Világgazdaság, 1982. november (14. évfolyam, 212/3459-232/3479. szám)

1982-11-02 / 212. (3459.) szám

1982. NOVEMBER 2. Az olasz kormányfő washingtoni látogatása Spadolini olasz­­miniszterelnök kedden hatnapos hivatalos látoga­tásra az Egyesült Államokba uta­zik. A kormányfő a legutóbbi mi­nisztertanácson jelezte, hogy az amerikai vezetőkkel folytatandó megbeszéléseken a fejlett tőkés or­szágok szolidaritásának erősítéséért fog síkra szállni a válság elleni küzdelemben, valamint egy a ke­let-nyugati kereskedelemre vonat­kozó átfogó stratégia kidolgozásá­ban. Ami Róma és Washington viszo­nyát illeti, a hosszú ideig úgyszól­ván zavartalan kapcsolatokra na­gyon negatív hatással volt Wa­shingtonnak a szibériai gázvezeték­kel kapcsolatos szankciópolitikája, amely olasz vállalatokat is sújt. Mint ismeretes, körülbelül két hét­tel ezelőtt az amerikai vámhatósá­gok, elkobozták a General Electric cég egy szállítmányát, amelyet az olasz Nuovo Pignonénak akart kül­deni. Az utóbbi cég rákerült az amerikai feketelistára. Nehezíti a két ország közötti kapcsolatokat a dollár feltartóztathatatlan erősödé­se is, amely nagyon károsan érin­tette az olasz gazdaságot, az im­port tetemes megdrágulása miatt. Rómában mindazonáltal hangsú­lyozzák, hogy Spadolini nem mint a nemzeti érdekek szószólója fog fellépni, hanem az USA ás Nyu­­gat-Európa kapcsolatainak szoro­sabbra fűzéséért száll majd síkra a partnerség alapján. (AFP) Két jelentés a Közel-Kelet fegyverkereskedelméről Az arab országok az 1973-as kö­­zel-keleti háború óta 90 milliárd dollárt költöttek fegyverkezésre, mi­közben Izrael a világ­rangsorban ötödik legnagyobb fegyverexpor­tőrévé vált — állapítja meg két, Washingtonban egyazon napon nyilvánosságra hozott jelentés. Az egyiket az izraeli hadügyminiszté­rium, a másikat az amerikai-arab diszkriminációellenes bizottság ké­szítette, így következtetéseik érthe­tő­ módon erősen eltérnek, de mind­kettő megvilágítja a Közel-Kelet növekvő jelentőségét a nemzetközi fegyverkereskedelemben. Az amerikai-arab bizottság Iz­rael fegyverexportja címet viselő jelentése szerint Izrael számos eset­ben szállított fegyvert olyan orszá­goknak, amelyeknek a katonai ex­portot az USA, az emberi jogok ot­tani megsértésére hivatkozva, leál­lította. A bizottság adatai szerint például Somoza utolsó napjaiban Nicaragua fegyverimportjának 98 százaléka Izraelből származott Iz­rael nagy mennyiségben ad el kor­szerű fegyvereket Salvadornak, Hai­­tinak, Argentínának, a Fülöp-szi­­geteknek, Tajvannak és Iránnak — az utóbbinak a sah idején és ma­­is — állítja a­ jelentés. A­­tanul­mány­­arra hívja­­fel­­a­ figyelmet, hogy az amerikai kormány szemet huny ezek felett az amerikai szankciókat keresztező üzletek fe­lett, holott Izrael az amerikai kato­nai és gazdasági segélyek egyik fő célpontja. Izrael fegyverexportja a 70-es évek közepe óta évente meg­kétszereződött, s 1981-re már 1,3 milliárd dollárra emelkedett, azaz a teljes izraeli exportban súlya 40 százalékra nőtt. A CIA becslése szerint ezzel Izrael a világ ötödik számú fegyverexportőre. Az izraeli hadügyminisztérium jelentése azt emeli ki, hogy az arab országok által vásárolt fegy­verek kétharmadát az USA — Iz­rael szövetségese — szállítja. A je­lentés bírálja Washingtont, amiért Izrael tiltakozása ellenére tavaly beleegyezett korszerű radarrendszer­rel ellátott AWACS repülőgépek és F—15-ös harci gépek eladásába Szaúd-Arábiának, és