Világgazdaság, 1972. augusztus (4. évfolyam, 148/897-170/919. szám)
1972-08-01 / 148. (897.) szám
2 1972. AUGUSZTUS 1. Burns inflációs figyelmeztetése Újbóli infláció fenyeget a következő hónapokban — figyelmeztette az amerikai kongresszus gazdasági bizottságának ülését Burns, a Federal Reserve Bank elnöke. A pénzügyi szakember fenyegetőnek tartja az 1972—73. évi költségvetés kilátásba helyezett deficitjét és a várható béremeléseket. Az idén és jövőre számos kollektív szerződést meg kell újítani. Burns szerint a béreknek legfeljebb 3,5 százalékkal szabad emelkedniük a tavaly novemberi stabilizációs programban megállapított évi 5,5 százalékkal szemben. A bérek nem nőhetnek gyorsabb ütemben a vállalati nyereség gyarapodásánál — hangsúlyozta Burns. Az utóbbi pedig előreláthatólag 3,5 százalék lesz. A költségvetésről szólva Burns kifejtette: a tervbe vett 27 milliárd dolláros deficitet minden bizonnyal erősen túllépik, ha a kongresszus további rendkívüli kiadásokat szavaz meg. Nixon elnök adatai szerint a július 1-én indult új költségvetési év első heteiben a deficit már 7 milliárd dollár volt A fenyegető infláció és a túlzott költségvetési deficit készette Nixont arra, hogy „sürgős felhívással” forduljon a kongresszushoz. Ebben ismét javasolta, hogy a szövetségi kiadásokat 250 milliárd dollárban korlátozzák. Úgy véli, hogy csak ezen az úton lehet megakadályozni az adók növelését. Proxmire szenátor, a kongresszus vegyes gazdasági bizottságának elnöke röviddel Nixon sürgős üzenete után elmondta, hogy a 250 milliárd dolláros kiadási keret túl nagy és további 11 milliárddal kellene csökkenteni. Két vezető amerikai gazdasági szakember is hasonló véleményen van. Samuelson és Heller elkerülhetetlennek tartja, hogy jövőre újabb adókat vessenek ki. Heller szerint ne arról vitázzanak, hogy szükséges-e az adó növelése, hanem lássanak hozzá az új adórendszer kidolgozásához „vagy a jó, régi jövedelmi adó vagy az új, rossz értéknövekedési adó” bevonásával. Az amerikai közgazdasági szakemberek inflációtól való félelmét alátámasztja bizonyos fokig, hogy a legfontosabb ügyfeleknek nyújtott hitelek után számított „prime rate” ismét csökkenő tendenciájú. A First National City Bank ezen a héten 5,5 százalékról 5,375 százalékra szállította le ezt a kamattételt. Az infláció és a munkanélküliség mérséklődik — hangsúlyozta Stein, az elnök fő gazdasági tanácsadója tvnyilatkozatában. „Nem lehet azonban várni, hogy hónapról hónapra a jó eredmények megismétlődjenek” — fejtette ki, s példának azt hozta fel: ha a fogyasztói árindex júniusban csak 0,1 százalékkal nőtt, a jövőben akadhat , még olyan hónap, amikor 0,2 vagy 0,3 százalékkal növekszik, de mindez nem változtat az általános irányzaton. McGovern hatalomra jutása esetén azonban — hangsúlyozta — az infláció ismét megélénkül és lelassul a termelés növekedési üteme. Megállapítását azonban részletesen nem indokolta, csupán annyit mondott, hogy a demokrata elnökjelölt gazdaságpolitikájának ez természetes következménye. (Reuter, AFP, DPA) Új hitelforrás AZ AFRIKAI FEJLESZTÉSI ALAP Az Afrikai Fejlesztési Alap (ADF) 1973 áprilisában kezdi meg hitelnyújtási tevékenységét. Az Alap létrehozásáról az Afrikai Fejlesztési Bank (ADB) néhány nappal ezelőtt véget ért ülésszakán állapodtak meg. Az ADF hosszú lejáratú, alacsony kamatozású hiteleket nyújt az afrikai országoknak „nagy fejlesztési prioritást élvező speciális szociális és gazdaságfejlesztési tervekhez”. Az ADF alaptőkéjéhez a fejlesztési bank 5 millió dollárral járul hozzá, s 98 millió dollár pedig 16 ipari ország hozzájárulásából gyűlik össze. (Ezek az országok: Belgium, Brazília, Kanada, Dánia, Finnország, az NSZK, Olaszország, Japán, Hollandia, Norvégia, Spanyolország, Svédország, Svájc, az Egyesült Államok, Anglia és Jugoszlávia.) Az ADB eredeti célja az volt, hogy az Alap tőkéjét 130 millió dollárra töltse fel. A hiányzó összeg beszerzése érdekében más országokkal is tárgyalt, és tárgyal hozzájárulásokról. A pénzintézet képvselői öt szocialista országot is felkértek a részvételre. Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió azonban jelezte, hogy az ADF tőkéjéhez az Alap jelenlegi formájában nem kíván hozzájárulni. A fejlesztési bank szakértői ezért jelenleg egy afrikai speciális alap létrehozásának lehetőségeit tanulmányozzák. Ebben a szervben az ADB és a szocialista országok vennének részt. Az Afrikai Fejlesztési Alapról szóló megállapodást a bánik és a hozzájáruló országok képviselői novemberben írják alá. Az ADF első évi közgyűlését 1973 márciusban tartják meg. A fejlesztési bank képviselői többször hangsúlyozták, hogy a most létrehozott alap nem tévesztendő össze az ADB keretében folyó hitelnyújtási tevékenységgel. Az ADB eddig 62 millió dollárral járult hozzá 20 afrikai ország gazdaságfejlesztéséhez. Tőkéjét a tagállamok hozzájárulásaiból szerezte, s Afrikán kívüli országtól eddig pénzt még nem fogadott el. Az ADB számos képviselője szerint a jövőben is el kell utasítani a tőkésországok felajánlásait, mert ez ártana a bank afrikai jellegeinek, s a felajánlásokat inkább az Afrikai Fejlesztési Alap feltöltésére kell igénybe venni. (Reuter) • Koszigin szovjet miniszterelnök — hivatalos colombói bejelentés szerint — elfogadott, egy ceyloni meghívást. Utazásának időpontja egyelőre azonban még nincs megállapítva. • Csehszlovákia három éven keresztül kőolajat vásárol Iraktól — jelentette be a hivatalos iraki hírügynökség. Az erről szóló megállapodást a Prágában tartózkodó iraki küldöttség kötötte. Csehszlovákia korábban kölcsönt nyújtott az arab országnak a két ország közötti gazdasági és kulturális együttműködési egyezmény alapján. Az olajszállítások e kölcsön törlesztésének részét alkotják. • A Szovjetunió 85 millió dollárért réztermékeket, 40 millió dollárért pedig cipőt vásárol Chilétől a következő három évben. Egyéb szállításokkal együtt Chile ebben az időszakban összesen 350 millió dollárért exportálhat a Szovjetunióba — jelentette be a közelmúltban Moszkvában járt chilei küldöttség egyik tagja. Hétmillió dolláros üzleti szerződést kötött a jugoszláv Hempro kereskedelmi cég a malaysiai Pernns állami vállalattal. A szerződés alapján a távolkeleti ország főként gumit és ónt, a későbbiekben pedig pálmaolajat szállít. Elküldi delegációját a szeptemberi zágrábi vásárra is, hogy szemügyre vegyék, milyen jugoszláv gépeket, vegyipari, gyógyszeripari termékeket és műtrágyát érdemes vásárolni. . .Július 28-án mexikói gazdasági küldöttség indult kelet-európai körútra. A delegációban képviselteti magát a kormány és a magánszektor is. A tervek szerint Lengyelországban, Jugoszláviában és Romániában folytatnak megbeszéléseket a gazdasági kapcsolatok javításáról. 4. Japán 17 hónappal meghosszabbítja az Indiának felajánlott kilencedik áruhitel felhasználásának idejét. Az eredetileg július 31-én lejáró 10 milliárd jen értékű hitelkeret japán árucikkek vásárlását hivatott elősegíteni. India azonban az első határidőig nem tudta kihasználni a kereket, s ezért döntött a hoszszabbítási kérelem mellett, jelenti • Algéria 2000 Zsiguli személygépkocsit vásárol a hét végén kötött szerződés szerint. A megállapodás a szovjet Avtoexport és az algériai Sonacome állami cég között jött létre. Tavaly Lengyelországgal született megállapodás 5000 lengyel kocsi Algériába szállításáról. • Uganda és a Koreai NDK elhatározta a diplomáciai kapcsolatok felvételét — jelentették be hétfőn az