Világgazdaság, 1973. július (5. évfolyam, 125/1127-145/1147. szám)
1973-07-07 / 129. (1131.) szám
MAGYAR GAZDASÁG - VILÁGGAZDASÁG Csehszlovákia hospodárské noviny és a KGST-integráció Frantisek Hamour, a csehszlovák kormány elnökhelyettese cikkében méltatja a KGST Prágában megtartott XXVII. ülésszakát. Megállapítja, hogy az ülésszak súlypontját képező, a tagországoknak a tervezés területén folyó együttműködése a Komplex Program sikeres megvalósításának alfája és ómegája. Ennek bizonyítéka az, hogy a delegációk vezetői amellett szálltak síkra, hogy tervszerűen összpontosítsák a társadalmi erőket és eszközöket az integrációs intézkedések, valamint az egyes országok nemzeti tervei közötti szoros és hatékonyabb kapcsolat létrehozására, mindezt pedig már az 1976—1980-as ötéves tervek kidolgozása során. A CSKP Központi Bizottsága tavaly februárban hozott határozatot a csehszlovák népgazdaságnak a nemzetközi munkamegosztásba történő hatékony bekapcsolására. Jelenleg a munkák arra irányulnak, hogy a következő, hatodik ötéves terv előkészítése során kihasználhassák a nemzetközi munkamegosztással kapcsolatos lehetőségeket: előre meg kell határozni, mit fog termelni, mit fog importálni a csehszlovák népgazdaság, vagyis helyesen kell kialakítani a belföldi termelés és a külgazdasági kapcsolatok szerkezetét. Már az ülésszak előkészítése is jelezte, hogy a legfontosabb problémákaz energetikai és nyersanyagforrások biztosítása, valamint a modern, hatékony termelési szerkezet kialakítása. A következő ötéves tervben Csehszlovákia számára a mostani ülésszaknak az a határozata a legfontosabb, amely a tagországok tüzelőanyag- és energetikai, valamint nyersanyag-szükségletei fedezésére irányuló együttműködéssel foglalkozik. Ide tartozik a szovjetunióbeli Kijembajevben létrehozandó azbesztkombinátban való együttműködésről szóló keretmegállapodás, amelyet éppen a XXVII. ülésszak folyamán írtak alá. Az ülésszakon fontos helyet foglaltak el a gépipari együttműködés fejlesztésének kérdései. Az elfogadott határozat a kooperáció és a specializáció elmélyítésére, a műszaki színvonal emelésére orientálja a tagországokat. Ebben a vonatkozásban szükséges továbbfejleszteni az egyes termelők közötti közvetlen kapcsolatokat, elsősorban a nemzetközi társulások formájában. A legközelebbi időszak aktuális feladata, hogy komplex módon biztosítsák az atomerőművek, a textil- és kötszövőipar termékei iránti szükségletek kielégítését. Ezeken a területekenki kell használni az együttműködő vállalatok, szervek közötti közvetlen kapcsolatok legésszerűbb formáit. Csehszlovákia számára is igen fontos feladat a feldolgozóiparnak, különösen a gépiparnak az integrációba történő bekapcsolása. Ennek az az előfeltétele, hogy kidolgozzák a gépipar belföldi fejlődésének és szerkezetváltozásának koncepcióját, és az ehhez kapcsolódó olyan külgazdasági koncepciót amely elfogadható a többi partnerország számára. (1973. évi 24. szám) FAR EASTERN ■ ECONOMIC .on Irak 1976-tól kezdve 12 éven át, öszszesen 112 millió metrikus tonna kőolajat hajlandó eladni Indiának. Az új ajánlat keretében India 1976-ban 5 millió tonna, 1977-ben 7 millió tonna, a további 10 évben évi 10 millió tonna kőolajat kap. A részletekben, a pontos árat beleértve, további tárgyalások folyamán állapodnak meg. Az új iraki ajánlat jelentős haladás azzal az egyezménnyel szemben, amelyet dr. Hammadi, az iraki olaj- és ásványügyi miniszter áprilisban Új-Delhi- ben kötött. Akkor arról volt