amiért Jordá­niának is felajánlott megvételre F—16-os repülőket és mozgatható repülőgépelhárító rakétákat. Az arab országokba nagy mennyiség­ben áramló korszerű fegyverek ■— értékük 1973 óta elérte a 90 mil­liárd dollárt — aláássák az Izrael és szomszédai közti kényes erő­­egyensúlyt — szögezi le a hadügy­­minisztériumi jelentés. (Reuter) Az U­SA-ban a legmagasabbak a feldolgozóipari bérköltségek A dollár erőssége miatt a fejlett tőkés országoik közül az amerikai fel­dolgozóiparban a legmagasabbak a bérköltségek — állapítja meg a Citi­bank gazdasági előrejelző szolgála­ta. A bérköltségek szempontjából ta­valy az USA még a harmadik, he­lyen a^, 1980-ban pedig az ötödik helyet foglalta el. A tizenegy legfej­lettebb tőkésország közül Japánban a legalacsonyabbak, óránként 5,72 dollárosak a bérköltségek. Az USA esetében e költség 12,65 dollár, az utána következő Svédországban 11,17. Jóllehet Japánban a legalacso­nyabbak az órabérek, növekedési ütemük, itt a leggyorsabb, 1970—81 között 520 százalék volt. Ezzel szem­ben az USA-ban növekszik a leg­kisebb ütemben a feldolgozóipari bérköltség, a legutóbbi 11 évben 157 százalékkal. (AP—DJ) A Damaszkuszban jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a szovjet- szíriai gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési állandó bi­zottság ülése. A dokumentum ér­telmében a szovjet fél többek közt a vasúti hálózat fejlesztésében és kőolajkutatásban nyújt segítséget Szíriának. •fitt Sierra Leone tárgyalásokat akar kezdeni a Párizsi Klubhoz tartozó hitelezőivel a ország külföldi tar­tozásainak átütemezéséről. a WI­JEN­WTS­ O Indonézia 1986-tól évi 2 millió tonna cseppfolyósított földgázt szál­lít Dél-Koreának. A két ország köz­ti szerződés 20 évre szól. 0. Újabb brit—francia csúcstalál­kozóra kerül sor november 4-én és 5-én. Thatcher és Mitterrand ezút­tal Párizsban találkozik, a megbe­széléseken részt vesznek a kül­­ügy-, a gazdasági, az ipari, a kül­kereskedelmi és a mezőgazdasági miniszterek is. 0­ A kínai központi bank 1 mil­liárd dollárnyi külföldi eredetű be­ruházási hitelt szeretne felvenni a kis- és középüzemek modernizálá­sára. A tervek szerint mintegy ezer ilyen vállalat kapna egyenként 1 millió dollár körüli támogatást.­­ A portugál fizetési mérleg folyó tételeinek deficitje előzetes adatok szerint 2,26 milliárd dollár volt az idei első félévben a tavalyi meg­felelő időszak 1,77 milliárdos pasz­­szívuma után. Az NSZK gazdasági együttmű­ködési minisztériuma bejelentette, hogy ismét folyósítani fognak fej­lesztési segélyeket Bolíviának. A se­gélynyújtás két éve, a bolíviai ka­tonai hatalomátvételkor szakadt meg.­­ Tanzánia ismét kap támogatást a Világbanktól, miután eleget tett 15 millió dolláros fizetési kötele­zettségének, amelynek elmaradása miatt a nemzetközi pénzügyi szer­vezet júniusban felfüggesztette az ország­­segélyezését.­­­ A belga kormány a közvetett adók emelésével kívánja mérsékel­ni jövő évi­ 9 milliárd dollárra be­csült költségvetési deficitjét. Az in­tézkedés várhatóan december 1-től lép életbe. _ Ipari koordinációs tevékenységet folytató iroda felvesz gyors- és gépírni tudó adminisztrátort Fizetés: megállapodás szerint Munkahely: Budapest XII., Konkoly Thege utca Jelentkezni lehet 8 és 15 óre között a 159-284-es telefonszámon Széntermelési csúcs Lengyelországban Erőteljesen élénkül a szénterme­lés Lengyelországban. A PAP hír­­ügynökség jelentése