Világgazdaság, 1980. március (12. évfolyam, 43/2797-63/2817. szám)

1980-03-01 / 43. (2797.) szám

2 1980. MÁRCIUS 1. AControl Data ellenziazembargót A Pravda a gazdasági szankciók hatástalanságáról Az USA Szovjetunió-ellenes embargópolitikájának hatásait elemzi az utóbbi időben a szovjet sajtó számos cikke. A Control Data Corporation elnökhelyettese, a Pravda cikkírójához hasonlóan úgy véli, hogy a számítástechnika és általában a gépipar területén a Szovjetunió képes az önellátásra. Moszkvai tudósítónktól. A szovjet számítástechnika szín­­vonala ma már közelít az Egyesült Államokéhoz, és szükségleteinek túl­nyomó részét képes önállóan kielé­gíteni — vélekedett a Szocialisztyi­­cseszkaja Indusztrija című lapnak adott nyilatkozatában Robert Schmidt, a Control Data Corpora­tion elnökhelyettese. Az amerikai üzletember a napokban Moszkvá­ban járt és az illetékes szovjet part­nerintézményekkel az együttműkö­désről tárgyalt. Konkrét üzleti el­képzelésekről ezúttal nem számolt be, közölte viszont, hogy vállalata nagyra értékeli a Szovjetunióval ki­alakított kapcsolatokat, amelyeket folytatni kíván. Hangsúlyozta: nem ért egyet azokkal, akik úgy vélik, hogy a k­ét-nyugati együttműkö­dés egyoldalú előnyökhöz juttatja a Szovjetuniót. A magnetohidrodina­­mikai generátorok (MHD), a hegesz­tési eljárások és a fémmegmunkáló szerszámgépek fejlesztésében példá­ul a Szovjetunió előbbre jár az USA-nál, s az e téren kialakított szovjet—amerikai együttműködésből jelentős hasznot húzott az Egyesült Államok. Nagy kár — mondotta Schmidt —, hogy felfüggesztették az MHD-generátorok fejlesztésében folytatott együttműködést. Utalt rá, hogy a Szovjetunióban többen fog­lalkoznak alapkutatásokkal, mint az USA-ban, s a kapcsolat már ezért is előnyére válhat az USA-nak. (Megjegyzendő: ezt a tényezőt szovjet szakemberek is előszeretet­tel hangsúlyozzák, rámutatva, hogy Nyugaton jelenleg „hiánycikk” az alapvető műszaki újdonság, ugyan­akkor fejlett a kísérleti-termelő bá­zis. Ilyen körülmények között a ke­let—nyugati munkamegosztás ko­moly tartalékokat rejt magában.) Robert Schmidt az említett interjú­ban elmondta, hogy a Carter-kor­­mány által foganatosított szovjetel­lenes szankciók sok amerikai ipar­­vállalat számára nehézségeket okoz­nak, hátrányosan érintik azokat a vállalatokat, amelyek a Control Da­­tához hasonlóan az utóbbi időben sikeres együttműködést alakítottak ki a Szovjetunióval. Az amerikai üz­letember ezzel együtt reményét fe­jezte ki, hogy a felmerült nehézsége­ken sikerül úrrá lenni. A Control Data Corporation, mint ismeretes, több mint 10 éve szorosan együttműködik különböző szovjet in­tézményekkel és vállalatokkal. Hat évvel ezelőtt hosszú lejáratú együtt­működési megállapodást kötött a Szovjetunió Tudományos-Műszaki Állami Bizottságával, 1978-ban pedig önálló képviseleti irodát nyitott Moszkvában. A cég számítógépeket és perifériákat szállít a Szovjetunió­ba, s egyike a legerősebb pozíciójú nyugati cégeknek a szovjet számítás­­technikai piacon. Többek között a szovjet geológiai minisztériumban, a tudományos akadémián, a vegyipari minisztériumban és a meteorológiai intézetben működnek a CDC-beren­­dezései. Két évvel ezelőtt a CDC en­gedélyt kapott legnagyobb géptípusa, a Cyber—172 két példányának szov­jetunióbeli eladására. A