szó, hogy Irak 1978-tól 10 éven át évi 3 millió tonna, vagyis összesen 30 millió tonna kőolajat szállít Indiának. A dr. Hammadi által vállalt feltételeknek néhány érdekes vonása van. Irak korábban kijelentette, hogy nem köt többé hosszú lejáratú egyezményeket, ebben az esetben azonban kivételt tett. Indiának ezen felül 50 millió USA- dollár értékű hitelt nyújtott, ami szintén nem szokásos. Végül az egyezmény a kőolajvásárlásoknak indiai árukkal és szolgáltatásokkal való ellentételezést irányozza elő. Ha az egyensúlyt kompenzációval nem lehet biztosítani, hat havonként konvertibilis devizában kell a különbözetet fizetni. Burmah Shell, Esso és Caltex, a három Indiában dolgozó külföldi olajtársaság, amely saját forrásokból importál, egy barrelért most 2,25 dollárt kér. Irak a korábban fix áron lekötött 1,95 millió tonna nyersolajért csak 1,83 dollárt számít fel (plusz 9 centet a dollár leértékelése miatt). A hosszú lejáratú megállapodás keretében Irak azonban feltehetően nem állapodik meg a világpiaci árszint alatt. A jelenlegi kőolajválságtól való félelmek közepette Indiának sokat jelent ez a megállapodás. Ezenfelül lehetőséget nyújt kb. 1,7 milliárd dollár öszszegű indiai áruexportra. Az export teljesítése igen fontos, máskülönben devizában kell fizetnie. Gondoskodnia kell továbbá a megfelelő finomítási kapacitásról. India kőolajszállításokról tárgyal Katarral, Szaúd-Arábiával és Nigériával India hosszú lejáratú olajegyezménye Irakkal is. Szaúd-Arábia már beleegyezett 3 millió tonna szállításába, hasonló menynyiségre van kilátás Katarból is. Becslés szerint India kőolajszükséglete 1978-ban 43 millió tonna lesz. Ebből a belföldi termelés mintegy 15 millió tonnát fedez majd (a jelenlegi 7,2 millió tonnával szemben); a három külföldi olajtársaság 8 millió tonnáról gondoskodik, 10 millió lesz az iraki szállítás. A fennmaradó 10 millió tonna felét a cochini és madrasi finomítók közvetlenül importálják, még mindig marad azonban 5 millió tonna kőolajszükséglet, amelyet ki kell elégíteni. Jelenleg is a közel-keleti országok szolgáltatják India kőolajimportját. Az Esso Szaúd-Arábiából importál, a Burmah Shell és a Caltex Iránból, ez öszszesen kb. 7,75 millió tonnát tesz ki. A cochini és madrasi finomítók indiai kőolajjal dolgoznak. India azon fáradozik, hogy belföldi termelését öt éven belül 6,4 millió tonnával emelje. A szovjet szakértők szerint ezen a mennyiségen felül 10 éven belül további 132 millió tonna kőolaj kitermelésére van lehetőség. Japán felszereléssel India hozzákezd a partmenti olajrétegek kiaknázásához. Az iraki ajánlat lényegesen javította India tárgyalási helyzetét a három külföldi olajtársasággal szemben. Ezek államosítását sokan követelik, a kormány azonban még nincs abban a pozícióban, hogy kockáztassa az általuk szolgáltatott 8 millió tonna kőolajat Más helyzet állna elő, ha India rendelkezne , új, akár belföldi, akár külföldi beszerzési forrásokkal. Ilyen szempontból nagy jelentőségű az a kutatási koncesszió, amelyet India biztosított magának Irakban, a dr. Hammadi által Új-Delhiben aláírt egyezmény alapján. Ha olajat találnak, a teljes kutatási költségek kölcsönnek tekintendők és kőolajban fizetendők vissza. Ezenfelül India engedményes árakon részesedést kap a kitermelt nyersolajból; ennek arányát a termelés volumene szerint állapítanák meg. (1973. évi 21. szám.) FINANCIAL TIMES A francia Citroen autógyár részvényeseit értesítették, hogy a vállalatnak az olasz Fiat-művekkel öt év előtt