Világgazdaság, 1976. május (8. évfolyam, 85/1829-104/1848. szám)
1976-05-04 / 85. (1829.) szám
1976. MÁJUS 4. lis jogszabályok a külkereskedelem javítására Jugoszláviában Belgrádi tudósítónktól. A jugoszláv külkereskedelemben — egészében véve — kedvező folyamat bontakozik ki, amely a többi között abban nyilvánul meg, hogy új alapokra helyeződik a külkereskedelmi és a termelő vállalatok együttműködése. A JKSZ Központi Bizottsága az ország külkereskedelmi helyzetéről szóló határozatában sürgeti: hosszú távú terveket és fejlesztési programokat kell kidolgozni az említett vállalatok tevékenységének mind tökéletesebb egybehangolására, a külkereskedelmi szerveknek a legújabb világpiaci fejleményeknek megfelelően kell befolyásolniuk a termelést. Ezenkívül új devizarendszer kialakítására van szükség, összhangban az ország gazdaságpolitikájával. Azok a külkereskedelmi szervek, amelyek már eddig is szorosan kötődtek a termelő vállalatokhoz és más érdekelt gazdasági egységekhez, könynyebben térnek át az önkormányzati rendszer elvein alapuló gyakorlatra” — állapítja meg a JKSZ Központi Bizottsága, amely megvizsgálta a külkereskedelmi tevékenység belső és külső tényezőit, s e tevékenységet irányító szerveknek az iparvállalatokkal való kapcsolatát. Megvitatta a jugoszláv külkereskedelmi képviseletek helyzetét, munkáját is. A megállapításokat összegező határozatból kitűnik: a külkereskedelemben egészében véve kedvezőbb folyamat kezdődött, új típusú együttműködés bontakozik ki a külkereskedelmi és a termelő vállalatok között. A szervezeti változásokat azonban akadályozza néhány objektív tényező. Egyelőre az előkészítés stádiumában vannak a külkereskedelmi tevékenységet szabályozó új jogszabályok, a külkereskedelmi és a termelő vállalatok közös munkája révén szerzett közös jövedelem felosztása még nem olyan arányban történik, mint amilyenben az illető vállalatok a jövedelem megszerzéséhez hozzájárultak. Olyan viszonyok kialakítása a feladat — állapítja meg a JKSZ Központi Bizottsága —, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a külkereskedelmi vállalat önkényesen használja fel az akkumulált pénzeszközöket, a termelő vállalatok kárára. Határozottan szembe kell szállni minden olyan kísérlettel, amely az új elveken alapuló jövedelemelosztást akadályozza és a külkereskedelmi tőkeképzést mozdítja elő. Felülvizsgálatra szorulnak a külkereskedelmi és a termelő vállalatok eddigi megállapodásai. Úgy kell módosítani ezeket, hogy ösztönzze a külkereskedelmi vállalatokat, állandóan figyelemmel kísérjék a világpiaci helyzetet. A devizagazdálkodási rendszer változásaiból kiindulva azt az elvet kell követni, hogy a megszerzett deviza elosztása a kitermelése érdekében végzett munka arányában történjen. ALUMÍNIUMKOMBINÁT ALGÉRIÁBAN SZOVJET KÖZREMŰKÖDÉSSEL Moszkvában a szovjet—algériai gazdasági tárgyalások befejeztével a két ország eddigi legjelentősebb szerződését írták alá. Eszerint a Szovjetunió — mint röviden már jelentettük — részt vesz a Szila város (Algírtól mintegy 300 kilométerre Dél-Keletre) közelében tervezett évi 120 ezer tonna teljesítőiképességű alumíniumkombinát megépítésében. Moszkvai és algíri tudósítónk beszámolója szerint a kombinát a következő gyáregységekből áll: elektrolízis üzem, anódgyár, alumíniumüzem és hengermű. A beruházás