afrikai országban. Ugandának 8 éve már diplomáciai viszonya van Dél-Koreával, s az egészségvédelemben műszaki segítséget kap a dél-koreai gazdaságtól. • Szeptember 3. és 12. között bányaipari gépekből és berendezésekből tartanak kiállítást Budapesten. Már eddig is több szocialista ország (közöttük hazánk) és több tőkésország jelezte részvételi szándékát. • Az amerikai szenátus elutasította azt a törvényjavaslatot, amely megköveteli, hogy az Egyesült Államok importált olajának 50 százaléka csak USA-zászló alatt futó tartályhajókon érkezzen az amerikai kikötőkbe. Washingtoni vélemények szerint hasonló sorsra van ítélve az a javaslat, amely szerint minden külföldre irányuló amerikai nyersanyagot amerikai hajók szállítsanak. • Az alexandriai hajógyárban vízre bocsátották a „Szuez” nevű teherhajót, amely szovjet tervek alapján és szovjet szakemberek közreműködésével épült. Az ünnepélyes átadásra megjelent Szadat elnök és Szidki miniszterelnök is. 4. Augusztus 1-én tartja legközelebbi konzultációját Japán és az Egyesült Államok, a két ország textilexport-egyezményének keretében. Ez lesz a második konzultáció, s ezen megvitatják 11 japán textilipari termék exporttrendjének alakulását. 4. Kölcsönmegállapodást kötött az Egyesült Államok és Japán a szigetországban épülő két atomerőmű finanszírozására. A megállapodás keretében az amerikai Export-Import Bank 71 millió dollárral támogatja az erőműépítésben részt vevő amerikai Westinghouse Electric International céget. Élelmiszerhiány fenyegeti Indiát India igen nyomaszó élelmiszerhelyzettel néz szembe jövőre a „bőség éve” után. A Reuter tudósítója szerint a tavalyi 108 millió metrikus tonna rekordmennyiségű gabonatermés után az idén csak 106 millió tonna várható a tervezett 113 millió helyett. Az egész országra kiterjedő szokatlan szárazságból arra lehet következtetni, hogy jövőre a termés még az ideinél is jóval alacsonyabb lesz. Ez a kormányt a költséges import újbóli megindítására kényszeríti egy évvel azután, hogy sikerült elérnie gabonából az önellátást. Jelenleg az élelmiszerellátás még megfelelő, tartalékban 8 millió tonna gabona van. Ennek döntő részét azonban még az idén felhasználják. Hivatalos kormánykörökben egyelőre cáfolják az ilyen jellegű megállapításokat, s hangsúlyozzák, hogy az idei esőzések elmaradása nem fenyegeti éhínséggel Indiát. Málta ismét a bérleti díjról tárgyal Az olasz szenátus külügyi bizottsága JCX?.hagyta a Máltának nyújtandó 3,8 milliárd líra (6,5 millió dollár) adományt. Ezt az olasz kormány még márciusban ígérte meg Mintoff máltai miniszterelnöknek. Annak idején folytak az elkeseredett alkudozások a máltai hat katonai támaszpont bérleti díja körül, amelyet végül is évi 14 millió font sterlingben állapítottak meg. Az olasz segély ezen felüli összeg. Mintoff miniszterelnök a hét végén Londonban tárgyalt. Megbeszéléseinek középpontjában a bérleti díj szerepelt. Ezt font sterlingben állapították meg és az angol pénznem lebegése óta Málta vásárlóereje csökkent. Anglia megígérte a máltai kormányfőnek, hogy megvizsgálja a font ideglenes lebegésének Máltára gyakorolt hatását. Arról a jelentések nem tesznek említést, felvetette-e Mintoff a pótlólagos brit fizetésre vonatkozó kérést. A londoni tárgyalásokon szóba került Málta és a kibővített EGK jövőbeni kapcsolata is. Mintoff ezenkívül beszámolt a legutóbbi közel-keleti fejleményekről, amelyekről Líbiához fűződő szoros kapcsolatai révén értesült. Douglas Home külügyminiszter, aki októberben hivatalos látogatásra első ízben Pekingbe utazik, érdeklődött Mintoff kínai látogatásának részletei iránt is. (Reuter) Törökország harmadik ötéves terve A török minisztertanács a napokban jóváhagyta a harmadik ötéves