kötött „házassága” közös elhatározásból válással végződött és a két vállalat ipari együttműködése ezzel megszűnt. Erről már több mint egy éve volt bizalmasan szó, úgyhogy a mostani hivatalos bejelentés nem keltett nagy meglepetést. A Citroen jelentése szerint a Fiat által követelt integrációs folyamat a francia cég létét veszélyeztetné. A szétválás részletes feltételeit még nem dolgozták ki, de valószínű, hogy a Fiat fokozatosan visszavonul a Pardevi közös holdingból, amelynek 53 százalékos majoritása van a Citroennél. A Pardevi tőkéjét jövőre 700 millióról 1200 millió frankra emelik, amiben a Fiat nem vesz részt és így a Pardevinél levő 49 százalékos érdekeltsége 30 százalék alá esik. A Fiat a Citroen együttműködésének felbomlása azonban nem jelenti a két vállalat közös ipari terveinek azonnali megszakítását. Ezek közül a legfon A Fiat és a Citroen szétválása után tovabb a Lancia Beta-kocsik számára a Citroen metzi telepén gyártott transzmisszió és egy tervezett Fiat-modell, valamint egy bemutatás előtt álló teherautó. A spanyolországi Vigóban levő Citroen-gyár is folytatja egyes alkatrészek gyártását. A két vállalat között folytatandó tárgyalások során szóba kerülnek ezek a közös tervek és az értékesítési együttműködés a Közös Piac országaiban. Ahogy a két—három esztendeje elkezdett közös programok valóra válnak, a következő két—három év alatt is felmerülnek az együttműködés egyes lehetőségei. A szoros együttműködéstől inkább a Citroen vonakodott, mert félt az erős partnertől, míg a Fiat valódi előnyöket várt a kooperációtól, de csalódott annak gyenge eredményeiben. A Citroen aggódott önállóságának elvesztése miatt, mert műszaki megoldásainak megvalósítását a Fiattal kellett volna egyeztetie. (1973. június 23) A VILÁGSAJTÓBÓL PAPÍR- ÉS CELLULÓZIMPORTUNK A LIGNIMPEX tevékenységének fontos része a cellulóz- és papírtermékek exportja és importja. Évente 140 ezer tonna cellulózt, 265 ezer tonna papír- és kartonféleséget importál a vállalat és a továbbiakban is növekvő tendenciával lehet számolni. Az egy lakosra jutó papírfogyasztás Magyarországon 1960-ban még 19 kilogramm volt, s 1970-ben már elérte a 44 kilogrammot. (Évente több mint 400 ezer tonna papírt dolgoztak fel.) A cellulózimport döntő része (95 ezer tonna) szocialista országokból származik, és ugyaninnen importál a vállalat 150 ezer tonna papírt is. A nagy mennyiségű és jó minőségű szállítások, amelyeket az éves államközi kontingensek biztosítanak, jelentős mértékben hozzájárulnak az érintett magyar iparágak fejlődéséhez. Fő nyersanyagszállító a Szovjetunió, ahonnan 1973-ban a magyar papírgyártó- és műszalipar részére több mint 90 ezer tonna nyersanyag kerül behozatalra, így például az újságnyomó vagy rotációs papír döntő részét — mintegy 40 ezer tonnát — a Szovjetunióból importálja a vállalat. A kitűnő minőség mellett érdemes megjegyezni, hogy a szállítások — annak ellenére, hogy a gyártó üzemek nagy távolságra vannak — ütemezés szerint, pontosan érkeznek. Főleg tőkésországokból szerezzük be a nyomópapírokat, de egyre számottevőbb az NDK-ból származó behozatal is, különösen az idegenforgalmi nyomtatványok, képzőművészeti reprodukciók céljaira felhasznált műnyomópapírokból. Az 1960-as évek elején állami határozat mondta ki, hogy a csomagolás színvonalát európai színvonalra kell emelni, így a kartonbehozatal az 1970-es évek elejére már 55 ezer tonnára emelkedett. A vállalat itt is arra törekszik, hogy egyre nagyobb mennyiségeket tudjon