Világgazdaság, 1971. június (3. évfolyam, 104/599-125/620. szám)

1971-06-11 / 112. (607.) szám

1971. JÚNIUS 11., PÉNTEK III. ÉVFOLYAM, 112. (607.) SZÁM Az USA enyhíti az embargót Kína irányában Moszkvába érkezett a kínai küldöttség vezetője Tegnap két fontos kínai vonatkozású hírt jelentettek a hírügynökségek: Moszkvába érkezett a kínai kereskedelmi küldöttség vezetője, az amerikai elnök pedig bejelentette a Kína viszonylatában érvényes kereskedelmi embargó szá­mottevő enyhítését. Nixon egyszersmind közölte, hogy felfüggesztették azt a ren­delkezést, amely előírja, hogy a szocialista országok által vásárolt gabona 50 szá­zalékát USA lobogó alatt hajózó gőzösökön kell szállítani. A Kína külkapcsola­­taival foglalkozó jelentések közül említést érdemel az is, hogy miután Ceausescu román elnök Pekingből tovább utazott Észak-Koreába, most Tepavac jugoszláv külügyminisztert látják vendégül a kínai fővárosban. A hónap végén kanadai küldöttség érkezik Kínába, s ezt a kereskedelmi miniszter vezeti. Új-Zéland ugyancsak kereskedelmi küldöttséget óhajt Kínába küldeni. Japán kormány­körökben most tanácskoznak arról, hogy milyen útravalóval lássák el az ugyan­csak Pekingbe igyekvő hivatalos küldöttséget, amely a két ország közötti hiva­talos kapcsolatok lehetőségeiről kíván tájékozódni. Ji Csing-Tang, a kínai külkereske­delmi minisztérium főosztályvezetője, a kereskedelmi kormányküldöttség vezetője Moszkvába érkezett, hogy kereskedelmi tárgyalásokat folytas­son a Szovjetunió és a Kínai Nép­­köztársaság kölcsönös áruszállításairól. A kínai kereskedelmi kormányküldött­ség tagjai és szakértői már korábban megérkeztek a szovjet fővárosba — je­lenti a TASZSZ hírügynökség. Az elmondottakhoz a Reuter jelenté­se hozzáfűzi, moszkvai diplomáciai kö­rökben úgy vélik, hogy a múlt év vé­gén kötött kereskedelmi egyezmény alapján folynak majd a szovjet-kínai gazdasági tárgyalások. A Kínához fűződő kapcsolatokat il­letően fontos bejelentés történt az Egyesült Államokban is. Nixon tegna­pi sajtóértekezletén közölte, hogy a jö­vőben az amerikai ipar termékeinek egész sora adható el Kínának, és fel­függesztik a kínai árucikkek importjára vonatkozó tilalmat. Szólt arról is, hogy a Szovjetunió, Kelet-Európa és Kína viszonylatában nem kötik többé enge­délyhez a gabonafélék exportját, és fel­oldják azt a rendelkezést, amely sze­rint a szocialista országok által vásá­rolt amerikai gabona 50 százalékát USA-lobogó alatt hajózó gőzösökön kell szállítani. A megfigyelők ezt az egyik legfontosabb intézkedésnek mi­nősítik, eddig ugyanis az amerikai ha­­j­ószállítás magas bérei és egyéb nagy költségei miatt gyakran nem bizonyult kifizetődőnek a szocialista országok számára, hogy az Egyesült Államoktól búzát, lisztet vagy takarmánygabonát vásároljanak. A Kínai Népköztársasággal való kap­csolatok javítására irányuló lépés ke­retében a fogyasztási cikkek és egyéb nem stratégiai áruk hosszú sora szaba­don adható el Kínának, az úgynevezett általános kiviteli engedély alapján. Az embargót a többi között az alábbi cikkekre vonatkozóan szüntették be: személygépkocsik, motorkerékpárok, lokomotív alkatrészek, villamos háztar­tási berendezések, televíziós vevőkészü­lékek, motorok és generátorok. Egyes vegyitermékeket, háztartási cikkeket, mezőgazdasági gépeket és alkatrésze­ket, traktorokat és tejipari berendezé­seket ugyancsak