terv alapvető célkitűzéseit. Ezek a tudósítónk jelentése szerint a következők: A bruttó nemzeti termék évi növekedése 8 százalék lesz, ezen belül a mezőgazdaságban 3,7, az iparban 11,2, a szolgáltató iparban 7,7 százalék lesz az expanzió évi üteme. A fogyasztási javak termelését 6,5—7,5 százalékkal, a beruházási cikkekét 16—17 százalékkal akarják emelni. A bányászatban 15, a villamosenergia-iparban pedig 13 százalékos növelést terveznek. Az évi termelést a jelenleginek a kétszeresére szándékozzák emelni 1977-ig a vegyiparban, a vas-, acél- és színesfémiparban, továbbá a gépgyártásban. Az ipar részesedését a bruttó nemzeti termékben 27 százalékra növelik, a mezőgazdaságét 23 százalékra csökkentik. E alatt 295 milliárd török líra értékű beruházást irányoznak elő, ami évi 12,7 százalékos növekedésnek felel meg. Európai autópályák Milánói tudósítónktól: Az európai kontinensen 1971-ben 2200 kilométerrel bővült az autópályahálózat és ezzel elérte a 18 400 kilométert. Az autósztrádák többsége — 12 900 kilométer — a közös piaci országokban található. A kibővített Közös Piacra 14 810 kilométer esik. Európában a legnagyobb hálózattal az NSZK rendelkezik, (5200 kilométer), utána Olaszország (4342 kilométer), Franciaország (1700 kilométer) és Nagy- Britannia (1589 kilométer) következik 1970-hez viszonyítva a kibővített Közös Piacon belül 15 százalékkal nőtt az autósztrádák hossza. Az EFTA-országok közül Ausztria áll az élen, 530 kilométerrel. A szocialista országok közül az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország összesen 1670 kilométer autósztrádával rendelkezik, amelyből az NDK-ban 1400 kilométer található. Olaszországban 1971-ben 435 kilométer sztrádát adtak át a forgalomnak, további 1115 kilométer építése van folyamatban. A jelenleg használatban levő 4342 kilométerrel a tervezett 6722 kilométeres hálózatnak 64 százaléka készült el. Az új sztrádák építésével egyidejűleg végzik a technikailag már elavult pályák modernizálását. Fontos célnak tekintik, hogy a forgalom a maximális biztonság mellett bonyolódjék. A javuló biztonságot jelzi, hogy az 1970. évi 93 balesettel szemben csak 09 baleset fordult, elő 1971-ben 100 millió megtett kilométerre vonatkoztatva. A sztrádák biztonságának fokozásában elért eredmények jelentősek, mert autópályán eleve kevesebb baleset fordul elő, mint egyéb utakon. VILÁGGAZDASÁG Szovjet—román gazdasági együttműködés Július 26—28. között tartotta VI. ülését a román—szovjet kormányközi gazdasági együttműködési bizottság. Az ülésen áttekintették az ötödik bizottsági tanácskozás ajánlásainak végrehajtását. Az azóta eltelt időben több miniszteri és szakértői szintű találkozót, munkacsoport ülést tartottak. Megállapodás született a turizmus területén való együttműködésről, terv készült a román Tudományos és Technológiai Nemzeti Tanács, valamint a Szovjetunió Tudományos és Műszaki Állami Bizottsága közötti együttműködésről. Intézkedéseket hoztak a román—szovjet kereskedelem és termelési együttműködés bővítésére. A mostani ülésen elégedetten konstatálták az eredményeket. Mindkét fél hangsúlyozta azt a kedvező hatást, amelyet a két ország együttműködésére, a Komplex Program létrehozása gyakorolt és gyakorol. Román részről megemlítették, hogy a június 19—21. között tartott országos román pártértekezleten új javaslatok hangzottak el a szovjet— román gazdasági kapcsolatok fejlesztésére is. A felek, miután elemezték az árucsere-forgalom továbbfejlesztésének lehetőségeit, a kooperáció és a szakosítás elmélyítésének kérdéseit, intézkedéseket határoztak el a vegyipari, olajvegyészeti, fémfeldolgozó, elektromosipari, nehéz energetikai, szállítógépgyártási, szerszámgépipari, könnyű- és élelmiszergépgyártó, mezőgazdasági