szerint október végéig a bányászok több, mint 158,4 millió tonna szenet hoztak felszín­re, 22,6 millió tonnával többet, mint az előző , év hasonló idősza­kában, ötmillió tonna híján a szén­­termelés elérte a tavalyi egész évi szintet. Exportra az idén 23,3 mil­lió tonna kőszén jut, szemben a ta­valy jelzett 14 millióval. (PAP) A Világ­b­nk elnöke az in­onéz gazdaságról Clausen, a Világbank elnöke köz­zétette gazdasági ajánlatait Indoné­zia számára. Véleménye szerint a dzsakartai kormánynak csökkente­nie kellene az állami szubvenciókat, új adórendszert kellene kidolgoznia, továbbá felfejlesztenie a gazdaság nem olajjal kapcsolatos ágazatait is. Csakis ez lehet a módja, hogy az ország megszabaduljon a fizetési mérleg nyomasztó hiányától. Az olajárak csökkenése a bevételek visszaszorulásához vezetett, ennek következtében a fizetési mérleg a két évvel ezelőtti többmillió dol­láros aktívumból passzívumba len­,­dült át, a deficit tavaly 2,3 mil­liárd dollár körül volt, az idén pe­dig előreláthatólag 6 milliárdra emelkedik. A dzsakartai kormány előtt álló lehetőségek között az a legkézen­fekvőbb, ha a rendelkezésre álló belső erőforrásokat a lehető legha­tékonyabban használják fel — hangsúlyozta a bankelnök, aki ötna­pos hivatalos látogatáson tartózko­dik az indonéz fővárosban. Tekint­ve, hogy az olajpiaci kilátások bi­zonytalanok, s azt sem­­ lehet meg­jósolni, mikor ér véget a recesszió, az indonéz kormány előbb-utóbb gazdaságszorító lépésekre kénysze­rülhet — fűzte hozzá Clausen. (Reu­ter) Kiesebb a nyugati turista Cseh­szlovák­iá­n Az erőteljesen megemelkedett­­ árak és a kötelező valutabeváltás összegének napi 25 dollárról 30 dollárra való emelése miatt Cseh­szlovákia nem jut annyi valutabe­vételhez az idegenforgalomból, mint tavaly ilyenkor. Az év eddig eltelt részében egy ötöddel, keve­sebb osztrák és nyugatnémet tu­rista utazott Csehszlovákiába, mint 1981-ben. Előzetes számítások sze­rint mindez az idegenforgalomból származó konvertibilis valutabevé­telek 35 százalékos csökkenését hoz­za magával. (DPA) Növekednek a közvetlen szaúdi olajszállítások Brazíliába A brazil Petrobras állami olaj­­vállalat január 1-től napi 100 ezer barrelre, az eddigi mennyiség két­szeresére növeli kőolajvásárlását a szaúd-arábiai Petromin állami olaj­vállalattól — jelentette be a Pet­­robas elnöke. Brazília jelenleg összesen 220 ezer barrel szaúdi olajat importál naponta, ebből 50 ezret a Petro­­mintől, a többit nemzetközi olaj­­vállalatoktól veszi. Egyes megfigye­lők szerint a Petromin megnöve­­kedett szállításainak kiegyensúlyo­zására Brazília a többi cégtől ke­vesebb olajat kíván majd vásárolni. A Petrobras adatai szerint a bra­zil olajimport idén júliusban át­lagosan napi 723 ezer barrel volt, ez az ország olajfelhasználásának 68 százalékát jelentette. Brazília legnagyobb kőolajszállítója Szaúd- Arábia és Irak. Valutáris nehéz­ségei miatt az ország igyekszik ter­mékekkel és szolgáltatásokkal fi­zetni az importált kőolajért. A Petrobras az év végére napi 310 ezer barreles termelést tűzött ki célul. A belföldi termelés eddigi rekordját október 4-én mérték, ak­kor 283 ezer barrelt hoztak a fel­színre. (Reuter) A Heti Világgazdaság szerkesztősége gyakorlott gépírónőt azonnali belépéssel felvesz Ügyintéző: Muselin Katalin Telefon: 409-950, 408-776 VI­LAGG­AZDASAG FRANCIAORSZÁGBAN FELOLDOTTÁK AZ ÁR- ÉS BÉRBEFAGYASZTÁST Romló életszínvonal, társadalmi