felszabadítottak a ki­viteli tilalom alól. A hűtőszekrények, órák, fényképezőgépek, orvosi műszerek és gyógyszerek, a műtrágya, a szövött anyagok szintén az úgynevezett exten­­zív listára kerültek. A nyersvas, illetve a vas és acél egyéb elsődleges formái (kivéve a 6 százalék kobalt-tartal­­múakat), ugyancsak eladhatók Kínának a liberalizálási intézkedés alapján. Szál­líthatók irodagépek is, például írógé­pek, másoló- és számítógépek, papír­ipari berendezések, a drága fémek kö­zül pedig a nem aranyból vert érmék, a gyöngyök, a gyémántok és kvarc­­kristályok. Továbbra is tilalmi listán maradnak a négykerék-meghajtású gépkocsik, a dzsipek és egyéb katonai jellegű jár­művek, továbbá az árucikkeknek az alábbi három fő kategóriája: kőolaj­ipari termékek; bizonyos navigációs és hírközlési berendezések; nagyméretű csövek hegesztő berendezései. A bejelentés kapcsán tartott sajtó­­tájékoztatón Brown, a külügyminiszté­rium távol-keleti ügyekben illetékes államtitkára elmondotta, hogy a kő­olajipari termékeket azért vonták ki a liberalizálás hatálya alól, mert az ame­rikai hatóságok ezt a kategóriát gon­dosabban akarják ellenőrizni. E termé­kek közé tartozik például lökhajtásos gépek hajtóanyaga is — jegyezte meg. A vásárlási igényeket ezekre, és más az extenzív listán nem szereplő cikkekre vonatkozóan egyedi elbírálásban része­sítik majd. Az amerikai hatóságok nem alkottak képet arról, hogy mekkora kereskedel­met kíván az USA-val a Kínai Népköz­­társaság, de 1950-ben, a kapcsolatok romlása előtt, a kétirányú kereskede­lem hozzávetőleg 200 millió dollár volt. Kína jelenlegi importját 2 milliárd dol­lárra becsülik, s ebből a szocialista or­szágok hozzávetőleg 1 milliárd 500 mil­lió dollárral részesednek — hangoztatta Brown. Ziegler, a Fehér Ház sajtófőnöke ki­jelentette, hogy az elnök fontos lépés­nek tekinti ezt az akciót. Nixon később fontolóra vehet egyéb lépéseket is a Kínához fűződő kapcsolatok javítása ér­dekében. A kereskedelmi tilalom feloldása va­lószínűleg nem vezet a forgalom gyors megélénkülésére az Egyesült Államok és Kína között — véli a Reuter was­hingtoni tudósítója. Peking eddig nem mutatott nagy érdeklődést az amerikai áruk iránt, s nincs semmi biztosíték arra, hogy egyáltalán vásárolni akar-e Amerikától. Mostanáig nem volt bizo­nyos, hogy az Egyesült Államok a Kí­nából származó importot is engedélye­zi, jóllehet a megfigyelők rámutattak, hogy Kína bizonyosan nem érdekelt az amerikai cikkek megvételében, ha nem exportálhatja javait az Egyesült Álla­mokba. A jövőben a kínai cikkek álta­lános engedély (general licence) alap­ján léphetnek be az Egyesült Államok­ba, de az amerikai hatóságok fenntart­ják a jogot, hogy ellenőrzést gyakorol­janak, ha ezt szükségesnek ítélik. A kínai importra a szocialista országok áruival azonos vámtételeket állapítanak majd meg. A megfigyelők nézete szerint a ke­reskedelem fejlődésének fő akadálya az lesz,­ hogy Kínának kevés olyan áruja van, amit az Egyesült Államok igényelne. Emellett a fő kínai export­cikk a textil, az Egyesült Államok­ban pedig éppen most követelnek szi­gorúbb intézkedéseket az olcsó kül­földi textíliák beáramlásának meg­akadályozására. Nixon, aki nyilatkozatában azt­ mon­dotta, hogy az Egyesült Államok nem hagyhat tovább figyelmen kívül egy 700 milliós népet, közölte, hogy mint­egy öt hét múlva tájékoztatást ad ar­ról: megszüntetik-e az amerikai ellen­állást a Népi Kína ENSZ-tagságával szemben. Ennek az ellenállásnak a megszün­tetésére biztat a többi között a Ceau­­cescu látogatása nyomán kiadott közös közlemény, amelyben a román fél le­szögezi, hogy manapság nem oldhatók meg a Kínai Népköztársaság részvé­tele nélkül a nemzetközi élet fontos kérdései. E közlemény egyben beje­lenti, hogy Kína később meghatáro­zandó időpontban párt- és kormány­­küldöttséget meneszt Romániába. Kína külkapcsolatainak fejlesztését illetően figyelmet érdemel a Jugoszlá­viához fűződő viszony alakulása is. A jugoszláv külügyminiszter tiszteletére rendezett tegnapi banketten, Li Hszien- Nien miniszterelnökhelyettes kijelen­tette : az utóbbi években növekedett Kína és Jugoszlávia kereskedelme, a kapcsolatok javultak, és továbbfejlesz­tésükre kedvezőek a kilátások. A Kína külkapcsolatairól szóló kép teljesebbé tételéhez hozzátartozik an­nak említése is, hogy Anthony Wedg­­wood-Benn volt miniszter, a brit mun­káspárt alelnöke szeptemberben a kí­nai külügyi intézet meghívására a Kí­nai Népköztársaságba látogat. Június 25-én érkezik Pekingbe a Jean-Luc Pepin külkereskedelmi miniszter vezet­te kanadai küldöttség. A hivatalos kül­döttségben a mezőgazdaság, az erdé­szet, a bányaipar, a gyáripar, a bankok, továbbá az export-import érdekeltsé­gek képviselői kapnak helyet. A dele­gációt a kínai külkereskedelmi minisz­ter hívta meg. Új-Zéland miniszterel­nöke egy parlamenti nyilatkozatban be­jelentette, hogy a külügyminisztérium tájékozódó megbeszéléseket folytat: hajlandó-e Kína egy új-zélandi keres­kedelmi küldöttség fogadására. Kíná­ba készül egy japán delegáció is, ame­lyet Noda volt miniszter, a kormány­párt kínai bizottságának elnöke vezet majd. Az utazás előkészítésére hivatott értekezleten Fukuda pénzügyminiszter kifejtette: igénybevehetők a bankhite­lek a kínai kereskedelemben anélkül, hogy a jelenlegi export-import bank­törvényt módosítanák. Az utazás célja annak felderítése: megvan-e a lehető­ség a két ország közötti hivatalos kap­csolatok helyreállítására. Vajna János IÍJ LÉPÉS A BALKÁNI Manescu Athénba látogat Manescu román külügyminiszter pénteken érkezik négynapos hivatalos látogatásra Görögország fővárosába. Tárgyalásain — az athéni hivatalos közlés szerint — a kereskedelmi és kul­turális kapcsolatok javításának és a balkáni országok között kötendő meg­nemtámadási szerződés megvalósítá­sának lehetőségeiről lesz szó. A Rett­er-iroda jelentése felhívja a figyelmet arra, hogy Manescu látogatá­sával már a második szocialista balkáni ország külügyminisztere látogat At­hénba. Tavaly Bazsev bolgár külügy­miniszter tanácskozott az athéni veze­tőkkel a kapcsolatok javításáról. A görög külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta: a társadalmi és politikai rendszerek eltérése nem akadályozhat­ja meg a balkáni országokat a jószom­szédi kapcsolatok kibővítésében. Utalt arra, hogy az athéni kormány május­ban helyreállította a diplomáciai kap­csolatokat Albániával. Görögország — tette hozzá —, különösen érdeklődik a Bulgária által áprilisban felvetett gon­dolat, a balkáni megnemtámadási szerződés megvitatása iránt. Ami a tárgyalásokon szóba kerülő bilaterális kérdéseket illeti, a román fél a Reuter-iroda értesülése szerint a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok kibővítésén túl, elsősorban