teljes költsége 1,5 milliárd dinár (mintegy 400 millió dollár), ebből a Szovjetunió 1,2 milliárdra tízéves, 4 százalékos kamatozású hitelt nyújt hároméves türelmi idővel. Az építési munkákat szovjet vállalatok végzik alvállalkozói megállapodás alapján. Algériában az egyezmény értelmében szovjet építési szervezetet hoznak létre, amely részben saját erőforrásokból, részben pedig a helyi alvállalkozók bekapcsolásával végzi munkáját. A szovjet tervezők a beruházási programot úgy állították öszsze, hoggy az üzemkapacitását 300 ezer tonnáig bővíteni lehet. A gyártósorok és más felszerelések szállításán kívül a szovjet fél vállalta a szakemberek képzését is. A hitelt Algéria késztermékekkel fizeti majd vissza, az árakat a mindenkori piaci áraknak megfelelően állapítják meg. Az aláírást követő interjújában Abdesszalam ipar- és energiaügyi miniszter elmondta, további szovjet-algériai tárgyalások folynak különböző nehézipari beruházásokról. Szó van egy Nyugat-Algériában létesítendő fémkohászati üzemről, tervbe vették több erőmű, valamint egy vegyiüzem megépítését szovjet közreműködéssel. Szovjet gazdasági küldöttség Szíriában Moszkvai tudósítónktól. A Szovjetunió és Szíria együttműködik: az energetikában, az olajiparban, a vegyészetben, a vasúti közlekedésben és az öntözésben. A két ország gazdasági kapcsolatainak továbbfejlődéséről kezdődtek tegnap tárgyalások Damaszkuszban, ahova Szemjon Szkacskovnak vezetékével szovjet kormányküldöttség érkezett. A múlt évtizedben a Szovjetunió több irányban segítette a szíriai gazdaság fejlesztését, a közös munka egyik kiemelkedő eredménye az Eufráteszen épített vízlépcső, amely — 12 millió köbméteres víztárolójával — 600 ezer hektár folyamatos öntözését biztosítja. A vízenergia hasznosítására eddig 4 erőmű készült el. Szovjet szakemberek közreműködésével Szíria északkeleti részében új olajlelőhelyet tártak fel. A Szovjetunió már jelezte: kész gépeket, berendezéseket szállítani a nemzeti olajipar megteremtéséhez. Épül Szíria első nitrogénműtrágyaüzeme is (évi 150 ezer tonna teljesítőképességű lesz), ésbiztosítja majd a hazai igényekkielégítését, így évente mintegy 20 millió szíriai font import megtakarítását teszi lehetővé. m A bagdadi kormány ratifikálta Irak és a KGST közötti megállapodást. A dokumentumot 1975 júniusában Moszkvában írták alá. • Japán kereskedelmének aktívuma márciusban 1 milliárd 357 millió dollárra emelkedett a februári 669 millió dollárról. • A Nemzetközi Valuta Alap mintegy 15 millió dolláros kölcsön folyósítását hagyta jóvá Ciprusnak, Perunak 70,7 millió dolláros kölcsönt ítélt oda. Brazíliában emelték a minimális béreket. A legalacsonyabb keresetűek 44 százalékos javítást kaptak, s így a minimális havibér 54 és 76 dollár között mozog. A cruzeirót a béremeléssel egyidejűleg idén hatodszor értékelték le: egy dollár egyenlő 10,22— 10,31 cruzeiróval. • Svédország kereskedelmi aktívuma márciusban 241 millió korona volt a februári 139 millió korona után. Márciusban az export gyorsabban nőtt mint az import. m Bécsben befejezte tíznapos ülésszakát az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetének (UNIDO) irányító testülete. Az iparfejlesztési alap összegyűjtésével kapcsolatos kérdések, valamint az UNCTAD most kezdődő negyedik ülésszakán napirendre kerülő témák álltak a