gépgyártó, olajipari gépgyártó, automatizációs eszközöket gyártó, textil- és bőripari gépeket gyártó, fa-, és cellulózipari együttműködés javítására. A lehetséges bővítés szempontjából megvizsgálták az adott területeken működő termelő kapacitásokat, az új kapacitások kiépítésében való együttműködést és a termékcserék lehetőségeit. Leszögezték, hogy a KGST 26. ülésszakán hozott határozat alapján Románia is részt vesz az Uszty-Ilimszk-i cellulózkombinát építésében. A közeljövőben szerződést írnak alá szovjet közreműködésről a Romániában épülő izoprén kaucsukgyár felszerelésében, szovjet szállításokról két román kokszolóműhöz, több román acélgyárhoz, továbbá öntőgépsorok szovjet exportjáról. A közeljövőben aláírandó szerződések között szerepel az a román vállalás, hogy berendezésket gyártanak a szovjet olajfinomító gyárak felszereléséhez, melyek révén évi 6 millió tonna olaj feldolgozása válik lehetővé. Egy másik szerződés a magenergia területén való együttműködésre vonatkozik, egy harmadik a gépkocsi, tehergépkocsi és mezőgazdasági gépek gyártására. A felek megállapodtak abban, hogy 1972 harmadik negyedében megkezdik a következő ötéves időszakra vonatkozó tervek koordinációját. A két ország közötti kereskedelem 1971 és 1975 között 32 százalékkal növekszik az 1966— 1970-es időszak árucsere-forgalmához képest. Lengyelország és a skandináv államok Lengyelország és a skandináv országok gazdasági együttműködésének ma az árucsere a legfőbb formája. Lengyelország kereskedelmében ezek az államok csak körülbelül 4 százalékkal részesednek, a skandináv országok kereskedelmében még ennél is kevesebb, körülbelül 1 százalék a lengyel forgalom aránya. Ez a helyzet már hosszú évek óta változatlan. Változott viszont a lengyel exportszállítások szerkezete: 1946-ban a skandináv országokba irányuló lengyel kivitelnek 60 százalékát a szén tette ki. A skandináv államok számára a lengyel szénszállítások jelentősége nem csökken, de az elmúlt 10 évben egyre nagyobb teret nyert emellett a hajók, az ipari berendezések, bútorok, nagy pontosságú műszerek, hűtőberendezések exportja. Az elmúlt tíz évben az árucsere-forgalom értéke megkétszereződött, ezen belül a norvég—lengyel forgalom négyszeresére növekedett. Ipari kooperáció tekintetében Lengyelország tőkés partnerei között Svédország a harmadik helyet foglalja el az NSZK és Olaszország mögött. Dánia importszénszükségletének 75 százalékát lengyelországi szállításokkal fedezi, a Finnországban felhasznált külföldi eredetű szén 80 százalékát Lengyelországban bányászszák. A Lengyelországban felhasznált importált cellulóz 75 százaléka skandináv eredetű. Az öt skandináv országba irányuló export értéke 1970-ben 560,5 millió valutazloty volt, az import 483,7 millió valutazloty értéket tett ki. A jelenlegi időszakra vonatkozó lengyel ötéves terv a skandináv országokkal fennálló kapcsolatok fejlesztését is célul tűzte ki. A Tribuna Ludu cikke szerint az együttműködés fejlesztése a már létrehozott egyezményeken alapul. Lengyelországot kereskedelmi megállapodás fűzi valamennyi skandináv országhoz. A megállapodások közös vonása, hogy a legnagyobb kedvezmény elvén alapulnak. Feltehető, hogy kapcsolatok bővítésének nem elsősorban az árucsereforgalom bővítése, hanem az ipari kooperációk bővítése lesz a fő útja. Lengyelországot már most licencegyezmény fűzi Svédországhoz, ahonnan a centrifugák, fejőgépek szivatttyúk és írógépek licencét vette át. A dán Burmei Ster and Vain hajómotor gyártásának licencét adta el Lengyelországnak. Együttműködés áll fenn a svéd és a lengyel személygépkocsigyártó-ipar között. Lengyelország 1967—68-ban 7 hajót szállított Norvégiának, 1971-ben 9-et, 1975-ig pedig 27-et