arra szeret­ne alapot találni, hogy Görögországban közös görög—román vállalatok létesül­jenek. Románia és Görögország ötéves ke­reskedelmi egyezményét egyébként 1970. december 15-én írták alá. Ennek értelmében a kölcsönös árucsere értéke 1971-ben 30 millió dollárra emelkedik, az 1970. évi 11 millió dollárról. ÚJ LÉPÉS A BALKÁNI EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN ! Manescu Athénba látogat ! Brazil tiltakozás az USA nyomása ellen Az amerikai törvényhozás újból el­halasztotta a döntést az Egyesült Ál­lamok részvételéről a Nemzetközi Ká­véegyezményben. Az egyezményben va­ló részvétel sarkalatos pontja a brazí­liai oldható kávé importja, illetve az arra kivetendő vám. A brazil kormány a napokban adta hírül, hogy ragaszkodik felségvizeinek 200 mérföldes határához, erre a terü­letre nem enged be idegen halászhajó­kat. Az USA törvényhozása most Bra­zília lépésére hivatkozva odázta el a kávétörvény megszavazását. (Reuter) A SVÁJC HARCRA KÉSZÜL A FORRÓ PÉNZ ELLEN A devizapiacok csütörtökön — nem­csak az ünnep miatt — nyugodtak vol­tak. A valutahelyzet bizonytalansági té­nyezői azonban változatlanul megvan­nak, s minden nap meghozza az újabb fejleményeket. Ezúttal a hírügynökségi jelentések arról számolnak be, hogy a svájci pénzügyminiszter a parlament­ben ismertette a spekulációs pénzáram­lás ellen tervezett intézkedéseket. A tíz leggazdagabb tőkésország képviselői eredménytelenül tanácskoztak arról, hogy az európai pénzpiacot miként véd­jék meg a dolláráradat következményei­től. Egy neves amerikai szakértő a dol­lár leértékelését, vagy pedig ár- és bér­ellenőrzés bevezetését javasolta. A de­vizapiacon hanyatlott a kanadai dollár árfolyama, amelyet legutóbb felnyomott a Szovjetunióval kötött nagy búzael­adási ügylet híre. Celio svájci pénzügyminiszter a par­lamentben bejelentette, hogy a kor­mány megkezdte az intézkedések ki­dolgozását, amelyek a spekulációs „forró pénz” beáramlásának elhárítá­sára szükségesek. Felsorolta, hogy mi­lyen lépéseket vettek fontolóra. Szóba jöhet az, hogy megszüntetik a kama­tok fizetését a külföldi valutában el­helyezett betétek után, sőt esetleg „negatív kamattal” sújtják ezeket a betéteket. A svájci frank nemrég életbe lép­tetett 7 százalékos felértékelésének ki­egészítéséül szolgáló lehetséges lépések között említette a miniszter a mini­mális tartalékletét bevezetését a ke­reskedelmi bankok számára, amely szükség esetén elérheti a 100 százalé­kot is. Esetleg valamilyen más ellen­őrzési intézkedéssel próbálják megaka­dályozni, hogy a beáramló pénz a ke­reskedelmi bankhálózatba jusson. Devizakorlátozások bevezetését a pénzügyminiszter nem tartja lehetsé­gesnek, tekintettel a svájci pénzügyi rendszerre. Megjegyezte azonban: sen­kit se érjen meglepetés, ha a kormány esetleg felhatalmazást kér további el­járásokra a belföldi gazdasági fejlődés ellenőrzése érdekében. (A svájci kor­mány egy ilyen intézkedést már tett: az infláció leküzdése érdekében korlá­tozta a közületi építkezésekre fordít­ható kiadásokat.) Zürichből származó Reuter-jelentés szerint Svájc három legnagyobb keres­kedelmi bankja már tárgyalásokat kez­dett a Nemzeti Bankkal. Ezeknek ered­ményeként a bankok esetleg — a kor­mány utasítása nélkül — önként gon­doskodnak a spekulációs tőkeáramlás hatásainak ellensúlyozásáról. Jól érte­sült körök szerint ezeken a megbeszé­léseken