt cikkünk. Eszerint a szocialista országok tőkés relációban a színesfémet főként a tőzsdén keresztül értékesítik, de gyakran vevőként is fellépnek. A szocialista országok egymás közötti kereskedelmére is hat a fémtőzsde, a tőzsdei árjegyzések ugyanis befolyásolják a KGST-országok kereskedelmében alkalmazott árakat is. Aláírták a magyar—kínai árucsere-forgalmi megállapodást Április 28-án Pekingben aláírták a Kínai Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti 1971-re szóló árucsere-forgalmi és fizetési megállapodást — jelentette az Új Kína hírügynökség. A megállapodást Bíró József magyar külkereskedelmi miniszter, illetve Paj Hsziengkuo kínai külkereskedelmi miniszter írta alá. Jelen volt Li Hsziennien miniszterelnök-helyettes is. A Kínai Népköztársasággal 1961-ben kötötte meg Magyarország az első árucsere-forgalmi megállapodást és azóta is rendszeres éves megállapodásokon nyugszik a két ország közötti külkereskedelem. A hosszú lejáratú megállapodásra eddig csak egy alkalommal, 1958-ban került sor, mégpedig az 1959- től 1962-ig terjedő időszakra. A kereskedelmi kapcsolatok alakulásáról kértünk tájékoztatást a Külkereskedelmi Minisztériumban. A magyar— kínai kereskedelmi kapcsolatok, az áruforgalom alakulása nem volt mindig egyenletes, azonban — az átmeneti visszaesés után — az utóbbi években már bizonyos élénkülés látható. Két év alatt — az 1970-ben megvalósult és az 1971-re előirányzott árucsere-forgalom jelentős, mintegy 40 százalékos növekedést mutat az 1969. évihez képest. Mindkét fél részéről megvan a szándék, hogy a gazdasági kapcsolatokat bővítsék és egyben fejlesszék. Ha az idei forgalom várható tendenciáit vizsgáljuk, akkor mindkét oldalról az árucserében emelkedés mutatkozik. Lényegében az áruösszetétel az idén is az eddigi évekével azonos lesz. A magyar export mintegy egyharmada a jövőben is a szerszámgép-, továbbá nagy mennyiségben jármű- és járműalkatrész-, valamint jelentős értékű acél-alumíniumkábel-, hengereltáru-, illetve oxigénpalack-szállítás lesz. A magyar importlistán a színesfémek, a hús és húskonzervek, különféle alapanyagok, könnyűipari fogyasztási cikkek és élelmiszeripari termék szerepelnek.* A forgalom további bővítését segíti majd elő, ha mindkét ország vállalatai több piackutató delegációt szerveznek és így kölcsönösen jobban megismerik egymás szállítási lehetőségeit. Erre mutat az is, hogy például a TECHNOIMPEX szakemberei a múlt évben a Csepeli Szerszámgépgyár képviselőivel közös üzleti utat tettek a távol-keleti országban. Tárgyalópartnereik a Machimpex kínai külkereskedelmi vállalat üzletkötői voltak. A Csepeli Szerszámgépgyár már évek óta szállít szerszámgépeket Kínának, s termékeinek jó hírét bizonyítja, hogy akínai vállalat az idén lényegesen több szerszámgépet vásárol. Április közepén Budapesten aláírtak egy magánjogi szerződést, amely szerint a MOGÜRT 200 darab Csepel B- 150 típusú normál tehergépkocsit szállít a Kínai Népköztársaságnak. Ugyanakkor tárgyalások folynak további 300 Csepel D—450/B típusú billenő tehergépkocsi, továbbá 150 DR— 50/D .típusú dömper szállításáról. A magyar exportlistán további alkatrészszállítások is szerepelnek. Az 1971. évi magyar—kínai külkereskedelmi megállapodás egyik nagy tétele a magyar közúti járműexport. (Egyébként a MOGÜRT már 1972-ben szállított 130 autóbuszt és 5 dömpert Kínába. Néhány évi mérsékelt áruforgalom után 1970-ben ismét nagy menyiségű autóbusz és dömper került exportra.) Kedvező, hogy a kínai fél 1971-re bejelentett specifikált igényét a MOGÜRT-nek sikerül megfelelő összetételű áruösszetételben kielégítenie. Több magyar vállalat a forgalom növelése végett a közeljövőben piackutató körutat tervez Kínába. Dr. Bíró József koreai látogatása Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter Ke Ung The, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külkereskedelmi minisztere meghívására Phenjanba érkezett. Dr. Bíró József vendéglátójával tárgyalásokat folytatott a két ország gazdasági kapcsolatairól, és megtekintette a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népgazdasági eredményeit bemutató állandó kiállítást. Dr. Tímár Mátyás franciaországi tárgyalásairól Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn hazaérkezett Franciaországból, ahol Valery Giscard d’Estaing gazdasági- és pénzügyiminiszter meghívására néhány napot töltött. Látogatásának tapasztalatait összefoglalva dr. Tímár Mátyás a következő nyilatkozatot adta: — Tárgyalásaink őszinték, nyíltak, célratörőek voltak. Az elmúlt években, és főleg Fock elvtárs 1968. évi franciaországi látogatása óta, bővültek a magyar—francia gazdasági kapcsolatok, de úgy látjuk, hogy még sok lehetőség van a kooperációk, az együttműködés különböző formáinak kibontakoztatására. A Magyarországról származó francia vásárlások alacsonyabb szinten mozognak, mint a magyar beszerzések, s kerestük annak lehetőségeit, hogyan növelhetnék vásárlásaikat a francia cégek, hogy kiegyensúlyozottabb legyen a forgalom. Ezenkívül szóba került a harmadik piacokon való együttműködés: Dél-Amerikában, Észak-Afrikában és máshol is kínálkozik ilyen lehetőség. Tárgyalásainkon külön hangsúlyt kapott a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek franciaországi exportjának kérdése, mivel a bevitelt erősen sújtják a Közös Piac rendelkezései. Megbeszéléseinkről emlékeztetőt állítottunk össze, amely összefoglalja a legközelebbi tennivalókat. Ez részben a kooperációkra vonatkozóan tartalmaz konkrétan meghatározott feladatokat. Megjelöli azt is, hogyan lehetne a közös piaci rendtartásokkal kapcsolatosan mindkét fél számára kedvező megoldást találni. Szó van benne a tervezőszervek elképzeléseinek részben tartalmi, részben metodikai koordinációjáról. Felmerült az is, hogy célszerű lenne a mezőgazdasági miniszterek vagy helyetteseik találkozóját megszervezni. Ezek a most előttünk álló legfontosabb tennivalók, s az eredmények remélhetőleg már egy éven belül jelentkeznek" — fejezte be nyilatkozatát dr. Tímár Mátyás. Magyar-holland vegyes bizottsági tárgyalások A Magyar Népköztársaság és a Holland Királyság 1968-ban megkötött gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodása alapján május 4-én vegyes bizottsági tárgyalások kezdődnek Hágában. A tárgyalások célja, hogy megvizsgálják a két ország vállalatainak eddigi kooperációs tevékenységét, s tárgyaljanak a további együttműködés előmozdításának lehetőségeiről.