fog. Lényeges változások várhatók a lengyel—finn árucserében. Az 1971-ben aláírt jegyzőkönyv nemcsak az árucsere-forgalomra, hanem a tapasztalat- és licenccserére és harmadik piacon való közös fellépésre is vonatkozik a lengyel Metalexport és a finn Metaxa egyezmény alapján. Lengyelország Finnországban komplett cellulóz- papírüzemet vásárolt, e téren tudományos és termelési együttműködésre is sor kerülhet. (PAP) Lengyel és nyugat-berlini cégek együttműködése A MERA lengyel ipari automatikai és mérőműszergyártó üzemben megkezdik a postai bérmentesítő gépek gyártását. Az igen magas műszaki színvonalú gépeket a nyugat-berlini Frankotip GmbH és a Bafra GmbH cégekkel kooperációban állítják elő. A megállapodás alapján az Anker Data System konszern megrendelésére Lengyelország 1 millió dollár értékű gép szállítását vállalta. Ilyen nagy megrendelést a lengyel műszeripar nyugat-berlini cégtől még nem kapott. A lengyel vállalat komplett technikai dokumentációt, néhány műszert és bizonyos gyártó gépeket kap szerződő partnereitől. (PAP) 50 tengeri mérföldre terjeszti ki halászati zónáját. A mai tárgyaláson csak a „felperes” Anglia jelenik meg, Izland ugyanis bejelentette, hogy a tervezett intézkedést jogosnak véli és nem hajlandó alávetni magát a döntőbíróság által meghozandó határozatnak. Az NSZK, amelynek hajói szintén halásznak Izland vizein, holnap Angliához hasonlóan a nemzetközi döntőbírósághoz fordul, hogy ideiglenes megoldást kérjen, amíg nem sikerül a halászati vitát véglegesen rendezni. Izland azért nem hajlandó elfogadni a döntőbíróság illetékességét a vita rendezésében, mert úgy véli, hogy egy ideiglenes rendezés évekig lehetetlenné tenné számára a halászati zóna kiterjesztését. A vitában érintett angol halászok szervezetének vezetői kifejtették, hogy nem kívánnak mindenáron szembekerülni az izlandiakkal, amennyiben azonban Izland ragaszkodik terve megvalósításához, minden eszközt igénybe fognak venni az angol halászok érdekeinek biztosítására, és ha kell, ellenintézkedéseket foganatosítanak, bojkottálják az izlandi termékek forgalmát. (Reuter) A lengyel számítógépek harmadik generációja Lengyelországban jelenleg 240 számítógép dolgozik, 540-re nő a számuk. Ezek mellett a számítógépek mellett hamarosan megjelennek a hazai gyártmányú harmadik generációs számítógépek is. Már folyik az egész Lengyelországra kiterjedő információs rendszer megszervezése. A hálózat kialakításához néhány vezető informatikai központot létesítenek. Ezeknek elsősorban az lesz a feladatuk, hogy az állami adminisztráció feladatait megkönnyítsék, elsősorban a tudományos-technikai, a statisztikai, a pénzgazdálkodási és a demográfiai adatokat tárolják, feldolgozzák és továbbítsák. (PAP) Éleződik az izlandi halászati vita A hágai nemzetközi kereskedelmi döntőbírósága kezdi meg Anglia és Izland halászati vitájának tárgyalását. A döntőbírósági eljárást Anglia kérvényezte azt követően, hogy Izland végleg elhatározta: szeptember 1-től 12-től Csehszlovák repülőgépek a brnói vásáron Brnóban szeptember 8—17. között ismét megtartják a hagyományos gépipari vásárt. Ezen többek között a legújabb típusú csehszlovák repülőgépeket is kiállítják. A bemutatottak közül legnagyobb az L—410 „Turbójét” utasszállító repülőgép, amelynek szériagyártását ebben az évben kezdték meg Kunovicében. A repülőgép 19 utas szállítására alkalmas. A másik repülőgéptípus a ZLIN—42 kétszemélyes sportrepülőgép, melyet a „Moravan” gyár készít. Ez a típus külföldön is ismert. A Moravan gyár 1973-ban kezdi meg a ZLIN—43 típusú sportrepülőgép gyártását. A brnói vásáron látható lesz az L—13 Blanik típusúsportrepülőgép is, amelyből az Omnipol külkereskedelmi vállalat tavaly 40 országba exportált. (CTK)