cég szovjet piaci tevékenységét nagyfokú rugal­masság és figyelemre méltó innová­ciós törekvés jellemzi. Amikor tudo­másukra jutott, hogy a leningrádi Ermitázs számítógépet kíván vásá­rolni, de nincs hozzá elegendő ke­ménydevizája, sajátos konstrukciót ajánlott: a CDC a híres múzeum gyűjteményének egy részéből ván­dorkiállítást szervez az USA-ban, a bevétel fejében pedig számítógépet szállít az Ermitázsnak. Az eredeti tervek szerint a mintegy 400 kiállí­tási tárgyból álló kollekciónak idén májusban kellene bemutatkoznia a washingtoni National Galleryben, a vándorkiállítás első állomásán. A tőkés gépimport, beleértve az USA-ból származót is, sohasem ját­szott meghatározó szerepet a Szov­jetunió ipari bázisának kialakításá­ban — szögezi le az Egyesült Álla­mok embargópolitikájának múltbeli megnyilatkozásaival és jelenével foglalkozó írásában a Pravda pén­teki száma. A cikk statisztikai adatokkal tá­masztja alá állítását, kimutatva, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszak első három esztendejében a szovjet gazdaságba összesen 130,3 milliárd rubelt ruháztak be, miközben az Egyesült Államokból származó gép- és berendezésimport értéke csupán 1,2 milliárd rubelre rúgott. A Pravda hírmagyarázója az em­lített vásárlások összetételével nem foglalkozik, viszont hangsúlyozza, hogy most, amikor a — hideghábo­rú időszakához képest — még fej­lettebb szinten van a szovjet gaz­daság, enyhén szólva naivak azok az amerikai próbálkozások, amelyek célja, hogy megállítsák a szovjet gazdaság fejlődését. Ami a gabonaembargót, s a hozzá fűzött amerikai reményeket illeti, a szovjet lap rámutat: ezek a kísér­letek a szovjet gazdasági potenciál­ról alkotott téves elképzelésen ala­pulnak. A fent említett időszakban a Szovjetunióban összesen 657 mil­lió tonna gabonát takarítottak be, míg az Egyesült Államokból csak 32,5 millió tonnát -­ főként takar­mánygabonát- importáltak. Ugyan­akkor a Szovjetunió évente néhány millió tonna kenyérgabonát még exportált is. A Pravda szükségesnek tartja, hogy emlékeztessen rá: a Szovjet­unió a múltban is sikerrel birkó­zott meg azokkal az átmeneti ne­hézségekkel, amelyeket a nyugati szállítások berekesztése okozott. Vá­laszként fokozta az adott termékek belföldi gyártását. Végeredményben — állapítja meg a lap — a szovjet­ellenes gazdasági szankciók mindig az alkalmazókra ütöttek vissza. (Az argentin—szovjet gabonaügyletről lásd hírünket a 4. oldalon). A Prav­da kommentárja — a korábbi elem­zésekhez hasonlóan — megjegyzi, hogy a Szovjetuniónak érdeke a nemzetközi munkamegosztás elmé­lyítése és a kölcsönösen előnyös ke­reskedelmi-gazdasági és tudományos együttműködés folytatása a világ összes országával. A cikk végül utal rá, hogy a tőkésországok poli­tikai és üzleti köreiben sokan el­ítélik az amerikai embargópróbál­kozásokat. L. P. • Etiópiában 72 nagy ipari léte­sítmény államosításával öt évvel ezelőtt teremtették meg az állami szektort, amely jelenleg az ország ipari termelésének több mint 90 százalékát állítja elő. A külső és a belső nehézségek miatt 1977—78- ban stagnálás mutatkozott, tavaly azonban 30 százalékos volt a felfu­tás és az idén további 10 százalé­kos termelésnövekedést terveznek. D­ Ohira japán miniszterelnök má­jusban az Egyesült Államokba, Ka­nadába és Mexikóba látogat. A két­hetesre tervezett utazás április 30- án­ kezdődik.