tanácsülés homlokterében. A Bulgária és Nagy-Britannia gazdasági együttműködésének a gépgyártás, a kohászat, a vegyipar, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság terén történő kibővítését irányozza elő a két ország gazdasági, ipari és tudományos-műszaki együttműködési vegyes bizottságának ülésszakán készült jegyzőkönyv, a W(1 jelenti 4) Az UBAF arab—francia bank fiókintézete júliusban kezdi meg működését New Yorkban, a szövetségi tartalékrendszer (FED) tagjaiként. Az UBAF Arab American Bank elnöke az iraki pénzügyminiszter lesz. Elsősorban az Egyesült Államok és a Közel-Kelet kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok elősegítésében szándékozik működni. D 4K—B típusú traktorhoz jó állapotban levő, KOMPLETT SEBESSÉGVÁLTÓ, VALAMINT ELSŐ ÉS HÁTSÓ HÍD KAPHATÓ. Illlllll!lllllll!l!lllllllllllll!l!l!l li Érdeklődni lehet Békési Pál gépcsoport-vezetőnél Cím: „KOSSUTH” Mg. Tsz. 4281 Létavértes Bővült az EFTA és a szocialista országok kereskedelme Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) 7 tagországának külkereskedelme mennyiségben ,tavaly számottevően visszaesett — állapítja meg az EFTA Genfben közzétett jelentése. Az export 9 százalékkal, az import pedig 5 százalékkal volt kisebb a megelőző évinél. Ennek ellenére az EFTA kereskedelme értékben tavaly jóval nagyobb, volt, mint 1974-ben. Az exportból származó bevételek összege 7 százalékkal emelkedett, 52 milliárd 758 millió dollárt tettki, az importra fordított kiadások 4,7 százalékkal emelkedtek, 62 milliárd 225 millió dollárra. Az export értékbelinövekedésének legfőbb okaként a kelet-európai szocialista államokba és a fejlődő országokba irányuló kivitel igen jelentős bővülését említi a jelentés. A keleteurópai szocialista országokba 34,4 százalékkal többet, 4 milliárd 765 millió dollárért szállítottak. Az EFTA-országok teljes kivitelének 9 százaléka jut a szocialista országok piacára. Az EFTA-országok az EGK-tól 32 milliárd 880 millió dollárért vásároltak, 3,4 százalékkal többért mint 1974- ben. Ez teljes bevitelük 53 százaléka. A szocialista országokból 4 milliárd 362 millió dollárért vásároltak, teljes importjuk 7 százalékát szerezték be onnan, 11,4 százalékkal többet mint 1974- ben. (Reuter) Földgázbizottságot alakított az OPEC Nem volt szó az olajárakról az OPEC gazdasági bizottságának pénteken befejeződött ötnapos bécsi értekezletén. A konferencia köreiből kiszivárgott, hogy a megbeszélések középpontjában az árdifferenciák kérdése, a minőségi felárak és prémiumok rendszerének kidolgozása állt. A bizottság jelentést készített az OPEC május 27-én az indonéziai Baliban sorra kerülő miniszteri értekezlete számára. A mostani összejövetel konkrét eredménye: különbizottságot alakítottak a tagországok földgázkészleteinek számbavételére, kiaknázási lehetőségeinek felmérésére. (Reuter, AP—DJ) Török olajkutatás az Égei-tengeren Török kőolajkutató hajó indul júniusban az Égei-tengerre abban a reményben, hogy 20 ezer négyzetkilométeres területet feltérképezve gazdag lelőhelyre akad. Görögország — mint ismeretes — magáénak vallja az Égei-tenger szinte egész medrét. Az ellentét azután robbant ki, hogy görög kutatók Thasszosz szigeténél három évvel ezelőtt kőolajra bukkantak. (Reuter) Egyiptom emeli az importvámokat Hétfőtől kezdve Egyiptom 50 százalékkal