is főleg a kamatfizetés beszün­tetéséről és a külföldi betétek után a központi banknál elhelyezendő tarta­lékletétről van szó. A pénzügyminiszter egyébként par­lamenti felszólalásában hangsúlyozta: a svájci frank felértékelése felrázta az országot az infláció iránti közömbös­ségéből. A harcnak azonban nincs vége, más eszközök kellenek a folytatásához. Hangsúlyozta, hogy a frank paritásá­nak emelése nem elsősorban a valuta­helyzet következménye volt, hanem a belső állapotok indokolták. A Nemzeti Bank már 1969-ben a felértékelést ja­vasolta. Azoknak, akik a felértékelés mértékét túlzottnak minősítették, Celio azt válaszolta, hogy az export érdekeit figyelembe vették. A túl kis mértékű felértékelést előbb-utóbb újabbnak kel­lett volna követnie, s ez az exportra dolgozó ipart még kellemetlenebből érintette volna. A svájci ipar a minisz­ter szerint csak 10 vagy 15 százalékos felértékelésnél került volna komoly veszélybe.­­ Bázelben ezen a héten titkos tanács­kozások folytak a „tizek csoportjához”, tartozó központi bankok képviselői és a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) szakértői között arról, hogy a ban­kok szabályozzák dollárkészletüknek a nemzetközi pénzpiacon való elhelyezé­sét. A megbeszéléseknek az volt a cél­juk, hogy javaslatokat dolgozzanak ki a BIS évi közgyűlésére, amely vasárnap kezdődött Bázelben. A kiszivárgott érte­sülések szerint azonban nem sikerült közös nevezőre jutni. A megbeszélésen elemezték, milyen lehetőségek állnak a központi bankok előtt a dollár piacra bocsátásához, akár közvetlenül, akár a BIS útján. A szakértők többsége azon az állásponton volt, hogy igen nehéz lenne merev é­s ennek következtében önkényes rendelkezéseket kidolgozni, s még nehezebb azokat betartani. A köz­ponti bankképviselők többsége hang­súlyozta, hogy az európai pénzpiacokat semmiképpen sem lehet elszigetelni Washington valutapolitikájának hatásá­tól. Az Egyesült Államok valutapolitiká­jának gyökeres módosítását sürgette Párizsban egy tekintélyes amerikai köz­gazdász. E. M. Bernstein a Nemzetközi Valuta Alap volt igazgatója kifejtette, hogy — hacsak váratlanul és jelentős mértékben még nem javul az USA kül­földi fizetési mérlege — Washington számára nem lesz más lehetőség, mint a dollár értékének módosítása — akár „de jure”, akár „de facto” leértékelése — útján helyreállítani az amerikai ipar nemzetközi versenyképességét. Bernstein elismerte, hogy a legutóbbi hivatalos és tényleges felértékelések, valamint a japán jen paritásának eset­leges emelése bizonyos mértékben se­gítheti Amerikát, de kétségtelen, hogy az amerikai gyáripar nem képes ver­senyezni a belföldi piacon az importtal. Az a remény alaptalan, hogy az USA versenyképessége azért fog javulni, mert Európában és Japánban gyorsabb az infláció. Az USA-nak egyébként már úgy sincs ideje arra, hogy a fizetési problémának erre a megoldására vár­jon. 1 * : Az USA nem engedheti meg ma­gának az infláció fékevesztett folytató­dását, már csak a súlyos szociális kö­vetkezmények miatt, de elsősorban a fizetési mérleg végett sem. A belső helyzet miatt kívánatos, a fizetési mér­leg érdekében pedig elengedhetetlen az ár- és bérellenőrzési politika beveze­tése — hangsúlyozta Bernstein. ♦ NIXON BEJELENTETTE, Államok jelentősen enyhíti Kína viszonylatában a kereskedésQIL-*raborgót. Egyszersmind közölte, hogy megszüntetik