beszerezni a szocialista piacokról, elsősorban az NDK-ból, a Szovjetunióból és Lengyelországból. Nagyrészt az ezekkel az országokkal aláírt kontingensek biztosítják, hogy zsírhatlan és egyéb csomagolópapírokban a belföldi ellátás zavartalan, bár ezekből a cikkekből jelentős a tőkés import is. Az utóbbi években a szocialista országokkal meglévő bilaterális kapcsolatokban fontos helyet foglalnak el a cellulóz, papír és karton választékcsere megállapodások. Segítségükkel a népgazdaság számára fontos áruféleségeket importál a vállalat, ugyanakkor lehetőség nyílik arra, hogy bizonyos cikkekkel export oldalon is részt vegyünk a nemzetközi munkamegosztásban. A Szovjetunióval és Romániával oldalanként két-kétmillió rubel összegű évi választékcsere megállapodásunk van, az NDK-val pedig másfél millió rubel értékű. Hasonló mértékű a Csehszlovákiával folytatott választékcsere is, és fejlődőben van ilyen jellegű papírkereskedelem Bulgáriával, illetve Lengyelországgal is. A Lábatlani Papírgyár vékonypapír-cikkeit és a nyíregyházi új üzem mikrohullámdobozait exportálja a vállalat a szocialista piacokra, sőt kisebb mennyiségben jutnak magyar papírcikkek tőkésországokba is. A LIGNIMPEX — különösen az 1972—73-as időszak rendkívül erőteljes piaci változásai és ármozgásai miatt — igen nagy súlyt helyez a piaci árváltozásokból adódó lehetőségek felmérésére és kihasználására. Tavaly az év második felében több terméknél az áremelkedést előrejelző, helyesnek bizonyult prognózisra alapozva, a vállalat jelentős taktikai elővásárlást hajtott végre a cellulóz- és papírtermékeknél. Ezt a tevékenységet 1973 első hónapjában tovább folytatta, így elmondható, hogy mintegy 6 ezer tonna papírt és 39 ezer tonna cellulózt (az évi összes tőkés importszükséglet körülbelül 45—48 ezer tonna) sikerült a mostani áremelkedések előtt kedvező árszinten lekötni, és ezáltal a népgazdaságnak mintegy háromnegyedmillió dollárt megtakarítani. Bazsó Csaba A csehszlovák Technoexport magyarországi kapcsolatai A Technoexport csehszlovák külkereskedelmi vállalat közel öt éve tart fenn gyümölcsöző kapcsolatot a magyar külkereskedelmi vállalatokkal — írja az Új Szó. Legfontosabb partnerei a CHEMOKOMPLEX, a NIKEX és a TECHNOIMPEX. A CHEMOKOMPLEX közvetítésével a Budapesti Vegyiművek részére komplett, korróziómentes vegyipari berendezéseket, vegyi tárolótartályokat, szivattyúkat és csővezetékeket szállított a cég, a Dunai Vasmű részére vasgyártáshoz szükséges pácoló berendezéseket. A NIKEX a csehszlovák vállalattól kénpirító dobokat importál ugyancsak a Budapesti Vegyiművek részére. A két magyar külkereskedelmi vállalattal a Technoexport az elmúlt két évben több mint félmillió rubel értékű forgalmat bonyolított le. A TECHNOIMPEX-szel nyomtatógéppel felszerelt papírzacskógyártó gépsorok exportjáról tárgyal. Jelentős a magyar termékek Csehszlovákiába irányuló forgalma is, aminek egy részét szintén a Technoexport bonyolítja le. A magyar áruk ebben az esetben is a NIKEX, a CHEMOKOMPLEX és a TECHNOIMPEX külkereskedelmi vállalatokon keresztül jutnak el a csehszlovák céghez, de szállítói közé tartozik a KOMPLEX is. Ez utóbbival 1969 januárja óta áll kapcsolatban, együttműködésük elsősorban élelmiszeripari gépekre irányul. A legjelentősebb üzleteket 1970-ben és 1971-ben kötötték, amikor is a KOMPLEX összesen 4 millió 800 ezer rubelért szállított két kenyérgyártó gépsort partnerének. Ezeket a berendezéseket magyar szakemberek irányításával Léván állították fel. A