emeli egyes árucikkek importvámját — jelentette be Abu Iszmail pénzügyminiszter. A vámtételeket az amerikai dollár turistaárfolyama alapján állapítják meg (11 egyiptomi font turistaárfolyama jelenleg 1,60 dollár). Az eddigi vámtételek a tényleges érték 50—100 százalékára rúgtak. Egyelőre bizonytalan, hogy a vámemelés pontosan milyen importcikkeket érint. A hírügynökségek jelentése szerint elsősorban luxusárukra, gépkocsikra, hűtőszekrényekre, mosógépekre vonatkozik. Kairói gazdasági megfigyelők úgy vélik, hogy az új vámintézkedés az egyiptomi összbevétel 20 százalékát érinti. Az intézkedés célja —azon túl, hogy növeli a kormány bevételeit — az, hogy valamelyest megcsapolja a szűk vagyonos réteg jövedelmét. (AP—DJ) A túrkevei „Vörös Csillag” Mg. Tsz. megvételre kínál két Csepel D—450-es és egy Carpati SR 131 L tehergépkocsit használt állapotban . A gépkocsik megtekinthetők a termelőszövetkezet III-as kerületében Ügyintéző: Pápai VILÁGGAZDASÁG Beruházási tervek Görögországban I. ATHÉN KÉSZÜL A KÖZÖS PIACI CSATLAKOZÁSRA Megszaporodtak az ír vendégek Görögországban. Nemcsak turisták, hanem a közgazdászok is, akik sorra tartják az előadásokat a közös piaci csatlakozás tapasztalatairól. Mert a görög üzleti körök már csatlakozási lázban égnek, és kíváncsiak, hogyan készültek fel az írek. Szövődnek a barátság szálai az EGK jelenlegi és jövendő szegényembere között... A tekintélyes athéni Ikonomikosz Tachidromosz összehasonlító adatokat közöl a két ország gazdaságáról, hozzávéve az NSZK mutatóit. Az egy személyre jutó társadalmi össztermék tavaly Írországban 2130 dollár volt, Görögországban 1790 dollár, s az NSZK-ban 5610 dollár. Az ipar aránya társadalmi összterméken belül: Írország 33,8 százalék, Görögország 32,4 százalék, az NSZK 52,1 százalék. Az export hányada Írország esetében 32,8 százalék, Görögországnál pedig (ezután nem meglepő a külkereskedelmi mérleg folytonos passzívuma) 9,2 százalék, s az NSZK 19,4 százalék. Még az írek is gazdagabb nálunk — állapítja meg az újság —, az egy főre jutó össztermék 340 dollárral magasabb Írországban. Vannak azonban más szembeötlő különbségek is: például 1000 lakosra Írországban 173 tévé, a görögöknél pedig 58 jut. A csecsemőhalandóság Írországban 20,40 ezrelék, Görögországban pedig 27,80 ezrelék. A görögöknek ugyancsak neki kell gyürkőzniük, ha a Közös Piaccal szemben mutatkozó hátrányt legalábbis részben le akarják dolgozni. „A társadalmi össztermék gyarapodási ütemének évente legalább 2 százalékkal meg kell haladnia a közös piaci átlagot” — mondotta a készülő ötéves fejlesztési tervet ismertető beszédében Papaligurasz koordinációs azaz gazdasági miniszter. Ez a gyakorlatban 6—7 százalékos fejlesztési ütemnek felel meg. Az ipari fejlődés ütemének 9—10 százalék körül kellene alakulnia. „Görögország 1980-ra fejlett ipari országgá válik” — véli Zolatasz, a központi bank elnöke. Csakhogy ehhez mindenekelőtt beruházásokra van szükség. A terv szerint a beruházások évi növekedési üteme elérné a 10 százalékot. De ki ruházzon be? A magántőke óvatos. A részvénytársaságok szövetsége azt mondja, hogy idén az ipari vállalatoknak mindössze 30 százaléka tervez fejlesztést. Az Economist szerint a tőke fél Karamanlisznak, ahogy Athénben mondogatják: „szociális mániájától”. Persze erős túlzás a konzervatív