­­ A holland kormány meghatáro­zatlan időre felfüggesztette az 1980- ra vonatkozó bértárgyalásokat. A munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány képviselői már hónapok óta eredménytelen bértárgyalásokat folytattak.­­ A nyugatnémet tengeri áruszál­lító cégek 1979-ben 225 millió már­kás (128 millió dollár) veszteséget szenvedtek a dollár gyengülése és a márka erősödése miatt. A csök­kenő értékű dollárban kiegyenlített szállítási díjakkal szemben emel­kedtek a cégek márkában fizetett költségei. JELENTI­ S A Reynolds Tobacco amerikai cég szerződést kötött Kínával egy Kínában felépítendő cigarettagyár­ról. Az üzem Camel cigarettát fog gyártani, ez év végén adják át, ex­portpiacai elsősorban a távol-keleti országok lesznek.­­ A finn központi bank 150 millió dolláros eurokölcsönt vett fel egy bankkonzorciumtól, amelyben főként skandináv bankok vesznek részt. A hitel nyolc évre szól, kamata az első két évben 0,375 százalékkal, a hátralevő időszakban 0,5 százalék­kal haladja meg a LIBOR-t. • Gazdag kőolajlelőhelyekre buk­kantak Angola Cabinda tartomá­nyában. A Sonangol angolai kőolaj­társaság jelentése szerint a most felfedezett olajmező az eddigi leg­gazdagabb Angolában. Kitermelése 3 éven belül megkezdődik, eleinte napi 50 ezer barreles ütemben. • Brown amerikai hadügyminisz­ter szerint az 1981-es pénzügyi év­ben a Pentagon a hadikiadások to­vábbi növelését szorgalmazza a Car­­ter által januárban bejelentett eme­lésen felül, annak ellenére, hogy azok már idén is rekordot, 158,7 milliárd dollárt érnek el. A városlakók állattartása Romániában­­ „Az utóbbi négy évben jelentő­sen nőtt a termelés, mégsem lehe­tünk elégedettek az eredményekkel — az ipar és a mezőgazdaság tel­jesítménye elmaradt a tervezettől” — mondta Ceausescu, az RKP fő­titkára a Bukarestben rendezett pártaktíván. Élesen bírálta mind­azokat, akik a mulasztásokért fele­lősek és kijelentette, hogy egyes minisztériumok, vállalatvezetők, me­zőgazdasági szocialista egységek ve­zetői nem biztosították a termelő­­munka megfelelő ellenőrzését és megvalósítását. Nyomatékkal szólt a mezőgazda­ság feladatairól, körvonalazta a várható intézkedéseket. Az állat­­tenyésztés javítása céljából java­solta, hogy a városokban — ahol ezt a körülmények megengedik — vezessék be a lakosok állattartási jogát és kötelességét. Szólt az élelmiszerpazarlásról: a központi alapból 4 millió tonna bú­zát használnak fel, ezenkívül más­fél millió tonnát fogyasztanak a falvakban. Holott normális körül­mények között még az igen nagy, lakosonkénti 150 kilogrammos fo­gyasztás esetén sem lenne szabad meghaladni a 3,3—3,4 millió tonnás fogyasztást — mondta. Az elnök bírálóan szólt az iparban mutatkozó tervlemaradásokról és a beruházásokban jelentkező mulasz­tásokról. Közölte: intézkedéseket ve­zetnek be számos drága anyag fo­gyasztásának csökkentésére. Rátér­nek az alumíniumfelhasználás nagy­mértékű csökkentésére, rendelet fogja előírni, a nikkel és más szí­nesfémek felhasználásával való ta­karékoskodást. Az ötvözetekben is módosítják a normákat Az anyag­fogyasztás csökkentése kiterjed a vegyi-, az építőanyag-, a könnyű­ipari és több más gazdasági szek­torra. (MTI) NDK-francia műszaki-tudományos együttműködés