Világgazdaság, 1971. december (3. évfolyam, 233/728-254/749. szám)
1971-12-01 / 233. (728.) szám
KOSZIGIN NORVÉGIÁBA ÉS DÁNIÁBA UTAZIK Moszkvai tudósítónktól. A szovjet vezetők utazássorozata tovább folytatódik. Koszigin miniszterelnök rövidesen Norvégiába és Dániába érkezik. A tanácskozássorozat középpontjában elsősorban külpolitikai kérdések állnak. A NATO két tagországa többször is pozitívan nyilatkozott, és tett lépéseket különböző kérdésekben. Támogatják az európai biztonsági konferencia összehívását, s épp a napokban ismerte el mindkét kormány a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. De a világpolitika mellett a gazdasági kapcsolatokról is szó lesz. A két országnak a Szovjetunióval folytatott árucseréje tavaly alig több mint 90 millió rubel volt. (Összehasonlításul: a szomszédos Finnország ennél körülbelül hatszor nagyobb forgalmat bonyolított le.) Norvégia és a Szovjetunió között 1970-ben 46,8 millió rubel volt az árucsere-forgalom értéke. A szovjet eladások listáján az első helyet a kőolaj és a kőolajtermékek foglalják el mintegy 7,1 millió rubellel, alumíniumot 5,5 millió rubelért, apatit tartalmú koncentrátumot pedig 2,6 millió rubelért értékesítettek szovjet vállalatok a norvég piacon. A gépek és berendezések részaránya az exporton belül eltérő képet mutat. Kitartó piaci munka eredményeként a kivitel körülbelül 20 százalékát alkotja ez a csoport, szemben az 1967. évi 2,1 százalékkal. A szovjet cégek esztergagépeket, elektrotargoncákat adtak el 500 ezer rubelért. A legjelentősebb tétel a tavaly először az exportlistára felkerült hajók és hajóberendezések , ezekből 3,7 millió rubelért szállítottak. A dán eladások 1969-re mintegy 50 százalékkal növekedtek, s értékük 22,5 millió rubel volt. Feltűnően visszaesett a gépek és berendezések szállítása, a korábbi évek egyharmados átlagáról alig 13 százalékra. Értékük alig éri el a szovjet eladások 50 százalékát. Sikerként könyvelhetik el az alapjában véve negatív jelenség ellenére a dánok azt, hogy két új géptípust (élelmiszeripari és energetikai) is sikerült bevezetniök a szovjet piacon. A szovjet importlistán a papír és a pergament foglalja el az első helyet 11,7 millió rubellel. Jelentősen megemelkedett a norvég halfiléexport a Szovjetunióba (egy év alatt közel négyszeresére), s ma már 2 millió rubelt tesz ki. Dániával valamivel szerényebb az árucsere-forgalom, 1970-ben 43,8 millió rubel volt. A szovjet kivitelben elsősorban a nyersanyagok dominálnak: kőszénből és kokszból 4,8 millió rubelért, kőolajból és kőolajtermékekből 3,3 millió rubelért adtak el. Feltűnően visszaesett a szovjet acélszállítás, alig 2000 tonnára. A gépek és berendezések részaránya 3 százaléka az exportnak. Kedvező jel, hogy hosszú idő után először vett a dán mezőgazdaság 51 darab szovjet traktort az elmúlt évben. A dán kivitel a Szovjetunióba 40 százalékkal emelkedett egy év alatt. A szállítások körülbelül 80 százalékát különböző gépek, berendezések teszik ki. A legjelentősebb tétel a hajók, és hajófelszerelések, amelyekből a Szovjetunió 14,1 millió rubelért vásárolt. A dán frissen fagyasztott, konyhakész baromfi is meghódította a szovjet piacot, mert egy év alatt 3000 rubelről 2 millió rubelre növekedett a dán export. A két ország és a Szovjetunió gazdasági kapcsolata az elmúlt években erősen hullámzó volt. Minden bizonnyal ezt a jelenséget kiküszöböli a két országgal kötött, 5 évre szóló hoszszú lejáratú megállapodás. A norvégekkel kötött szerződés 1971—75-re szól, míg Dániával az érvényes szerződés 1970-ben lépett érvénybe, és 1974-ben jár le. Mindkét ország cégei nagy erőfeszítéseket tesznek a kapcsolatok további bővítésére. Az elmúlt évben például több mint száz cég részvételével ipari kiállítást tartottak Moszkvában. Dánia és Norvégia kereskedelmének