feszültségek Franciaországban november 1-én hivatalosan feloldották a jú­niusban bevezetett ár- és bérkorlátozást, de a kormány — igaz, la­zább formában — továbbra is mérsékletre igyekszik szorítani a vál­lalatokat és a szakszervezeteket. A nyári gazdaságpolitikai fordulat reálbércsökkenéssel is járt, ez pedig társadalmi feszültségek forrása. A gazdaságpolitikai szigor ennek­ ellenére minden­­bizonnyal fenn­marad, részben az ország gyorsan romló külgazdasági helyzete miatt. A külgazdasági egyensúly helyreállítása végett Franciaország — so­kak által protekcionistáknak minősített — intézkedéseket hozott, újabban meg arról terjedtek el — hivatalosan cáfolt — értesülések, miszerint Párizs kétcsatornás valutaárfolyamot vezet be és ezzel gyakorlatilag kiválik a nyugat-európai pénzügyi rendszerből, az EMS-ből. A következő félév valószínűleg döntő lesz az új francia gazdaság­­politika sikerének megítélése szem­pontjából — írja a Reuter. A frank kétszeri leértékelése, az ár-bérbe­­fagyasztás ellenére az utóbbi hó­napokban tovább romlott a francia termékek világpiaci versenyképes­sége, a termelékenység, s a keres­kedelmi deficit az idén várhatóan­ eléri a 100 milliárd frankot. Hiva­talos helyen azzal érvelnek, hogy a szükségintézkedések csak hosz­­szabb idő múltán hozzák meg gyü­mölcseiket. Mint ismeretes, a leg­utóbbi szükségintézkedés, amelyet két héttel ezelőtt hoztak, az admi­nisztratív előírások szigorításával korlátozza az importot, így a vám­­dokumentumokat franciául kell ki­állítani, s mr minden terméken fel kell tüntetni a származási ország nevét. Párizs külön szigorral sújtja a ja­pán képmagnók és hi-fi-berendezé­­sek importőreit. Az előbbieknek Poi­­tiersben, az­­utóbbiakban pedig Clermont Ferrandban kell elintéz­niük a vámformaságokat, mindkét város viszonylag nehezen megköze­líthető. Jobert külkereskedelmi mi­niszter bizalmasan felkérte az ál­lami olajimportőröket, hogy ne vá­sároljanak dízelolajat a Szovjet­uniótól, Párizs ily módon is sze­retné a Szovjetuniót több francia termék vételére késztetni. Ami az ár-bér korlátozások jövő­jét illeti, a­ kormány a továbbiak­ban a haszonkulcsok kötelező elő­írásával, illetve árszerződések kö­tésével akarja mérsékelni az ár­emelkedést, illetve az állami szek­torban dolgozók bérének csak kis­mérvű emelésével korlátok között tartani a béreket. Azt remélik, hogy ily módon az idén 10, jövőre pedig 8 százalék körül lesz tartható a fo­gyasztói árak emelkedési üteme. November 1-én egyébként, az­­ár­­befagyasztás feloldása adta lehető­ségekkel élve, a kenyér 6,5 százalék­kal drágult, a­ lakbéreket 8—10 szá­zalékkal emelték fel, a metrójegyért 10 százalékkal kell többet fizetni, a személygépkocsik árak pedig­­ 3,5 százalékkal emelkedett. A reálbérek az idén körülbelül 2 százalékkal csökkennek. A kor­mány csak azt tudja ígérni, hogy a bérek vásárlóereje 1983 végén éri el az 1982 közepén jelzett szintet. Krasucki, a kommunistákhoz közel­álló CGT szakszervezeti központ főtitkára bejelentette: Mauroy mi­niszterelnök rövidesen fogadja a CGT küldöttségét, hogy megvitas­sák a bérek vásárlóerejének problé­máját. Az Europe 2 1 magánrádió­nak adott nyilatkozatában a szr­V- szervezeti vezető hangsúlyozta, hogy a CGT elfogadhatatlannak tartja a bérek vásárlóerejének csökkentését és különösen igazságtalannak azt a tervet, hogy a minimális bérek eme­lése sem éri el a korábban megígért szintet. Ez elégedetlenséget