csehszlovák üzemeltetők nagyon elégedettek velük, amit mni sem bizonyít jobban, mint hogy 1973-ra ismét több millió rubeles üzletkötés született magyar sütőipari gépsorok importjára. A KOMPLEX ezenkívül teljes konzervgyárat szerelt fel Érsekújvárott, s az üzem már sikeresen működik. A Technoexport a tribesovi konzervgyár részére borsófejtő gépsort vásárolt Magyarországon. Jól beváltak a gyakorlatban az ugyancsak magyar gyártmányú egyedi borsócséplőgépek, paprikacsumázók, a húsipari gépek közül a töpörtyűprések. A CHEMOKOMPLEX külkereskedelmi vállalat közvetítésével a csehszlovákok a pozsonyi Slovnaft részére magyar gyártmányú 200—300 köbméteres alumíniumi tartályokat vásároltak Az üzletet 3 millió rubel értékben még megkötötték, s még 1973-ban leszállítják a tartályokat. Az 1974—1975-ös évekre a Technoexport további vásárlásokat tervez a CHEMOKOMPLEX közvetítésével. Faipari gépek exportja Peruba A gépipari szövetkezetek közül kevésnél olyan magas az exportarány, mint a Mechanikai és Gépgyártó Szövetkezetnél. Az ELEKTROIMPEX-en keresztül 1965 óta szállítanak szocialista országokba a tv-stúdiók számára daruskocsikat, állványokat és más berendezéseket. Az idén csaknem 800 ezer rubel értékű szovjet megrendelésnek tesznek eleget, amelyek között kiemelkedő szerepe van a 15 tv-darukocsinak. A tőkés piacokra is eljutnak idén már a MÉGÉP mechanikai berendezései. A nyugatnémet Femseh cég vásárol tőlük több mint 60 ezer márkáért különböző televíziós állványokat. A nyár végén az USA-ból is érkeznek üzletemberek, s a tárgyalások nyomán 50 ezer dolláros szerződéskötésre van kilátás. Magyarországon a faipari marógépekből a kereslet visszaesett, így a szövetkezet számára létkérdés volt az új piac biztosítása. A METRIMPEX szerződésének keretében 1973—75 között 61 faipari tanműhelyt szállítanak Peruba. A tanműhelyekben a szakmunkásképzéshez szükséges csaknem valamennyi faipari gépet meg lehet találni. A szövetkezet számára összesen másfél millió dollárt jelentő szerződés alapján ebben az évben mintegy 150 ezer dollárért küldenek árut, s a többit 1974-ben, valamint 1975 első felében indítják útnak. A gyártmánystruktúra további bővítésére gyártási együttműködésről tárgyalnak osztrák és nyugatnémet cégekkel, így lehetőség nyílik a fejlesztés felgyorsulásával együtt az új termékek számára új felvevő piacról is gondoskodni. További piackutató tevékenységükről is hírt kaptunk: Teheránban és Londonban állítják ki faipari gépeiket, s remélhetőleg, a perui szállítások mellett, más tőkésországokba is eljutnak majd a MEGÉP szalagcsiszolói, vastagolói és marógépei. E. P. GÉPIPARI SZABVÁNYOSÍTÁSI KONFERENCIA BUDAPESTEN Július 10—14-e között rendezi meg a Gépipari Tudományos Egyesület a második gépipari szabványosítási konferenciát — kiállítással egybekötve — Budapesten. A szabványosítást a szocialista gazdasági integráció egyik módszereként tárgyalja a konferencia, s e keretek között megvizsgálják a KGST-tagországok együttműködésében a műszaki akadályok kiküszöbölésének, a normatív dokumentációs bázis létrehozásának, a termékminőség szabályozásának, az eltérő technikai szintek kiegyenlítésének, valamint a nemzeti szabványosítás fejlesztésének lehetőségeit és a megoldás módját. A három nap alatt 12 külföldi és 34 hazai szabványosítási szakember számol be a KGST gépipari állandó bizottságának a rádiótechnikai és elektronikai állandó bizottságnak, és szabványosítási állandó bizottságnak a KGST Komplex Programjának végrehajtása közben