bővítése a Szovjetunióval jelenleg akadályokba ütközik. Mindkét ország valamilyen formában a Közös Piachoz közeledik, s ez komolyan nehezíti a kapcsolatok alakulását. Szovjet részről azonban nem tartják lehetetlennek, hogy ennek ellenére is előre lépjenek. Koszigin miniszterelnök a napokban azt mondotta a Legfelső Tanács ülésén, hogy a következő években több országgal is lényegesen növekedhet a forgalom. A felsoroltak között Dánia és Norvégia is szerepelt. Faragó András Franciaország 450 millió frank hosszú lejáratú hitelt nyújt ipari beruházások finanszírozására Iránnak. A most aláírt megállapodás szerint 150 milliót a francia kormány, 300 milliót pedig különböző magánhitelezők biztosítanak. Franciaország legutóbb 1959- ben adott kölcsönt Iránnak, akkor 100 millió frankot. Schmitz, az Osztrák Nemzeti Bank elnöke Varsóba utazott. Tárgyalásokat folytat a Lengyel Nemzeti Bank elnökével, a pénzügyminiszterrel és más gazdasági kérdésekben illetékes lengyel személyekkel. Schmitz előadást is tart a „Kelet és Nyugat valutáris problémái” címmel. Ulánbátorban megnyílt a Nagy Népi Hurál ülése. A mongol parlament az ország 1971—1975. évi népgazdaságfejlesztési és kulturális tervét, 1972. évi népgazdasági tervét és az 1972. évi állami költségvetés tervezetét vitatja meg és hagyja jóvá.. . Megalakították Abu Dhabi állami olajvállalatát. A társaság alaptőkéje 20 millió bahreini dinár. • A moszkvai Krasznij Proletarij esztergagépgyárban az elmúlt héten kezdődött meg az NDK-ból importált numerikus vezérlésű szerszámgépek kipróbálása. Négyféle eszterga-, maró- és köszörűgépsor, illetve numerikus vezérlőközpont kezdi majd meg rövidesen a termelést. • Japán fizetési mérlegének aktívuma októberben 133 millió dollárra apadt az egy évvel korábbi 247 millió dollárról. A pénzügyminisztérium adatai szerint a kereskedelmi mérleg aktívuma viszont az idén októberben 727 millió dollár volt, szemben a tavalyi 398 millióval. Az ország devizatartalékai novemberben 738 millió dollárral 14 milliárd 836 millióra nőttek. • Új-Delhiben aláírták India és Bulgária 1972. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvét. A Bulgáriába irányuló indiai export különböző ipari termékeket és közfogyasztási cikkeket tartalmaz. Bulgária jövőre is hagyományos exporttermékeit szállítja Indiába. 4* A Volkswagen januárban esetleg arra kényszerül, hogy csökkentse termelését az amerikai dokksztrájk miatt. A vállalat tavaly 570 ezer gépkocsit exportált az Egyesült Államokba, és ez a teljes termelésének az egyharmada volt. A Perui—japán acéltárgyalások kezdődtek Limában. A tárgyalásokon megvitatják a Japán által nyújtandó műszaki és pénzügyi segítség részleteit. A támogatás Peru fejletlen acéliparának kiépítését szolgálja. Zulfikar egyiptomi gazdasági és külkereskedelmi államtitkár az NDK-ba utazott az 1972. évi kereskedelmi jegyzőkönyv megtárgyalására és aláírására. Az idei évre várható 44 millió egyiptomi font értékű forgalom a jegyzőkönyv szerint előreláthatólag 10 százalékkal bővül. JELENTI 0 Több mint 700 ezer török munkás dolgozik jelenleg az ország határain kívül. Hivatalos becslések szerint az év végére eléri az 500 millió dollárt az általuk hazautalt bérek összege. Bolgár segítséggel építik fel Törökországban azt a televízió-teléállomást, amelynek révén a jövő év nyarától kezdve lehetőség nyílik majd egyes nyugat-európai tv-állomások műsorainak átvételére is. Az építkezéshez Bulgária szakemberekben is segítséget nyújt a török szerveknek. • Egyiptom nemzeti jövedelme az 1970—1971-es pénzügyi évben 2 milliárd 312,1 millió egyiptomi fontra emelkedett az 1967—1968. évi 2 milliárd 48,7 millió fontról. A tervezésügyi miniszter nyilatkozata szerint a foglalkoztatottak száma 223 ezer fővel növekedve elérte a 8 millió 274 ezer főt. 40 Az International