okoz a dolgozók körében, a dolgozók azon­ban nem akarják, hogy ismét a jobboldal jusson hatalomra, így a szakszervezet akcióit a helyzetnek megfelelően kell alakítani. Ha a CGT passzív maradna, ezt a dol­gozók nem értenék meg, de az is nyugtalanságot keltene, ha a szak­­szervezet túlzott követeléseket tá­masztana — mondta a CGT fő­titkára. (Reuter, AP,DJ, MTI) A BRIT SZÉNBÁNYÁSZOK A SZTRÁJK ELLEN SZAVAZTAK '­­ Megkezdődött a brit gyáriparosok kongresszusa A brit szénbányászok elutasítot­ták "a szakszervezeti vezetésnek azt a javaslatát, hogy lépjenek sztrájk­ba az állami szénvállalat (NCB) ál­tal fölajánlott 8,5 százalékos bér­emelés helyett a követelt 31 száza­lékos béremelés kiharcolására és egyes üzemek bezárásának megaka­dályozására. A hivatalos eredmé­nyeket kedden teszik közzé. Ez idén már a második alkalom, hogy a szénbányászok a sztrájk ügyében szembefordulnak szakszervezetük radikális vezetésével. Ahogy csökken a brit infláció, an­nál indokoltabb, hogy a béremelé­sek a mostaninál lényegesen ala­­­­csonyabbak legyenek — jelentette ki Holpe pénzügyminiszter. Arról beszélt, hogy a magánszektornak kulcsszerepe lehet ennek elérésé­ben, s az alacsonyabb bérmegálla­podások segítenének a foglalkozta­tási gondokon is. Howe nem tért ki a szénbányászok szavazásának eredményére. A brit üzleti élet megingott bi­zalmát a Nagy-Britanniában és kül­földön egyaránt nyomott lehetősé­gekkel hozta összefüggésbe, de hang­súlyozta, hogy ez a helyzet nem tart örökké. Utalt rá, hogy a CBI, amelynek legutóbbi gazdasági jelen­tése az idén stagnálásra számít, jö­vőre mérsékelt fellendülést jósol. A CBI éves országos értekezlete tegnap kezdődött Eastbourne-ban. A gyáriparosok szövetsége felszólította a kormányt, hogy segítse elő a ka­matok további csökkenését. Azzal érvel, hogy a font jelenlegi túlérté­keltsége munkahelyekbe kerül, mi­után erősen rontja a brit exportő­rök külföldi versenyképességét. A gyáriparosok bírálják a Thatcher­­kormányt, mert a munkanélküliség enyhítésének feladatát igyekszik tel­jesen a magánszektorra hárítani. A gyáriparosok szerint a kor­mánynak az infláció felgyorsulá­sának veszélye nélkül is módja van az ipar adóterheinek mérséklésére. Elsősorban a munkaerő után kifi­zetett társadalombiztosítási illeték, továbbá a helyi adók eltörlését kö­vetelik. Közvetlen állami beruhá­zást a CB­ két munkaerőigényes szektorban: az építőiparban és az idegenforgalomban javasol. Ezen fe­lül átmeneti foglalkoztatási progra­mokat, a fiatalok szakmai képzési lehetőségeinek szaporítását és ko­rábbi nyugdíjaztatást ajánl a mun­kanélküliség enyhítésére. (Reuter, MTI) VMGGMMS éS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször . Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADAM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest, Pf. 534 1397 Telefon: 184 055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából • a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal* Bp., Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 4000 Ft Előfizethetik a magyar kövületek (vállala­tok, szövetkezetek, hatóságok, Intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V.­ József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHJ 215-96162 pénz­forgalmi telzőszámára 82.3102/9 11 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezetői Vágó Sándorné Nyomta: Szikra lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán

Next