Világgazdaság, 1985. február (17. évfolyam, 22/3725-41/3744. szám)
1985-02-01 / 22. (3725.) szám
1985. FEBRUÁR 1. A SZOVJET MEZŐGÉPGYÁRTÁS HELYE AZ ORSZÁGOS KÍSÉRLETBEN Moszkvai tudósítónktól: január elsejétől — másik négy országos hatáskörű minisztériummal együtt — a szovjet mezőgazdasági gépgyártási minisztérium vállalatai is bekapcsolódtak a múlt év elején megkezdett kísérleti gazdálkodásba. A felkészülés legfontosabb feladatairól nyilatkozott az Ekonorhicseszkaja Gazetában Jezsevszkij, a tárca vezetője. Megállapította, hogy megteremtették az újszerű gazdálkodásra való áttéréshez szükséges alapokat. Bizonyítékként azt említette, hogy a tavalyi legfontosabb tervmutatókat a minisztérium üzemei teljesítették: 6 százalékkal növelték a termelés mennyiségét, ezen belül az előírások szerint gyártottak traktorokat, mezőgazdasági gépeket, motorokat, alkatrészeket, fogyasztási cikkeket. Ahogy azt még a tavalyi terv meghirdetésekor az SZKP akkori főtitkára Andropov kérte, a mezőgazdasági gépgyártásban sikerült teljesíteni a vállalást: terven felül 1 százalékkal növelték a munka termelékenységét és 0,5 százalékkal csökkentették a termelési önköltséget, szintén terven felül. A kísérleti gazálkodás szempontjából talán a legfontosabbnak azt tartja a miniszter, hogy vállalatainak többsége pontosan teljesítette a vállalt szállítási kötelezettségeket. Arról is szólt Jezsevszkij, hogy 5,7 százalékkal kívánják növelni az idén a munka termelékenységét. Ezáltal sok munkaerő szabadul fel, s ezt kívánják átirányítani az új beruházásokra. Az idén a minisztérium vállalatai 100 százalékban teljesíteni fogják szerződéses szállítási kötelezettségeiket — ígéri a miniszter. Az interjú során később azért hozzátette: akkor valósítható meg a cél, ha mindig időben rendelkezésükre fognak állni a szükséges anyagok, alkatrészek. A mezőgazdasági gépgyártás fő konkrét feladatai között említette Jezsevszkij a Jenyiszej—1200 típusú gabonabetakarító gép sorozatgyártásának megindítását, a Kolósz elnevezésű egydobos, illetve a,,korszerűsített kétdobos-kombájngyártását, kukoricabetakarító -gépek és alkatrészeinek ’kifejlesztését, a Kuni—5—03 típusú cukorrépakombájn korszerűsítését. A tavalyi évet a kísérleti gazdál,kotlásra való előkészítés jegyében töltöttük — mondta a miniszter. A celinogradi mezőgépgyártó vállalatnál — már a kísérletre gondolva — csökkentett számú gazdasági mutató alapján gazdálkodtak, a termelés hatékonyságának növelésére, a szerződéses kötelezettségek pontos teljesítésére a gyár gazdasági és műszaki vezetőit személyesen is érdekeltebbé tették anyagilag, mint korábban. A harkovi traktorgyárban az önköltségcsökkentésben tették érdekeltté a brigádokat s a tapasztalatok meggyőzők — mondta Jezsevszkij miniszter. Erőteljesen javult a munka termelékenysége, a selejt miatti veszteség 22 százalékkal csokiként. Jó jel, hogy a tavalyi próbálkozásokban résztvevő üzemeknél javult a munka ütemessége, a szerződések teljesítése — amely a kísérlet legfontosabb célja —, sikerült a korábbiaknál sokkal hamarabb felvenniük a mezőgépgyártó üzemeknek a kapcsolatot a megrendelőkkel és a szállítókkal (már szeptember első dekádjában), így négy hónapjuk volt a szerződések előkészítésére. Ez reményt ad rá, hogy időben megérkeznek a gépgyártáshoz szükséges anyagok és alkatrészek. Sajnos — mondta a miniszter —, az energiaellátással, ezen belül is a villamosáram-ellátással gondok vannak, ez hátráltathatja a termelést, a szerződések határidőre való teljesítését. Célszerűnek látszik emellett, hogy a mezőgépgyártó üzemeknél