Computers Ltd. előrehaladott szakaszban tárgyalásokat folytat a nyugatnémet Nexdorf Computers AG. vállalattal a komputerek előállításában való esetleges együttműködésről. A Nexdorf ezenkívül az AEG Telefunken vállalattal is tárgyal komputeripari együttműködésről. • Az olasz kiskereskedelmi árindex októberben 0,5 százalékkal haladta meg a szeptemberit és 5 százalékkal az egy évvel korábbit, és 1970. évi bázison számítva 106,2 pontot tett ki. A központi statisztikai intézet adatai szerint a nagykereskedelmi árindex azonos bázison számítva 104,3 ponton állt. • A nyugatnémet Ford Werke AG., az amerikai Ford Motor leányvállalata egyezményt írt alá az Audi NSU Auto Union és a Wankel GmbH. vállalattal a Wankel típusú bolygódugattyús motor műszaki leírásának átvételéről. A megállapodás értelmében a nyugatnémet Ford jogot szerzett arra, hogy e motorral kapcsolatos műszaki információkat megkapja és ennek alapján gyártsa az NSZK-ban. • A múlt héten Berlinben lezajlott tárgyalások eredményeként légiforgalmi egyezményt írt alá Wilpert, az NDK közlekedésügyi miniszterhelyettese és Szterev, a Balkan bolgár légiforgalmi vállalat vezérigazgatója. Az új megállapodás a két ország kormánya között 1955. július 30-án megkötött légiforgalmi egyezmény helyébe lép. • A Dow Chemical Europe európai és afrikai eladásai 1972-ben elérik majdaz 550 millió dollárt — mondta sajtóértekezletén Zoltán Merszel, a vállalat elnöke. A profit Európában kedvezően alakul és a Dow Chemical Corp. leányvállalatának sikerül az idén a nyereséget 10 százalékkal növelnie. • Olaszországban kétnapos sztrájkba lépett 44 ezer „fehérgalléros”. Az állami adminisztráció alkalmazásában álló hivatalnokok magasabb bért és a munka újraszervezését követelik. Az EGK tavalyi búzaexportjának értéke 207 millió dollár volt. (Lapunk tegnapi számában az „Új gabonakészletezési politika a Közös Piacon” című cikkünkben az öszszeg 2,7 millió dollárként szerepelt.) 1971. DECEMBER 1. A nyugatnémet sztrájkhelyzet Speciális döntőbizottsági tárgyalások kezdődnek szerdán Frankfurtban az Észak-Badenben és Észak-Württembergben dolgozó fémmunkások és a munkáltatók közötti nézeteltérések elsimítására. A fémmunkások szakszervezete bejelentette, hogy képviselői megegyeztek a munkaadók szövetségével a közvetítő személyében. Georg Wannagat, a szövetségi munkaügyi bíróság elnöke, akit most az álláspontok összehangolásával bíztak meg, a vegyipari munkások sztrájkját követően már fellépett közvetítőként. A 360 000 munkás munkabeszüntetése súlyos következményekkel jár a nyugatnémet iparra. Egyes gyárak máris bejelentették, hogy kénytelenek ideiglenesen leállni. Így a Thyssen Niederrhein AG. ideiglenesen bezár egy 500 munkást foglalkoztató kohót, a Continental Gumi-Werke 3200 munkásának nem tud folyamatos munkát biztosítani. A szakszervezetek remélik, hogy a hét végére a vitákat sikerül rendezni. (Reuter, DPA) Árucsere-forgalmi egyezmény az NDK és Csehszlovákia között Berlinben aláírták az NDK és Csehszlovákia 1972. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvét. Ez a kölcsönös áruszállítások és más gazdasági szolgáltatások jelentős növelését irányozza elő. A megállapodás értelmében az NDK Csehszlovákiába többek között szerszámgépeiket, mezőgazdasági gépeket és traktorokat, vasúti személykocsikat és hűtőkocsikat, textilipari gépeket, elektrotechnikai és elektronikai készítményeket, valamint vegyipari termékeket, műtrágyát és barnaszénből készült brikettet exportál. Csehszlovákia fűtőanyagokat, hengerelt árukat, vegyipari terméket, komplett berendezéseket, textilipari gépeket, öntödei felszereléseket, légkondicionáló berendezéseket, élelmiszeripari gépeket és nagy teljesítményű tehergépkocsikat szállít az NDK-ba. Jelentősen bővült a fogyasztási javak cseréje is. Az NDK