Berlinben csütörtökön befejező­dött az NDK-francia műszaki-tudo­mányos együttműködési bizottság II. ülésszaka. A tanácskozáson elfoga­dott jegyzőkönyv szerint mindkét fél kifejezésre juttatta készségét, hogy a műszaki-tudományos terüle­ten is továbbfejleszti kapcsolatait a két ország között a közelmúltban megkötött, 1985-ig érvényes gazda­sági, ipari és műszaki együttmű­ködési program értelmében. A február elején — Jean-Fran­­çois Denneau francia külkereske­delmi miniszter berlini hivatalos látogatásakor — aláírt program lé­é­nyegében a Német Demokratikus Köztársaság és Franciaország kö­zötti együttműködés keretprogram­ja, amelynek értelmében arra tö­rekednek, hogy kedvező feltételeket teremtsenek az ipari kooperáció kibontakozása számára, mindenek­előtt a szerszámgépiparban, az elektrotechnikában, a járműiparban, a vegyiparban és a kohászat terü­letén. A két ország műszaki-tudományos kapcsolatainak következő kiemelke­dő programjaként áprilisban — a francia kormány védnöksége alatt — francia műszaki napokat ren­deznek az NDK-ban. Franciaország az eddiginél jelentősen nagyobb te­rületen állít ki a március 9—16-án megtartandó idei Lipcsei Tavaszi Vásáron is. (MTI) Ú­j rubelárfolyamok A Szovjetunió Állami Bankja le­értékelte a rubelt a dollárhoz ké­pest: a március 1-től érvényes ár­folyamtáblázat szerint az amerikai valuta 100 egységét 64,75 rubellel számolják el az előző havi 63,95 rubel helyett. Felértékelődött az angol font, az olasz líra, a kanadai dollár és a svéd korona is, keveseb­bet ér viszont a francia és a svájci frank, a japán jen és a jugoszláv dinár. A Goszbank az afgán afgani­­hoz képest is csökkentette a rubel értékét: 100 afgani 1,47 rubellel egyenlő az eddigi 1,44 rubel helyett. Táblázatunk a fontosabb változá­sokat tartalmazza. Valuta neme esvsé- 1-j előző ge angol font­­ 100 147,92 144,90 olasz líra 10 000 7,95 7,92 kanadai dollár 100 56,30 54,88 norvég korona 100 13,23 13,04 portugál escudo 100 1,35 1,29 finn márka 100 17,38 17,22 francia frank 100 15,69 15,75 svéd korona 100 15,44 15,39 svájci frank 100 38,89 39,59 japán jen 1000 2,61 2,67 jugoszláv dinár 100 3,23 3,38 VILÁGGAZDASÁG Zilált gazdasági helyzetben Lemondott a thaiföldi miniszterelnök Kh­angszak Csamanand thaiföldi miniszterelnök pénteken bejelentet­te lemondását a parlament rendkí­vüli ülésén, amelyet eredetileg azért hívott össze, hogy megvédje kormá­nyának gazdaságpolitikáját, de aztán jobbnak látta, hogy távozzék, mi­előtt még nagyobb lesz a vihar. A törvényhozás tagjai hétfőn újabb értekezletet tartanak, hogy megvá­lasszák Kh­angszak utódját. A mi­niszterelnök azzal a szándékkal hív­ta össze pénteken a parlament két házát, hogy megelőzze az öt ellen­zéki párt bizalmatlansági indítvá­nyának benyújtását. Huszonöt perces beszédében élesen bírálta az ellen­zéket, mondván: tervezett akciójá­val nem veszi tekintetbe az ország problémáit. Az ellenzéki pártok egyébként az energiaárak felemelése elleni tiltakozásul léptek egységbe. Kh­angszak Csamanand 1977 óta áll a kormány élén, ahová — mint ismeretes — katonai puccsal ke­rült. Ez idáig sikerült a hatalmat szilárdan kezében tartania, nem kis mértékben a katonák, s a parlament felsőházának, — amelynek tagjait egyébként ő válogatta össze —, tá­mogatásával. Kh­angszak lehetséges