ne tartson két évnél hosszabb ideig, amíg a sorozatgyártás megindulása után az illetékes szervek megállapítják: új terméknek minősíthető-e valamely gyártmány vagy sem. Ha annak minősítik, akkor a beépített fejlett technikára hivatkozva, magasabb árat kap érte ugyanis a gyártó , s ez a kísérleti gazdálkodásban különösen nem közömbös az anyagi érdekeltségi alapok képzésekor. Helyesnek tartaná végezetül azt is Jezsevszkij, ha a tervezésnél,figyelembe vennék a tervhivatalban: az új gyártmányok készítése az első évben nagyobb ráfordítást igényel, mint a sorozatgyártás beindítása után, ezért lehetőleg ne csökkenjen ez idő alatt az anyagi ösztönzési alap a ráfordítások kezdeti ideiglenes emelkedése miatt. P. A. Megkezdődött a Világbank afrikai segélyprogramjával Tegnap megkezdődött Párizsban a Világbank égisze alatt a Szaharától délre fekvő afrikai országok súlyos gazdasági helyzetével foglalkozó nemzetközi konferencia. (VILÁGGAZDASÁG, 1985. január 30., 2. oldal.) A Világbank tavaly nyilvánosságra hozott jelentésében már körvonalazta a kontinens gazdasági hanyatlásának főbb okait és arra a következtetésre jutott, hogy az átlag afrikai ma szegényebb, mint 15 évvel ezelőtt. A bank akkor tett először javaslatot a gazdasági visszaesés megállítására vonatkozó programra és ennek keretében 1985 és 1987 között kétmilliárd dolláros alap felállítását indítványozta. A tervezetet, tavaly szeptemberben jelentősen át kellett alakítani, mert az Egyesült Államok sokallotta a Világbank leányvállalatának, az IDA-nak 12 milliárd dollárra tervezett forrásbővítését (az IDA kezelte volna a fejlesztésre szánt összegeket) mondván, közvetlenül — 500 millió dollárral — akarja támogatni, a kontinenst. Az IDA-nak ezután be kellett érnie 8,9 milliárd dolláros növeléssel, ennek következtében az afrikai program költségeit 1 milliárd dollárra kellett lefaragni. A most folyó ülésen megvitatják foglalkozó konferencia a Világbank által előterjesztett tervezetet, amelyből nem a sürgős élelmiszersegélyeket finanszíroznák, hanem az afrikai országok mezőgazdaságainak szerkezetátalakító programjait támogatnák. A pénzintézet illetékesei már az értekezlet megkezdése előtt kétségesnek tartották, hogy a legfejlettebb tőkés országokat sikerül megnyerni az ügynek, mivel az USA kormánya eddig egyértelműen viszszautasította az alaphoz való hozzájárulást, de az NSZK, Nagy- Britannia és Japán sem mutatott erre különösebb hajlandóságot. Mindössze Franciaország jelezte, hogy kész évi 500 millió frankot biztosítani az alap számára. Clausen, a Világbank elnöke egy korábbi nyilatkozatában elmondta, hogy egyelőre 600 millió dollárt lát biztosítottnak, néhány munkatársa azonban még ezt a jóslatot is túlságosan optimistának tartja. Közelálló források szerint a bank már akkor is felállítja az alapot, ha a kétnapos értekezlet során mindössze 350 millió dollárt ígérnek oda a résztvevők. A bank szóvivője ezt nem volt hajlandó megerősíteni, de kijelentette, hogy ha életre kel az alap, a Világbank esetleg saját forrásaiból kiegészíti a pénzt. (Reuter) ■m Az USA-ban a legfontosabb gazdasági jelzőszámokat összegező index 0,2 százalékkal csökkent tavaly decemberben a novemberi 0,6 százalékos növekedés után — közölte a washingtoni kereskedelmi minisztérium. Tavaly decemberben az index 164,9-et mutatott (1967-et alapul véve) az egy évvel korábbi 163,4-el szemben. JELENTI SS Franciaországban tavaly 6,7 százalékkal növekedtek a kiskereskedelmi árak az egy évvel korábbi 9,3 százalék helyett — tette közzé a végleges adatokat az ország központi