gépkocsikat, játékokat, textilipari termékeket szállít. Csehszlovákia személygépkocsikat, mopedeket, cipőket, textíliát és sört. (ADN) Szovjet-belga-luxemburgi megbeszélések Moszkvában megkezdődött a szovjet—belga—luxemburgi gazdasági tudományos és műszaki együttműködési vegyes bizottság ülésszaka. A kormányközi testületet 1969-ben hozták létre. A belga delegáció élén Ballot külügyminiszter áll, a szovjetet pedig Gvisiani, a tudományos és technológiai állami bizottság alelnöke vezeti. A TASZSZ az eseménnyel kapcsolatban méltatja a Szovjetunió gazdasági együttműködését Belgiummal és Luxemburggal. Különösen sikeresnek tartja a vegyipari, gép-, elektromos, élelmiszer- és acélipari kooperációt. (Reuter) Új információs központ Franciaországban A Honeywell-Bull átszervezi információs szolgálatát — írja a Le Monde. Az átszervezés során az IMSAC, a CORANORD, a CETAM, a CAM és még három, Nantes-ban, Rennes-ben és Mans-ban működő Honeywell-Bull információs központ egyetlen leányvállalattá olvadt össze, amelynek neve „Compagnie des Services en Informatique Honeywell-Bull”. Az új társaság összefogottan, koordináltan látja el mindazt a tevékenységet, amelyet korábban összehangolás nélkül végzett a hét fiókvállalat. Az új filiálé Franciaországban a legrangosabb információs szolgáltató és tanácsadó vállalatok közé tartozik. Állományában 950 dolgozó van és üzleti forgalma 1970-ben 60 millió frankot ért el. Tevékenységének háromnegyede a vállalatok részére végzett számlázási, fizetésnyilvántartási, könyvelési munka. Ezek végzésére mintegy 40 darab számítógéppel rendelkezik a vállalat. A tisztán szellemi jellegű szolgáltatások (programkészítés, rendszerelméleti tanulmányok) jóval szerényebb mértékben részesednek a vállalat tevékenységében. Asztalok és székek — papírból Japánban az elmúlt években lehetővé vált tartós, szilárd papírcikkek előállítása. Az új technológia alkalmazása mellett az eddiginél erősebb cikkek készítése is lehetséges. Például egy olyan hullámpapírlemezből készült láda, amelynek a hossza 50 centiméter, szélessége 25 centiméter, magassága 40 centiméter, felülről történő egyenletes terhelésnél majdnem 1 tonnás nyomásnak is ellenáll. Az újfajta technológiával előállított papírbútorok között szerepelnek székek, asztalok, fiókos szekrények, sőt gyermekágyak is. (MTI) Exportszám lázas lebegő árfolyamok mellett Május óta a legtöbb vezető nyugati deviza árfolyamát lebegővé tették. A külkereskedelem felismerte, hogy emiatt az államközi üzletmenet minden egyes fázisát felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy az új devizahelyzet mellett a haszon maximumát — vagy a lehetséges veszteségek minimumát — lehessen biztosítani — írja a Business International. Jelentős problémák merülnek fel ezzel kapcsolatban a külföldi vevők, részére kiállított számlák elkészítésénél, sok vállalat már alapvetően megváltoztatta az e téren eddig követett gyakorlatot. A feladat az USA, Európa és Japán vállalatai számára alapvetően azonos: minél többet a felértékelődő (kemény) pénznemekben számlázni, minél kevesebbet pedig a bizonytalan devizákban, elsősorban dollárban. Az általános célkitűzés mellett azonban a probléma sokkal bonyolultabb lesz, ha az egyes országok közötti kétoldalú tranzakciókat mérlegeljük. A nyugatnémet vállalatok például valószínűleg minden akadály nélkül márkában állíthatják ki számláikat a holland és svájci vevők számára, nagyon nehéz lesz azonban elérni a francia vagy észak-amerikai ügyfeleknél, hogy másban mint frankban vagy dollárban fizessenek. Az USA exportőrei is nehezen ragaszkodhatnak márkában való fizetéshez nyugatnémet vevőikkel szemben, akik eddig szokás szerint dollárban fizettek. Ezek a nyugatnémet vevők, akik az amerikai szállítók régi árai alapján fizettek, a márka felértékelődése