utódjaként Tinszulanond tábornokot, a hadügyminisztert emlegetik, aki eddig nem nyilatkozott, hogy haj­landó-e átvenni a kormány irányí­tását. Az energiaárak emelése ország­szerte tiltakozásra vezetett, főként mert elsősorban azoknak az olajter­mékeknek az árát emelték fel, ame­lyeket a városi és a vidéki szegé­nyek használnak. A lakosság sérel­mezi, hogy a kiváló minőségű olaj csak 25 százalékkal drágult, ugyan­akkor a dízelolaj, amelyre az or­szág egész közlekedési rendszere épül, több mint 50 százalékkal. Ugyanilyen mértékben emelték a háztartási gáz árát, ez a főváros közel 5 millió lakosát sújtja. A kor­mány­ egyébként azzal érvelt, hogy Thaiföldnek az idén 2,5 milliárd dol­láros olajszámlával kell szembe­néznie, szemben a tavalyi 1,5 mil­­liárddal. Munkatársunktól, Kh­angszak Csamanand — mint ismeretes — már február elején azért alakította át kormányát, hogy leszerelje a népszerűtlen gazdasági intézkedések nyomán támadt orszá­gos mérvű ellenállást. Tizenkét kor­mányposztra állított új embereket, egyrészt a gazdasági tárcák élére kipróbált technokratákat, másrészt a politikai pozíciókba, vezető kato­natiszteket. Intézkedései nem érték el a kívánt eredményt, ezért volt kénytelen most lemondásával meg­előzni a parlamenti ellenzék aktivi­zálódását. Megfigyelők szerint a parlamenti ellenzék még álláspont­jának összehangolása esetén sem lenne képes a bizalmatlansági szava­záson lemondatni a kormányt, fel­lépése azonban még hevesebb meg­mozdulásokat robbanthat ki, akció­ra serkentheti a parlamenten kívüli ellenzéket és a különböző diákszer­vezeteket. S ez az, amitől a kor­mány legjobban tart, 1977 óta azon fáradozik, hogy eltüntesse az azt meg­előző három évben polgári demok­rácia emlékeit, s elsősorban külső fenyegetettségre hivatkozva, egy gazdaságilag is szilárd, politikailag stabil rendszert hozzon létre. E fo­lyamatban a katonai vezetés kez­detben nyíltan diktatórikus eszkö­zökkel élt, később igyekezett hatal­mát szalonképesebbé tennii. E tö­rekvése egybevágott az ASEAN-or­­szágok érdekével, amely azt kíván­ta, hogy az Indokínával, s ami eb­ből jelen esetben különösen fontos, Kambodzsával határos Thaiföldön rend és nyugalom uralkodjék. A je­lenlegi helyzetben az várható, hogy a katonai vezetés Kh­angszakkal vagy nélküle, igyekszik megerősíte­ni hatalmát, még az eddiginél is több posztra katonatiszteket állít,­­ az ASEAN-országokból, továbbá várhatóan az USA-ból származó se­gélyekkel rendbehozza a gazdaságot. F. Zs. PAKISZTÁN CSALÓDOTT A NYUGATI SEGÉLYEK ELMARADÁSA MIATT A gazdasági válsággal küszködő Pakisztánnak eleddig nem sikerült abból pénzügyi hasznot húznia, hogy az afganisztáni események nyomán a nemzetközi érdeklődés közép­pontjába került. Ha Ziaul Hah kor­mánya nem lesz képes rávenni Pa­kisztán nemzetközi hitelezőit, hogy ütemezzék át az általuk folyósított kölcsönöket, akkor az országnak az év közepéig 1 milliárd dollárt kell rövid- és hosszú lejáratú adósságai­nak törlesztésére fordítania. A Muslim­ nevű független pakisz­táni napilap pénteki számában ar­ról ír, hogy ez idáig sem a donor­országok, sem pedig a Világbank nem mutatott hajlandóságot rá, hogy eleget tegyen Pakisztán több­ször megismételt kérésének: üte­mezzék át tartozásainak 75 százalé­kát. „Gazdasági megfigyelőket meg­lepte a