statisztikai hivatala. Az élelmiszerek 6,1 százalékkal, a késztermékek pedig 7,2 százalékkal drágultak tavaly éves szinten. Grinfend hívstilusan is kilép az EGK-ból Grönland február 1-én hivatalosan is kilép a Közös Piacból. A szigetország Dánia integrált részeként 1973-ban Dániával együtt csatlakozott a közösséghez, részleges függetlenségének elnyerése, vagyis 1979 után a törvények lehetővé tették, hogy a túlnyomórészt eszkimó lakosság a saját kezébe vegye sorsa irányítását. Már akkoriban kitűnt, hogy a lakosság java része a kilépést szorgalmazza, egy 1982-ben tartott népszavazás pedig csak megerősítette ezt. Ennek nyomán megkezdődtek a tárgyalások a kilépésről. A Közös Piaci tagság ellenzői azzal érveltek, hogy Grönland — nem lévén mezőgazdasági termelés az országban — semmit sem élvez azokból a kedvezményekből, amelyeket a közösség mezőgazdasági termelőinek nyújt, a tagországok viszont szinte korlátlanul halászhattak a grönlandi vizeken. A kilépés feltételeit szabályozó megállapodásban az EGK évi 26,5 millió ECU-t (20 millió dollárt) ajánlott fel Grönlandnak halászati jogainak „megváltása” fejében. (Reuter) Bére Lengyelországban az üzérkedés ellen Lengyelországban egyre határozottabban fellépnek a feketézők ellen, de a rossz ellátás, a piaci egyensúly hiánya tovább élteti a spekulációt — állapította meg varsói ülésén a spekulációellenes országos bizottság. Az öt éve működő spekulációellenes bizottság — vajdasági szervezeteivel, a rendőrséggel s a különböző állami ellenőrző testületekkel karöltve — az idén elsősorban azok ellen a bűnbandák ellen kíván fellépni, amelyek a keresett árukat közvetlenül a gyárakból, nagykereskedelmi raktárakból adják át a feketézőknek. A bizottság tavaly főleg a hússal, a tejtermékkel (vajjal), az alkohollal, a benzinnel, a gépkocsikkal, a háztartási berendezésekkel való üzérkedést igyekezett meggátolni. 1984-ben a kerületi bíróságok 11 ezer személyt ítéltek el feleltezésért. "(Ez 58 Szalékkal nagvoséb Szám az előző évinél). Még fokozottabban (a bírósági ítéletek szerint 70 százalékkal) nőtt az állami kereskedelemben felvásárolt árukkal való üzérkedés. A spekulánsok „kedvelt” árui a bútor, a lakásfelszerelési tárgyak, az alkohol és az élelmiszerjegyek voltak. Az alkohollal való feketézés megduplázódott. A spekulációellenes bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a fogyasztókat gyakran az állami vállalatok cégére mögé bújva károsítják meg, így például egyes üzemek, a silány nyersanyagra panaszkodva, gyenge minőségű terméket gyártanak, de azt mégis első osztályúnak minősítik, és drágábban adják el a kereskedelemnek. Gyakran csak feketén lehet hozzájutni mezőgazdasági gépekhez és építőanyagokhoz. Előfordul, hogy igen magas beosztású személyek korrumpálódása teszi lehetővé a spekulációt. Hússal való üzérkedésben gyakori jelenség, hogy állami gazdaságok, szövetkezetek engedély nélkül vágnak állatokat, s a húst rejtett utakon hozzák forgalomba. (MTI) Kereskedelmi migyvállal keres középfokú iskolai végzettséggel, gyakorlott munkaügyi előadót felvételre i!lll!ll!!!!ii!!!i!ill!!!i!l!l!llill!l!l!l! Középfokú munkaügyi képesítéssel rendelkezők előnyben. Telefon: 116-414 VILÁGGAZDASÁG Tartósnak ígérkezik a japán kereskedelmi rekordtöbblet A japán pénzügyminisztérium szerdán közzétette az 1984-es külkereskedelem végleges adatait. A mérleg 44,35 milliárd dolláros többlettel zárult, ez 41 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi többlethez képest. A hatalmas aktívum főként a japán gépkocsik, elektronikus termékek és gépek iránti