folytán 8—10 százalékos árcsökkenést élveztek, és erről aligha lesznek hajlandók lemondani. Másrészt előfordulhat az is, hogy azok a vállalatok, amelyek most térnek át a keménydevizában való számlázásra, rejtett engedményt nyújtanak külföldi vevőiknek, mivel a legtöbb kormány a piacon interveniál, ha devizája túlságosan emelkedő irányzatot mutat. Így előfordulhat, hogy a számlázásban alkalmazott pénznem később még magasabb valóságos értékére emelkedik. Az alapvető téma igen sok változatban tárgyalható, de vannak még ezenkívül is fontos gyakorlati meggondolások, amelyekre figyelemmel kell lenni. Vajon nem fogja-e megzavarni annak a vállalatnak az adminisztrációját a különböző devizákban való számlázás, amelynél az elszámolások messzemenően automatizáltak. Felmerül az a kérdés is, hogy a számlában szereplő deviza könyvelési árfolyama hónapról hónapra, vagy negyedévről negyedévre változzék-e vagy mesterségesen kreált árfolyamot alkalmazzanak-e. A külkereskedelmi vállalatok számos ilyen nehéz kérdéssel állnak szemben és ezért a kiválasztott megoldások is rendkívül változatosak. Egy amerikai autóalkatrész-gyár, amely otthonról csak minimális mennyiségeket exportál, továbbra is dollárban számláz, angliai leányvállalata viszont át akar térni a font sterlingben való elszámolásra. Ez gyakorlatilag áremelést jelent, kérdés, hogy a vevők ezt mennyire fogadják majd el. A nyugatnémet Siemens igyekszik mindent márkában számlázni, de azt tapasztalta, hogy nem mindig célszerű ehhez ragaszkodni, főleg ha nagyobb volumenű gyárlétesítési vagy berendezési szerződésekről van szó. Ausztriában például egy atomerőmű felépítésére szóló megbízást erős verseny mellett csak úgy tudtak elnyerni, hogy vállalták a schillingben való elszámolást. Ilyen esetekben a Siemens azonban azt a politikát követi, hogy márkaklauzulát köt ki arra az esetre, ha a hivatalos vagy tényleges paritásban változás áll elő. Az amerikai vegyipari vállalat csak akkor számlázza exportját dollárban, ha ez még előnyösnek látszik. Így a puhavalutájú országok vállalatainak dollárban számláz, a kemény valutájú országok számára azonban a számlákat az ottani devizákban állítja ki. Az elszámolásoknál eredetileg a mindenkori devizaárfolyamokat akarta alkalmazni, a vevők ellenállása miatt azonban az elszámolási árfolyamokat kénytelen volt rögzíteni, éspedig egy meghatározott időpontban érvényes árfolyam alapján. A változott számlázás miatt zúgolódó vevőket azzal lehetett lecsillapítani, hogy ilyenformán szilárd árakkal kalkulálhatnak. A nyugatnémet BASF túlnyomórészt márkában, kisebb arányban dollárban állítja ki számláit. A vevők egyre nagyobb hányada, amely eddig elfogadta a márkában való elszámolást, most inkább ragaszkodik a dollárban vagy más európai devizában való elszámoláshoz. Az árak márkában rögzítettek, ahol a vállalat kénytelen más pénznemben elszámolni, igyekszik az árakat az érvényes váltóárfolyamokhoz igazítani. A Business International által e tárgyban megkérdezett vállalatok nagy része az exportot továbbra is hazai pénznemben számolja el és külföldi leányvállalataik is ugyanígy járnak el. Általában az az irányzat uralkodik, hogy ki kelll bírni addig, amíg a devizaárfolyamokban végleges helyzet alakul ki, amikor ugyanis nemcsak a számlázásban, hanem az ármegállapításban és számos más területen is alapvető változásokat kell majd végrehajtani. Az NDK újraszervezi tervezési rendszerét Tudósítónktól. A Nyugat-berlini Gazdaságkutató Intézet szerint az NDK módosította a gazdasági tervezés rendszerét. Az üzemek döntési jogköre lényegesen leszűkült, megnövekedett ismét a tervmutatók és a kötelező érvényű végrehajtási előírások száma. A gazdaságkutató intézet véleménye szerint pillanatnyilag még nem lehet véglegesen állást foglalni abban a kérdésben, hogy a megnövekedett központosítás tényleges irányváltozást jelent-e a gazdaságvezetés rendszerében vagy csupán reakció a jelenlegi súlyos ellátási nehézségekre. A pénzügyi irányítás fő tényezői: a hitel és kamat szerepe, valamint jelentősége változatlanul érvényben marad. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a főkönyvelők hatásköre jelentősen kiszélesedik és az „üzemi ellenőrök” szerepét töltik be. A szakminisztériumok megnövekedett döntései jogköre abban jut kifejezésre, hogy ismét ők az illetékesek bizonyos termékek gyártásának megszüntetésében, illetve egyes üzemegységek más üzemekhez történő áthelyezésében. A megnövekedett üzemi szintű kötelező érvényű tervmutatók főleg a beruházásokat és a termelést kívánják az eddiginél hatásosabban szabályozni. Például a fogyasztási cikkek termelésének folyamatos biztosítása érdekében, mivel az utóbbi időben fokozódott a hiánycikkek száma, a termelési tervet mennyiség, minőség és árfekvés szerint is bontják és előírják kötelezően. Másrészről ez a rendelkezés azt a célt is szolgálja, hogy az üzemek termelése ne tolódhasson el a „kedvezőbb” (magasabb árfekvésű) termelési cikkek gyártása felé. A Nyugat-berlini Gazdaságkutató Intézet kétkedéssel fogadja az üzemi mérlegrendszer újraszervezésének hatékonyságát. A mérlegrendszer, amely a nyersanyagok, beruházási javak és a különféle fogyasztási cikkek pozícióit fogja össze, eddig sem volt elég rugalmas és így a váratlan szükségletek kielégítésére az illetékes gazdasági egységek nem tudtak megfelelő gyorsasággal reagálni. Ezen túlmenően hiányoznak a tartalékok is, így a hiányokat raktárról történő szállítással sem tudják enyhíteni. Nem utolsósorban kell megemlíteni azokat a nehézségeket sem, amelyekkel az NDK állami tervbizottságának kell szembenéznie az árrendszer, a minőségi problémák és a szűk keresztmetszetek megszüntetése, illetve enyhítése kérdésében. A Taft—Hartley törvény a dokkmunkások ellen Az amerikai kormány lépéseket tett a keleti partokon dolgozó 45 ezer kikötői munkás immár 60 napja tartó sztrájkjának letörésére. A kormány szerint a munkabeszüntetés veszélyezteti az egész amerikai gazdaságot. A Taft—Hartley törvénnyel már kikényszerítették a nyugati partokon dolgozó kikötői munkások sztrájkjának felfüggesztését december 24-ig. A kikötői sztrájkokat egyébként a kormány az amerikai kereskedelmi mérleg októberi kedvezőtlen alakulásának egyik fő okául tünteti fel. (DPA) Munkanélküliség Nyugat-Európában A hivatalos statisztikákat összegező Reuter-elemzés szerint az elmúlt hónapban Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Nyugat-Németország és Hollandia munkanélkülieinek száma 4,8 százalékkal emelkedett. Ez abszolút számokban mintegy 130 ezer újabb munkanélkülit jelent. ■ VILÁGGAZDASÁG Befektetési konferencia Tokióban Huszonöt ország pénzügyi szakértőit hívta össze az ENSZ, hogy a külföldi befektetésekről szóló szimpozion keretében új utakat találjanak a fejlődő országokban eszközölt befektetések növelésére. A négynapos vita során a világ különböző részeiből összegyűlt szakértők őszintén és nyíltan megvitatták a fejlődő és a fejlett országok e területen tapasztalt problémáit és csalódásait. A fejlődő országok kifejtették: szeretnék, ha növekedne országaikban a külföldi magánbefektetés, de csak akkor, ha nem a pénzcsinálás a célja. A legtöbb fejlődő ország a közös vállalkozások híve olyan esetekben, ha mindkét fél előre megegyezik a tervezet egészében és mindkettőjüket védik a szerződések. A gazdag országok nagy befektetőit viszont aggasztja az államosítás lehetősége, sok fejlődő ország gazdaságának túl lassú növekedése és egyes kormányok által alkalmazott pénzügyi, politikai és munkaügyi megszorítások. A viták és megbeszélések összegezését a szakértők az ENSZ-hez juttatják el. (Reuter)