szerzett tapasztalatairól és a továbbfejlesztés lehetőségeiről. A konferencián elsősorban a Komplex Programban kitűzött és a KGST keretein belüli, valamint az ISO, IEC, CEE és más szervezetek által végzett egymáshoz kapcsolódó nemzetközi szabványosítási kérdések elméleti és gyakorlati problémáját vitatják meg. Érdemes néhány témacsoportot kiemelni a konferencia anyagából: a résztvevők megtárgyalják a szabványosítást megkönnyítő közös nyelv kialakítását a KGST munkájában, az együttműködés főbb irányait a kohó- és gépiparban, a gyártásszakosítást a közúti járműgyártásban, a komplex szabványosítást, a számítógépesítési feladatokat a tervezési és szerkesztési munkákban stb. A konferenciával egyidejűleg, illetve július 10—17. között — a BNV Petőfi csarnokában — kiállításon mutatják be az első gépipari szabványosítási konferencia (1963) óta eltelt időszak eredményeit. Megkezdték az inotai gázturbinák szerelését Féléves késéssel ugyan, de néhány hete megkezdte már az inotai hőerőmű új berendezéseinek szállítását a szovjet Energomasexport, illetve a leningrádi LMZ üzem. Az erőmű bővítésének teljes költsége 1,1 milliárd forint, s ebből 430 millió forintot költenek a berendezésre, amelyet teljes egészében a szovjet fél szállít. A két gázturbina egyenként 100 megawattos , ekkora teljesítményű gázturbina az egész világon csak egy helyen működik, a krasznodari hőerőműben. A késés jórészt azzal magyarázható, hogy a krasznodari turbinát, a prototípust előbb gáztüzelésre állították be, később azonban áttértek az olajtüzelésre, így elhúzódott a hibajavítás, a tapasztalatszerzés időszaka. A szovjet partner mindenesetre ígéretet tett: megkísérli utolérni önmagát, s több műszakos munkával, valamint a szerelők létszámának növelésével tartani fogja legalább a próbaüzemelés megkezdésére előírt október elsejei határidőt. Két hét óta már dolgozik is Inotán a szovjet műszaki vezetők és szerelők egy nagy csoportja. 1973. JÚLIUS 7.3 RÖVIDEN ■. NDK gyártmányú Texima vasalógépet állítottak üzembe a jászberényi Lehel Ruházati Szövetkezet új üzemházában. Százötvenezer papucsot exportált az első félévben Csehszlovákiába — a külkereskedelmen keresztül — a Nyírbátori Cipőgyár. A Bajai Háziipari Szövetkezet tíz félautomata kötőgépet vásárolt az NDK- ból. A berendezésekkel évente 50—60 ezer pulóvert és kardigánt kötnek. A Szerszámgépipari Művek 760 ezer darab ászokcsavart készített egy NDK- beli vállalat megrendelésére. Két és fél ezer négyzetméter torontáli szőnyeget készít az idén nyugatnémet megrendelésre a Bajai Háziipari Szövetkezet. Harminckétezer gyermekruhát készít szovjet megrendelésre az Egri Háziipari Szövetkezet. ■%. Az Aprítógépgyár kilenc besűrítőtartályt és 2 darab 1200 tonnás forgókemencét szállít Jugoszláviába. •» Száz gumivulkanizáló présgépet készít szovjet exportra a Csepel Művek Egyedi Gyára. A Salgótarjáni Öblösüveggyár 820 ezer söröskancsót készít az NDK-beli Glas-Keramik cégnek. A Ganz-MÁVAG mátranováki gyára tíz vasúti hidat készít csehszlovák megrendelésre. A szállításra 1975-ben kerül sor. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság elnöke* HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Bp., V. Dorottya u. 6. IV. em. Levélcím: 1397 Budapest, Pf. 534. Telefon: 183-860 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal, Bp. 1083 Blaha Lujza tér 1-3. Levélcím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 73-2180/3-07 Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25008