nemzetközi kereslet megugrásának volt köszönhető. A kivitel 15,7 százalékkal 168,27 milliárd dollárra nőtt, az import viszont csak 8,7 százalékkal bővült, értéke 123,92 milliárd dollár volt egy olyan évben, amikor a japán iparnak igen nagy könnyebbséget jelentett az olajárak csökkenése. Február 9-én Kiotóban tanácskozásra ülnek össze Japán, az USA, Kanada és Nyugat-Európa kereskedelmi miniszterei a japán kereskedelmi többlet ügyében. Mindenesetre az USA, a Közös Piac és több ázsiai ország kereskedelmi politikusai már kifejezték neheztelésüket Tokiónak: sokallják a japán külpiaci sikereket. Mind a külföldi szakszervezetek, mind a politikusok váltig hangoztatják, hogy a japán import a belföldi ipart veszélyezteti és ezért a munkanélküliség potenciális okozója. Kedden fejtette ki Wallis amerikai külügyminiszter-helyettes, hogy a japán kereskedelmi korlátozások 30 százalékban felelőssé tehetők az amerikai kereskedelmi deficitért. S bár Nakaszone miniszterelnök felszólította kormányának tagjait, hogy sürgősen álljanak elő használható ötletekkel, lecsillapítandó a japánellenes közvéleményt, a közgazdászok azt jósolják, hogy a japán kereskedelmi többlet az idén legalább akkora lesz, mint tavaly, ha nem nagyobb. A Bank of Yokohama e havi jelentése például megállapítja, hogy a világméretű elektronikai boom hatására folytatódik az elektronikai termékek és az elektromos gépek exportja. Ráadásul az olajtól függő Japán az idén újabb olajárcsökkenésekkel számolhat, s ez tovább zsugorítja az importszámlát. A most közzétett adatok szerint a kereskedelem hatalmas többletét némileg csökkentették az ország külföldi idegenforgalmi és biztosítási, valamint bankszolgáltatási kiadásai. Ami a folyó fizetési mérleget illeti, ennek többlete 35,02 milliárd dollár volt, 68 százalékkal nagyobb, mint 1983-ban. Ezzel összefüggésben a japán közgazdászok sietnek rámutatni, hogy bár a japánok hatalmas összegeket keresnek külföldön, ezekből beruházások formájában sokat vissza is juttatnak. Munkatársunktól: Magyarország tavaly több, mint 20 százalékkal növelte Japánba irányuló exportját — közölte nemrégiben Rekettye Gábor, hazánk tokiói kereskedelmi kirendeltségének vezetője. A kirendeltség vezetője nyilatkozatában külön kiemelte a Tungsram céget, amely úgy tudott a japán autóipar számára megbízható halogénlámpa-szállítóvá válni, hogy a japán minőségi előírások a világon az egyik legszigorúbbak. A magyar gyógyszeripar számos termékét értékesítette, know-how-kat is eladott s közös kutatási-fejlesztési tevékenységbe kapcsolódott be. Javult az olyan hagyományos exportcikkek, mint az élelmiszerek és a textíliák értékesítése is, de megjegyzendő, hogy e termékek importját behatárolta a belső fogyasztás lassú növekedése, valamint, hogy Japán erőteljesen védi hazai piacát. A magyar export idei kilátásai sem rosszabbak a tavalyinál. Mindazonáltal a gyorsan iparosodó ázsiai országok és Kína erősebb versenyt támasztanak termékeinknek. Az export látványos felfutását a földrajzi távolság is nehezíti. De a világpiacon nagy a kereslet a japán termékek iránt, és ez lehetőséget kínál a magyar vállalatoknak, hogy együttműködjenek a japán exportőrökkel és alvállalkozókként vagy termékszállítókként olyan országokban is növeljék forgalmukat, ahol a közvetlen magyar értékesítési lehetőségek korlátozottak. Az EGK és az EFTA szorosabbra akarja fűzni az együttműködést Szorosabbra kell fűzni az EGK és az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) tagországai közötti együttműködést — mondta de Clercq, a brüsszeli