jobboldal vezetőjét kollektivizálási megszállottsággal vádolni, tény azonban, hogy Görögországiban az állam befolyása a gazdaságra sokkal kisebb, mint Nyugat-Európa legtöbb államában, és a gazdaságot modernizálni kívánó vezetés kénytelen-kelletlen kiterjeszti az állam szerepét. „A liberális kapitalizmus ma már nem ugyanazt jelenti, mint akár egy évtizeddel ezelőtt” — mondotta Karamantisz. A gyáriparosok kedélyeit különösen felborzolta az állami bankok által az év elején létrehozott görög ipari és bányászati beruházási vállalat, (ELEVME), amely az évtized végéig körülbelül 1,5 milliárd dollár nagyságrendű beruházást tervez. Az ELEVME — mondják a konzorcium vezetői — „szigorúan méltányos” lesz a magántőkével szemben. Olyan területeken hajt végre beruházásokat, amelyektől a magántőke tartózkodik a nagy költségek vagy tetemes kockázat miatt. A rendelkezések kimondják, hogy a konzorcium nem szerezhet tőkerészesedést, más cégek alaptőkéjében, ezért nem is válhat olyan ipari óriássá, mint mondjuk Olaszországban az IRI vagy ENI holding. Az ipari körökben a konzorciumot — mint a Times írja — „a szocializmus trójai falovának” tarják. Az állam válasza: a magáncégek gyakorlatilag nem fizetnek részvénytársasági adót, gyakorta zavaros pénzügyi műveletekbe bocsátkoznak, tevékenységük olykor anarchikus és nem tartják az ország érdekeit a szemük előtt, ezért semmi helyük a kritikáknak. Az ELEVME máris megkezdte működését. A látványos beruházási program körvonalai lassan kibontakoznak. B. T. Az EGK külügyminiszteri értekezlete Hétfőn kétnapos értekezletre ültek össze az EGK-országok külügyminiszterei. Folytatják a tárgyalásokat a közvetlenül választandó Európai Parlament kérdéséről, de — mondják a megfigyelők — aligha tudnak továbbjutni, és az ügyet valószínűleg viszszautalják a miniszteri tanács, az EGK-országok kormányfőinek csúcsértekezlete elé. Megkísérlik ezen kívül, hogy elvégezzék a végső simításokat a közös álláspont tekintetében, amelyet a kilencek Nairobiban, az UNCTAD-konferencián elfoglalnak. Tanácskoznak a kívülálló mediterrán országoknak folyósítandó segélyről, közelebbről az európai arab dialógus következő ülésszakáról. Erre vonatkozóan nyilatkozatot fogalmaztak meg, és ezt ismertetik a május 18-án Luxemburgban tartandó ülésen. Az arab fél szerint a dialógusnak, amely a gazdasági, pénzügyi és ipari együttműködésre összpontosul, határozottabb politikai tartalmat kell adni. A közös piaci deklaráció most megismétli a két évvel ezelőtt kialakított álláspontot, amely szerint a kilencek felszólítják Izraelt, fügessze föl az 1967-es háború után elfoglalt területek megszállását, ugyanakkor elfogadja Izrael jogát arra, hogy elismert határok között éljen. Túl ezen, a deklaráció elveti a politikai témák bevonását a dialógusba. A fejlődő világgal folytatott párbeszédet azonban beárnyékolja, hogy pénteken eredmény nélkül zárult a földművelésügyi miniszterek vitája a fejlődő országok cukorexportjáról. A kudarcot a fejlődők élesen bírálták. Rendkívüli ülésükön egyébként az agrárminiszterek megállapodtak abban, hogy a font sterling és a líra érték- , veszteségéből adódó kiadásnövekményt ellensúlyozzák. Lépéseket határoztak el, amelyek a közösség költségvetésének javára 200 millió dollárt takarítanak meg. Leszállítják az Olaszországnak folyósított szubvenciót, amelyre az élelmiszerimportmiatt jogosult. (Az eredeti elhatározással szemben nem nyúlnak az Angliának folyósított szubvencióhoz, figyelembe véve a brit kormány és a szakszervezetek jelenlegi tárgyalásait az önkéntes bérkorlátozásokról.) Pénteken értekezletet tartottak az EGK munkaügyi miniszterei is. Megvitatták a brüsszeli bizottság által kidolgozott okmányt a „teljes foglalkoztatottságról és stabilitásról”. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a következő években, még a konjunktúra föllendülése esetén is fokozódhat a munkanélküliség, mert az üzemekben jelentős mértékű rejtett munkanélküliség észlelhető, és ez a termelés számottevő növekedését újabb munkaerő beállítása nélkül is lehetővé teszi. A struktúrák gyors ütemű változása több munkahelyet semmisít meg, mint ahányat teremt, ugyanakkor a következő években több fiatal válik keresőképessé, mint ahány öreg nyugdíjba megy. Tekintettel mindezekre, a bizottság a teljes foglalkoztatottságnak elsődleges prioritást kíván szentelni .(Reuter, DPA, APA) Pekingben tárgyal az angol külügyminiszter Kínát választotta külföldi bemutatkozásának első állomásául Crosland brit külügyminiszter. Tárgyalásaitól megfigyelők nem várnak különösebb konkrét eredményeket, Hua Kou-feng miniszterelnökkel és Csiao Kuan-hua külügyminiszterrel nemzetközi kérdéseket, s a kínai—britkereskedelmi kapcsolatokat vitatja meg. (Nem tartják valószínűnek, hogy Croslandot fogadja Mao elnök.) Londonban ■ a kínai—angol kereskedelmi kapcsolatok alakulását kedvezően ítélik meg. A múlt évben Anglia mintegy 80 millió font értékű árut exportált Pekingnek, s onnan körülbelül 60 millió font értékű árut vásárolt. Jelentősnek tartják azt a múlt év decemberében létrejött több millió font értékű megállapodást, amely alapján Kína részt vesz a Rolls-Royce cég Spey repülőgép motorjainak gyártásában. Mint ismeretes, Kína korábban bejelentette vásárlási szándékát három darab Concorde óriásgépre, egyelőre azonban nincs jele annak, hogy e szándékát meg is akarja valósítani. Az angol külügyminiszter rövid látogatást tesz Hongkongban is, ahol megfigyelők szerint az angol koronagyarmat jövőjéről fog tanácskozni. A hongkongi lapok ezzel összefüggésben megállapítják, hogy a városállam prosperitásának jövője a kínai—angolkereskedelmi kapcsolatok alakulásától függ. Crosland ázsiai útjának következő állomása Tokió lesz. Az angolkülügyminiszterrel azonos utattett meg a múlt héten Muldoon új-zélandi miniszterelnök, őazonban megbeszéléseit Japánban kezdte. Hétnapos tokiói tartózkodása során Takeo Miki miniszterelnökkel egyezményt írt alá akétoldalú kereskedelmi kapcsolatok bővítéséről, és arról, hogy egyaránt szélesítik együttműködésüket az ASEAN (Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége) államokkal. Megállapodtak abban is, hogy együttes erőfeszítéseket tesznek mindenfajta nukleáris kísérlet megakadályozására. Pekingben rendkívül melegen fogadták az új-zélandi konzervatív kormány miniszterelnökét. Apolitikai deklarációkon túl (melyek mindkét részről szovjetellenesek voltak) elsősorban a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére tettek erőfeszítéseket. A két miniszterelnök jegyzéket váltott arról,hogy biztosítják egymás számáraa szállításban a legnagyobb kedvezmény elvét. (AP—DJ, Reuter)