donor­országok magatartá­sa, különösen az USA álláspontja, hiszen Washington az előző két hó­napban szóbeli biztosítékokat adott Pakisztánnak a hitelek ügyében, gyakorlatilag azonban semmit sem tett.” A Pakisztán segélyezésében részt­vevő országok konzorciuma egyelő­re kitart amellett, hogy az adóssá­gok átütemezéséről júniusban fog tárgyalni, ugyanabban a hónapban, amikor Pakisztánnak ki kell egyen­lítenie számláit. A Muslim szerint a donor­ országok azért vonakodnak engedményeket tenni, mert erre a korábbiakban már több ízben sor került, minden gazdasági eredmény nélkül. Az Egyesült Államok, mint ismeretes, az afganisztáni esemé­nyeket követően 400 millió dolláros gazdasági és katonai segélyt aján­lott fel Pakisztánnak, Ziaul­nak kevesellte az összeget, és hangoztat­ta, hogy országának 3,5 milliárd dollár értékű segítségre van szük­sége. Mindeddig azonban még a 400 millió dollárt sem folyósították. Független közgazdászok becslése szerint a pakisztáni fizetési deficit a júniusban végződő pénzügyi év végére eléri az 1,6 milliárd dol­lárt. A Muslim pénteki cikke sze­rint júniusig Pakisztán képtelen lesz előteremteni az 1 milliárd dollárt, amelyből egyébként 700 millió dol­lár hosszú lejáratú, 300 millió dol­lár pedig rövid lejáratú kölcsön. Az újság tudni véli, hogy Pakisz­tán kérte a segélyezésével foglalko­zó konzorciumot — amelynek főbb tagjai az USA, Kanada és az EGK —, hogy márciusban sorra kerülő ülésén vegye fontolóra Iszlámábád átütemezési kérelmét. Megfigyelők fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy a hitelek ügyében m­ég korántsem mondták ki az utolsó szót. (Reuter) fft Wpi Iffifft VHoGGMMSAG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA M©g jel@ntfe hétenkém ötször Törleszti © Magyar Posta Előfizethetek © magyar közéletek (véllava­­tok, szövetkezetek, hatóságok, Intézmények) Budapesten © Posta Központi Hírlap Iro­dánál (postacím: Budapest V . József nádor tér u. 1900), vidéken a hírlapkézbesítő postahivataloknál közvetlenöl vagy átuta­lással ( KHI 215-96102 pénzforgalmi jelző­számra, Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettesek* VÁJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. V . Dorottya u. fl. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 334. 1397 Telefon? 184 055 Kladlo­m Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Fele?es kiadó: Till Imre Igamató Kiadóhivatal • Bp., Blaha Lujza tér 1-8. 1959 Telefon? 343-1190 80.3109/9­0?­­ Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. u. 1 86?pér 8mr« Nyomte: Szikra lapnyomda. Budapest P­­v.« Csöndes Zoltán Előfizetési díj évi SZOG Ft Világbank-kulcson a jugoszláv mezőgazdaság fejlesztésére A Világbank 86 millió dolláros kölcsönt nyújt Jugoszláviának a mezőgazdasági termelés fokozására. Az összeget a Vojvodja­nska Bank kapja, amely kisebb-nagyobb össze­gek formájában az ország legkevésbé fejlett mezőgazdasági területein mű­ködő szövetkezeteknek, állami vál­lalatoknak és magángazdálkodók­nak továbbítja. A hitelnyújtás köz­vetlen célja, hogy fedezze a hús-, a tej-, a gyümölcs- és a zöldségter­mesztés gépesítésének költségemel­kedését. A Világbank 15 évre nyújtja a kölcsönt, amelynek kamata évi 8,23 százalék. Az összeg visszafizetéséért a jugoszláv kormány garanciát vál­lalt. (AP—DJ, Reuter)

Next