bizottság nemzetközi ügyekben illetékes tagja a Brüsszelben hivatalos látogatáson tartózkodó Gratz osztrák külügyminiszternek. (VILÁGGAZDASÁG, 1985. január 31., 1. old.) Gratz aljas de Clercq-kel folytatott megbeszélései abból a szempontból is figyelmet érdemelnek, hogy az idei év első felében Ausztria adja az EFTA minisztertanácsának soros elnökét. Az EFTA hét tagországa — Ausztria, Svédország, Norvégia, Svájc, Portugália, Izland és a társult Finnország — a világkereskedelemben 6 százalékkal részesedik, míg együttes lakosságuk a föld népességének 1 százalékát adja. Mint ismeretes, az EFTA-t azzal a céllal hozták létre, hogy ellensúlyozza a Közös Piacot, ez a szándék meghiúsulván, valamint Anglia EGK- beli tagságát követően az EFTA szabadkereskedelmi megállapodást kötött az EGK-val. A két gazdasági tömörülés között 1977. július 1- én törölték el a legfontosabb iparcikkek vámtételeit, 1984. január 1- én pedig megszűnt az összes vámtétel az iparcikkekre az EGK és az EFTA közötti kereskedelmi forgalomban. Azóta napirenden van a többi kereskedelmi akadály, főként a nem vámjellegű adminisztratív akadályok lebontása, valamint az agrártermékek vámtételeinek a rendezése. A két gazdasági közösségnek együttes erővel kell szembeszállnia a protekcionizmust követelő erőkkel — hangsúlyozta de Clercq, megerősítve az EGK és az EFTA tavalyi év áprilisában Luxembourgban tartott csúcstalálkozóját hozott. A világkereskedelem további liberalizálását szorgalmazó határozatot. Az ezekkel kapcsolatos kérdéseket vitatja majd meg a február folyamán Brüsszelbe látogató Steger, osztrák alkancellár, kereskedelmi és iparügyi miniszter az EFTA minisztertanácsának soros elnökeként. A megbeszéléseken minden bizonynyal terítékre kerülnek majd a Spanyolország és Portugália közös piaci csatlakozása nyomán felmerülő problémák is. (Portugália jelenleg még tagja az EFTA-nak, Spanyolországnak pedig szabadkereskedelmi megállapodása van vele.) Az EFTA-országok ugyanis azt szeretnék, ha a Portugália és Spanyolország csatlakozását követő átmeneti időszakban sem kerülnének hátrányos helyzetbe ezeknek az országoknak a piacán az EGK tagországaival szemben. Gratz és de Clercq brüsszeli megbeszélésein emellett az is szóba került, hogy Ausztria szívesen részt venne az EGK különböző fejlesztési programjaiban, s tárgyalt a két politikus a mezőgazdaságot, valamint a tranzitforgalmat érintő kérdésekről is. Az osztrák külügyminiszter tolmácsolta kormányának azt az óhaját, hogy az EGK vegyen részt az osztrák autópályák kiépítésében, figyelembe véve, hogy Ausztria az Olaszország és Görögország felé irányuló tranzitforgalomban fontos szerepet játszik. (DPA, Reuter) W BESSEI A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként Ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VÁJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. V . Dorottya u. 6. IV..Postacím: Budapest. Pf. 1 34 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamasz» elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor Igérgető Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. §»7« Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 359-590 Terjeszti a Magyar Post Előfizetési dH évi 5400 Ft Előfizethetik a magyar készletek (ivóiklatok, szövetkezetek hatóságok. Intézmények) bármely postairodainál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1, 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámára 85.3102-901 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpeat Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0042-6148