azt a rendelkezést, amely szerint a Szovjetunió,­­ Kelet-Európa és Kína irányába szállított amerikai gabona 50­ százalékát USA-lobogó alatt hajózó gőzösökön kell szállítani. Tegnap Moszkvába érkezett a kínai kereskedelmi delegáció vezetője. ♦ JAVUL A BRAZIL GAZDASÁG HELYZETE. Az inflációs hullám csök­kenőben van, a fizetési mérleg tavaly nagy aktívummal zárult, és a nemzeti össztermék is dinamikusan nő. Több vonatkozásban azonban még mindig fonák az ország gazdasági növekedése. Az áremelkedés okozta torzulásokat gyakori „minidevalvációval” küszöbölik ki, a leg­újabbra éppen e héten került sor. A gazdaság legsebezhetőbb pontja még mindig a külföldtől való erős függés. ♦ AZ ANGOL GAZDASÁG STAGNÁLÁSÁVAL KELL SZÁMOLNI az idén. Nem sok remény van arra, hogy az idei termelés meghaladja a tavalyi szintet­ A stagnálás és a jövő év elején várható majd 1 milliós munkanélküliség megelőzésére további reflációs intézkedéseket javasol az angol gazdasági és szociális kutatóintézet. A szakértők szerint a termelés, a foglalkoztatottság és a beruházások expanzióját kell előny­ben részesíteni— írja a Világsajtóból című rovatunkban közölt cikk. ♦ A SZOCIALISTA NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁSBA aktívan bekapcsolódó Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár termékösszetétele öt év alatt csaknem teljes egészében kicserélődött. A szakosítási meg­állapodásoknak megfelelően több gépet csak a BMG gyárt a szocialista országok közül. A harmadik ötéves terv időszakában vásárolt licencek lehetővé tették, hogy a gyár a korszerű gépek gyárthatóságának idejét lerövidíthesse. Gondokat okoz, hogy a vállalatnak szűkösek a pénz­ügyi lehetőségei. ♦ EMELKEDIK ANGLIA MARGARINFOGYASZTÁSA, ha az ország csatlakozik az EGK-hoz. A közös piaci tagság egyébként az összes belépő országban a margarinpiac jelentős növekedéséhez vezet, mert az eddigi alacsony vajárakat a közösség magasabb árszintjére kell emelni. A margarin nyersanyag-utánpótlását, az olajok és zsiradékok ellátmányát döntően befolyásolni fogja az időjárás a főbb olajosmag­­termesztő országokban. Lengyelország megállapodása Indonéziával és Chilével Malik indonéz külügyminiszter len­gyelországi látogatásán gazdasági meg­állapodást írtak alá, amely haladékot ad Indonéziának a Lengyelországgal szemben fennálló tartozások törleszté­sére. A PAP lengyel hírügynökség jelen­tése szerint a megállapodás alapul szol­gál a két ország kereskedelmének to­vábbfejlesztésére is. Részleteket a je­lentés nem közöl, de a Reuter-iroda megfigyelése szerint Malik elégedett­nek látszott a varsói megbeszélések eredményével. Indonéziának, még Sukarno elnök kormányzásának idején több mint 300 millió dolláros tartozása halmozódott fel a kelet-európai szocialista orszá­gokkal szemben. Varsóban írták alá azokat a meg­állapodásokat is, amelyek az 1975-ig tartó négyéves időszakra szabályozzák Lengyelország és Chile árucsere- és fizetési forgalmát, valamint gazdasági, tudományos és műszaki együttműkö­dését. A két ország forgalma chilei for­rások szerint jövőre elérheti a 10 millió dollárt is. Lengyelország az együttmű­ködési megállapodás keretében segít­séget nyújt Chile hajóépítő-, vegy-, gép- és réziparának fejlesztéséhez. A most aláírt megállapodást elvben már két héttel ezelőtt, Almeyda chilei külügy­miniszter varsói látogatásán fogadták el.

Next